Tomb Raidex XXX pornófilm, vagyis jogi okok miatti megnevezée pornóparódia. Hiba lenne minden pornót egy nagy, lucskos kalap alá sorolni, ezt nemigen kell ragozni azoknak, akik nem egy barlangban élték le az elmúlt 30 évet. Pont ahogy a „rendes” filmművészetben, a pornográfiában is vannak műfajok, stílusok, ennek a zsánernek is megvannak a rendezőzsenijei és forgatókönyv-istenei, és most ne tessék legyinteni, hogy ugyan már, de hát úgy is a reszelés a lényeg, az összes többi jelenet csak töltelék, mert ez a pornó nem minden fajtájára igaz.
Itt van például a híres sikerfilmek pornóválozatának vagy paródiáinak csoportja, amikben pont úgy szerephez jutnak a kellékesek, a díszletesek és a forgatókönyvírók, mint hollywoodi társaik esetében – aztán hogy a végeredmény mennyivel rosszabb vagy jobb mint az eredeti, azt mindenki eldönti magának.
A blockbuster filmekből készült pornó egyébként pont úgy viszonyul az alapjául szolgáló filmhez, mint gyermekkorunk klasszikus szagos radírja a dinnyéhez: amíg csak felületesen próbálkozunk a befogadásával, különösebb meglepetés nem éri az embert, de mélyüljön el jobban az élményben (harapjon a szagos radírba) és menten kiderül a különbség.
Vannak olyan filmek, amik üvöltenek a pornósítás után, és most nem a Tarr Béla életműre gondolunk, bár egy melankolikus tanárember (mondjuk Choky Ice) és a szomszédban lakó alkoholbeteg varrónő (teszem azt Regina Ice) háromórás, monstre kefélése és az ipari mennyiségű, fekete fehérben láttatott hasra, mellre vagy arcra fröccsenő ondó biztos lenne akit felizgatna. Inkább vegyük azokat a filmeket, amikben van legalább egy főszereplő jónő, akit közepesen izgalmas és nem feltétlenül logikus kalandok közepette kényelmesen meg lehet pocsékoltatni egy vagy több delikvenssel, legyen az nő vagy férfi (hiszen a pornófilmekben minden nő biszex).
Ilyen például a Tomb Raider című nagysikerű videójáték-adaptáció, amiben egy jóravaló régészlány (akiből a magyar legendáriumban valahogy egyiptológus lett, mág jóval azelőtt, hogy az ELTE gólyák között megjelentek volna a jóseggű, basznivaló típusai) mindenféle, Indiana Jones-t is meghazudtoló kalandba és csávába keveredik, amikből két db. Desert Eagle tip. bazinagy pisztollyal és heves sikolyokkal körített karaterúgásokkal vágja ki magát. A játékok és a két film nem sokban egyezik meg, de egy dologban igen: egy testre feszülő atlétát viselő, bögyös csaj a főpszereplője, aki rendszeresen rázza bele forrónadrágos seggét a kamerába, ezzel az infarktus közelébe juttatva a pattanásos kiskamaszokat, akik önkéntelenül is a gatyájukba nyúlnak egy-egy jobban sikerült képernyőfotó láttán.
Ebből az alapanyagból pornót forgatni kézenfekvő volt, 2012-ben meg is történt a dolog a 2 óra 23 perces Tomb Raider XXX formájában (van másik feldolgozás is, de a UPC videótárban ez, a leghosszabb változat érhető el hálistennek). A főszerepre kinézett Chanel Preston ruhában mindenképpen kiváló választás, kellőképpen felpumpált sziliokonmellekkel és feszesnek tűnő fenékkel bír, a nyitójelentben pedig máris a klasszikus Lara Croft-egyenruhában feszít: rövidgatya, atléta, hegymászózokni, oldalán a két böszme pisztoly. A történet in medias res indul, Lara egy műtárgyat keres, ami majd csinál valamit – menten egy kikacsintás az eredeti filmekre/játákokra, hiszen az atlantiszi scion nevű izét kell ott is keresni.
