Erkölcstelen tüzes pinájú szuka vagyok

A kegyetlenségbe már kiskoromban belebizsergett fejletlen, pőre kis muffom. Az egyik kisfiúnak a tejét pedig kiborítottam a reggelinél, majd ráfogtam a mellette ülő gyerekre. Ekkor még nem tudtam, hogy finomabb nektár nincs is egy perverz számára, mint egy ártatlan gyermek kendőzetlen zokogása. Anál jobban csak az izgatott fel kispinaként, amikor általánosban a fiúk egymással összeugrottak és bunyóztak egyet a suli udvaron. Egy kisgyerek még viszonylag közelebb áll az állatvilághoz, mint az emberéhez, nincs még annyira testtudata. Minden vagyona a játéka és komoly traumát jelent annak elvesztése. Totálisan a világi dolgok rabja. Ezért ha két kisgyerek összeugrik, akkor az nem bájos, ahogy a vén galamb etetgető nyanyák gondolják a parkban, hanem vérkomoly harc. Ebbe még most is belezsezseg a kis puncogóm. Akkor még nem tudtam, hogy egy rihe ribanc leszek, de a felnőttség távlatából már minden világos.
Eddig életemben kétszer voltam csak orgián, de azok elég bénára sikeredtek. Először 17 éves koromban, egy elbaszott házibuli után került sor csoportszexre. Képzeljetek el 3 részeg kisfiút és 2 részeg kislányt. Az erkölcstelenség, a lázadás és az istentelenség mozgatott minket: hatalmas bakancsokkal jártuk a bűn útját, és üdvözöltünk mindent, amit az anarchia ösztönzött. Nem is tudom, hogy indult el. Mindenki hazament, mi pedig amúgy is ott aludtunk volna. Ekkor az egyik srác felvetette, hogy ne aludjunk, inkább basszunk. Neki is láttunk: mindannyian a padlószőnyegre estünk és egymásba gabalyodtunk, innen másztunk fel a franciaágyra. Már az egymás levetkőztetésénél bénáztunk. Tiszta vígjáték volt! Igazából senki sem tudta, hogyan kell kivitelezni az ilyesmit a gyakorlatban – pedig a pornókban olyan simán megy minden. Persze, ott megvan koreografálva az egész. Nem tudtuk, hogyan kell csinálni, fiatal tacskóként elröhögcséltük zavarunkat – az egyik srác annyit bénázott: mindig rálépett az egyik csaj kezére. Végül abbahagytuk, és párokra bomolva folytattuk, külön-külön helyiségekben. 1 srác maradt csak tétlen, de neki az egyik pár megengedte, hogy kiverje faszát a tevékenységükön. Természetesen ennek az irgalmas párnak én voltam a női tagja…!
A második orgia már jóval simábban indult, de még mindig nem volt tökély. A neten szervezték, és én is csatlakoztam. Nem is a kivitelezéssel volt a bajom, hiszen egy festői táj, festői víkendházában zajlott a dolog, hanem a felhozatal. Idős, kövér urak és aszott nyanyák alkották a magot. Na, találtam azért három helyes pasit is, azokkal baszattam magam. Amikor kinyaltam mindhárom seggét, annyira meg voltak lepődve örömükben, szinte éreztem, ahogy Ámor kis nyila belefúródik a szívükbe. Peng!
Igen, erkölcstelen, parázs seggű szuka vagyok és leszek is még sokáig. Továbbra sem alapítunk családot Tomival. Nem csak azért, mert rossz világ van, hanem alkalmatlan vagyok rá. De minden együttérzésem a családosoké, mert igen rossz világ van, pláne ebben az országban – családalapítás csak milliomosoknak! Hiába sulykolják az emberbe, hogy lézengő, gyökértelen semmi vagy, ha nem alapítasz családot – ez egy faszság! Miért kell követni egy társadalmi modellt, csak azért, hogy elfogadjanak? Bassza meg a társadalom. Adjon lóvét az állam, és célbaszülök! Bárkihez hozzámegyek bármennyiért. Valahogy nem indít meg, amikor sírnak az asszonyok a tévébe, hogy 6 gyereke van, és rájuk szakad a tető, mert nix lóvé. Há’ bazd meg, a picsádat be kellett volna varrni az első kölyök után!
Össze-vissza fecsegek most, mert izgatott vagyok – ma este megyünk a tegnap beharangozott orgiára. Már nagyon várom, és hétfőn mindenről beszámolok.
Hol is tartottam. Ja, igen, hogy mekkora mocsok voltam kislányként. Volt egy szemét nagyim, aki napközis tanárként ment nyugdíjba. Természetesen undorító matek-fizika szakos volt, de szerencsére annyira leépült már, hogy számológéppel sem tudott már számolni 83 éves korára. Mindenki gyűlölte. Élvezet volt foglalkozni vele. Sokáig csak érzelmileg kínoztam: felhívtam telefonon és megmondtam neki, hogy már nem szeretem, és soha többé nem akarom látni a ráncos pofáját. A vén szemét elmondta a szüleimnek, de mindent tagadtam: „szegény néni, tiszta köd már az agya, és el van varázsolva kissé”.
Sokat fenyegetett engem öngyilkossággal, de én rá se hederítettem. Néha, amikor az udvaron labdáztam, szándékosan fejbe rúgtam, majd sűrűn bocsánatot kértem tőle – persze belül mélységes öröm töltött el. A temetésén arról fantáziáltam, hogy milyen jó lenne egyet kúrni a koporsóján, a megrendült tömeg előtt.
Aztán nőttem-növögettem, fejlődtem, tanultam. Csitri koromban, amikor már bátran össze-vissza menstruáltam, egy srác, aki folyton egy szutykos baseball sapeszban nyomult, úgy próbált meghódítani, hogy elvitt egy – állítása szerint – szellemjárta temetőbe. Ültünk egy síron fél órát, de nem történt semmi. Se szellem, se dugás, ugyanis a srác jobban be volt szarva, mint én. Akkor még nem voltam olyan vagány, hogy mindenféle palit azonnal magamra rántsak. Aztán pár napra rá felkeresett és végre megcsinált. Lassan mozgott a seggével rajtam és nyöszörögve élvezett el, olyan hangokat hallatva, mint egy kiskutya. Az arcomba csapódó ondóját valahogy hidegnek éreztem. Ez rettenetesen fura volt. A srácnak valami baja lehetett, a keringésével tán, mert ez nem normális. Elaludtunk egymás mellett. Egyszer csak arra ébredek, hogy valami az ajkamnak dörgölőzik: a faszát a kezében ceruzaként fogva nyomkodja nekem. Kérdem, mit csinál? Azt feleli: rúzsozom a szádat, kislány! Hát, kurva anyád. Ezt a hideg gecit termelő vágyrudat pedig dugd a seggedbe!
Mindig is idióták vettek körül. Itt van pl. az én Bikámom, aki régebben megcsinálta velem azt, hogy szó nélkül belefújta az orrát a ruhámba.
