A Szentszék budapesti nagykövetét a vatikáni államtitkárság értesítette arról, hogy több magyar egyházi személy homoszexuális visszaéléseiről szóló bejelentés érkezett, Juliusz Janusz azonban nem kezdett belső vizsgálatba, hanem inkább eltussolta az ügyet – írja az Index.
A nunciusról egy, a januárban lemondott pécsi püspök által kezdeményezett perben derült ki, hogy a diplomáciai úton továbbított dokumentumok alapján bizalmasan értesítette az érintetteket az ellenük szóló bejelentés tartalmáról. A Vatikánban nem magyarázták, hogy a pápa Mayer Mihály lemondatása után két héttel miért helyezte Koszovóba magyarországi megbízottját.
A hazai egyházi körök már a februári bejelentéskor összefüggésbe hozták a pécsi egyházmegyében kirobbant botránnyal, amely a gazdasági és szexuális visszaélésekről szóló vádak nyilvánosságra kerülése után Mayer Mihály pécsi püspök lemondását eredményezte. Akkor azonban még nem volt világos, hogy a nuncius milyen szerepet játszhatott az ügyben.
Időközben azonban több olyan, Juliusz Janusz által szignált bizalmas levél is nyilvánosságra került, amelyek azt bizonyítják, hogy a nuncius évekkel az októberben Mayer ellen tett rendőrségi feljelentések előtt tudomást szerzett számos, súlyos visszaéléssel kapcsolatos vádról, de hallgatott, sőt meggátolta az egyházon belüli vizsgálat lefolytatását.
Az Index úgy tudja: egy magánszemély 2009 februárjában négyoldalas bejelentést küldött Tarcisio Bertone kardinálisnak, a Vatikán államtitkárának a magyar katolikus egyház több prominensét, köztük Mayer Mihályt érintő homoszexuális vádakról.
A feladó azután postázta a katolikus egyház római központjába a fénykép- és hangfelvétel-melléklettel kiegészített levelet, hogy a magyarországi egyházvezetés válaszra sem méltatta, holott erkölcsi jellegű, vagyis nem egyházkormányzati kérdésben a metropolita érseknek is van jelzési kötelezettsége.
Juliusz Janusz, akinek Bertone kardinális megküldte az anyagot, 2009 májusában bizalmas, csak a címzettek kezébe adható levélben értesítette a bejelentés szereplőit az ellenük felhozott vádakról, és elárulta a bejelentő nevét.
A bírósági eljárás anyagában található levél szövegéből arra lehet következtetni, hogy minden érintett külön-külön megkapta a rá vonatkozó rész kiollózott másolatát. Mayer püspök a nunciustól érkezett információk alapján 2009 júniusában, anélkül, hogy az ellene felhozott vádak ügyében bármilyen érdemi nyomozás történt volna, rágalmazásért feljelentette a magánszemélyt.
A nunciushoz hasonlóan járt el a pécsi püspökség ügyében Ternyák Csaba, jelenlegi egri érsek is, amikor Wildmann János, a pécsi Egyházfórum főszerkesztője segítségért fordult hozzá. Wildmann – függetlenül a Bertone kardinálishoz forduló magánszemélytől – már 2006-ban informálta az akkor Rómában tartózkodó Ternyák Csabát a Mayer környezetében zajló visszaélésgyanús ügyekről, közöttük pedofília gyanújáról, és kérte, hogy mint a vatikáni papi kongregáció titkára szorgalmazzon vizsgálatot.
Ternyák Csaba elszabotálta a kérést, és ő is tájékoztatta az érintetteket a hozzá érkezett levélről és a levélíró személyéről. Ternyák később azt írta az Egyházfórum vezetőjének, hogy „az esetleg papságunkat is érintő, törvénysértést vagy bűncselekményt megfogalmazó vádakkal legyen szíves közvetlenül a nyomozó hatóságokhoz fordulni”.
További papi perverziók és bűncselekmények: Pedofil nyomozás egy apácák által vezetett intézményben – 21 pedofilgyanús papot függesztettek fel – Lázadozik a volt pécsi püspök: médiaháború folyik ellenem – A püspökségnek volt fekete kasszája is – Feljelentések után lemondott a püspök – Szexbotrány és sikkasztás ügye van a pécsi püspöknek – Az egyházi pedofilbotrányok igazából melegügyek – Az erőszakolta meg a gyerekeket, aki csak akarta – Papi szex, oltár előtt szopatta a pap, 80 ezer Ft-ot kapott, cikk itt. A fiú állítása szerint meg is dugta a papot. Pénzért mindenre kapható, riport készítés közben megdugta az anyját is. Templomban szopott a homoszexuális pap – 12 éves kislányt gyalázott meg a pap – Pedofil képek a plébánián – Szexuális molesztálási botrány Hollandiában – Feljelentések után lemondott a püspök – Oltáron szexelt a 12 éves kislánnyal a pap – Vak gyerekeket erőszakoltak meg katolikus papok – Az banán volt, nem a péniszem, mondja a pedofil pap – A papi pedofília áldozatai tüntettek Rómában – Szexbotrány és sikkasztás ügye van a pécsi püspöknek – Buzibárokba járnak a papok – Pedó pornótól hangos a Vatikán – Oltár előtt fajtalankodott az idős pedofil pap videóval – Pedofilbotrány miatt házkutatás a bíborosoknál – Brazíliában pedofíliával gyanúsítanak egy lengyel papot – Pedofília miatt távozhat augsburgi püspök – Elnézést kért a gyerekmolesztálásokért a pápa – A pedofília nem csak a katolikusoké – Férfiprostikra költötte lopott millióit a buzi pap – Papi pedofília az olasz papokkal is – Homoszexuális papok – A pedofília nem csak a katolikusoké – Minden katolikus gyülekezetre jutott egy pedofil vagy buzi – Buzi papok, terhes apáca sokkolja Vatikánt – Az egyház és gyerekzaklató papok önvizsgálata
pedofilia
Pedofil nyomozás egy apácák által vezetett intézményben
Belgiumban nyomozást indítottak az apácák által vezetett Stella Maris otthon ellen, mert a gyanú szerint gyerekeket molesztáltak az intézetben – jelentette be hétfőn az ország délnyugati részén lévő Courtrai város ügyészsége. A hatóságok közlése szerint az áldozatok 1965 és 1970 között történt visszaélésekről számoltak be.
Egyelőre nem tudni, hány áldozatról van szó. Az ügyészség szóvivője azt mondta, hogy részleteket még nem akarnak közölni, mivel most azonosítják azokat, akik a gyanú szerint a bűncselekményeket elkövették. A belga média azt állítja, hogy nem 1965 és 1970, hanem 1960 és 1990 között történtek a visszaélések, amelyek ügyében azután indult el a nyomozás, hogy ketten jelentkeztek a rendőrségen.
A belga média szerint azóta már több egykori áldozat jelentkezett és mesélte el történetét. „Sok év telt el már, a Stella Maris jelenlegi vezetősége azonban komolyan veszi az ügyet, ezért arra kér minden egykori áldozatot, hogy mondja, mi történt vele” – nyilatkozta az intézet jogásza a Belga nevű hírügynökségnek.
Gyerekeket erőszakoltak meg papok és apácák : Az ír sajtó a „horror házáról” ír annak a katolikus nevelőintézetnek a kapcsán, amelyről több évig tartó, és mintegy 70 millió euróba került nyomozás után kiderült, hogy a gyerekek ezreit kínozták benne, és erőszakolták meg az ott tevékenykedő szerzetesek és apácák.
A 80 évekig a katolikus horror intézményében mintegy 35 ezer gyerek fordult meg, köztük szellemileg és testileg hátrányos helyzetűek is.
Az ír ügyészség mintegy 2500 tanúvallomást gyűjtött össze, amelyek mind a legválogatottabb szörnyűségekről számolnak be.
Ezek szerint a gyerekeket az egyház szolgái ütötték verték. Szíjjal, bottal. Költsön adták a szomszédos gazdaságba őket, ahol ragszolgaként dolgoztak, valamennyiüket a nevük helyett számokon tartották nyilván.
A lelki és fizikai terror mellett szexuálisan is kihasználták a magukat megvédeni képtelen kiskorúakat. Különösen a fiúk szenvedtek sokat a szexuális zaklatásoktól, de a lányoknak sem volt könnyű, akik közül sokat csoportosan megerőszakoltak. A gyerekeket embertelen körülmények között tartották, éheztek, nem egyszer a szemétből gyűjtött dolgokat ették meg az éhségtől.
A panaszokat az egyházi feljebbvalók nem vizsgálták ki, vagy ha mégis, maximum áthelyezték a vétkesnek tartottakat, de a gyerekek semmilyen elégtételt nem kaptak. Az is előfordult, hogy magukat a gyerekeket vonták felelősségre és büntették meg a vizsgálat után.
Az ügy, amely egy tévéműsor után pattant ki azt igazolta, hogy a vétkes és embertelen magatartásról nem csak az egyház berkeiben, de az állami szerveknél is tudtak, de a botrány elkerülése végett mindent eltussoltak éveken keresztül.
