Fasz és mellek a kisgyerek mellett a Nemzeti színházban

Fasz és mellek a kisgyerek mellett a Nemzeti színházban! Vidnyánszky Attila egy színházi értelemben igen alacsony színvonalú kinyilatkoztatás, a saját színházfoglalását színpadra állító Vitéz lélek bemutatása után mintha vissza kívánna térni ahhoz, amiben igazán jó: a látomásos erejű, grandiózus látványvilágú, korántsem csak a tudatra ható, hangsúlyosan összművészeti előadásokhoz.

fasz_es_mellek_kisgyerek_mellett

A Johanna a máglyán című oratórium nagy része ebben a szellemben készült: Olekszandr Bilozub csodálatosan impozáns, az előadással együtt élő-mozgó-vibráló díszletében jó félszáz statiszta felel az álomszerűen hömpölygő összképért, Bozsik Yvette táncosai a szüntelen változékonyságért, miközben Honegger zenéjét a színpad előterében szimfonikus zenekar szólaltatja meg… A blog bejegyzés itt olvasható.

megfogja_a_peniszt

Több mint 120 művész közreműködésével mutatták be a Johanna a máglyánt, Tompos Kátya, Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula és Blaskó Péter főszereplésével. A rendező, Vidnyánszky Attila azt mondta: totális színházat láthatnak majd a nézők, melyben szimfonikus zenekar, kórus, színészek, operaénekesek és táncosok is szerepelnek. Videó a próbáról:

Színészek és rendező: Bakos Kornélia, , , , , , , , , , , , , , , , , , .

Nemi szerv művészet a Nemzeti színpadán

johanna_a_maglyan_nemzeti_szinhazNemi szerv utánzatok a Nemzeti színpadán. Pénteken este hét órakor mutatták be a legújabb Vidnyánszky-darabot, a Johanna a máglyán című oratóriumot a Nemzetiben. A produkcióban nagyzenekar, több kórus, operaénekesek, és táncosok is vannak. Valamint sok más, a publikum számára váratlan eszköz.. Ignáth Márk még a fotóspróbán kérdezte a Nemzeti Színház igazgatóját.
Johanna a máglyán, főszerepben Tompos Kátya a Nemzetiben: Paul Claudel és Arthur Honegger Johanna a máglyán című művét mutatja be a budapesti Nemzeti Színház november 29-én; a produkciót Vidnyánszky Attila rendezésében, Tompos Kátya címszereplésével, nagyzenekar, kórusok, operaénekesek közreműködésével láthatja a közönség. Az előadás koreográfiáját Bozsik Yvette készítette, a további szerepekben Udvaros Dorottya, Bodrogi Gyula és Blaskó Péter is látható.
Az előadás azt a pillanatot dolgozza fel, amikor Johanna a máglyára kötözve áll, még mielőtt a lángok elérnék.
Vidnyánszky Attila az MTI-nek a főpróbahéten arról beszélt, hogy a darab – Paul Claudel szövege és Arthur Honegger zenéje – üzenetét tekintve pontosan, szépen, tisztán illeszkedik a Nemzeti Színház profiljához, hitvallásához, gondolatiságához.

Formája pedig az általa mindig is keresett határokon – a prózai szöveg és a zene, ének, valamint a tánc és a mozdulat, gesztus határán – mozog. Mint fogalmazott, maga a mesélési mód, ez a balladisztikus, látomás-színházi forma a mai színházi nyelv szempontjából nagyon izgalmas.
Vidnyánszky Attila elárulta: a mű legfontosabb gondolata számára az, amely a darab végén elhangzik. „A szeretet nevében feláldozni magad egy közösségért, egy nemzetért, egy országért, egy hazáért, annak mindenekfelettvalósága, Isten nevében, az ő akaratában fölszabadulni, szabaddá válni és tenni.”
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az előadás egyik jelenetével konkrétan „a mának szól”. A „kártyás jelenet” a darabban azt mutatja be: politikusok machinációi miatt került Johanna a máglyára. „A mai politikusok machinációja sem különbek a pár száz évvel ezelőtti politikusok manipulációitól. Mindig vannak áldozatok és mindig vannak manipulátorok, sajnos ilyen szempontból nem változott a világ” – mondta a jelenetről szólva, amelyben az óriás kártyalapokon, európai újságok lapjain európai parlamenti képviselők, többek között Rui Tavares és Daniel Cohn-Bendit karikatúrái szerepelnek. Továbbiak a Színház.hu oldalán itt olvashatók.