– Normális vagy?! – ordítok vele.
– Vigyázz, anyukám, nehogy a pofád legyen a következő zsebkendőm! – érvelt vissza, mire leköptem. A csula egyenesen az arca közepén landolt. „Az eszeddel célozz, és a szíveddel lőj!” Ez volt az előjáték: fergetegeset basztunk aznap, ott és azonnal.
MÁS: (megint csapongok, tudom) Láttam ma egy ilyen plakátot: „Szüntessük meg a férfiak és nők közti bérszakadékot!” Mármint a nők állítólag kevesebbet keresnek, mint a férfiak? Hát nem a kurvák szakítják a legnagyobb lóvékat? Még hogy diszkrimináció? Bikámat tuti diszkriminálnák, mert kevesebb sikerrel „dubajozna” mint egyes ribancok.
Megmondom, milyen egy igazi dolgozó lány: tavaly nyáron adtam egy nagypofájú beszólogatós, „füttyös építőmunkás” pofájára: egy építkezés mellett vitt az utam, amikor beszóltak, hogy: Hé, cicabogár, mit csinálsz este?
Megálltam, hátranéztem. 3 malteros, védősisakos fasz támaszkodik a lapátjára. Nem tudom melyik szólt be, mind vigyorog. Hogy ezt kiderítsem, visszaszóltam:
– Este alszom. Baszni nappal szoktam!
A két szélső először döbbenten kussolt, majd megveregette a középső gyerek vállát. „Megvan a bűnös. Elárultak a barom haverjaid. Na, most legyen nagy a szád.”
Elindultam, egyenesen feléjük. A mellette álló másik két paraszt elsápadt és azonnal élet költözött azokba a lapátokba, amire eddig támaszkodva dolgoztak. Tán azt képzelték, majd azzal védekeznek, ha nekiesek a srácnak. Fantasztikus, hogy egyes férfiak egyszerűen megrekednek egy 17 éves gyerek szellemi és érzelmi szintjén. A nagyszájú fiú elé álltam:
– Van kedved megbaszni? Vagy rossz helyen járok?
– Én…izé…persze
A háttérben a két idióta haverja meg: „Höj-höj, hallottad ezt, Matyiii??!!
– Na, nagyfiú, akkor gyerünk! Van hol? Merre a baszoda?
– Van itt egy konténerünk…
– Remélem is, mert betonkeverőn az én seggem senki nem nyalhassa ki!
A srác fellelkesült és sietve beterelt egy irodának látszó, és valszeg az éjjeli őröknek berendezett konténerbe. A hülye haverjai a hátunk mögött huhogtak, hogy „mindent bele Matyiii, vágj alá!” Idebent malterszag, egy ágy, meg egy íróasztal volt. A sarokban iratszekrény. A falakon pucérnős képek. Leültem az ágyra, amit egy koszos kockás pokróc borított, és keresztbe tettem a lábam. Matyi zavartan megállt előttem, karba font kézzel, mint egy ingatlanügynök, aki azt igyekszik felmérni magában, milyen hazugsággal adjon el nyaralónak egy kutyaházat az osztrák nyugdíjas párnak. Mosolygott, pirult, kapkodta a tekintetét. Hogy valamelyest oldjam a gátlásait, letérdeltem elé és elkezdtem kicsomagolni a kolbászát. Hagyta. Hogyne hagyta volna! Aztán végre bemelegedett és ledöntött az ágyra. Istenesen kinyalt, majd megpróbálta berakni a farkát, de én leállítottam egy pillanatra:
– Öcsi, ne haragudj, nem ismerlek, legyél szíves házipapucsban belépni a szalonba.
Ostobán nézett rám:
– Szerezz egy kotont! Óvszert!
A srácnak azonnal leesett. Az összetákolt íróasztalból elővett egy csomag óvszert, majd sietve felhúzta magára. Így már mehet. Szépen berakta a faszát és először lassan, majd egyre gyorsuló iramot diktálva baszni kezdtünk. Néztem közben az arcát: a korábbi móka eltűnt róla, vörös volt, elszánt és izzadt. Szép arca volt. Szép barna szeme. Tetszik ez a fiú. Amikor kivette belőlem a faszát, hirtelen azt hittem infarktusa van, mert olyan torokból jövő, mély hahh-hahh hangokat hallatott… semmi ilyesmiről nem volt szó, csak rám verte a farkát. A pinámra. Nagyon sok fiúgeci jött belőle. Ha majd egyszer sok pénzem lesz, összeállítok egy olyan CD-t, amin férfi orgazmusok hangjai lesznek gyűjteményben. Nincs két egyforma orgazmus-hang, én már csak tudom. Rám hasalva mellém könyökölt, izmos alkarja keretbe foglalta arcom, majd elkezdte nyalogatni a nyakamat. Gondoltam egy merészet: megmarkoltam a haját, hátrarántottam a fejét és egy hosszú, mély nyelves csókkal nyomultam a szájába. Egészen a torkáig ledugtam a nyelvem, de a srác azon agyalhatott magában, nem nyalom-e ki még a szemgolyóit is! Megint végigfutott rajtam az az ismerős érzés – tudod, amikor érzed, hogy beléd szeretnek. Mindegy: ez a fiú megdolgozott a jutalomfalatért. Megkértem Matyit, hogy legyen szíves csináljon valamit, mert még nem mentem el. A fiú úriember volt, mert habozás nélkül a lábam közé dugta a fejét és a nyelvével segített a dolgon. Olyan ügyes volt, hogy hamar el is mentem. Telefonszámot nem cseréltünk. Valahogy egyikünk sem akarta. Nem akarta a folytatást. Vagy nagyon is igen. Talán még járok erre, mielőtt még felépítenék a házat. Kár, hogy nem a 4-es metrón dolgozik, mert akkor nagyon sokáig tudnám még, hol keressem.
Nem vagyok egy elveszett csaj, akit mindenki ugráltathat. Csak akkor baszogathatnak, ha én is jónak látom. Volt egy srác, akivel egykor futottam: ő egy multicégnél dolgozott. Vele kifejezetten a lóvéja meg a jó kocsija miatt jártam, mert még a neve is kövér volt: Orosházy. Megálltam a garázskapuban, ahol a raktárak voltak és őt vártam, hogy vigyen el vásárolni, ahogy megígérte. Unalmamban rágyújtottam. Egy főnöknőnek látszó, dirigáláshoz szokott, feszült arcú muff, valami borzasztó kosztümben odavágtatott hozzám és rám szólt:
– Hé, nyomd már el, nem látod, hogy terhes vagyok??
Azt hitte, engem is ugráltathat, mint a befenyített csicskáit, pedig nagyon nem voltam az alkalmazottja. Ezt a tyúkot sem az első kései szexuális élménye avatta nővé, hanem a görcs és a stressz. Azt mondtam neki:
– A garázs területén kívül vagyok, ergo szabad a dohányzás. Ráadásul ez a dohányzásra kijelölt hely, ki van írva. Mi közöm nekem ahhoz, hogy a lábad közé engedtél egy szerencsétlen hülyét, aki félelmében beléd pumpálta az ebihalait és most itt puffadsz, te vemhes vén kurva! Le vagy szarva, te is, meg a hülye kölyköd is! Szó nélkül, sírva szaladt el.
[Lolita történetek]

