Elmesélték nekem egy orvos nyilatkozatát arról, hogy miért nem lett belőle nőgyógyász. A válaszát nagyon érdekesnek találtam, sőt, egészen elbűvölt: bevallotta ugyanis tudatlanságát a női szerveket illetően. Azt mondta, hogy egyszerűen bizonytalannak érezné magát a hüvely(közelé)ben, mert úgy tapasztalta, hogy a női test kiszámíthatatlanul viselkedik az orvosi rendelőben. A sajátosan női szervek nem reagálnak előírásnak megfelelően, mint ahogy a testünk többi része reagál egy kezelésre. A hüvely szeszélyes – és mi tudjuk ezt jól. Mégis különös, hogy az orvostudomány nem bír vele. Nem lehet tudni biztosan, hogy mi okozza a baját, ha beteg, és mitől gyógyul meg végül. Majdhogynem egyéni bánásmódot igényel.
Tetszik nekem, hogy egy olyan ember nyilatkozott így, aki mindenkinél jobban ismeri és érti az emberi testet. Tetszik nekem, mert mindez rólam (is) szól: hogy valaki végre észrevette, hogy talán nem olyan korlátoltan kell közelíteni a női szervekhez és kategorikus fogalmakkal illetni őket. Amikor eszembe jut ez a gondolat, jó érzéssel tölt el, hogy van bennem valami különös, valami Más. És bóknak tekintem. Akkor is, ha a vad feministák valahol most robbannak szét ezektől a gondolatoktól.
nőorvos
Ha dugott, vállalja a következményeket!
Kedves blog! Nem gondoltam, hogy olvasáson túl is részt fogok venni a Praxis blog életében, most sajnos mégis kénytelen vagyok egy történetet elmesélni, ami április első hetében játszódott le Budapesten, a 14. kerületi nőgyógyászati rendelőben. Magamról annyit, hogy 19 éves vagyok, Budapesten tanulok az egyik egyetemen és másfél éve párkapcsolatban élek a barátommal. Mint a velem egykorú fiatalok többségének, nekem is rendszeres a szexuális életem, természetesen a párommal. Nem vagyunk felelőtlenek, minden alkalommal védekezünk. Korábban fogamzásgátló tablettát szedtem (mercilon), de abbahagytam és az óvszert választottuk a barátommal. Nem is volt gond, egészen márciusig. A menzeszem ekkor nem jött meg a várt időben, de mivel már máskor is előfordult pár nap késés, sőt, egyszer már egy egész hónap is kimaradt, nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget. Az óvszerrel egyébként nem vettük észre, hogy bármi probléma is történt volna, szóval meg sem fordult a fejemben, hogy esetleg terhes lehetnék. Tévedtem…
Eltelt egy hét, majd még egy és ekkor már kezdtem aggódni, egy hónap után pedig már valóban izgultam és úgy döntöttem, hogy mindenképpen elmegyek egy nőgyógyászhoz. Így is történt, az egyik budapesti nőgyógyászati rendelőbe mentem, mert itt van az ideiglenes lakcímem, egyébként szegedi vagyok. A nőgyógyász egy 55-60 körüli férfi volt, aki miután bemutatkoztam és elmondtam neki, hogy mi a helyzet megvizsgált és megállapította, hogy teherbe estem és már 6 hetes a magzat. Majdnem elájultam, nem igazán voltam felkészülve erre a hírre. A doktor úr időt sem hagyott, hogy felfogjam az egészet, megkérdezte, hogy mit szándékozok tenni, meg tartom-e a gyereket. Nem akartam hazudni, ezért azt válaszoltam, hogy sajnos ez egyszerűen lehetetlen, mert az még csak hagyján, hogy 19 évesen nem vagyok felkészülve a gyermekvállalásra, de anyagilag sem vagyok olyan helyzetben, hogy felneveljek egy gyereket, és mindent meg tudjak adni neki. Arról nem is beszélve, hogy a párom is csak 20 éves, szintén tanul még és ő sem tudta volna elképzelni magát máris a szülő szerepében. Ez volt az a pont, ahol a nőgyógyász úr teljesen elborult s kivetkőzött magából.