A Soca rövidítésű szervezet elnöke, John Kelly szerint a leginkább az bántja őket, hogy bár az ügy már a 90-es években kipattant, és akkor is mintegy 700 tanúvallomáson alapuló jelentés készült, a mai napig senkit nem vontak felelősségre, és a katolikus egyház is mély hallgatásba burkolózik.
A most újból felerősödött kritikák nyomán az ír kormány azt fontolgatja, hogy valamennyi áldozatot kártérítésben részesítik. Az ír katolikus egyház még mindig hallgat.
A japánok szexualitása
Az alaphangoltság
A japánok számára a szexualitás megtapasztalása bűntudatmentes élmény. Ez a gyakran határokat súroló/átlépő japán erotizmus elsődleges erőforrása. Minthogy ősvallásuk, a sintoizmus maga is egy metafizikus kísérlet a jó és a rossz közötti különbség feloldására, sem az eredendő bűn, sem a gonosz szelleme nem kísérti őket. Így a japánok számára a szex a metabolizmus része, minden morális eredetű elfojtástól mentes; szexuális vívmányaikat akár kulináris teljesítményük más aspektusaként is felfoghatjuk.
Anyagcsere-jellegű szexualitásuk természetéből adódóan a szüzesség például számukra nem képez különösebb értéket. A szüzességnek inkább piaci értelemben vett értéke van – egy szűz nő egy éjszakára sokkal többe kerül, de ez is inkább a japánok ínyencségéről szól. A szüzesség izgalmas, de nem mérvadó. A kis közösségek sem bélyegezték meg azt a magányos nőt, aki teherbe esett, és apa nélkül nevelte gyermekét.
Más. Az önkielégítés, ami a viktoriánus Európában és nem csak a lélek elleni nagyon-nagyon súlyos vétekként van számon tartva, a japánok esetében inkább játék, amihez, tegyük hozzá, különös kreativitással viszonyulnak. A japán szerelmi kultúra természetéről a történetírás az Edo-korszakban (1603-868) ad összefoglaló képet, ekkor jelennek meg a később a független nyugati művészek által is nagyra tartott Ukiyo-e mesterek, akik a különféle életképek mellett pornográf-jellegű anyagokat is készítettek, és dokumentálták a japán önkielégítési segédeszközök gazdag instrumentáriumát is. De ez csak a japán szexualitást meghatározó egyik réteg. Ha a japánok szexualitás-koncepciója egyszerűen laza volna, ez még nem lenne elegendő ahhoz, hogy rögtön a perverzitás mestereivé váljanak – ehhez szükség van valamilyen elfojtó erőre is. Ez egy nem közvetlenül a szexualitás ellen, hanem sokkal általánosabban, az egyén elleni, a közösségi javára felállított, mindmáig élő, a konfuciánus etikán alapuló normarendszer. Kicsit vulgarizálva a kérdést, arról van szó, hogy a japánok cselekedeteinek hátterében ott áll a közösségtudat és az ezzel járó felelősség. Minthogy életük java részében közösségük diplomatái, az egymással való érintkezésben nagyon sok a számunkra túlságosan formálisnak tűnő udvariassági elem, és akár a ködösség ódiumával, de az egyeztetésekkor megpróbálják maximálisan elkerülni a frontális verbális konfrontációt.
Ebből ered, hogy egy nyugati számára méltán tűnhet úgy, hogy a japánoknál a forma lényegesebb, mint az igazi tartalom – tulajdonképpen arról van szó, hogy a forma számukra maga a tartalom lényeges része.
A formalizált, apró rítusokból összeálló japán létmód alapja a jelen japán hétköznapjaira is komoly kisugárzással bíró konfuciánus értékrend, illetve a középkori szamurájok etikája, a busidó (azaz a harcosok útja). Ebben az értékrendben, minthogy a hierarchiatudat és a közösségi szolidaritás az elsődleges, nem volt helye az individuális emberi vágyak kifejeződésének. Így a romantikus szerelem semmilyen nyilvános kifejeződést nem kaphatott, az erkölcstelen cselekedetek, így a házasságtörés is, ha nyilvánosságra kerültek, szigorú, akár fatális büntetést vonhattak maguk után. Ennek pedig csak elméletileg látszik ellentmondani az, hogy a középkorban az utazó az országút menti fogadókban minden természetű éhségét könnyen kielégíthette.
A tradicionális japán társadalom – ebben a mai sem különbözik radikálisan – férfiközpontú, patriarchális rendszer. Az illem a szexualitást a privát övezetbe száműzi. Ez a tiltás-megengedés feszültség adja meg a japán perverzitás savát-borsát.
Az 1997-ben kiadott The International Encyclopedia of Sexuality Japánról szóló tanulmányában olvasható: „A mai Japánban az az általános nézet, hogy a szex nem valami olyasmi, amiről beszélni illenék, így, eltekintve a szélsőséges fájdalmat okozó helyzetektől, ameddig csak elkerülhető, nem udvarias másokat szexuális problémáinkkal zaklatni.” Annak ellenére, hogy a posztindusztrializáció folytán a tradicionális japán introvertáltság kezd feloldódni, a japán szexualitás megkerülhetetlenül két, egymást látszólag tagadó realitás erőterében van. A japán realitás – a szexuális realitás – a kettős standard kuszán szőtt szövete.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Japán egy ez ideig nem ismert léptékű gazdasági fejlődés haszonélvezője, és ezáltal rekord dinamikájú díszletváltás elszenvedője. Az ugrás, amelyet a tradicionális japán készségek tettek lehetővé, önlogikája által az alapok lassú lebontását hozza magával. A mai japán tinédzserek, feltételezhetően a tradicionális japán családmodell egyre nyilvánvalóbb válsága miatt is, egy Nyugatról, főleg az Államokból importált egocentrikusabb, kötöttségmentesebb perspektívát tüntetnek ki. A Time ázsiai kiadásának egyik összeállítása a japán tinédzserek jövőképét vizsgálja. A megnyilatkozó fiatalok többségét csöppet sem lelkesíti a távlat, hogy szüleikhez hasonlóan „fehér inges” váljon belőlük és valamelyik gigantikus japán vállalat fegyelmezett hangyájaként szorgoskodjanak. A Time az internetes chateken kereste meg a japán tiniket. Az egyik felettébb aktuális, terítéken lévő kérdés az, hogy erkölcsös-e vagy sem a nyilvános helyeken való csókolózás – a tradicionális illem csak annyit enged meg a pároknak, hogy kézen fogva járjanak. A tinik szerint viszont a csókolózás sem illetlen.
Általában a tinik többsége az individuális döntés szabadsága mellett foglalt állást, igaz, nem hiányoztak a tradicionalista vélemények sem – idézek egyet: „Úgy gondolom, a nyugati filmek erősen megváltoztatták felfogásunkat. A háború után az amerikai filmek elárasztották az országot. Én a háború előtti időket szeretem. A mai japán fiatalok elvesztették jellegzetesen japán ártatlanságukat.”
Annak idején szamurájkarddal az oldalukon harcoltak az amerikaiak ellen, több ezren pedig kamikazeakciókkal próbálták feltartóztatni az amerikai flottát. Fura helyzet.
Nő és férfi szerep
Japán egyik legolvasottabb pornó képregényújsága, az Amour gyakran tesz közzé olyan képsorokat, amelyekben a nőkkel brutális módon bánnak, például megerőszakolják őket. Az újság sokszor az olvasók által beküldött ötleteket dolgozza fel – a nők az esetek többségében passzív szerepben jelennek meg. Fontos adalék, hogy az Amour olvasói elsősorban nők.
Mariku Mitsui japán politikus és nőmozgalmista szerint a nők „egyenesen nem hagyják magukat felszabadítani”, és a tradicionális elnyomásból következő „biztonságot” választják. A múlt század második feléig a nők iránti alapelvárás az volt, hogy áhítatos odaadással szolgálják férjüket, családjukat. Helyzetük a konfucianizmus elterjedése után vált igazán reményvesztetté. „Akkoriban az arisztokrata férfiak csak annyit kívántak a nőktől – írja Louis Frédéric -, hogy rendelkezésükre álljanak. Ezért Kitóban az arisztokrata asszonyok érzelmileg roppant szerencsétlenek voltak. Minden percben megkaphatták vagy elhagyhatták őket, többnyire a házban élő többi nő cinkos segítségével. Féltékenységük állandóan fel volt csigázva, jóllehet azt semmiképpen nem mutathatták ki.” A gazdagabb harcosok poligámiában éltek, az akkori értékrend szerint viszont az igazi férfivirtust a csatamezőn, nem pedig a társas kapcsolatban való helytállás jelentette.