Kurva

Jelenleg 3 fő csoportját különböztetem meg a kurváknak: klasszikus kurva (prostituált), apatikus kurva (hülye ribanc), intelligens kurva (hazug ribanc).
A kurva alapvetően nőnemű. A hímnemű változataikkal (hímringyó, tapló, menőcsávó, és a mucsai paraszt egyes módosulatai) ebben a posztban nem foglalkoznék. Meg alapvetően a nőstény kurvák érdekelnek, szexuális beállítottságomból adódóan. Számomra kritikus, hogy a kurvákat időben fel tudjam ismerni, hogy elkerülhessem/hatástalaníthassam őket, és megtehessem a megfelelő óvintézkedéseket ellenük. A hímringyókat meg jobb lenne, ha egy nőnemű fajtársam elemezné ki (lehetőleg olyan, aki nem kurva, csak hogy meglegyen az objektív nézőpont).
A klasszikus kurva az, akinek az a becsületes munkája, hogy szexuális szolgáltatásokat nyújtson pénz ellenében. Tiszta és átlátható tranzakciókat bonyolítanak le, így a maguk módján tisztességesek. Ők azok, akik a kurvák halmazából a legkevésbé kártékonyak a társadalomra nézve. Számuk nem haladja meg azt a szintet, amely aggodalomra adhatna okot, ráadásul a szakma állítólag nem is túlságosan csábító – sokan kényszerből (pl. anyagi válság) lesznek postituáltak.
A „ribanc” szó azoknak a kurváknak az általános gyűjtőneve, akik nem klasszikus kurvák.
Az intelligens kurva másik neve, a „hazug ribanc” nem egyértelmű, ugyanis a hülye ribanc is szokott hazudni. Viszont a hülye ribanc nem intelligensen hazudik, ezért valamivel könnyebb rajta átlátni, a hazug ribanc azonban készségszinten hazudik.
A különböző fajta kurvák között nincs éles határ, és tekintettel arra, hogy a klasszikus kurvaság inkább foglalkozás, mintsem életérzés, semmi sem zárja ki azt, hogy valaki prostituált és ribanc is legyen egyszerre. A ribancok halmazát pedig inkább úgy kell elképzelni, mint egy spektrumot, amely az intelligencián alapszik. A spektrum alsó részén helyezkednek el az apatikus kurvák, a felső részén pedig az intelligens kurvák. Holott pontos adatokkal nem szolgálhatok, megfigyeléseim szerint nagyjából így alakul a kurvák viszonya a nemkurvákéhoz képest az intelligencia függvényében.
Tehát a hülye lányoknak jelentős hányada kurva, méghozzá az apatikus fajtából. Aztán ha egyre távolabb megyünk a spektrumon az intelligens nők irányába, egyre kisebb arányban találunk kurvákat. A relatíve intelligens nők között ugyan jóval kevesebb a kurva, viszont azok már inkább az intelligens kurvák halmazába tartoznak. Nincs éles határ az apatikus és az intelligens kurvák között a spektrumon. A grafikon meg még mindig csak illusztráció, csak a görbe jellegét hivatott bemutatni. (Szóval nem tudod róla leolvasni, hogy vajon a zseni lányok között mennyi kurva van.)
A ribanc lét tulajdonképpen az egyetlen társadalmilag elfogadott női életforma. A lányok megszületnek, szépen felcseperednek, és úgy 12-13 éves korukban észreveszik, hogy kurvának lenni menő, hiszen azok a lányok, akik egy kicsit is „számítanak”, mind kurvák. Így hát elkezdik megtanulni, hogyan is kell kurvának lenni. Ebben segítségükre vannak a különféle tinimagazinok, a televízió, és a megfelelő internetes portálok, és persze nem utolsó sorban a barátnők és a genetikailag kódolt ösztöneik.
Azt a folyamatot, amely során egy lányból kurva lesz, kurvulásnak nevezzük. A kurvulás többnyire automatikusan megy végbe, amely nem igényel gondolkodást. Minden lány ösztönösen tudja, hogyan váljon ribanccá. Úgy tűnik, hogy ez egy életérzés, amely veszélyesen vonzó, ragályos, és jelentősen kártékony. A ribancok az első számú felelősek az antikultúra terjedéséért, következésképpen a társadalom hanyatlásáért.
Az apatikus kurvák megtanulják, hogy ne gondolkozzanak, mert az ciki, inkább hallgassanak az ösztöneikre, ennek következtében kb. állati szinten fognak funkcionálni. Az apátia jelentős szerepet játszik a ribanc-mentalitás kialakításában. Valószínűleg enélkül nem is lenne lehetséges a kurvulás, mert ahol nincs apátia, ott kíváncsiság van, a kíváncsiság viszont gondolatokat követel, a gondolatok viszont elvezethetnének arra a megállapításra, hogy kurvának lenni valójában nem jó, így a lány máris kigyógyulna a kurvaságból (vagy történetesen inkább intelligens kurvává válna). Az apátia kialakításáért a csoportnyomás a felelős. A lányokat lehülyézik és kiközösítik, ha túl gyakran hagyják el értelmes, összetett mondatok a szájukat, hamar megtanulják, hogy csakis az érdekes, amit a fellow ribancok és a celebek érdekesnek találnak. Ráadásul teljesen fölösleges gondolkozni bármin is, hiszen azt a kevés gondolatot, amelyekről úgy vélik, mégis kell az élethez, készen az elméjükbe plántálják a barátnők és a média. A ribancok többnyire azzal vannak elfoglalva, hogy elég ribancosan nézzenek ki, és mind e mellett rendkívül büszkék arra, hogy sikerült elérniük, hogy ribancok legyenek.
A kurvákat nagyjából a környezetük alakítják. Vakon alkalmazkodnak ahhoz a viselkedésmódhoz, amelyet elvárnak tőlük. Sok kurva azt állítja, hogy egyedi, pedig csak arról van szó, hogy ők nem a közízléshez alkalmazkodnak, hanem egy megadott csoport ízléséhez, de az a csoport is ugyanolyan jellegű szabályokat ír elő a kurvulásra, mint a mainstream.
A ribancok gyakran közösülnek olyan férfiakkal, akiket nem ismernek. Pillanatnyi fellángolástól eltekintve semmilyen érzelem nem köti őket ezekhez a férfiakhoz. Ezt a férfiak általában jól ki is használják. A ribancok közösülhetnek élvezetből, illetve bizonyos célok elérése érdekében is – manipulatív képességük ijesztő, különösen az intelligens példányoké. Az empatikus képességük csak korlátozott mértékben működik, így előszeretettel szórakoznak a becsületesebb hím nemű egyedek érzelmeivel. Aki egy ribanccal komolyabb kapcsolatot próbál meg kialakítani, mint érzelemmentes közösülőviszony, az nagy valószínűséggel a ribancok játékainak áldozatává fog válni. (Például egy ilyen „játék” akár helyrehozhatatlan károkat is okozhat egy geek személyiségében.) A kurvák szemszögéből mindez csak puszta szórakozás, tulajdonképpen valószínűleg fel se fogják azt a kárt, amit okoztak. (Vagy ha fel is fogják, nem érdekli őket.) Vitatkozhatnánk arról, hogy vajon hogyan lehetne megakadályozni a kurvulást egy adott személy tekintetében, és egyáltalán lehetséges-e egy ribancot kigyógyítani a ribanc létből.
[Hírküldő]