Elkezdett velem kiabálni, hogy mégis mit képzelek én magamról, ha elvetetem a gyereket, akkor nem vagyok jobb, mint egy egyszerű gyilkos, ő ebben semmilyen formában nem hajlandó asszisztálni. Azt is a fejemhez vágta, hogy ha felelőtlenül dugni ne voltam rest, akkor a következményeket vállalni se legyek az, innentől sajnos csak a gyilkos szó többszöri elismétlésére emlékszem, ugyanis szégyen, nem szégyen, elkezdtem bőgni, mint egy 5 éves kislány. Sajnos ez a doktor urat nem hatotta meg, tovább folytatta a kioktató stílusú kiabálást, biztos vagyok benne, hogy a rendelő előtt várakozók is tisztán hallották, mit mond. Életemben nem voltam még ennyire kiszolgáltatott, megalázó helyzetben. Végül abban „maradtunk”, pontosabban azt a kijelentést tette, hogy rá ne számítsak semmiben, keressek fel egy magán nőgyógyászt, őt pedig a büdös életben többé ne is lássam. Zokogva mentem ki a rendelőből.
Miután kisírtam magamat s hazamentem az albérletbe felhívtam a páromat és elmeséltem neki mi történ, illetve a helyzetet, amibe belekerültünk. Sokat beszélgettünk az egészről és végül ketten együtt arra az elhatározásra jutottunk, hogy a gyermeket nem tudjuk vállalni, elvetetjük. Remélem, most nem az jön le rólam, hogy család és gyermekellenes volnék, vagy karrierista hp, mert ez nem igaz. Sajnos a párom és én is szegény családból jövünk, anyagilag nem számíthatunk másokra, csak magunkra. Mindketten szeretnénk idővel majd gyermeket vállalni, sőt, mivel tényleg őszintén szeretjük egymást és együtt képzeljük el a jövőnket, ezért az is nagyon valószínű, majd pár év múlva, ha újra teherbe esek, már másként döntünk majd. Most azonban még mindkettőnknek tanulnia kell, lediplomázni, egzisztenciát kialakítani és olyan körülményeket, hogy az a gyerek tényleg megkaphasson majd mindent, amire csak szüksége lesz.
Megtörtént a terhesség megszakítás, bár a beavatkozás előtt a nagy szilárd elhatározásom megingott egy rövid időre, végül nem bántam meg. Igaz, átértékelődtek bennem a dolgok. Azt azonban szeretném leszögezni, gyilkosnak nem tartom magamat, de a doktor úr szavai még mindig a fülembe csengenek és látom dühös arcát is, mély nyomokat sikerült hagynia bennem. Nem tehettünk arról, hogy teherbe estem, mert használtunk óvszert, mégis megtörtént a „baj”. Claudia. Forrás: Praxis.blog.hu
– Érdekes, hogy egy 19 éves, rendszeresen szexuális életet élő, óvszerrel védekező nőnek eszébe sem jut az, hogy terhes lehet, ha késik a menstruációja.
Nem tudom, hogy mit és hogyan mondta az orvos, de gondolom maga a hír elég sokkoló volt, és emiatt kicsit érzékenyebben reagált a hölgyemény mindenre. Szóval lehet, hogy nem is volt olyan brutál a doki, csak szubjektíven élte így meg a dolgokat.
– Azért kell semlegesen viselkednie, mert az orvosi etika szerint ezt kell tennie. Az etika, és a jog elismeri, hogy(bizonyos feltételek mellett) egy nőnek joga van döntenie a magzatáról. Ez az anya önrendelkezésének része, lehet nem egyet érteni, de nem tiszteletben kell tartani.
– Egy ilyen helyzet egy normális fiatal lányt alapból megvisel. Az orvosnak nem kell a barátnő szerepét vállalni, vigasztalni, de a minimum, hogy semlegesen, tárgyilagosan viselkedik (és tagadja meg az ellátást, ha úgy diktálja a lelkiismerete)
Amúgy meg furcsa, hogy nőgyógyász létére még nem szokott hozzá a hasonló helyzetekhez, 2 szülésre jut 1 abortusz, szóval gondolom nem a posztoló volt az első ilyen betege.
A vaginizmus – amikor nem megy hüvelybe hatolás
A félelem legtöbbször csak a tudatos magyarázó elve a vaginizmusnak. A szexuális zavar igazi kiváltó okának hátterében leggyakrabban lelki tényezők állnak.
A vaginizmus a szexuális élet zavarainak osztályozásakor a fájdalom tünetcsoportba tartozó kórkép. Tulajdonképpen a gát és a hüvely izmainak, görcsös állapota, a hüvelybemenet működésbeli rendellenessége, mely megnehezíti, esetenként lehetetlenné teszi, a hímvessző, és egyéb más, akár saját ujj, nőgyógyászati vizsgálóeszköz hüvelybe jutását, megakadályozva ezzel akár a beteg által is kívánt közösülést vagy a nőgyógyászati vizsgálatot, tamponhasználatot, irrigálást.