Orális szex és köcsögözés: burjánzik az Alföldi-ügy

Inog a szék Alföldi Róbert alatt: a Nemzeti Színház igazgatóját Szőcs Géza és Réthelyi Miklós is megvédte az idők során, de a mostani botrány már könnyen az állásába kerülhet. Egy „orális szex” utójátékának első felvonása…
A Nemzeti Színházat 2008 júliusa óta vezető Alföldit már tavaly is „megtalálták” kritikusai: először a fiumei színházban bemutatott Lüszisztraté kapott nagy sajtóvisszhangot egyedi reklámja miatt, az előadást ugyanis egy rózsaszín, marcipánból és fagylaltból készült fallosszal reklámozták.
A bomba igazán novemberben robbant, amikor kiderült, hogy a színházigazgató szóbeli megállapodást kötött a Budapesti Román Kulturális Intézettel, és engedélyezte, hogy a román nemzeti ünnep előestéjén, november 30-án ünnepi megemlékezést tartsanak a Nemzeti Színházban és bérbe vegyék a Nagytermet.
A hír hatalmas botrányt kavart, több párt és magánember is tiltakozott a megállapodás ellen, a színház pedig később kénytelen volt visszavonni az engedélyt.
Az ominózus beszólás előtt is a levegőben volt már az újabb botrány előszele, ráadásul a színházigazgató sem könnyítette meg a saját helyzetét: a Jobbik képviselői többször is össztűz alá vették Alföldit sajátos rendezői stílusa miatt, aztán előző héten jött a hírhedt bíztatás:
„Önnek pedig…” – Mostanra már az egész országot bejárták a történtekről készült beszámolók, de azért érdemes feleleveníteni, mi is történt pontosan.
Mint ismeretes, múlt héten a Nemzeti Színház évértékelő sajtótájékoztatóján Alföldi beszámolója után kérdéseket tehettek fel a megjelentek. Volt, aki kapott is alkalmon: a Jobbik-közeli Nemzeti 1 Televízió munkatársa, Sinkovits Szilvia szólásra emelkedett, és megkérdezte a színházigazgatót, hogy nem gondolkodik-e a lemondáson azok után, hogy Nagy József műveit provokatív és megosztó módon vitte színpadra.
Alföldi persze nem gondolkodott a lemondáson, és vissza is kérdezett, hogy az újságírónő melyik színdarabra gondol. Sinkovits ekkor bevallotta, hogy a szóban forgó művet nem látta, ellenben igencsak zavarja Az ember tragédiájában látható orális szexjelenet. Az újságírónő meg is kérdezte, hogy „Ön ezt egy 12 évessel megnézetné?”
„Meg bizony” – mondta Alföldi, és hozzátette: „önnek pedig kívánok ilyen orális szexet, innentől kezdve egész életében”. Na, ezt nem kellett volna, ugyanis a Jobbik részéről következő héten, rögtön az első napon Pörzse Sándor kihúzta magát a Parlamentben, és arról érdeklődött a nemzeti erőforrás miniszternél, Réthelyi Miklósnál, hogy indít-e vizsgálatot a sajtótájékoztatón elhangzottak miatt.
Réthelyi próbálta menteni a menthetőt, de ő is tudta, hogy sok értelme nincs a kapálózásnak ilyenkor: bekéretette az irodájába Alföldit, hogy magyarázatot kapjon, persze ez sem ment olyan könnyen. Mai sajtóhírek szerint ugyanis a találkozót csütörtökre tolták, a halasztás okát egyelőre nem tudjuk.
Az azonban biztos, hogy Réthelyi Miklós elmondta: ha igazak a hírek arról, hogy az igazgató mit mondott a sajtótájékoztatóján, akkor a „viselkedésével átlépett egy határt”, és ezzel Alföldi méltatlanná vált Nemzeti Színház vezetésére.