Na, ez az alapfelállás, Lara egy rettentő gagyi bluetooth-headseten keresztüól kommunikálva tudja meg gyanúsan parókás fejű segítőjétől (aki a filmekkel ellentétben nem egy high-tech bunkerben, hanem a konyhaasztal mellől segíti infókkal) hogy a küldetés jól tejel majd, a megrendelő meg menten ott van. És tényleg, a szobába belép egy púpos hátúnak tűnő egykori testépítő, aki először egy zsák pénzt szór Lara elé, majd előveszi rettentő görbe és eres farkát, mintegy bónuszként, és elhálják a bótot gyorsan. Az aktus maga elég sematikus, orál itt., orál ott, majd hat különféle pózban abszolvált vaginális behatolás jön, aminek során a fikcónak nem áll fel rendesen a farka egyszer sem, Lara Croftról pedig kiderül hogy csipőben nagyon erős, a sunája fölé pedig valami mintát tetováltatottt, amit elsőre simán fanszőrzetnek lehet nézni.
A beteljesülés (értsd: arcraélvezés) után Lara mosolyog és elhúz Peruba, mi meg ugrunk egy másik helyszínre, ahol, egy gyanúsan kelet-európai akcentussal beszélő szőkenő és egy szénné varrt kopasz francia fickó vált pár szót, a fehér latexruhás amazonról hamar kiderül, hogy Lara ellenfele a műtárgy megszerzése viszonylatában, és ha már így rátalélt a kopasz úriemberre, jön a film második szexjelenetet, egy harminc perces, a közepétől leginkább az anális szexre kihegyezett aktus, a hölgy közepesen lelkes, de a francia csődör farka legalább keményen áll, már ha valakit ez izgat fel.
Közben Lara is akciózik, egy sziklafalon mászik fel s alá, amit először nem is értettem teljesen, hiszen a falmászás az obligát kamerába betolt feszes seggen kívül semmit nem abszolvált, a copfos csaj céltalanul kolbászol ide-oda, majd egyszer csak egy barlangban találja magát, ahol hoppácsak, ott is van a szajré. Meg a görbe farkú csávó az első jelenetből, akivel Lara verekszik egy sort, nagyjából olyan hitelességgel, ahogy mondjuk két profi kaszkadőr forgatna le egy hardcore pornó jelenetet. A csörte végén Lara fejbe lövi az ellent majd lelép a cuccal, és irány Egyiptom, mert hát ha már egyiptológus (is), akkor oda is el kell mennie.
A piramisok mellett viszont már várják a helyi erők, köztük egy szőke, hosszú hajú fickó, aki ugye nem tipikus egyiptomi, de ezen ne akadjunk fel. Hősnőnket bezárják egy cellába, a két samesz meg elégedetten pacsizik, DE megjelenik egy újabb bögyös szőkenő, aki két dolgot abszolvál nagyjából negyvenkét másodperc alatt: a szájába belegyömöszöl egy lankadt hímtagot és lenyúlja a cella kulcsát, amit végtelenül profi módon, a sunájában egy másik farokkal is képes átnyújtani Larának. Miközben a szőkenőt ketten gyömöszölik, Lara lelép, bár az arcán látok némi sóvárgást egy kemény farok után. A cell azonban a sivatag közepén állhat, mert Lara ott kóborol egyre fáradtabban, majd eltéved, és a kiszáradás határán elájul – amikor magához tér, egy sejk háremében találja magát, két teljesen jellegtelen, de csak kicsit műtött csöcsű nővel. Igen, most jön a kötelező jellegű leszbikus jelenet, csattognak a nagyajkak a nyelvek alatt rendesen.
A sejk, akit ugyan nem mutatnak meg nekünk, de csak létezik, Larát annyira megkedveli (miért is?) hogy odaadja neki a magánrepülőgépét, csak úgy, puszira, amivel régészcsajunk elrepül Atlantisz romjai közé. Itt már várja a latexruhás szőkenő, egy hirtelen mozdulattal magához ragadja a műtárgyat, kacag egyet, és a vetített háttér előtt denevárszárnyakat növeszt, ami nemcsak leírva iszonyú vicces, hanem a képernyőn is. Larát ezzel nem lehet eltántorítani, hozzávág egy gránátot a Denevárasszonyhoz, és miután az felrobban, mossa kezeit.
A zárójelenetben megint csak nem Lara kap a kába közé egy hímvesszőt, hanem parókás segítőjének küld egy hatalmas szilikonmellekkel és felpumpált szájjal bíró nőt, mintegy fizetségképpen a jól végzett munkáért. A nő mellét ijesztően elszabták, de az orális technikája messze kifinomultabb, mint a többieké, bár az egyik pillanatban konkrétan attól féltem, leharapja a fickó bal heréjét, amit igen elszánt arccal szopogatott. Az aktus végén vártam volna valami lezárást, mosolygós Larát, következő kalandot ígéárő cliffhangert, de nem kaptam, ezek szerint nem lesz folytatás. (Forrás: Hogyvolt.blog.hu)