Minden nő üresfejű ribanc

szucs-gubik-diplomavadasz-ribancokMire fogja költeni a nyakába szakadt állami milliárdokat a Duna Televízó? Megmondjuk: kurvákra. Na nem úgy, hogy rendelnek belőlük párat a igazgatói irodába, hogy az üvegasztalra kiszórt kokóban fetrengjenek, nem, vesznek egy sorozatot az Álom.net című filmet (tág értelemben vesszük a meghatározást, celluloidra forgatott termék ez is, ugye) jegyző producerektől és rendezőktől, Diplomatavadász címen.
A sorozat történetét és a szereplők jellemzését tartalmazó sajtóközleményt istenbizony kétszer olvastam el, mert nem hittem el, hogy ez nem egy kurva nagy médiahekk, hanem véresen komolyan gondolt, XXI. századi szórakoztatás. Mielőtt jobban belemennénk a nem egy hanem több misét is bőven megérő sajtóanyag boncolgatásába, megjegyzem, hogy nem vagyok bigott, csak ideges. A Diplomatavadász című vígjátéksorozat négy nőről szól, akik közül az egyik elhatározza, megemeli a lécet, és kizárólag diplomatával házasodik össze, a másiknak eszébe jut, hogy ha diplomatáknak pucsít be, akkor lesz pénze, a harmadik exkluzív bulikon akar felszedni gazdag külföldieket, a negyedik meg az egyik kishúga, és lóvés faszik telefonszámáért zargatja a nővérét. További idézet a szinopszisból: A diplomatavadászat már a sorozat első epizódjában elkezdődik, majd minden részben újabb és újabb áldozatok kerülnek a lányok hálójába. Lehetnek kövérek, vékonyak, indiaiak, nem számít, csak egy a lényeg: a kék rendszám.
Nem viccelek, tényleg erről szól majd a sorozat, azaz arról, hogy kvázi hogyan prostituálja magát négy nő, mert ez most vagy trendi, vagy csak simán a közállapotokat tükrözi a készítők, azaz N. Forgács Gábor rendező, Szélesi Sándor, Szkurka Szilvia és Fekete Fruzsina forgatókönyvírók és Sallay Edina producer szerint. Megérdemlik, hogy név szerint kiemeljük őket, meg bizony.
A sajtóanyag szerint a Jóbarátok mintájára készülő sorozatban (sic!) humoros párbeszédek, drámai fordulatok és a helyzetkomikum dominál majd, ehhez többek között Dörner Györgyöt, Gubik Ágnest, Szűcs Kingát, Sallai Nórát és Labancz Lillát hívták segítségül, akiknek minden bizonnyal jól áll majd a prosti-szerep, bár Dörnert magassarkúban és harisnyakötőben nem nagyon akarom elképzelni.
[Hírküldő]

Dubaiban ribanckodnak a magyar lányok 3

arabok_ribanca_dubaibanDubaiban több szintje van tested áruba bocsátásának. A legkényelmesebb ha egy bárban kell esténként táncolni és iszogatni a vendégekkel. Ez szexmentes munka, a lányoknak csak szépnek kell lenniük, és izgatóan kell mozogniuk. Ezzel egy hét alatt ezer eurót lehet keresni. Rengeteg szép magyar egyetemista lány van kint, akik így keresik meg a pénzt a tanulmányaikra, vagy autóra gyűjtenek. Szentül fogadkoznak, hogy csak táncolnak, de az első ajánlatnál elcsábulnak… Amikor ugyanis a magyar viszonyokhoz szokott lánynak az éjszakai bárban felajánlja egy gazdag arab, hogy pár órás szexszel megkereshet újabb ezer eurót, csak rövid ideig habozik, és az álmai miatt félreteszi az erkölcseit. Az egy-két hét alatt, amit Dubaiban töltök, nagyon gazdag arabokkal fekszem le, ilyenkor a palotájában lakom. Meztelenül a nap minden percében ki kell szolgálnom a kuncsaftot, akárhányszor. Az arabok szívós és nagyon erőszakos szeretők. Az ellenkezés felhevíti őket, a nemi erőszak földöntúli élvezetet jelent számukra. Különleges helyeken szeretnek gyönyört szerezni egy női testben, és ezzel szinte elviselhetetlen fájdalmat okoznak. Imádják a seggbe dugást, és seggbe öklözést. Az arab kuncsaftok sok prostival létesítenek szexuális kapcsolatot gumi nélkül, nagy a fertőzések veszélye. Tovább a teljes cikkre

Ondó mint könyvelési tétel

Örömlányokról  folyik majd a nyálas duma, és egyetlen szót sem fogunk hallani arról, hogy van, romboló szexuális vágy is az, amit az elégít ki, ha a másik embert nem szeretgetni és figyelni kell, hanem utasítani és tűréséért megfizetni. Mélyen hallgatni fognak arról, hogy ezek a pszichoszexuálisan sérült férfi kliensek a legnagyobb pénzt gyereklányok megerőszakolásáért szeretik fizetni – s felnőtt nőkkel jórészt csak azért elégszenek meg, mert nincs elég pénzük.