Létezik enyhébb formája is, mely nem olyan erős mértékben váltja ki a hüvelybemenet görcsös állapotát. Például vannak, akiket a nőgyógyász meg tud vizsgálni, vagy lehet a vaginizmus „személyre szóló”. A vaginizmus fajtái
– szituatív, mely helyhez kötődik, a görcsösség reflexszerűen jelentkezik, abban a pillanatban, amikor valamit be akarnak vezetni a vaginába,
– permanens, huzamosabb ideig tartó, a szituációtól független az összeszűkülés,
– elsődleges, amikor izoláltan keletkezik, vagyis nincs összefüggés más testi panaszokkal,
– másodlagos, amikor valamilyen betegséghez, fájdalomhoz kapcsolódóan alakul ki.
A fájdalom a testnek és a személyiségnek egyik védekező módszere. Jelez, és a fájdalmat okozó inger elkerülésére ad lehetőséget. A nők nemiségük kapcsán sokkal több fájdalommal találkoznak, mint a férfiak, kezdve a kamaszkori nemi érésükkel, a menstruáció megjelenésével. Emellett a szüzesség elvesztése, a szülés, majd a klimax is inkább negatív, kellemetlen jelenség.
A szüzesség elvesztésével kapcsolatos asszociációk olyan gátlást tudnak kialakítani, ami képes megakadályozni a pénisz behatolását (pl. a combok akaratlanul összezáródnak), pedig ekkor még nincs saját negatív tapasztalat. Ilyenkor a vaginizmusban szenvedők nemcsak szüzek maradnak, de meddők is, hiszen így lehetetlen a teherbeesés.
A párkapcsolat lehetséges, a párok megtalálják az örömszerzés egyéb módját – persze az aktus kísérletét egy idő után már kihagyva. Hosszú idő telhet el anélkül, hogy orvoshoz fordulnának, ez csak a meddőség kivizsgálása miatt történik meg.
A vaginizmus lelki okai : A félelem legtöbbször csak a tudatos magyarázó elve a vaginizmusnak. Az igazi kiváltó okok hátterében leggyakrabban lelki tényezők állnak. Ezek kialakulása kapcsolatban van a környezeti hatásokkal, a szülők szexualitáshoz való viszonyával, erkölcsi neveléssel és egyéni tapasztalatból eredő kellemetlen emlékekkel.
Rossz emlék lehet egy gyermekkori testi sérülés, például medencecsonttörés, vulvasérülés, beöntés rossz élménye vagy tinédzser korban egy kellemetlen, durva nőgyógyászati vizsgálat. Ennek a mintája az agyban tárolódik, és évekkel később bármilyen „közeledésre” zárulnak a combok, pedig már nem is áll fenn vészhelyzet. Ezek a lányok általában nem tudnak se tampont, se hüvelykúpot felhelyezni, de a nőgyógyászati vizsgálat is gyakran lehetetlen.
Olyan nőknél is kialakulhat másodlagos vaginizmus, akik már szültek. Ebben az esetben a nő legtöbbször az újabb terhességtől szorong, de az sem ritka, hogy a kapcsolatban történt valamilyen változás.
Vaginizmus? – Mit lehet tenni? A vaginizmusról érdemes tudni, hogy ez nem betegség, hanem a szexuális élettel kapcsolatos zavar. A helyzetet pusztán akarattal nem lehet befolyásolni, magától nem „gyógyul” meg.
Mivel a probléma meglehetősen sokrétű, érdemes esetlegesen pszichoterápiát is igénybe venni, de a megterhelő múltba fordulás helyett érdemesebb a jelen problémájával foglalkozni, azaz az összeszorult vaginális izomzatnál kezdeni a kezelést.
A nő alapvető feladata, hogy megtanulja a vagináját lassan és fokozatosan ellazítani, így kiiktatni a rossz beidegződést.
A hüvelyizomzat tudatos és váltakozó megfeszítése és elernyesztése után ajánlatos előbb a saját ujj, majd a hüvelybe helyezhető speciális, egyre nagyobb átmérőjű segédeszközt használni. A gyakorlás üteméről saját érzései szerint döntsön a nő. Ezt nevezzük vaginatréningnek. Eredmény elérése után átélheti az örömszerzés élményét. Forrás: Webbeteg.hu, Dr. Szilvási Ferenc, nőgyógyász
A felfázás a szex ellensége
Vannak nők, akik kénytelenek lemondani a szexről, mivel a húgyúti fertőzések okozta fájdalom olyannyira felerősödik.