A nők helyzete nem sokat változik a Meidzsi-korban sem (1868-1912), amely az eszeveszett japán felemelkedés-projekt nyitánya volt: az ipari fejlődés és a fegyverkezés pörgésében, a birodalmi rend eszméjének nevében az egyéni utak normán kívülinek számítottak; a nők amolyan hazát szolgáló entitásokat szülő gépekként voltak számon tartva. Ekkoriban tudniillik általános volt a nézet, hogy a nők felsőfokú oktatása felesleges, a gyereket nem szülő asszony pedig méltán rászolgált a válásra.
Ha a jelenlegi japán establishment európai/amerikai standardok szerint kezeli is a gender-ügyet, a japán irodalakó, fehér inges sararik társadalma megmaradt alapvetően szexistának. Igaz, jómódú, független nők át-átveszik a férfiak szerepét, és például olyan bárokba járnak, ahol készséges férfiak szolgáltatásait váltják ki, de ez inkább csak kuriózumnak számít. A japán nők feladata a háztartás ellátása és a gyerekek nevelése. Többnyire a feleségek irányítják a család pénzügyeit, és ők hozzák meg a gyerek továbbtanulásával kapcsolatos döntéseket is. A business világában, vezető pozícióban csak kivételes esetekben fordulnak elő nők, a feleségek és barátnők nem szokták elkísérni párjukat a félhivatalos összejövetelekre.
A különböző internetes forrásanyagokat olvasva nem nehéz észrevenni, hogy a japán család valamiféle válságban van. A japánok nagyon fegyelmezettek, elválni, munkahelyet váltani nem szoktak, az újságok riportjaiból viszont nem nehéz rájönni, hogy valahol elpattant egy húr. A japán férfiak nagy része, minthogy munkahelye távol van az otthontól, csak hétvégén találkozik családjával. „Gyakran, amikor az apák hazajönnek – mondja Kazuyo a Salon.com riportjában -, igazából nincsenek is otthon. Az én apám vagy nincs otthon, vagy a szobájába vonul vissza, amikor hazajön – hagyományosan a japán házastársak külön szobában alusznak. Az apám nem igazán ismer minket, hétvégén golfozni jár.” Minthogy gyakran évekig családjuktól külön élnek, a japán férfiak bizalmas kapcsolatot elsősorban munkatársaikkal és/vagy prostituáltakkal, dominákkal alakítanak ki.
A japán férfiak egyféle szexuális nyugtalanságban élnek. A nyugatiak számára többnyire mechanikus és morbid párzó-gépeknek tűnnek. Ide tartozik, hogy a japánok a kelet legfontosabb szexturistái. Elsősorban Thaiföldre, a Fülöp-szigetekre, Dél-Koreába, Srí Lankára és Hongkongba utaznak. 12-13 éves gyerek-prostituáltakat főleg Bangkokban keresnek fel. Az internetes leírások szerint nem vetik meg a nyilvánosházak extra szolgáltatásait sem.
Vérfertőzés
Japánban, akárcsak a keresztény világban, tiltott, törvényellenes az incesztus. Ennek ellenére az utóbbi években egyre több olyan jelentés lát napvilágot, amely anya és fia közötti vérfertőző kapcsolatról számol be.
A sinto legenda szerint a világ úgy keletkezett, hogy valamikor két testvér, Izanagi („a körüludvarló”) mint égatya és Izanami („a körüludvarlott”) mint földanya nemzés útján teremtették Japán szigeteit és további negyven istenséget. A vérfertőzés nemcsak a mítoszokban, hanem a japán uralkodócsaládok történetében is bevett szokás volt, igaz, más népeknél sem volt ritka, hogy a magas társadalmi osztályokban megengedett legyen például a testvérek közötti házasság (általában az inkák, hawaiiak és ősi egyiptomiak voltak engedékenyebbek).
A megdöbbentő jelentések, amelyeket elsősorban a telefonos lelki segélyszolgálatok állítottak össze, többnyire két forgatókönyvet írnak le: 1. az anya önkielégítés közepette találja fiát, és megszánja. 2. a fiú a vizsgákra való készülődés feszültségben kap anyjától szexuális vigaszt. Több pszichológus arra gyanakszik, hogy a telefonos beszámolók elsősorban a kamaszok erotikus fantáziálásainak következményei. Ha így is lenne, kérdés viszont, hogy a japán fiúk szexuális fantáziái miért épp ilyen formát öltenek.
Pedofília, hentai, fétis, enjo-kosai
Csak nagyon erős külföldi nyomás tudta rábírni a japán törvényhozást arra, hogy kétévi disputa után 1997 decemberében meghozza a pedofília és pedofil pornográfia elleni törvényt – addig Japán számított az internetes pedofil tartalmak nagyhatalmának. Az új törvény szerint 18 évnél fiatalabbak nem szerepelhetnek pornográf anyagokban, és általában tilossá vált olyan kiskorúakat ábrázoló fotók megjelentetése, amelyek „szexuális élvezet tárgyát képezhetik”. A felvetés ellenére viszont a kiadók lobbija elérte, hogy a szólásszabadsághoz való jog mentén az úgynevezett manga, implicit a hentai ne kerüljön tilalom alá.6
Osamu Tezuka 1947-ben indította el képregény-sorozatát, a Shintakarajimát (Az új kincses sziget), és ez lett az első manga. Jelenleg Japán évente 2,3 milliárd mangaújságot fogyaszt, egyes címek 500-600 ezer példányban jelennek meg. A manga szereplői többnyire hatalmas kerek szemű, kicsit stilizált arcú, színes hajú hősök, akik, tegyük hozzá, egyáltalán nem hasonlítanak a japánokra. A háziasszonyok, a kamaszfiúk és a kamaszlányok más-más típusú mangát olvasnak. A manga maga sem mindig ártatlan, de van egy kifejezetten pornó változata is, a hentai (magyarul perverz). A hentai szereplői többnyire tini lányok, akik sailor fukuban jelennek meg, azaz iskoláslány egyenruhában. Angyalian ártatlan arcuk pillanatok alatt görcsbe rándul, amikor például egy földön kívüli szörnyeteg hiperhím vagy polip penetrálja őket, mindenütt, ahol lehetséges, és ahol nem. Előfordul, hogy a nők teste pillanatok alatt puhává, omlóssá, cseppfolyóssá válik.
A hentai hatalmas nemzetközi sikere (már Kolozsváron is hozzá lehet jutni!) annak tulajdonítható, hogy rajzokról lévén szó a szituációk határa elvileg egybeesik a képzelet határával, vagyis az erotika azon területén mozog, ahol egyébként csak egyesek, nagyon szerencsések vagy éppen senki nem járt. A jó hentai meglepő, őrült, hihetetlen, de…
A sailor fuku egyébként a japán férfiak erotikus fantáziájának kezdete és vége – a japán hétköznapok egyféle vizuális ikonjává vált. Az egyenruha, amely azt sugallja, hogy viselője 17 évnél fiatalabb, a forró vonalak reklámjaitól a különféle pornó anyagokon át a fétistárgy-boltokig, ahol használt sailor fukukat lehet vásárolni, mindenütt megtalálható. A diáklányok ruhadarabjai iránt érzett fetisiszta remegés egészen bizarr módon is megjelenítődik: a nagyvárosokban, a cigaretta- és édességautomaták sorai közt, akár a kolostorok melletti sikátorokban is, olyan automaták is előfordulnak, ahonnan a napi betevő használt tinilánybugyi is beszerezhető. Micsoda business-ötlet!
A japán férfiak „lolitakomplexusa” nem marad meg szükségszerűen a ruhafétis-stádiumban. Húsz középiskolás lányból legalább egy az enjo konsai gyakorlója. Az enjo konsai pár éves jelenség, és ha szigorúan vesszük, nem más, mint alkalmi prostitúció, igaz, az ipart űző kamaszlányok inkább élelmes csábítóknak tartják magukat, mint prostiknak. A lányok legtöbbször nem is pénzre, hanem úgynevezett branóra (brand name-ekre, azaz márkás cuccokra) hajtanak.
Az enjo konsai kerítő helyei az úgynevezett telefon klub-ok (terekura). A férfiak 7-12 dollár ellenében belépést nyernek egy kis fülkébe, amelynek berendezése egy szék, egy telefonos asztal és alkalmanként egy csomag papírzsebkendő. A telefon megszólal: a vonal végén egy fiatal hölgy. A beszélgetések többnyire egy találkában való megegyezéssel záródnak valamelyik előkelő bevásárlónegyedben.
A lányok többnyire otthonról telefonálnak. Számukra a hívások ingyenesek. A lánymagazinokban hirdetések formájában rendszerint több oldalnyi férfiakkal való kötetlen telefonbeszélgetésre való invitálás található. Az enjo konsai egy olyan játék, amelyet mind a lányok, mind az urak támogatnak. A lányok érettebbek, mint a korukbeli fiúk, jobban vonzódnak az idősebbekhez, nem beszélve arról, hogy Japánban a média sulykolása miatt nagyon sokba kerül trendi tininek lenni. Egy plauzibilisnek tűnő magyarázat szerint a japán férfiak „lolita-komplexusának” oka, hogy az irtózatos munkaritmusban élő férfiak a kamasz lányokban életigenlő, felszabadult, epikureus jelenségeket vélnek felfedezni, vagyis valami olyasmit, ami elsősorban azért vonzza őket, mert maguk is azzá szeretnének válni.