ondovizsgalat_csajokkal

Nem szexológusbizottság elé citálást, kioktató fejmosást fognak szorgalmazni e perverz férfiak számára (mint az abortuszért folyamodó – csöppet sem perverz, csupán csak egy férfi által bajba juttatott – nőknek féléve), hanem higiénikus aktust; legalább ezzel elárulván ugyanakkor, hogy a kliensek a szexualitást nem emberi, hanem pusztán fizikai interakciónak tekintik. Nem követelik politikusaink majd azt sem, hogy a türelmi zóna bejáratánál védőnők állják el az utat, s három nappal az aktus előtt, megelőzésül kötelező mentális segítséget adjanak. Így a prostituálthoz igyekvő férfiaknak a védőnők sosem fogják az egészséges, kölcsönösségre és nem erőszakra alapuló szex pozitívumait ecsetelni. De szexuális aktivitásuk olyan torzulását sem, ami a prostituáltakkal való gyakorlás után óhatatlanul előáll: Megnehezíti ugyanis a kölcsönösségre épülő kapcsolat fenntartását, különösen a másik, a nő tekintetbe vételét, beleértve a fogamzásgátlás felelősségét. S ha három nap múlva e „tájékoztatás ellenére” (idézet az abortusztörvényből) mégis ismételten megjelenne a kliens, nem fogja a TB-hivatalnok azt a nagy összegű egészségügyi hozzájárulást megfizettetni vele, ami a fertőző nemi betegségek megnövekedett kockázatának költségeit kompenzálja. (Az iménti gondolatsor eredetije: Adamik Mária nagyszerű összevetése, „Védőnőket a türelmi zónába?”, elhangzott a Jászai Mari téren.)
Újságjaink teli lesznek viszont undorító kétértelmű kifejezésekkel. A legkomolyabbnak tartott lapok ismét „pásztorórának”, jobb esetben „kanyarnak” fogják nevezni a telefonfülkében, autóban, kapualjban való háromperces szopatást, ismét meg fognak jelenni olyan megfogalmazások, mint „megtalálták a lyukat a gumiparagrafusok között”, „lelohadt a revizorok libidója”, „az APEH nem állja az édes percek költségét” (a példák a Magyar Hírlapból valók, Vajta Zoltán tollából). Az APEH-osoknak ajánljuk az Ondó íze és illata bekezdést. És talán az ORFK hetilapjában is folytatja Vezda János az azzal kapcsolatos tavaly szept. 7-i „gondolatait”, hogy vajon a prostik könyvelésében az ondó bekerül-e az „áthozat” rovatba.
Az ondó
Az ondó a hímek nemi mirigyei által termelt kolloidális folyadék, amely hímivarsejteket (spermiumokat) tartalmaz. Fehéres-szürkés, olykor sárgás, frissen testnedv. Ejakulációkor 2-6 ml lövell ki, benne a férfiak 40-360 millió ivarsejtjével A párosodás során a női nemi szervbe az ondóval jutnak be a spermiumok. A férfi nemi szervből az ejakuláció során távozik az ondó, amelyet legtöbbször orgazmus kísér.
Az ondó íze és illata
Íze és illata egyénenként más és más: egészségi állapottól, általános kondíciótól, sőt az elfogyasztott élelemtől is függ. Egyes források szerint az ananász, a kivi, a zeller, a görögdinnye, az áfonya vagy a szilva édessé teszi, míg a kávé és az alkohol kesernyés, míg a túl nagy mennyiségű állati fehérje savanykás ízt és jellemzően dohos szagot ad neki. Az ondó illata gesztenyére emlékeztető.
Az ondó összetétele
Emberi spermiumokA férfiak ondójában (sperma) a hímivarsejtek (spermium) száma milliliterenként 20-60 millió között van. Ez képezi a sperma sejtes állományát, ami a teljes sperma tömegének mindössze 0,5%-a. Ezeknek átlagosan 80%-a életképes. A sperma maradék 95%-a a spermaplazma, amely különböző járulékos nemi mirigyek váladékának elegye. Pontos összetételét tekintve 3-5%-a keletkezik csupán a herében és a mellékherében, 45-80%-a az ondóhólyagban, 10-30%-a a prosztatában és 2-5%-a a Cowper-féle mirigyekben.
C-vitamint, kalciumot, klórt, koleszterint, citromsavat, keratint, fruktózt, tejsavat, magnéziumot, nitrogént, foszfort, káliumot, nátriumot, B12-vitamint és cinket is tartalmaz.
Az ondó állaga
Az ondó állaga is napról-napra változik, ami a szervezetet érő számos hatásnak köszönhető. A rendszeres szex, a mozgás és a szervezetbe juttatott tápanyagok a legmeghatározóbbak, de a testhőmérséklet is nagyban hozzájárul a sperma sűrűségéhez . A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a fehérje tartalmú ételek (például a tojásfehérje, a zselatin) besűrítik az ondót, míg a búzacsíra, az omega-3-olajak, a szelén és a cink javítják az ondó állagát.
Az ondó mennyisége
Egy ejakuláció során általában 2–6 ml mennyiségű ondó távozik a húgycsövön keresztül. Ennél kevesebb mennyiség esetén a prosztata vagy az ondóhólyag elváltozásáról van szó, és a szakirodalom alultermelésről beszél, míg 6 ml fölött túltermelésről. Tapasztalatok szerint a cink, a püspöksüveg és az aminosavak növelik az ondó mennyiségét. Ehhez társulnak olyan tényezők, mint a kor vagy a készen kapott génkombináció, a táplálkozás és az életvitel. Egy ejakulátumban 40-től akár több száz millió spermium található.
Az ondó bölcsője
A spermiumok a herében 35 °C-on képződnek, ennél magasabb hőmérsékleten nem termelődnek, vagy a már meglévők elpusztulnak. Alacsonyabb hőmérséklet sem kedvez a spermiumképződésnek, de a meglévőket nem pusztítja el. Épp ezért a herezacskó (Scrotum) izmainak összehúzódásával és izzadságmirigyeinek segítségével termosztáthoz hasonló működéssel igyekszik biztosítani a megfelelő hőmérsékletet.
A két herét a herezacskót ketté osztó kötőszövetes sövény választja el egymástól. A herék felszínét egy kötőszövetes tok (Tunica albuginea) veszi körül, s ebből háromszög-alakú tereket elhatároló kötőszövetes elválasztófalak indulnak. Minden ilyen térben három, herénként nagyjából 250 herecsatornácska található. Ezekben zajlik a spermiumok fejlődése. 72 napig fejlődnek és vándorolnak a csatornácskák útvesztőjében, míg végül a mellékherében (Epidydimis) megállapodnak egy időre. A kanyarulatos csatornák a here és mellékhere határán 12-18 csatornává (Ductuli efferentes) szedődnek össze, végül egyetlen mellékhere-vezetékké egyesülnek, ami a mellékhere farokrészéből az ondóvezetékben (Ductus deferens) folytatódik.
A herében és mellékherében a hímivarsejteken kívül a hímivarsejtek képződését, érését fokozó és szabályozó anyagot tartalmazó váladék is képződik, melynek fontos alkotórésze a tesztoszteron. E hormon a herecsatornácskák közötti térben elszórtan elhelyezkedő úgynevezett Leydig-sejtek terméke.
Innen a hímivarsejtek az ondóvezetéken, egy 50-60 cm hosszú csövön keresztül a hasüregben fölfelé haladva jutnak el az ampulláig (Ampulla ductus deferentis), amelyben ejakulációig tárolódnak.
Harcra készen
Az érett spermiumok körülbelül 50, legfeljebb 60 mikrométer nagyságúak. Ovális, 4-5 mikrométer hosszú fejük tartalmazza az örökítő anyagot őrző sejtmagot. Feje sapka alakú membránrészét nevezik acrosomának. Ez a rész gazdag azokban az enzimekben, amelyek a petesejt megtermékenyítésekor a sejtmembrán feloldásában veszik ki részüket.
Rövid nyak, majd középrész következik, ebben helyezkednek el a sejtszervecskék, például a mitokondriumok, a spermium erőművei, amely a gyümölcscukor (fruktóz) hordozta kalóriákat a mozgáshoz felhasználható formájú energiaadagokká képesek alakítani.
A mintegy 40-45 µm (mikrométer) hosszú farok rész (Flagellum) arra szolgál, hogy ostorszerű mozgással tolja előre a spermiumot, ami így 3 mm/perc sebességgel „száguldhat” majd a petesejt felé. A fruktóz-üzemanyag azonban csak ejakulációkor vegyül hozzá az ondóhoz, és kerül a hímivarsejtek számára elérhető közelségbe, méghozzá az ondóhólyag váladékával. Forrás Hirbank
[x69]

Minden nő kurva

„Minden nő kurva” – hallani olykor. Tegnap elgondolkodtam ezen. Természetesen nem azon, hogy a nők mind kurvák lennének. Vagy ribancok. Szajhák. Lotyók. Repedtsarkúak. Könnyűvérűek… érdekes mennyi szavuk van az ilyesmire a férfiaknak, ugye? De nem, ez badarság. Nyilván nem minden nő ilyen. De talán, igen, talán én az vagyok. Úgy értem, illik rám e zavaros kifejezések valamelyike. Nem tudom. Döntsétek el ti. Tovább a teljes bejegyzésre

