De Sade a szadizmus atyja! XVIII. században élt Donathien Alfonse Francois Sade márki, a francia nemes neve- legalábbis az utolsó- ismerősen csenghet sokunknak, hisz’ a híres- hírhedt férfiról nevezték el a perverzitás egyik kiemelkedő példáját: a szadizmust. De Sade márki 1740- ben született és 1814- ben halt meg, és életének meghatározó részét- 27 évet elme gyógyintézetben töltött. A márki gazdag életművet hagyott maga után, a pornóirodalom legjavának szolgálhat ma is alapul perverzióra épülő munkássága, filozófiája. Saját korában komoly felháborodást keltett írásaival és életvitelével, a korabeli erkölcsi normák semmibe vételével, de elsősorban az egyház erős támadásával. Lerántotta a leplet gátlástalanul a képmutató papokról, akiket kéjvágyó, erőszakos alakoknak tüntetett fel, a szerzeteseket pedig szabados életmóddal vádolta. Vad szexuális fantáziája valamennyi könyvének vezérfonala, egészen naturálisan, aprólékos részletekbe menően írt pl.: az anális szexről, szodómiáról- állatokkal létesített aktusról-, homoszexualitásról és a különféle szexuális eszközök használatáról. Életművének legelső és legismertebb darabja a Justine, avagy az erény bukása című írás, melyet szinte megjelenésével egy időben már be is akartak tiltani és megsemmisíteni a korabeli, megbotránkoztatott erkölcscsőszök. Azonban már akkor is akadtak kíváncsi, nyitott szellemiségű rebellisek, akik titokban, kéz alatt adták tovább könyveit, így maradtak meg az utókornak. Angliában betiltották, de a British Múzeum őrzött egy példányt belőle, melyet csak a canterbury érsek jelenlétében volt szabad olvasni a XX. századig. De Sade márki számos követőre talált az irodalomban, a Lady Chatterly szeretője című művet pl.: a mai napig nem adták ki Angliában és Apollinaire: Tizenegyezer vessző- je is csak az erős gyomorral és idegzettel rendelkezőknek nyújthat kellemes időtöltést, brutális, pedofíliával fűszerezett felhangja miatt. Leghíresebb hazai költőink pedig Magyar Erato címmel gyűjtötték egy kötetbe erotikus verseiket.
Szodóma 120 napja – Durva szexuális perverziók – De Sade pennája a színházban – Juliette avagy a bűn virágzása – További büntetések durva fényképekkel
perverz
Ki a szadista?
A szadizmust a perverziók csoportjába soroljuk, ami szexuális eltévelyedést jelent. A szadizmust Marquis de Sade nevéről nevezték el, aki a 18. században regényeiben, valószínű személyes tapasztalatok alapján, kegyetlen jelenetek egész sorát írja le a szexuális élet vonatkozásában.
A 19. században Leopold von Sacher-Masoch viszont olyan regényeket írt, amelyekben hősei kínoztatással jutottak orgazmushoz. A két író alapján azokat nevezik szadistáknak, akik úgy jutnak orgazmushoz, hogy partnerüket megkínozzák, valamilyen formában rögzítik, lekötik vagy megbilincselik és korbácsolják, vágják vagy harapják, vagy véresre karmolják őket.
Nem elhanyagolható a partner lekötözése, mert ebben kifejezésre jut a teljes uralás vágya. A mazochista viszont abban talál élvezetet, ha őt uralják, ha ő van mozgásában megbénítva, és vele kegyetlenkednek. Ez a két perverzió tehát egymás tükörképe, és valójában egymást kiegészíti. Például szadista férfinak mazochista a nőpartnere, vagy szadista nő mazochista férfit keres magának. Természetes, hogy találkozhatunk nagy szintkülönbségekkel, kezdve az érzelmi fájdalom okozásától egészen a drasztikus fizikai fájdalmakig, mind a kivitelező (szadista), mind az igénylő (mazochista) részéről. Kialakulása mögött a gyermekkori traumák, lelki sérülések húzódnak meg. A pszichoterápia és egyéb terápiák akkor lehetnek hatékonyak, ha a páciens elismeri betegségét, és változtatni akar állapotán.
Bambi pornó videó
Bambi pornó videó.
Bambi leszbi videó
Bambi leszbi videó
Bizarr szex, extra vagy már perverz?