A helyek, ahol élvezetek folynak
A japánoknak nagyon jellegzetes helyeik vannak, ahol. Itt néhány ilyen intézmény leírása következik.
A szerelem hotelek (abec hoteru, love hotel) amolyan párok számára létrehozott erotikus menedékek, ahova a fiatalok azért járnak, hogy ne kelljen tekintettel lenniük a család többi tagjára, a lakás vékony falaira. Naptól, napszaktól, szolgáltatásoktól függően egy lakosztály kibérlése 40 dollártól akár óránkénti több száz dollárig is felkúszhat. A szerelemhotelek sajátossága, hogy tiszták, diszkrétek, és valamiféle idétlen-bájos-giccses hangulat lengi be őket – ez teszi, hogy egy útikönyv tanúsága szerint legalábbis, a betévedt nyugati férfiaknak potenciaproblémái lehetnek. A szerelemhotelek kis csoportokba rendeződnek, gyakran előfordul, hogy régi temetőkre épülnek (másra senkinek nem kellett a telek), és többnyire középkori váraknak, mini-disneyknek, esetleg Titanicnak vagy repülő csészealjnak néznek ki; mindenképpen nagyon látványosak. A párok, miután a kivilágított fotókat tartalmazó pulton egy érintéssel kiválasztják a szobát, egy vékony résen fizetnek, és ugyanott megkaphatják a kulcsot is – a dolog teljesen anonim. Szobájukba a padlón végigfutó fénycsík kalauzolja el őket. Egy középkategóriájú lakosztály karaoke automatát, vízágyat, videójátékokat, videokamerát, tévét (pornócsatorna előfizetéssel), romantikus zenetárat, óvszer- és masszázsolaj-készletet tartalmaz. Akik vadabb élményre vágynak, tematikai szobákba mennek (Fogorvosi rendelő, Csillagok Háborúja, Arab románc stb.).
A japán vörös lámpás negyedek szappanországok (soaplands, sopu). A bordélyok kívülről például sógunvárnak vannak kiképezve, és gyakoriak a barokk stukkók is, belül a krómozott üvegfalak, metálos sci-fi fantáziamegoldások. Egy szökőkútban Botticelli Vénuszának szobormásolata, esetleg darumadarak, stilizált sinto szentélyek.
A klasszikus soap szolgáltatás rituális levetkőztetéssel kezdődik, amelyet egy lazító fürdő követ puha szivacsok és illatos szappanok társaságában. Ezután egy hatalmas felfújható matracon a speciális masszázs következik, az ava odori, aminek a lényege, hogy a habos hölgy (sopu-reedi) teljes testrészarzenáljával masszírozza a férfi teljes egészét. Ezt követően a shakuhachi következik, ami egy a férfivágyat felkeltő és fokozó erotikus tánc. Mindezt – minthogy a prostitúció tilos – orális szex koronázza. Az interneten található beszámolók szerint a 90 perces program 400 dollár körüli áron élvezhető. A luxus kategóriának, amit koh kyu-nak hívnak, 600-700 dollár az ára – itt válogatott nők dolgoznak, és a vendégnek a bordélyba való limuzinos szállítása is benne van az árban. (Aki olcsóbbat szeretne, fapadosabb szolgáltatást is igénybe vehet: a fashion health keletiesen fűszerezett egyórás pettinget nyújt átlag 100 dollárért.)
A shutchoh soap amolyan mobil soap, lényege, hogy a telefonon rendelt hölgy házhoz megy. A szolgáltatásban benne van, hogy ha a hölgy nem felel meg, kapsz még egy esélyt. A szex-útikalauzok figyelmeztetnek: egyes hotelek nem engedélyezik a szappanhölgyek fogadását, úgyhogy ezt jó előre tisztázni. Egy szeánsz általában 300 dollárba kerül.
A rózsaszín szalonok (pink salon, ping salo) sajátossága, hogy egy ital mellett, jelmezbe öltözött hölgy erotikus táncot lejt, majd orálisan zár. A szerepek/jelmezek változatosak: iskolás lány, nyuszi, ápolónő, régi idők kurtizánja tarka kimonóban, stewardess, SM domina, buddhista vagy katolikus apáca. Egy 60 perces műsor 100 dollárba kerül.
A seikan-masszázs lényege, hogy a hölgy úgy tesz, mintha élvezné, és valóban a férfi szeretője volna. Itt a nyelv nagyon változatos használata áll a szolgáltatás középpontjában.
Az ime kura (image club) lényege, hogy különféle, a japán férfiakat lázba hozó díszletekben kerül sor szexuális szerepjátékra (iskola, kórház, iroda, metrószerelvény, börtöncella).
A szexkabarékba való belépés 50 dollár körüli áron van. A különféle műsorok mellett mód van kitárulkozó hölgyekkel, hölgyekről polaroid emlékképet készíteni (10 dollár körüli áron). A polaroid-hölgyeket bárhol meg szabad ragadni, előtte azonban illatosított kendővel illik kezet törölni. A szexkabarék másik interaktív műsora az úgynevezett manaita show, amely abban áll, hogy a legkitartóbban licitáló férfinak nyíltszíni kezelésben lesz része. A show többnyire sztriptíz és artisztikus maszturbálás.
Pornográfia, erotika
Annak idején, 1957-ben D. H. Lawrence regényét, a Lady Chatterley’s szeretőjét obszcének nyilvánították, és betiltották. Ma ez nem ismétlődhetne meg. A japán pop kultúrában a soft és kevésbé soft pornográfia előkelő pozíciót harcolt ki magának. A délutáni tévéshowkban bevett az ártatlan meztelenkedés és pajzánkodás, a spektrum közepén elhelyezkedő színes magazinokban a soft fotók és groteszk SM képsorozatok teljesen elfogadottak. Nehéz elképzelni pornográfiamentes életet ott, ahol nemcsak a rádió- és tévécsatornák, a lapautomaták, az internet, hanem az úgynevezett nem kért pink chirashik, azaz erotikus termékkatalógusok miatt maga a postaládánk is mindennap potenciális forrás.
A japán pornóipar hatalmas üzlet. A tíz vezető, kamasz fiúknak kiadott soft core magazin 2-300 000 példányban fogy. Külön műfajnak számít az úgynevezett ero-manga, a lányoknak készített erotikus képregény. A tini lányoknak grafikailag kevésbé kidolgozott, de nagyon szentimentális, gyakran sziruposra hangolt homoszexuális férfikapcsolatokat megjelenítő képregényeket készítenek. Valójában a korhatáros anyagokat bárki könnyedén beszerezheti. Valamiféle idétlen tapintat folytán a tripla X-es filmekben az elsődleges nemi szerveket az utómunkálatok során le kell takarni. Egy internetes forrás szerint évi körülbelül 1000 illegális, azaz takarásmentes cím kerül piacra.
A profi fogyasztók úgy tartják, a japán pornó sokkal szellemesebb és kreatívabb, mint a szopás/dugás-orientált nyugati. Igaz lehet, mert a japán pornográfia múltja csöppet sem középszerű. Az Edo-korban működő Ukiyo-e iskola shungái egy városi, epikureus hajlamú polgárság szórakoztatására készült, nagy becsben tartott, igazi tapintattal kezelt, gyakran egészen artisztikus pornográfia (merthogy van ilyen is). A shunga, azaz „a tavasz képei” tulajdonképpen az oktatókönyvek illusztrációiként szolgáltak. Több shungán a szeretkező párokkal egy helyiségben gyerekek is jelen vannak, ami bizonyos képet adhat arról, milyen naturalista is a japának szexfelfogása.
A „felnőtt anyagok” fontos exportcikknek is számítanak. A hatvanas évektől a filmek, fotósorozatok kezdtek egyre brutálisabbak lenni, s ez olyan fejlemény, ami nagy elégedettséggel töltötte el az emancipálódó nőktől frusztrált amerikai férfiakat. A 18-28 év közötti amerikai férfiak túlnyomó része szerint a kérdésre, hogy mit nyújt a japán pornó, amit az amerikai nem, a típusválasz ez volt: engedelmes, nagyon erotikus nőket, olyan nőket, akik függetlenül attól, hogy mennyi idősek, „úgy néznek ki, mint a kislányok”.7
Fokozatosan a japán pornográfia a legelőkelőbb mainstreambe is bekerült. Az egyik példa Toshio Saeki lehetne, akinek képregényeit nemcsak korhatáros magazinok hozzák, de a világ vezető galériái is kiállítják. „Néha a fantáziámból dolgozom – mondja Saeki egy a Salon.com-nak adott interjúban -, de gyakran előfordul, hogy néhány gyerekkori rémálmomat rajzolom meg. Ilyenkor a képek csak úgy folynak. Középiskolás koromban nagyon jó voltam a shunga képek másolásában, és a fiúk gyakran kértek arra, rajzoljak nekik gusztustalan képeket. Tehetségem miatt nagyon népszerű lettem.” Arra a kérdésre, miért vannak tele képsorai szexszel és halállal, Saeki válasza a következő: „Miért? Nem is tudom, miért csinálom. Valójában még nem gondolkoztam el ezen. Úgy gondolom, az ok az lehet, hogy pajkos állatfajta vagyok, aki szereti meglepni az embereket. Tudatosan szem előtt tartom közönségem reakcióit. Úgy gondolom, az, amit csinálok, szórakoztatás. Nem bírok unalmas lenni, muszáj szórakoztassak. Szeretnék egyre fontosabb lenni azok számára, akiknek dolgozom. Amúgy magam nem vagyok egy agresszív személy, és nem élek azokkal a morbid szituációkkal, amelyeket papírra vetek.”