Lakótelepi kurva: Négyen egy ellen

Hétre kellett mennem, s onnantól az egész éjszakámat fizették, bár hogy meddig is tart ez, azt nem lehetett tudni. Mindenesetre elégnek látszott aznapra pénz is, fuvar is, nem kellett másba fognom. Amúgy is későn keltem. Vehettem volna mindegyre is a dolgot, ezeknek bármi jó lesz, csak én nem vagyok olyan, kiöltöztem. Fehér garbót vettem fel, kantáros rövidszoknyát, neccharisnyát, rá a vörös-fekete csíkos térdzoknimat. Rohadt sokat ültem a tükör előtt, tudtam, hogy olyan festéket kell felraknom, aminek nem árt az se, ha nem kímélnek. Minden tagomat kímélő krémekkel kentem, melyeket használni fognak. Az a kis szakállas pöcs, aki felszedett, ott várt a lépcsőház előtt, mintha magamtól nem tudnék megtalálni egy kurva címet. Azt gondoltam, talán akar valamit, egy gyors menetet, mielőtt bedobna a közösbe, vagy valami ilyesmit, de nem, jóformán hozzám se szólt.
Cigizett, kínált engem is, de én nem kértem. A liftet két emelettel lejjebb állította meg, azt mondta, elromlott, tovább nem megy. Pár nappal korábban még jó volt, emlékeztem, de ráhagytam. Azt gondoltam, mégiscsak alám akar nyúlni. Főleg, hogy előre engedett a lépcsőn. Mozgathattam volna a seggem úgy, hogy belásson, de nem akartam. Úgyis lesz rá még módja. Az ajtó előtt kicsit megszorongatott végül, de nem nyúlt be a bugyimba, csak kívülről simított rajta végig.
A lakásban vágni lehetett a füstöt már az előszobában. A három fickó, akikkel a kis pöcsön kívül még töcskölnöm kellett, már kezdtek beállni. Kettő előjött a fogadásomra, átlagos arcok, holnap még megismerem őket, de két hét múlva nem fogom tudni, basztam-e velük vagy csak az utcán lestek rám. Az egyik pólóban, a másik atlétában, megoldott farmerben, mezítláb, enyhén izzadt, nyirkos arccal adtak puszit. Ütős piaszag terjengett a levegőben, legszívesebben egyből ablakot nyitottam volna, de megállított a harmadik. A tévé előtt hevert a nagy fotelben, kigombolt ingben, lába a zsámolyon, és a farmere sliccén előhúzott farkát verte valami rossz pornóra. Közben cigizett, és hunyorgott a szemébe szálló füsttől. Én meg egy-szerre éhes lettem, hogy a feltornyozott pizzásdobozokat megláttam az asztalon.
– Hé bébi, jó hogy jössz – vigyorgott rám, és felül rettentő foghíjas volt az ínye. Mellkasát erős, őszülő szőrzet borította –, el kellene egy kis segítség Szani bácsinak.
– Nyugi kisapám – mondtam neki, magam számára is meglepően. – Még nem vagyok mű-szakban. Kicsit korábban jöttem – még nem volt hét óra tényleg.
Azzal átléptem az ágaskodó fasza felett és mégiscsak ablakot nyitottam, majd beletúrtam az egyik pizzásdobozba. A srác persze meglepődött. Felült, utánamnézett, a szeme kikerekedett, a homloka ráncba szaladt, kicsit komikusan nézett ki cigivel a szájában, kezében félmerev faszával, áldühösen. Amikor a pizzába haraptam, oda is köpte a szakállasnak:
– Faszom egy kibaszott éhekórász kurvát bírtál összeszedni – de én csak rámosolyogtam és vállat vontam. Tudtam, hogy a faszik elszállnak az ígérgető mosolyomtól. Meg különben is biztos lehetett benne, hogy előbb utóbb úgyis kiverem neki. Vagy amit akar.
– Jó van má, baszod – valami ilyesmit válaszolt a kis pöcs.
A szakállas hellyel kínált, a másik kettő meg csak az ajtóból méregetett, vigyorogtak. Iz-gatja őket, tudom, hogy majd belémrakják. Nekem meg úgy kell tenni, mint akinek mindegy, de voltaképpen mindegy is tényleg. Ma velük, holnap veled. Azt persze nem árt megéreznem, milyen szerepet várnak tőlem. Akkor még éppen csak sejtettem kicsit.
A foghíjas ürge egyet horkantott, aztán visszadőlt és megint a tévének fordult. Ivott, mellé volt készítve a sörösdoboz, aztán megint kezelésbe vette magát. Úgy tett, mint akinek nem is lesz rám szüksége egy darabig. A másik két srác is csak beljebb jött, italt töltöttek, nekem is biccentettek, konyakot kértem, duplát, meg egy kis ásványvizet. Az egyiknek tetovált volt a karja, egy pókhálót színeztetett a jobb könyökére, izmos felkarja alá. Éreztem, nem tudnak mit kezdeni a helyzettel: beszélni kéne, úgy érzik, de nincsen miről. Úgy voltam vele, mint mindig, mikor a pasik beszélgetni akarnak. Oldják meg, akkor oké. Vagyis nem mindig vagyok úgy, van amikor segítek nekik. Most négyen voltak, ahhoz elegen, hogy kitaláljanak maguktól valamit.
– Apám – nyöszörgött a foghíjas, gyorsított a rejszoláson. Mind a tévére néztek, csak a szakállas mozdult, hogy valami szalvétát adjon nekem. Egy nagyon szép lányt basztak szájba egymás után hárman a filmen.
– Ki ez a csaj – kérdezte a tetovált.
– Valami kurva – válaszolta a negyedik, egy vékony, alacsony, ráncos arcú pali. Nem vol-tak valami jóarcúak egyiken sem. Ez a nagyobbik szoba a szüleim ízlése szerint volt bútoroz-va: kb. a hetvenes évek szocialista stílusa a nagyszekrényen meg a vitrinen. Elnyűtt székek, kopott ülőgarnitúra, lakozott asztal, kiégetett padlószőnyeg. Minden megkímélt, de azért idős.
Végeztem a pizzával, és a konyakot is leküldtem. Akkorra a tetovált már fogdosott. Való-ban, hét óra lett. Végigfogdosott ruhán keresztül, aztán a combomon hagyta a kezét. Közelebb jött a ráncos is. Az az arcomat kezdte simogatni.
– Orsinak hívnak, ugye – kérdezte a tetovált. – Nagyon jól nézel ki.
Végignyalta a kézfejemet. A másik a nyakamnál tartott. Kicsit zavart, hogy még nem ért le sem a falat sem a korty igazából a torkomon. Ezek meg már a farkukat döfnék be utána. Úgy tettem, mintha hozzájuk bújnék, de amikor a ráncos benyúlt a garbóm alá, sőt, a pólóm mögött, a mellemen matatott – repdezett, csikaró tenyere volt – eltaszítottam őket. Mintha csak azért álltam volna fel, hogy a garbómat levegyem. Alatta harántcsíkos pólót viseltem. A foghíjas egyre veszetebbül rázta a péniszét. Most átléptem felette megint, és eltakartam előle a képet.
– Na, mit akarsz, nagyfiú? – kérdeztem tőle, és felhúztam a szoknyámat. Nem nyúlt utá-nam, magát markolta jobban, de a szeme kigúvadt, és messzire köpte a leégett csikket. Moz-gatni kezdtem a csípőmet, és a tangámat félrehúztam.