Szado-mazo, pisiszex, állatok – különféle fajtáit ismerjük a szexuális perverzitásnak. Azonban sokszor „perverz állatnak”, vagy „undorítónak” nevezzük azt is, ami pedig nem tartozik ennek a torz viselkedésformának a körébe.
Mindenesetre vannak a nemi vágy kielégítésének olyan módjai, melyeket, ha a partner felvet, inkább sürgősen lépjünk olajra. Akibe még segítő szándék is szorult, az esetleg adhat egy jótanácsot: „szerintem menj orvoshoz”. Tulajdonképpen mi az, ami perverziónak számít? Nem is kell annyira régre visszamenni, hogy egy napjainkban természetes szexuális viselkedés perverz eltévelyedésnek számítson. Száz évvel ezelőtt pedig biztosan az őrültek házába csukták volna, aki arra kéri párját, hogy orálisan elégítse ki. Ekkor még annak tartották a homoszexualitást is, amelyre mit a szexuális irányultság beteges elferdüléseként tekintettek. A csoportszexről, anális szexről nem is beszélve.
Az eltévelyedett
Nemcsak időben, hanem társadalmi, közösségi kultúráktól függően is változott az, mit tartunk perverznek, ezért is lehetséges, hogy még mindig vannak a világon olyan kultúrák, ahol a nem hetero szexuális irányultságot ide sorolják. A szexuálpszichológusok a társadalmak szexuális megítélése közötti példaként szokták említeni azt is, hogy egyes helyeken az ember-állat kapcsolat egyes formáival szemben elfogadóbbak.
Sokszor ismételt nézet, hogy semmi sem elítélendő, „perverz”, amit mindegyik fél akar. Még ha ezt alapvetően el is fogadjuk, orvosilag a perverzió fogalomkörébe tartozó viselkedés szexuális magatartási problémának számít, ami nem más, mint a természetes nemi vágyaktól való eltévelyedés. Az ilyen zavarokat általában pszichoszexuális vagy személyiségfejlődési problémák okozzák, és mindenképpen kezelni kell ezeket. A köznyelvben persze ez a szó sokaknál az „undorító”-val esik egybe, hiszen az ide sorolható nemi vágyak az egészséges, hagyományos szexuális irányultságú emberekből viszolygást váltanak ki.
Elmosódott határok
A szexualitásban nem választható el egymástól élesen, hogy mi „normális”, „extra” vagy „perverz”. Az „extra” illetve a „perverz” talaján álló nemi vágyak általában kevert formációkban jelennek meg, ráadásul előbbi könnyebben átcsúszhat a perverzitásba. Az oralitás, az anál, a szexuális segédeszközök közösen elfogadott – tehát semmiképpen sem az egyik félre ráerőszakolt – használata normális, illetve egyes esetekben extra formának minősül.
Torzult nemi vágyak
Bár a szexnek része lehet egy bizonyos határok között – és szintén mindegyik fél egyetértésével – az erőszakosság, de a szadizmus és a mazochizmus perverziónak számít. A pszichológiában szadomazochizmusként ismerik ezt a nemi eltévelyedést, amelynél az a cél, hogy testi, illetve – bár ezt kevesebben sorolják ide –lelki szenvedés előidézése, vagy pedig ilyen szenvedésnek az átélése. A szadizmus és a mazochizmus – vagy ahogy a szexhirdetésekben szerepel: SZ/M – ennek a két megnyilvánulási formája. A többség valószínűleg ezeket két különféle zavarnak tartja, pedig általában egyik sem önállóan jelentkezik: ugyanannál a személynél is felváltva jelentkezhetnek szadisztikus és mazochisztikus tendenciák, vagyis szadista, és mazochista is lehet. Valószínűleg nem sütik rá a maradi, vagy prűd jelzőket arra, aki az urofiliát a perverziók egyik formájának tartja, mert szerencsére csak keveseket hoz lázba. Ez nem más, mint amikor szexuális izgalmat és a kielégülést egy más személy vizeletének nézése, vizeletének megszaglászása, megivása idézi elő.