Szintén nagy karriert futott be Hajime Sorayama is, akinek a giccs-menti cybernő-grafikái rendszeresen jelennek meg például a Penthouse-ban, de árveréseken is.
Nobuyoshi Araki, a legnépszerűbb japán fotós albumát nemrégiben jelentette meg a Benedikt Taschen Verlag. Araki fotói summa cum laude SM és gyermekpornó anyagok, van, hogy megússzuk egy kimonóba öltöztetett, erotikusra hangolt kislánnyal, de előfordul, hogy egy megkötözött állapotos nő aktjával kell megbirkóznunk.
SM
A japán szadomazó inspirációs forrását a16. századi, háborús időkben alkalmazott kínzási módszerek leírásai képezik. A 18. század közepén a Tokugava-kormányzat büntető törvénykönyvében négytípusú kínzáskategóriát állapít meg: megkorbácsolás, kövek súlya általi összeroppantás, kötéllel való összekötözés és kötéllel való felfüggesztés. Európában mindenféle elmés kínzómasinát eszeltek ki, a japánoknak viszont elég volt egy szál vékony és érdes kötél ahhoz, hogy lassú és gyötrelmes halálba vezessenek valakit. Akárcsak a modern kötözési szeánsz, a tradicionális is erősen ritualizált cselekedet. Az egész a csuklók hurokba szorításával kezdődött, majd csöppet sem véletlenszerű sorrendben és módon az egész test szorítás alá került – nagy számú designt fejlesztettek ki. A kötözések során az idegpályák ingerlése és a vérutak elzárása által pokoli fájdalmat idéztek elő. A kínt csak fokozta, hogy a felaggatottaknak szembesülniük kellett reménytelen és megalázó helyzetükkel.
A kötözés az utóbbi 5-10 évben egyre nagyobb médiafigyelemnek örvendő domináns-szubmisszív erotikus játékok (szaknyelven bondage) alaptechnikájává vált. A kötözés, amelyben a japán dominák a legelismertebb mesterek, valameddig ritualizált szerepjáték, valamin túl patologikus. Fontos aláhúzni, hogy annak ellenére vagy talán bizonyos fokig épp azért, mert a japánok speciális kapcsolatot tartanak fenn a kegyetlenséggel, világviszonylatban Japánban a legalacsonyabb az erőszakos bűnözési ráta.
A dominák egybehangzó véleménye szerint SM hajlamai valamilyen szinten mindenkinek vannak. A szeánszok célja a katarzis, amiben csak részben van szerepe a fájdalomnak: nagyon sok múlik a domina által megkonstruált pszichikai feszültség kezelésén. A dolog pszichológiájára jobban rá lehet érezni, ha belegondolunk, hogy a japán férfiak többsége munkaőrületben és iszonyatos pörgésben él, ami olyan megkövült feszültséget okozhat, ami csak radikális eszközökkel vezethető le. Nem ritka, hogy jelentős felelősséggel rendelkező férfiak keresik fel a dominákat, akik a megélt felelősségkrízis miatt szubmisszív, mazochista szerepben próbálnak feloldódni.
Egy internetes forrás szerint Tokióban körülbelül 30 profi kötöző-sensei dolgozik. Munkájuk, minthogy nagyon veszélyes, akár több éves előzetes stúdiumot igényel. A domináknak meg kell harcolniuk a renoméért is. Többségük erős egyéniséggel rendelkező kreatív nő, általában művészek, táncosok, írók, akik csak másodállásban űzik a szakmát. A szakmában férfiak is dolgoznak.
A szeánszokat többnyire telefonos egyeztetés előzi meg, ekkor a kliens megbeszélheti, milyen fájdalomszintű csomagot óhajt. Egy órás szeánsz ára 200-400 dollárba kerül.
Jegyzetek
1. Statisztikai adatok: Japán lakossága 2000-ben: 126.549.976. Átlagéletkor férfiaknál 77, nőknél 84 év (Romániában 66, illetve 73 év). Egy átlagos japán nő 1,4 gyereket szül. Az eg főre eső GDP 1999-ben 23400 dollár (Romániában 3900 dollár).
2. Ben-wa készülék. „Ha egy japán fiatalasszony csukott szemmel, átszellemült arckifejezéssel ringatózik egy hintaszéken, a környezetében lévők nem zavarják, hanem tapintatosan tudomásul veszik, hogy bizonyára gésagolyócskáknak, Ben-wa készülékeknek vagy Rin-no tamának nevezett gömbökkel játszadozik éppen. E két tojás nagyságú gömb közül az egyik üres, a másikban, amelyet a japán nők kicsi férfinak neveznek, egy kicsiny ólomgolyó vagy fémnyelv van, amely a legkisebb mozdulatra nekiütközik a comb falának, s rezgésbe hozza azt. Először az üres golyót helyezik be a hüvelybe, fel egészen a méhig, s csak utána a másikat.” (Erős László)
3. Egy elfojtás. A japánok nagyon körültekintően viselkednek a társas érintkezésben, gesztus- és mimikakontrolljukat olyan tökélyre fejlesztették, hogy előfordul, a humánetológusokat is zavarba ejtik. Egy példa: az üdvözlés univerzális formája a szemöldökök felemelése és ezáltal a szem szélesre nyitása. Ezt a világon mindenki, akarva-akaratlanul így csinálja, de a japánok nem, ők kikezelték magukat ebből a tapintatlan könnyelműségből.
4. Szex és félelem. Női szexuális fantáziák vizsgálatában azt találták, hogy gyakran jelennek meg szubmisszív motívumok. Nők gyakran keresnek félelmet keltő helyzeteket szexuális aktiválás céljából. Például kleptomániás nők egy részénél találtak ilyen motivációt. (Csányi Vilmos)
5. Incesztus. „A biológiai komponens mellett mindig a kulturális tényező a döntő. Például számunkra semmi különös nincs abban, ha egy férfi, feleségének halála után elveszi annak nővérét. Az angol törvények pedig még nemrégiben is szigorúan tiltották ezt, mert vérfertőzésnek tekintették. Az elsődleges rokonok közötti szexuális kapcsolatból származó utódok között feltűnően nagy a genetikai eredetű deformációk aránya a káros recesszív génhatások megnyilvánulása miatt. Valószínűleg ennek elkerülését célozza a vérfertőzés tabuja, bár más magyarázatok is vannak. A pszichoanalitikus felfogás szerint a vérfertőzés bomlasztja a családi kapcsolatokat, antropológiai elméletek szerint az exogámia erősíti a családok közötti kapcsolatokat.” (Csányi Vilmos)
6. Anime, doujishi. Az anime rajzfilmesített manga. A legsikeresebb képregények gyakran filmformátumot is kapnak. Az anime amerikai és, tegyük hozzá, európai sikerének oka, hogy a figurák sok vonatkozásban hollywoodi karakterek, mindennek ellenére a Nugaton japán recept szerint gyártott anime nem olyan népszerű, mint az eredeti japán – a rajongók egybehangzó véleménye szerint igazán jó történetet csak a japánok tudnak kitalálni. A doujishi a rajongók által készített manga, a kereskedelmi címek többnyire pornográf paródiáiról van szó.
7. Yuro Komuro, A-szériás japán pornócsillag. Titka, akár a többi sztárnak, kislányos kinézetében, ártatlan tekintetében rejlik. Egy egyórás filmért járó honoráriuma 25 ezer dollár. Tíz hónap alatt 18 filmet forgatott.
8. Erotikus irodalom: Norinaga Akira Lótuszvirág – Forrás: Terebess, Olimpiq, Index.
Duplájára nőtt a japán gyermekpornó ügyek száma
Egy év alatt a kétszeresére nőtt Japánban a gyermekpornográfia áldozatainak száma – derül ki az ország rendőrségének adataiból. A hatóságok ezt a növekedést akarják megállítani. Japán a gyermekekről készült pornográf felvételek egyik fő forrása, az országban ugyanis nem büntetik az ilyen képek vagy videók birtoklását, csak azok terjesztését.
A hatóságok betiltanák a gyermekekről feltöltött képeket és videókat megosztó internetes oldalakat. Tavaly 1,342 gyermekpornográfiával kapcsolatos ügye volt a rendőrségnek, ez negyvenhárom és fél százalékos emelkedés az előző évhez képest. 612 tizennyolc év alatti gyermek vált ilyen visszaélések áldozatává, ez több mint ötven százalékos emelkedést jelent.
