Vegyünk egy poligám társadalmat, amelyet kellőképp szabályoztak ahhoz, hogy a szüzek megbecstelenítése ne maradjon büntetlenül, keverjünk hozzá néhány csepp szexuális frusztrációt, majd lassú tűzön forralva adagoljunk hozzá 72, égbe extrapolált szüzet. Nem csoda, ha robban.
Bár az öngyilkos missziók nem minden esetben vallási alapúak, mégis amikor a vallásos elem a terrorizmussal keveredik, az elkövetők többnyire muzulmánok. S bár könnyedén levonhatnánk a következtetést, hogy a bombarobbantásos terrorizmus az iszlámizmusból eredeztethető, Diego Gambetta oxfordi kutató szerint a terrorizmusnak semmi köze az iszlámhoz vagy a Koránhoz, sokkal inkább a szexualitással, pontosabban a szexuális önmegtartoztatással áll kapcsolatban. A szex a hibás? Az iszlámot két erős jegy különbözteti meg a többi vallástól: egyrészt térítő vallás (ebbe a kategóriába az iszlámon kívül csak a kereszténység tartozik), másrészt az egyetlen, amely megengedi a poligámiát. A poligámia elfogadásával az iszlám lehetővé teszi néhány „erős” férfi számára, hogy monopolizálja az összes nőt, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy néhány férfitól eleve megvonja az utódnemzés lehetőségét, hiszen a poligámia krízishelyzetet hoz létre a „becserkészhető” nők piacán.
Ha a férfiak fele minimum két feleséggel büszkélkedhet, akkor a maradék kevésbé szerencsésnek egyetlen feleség sem marad. Ahhoz, hogy egy poligám társadalomban a férfiak az utódnemzés tekintetében egyáltalán helyzetbe kerüljenek, sokkal agresszívebbnek, törtetőbbnek kell lenniük, főleg azoknak, akik eleve hátrányosabb szociális helyzetből kell, hogy felküzdjék magukat.
Nem minden robban, ami fénylik
Nem véletlen tehát, hogy ezekben az esetekben nem riadnak vissza az erőszakos eszközöktől sem, ha éppen társkeresésről van szó. Helyzetükből adódóan eleve kevesebbet veszíthetnek ahhoz képest, hogy mennyit nyerhetnek azok a férfiak, akik máris több feleséggel rendelkeznek.
Az összes poligám társadalomban megfigyelhető, hogy a férfiak erőszakosabbak, az erőszakos cselekedetek száma – mint a nemi erőszak vagy gyilkosság – nagyobb, mint a deklaratívan monogám társadalmakban. Mindezek ellenére a poligámia önmagában nem elég ahhoz, hogy a terrorizmust megmagyarázzuk, hiszen az afrikai törzsek esetében is jelen van, mégis ritka, hogy ezek a törzsek bombákkal játszadoznának.
Vallás nélkül a szex sem az igazi
A poligámia szükséges, de önmagában nem elégséges ok a bombarobbantgatáshoz, az iszlám viszont magában rejti azt az elemet is, amellyel megbolondítva a poligámia kineveli a maga terroristáit. Az ígéret szerint minden mártírt, amely az iszlámért áldozta életét, 72 szűz várja az égben.
A szüzekre való exkluzív jog annyira negédes azok szemében, akik társadalmi helyzetük miatt csak álmodoztak az evilági szexuális kapcsolatról, hogy egy monogám pasi érzelmi képességeit ez messze meghaladja. Mindenesetre mély motivációs erőként működhetnek mindazok számára, akiket a szürke valóság nemhogy szüzekkel nem kényeztetett, de az utódnemzést működtető energiáit is visszájára fordította.
A tuti kombináció: a Hamász és a Hezbollah titkos receptje
Vegyünk tehát egy poligám társadalmat, amelyet kellőképp szabályoztak ahhoz, hogy a szüzek megbecstelenítése ne maradjon büntetlenül, keverjünk hozzá néhány csepp szexuális frusztrációt, majd lassú tűzön forralva adagoljunk hozzá 72, égbe extrapolált szüzet. Nem csoda, hogy robban.
Vágynak rájuk, de eldugják őket
Az iszlám ellenzi a nemek közötti társadalmi interakciót, kiváltképp ha egyedülálló nőről van szó, de nem mindenféle interakciót. Jó példa erre Kadijja, kétszer is megözvegyült üzletasszony, aki alkalmazta Mohamedet, majd feleségül ment hozzá. Házassága előtt többször is találkozott Mohameddel üzleti ügyekben, és Mohamed többi felesége is tanította és tanácsot adott Medina női és férfi lakosainak.
Néhány iszlám országban, mint például Irán és Szaúd-Arábia, a nemi szegregáció kikényszerített társadalmi gyakorlat volt, vagy az ma is. Ennek extrém példája volt az afganisztáni tálibok bánásmódja a nőkkel. Még azokban az országokban is, ahol inkább megengedett a nemek együttes társadalmi tevékenysége, a mecsetekben szigorú az elkülönülés, mert a szertartás közeli testi kapcsolatot kíván, és a másnemű hívő közelsége megzavarhatja az imádkozás iszlám formáját. Forrás: Manna.ro és Wikipédia
poligámia
A férfinak több nő kell
A férfinak több nő kell, és kész! Ki gondolná, hogy biológiai oka van annak, hogy egyszerre több partnert igénylünk? A helyzet az, hogy a férfi – akárcsak a legtöbb emberszabású majom és más emlős – biológiailag nem hajlik a teljes monogámiára. A poligámia egy sajátos férfiakra jellemző hajlam – tartja Allan és Barbara Pease. Vannak országok, ahol a férfi több feleséggel is rendelkezhet, nálunk ez nem így van. Kiválasztunk egy társat, majd törvényesen egybekelünk, s forgatókönyv szerint az ásó, kapa és a nagy harang választ el egymástól bennünket. Az élet azonban gyakran módosít a sablonon, s a házastársak különféle kalandokba bocsátkoznak.