– Mi lesz, főnök – kényeskedtem –, bevered, vagy csak rázod.
Megnyalta a szája szélét.
– Na gyere kislány – mondta, és fogadásra kész állapotba helyezkedett. Elengedte a merev farkát, és a karjait úgy tartotta, hogy megfoghasson és ráhúzhasson. Én meg kissé terpesztettem, és elkezdtem ereszkedni. De csak annyit engedtem, hogy a farka vége hozzámérjen, az-tán elemelkedtem kissé, hiába tette a derekamra a mancsait.
– Te kurva – vigyorgott, és a foghíjain feketeség gomolygott elő belőle és rossz szagok. Addig nyújtózkodott, míg meg nem markolhatta a seggemet. Masszírozni kezdett. A másik kezét lefejtettem magamról, és a farkához vezettem.
– Nagyfiú, ne hagyd abba, engem ez izgat – azzal ráhelyeztem a kezét, és a csuklóját rán-gatva mutattam, hogy mi. Vette, morzsolgatni kezdte a makkját. – Gyorsan gyerünk, ahogy velem csinálnád – kéjelegtem tovább vele. Megint rendesen rázta a faszát, csattogott a fitymá-ja. Sikkantottam egyet. És előre-hátra mozgattam a csípőm, mintha lovagolnék, és kurvára élvezném is.
Felpillantva láttam, hogy a ráncos vetkőzik. Gyalázatos nyugalommal veszi le magáról a ruhadarabokat, hajtogatja össze, és helyezi egy szék karfájára. Ez türelmes, láttam rajta. Ki fogja várni a sorát, de aztán kegyetlenül meg fog baszni. Ez mondjuk nem volt újdonság, általában kegyetlenül szoktak megbaszni engem. A tetovált nem volt türelmes. Ő már javában verte a faszát a foghíjas feje felett, és kezdett eltorzulni az arca. Úgy láttam, most már tényleg dolgoznom kell. Leereszkedtem a foghíjas nyújtott lábaira, szétnyílt ajkaimmal aprót csusszantam rajta, hogy megérezze, és magamhoz intettem a tetováltat.
– Na gyere cicám, vigasztalj meg.
Olyan erősen baszott szájba az az állat, hogy azt hittem, szétszakad a torkom. Közellépett, nem törődött alázatosan nyújtott nyelvemmel, felnyársalta a fejemet, belemarkolt a hajamba, és rángatni kezdett. Úgy rángatott, hogy egyből görcsöt kapott a nyakam. Ő meg összekul-csolta kezét a tarkómon, lökött és rántott. Semmit se láttam, büdös fanszőrzete minden lökés-nél a szememnek vágódott.
– De brutál vagy bazmeg, Béla – nevetett az akción a ráncos arcú.
Közben nagyon távolról éreztem, hogy valaki a melleimen matat, hogy valaki a derekamat próbálja rángatni, hát persze a foghíjas volt az alattam. Nem engedtem neki semmit, de olyan erőszakos volt, hogy kénytelen voltam megfogni végül a falloszát. De csak erőtlenül és lassan vertem. Az a másik hülye a szám előtt attól izgult, hogy a torkomba képzelte a faszát, de kö-zel se volt olyan nagy neki. A szájpadlásomnak ütögette magát, még inkább középen, mint hátul. Attól még rendesen rá tudtam volna böffenteni, ha nem vagyok edzett. Piszkos rézíze volt, frissen suvickolt szappanszaga. Ernyedt tökei föl-le ringtak, néha egész a látószögem pereméig. Egy kicsit megmorzsolgattam, akkor lassított, mintha a kantárt rántottam volna meg. De nem nagyon akartam fékezni, mert ismertem az ilyet. Addig végig erőlködik, míg bele nem élvez a torkomba, úgyhogy annál jobb, minél hamarabb elmegy. Vagy persze ki tudja, lehet a következő még durvábban csinálja majd.
Aztán persze az is elkövetkezett. Egyszercsak gyorsított, és nem döfölt olyan mélyre (sem). Nem láttam az arcát, nem láttam és nem érzékeltem semmit, behunytam a szemem, mert drótszerű szőrei majd kiszúrták, és végig a farka tövén tartotta a fejem. Amikor megfe-szült, rászívtam, és cuppogtam, amikor lövöldözött. Párszor néhány csepp, nem volt nagy durranás, de attól még úgy nyökögött és makogott, mintha az lett volna. Lassan végre elenge-dett, akkor már szédültem kicsit. Úgyhogy kevéssé megjátszva buktam a foghíjas mellkasára, hasam alá szorítva a farkát. Az elégedettem simogatott, én meg a pihegő lihegés közepette a mellkasára engedtem a gecit. Gondoltam, hogy ezért meg fog büntetni, de vesztenivalóm nem volt.
A ráncos meztelenül, karba font kézzel állt mellettünk, vigyorgott, és a fasza hosszan, görbén meredezett. Nem jutott eszembe se, hol lehet a kis pöcs szakállasom. Időnként bevillant, ugyan mire készül, jönni-menni láttam, de mintha eltűnt volna, amíg a többiek kezeltek.
– Istenem – emeltem az arcom a foghíjas felé, párás tekintettel, amitől tudtam, hogy min-denkinek feláll a fasza, a szám is eltátottam, és közelebb kúsztam hozzá. Elégedetten vigyor-gott, és bekapta a horgot. Csókolni kezdett, bedugta a nyelvét a számba, és szívtuk egymást, pedig láthatta, hogy az alsó ajkamon még csurgott a sperma. Meg is riadt aztán, mikor meg-érezte, mit küldök át, vagy megízlelte a barátja makkját, el akart lökni, nem hagytam, csak amikor már éreztem, hogy harapni fog.
– Szemét rohadt kurva! – kiáltott fel, és egy pillanatra azt hittem, hogy megüt. De csak fe-lült és köpködött. – A jó kurva anyádat!
Lelökött, aztán felpattant a fotelből, és a mosdó, gondolom a mosdó felé szaladt. Én meg elnevettem magam, és levetkőztem.
– Gyertek cicáim, most már basszatok meg – mondtam a ráncosra sandítva, aki amúgyis magabiztos arccal közeledett és valami krémet kent a faszára, miközben kiléptem a szoknyá-ból, letoltam a bugyim, és a pólóm is áthúztam a fejem felett. Leiizadtam a nagy szopatásban. Gyorsan kikapcsoltam a melltartómat, legördíttem a zoknit, a neccharisnyát, már csak a csip-kés kötője volt rajtam, és leuggogoltam a fickó elé, hogy bekapjam a farkát. Ha az előbbi, a tetovált makkján sok volt a szappan, hát ezen meg a mosdatlanság érződött. Keserű, savanyú volt a nagy lila szilva a görbe rúd végében, de legalább nem akarta ráhúzni a fejem. Úgyhogy a magam tempójában nyammoghattam a kemény, az átlagosnál vastagabb gégecsövén, szak-szerűen söndörgettem ajkaimmal az előbőrt, és a nyelvemmel ingereltem a recés makkot. Szeretik nézni, mikor szopják őket, de nem szeretik állva csinálni.