Japán mellett Oroszország a legfejlettebb országokat tömörítő G8-csoport egyetlen tagja, amelyben legális a gyermekekről készült pornográf képek birtoklása. A világ hetven országában ez bűncselekmény.
21 pedofilgyanús papot függesztettek fel
Gyermekek szexuális bántalmazásának gyanúja miatt Justin Rigali philadelphiai érsek 21 papot függesztett fel a lelkipásztori szolgálatból – közölték az amerikai lapok.
Az egyházi nagyesküdtszék februárban elkészült jelentése szerint összesen 37 pap ellen indult vizsgálat, akik közül hármat már korábban felfüggesztettek. Az intézkedések az érsek közleménye szerint öt további papot is érintettek volna, akik közül azonban egy már nem szolgál, kettőt munkaképtelennek nyilvánítottak, kettő pedig nem tartozik már a philadelphiai egyházmegye kötelékébe – de esetükben az érsekség értesítette viselt ügyeikről jelenlegi elöljáróikat.
„Szeretném, ha világos lenne: a kényszerszabadságolás átmeneti intézkedés. Nem jelent sem végső döntést, sem pedig ítéletet” – hangsúlyozta Rigali érsek, aki ismételten szomorúságát fejezte ki az egyház tagjai, különösen a papok által kiskorúak ellen elkövetett szexuális bántalmazások miatt, amit nagy bűnnek és bűncselekménynek nevezett.
Februárban három philadelphiai papot és egy plébániaiskola tanárát vádoltak meg azzal, hogy megerőszakolták és bántalmazták a gondjaikra bízott fiúkat, az érsekség volt titkárát, Willam Lynnt pedig hivatalosan azzal gyanúsították meg, hogy gyermekek közelébe engedett már korábban is pedofil ügyekbe keveredett lelkipásztorokat. Ez utóbbi intézkedés precedensértékű lehet, aminek országos szinten is jelentős következményei lehetnek.
További cikkek papi szexuális bántalmazás és visszaélések témában: Lázadozik a volt pécsi püspök: médiaháború folyik ellenem – A püspökségnek volt fekete kasszája is – Feljelentések után lemondott a püspök – Szexbotrány és sikkasztás ügye van a pécsi püspöknek – Az egyházi pedofilbotrányok igazából melegügyek – Az erőszakolta meg a gyerekeket, aki csak akarta – Papi szex, oltár előtt szopatta a pap, 80 ezer Ft-ot kapott, cikk itt. A fiú állítása szerint meg is dugta a papot. Pénzért mindenre kapható, riport készítés közben megdugta az anyját is. Templomban szopott a homoszexuális pap – 12 éves kislányt gyalázott meg a pap – Pedofil képek a plébánián – Szexuális molesztálási botrány Hollandiában – Feljelentések után lemondott a püspök – Oltáron szexelt a 12 éves kislánnyal a pap – Vak gyerekeket erőszakoltak meg katolikus papok – Az banán volt, nem a péniszem, mondja a pedofil pap – A papi pedofília áldozatai tüntettek Rómában – Szexbotrány és sikkasztás ügye van a pécsi püspöknek – Buzibárokba járnak a papok – Pedó pornótól hangos a Vatikán – Oltár előtt fajtalankodott az idős pedofil pap videóval – Pedofilbotrány miatt házkutatás a bíborosoknál – Brazíliában pedofíliával gyanúsítanak egy lengyel papot – Pedofília miatt távozhat augsburgi püspök – Elnézést kért a gyerekmolesztálásokért a pápa – A pedofília nem csak a katolikusoké – Férfiprostikra költötte lopott millióit a buzi pap – Papi pedofília az olasz papokkal is – Homoszexuális papok – A pedofília nem csak a katolikusoké – Minden katolikus gyülekezetre jutott egy pedofil vagy buzi – Buzi papok, terhes apáca sokkolja Vatikánt – Az egyház és gyerekzaklató papok önvizsgálata
Az erőszakolta meg a gyerekeket, aki csak akarta
Diarmuid Martin dublini érsek a keresztény bűnbánat egyik leglátványosabb szertartásával, lábmosással követte meg a nemi visszaéléseket elkövető ír papok egykori áldozatait az egyházmegye székesegyházául szolgáló Szűz Mária-katedrálisban.
Az áldozatok egy része szerint eddig ez volt a legnyíltabb bocsánatkérés a katolikus egyház részéről az évtizedeken át rendszeres jelleggel elkövetett bűncselekményekért.
„Megbocsátásodat kérjük, Urunk, a bűncselekmények elfedéséért és azért, hogy ezáltal még több gyermeket szolgáltattunk ki a nemi visszaéléseknek. A dublini egyházmegye már soha nem lesz az, mint korábban. Az idők végezetéig hordozni fogja ezt a sebet magán” – mondta Martin érsek, aki a Vatikán küldöttével, Sean O’Malley bostoni bíborossal közösen mutatta be a misét több száz ember előtt.
Martin és O’Malley a szertartás elején a bűnbánat jeleként arcra borult az üresen hagyott oltár előtt, majd odahívtak öt nőt és három férfit az egykori áldozatok közül, letérdeltek előttük, és megmosták a lábukat.
A lábmosás a másik ember szolgálatának kifejezése keresztényi alázatossággal, illetve annak jele, hogy Krisztus az emberekért áldozta életét.
„Mind a mai napig nagyon nehezemre esett megbocsátani, ma érzem először sebem gyógyulását” – jelentette ki a mise után nyilatkozva a 39 éves Darren McGavin, akivel szemben gyerekkorában egy nyugat-dublini egyházközség papja követett el bűncselekményt.
„Számomra ez a felszabadulás napja. Amikor az egyház először beismerte azokat a szörnyűségeket, nem gondoltam volna, hogy ezt is megérem” – mondta az oltárhoz kihívott áldozatok egyike, egy 63 éves ember, aki nem járult hozzá neve közléséhez.
Egy másik egykori áldozat, az 1960-ban, 12 évesen Dublinban megalázott Marie Collins szerint Martin érsek már korábban is megkövette őket, de nyilvánosan most ismerte el először azt, hogy az egyházi hierarchia ténylegesen okozója volt a visszaéléseknek.
Vannak azonban olyanok is az áldozatok között, akik nem tartották őszintének vagy elégségesnek az érsek bocsánatkérését. „Ez csak ámítás, üres szavak” – jelentette ki a mise után a 78 éves Michael O’Brien. A férfi feltűnést keltett azzal, hogy félbeszakította a liturgiát, és elmondta: amikor öt éves volt, egy pap meztelenre vetkőztette, jéghideg vízbe nyomta, majd megostorozta őt. „Az egyház még ma is megveti egykori áldozatait, és pusztán jelképes gesztusokat tesz, mintha valamiféle PR-gyakorlatot végezne” – mondta a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva. „Miért nem maga a pápa kér bocsánatot az ír néptől? Azáltal, hogy megmossák a lábunkat ebben a templomban, még nem fogunk tudni megbékélni” – tette hozzá.
Az ír kormány 2009-ben lezárult, 250 intézményre kiterjedő vizsgálata – mely az 1930-as évektől a kilencvenes évekig tartó időszakot vette górcső alá – megállapította: a testi fenyítés, a lelki terror, a szexuális erőszak gyakori volt a katolikus intézményekben. Egyes iskolákban rabszolgaként dolgoztatták a gyerekeket, az ütlegelést rituális jelleggel alkalmazták, máshol a víz alá nyomás és a fenyítés egyéb megalázóbbnál megalázóbb példái kerültek napvilágra.
Az élet különösen a Keresztény Testvérek nevű férfi szerzetesrend, illetve az irgalmas nővérek intézményeiben ért fel sokak számára rémálommal. Az utóbbi évtizedekben a két közösség tagjai közé több pedofil hajlamú ember férkőzött, akik közül sokan évekig zaklatták a fiúkat és lányokat. Több ezres nagyságrendben váltak bizonyítottá azok az esetek, amikor a szerzetesek, illetve a világi munkatársak minden következmény nélkül megerőszakolhatták a rájuk bízottakat.
A korábbi vizsgálat után hasonlóan fájdalmas végkövetkeztetéssel zárult a dublini főegyházmegyében 1975 és 2004 között egyházi személyek által elkövetett szexuális bűntettekről szóló jelentés is.
A megrontottak egyébként nem maradtak kártérítés nélkül. Az ír kormány és a helyi püspöki kar 12 ezer áldozatnak fejenként átlagosan 90 ezer dollár kompenzációt fizetett; cserébe ők vállalták, hogy nem támasztanak további kártérítési követeléseket. Forrás: Hetiválasz.hu
Kiskorúval dugott András herceg
Komoly pedofilbotrányba került a brit uralkodó másodszülött fia, az 51 éves András herceg. Egy FBI-aktából kiderült, nemcsak priuszos pedofillal – Jeffrey Epstein – barátkozik, de ő maga is létesített kapcsolatot kiskorú lányokkal.