Állatszex elvetemült formája
Ez az angyali tekintetű lány Natasa. 19 éves és a Moszkvai Állami Tudományegyetem természettudományi szakán tanul. Egy kis házban él Moszkvától nem messze szüleivel és testvéreivel. Szabadidejét gyakran a természetben tölti… szeret futni, pinikezni, biciklizni, teniszezni, és a kedvenc kutyusával, Gagarinnal játszani. Natasa igazi állatbarát, önkéntes munkát szokott végezni 3 különböző állatmenhelyen. Nem iszik, nem drogozik… hetente egyszer még misére is eljár… De van egy titkos hobbija (Figyelem: felkavaró képek következnek!) cikk folytatása az eredeti oldalon
Dominához járnak a magyar férfiak fojtogatós szexért
Még Amerikában is csak találgatni lehet, hogy mennyien dobják fel a szexet egy kis fojtogatással, itthon pedig egyszerűen nem beszélnek róla az emberek – még szexuálpszichológusok is alig. Pedig az oxigénhiány mint örömforrás hajszolása a magyarok körében sem ismeretlen. A budapesti domina társadalom egyik alakja, Monica Devil szerint az ilyen technikát igénylő vendégei 80-90 százaléka rendezett családi körülmények között él. Kötélről szó sem lehet, de vannak más módszerek. Még nem tudni bizonyosan, hogy a múlt héten elhunyt 72 éves színész, David Carradine halálát fojtogatós szex okozta-e, de az első hírek és találgatások a figyelem központjába állították ezt a magas kockázattal járó szexjátékot.
Az FBI szerint az Egyesült Államokban közel ezer főre tehető azoknak az embereknek a száma, akik évente meghalnak a hipoxifiliának is nevezett, a szexuális örömszerzés érdekében elért oxigénhiányos állapotban. Ezeket az eseteket általában nem szexuális tragédiaként, hanem öngyilkosságként jelentik. Azoknak a száma pedig ismeretlen, akik bármiféle – szó szerint – fullasztó erotikával kísérleteznek. A merőben szokatlan jelenségről még alig végeztek kutatásokat, és meglehet, a vizsgálati eredmények nem lennének mérvadóak, ahogy a módszerről is igen keveset tudni. Névtelenül is alig vannak ugyanis olyanok, akik bevallanák ezt a szenvedélyüket, mivel a közvélemény stigmatizálja és betegnek tartja őket.
Egy felmérés viszont arra már sikeresen rámutatott, hogy ha partnerrel űzik ezt a játékot, akkor főleg nők azok, akik passzívan átélik az élményt, míg a férfiak leginkább adni szeretik az effajta örömöket – írta a FoxNews. (Ugyanakkor a fulladásos szexben elhunyt férfiak aránya magasabb.)
A bizarr ötlet a wikipédia szerint a XVI. század óta terjed, amikor is az akasztásos kivégzéseknél megfigyelték, hogy a kötélen lógó férfiak pénisze keményen meredezett, mi több, egyesek még a nadrágjukba is ejakuláltak (halál-orgazmus). Feljegyzések tanúsítják, hogy egy idő után az erekciós zavarokkal és impotenciával küzdők ebből kiindulva az önfojtogatás módszerét használták kezelésképp. Később azonban kiderült, hogy az akasztás során bekövetkezett izomreakciók miatti erekciónak semmi köze a fojtogatós szex fiziológiájához.
Ha átlépik a határt, nincs visszaút
A fulladással feldobott szex technikájának nyitja roppant egyszerű: az oxigén megvonása miatt jóval több endorfint termel a szervezet, ami növeli, élénkíti az orgazmus hatásfokát, és különleges, eufórikus állapotot okoz. A pszichológus szerint egyetlen probléma van ezzel a dologgal – akár úgynevezett öncselekvésről van szó, akár más közreműködésével végrehajtott oxigénelvonásról –, hogy nagyon vékony az a határ, amelyen ha átlépnek, már nincs visszaút. Ahogyan az feltehetőleg Carradine esetében is megtörtént.
„Kiszámíthatatlan élettani folyamatok vannak, az önirányítás képessége pedig a fojtogatás során csökken. Van egy pont, ahol adott esetben olyan oxigénhiányos állapot áll fenn, amit már nem lehet befolyásolni. Például egy rosszul megkötött csomó miatt – ami a kelleténél szorosabbá válik menet közben – a túlzottan bódult állapotban került személy már képtelen szabályozni annak az erősségét. Kontrollproblémák lépnek fel az egyik oldalon, a másik oldalon pedig olyan biokémiai folyamatok jelentkeznek, amelyek tragédiához vezethetnek” – magyarázta a szakember. Noha az oxigénhiányos állapot lényegében független attól, hogy milyen eszközzel érik el a kívánt hatást, a vékony, éles célszerszámok használata külön kockázatot jelent! Az ilyen eszközök felhorzsolhatják, súlyosabb esetekben pedig felvághatják a nyakat, légcsövet, nyelőcsövet. És ha még ezeket a sérüléseket meg is ússza a kísérletező alany, még mindig ott a veszélye az oxigénhiány által előidézett agykárosodásnak.