Számtalan szomorú történet szól a férfi vagy a nő félrelépéséről, egy nyertes harmadik esetéről. De mi lehet az oka annak, hogy az örök szerelemnek ígérkező kapcsolatok tönkremennek, s a szereplők egyre sűrűbben cserélődnek? A lelkiismeretükön könnyítő hűtlenség csapdájába esők szerint jót tesz a házasságnak egy kis félrelépés, a titkos szerető újra tűzbe hozhatja a pislákoló kapcsolatot, avagy lehetséges egyszerre több embert is szeretni. A megcsalás mögött általában az ellaposodott kapcsolat, a kevés együtt töltött idő, a kalandvágy áll.
Az etológusok vizsgálatai szerint a kakas egy féktelen hím, aki egy adott párzási időszakban akár hatvannál is többször képes arra, hogy meghágja az elébe kerülő tyúkokat. Ugyanazzal a csibemamával azonban egy nap ötnél többször nem tud párzani, hatodjára már elveszíti érdeklődését. Ha viszont új pipi kerül elébe, akkor újra munkához lát.
Ez a „kakas-effektus” néven ismert jelenség. Az egészséges férfi esetében a menetek száma öt körül van. Ugyanazzal a nővel általában már hatodjára csütörtököt mond. Ha azonban új nő bukkan fel, akkor az érdeklődése felélénkül. A szabad szerelem a férfiaknál agybeli beidegződés, evolúciós múltjuk öröksége. Korunk férfija még mindig viszonylag nagy hipotalamusszal és bőséges tesztoszteronnal rendelkezik.
Az arab országokban még mindig jellemző a többnejűség. Egy hazánkban élő arab ismerősöm is úgy nyilatkozott erről a kérdésről, hogy ezt a hagyományt magával hozta. Nincs lelkiismeret fordulása ezért, hiszen ő még független, nem kötelezte el magát egyik barátnője mellett sem. Ugyanakkor ismer olyan magyar férjeket, akik házasságuk mellett is barátnőket tartanak. Mindezek ellenére úgy gondolja, ha megtalálja az igazit, akkor áttér a monogámiára. Nem kell az arab világig menni, az európai kultúra is mutatja a poligámiára való hajlandóságot. Számtalan olyan esetről hallunk, mikor az egyik fél szemet huny a párja kicsapongásai felett, de még több, mikor nem is tudják, hogy megcsalás áldozataivá válnak. A titkos kapcsolatok jobb, ha nem derülnek ki, mert nagy fájdalmat tudnak okozni a másiknak. Popper Péter egy előadásán azt mondta, hogy a megcsalás nagy lelki terhet jelent az elkövetőnek, aki azért vallja meg tettét, hogy könnyítsen a lelkiismeretén. Ezzel azonban csak magán segít. Ezért a pszichológus azt ajánlja, hogy mérlegeljük a tett bevallását, ne hogy nagyobb kárt okozzunk vele. Az őszinte megbánást mindenkinek magának kell eldöntenie, mert kétesélyes a kimenetele.
A nők egy része is heveny vágyat érez arra, hogy több férfival legyen kapcsolatban. A nimfomániások azonban elhanyagolható százalékban vannak. Az emberi nőstényben akkor ébred nemi vágy, ha agybeidegződése a szex ígéretén túl egy sor más szempontra is reagál. A nők többsége kapcsolatra vágyik vagy valami érzelmi kötődésnek az eshetőségére. A hölgyek általában a peteérés környékén érzik a legerősebb késztetést a szexre. „A nő gyakran akar lefeküdni azzal a férfival, akit szeret, míg a férfiak gyakran akarnak lefeküdni…” – írják Pease-ék.
Egy kínai vicc jut eszembe erről a témáról. Az idős kínai házaspár az aranylakodalmát üli családi ebéd közepette. Még anno megbeszélték, hogy mindkettőjüknek lesz egy gyufásdoboza, s ha félrelépnének, akkor elhelyeznek benne egy szem rizst. Az ebéd után jött el az ideje a nagy leleplezésnek. Előbb a férj veszi elő kicsiny dobozát, s három apró rizsszem lapult benne. Pironkodik az öreg, de a feleség megbocsátó, sejtjeiből fakadó örök szerelem igézetét mutató tekintettel néz rá. Majd az asszony skatulyája is előkerül, de az bizony üres. Ebéd után a mosogatásnál a nagyobbik lányt csaknem hagyja nyugodni a dolog, s vallatóra fogja anyját, mert ő bizony nem akarja elhinni, hogy mindvégig hűséges volt a mama.
Mire az anya kacér mosollyal az arcán azt válaszolja: -No, de lányom, s szerinted miből volt az ebéd utáni rizsfelfújt?
[Man]