Köznapi szóhasználatban a szexfüggőséget felelőtlen könnyedséggel használjuk, legtöbbször valamilyen szexuális viselkedés eltúlzására vagy nyomatékosítására alkalmazzuk, az orvosi irodalomban azonban sokkal összetettebb és komolyabb problémát jelöl.

A szexfüggők köztünk élnek: A szexuális függőséget nagyon keskeny vonal választja el az egészséges szexualitástól. Míg a normál szexualitás a testi együttlét kellemes, nyugtató, ellazító és jótékony hatásáról szól, addig a függő esetében olyan kényszerű, mániákus és kezelhetetlen szexuális nyomásról van szó, ami a nap huszonnégy órájában meghatározza a függő életét; akárcsak a heroinistáknál, a függő elveszíti uralmát függőségének tárgya felett. Minden cselekedete és gondolata a szex – pontosabban az addikció tárgya – körül forog, és mindent elkövet a mielőbbi kielégülés érdekében. Habár a közismert függőségekkel, mint például a játékszenvedéllyel vagy az alkoholizmussal ellentétben a szexfüggőség kevésbé ismert jelenség, számadatok bizonyítják, hogy mind több ember esik a szex csapdájába – és ez valószínűsíthetően szorosan összefügg a pornófüggőség növekedésével is . A szexuális függőség férfiak és nőket egyaránt érinthet, de a jelenleg rendelkezésre álló nemzetközi felmérések azt bizonyítják, hogy a szexfüggők hetven-nyolcvan százaléka a férfiak köréből kerül ki.
Szexfüggőség esetén hasonló kísérő hatások figyelhetők meg, mint a többi függőség esetében, és az addikció kialakulása itt is hosszú fejlődési folyamatot ölel fel. Kezdetben a túlzott, beteges maszturbálás, a pornófüggőség vagy egy egyes szexuális szokásokhoz való beteges ragaszkodás formájában mutatkozik meg a zavar, ami csak idővel alakul át súlyos viselkedési mintává. A függő érdeklődése az addikció tárgya felé fokozatosan nő, figyelmét és energiáját egyre jobban kielégülésének eszköze köti le, a szexuális aktivitás egyre nagyobb mértéket ölt, a szex túlértékelődik, elsőbbséget élvez minden mással szemben, végül elnyomja a beteg minden egyéb igényét. Idővel a függő képtelen lesz kontrollálni cselekedeteit, az addig bekövetkezett súlyos következmények ellenére is átlép minden írott és íratlan szabályon, miközben a dózist állandóan emeli a komoly elvonási tünetek megelőzésére. Mindez egészen addig folytatódik, míg be nem következik az idegi – és életvezetési – összeomlás.
Ezen stádium elérésekor a tipikus függő családi élete már romokban hever, munkáját elveszti, előfordul, hogy adósságokba veri magát – amennyiben függősége drága mulatság a prostitáltak vagy egyéb költségek miatt -, a barátok lemorzsolódnak, az életszínvonal pedig rohamos zuhanásnak indul. A szexuális függőség sok esetben más függőséggel – például alkoholizmussal vagy gyógyszerfüggőséggel – párosul, az áldozat ugyanis tudatmódosító szerek bevetésével próbál helyzetén könnyíteni, ezek segítségével próbálja feldolgozni elsődleges függőségét. (Nemzetközi adatokból az derül ki, körülbelül az esetek hatvan százalékában fennállnak ezen járulékos addikciók). A szexuális függőség felismerésében sokszor pont az segít, hogy a járulékos függőségeket, a gyógyszer- vagy alkoholproblémát veszi észre a környezet, s ezek kezelése során derül fény a háttérben húzódó, rejtett okra, de az esetek túlnyomó többségében azonban sajnos felderítetlen és kezeletlen marad a fő ok.
Magyarországon tovább rontja a helyzetet, hogy nagyon kevés szakember áll a szexfüggők rendelkezésére, és orvosi körökön belül is ritkán ismerik fel a problémát. A szexfüggőséggel ugyanis kéz a kézben jár a szégyen, a függő mindent megtesz azért, hogy addikciójára ne derüljön fény, elkerülve ezzel a megszégyenülést. A leplezés pedig sikeres lehet, mivel nem jelentkeznek fizikai leépülés jelei, nincsenek klasszikus, szemmel látható tünetek, s ha a vagyont nem érinti a függőség kielégítése, az utolsó objektív nyom is szertefoszlik. A személyiségben végbemenő változások és a szexualitáshoz való meghváltozott viszony pedig egy kapcsolaton belül annyira mély és intim szinten mozog, hogy ritkán képes a partner önnön sérelmeitől és szorongásaitól függetlenül, kívülállóként tekinteni a helyzetre.
Hogy néz ki egy szexfüggő? A szexuális addikció különböző formákban jelentkezhet. Enyhébb változata a kényszerű maszturbálás, a mértéktelen szexuális fantáziálgatás, a telefonszex, a túlzott pornófogyasztás vagy a szadista és mazochista játékokban való kényszeredett elmerülés. A függőség súlyosabb esetei közé tartozik, ha a függő nem tudja türtőztetni magát a nyilvános szexuális megnyilatkozásoktól, de az is függő, aki leküzdhetetlen késztetést érez arra, hogy ismeretlen embereket ostromoljon obszcén telefonhívásaival. A parafilia súlyos esetei is e kategóriájába sorolhatók. Ezek közé tartozik többek között a nekrofil, vagyis az, aki halott testekkel élvez, az exhibicionista, aki beteges késztetést érez arra, hogy nemi szervét másoknak mutogassa. Ilyen a frottőr is, aki nemi szervét dörzsölgeti vadidegen emberekhez a buszon. Függő az is, méghozzá cyberfüggő, aki a nap huszonnégy óráját szexoldalak látogatásával tölti.
Szexfüggőnek számít továbbá az is, aki saját testét kínálja fel prostitúcióra szexuális kielégülés céljából – nem megélhetési szempontból, de az orvostudomány függőnek minősíti azt a személyt is, aki állandó késztetést érez arra, hogy a munkahelyén szexuálisan zaklassa kollégáit. A szexfüggőség társadalomra legveszélyesebb formájában a függő kiskorúakkal, fogyatékosokkal, drog és egyéb tudatmódosító szer hatása alatt álló személyekkel létesít szexuális viszonyt. Ezer és egy formában jelenhet meg tehát a szexfüggőség, ami inkább egy átfogó fogalom, mint egyetlen jól körvonalazható tünetegyüttes, de minden fajtájára igaz, hogy az addikt személy gondolati világának kezdete és vége is kielégülésének hajszolásában merül ki. Komoly különbség ez például a nimfomániával szemben, hisz a nimfomán személyek nem élik át az orgazmust, ezért hajszolják a kapcsolatokat, míg a szexfüggők orgazmusa biztosított, csak kóros formában jelentkezik.
[Szex Dr]