Fóliával, gázmaszkkal, arcra üléssel
Mivel a hipoxifilia szorosan összefügg a szadomazochizmussal, megkerestük a magyar domina társadalom egyik jellegzetes alakját. Monica Devil elmondta, bőven van példa arra, hogy szolgáltatásként fojtogatást kérinek tőle a férfiak, de – hogy szavaival éljünk – nem számít slágernak. „Ami a legfontosabb egy-egy ilyen alkalommal, az az ésszerűség” – avatott be minket a hivatásos úrnő a kulisszatitkokba. „Semmiképp nem lehet alkohol vagy drog befolyásoltsága alatt sem ő, sem pedig én. Ha már a telefonon keresztül hallom, hogy nem tiszta, inkább másik alkalmat ajánlok fel, és ha személyesen tapasztalom ezt a problémát, akkor sem vállalom el ebben az esetben.”
„A másik fontos és elengedhetetlen dolog a kulcsszó használata” – folytatta Devil, utalva arra a szóra, amit ha a kuncsaft kiejt a száján, neki azonnal le kell állnia. „Mindenkinek más ugyanis a tűrőképessége, és máshol vannak a határok. Ha nem tud beszélni – mert, mondjuk, olyan a szituáció, ami lehetetlenné teszi azt –, akkor kézmozdulattal vagy jól látható lábmozdulattal jelezheti, hogy ne tovább.” A fontos részletek megbeszélése után az eszközök kiválasztása szokott következni. Devil különféle módszerek, tárgyak segítségével fullaszt, ilyen például az arcra ülés, a fóliával történő fojtás, a kivezetés nélküli gázmaszk. A domina hangsúlyozta, hogy nyakat soha nem szorít el közönséges kötéllel – ebben az esetben a fullasztáshoz vastag marhabőr nyakörvet használ, ami nem tud bevágni a bőrbe, ezáltal nem veszélyes. Ügyelnie kell arra is, hogy a fojtogatásnak ne maradjon nyoma, ugyanis vendégeinek 80-90 százaléka rendezett családi körülmények között él.
Carradine, a nárcisztikus
Dr. Bede Zsuzsanna szexuálpszichológus huszonöt éves szakmai tapasztalattal a háta mögött még nem találkozott ilyen esettel, de szívesen jellemezte az olyan emberek személyiségét, akik segítség nélkül, önmaguk fojtogatásával próbálják elérni az orgazmust. „Ez nárcisztikus viselkedés. Hogy még csak azt sem hagyom, hogy a másik okozzon nekem örömet. Ha egy ilyen ember szerelmes, akkor a másik emberben is tulajdonképpen önmagát szereti. Ezek az emberek nagyon féltékenyek, birtokolni akarják a másikat. A szexben úgy gondolják, hogy saját maguk tudják, mi a jó nekik, persze az sem mellékes, hogy ilyenkor csak magukra kell figyelni.” A szexuálpszichológus emlékeztetett rá, minden szexuális perverzióra jellemző, hogy egy idő után fixációvá tud válni, így végül az illető képtelen másként élvezni a szexet, és gyakran előfordul az is, hogy normál szex alatt már a merevedésre sem képes. – írja a Velvet.
Pedofília jelentése a „gyermek szeretete”
A pedofília, görög eredetű szó, jelentése a „gyermek szeretete”! Manapság, felnőtt emberek nemileg éretlen gyermekek iránti szexuális vonzódását értjük rajta. A gyerekre bármilyen módon történő ráhatás (erőszak, késztetés) testi és szellemi fejlődésüket negatívan befolyásolja. A pedofília létezik mind homoszexuális, mind pedig heteroszexuális változatban. A parafíliás emberek jellemzője, hogy betegségük tudatában vannak és szégyellik azt, ezért leginkább ügyeskednek, kibúvókat keresnek, ha igazolniuk kell magukat, pl.: szükséges papírok hiánya bébiszitter esetekben.