„Bonyolult folyamat” következik – A színházigazgatót korábban megvédő Szőcs Géza kulturális államtitkár sem látja túl rózsásan a kialakult állapotot, szerinte a mostani helyzet könnyen vezethet oda, hogy Alföldinek távozni kell a Nemzeti Színház éléről. A döntés Réthelyi kezében van, legújabb hírek szerint pedig Alföldi szerdán a nyilvánosság elé áll véleményével (ami vagy megegyezik az igazsággal, vagy nem; egyelőre csak „véleményről” van szó)
Szőcs „úgy érzi, komolyra fordult a helyzet, az eddigi, az igazgató lemondását sürgető érveket meghaladó súlyú érvek, erők és nyomás keletkezett az ügyben”. Dönteni Alföldi sorsáról mindenesetre nem lesz könnyű, „bonyolult folyamat” vár az illetékesekre (leginkább a döntéshozóra, a miniszterre).
Az államtitkár elmondta továbbá, hogy a nem szakmai nyilvánosság előtti szereplések árnyékot vethetnek az igazgató kiváló szakmai teljesítményére is, és hogy személy szerint ő lebeszélte volna arról, hogy azt mondja, amit valószínűleg mondott. Ami a lényeg: az államtitkár továbbra is jelentős művésznek tartja Alföldit.
Más kérdés, hogy bárki bármit gondol a színházigazgató teljesítményéről, itt már valóban nem arról folyik a kérdés, hogy szakmai tudása szerint megérdemli-e Alföldi, hogy a legpatinásabb színházat vezesse.
Hogy legyen azért min mosolyogni, Szűcs Géza Az ember tragédiája című előadással kapcsolatban elmondta, hogy a Nemzetiben játszott verziót még nem látta, de meg fogja nézni, csak mivel nemrégiben Szombathelyen már megtekintett egy nagyon jó Tragédia-előadást, ezért megvárja, míg annak az élménye és képe letisztul benne. A sajtó ezt alig várja…
Addig jár a köcsög a kútra – A vitát és ügyet elindító Jobbik pedig nem habozott, ismét nyeregbe pattant, hogy az élre lovagolva üsse tovább a vasat: Novák Előd, a Parlament kulturális és sajtóbizottságának mai ülésén napirendre szerette volna vetetni Alföldi múlt heti sajtótájékoztatóját.
A képviselő szerint ez egy szimbolikus kulturális kérdés, és – Isten látja lelküket – ők csak Réthelyi munkáját szeretnék segíteni a téma felvetésével. „Addig jár a köcsög a kútra, amíg el nem törik” – mondta Novák, azt azonban nem tudjuk, hogy az ismert közmondás félreidézésével a színházigazgató eltérő nemi identitására igyekezett-e művészi, kreatív módon utalni, vagy sem. (Jóhiszeműen azt gondoljuk, hogy nem.)
A bizottság elnöke, L. Simon László mindenesetre a jelenlevő képviselők szavazásához kötötte a napirendi pont elfogadását, hozzátéve, hogy bizottságban ülnek és nem bíróságon, ezért ő maga nem támogatja a kérdés napirendre vételét.
Az indítványt Pörzse és Novák megszavazta, kilencen ellenben nem, így a négy tartózkodás ellenére a kérdést nem vitatta meg a bizottság.
Az „Alföldi” – A 43 éves Alföldi művészetét több állami és szakmai elismeréssel is díjazták, csak néhányat felsorolva: Latinovits-díj, Jászai-díj, Súgó Csiga díj, Őze-díj, Janikovszky-díj, és 2007-ben a színművész-rendező megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
A Nemzeti Színházat három éve vezeti, előtte szűk két évig a Bárka Színház igazgatói posztját látta el. Forrás: Bombahír.hu