Az egyik közülük, Virginia Roberts most saját maga is bevallotta, hogy hárommillió forintnyi összeget kapott futtatójától, az azóta már lebukott Jeffrey Epsteintől azután, hogy kettesben maradt András herceggel, és „szórakoztatta”.
A 17 éves lány akkor már egy éve volt a pedofil New York-i bróker szexrabszolgája, a férfi államfőknek, honatyáknak árulta őt és a legszebb lányokat, akiket magángépével szállított a világ minden tájára. A legtitkosabb találkák Epstein karib-tengeri és új-mexikói birtokain zajlottak le, Andrásnak viszont egyenesen londoni rezidenciájára vitte kedvenc „masszőrlányát”.
A most napvilágra került részletek kapcsán sok híresség kerülhet bajba; a titkos összejöveteleken más, a gyanú szerint pedofil hajlamú hírességek is megfordultak. A bróker baráti körébe tartozik Bill Clinton, Donald Trump is, nem beszélve a topmodellekről, Naomi Campbellről, Heidi Klumról, akik szintén szemet hunytak Epstein fiatal „kísérői” láttán.
A brókert legalább húsz, többek között nagyon fiatal orosz modell jelentette föl, ám magas körökben való kapcsolatai miatt máig törvényen felülinek tartja magát, és eddig megúszta másfél év börtönnel. András herceg három alkalommal találkozott a fiatal amerikai lánnyal, aki akkor már napi nyolc Xanaxon élt, hogy elviselje a megaláztatásokat.
– Epstein azt mondta, tegyem olyan boldoggá a kliensemet, mint őt, mert ő egy igazi herceg – mondta a Mail on Sunday újságírójának a ma már háromgyerekes anyuka, Virginia, akit az FBI kért fel vallomástételre. – Nagyon tetszettem neki; először táncolni vittek, majd egyedül maradtam vele egy szobában…
Papok tucatjai verték, szexuálisan kihasználták a gyerekeket
Az ír katolikus egyház gyalázatos botránya, amely a katolikus ír kormányok és a hatóság hallgatólagos együttműködésével évtizedeken keresztül lehetővé tette, hogy papok tucatjai verjék, kínozzák megalázzák, rabszolgaként dolgoztassák, szexuálisan zaklassák, és megerőszakolják a rájuk bízott gyerekek százait, sűrű bocsánatkérésekkel, és hatalmas összegű kártérítési felajánlásokkal érkezett el a végkifejlethez.
A Jézus testvérei katolikus szervezet a szörnyűségekről készült jelentés 2. részének közzététele előtt egy nappal, szerdán ajánlotta fel, hogy 161 millió eurót bocsát az áldozatok, illetve gyermekintézmények rendelkezésére pénzben, és javakba, hogy jóvátegye a tagjai által évtizedeken át elkövetett bűnöket, amiket az egymást követő dublini érsekek minden erejükkel igyekeztek eltussolni az egyház jó híre, és a vagyona védelmében.
A jelenlegi érsek elődei olyannyira tudtak a papjaik erkölcstelen és gyalázatos viselkedéséről, hogy már 1987-ben nagy összegű biztosítást kötöttek a később esetleg felmerülő kártérítési igények fedezetére, nehogy azért az egyházi vagyonból kelljen fizetni.
A májusban közzétett első rész után csütörtökön ismertetett 2. része a jelentésnek 700 oldalon keresztül taglalja az egyházfik és az apácák által elkövetett bűnöket. Verés, kínzás, rabszolgatartás, nem erőszak. Ez jutott a 70-es évektől egészen a 90-es évekig az egyházra bízott árvák osztályrészéül. Tételesen ismerteti a jelenté 46 egyházi személy bűncselekményeit, mintegy 300 konkrét esetet.
A jelentés ismertetésekor az ír belügyminiszter a kormány nevében, a dublini érsek az egyház nevében kért bocsánatot az érintettektől, és tettek ígéretet arra, hogy mindent elkövetnek az eset megismétlődése ellen, és az áldozatok kártalanításáért.
Az érintett gyerekek meghatalmazottait felháborította, hogy a Jézus testvérei társaság csak félévvel a jelentés első részének megjelenése után reagált, és a felajánlott 161 milliós kártérítést is csúfságnak nevezték, mert abban igazán alig van pénz a károsultak számára, csak olyan vagyontárgyak, amelyeket a társaság már nem tud működtetni, fenntartani.
A katolikus egyházat egyébként az ügy kapcsán már 2002-ben kötelezték mintegy 128 millió eurós kártérítés megfizetésére. Az ír kormány azonban, kötelezettséget vállalt arra, hogy minden ezen felül jelentkező kárigényt magára vállal. Ez elég nagylelkűnek tűnne, ha nem arról lenne szó, hogy az egyház bűneiért az adófizetők fognak megint fizetni. Ezúttal nem a vasárnapi perselyen, hanem a költségvetésen keresztül.
Korábbi cikkek a témában: Papi szex, oltár előtt szopatta a pap, 80 ezer Ft-ot kapott, cikk itt. A fiú állítása szerint meg is dugta a papot. Pénzért mindenre kapható, riport készítés közben megdugta az anyját is. Templomban szopott a homoszexuális pap – 12 éves kislányt gyalázott meg a pap – Pedofil képek a plébánián – Szexuális molesztálási botrány Hollandiában – Feljelentések után lemondott a püspök – Oltáron szexelt a 12 éves kislánnyal a pap – Vak gyerekeket erőszakoltak meg katolikus papok – Az banán volt, nem a péniszem, mondja a pedofil pap – A papi pedofília áldozatai tüntettek Rómában – Szexbotrány és sikkasztás ügye van a pécsi püspöknek – Buzibárokba járnak a papok – Pedó pornótól hangos a Vatikán – Oltár előtt fajtalankodott az idős pedofil pap videóval – Pedofilbotrány miatt házkutatás a bíborosoknál – Brazíliában pedofíliával gyanúsítanak egy lengyel papot – Pedofília miatt távozhat augsburgi püspök – Elnézést kért a gyerekmolesztálásokért a pápa – A pedofília nem csak a katolikusoké – Férfiprostikra költötte lopott millióit a buzi pap – Papi pedofília az olasz papokkal is – Homoszexuális papok – A pedofília nem csak a katolikusoké – Minden katolikus gyülekezetre jutott egy pedofil vagy buzi – Buzi papok, terhes apáca sokkolja Vatikánt – Az egyház és gyerekzaklató papok önvizsgálata – A püspökségnek volt fekete kasszája is
Kislány koromban a bugyimba nyúlt a nagyapa
Szomorú tény, hogy a gyermekek szexuális bántalmazása, a pedofília egyre gyakoribb jelenség hazánkban. Sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, hiszen az eseteknek csupán töredéke kerül napvilágra. A legtöbb bántalmazás családon belül történik, és sokszor éppen az a személy követi el a gyermek ellen, akitől függ, akinek kiszolgáltatott. Akit a gyermek szeret, és éppen ezért akár egy életen át őrzi a testét-lelkét mérgező titkot.A pedofília az egyik legsúlyosabb formája a gyermekek ellen elkövetett bűnöknek. Többek között azért is, mert a gyermekben olykor nem is tudatosul rögtön, hogy az a szituáció, mondat vagy érintés durva támadás a személyét illetően. A bántalmazás hatása azonban előbb vagy utóbb jelentkezik – például felnőttkorban súlyos szexuális zavarok formájában.
Korán felismerhető – Természetesen korábban is jelentkeznek olyan tünetek, melyek arra utalnak, hogy a gyermekkel valami nincs rendben. Ilyen a gyermek viselkedésének megváltozása, a már szobatiszta gyermek visszatérő vizelet- vagy széklet-visszatartási problémái, látszólag ok nélkül fellépő félelem bizonyos helyzetektől, szorongás, beszédzavarok – beleértve azt, hogy nem hajlandó megszólalni -, de jel lehet az is, ha magába fordul, nem keresi a kortársak társaságát, továbbá, ha olyan szexuális tartalmú szavakat kezd el használni, amelyek nem jellemzőek korosztályára. Jellemzőek a tanulási problémák, és intő jel, ha például babázás közben szexuális aktust imitál, vagy rajzaiban jelennek meg szexuális jellegű témák. Kamaszoknál a szexualitásra való bármilyen utalás heves indulatokat válthat ki: dühroham vagy sírógörcs jelzi, hogy baj van.
A pedofíliának áldozatul esett gyermekek felnőttkorban általában szexuális zavarokkal küzdenek, de ezeken túl a teljes személyiséget érintő torzulások is fellelhetőek a gyermekkorban szexuálisan bántalmazott személyeknél – többek között súlyos önértékelési zavarok alakulhatnak ki, de gyakori az alkohol- vagy drogfüggőség kialakulása, depressziós tünetek megjelenése, vagy súlyosabb esetben az öngyilkosságra való hajlam.