A hólyaghurut és más húgyúti fertőzések intenzív gyulladást jelentenek, amely kellemetlen érzéssel társul a hólyag- és a hüvely területén. Ez egyes nőknél enyhe, másoknál súlyos fájdalommal és más tünetekkel – akár vérzéssel is – jelentkezik, amely a legtöbb esetben felerősödik közösülés közben. Így nem képesek élvezni a szexuális együttlétet, sőt fokozódik a fájdalom, mely miatt végül képesek lemondani a szexről. A felfázással küszködő nők tapasztalatainak és orvosi segítség igénybevételével, újra élvezhetővé válhat a szex.
Tünetek: A húgyúti fertőzést baktérium okozza, amely a húgycsőbe kerülve egy-két napon belül produkálja az aggasztó jeleket. A tünet lehet az égő, fájdalmas érzés vizelés közben, a gyakori vizelési inger és a zavaros vizelet egyaránt. Az ebből vett minta segítségével az orvos gyorsan meg tudja állapítani, hogy mennyire súlyos a betegség.
A felfázás kezelése: Gyógyszeres kezelés javallott. A fájdalomcsillapító megszünteti a kellemetlen, irritáló érzést. Emellett ajánlott a sok folyadék fogyasztása, például áfonyalé, amitől hamarabb jobban érezheti magát a beteg. A szappanos vízben való fürdőzést viszont kerülni kell.
Az első lépés: A legfontosabb, hogy oszd meg az érzéseidet a pároddal és részletesen magyarázd el, milyen tünetekkel jár a betegséged. Mindkettőtöknek elsődleges, hogy a szex örömmel párosuljon és egyik félnek se okozzon fájdalmat. Tehát a betegséged során változtatni kell az együttléteken, ami a pózokat és az intenzitást is befolyásolhatja.
Misszionárius póz: A húgyúti fertőzésben szenvedő nők számára a legfájdalmasabb pozitúrák egyike a misszionárius póz. Ekkor ugyanis a férfi testének súlya a nő hólyagját nyomhatja, illetve a lökésekkel a hüvely érzékeny területét irritálhatja.
Itt az ideje, hogy felhagyjatok a megszokott mozdulatokkal, és mindkettőtök számára élvezetes újításokkal kísérletezzetek. Így a betegség hozzájárul, hogy szorosabbá váljon köztetek az intimitással kialakítható kötelék, ahelyett hogy szakadékot képezne.
Mindig van B terv: Ha a gyulladás miatt más póz is fájdalmassá válik, még mindig van megoldás. Az orális szex, az önkielégítés és a szexuális segédeszközök bevetésével izgalmas együttléteket varázsolhattok egymásnak, és a legkevésbé sem kell lemondanotok a közös örömszerzésről.
Nem szabad elkeseredni: Mind neked, mind a párodnak nehéz időszakot jelenthet, ha a hólyaghurut súlyos, hosszan elhúzódó betegséggé válik. A felek hajlamosak saját magukat hibáztatni a szexben jelentkező problémák miatt. Ezzel viszont gyorsan le kell számolnotok és az energiátokat arra fordítani, hogy ilyenkor is éreztessétek egymás iránt érzett szereteteteket.
Nézzünk bele a pinába, mit lát a nőgyógyász
Videók: Nézz bele a pinába – Széthúzott pina Képek: Pinky plázacica speculumos képek – Orvosi fotó galéria
Női test
Elmesélték nekem egy orvos nyilatkozatát arról, hogy miért nem lett belőle nőgyógyász. A válaszát nagyon érdekesnek találtam, sőt, egészen elbűvölt: bevallotta ugyanis tudatlanságát a női szerveket illetően. Azt mondta, hogy egyszerűen bizonytalannak érezné magát a hüvely(közelé)ben, mert úgy tapasztalta, hogy a női test kiszámíthatatlanul viselkedik az orvosi rendelőben. A sajátosan női szervek nem reagálnak előírásnak megfelelően, mint ahogy a testünk többi része reagál egy kezelésre. A hüvely szeszélyes -és mi tudjuk ezt jól. Mégis különös, hogy az orvostudomány nem bír vele. Nem lehet tudni biztosan, hogy mi okozza a baját, ha beteg, és mitől gyógyul meg végül. Majdhogynem egyéni bánásmódot igényel.
Tetszik nekem, hogy egy olyan ember nyilatkozott így, aki mindenkinél jobban ismeri és érti az emberi testet. Tetszik nekem, mert mindez rólam (is) szól: hogy valaki végre észrevette, hogy talán nem olyan korlátoltan kell közelíteni a női szervekhez és kategorikus fogalmakkal illetni őket. Amikor eszembe jut ez a gondolat, jó érzéssel tölt el, hogy van bennem valami különös, valami Más. És bóknak tekintem. Akkor is, ha a vad feministák valahol most robbannak szét ezektől a gondolatoktól.