A szexuálisan visszaélő felnőtteket a legkülönbözőbb tényezők motiválhatják a visszaélésekre, ám ezek között csak egyik az ún. pedofil hajlam, vagyis felnőtt partner helyett gyermekkorú partnerek kényszeres kedvelése és keresése. Ezek többnyire férfiak, akik pszichoszexuális fejlődésükben infantilisek maradtak, felnőttekkel szemben gátlásosak, a gyermekekkel viszont könnyen szót értenek, s velük kezdenek szexuális játékokat.
Ezt megkönnyíti, hogy rendszerint a foglalkozásuk is a gyermekekkel kapcsolatos: nevelők, papok, gyermekfelügyelők stb. S mint ilyenek, jól ismerik a kiválasztott gyermeket, akivel bizalmas, „baráti” viszonyt ápolnak, s gyengéd érzelmeket fejeznek ki. A pedofil kapcsolatok többnyire nem jutnak el a közösülésig, hanem csak olyan, petting-szerű játékokból állnak, mint a nemi szervek simogatása vagy szájjal ingerlése. Az ilyen játékok aztán hosszabb időn keresztül ismétlődhetnek.
A pedofil hajlam csak nehezen, hosszas egyéni és csoportpszichoterápiával gyógyítható, amire különlegesen képzett szexuálterapeuta team kellene (a börtönbüntetés ugyanis senkit sem gyógyít meg). A szexuális visszaéléseket átélt gyermekek többnyire nem tudnak közvetlenül és spontánul beszélni élményükről, mert a visszaélőnek titoktartást ígértek, s félnek tőle. A szülőnek vagy szakembernek tehát fel kell ismerni a gyermek öntudatlan jelzéseit; a magatartásbeli változásokat és a pszichoszomatikus tüneteket.
A szexuálisan bántalmazott lányok többnyire visszahúzódnak, hallgatagok lesznek, a fiúkra inkább exhibicionista viselkedés jellemző. Általában nem tudják fölmérni, hogy mi történt velük, nem nagyon értik, s ezért tehetetlennek érzik magukat. A tünetek skálája széles: depresszió, iskolakerülés, alvási és étkezési zavarok, drogfogyasztás, öngyilkossági kísérletek. A bántalmazás lelki és viselkedésbeli következményei is nagyon sokfélék lehetnek, a leggyakoribbak a következők: alvászavar, bepisilés, rémálmok, félelem a sötéttől, szörnyektől, bizonyos állatoktól, félelem az egyedülléttől, étvágytalanság, visszahúzódás, levertség, tanulási nehézségek, magatartási problémák az iskolában, drog és alkohol fogyasztás, szégyen, bűntudat, alacsony önértékelés, agresszív vagy kicsapongó szexuális viselkedés.
Tudnunk kell azonban, hogy egyik bántalmazott gyereknél sem jelenik meg az összes lehetséges tünet, valamint, hogy ezek az érzelmi és magatartászavarok nemcsak az erőszakot elszenvedett gyerekeknél tapasztalhatóak. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a szexuálisan bántalmazott gyerekeknél előbb-utóbb megmutatkoznak a trauma következményei. Az áldozatoknak szakszerű pszichoterápiára van szükségük ahhoz, hogy a bántalmazás hosszútávú, az egész személyiségfejlődésre gyakorolt negatív hatásai ne alakulhassanak ki. Ha ez elmarad, a gyermek egészséges lelki fejlődése veszélybe kerül, és az alábbi tartós zavarok léphetnek fel:
– bizonytalan identitás
– negatív énkép
– bizalmatlanság, magányosság
– az indulatok elfojtása
– kisebbrendűségi érzés
– a szexuális élet zavarai
– hajlam arra, hogy ismét áldozattá váljon
– eltorzult, negatív testkép
– visszatérő rémálmok és fenyegető emlékképek
– memória zavarok
– nyugtatóktól, alkoholtól, drogoktól való függőség
– elhanyagoló, bántalmazó szülői magatartás
A bántalmazott gyerekek rendszerint csak hiányos, torz és nehezen értelmezhető emlékekkel rendelkeznek a velük történtekről, hiszen még nem is lehet kellő információjuk a felnőtt szexualitásról, az őket molesztáló felnőtt pedig gyakran megtéveszti őket.