Nagypapa erőszakol kamaszlányt, csoportszex és trágárság – tovább „építi” Alföldi a Nemzetit

alfoldi_robertMint ismeretes, Alföldi Róbert kinevezése óta komoly bírálatok érik a Nemzeti Színházat. A főigazgató és rendező perverz és obszcén darabjai a közvéleményt is megosztották, de a régi nagy színészgeneráció sem érti, hova züllött a kultúra közvetítésének egyik zászlóshajója. Ezúttal a budapesti Helyi Téma nevű újság X-ik kerületi kiadásában olvashatunk az újabb botrányról, amit Botho Straus darabja, A park váltott ki. A lapnak egy egyetemista lány nyilatkozik, aki szerint nagy megrökönyödést és vékonyka tapsot váltott ki az előadás a nézőkből. „Nagy Mari szinte végig ruhátlanul mutatkozik, szerepének legdurvább akkordja az, amikor egy félig szétroncsolt tehéntetemből mászik elő pőrén. Értem, hogy a darab arról szól, hogy hogyan tűnik el az ember életéből a szeretet és az érzékiség, hogyan váltak a kapcsolatok számító üzletté, de amikor az egyik jelenetben egy nagypapa megerőszakolt egy kövérkés, gátlásos kamaszlányt, többen kimentek a teremből” – mesélt a megrökönyödésről Zsanett. Az egyetemista lány úgy gondolja, hogy megértette Alföldi üzenetét, de szerinte a megfogalmazás zavaros. „A Nemzetiben klasszikusokhoz vagyunk szokva” – tette hozzá.
Hasonló perverz elemek Alföldi más darabjaiban is előfordulnak, a lap be is számol a Bárka Színházban általa rendezett Szentivánéji álomról. Az egyik néző szerint ez az előadás még inkább tele van gyomorforgató és perverz jelenetekkel, sok tizenéves fiúcska ágyékkötőben rohangál a színpadon, később pedig négyes csoportszexet imitálnak. „Ez a modern átdolgozás inkább pornográf, mint művészi” – vélekedett a közönség tagja.
„Mivé lett a Nemzeti?” című cikkében a Hetek című hetilap már korábban foglalkozott az ország első színházának állapotával, illetve a hazai színjátszásban végbemenő trendekkel. A Nemzeti Színházzal kapcsolatban azt állította a cikk, hogy több botrányszagú darabot is repertoárjára tűzött: A Pokoli disznótort, A jég című előadást, illetve az Alföldi Róbert által megrendezett János vitézt. A színház honlapján található vendégkönyvből idézett kritikus bejegyzéseket, majd ezek, a színház által publikált fotók, továbbá különböző kritikák alapján megállapították, hogy a nevezett művekben meztelenkedés, trágárság és olyan „újszerű” értelmezések fedezhetőek fel, melyek nem feltétlenül a Nemzeti Színházba valók.
Nemrég, szintén a Heteknek Verebes István is elmondta, hogy bár korosztálya legnagyobb tehetségének tartja Alföldit, szerinte egy nemi aktus ábrázolásában semmilyen üzenet nincs. „Az a gyanúm, hogy azoknál van valami zavar, akik ennek bemutatását szorgalmazzák. Valami megoldatlanság van a paplan alatt, és a színpadon akarják átélni azt, amit az intim szférában nem nagyon tudnak”- mondta Verebes, aki maga is eltöltött 40 évet a színház világában.