Ha a bántalmazó azonos nemű, a szexuális identitásban is zavarok lépnek fel – az önmagukat homoszexuálisnak valló emberek egy része éppen egy, gyermekkorában elszenvedett szexuális bántalmazás következményeként indult el a homoszexualitás irányába. A nőket a férfi bántalmazó által okozott fizikai fájdalom emléke tartja távol a férfiaktól, és választják sokszor a gyengédebb érintéseket kínáló leszbikusságot.
Éva, 33 éves, tanítónő – A főiskolán, egy előadás kellős közepén ébredt fel az emlék bennem. Mintha egy redőnyt húztak volna fel a lelki szemeim előtt… A nevelőanyám édesapja volt. Az ember, akit nagyapámként kellett volna szeretnem. Annyira furfangos volt, olyan ügyesen hálózott be… Csak 6 éves voltam, azt sem tudtam, mi történik velem, csak azt éreztem, hogy nem lenne szabad ott és úgy hozzám érnie. Hogy nincs joga a bugyimba nyúlnia, nincs joga a térdére ültetnie és hozzám dörzsölnie a nadrágjában dudorodó kemény valamit. Egyszer meg is kérdeztem, hogy mi az a kemény a zsebében, de csak röhögött. Attól rémültem meg, attól az éhes, fulladásba torkolló röhögéstől… Amikor betörtek az emlékek, már tíz éve házas voltam, de valamiért nem működött a szex. Menekültem a szex elől, olyan furcsa bűntudat éledt bennem minden alkalommal, amikor a férjem keze lent hozzámért. Ma már tudom, miért.
A gyerek nem hazudik – A pedofíliára időben fényt deríteni azért is nehéz, mert a bántalmazott gyermekek jelentős része nem tudja pontosan megfogalmazni a történteket – sokszor azért nem, mert életkorából fakadóan nincs tisztában a szexualitás fogalmával, csak azt érzi, hogy valami nem természetes történik vele. Ha nincs fájdalom és sérülés – mert behatolás nem történik, csak simogatás és a nemiszervek összedörzsölése -, akkor nem feltétlenül jelzi, hogy mi történt. De az is gyakori, hogy nem mer szólni, mert súlyosan megfenyegették – például azzal, hogy meghal az anyukád, ha ezt valakinek elmondod, vagy ha nem marad titokban, hogy megpusziltam a combodat, akkor apát elviszik a rendőrök.
Ennek ellenére előfordul, hogy a bántalmazott gyerekek a nonverbális jeleken túl megpróbálnak segítséget kérni. Mert annyira kétségbeesettek, mert túlságosan fájdalmas az érintés, vagy egyszerűen azért, mert túlságosan súlyos a titok, megint máskor véletlenül szólják el magukat. Éppen ezért különösen fontos, hogy amennyiben egy gyermek egy, a szexuális bántalmazásával kapcsolatos történettel hozakodik elő, ne essünk pánikba, ne mutassuk, mennyire megrendített minket mindaz, amit hallunk, ahogy kétkedéseinket se a gyermekkel osszuk meg. Adjunk hitelt a szavainak, és soha ne hazudtoljuk meg.
Anna, 39 éves – Senki nem hitt nekem. Azt mondták, biztosan egy filmben láttam. És azt, hogy a nagybátyám az egyik legremekebb ember, és, hogy ne hazudozzak. Anyám még két hatalmas pofont is beígért. A rengeteg sírással annyit tudtam csak elérni, hogy nem bíztak többé a gondjaira, ha nekik dolguk volt. 13 éves voltam akkor, és úgy nagyjából tudtam, mit csinál velem, és hogy amit tesz, az bűn. Igen, behatolás is volt. Bár csak az ujjait dugta belém, azért fájt. Máskor az volt kínos és fájdalmas érzés, hogy amikor hozzám ért, az tulajdonképpen izgató volt és kellemes. Tudta, hogy kell a csiklómat gyengéden megérintenie, máskor nyalogatott, vagy azt akarta, hogy elégítsem ki a számmal. És folyamatosan bűntudatom volt, ha jólesett az izgatás, és ez az, amitől képtelen vagyok szabadulni: az orgazmus előtt egyszerűen berobban az agyamba, hogy ezt nem szabad. Képtelen vagyok élvezni a szexet.
Ismétlődő forgatókönyv – Gyimesi Andrea szexuálpszichológus úgy látja, hogy a szexuálisan bántalmazott gyermekek életútjának vizsgálata során rengeteg fájdalmas azonosságot lehet felfedezni. A pedofília hatása a gyermeki lélekre és a bántalmazottak történetére szomorú, de egyértelmű mintázatot rajzol. A bántalmazott gyermekek maguk is korán szexuális kapcsolatot kezdenek, jellemzően könnyelműen kezelik a szexuális kapcsolatokat. A köznyelv azt mondaná, bárkivel lefekszenek – és a köznyelvnek igaza lenne. Ha az a modell egy fiúnak, hogy az édesapa közelíthet szexuálisan a gyermekhez, akkor a tanulság nem más, minthogy a felnőtt státusz biztosítja számára a nálánál fiatalabb gyermekek felett a szexuális uralkodás jogát. A bántalmazott lányok egy része kórosan gátlásossá válik és kerüli a szexualitást, ám gyakoribb, hogy számos és többnyire nagyigényű partnerrel folytatnak viszonyt már fiatalon, végső soron megtalálják társukat, aki érti azt, amit ők a szexről gondolnak.
Az anyák néha azt mondják: tudtam, hogy mi történik, de nem tudtuk volna megoldani az életünket a férjem nélkül. És a lányaik azt gondolják, hogy a gyermekvállalás gyógyító erővel bír majd számukra, de ez a remény gyakorta foszlik szerte, kíséretében a szembesülésnek: nem tudják megosztani szeretetüket a gyermekükkel, és nem nyitottak a szeretet befogadására felőlük, különben elismernék ezzel saját édesanyjuk soha meg nem értett és meg nem érthető tettét.
A szexualitással kapcsolatos ambivalens érzések kihatnak a gyerekre, gyakorta extrém mértékben prűdek és viszolyognak minden érintéstől, mely emlékezteti őket a szexualitásra. Jellemző, hogy az eltúlzott testi fenyítéseiket a genitáliák simogatásával, vagy a gyermek szájon csókolásával vegyítik. Hiányában annak a modellnek, amit sosem tapasztaltak, a más típusú kapcsolat kialakításához szükséges érzelmi válaszrepertoárnak és reakciók tárházának, amelyet nem lehet könyvből olvasni és az utcán nem lelhető fel azonnal. A belépőjegy a szükséges intimitás megtapasztalásához, egy másmilyen kapcsolathoz előzetes tapasztalatokat igényel, melyek gyakran nincsenek a birtokukban.
Szexuális molesztálási botrány Hollandiában is
Február vége óta 200 fölé emelkedett azoknak az áldozatoknak a száma, akik jelentkeztek a holland katolikus egyház által megadott telefonszámon. Az egyháznak meg kellett emelnie az alkalmazottak létszámát a folyamatosan érkező bejelentések kezelésére.
Jan Waaijer a holland katolikus egyház szóvivője arról beszélt, hogy megrendítette őt a panaszok, bejelentések áradata. A telefonvonalat azt követően bocsátották az egyház szexuális áldozatainak a rendelkezésére, hogy kipattant a szexuális molesztálási botrány a ‘s-Heerenberg fiúiskolában, ahol a 60-as, 70-es években a szerzetesek tömegesen szexuálisan kihasználták a fiúkat.
A szóvivő szerint a katolikus egyház mára már olyan érett, hogy képes önkritikát gyakorolni és megbirkózni a problémáival. A holland sajtó szerint, egy meg nem nevezett nagy biztosító társaság egymillió eurót különített el a katolikus egyház szexuális áldozatainak kártérítésére Hollandiában.
További egyházi szex: Feljelentések után lemondott a püspök – Oltáron szexelt a 12 éves kislánnyal a pap – Vak gyerekeket erőszakoltak meg katolikus papok – Az banán volt, nem a péniszem, mondja a pedofil pap – A papi pedofília áldozatai tüntettek Rómában – Szexbotrány és sikkasztás ügye van a pécsi püspöknek – Buzibárokba járnak a papok – Pedó pornótól hangos a Vatikán – Oltár előtt fajtalankodott az idős pedofil pap videóval – Pedofilbotrány miatt házkutatás a bíborosoknál – Brazíliában pedofíliával gyanúsítanak egy lengyel papot – Pedofília miatt távozhat augsburgi püspök – Elnézést kért a gyerekmolesztálásokért a pápa – A pedofília nem csak a katolikusoké – Férfiprostikra költötte lopott millióit a buzi pap – Papi pedofília az olasz papokkal is – Homoszexuális papok – A pedofília nem csak a katolikusoké – Minden katolikus gyülekezetre jutott egy pedofil vagy buzi – Buzi papok, terhes apáca sokkolja Vatikánt – Az egyház és gyerekzaklató papok önvizsgálata