A szexuális zaklatáson átesett gyermekeknek mindig súlyos problémát jelent a biztonságos és stabil én-határok kialakítása, hiszen a rajtuk esett erőszak mindig megsérti ezt a határt.
A trauma feldolgozás hosszadalmas folyamat, hónapokig, vagy évekig is eltarthat. A kezelést akkor lehet befejezni, amikor a terápiás célok megvalósultak vagy a páciens öngyógyító erői már külső segítség nélkül is működnek.
De Sade – Juliette, avagy a bűn virágzása
Baszdmeg, de komoly! Részletek De Sade egyik szadista és perverz, Juliette avagy a bűn virágzása című könyvből:
„D’Albert ugyancsak felragadott egy gyertyát, és szenesre égette Noirceuilné egyik mellbimbóját, míg a férje a haját égette le. Sajátos lázba hozott a látvány. Bíztattam a szereplőket, és rábeszéltem őket, hogy módosítsák a tortúrát. Tanácsomra leöntötték Noirceuilnét pálinkával, majd meggyújtották. Noirceuilné egyetlen lángnyelvvé változott egy pillanatra. Teljesen leégett a bőre, iszonyat volt ránézni. Nem tudják elképzelni, hogy magasztaltak ezért a kegyetlen ötletért!”
A mű tartalma: Juliette eltökéli magát, hogy az önzés, az egoizmus, a hamisság egyszóval a bűn filozófiája szerint fog élni és tartja is magát. Megbecstelenített szüzek és kéjenc latrok jelzik útját. A zárdában maga az apátnő ismerteti meg a testi szenvedélyekkel, majd családjának csődje után lop, gyilkol, és nyakra-főre bujálkodik. Egy Clairwille nevű nő személyében valódi mesterre talál, belép a Bűn Baráti Társaságába. Eszköz lesz mások kezében, de élvezi, ellenben mikor egyik „jótevője” egész Franciaországot az éhezés szélére óhajtja sodorni puszta szeszélyből, egy percre még megremeg. Ez elég ahoz, hogy elvesztse kétes ismerőseinek kegyét, nincstelenül menekülnie kell Párizsból. Érdekházasságot köt egy jómódú nemessel, akit később lelkiismeret furdalás nélkül tesz el láb alól. Bejárja a világot, újból és újból elszegényedik és meggazdagszik, míg a végére tanítványból mester lesz. Maga sem tud számot adni hány és hány ember, férfi és nő, agg és gyermek élete, megrontása, kínhalála szárad a lelkén. Egy alkalommal bűntársnőjét (aki mellesleg szeretője is volt) meztelenül egy vasketrecbe dobatja éhező kígyók, békák, viperák közé. Huszonhat évesen mindezt még megtetézi pár magzatgyilkossággal, mivel félt elcsúfítani pompás alakját, majd gátlástalanul szedte tovább áldozatait. Azonban később mégis történt valami- talán egyik késői ismeretsége, Corville úr, s az ő figyelme és tapintata változtatott rajta, talán Juliete maga tért jobb belátásra, húga szörnyű halála után. Mindenesetre az asszony belép a karmelitákhoz és néhány év alatt az ájtatosság, az életbölcsesség és szigorú erkölcsök eleven szobrává válik.
„A természet mulatságra teremtette az embert; ez a legelső törvénye, amely szívem örök sarokköve leend. Úgy kell az áldozatoknak, végül is az egyensúly nélkül önmagát pusztítaná el a világegyetem; a természet gaztettek által tartja fenn magát és nyeri vissza jogait, amelyeket elbitorolt az erény. Fogadjunk hát a természetnek, adjuk át magunkat a bűnnek!”
„A társaság a közmegegyezést elfogadva használja a bűn szót, ám kijelenti, hogy semmiféle cselekedetet nem minősít bűnnek. Abban a feltétlen meggyőződésben, hogy az emberek nem szabadok, mert kötik őket a természet törvényei, helyesel és elismer mindent, s azokat tartja a legérdemesebb tagjainak, akik lelkiismeret-furdalás nélkül, nagy számban hajtanak végre olyan cselekményeket, amelyeket a gyengék és ostobák bűnnek neveznek, mert hiszi és vallja, hogy ezek a tettek a természetet szolgálják, ezeket a tetteket a természet diktálja.”