Ez is, egyhamar ágyékát elhúzva lehajolt, végigsimította göndör fürtjeim, körbenyalta az arcom, mint valami baszott nagy kutya, én meg csavargattam közben a farkát, aztán felhúzott és a fotelbe irányított. Beültetett a foghíjas helyére, és én jól széttettem neki a lábamat. Attól a pillanatól kezdve le se vette többé a szemét a pinámról, már amíg láthatta egyáltalán. Úgy kezdett nyáladzani, mint valami állat, a szeme majd kiesett, mintha még nem látott volna vulvát. Mindez nem tartott soká, közellépett, könyökére akasztotta a térdhajlatom, berakta a faszát és aztán megdugott, ahogy egy kurvát szokás. Az arca közel lebegett az enyémhez vé-gig, én meg belesuttogtam neki mindenfélét.
– Nyomjad cica! Az az! Uuuu! Rakjál meg baba! Ne kímélj – meg ilyeneket.
Azt hittem, az a fotel lesz akkor a helyem a továbbiákban, de nem úgy lett. Mert amikor a ráncos elélvezett bennem néhány percnyi kitartó izzadás után, a szemét foghíjas ott állt már lemeztelendve, és ordított, hogy majd most megtudom. Megragadtak és a közben szétnyitott díványhoz vittek. Nem mondom, hogy nem ijedtem meg, mert megijedtem. De csak néhány pillanatra.
– A kurva anyádat! – üvöltött a foghíjas ilyesmi kedvességeket. – Velem nem szívózol, baszki! Szorítsátok!
A tetovált meg a ráncos leszorítottak vízszintesbe, ez a foghíjas meg belémjött. Láttam, tetszik neki, hogy ellenkezek, hát vonaglottam, de csak annyira, hogy azért ne lökjem el. Simán le tudtam volna szerelni különben, megvannak a magam technikái. Nem is nagyon szorongatott a másik kettő. Tulajdonképpen inkább csak fogdostak, fogdosgattak.
– Szétbaszlak, hülye picsa! – sziszegte a foghíjas, miközben tömte a pinám, de erre nem volt esélye. Csöpögött a nyál a szájából a hasamra, a mellemre. Ugyan hogy lehetnek ilyen nyálasak kúrás közben a férfiak?
– Basszad – hörögte a tetovált csávó, aki már megint ott verte a faszát az arcom fölött. De majdnem elnevettem magam, mikor eszembe jutott, ha kilőne, teleélvezné a foghíjas tarkóját. A foghíjas különben nem dugott rosszul. Nem volt valami nagy szám a fasza, de gyorsan és erősen tömködte, hogy attól még az én pinámban is megindult valami. Ami pedig ritkán szo-kott bekövetkezni. Úgy látszik, ha partiba vágnak és megerőszakolnak, olyankor nekem is jobb kicsit.
– Neeee – fogtam át a vállát – Ne kúrjál szét.
– Most megkapod!
– Jó – sóhajtottam, és magamhoz húztam a fejét, amin meglepődött. De azért eszmélt és jót smároltunk. El tudtam volna élvezni, már a seggét szorongattam, de az a geci nem hagyta. Kinyalta a számat, aztán hátrahúzodott.
– Szopassad – vetette oda a tetováltnak, aki fölém guggolt, már-már a mellemre ült, és lenyomta a faszát a számba. Feküdtem, rendesen szájba kúrt, a kezemet szorította, a pinámban meg dolgozott a másik, de akkor már mindegy volt nekem. A ráncos meg a farkára húzta a kezem, de alig bírtam verni. A tetovált hirtelen teleévezte a számat, és közben teljesen a mellemre nehezedett, hogy kezdtem fulladozni. Aztán leszállt, de a helyére ült egyből a ráncos.
Ezúttal nem volt olyan kíméletes, mint az első szopásnál. Lenyomta a torkomig tényleg. Minden lökésénél vissza kellett nyelnem az ebédet. Szerencsére volt már gyakorlatom az ilyesmiben. A foghíjas meg nem baszott tovább. Kihúzta a faszát, aztán már csak a fröccsenést érez-tem. Ráverte a pinámra, úgy valamiért jobban esett neki, mintha bennem lőtte volna el. Mondhatom, hogy akkor tönkrebasztak. A végjátékban a ráncos faszi felhúzta a fejem a dí-ványról, úgy lökött. Egyenesen a torkomba élvezett, meg se gondolhattam, hogy lenyelem-e.
Utána már konyakot kellett innom, hogy lemarja a nyelőcsövemről a kurva spermájukat. A szakállasomat kerestem, hogy lehet olyan béna, hogy ő nem baszott meg még? Mit gondolt, hálás leszek neki érte? Elszívtam egy cigit, ettem egy pizzát, és arra gondoltam, le kéne szop-nom. Amilyen hülye kis pöcs, azt várja biztos, hogy én simuljak oda hozzá. Meztelenül ültünk az asztal körül, ő is, nem tudtam, mit csinált, miközben a többiekkel basztunk. Lehet, kiverte magának. Márpedig abból nekem nem lesz forintom. Úgyhogy gyorsan melléültem, míg a többiek faltak.
– Hol voltál, kis bolondom – mondtam neki halkan, behízelgőn – Mért nem jöttél oda hozzám?
Végighúztam az ujjaim a hasán, fel a mellbimbójáig és körözni kezdtem. Közel hajoltam hozzá. Nem szólt, csak rám nézett, olyan szomorú búsan, mint az a kispali nézett, aki belém volt zúgva, amikor megtudta, hogy engem pénzért bárki megkettyinthet. Még ő is, pénzért még ő is. Az volt ilyen szomorú, sértett, de harmadnapra csak elhozta a pénzt. Régen történt ez, még a gimiben.
– Nem kívánsz?
Megcsókoltam a szakállast a televert számmal, és húzogatni kezdtem a faszát. Nem verte ki, láttam, éreztem rajta. Lehajoltam és szopni kezdtem. Simogatta a hajam, az arcom, és a szememet kereste, úgyhogy szemeztünk közben végig. A többiek furcsamód hagyták, hogy csak vele legyek. Nem szoptam le, felálltam, épp elé, és széthúztam neki a puncim. Nem nyalt olyan vehemensen, mint amikor csak ketten voltunk. Úgyhogy megfogtam a kezét, hogy a díványhoz vezessem.
– Gyere.
Leültem a szélére megint szopni, felkínáltam magam egy szájbakúrásra, de nem nagyon csinálta. Nem értettem, mit pöcsölődik. Állt a farka, csak kínlódott mögötte. Úgyhogy végül négykézláb álltam az ágyon, a fejem a párnára, a seggemet feltoltam magasra elé, és úgy li-hegtem:
– Gyere már belém.
És akkor végre belémjött. Hosszú ideig dugott, volt vagy negyedóra is. Lassan, komóto-san, kíméletesen. Nincs rosszabb, mint az olyan palik, akik kímélni akarnak. Nem csak az időmet rabolják, de rossz is. Úgy húzogatta a faszát, mint valami irgalmas nővér – na jó, tu-dom, persze –, kidörzsölődött a sunám, pedig nekem azzal még dolgoznom kellett. Simogatta közben a seggem, a hátam, a mellem. Nekem kellett ellenmozogni, úgy is iszonyú sokára sült el. Nyöszörgött és lihegett. A többiek addig nem közelítettek, ki tudja mért. Ez a négykézláb térdelős pucsítás lett végül a helyem. Mert a ráncos úgy seggbekúrt a nagy, görbe faszával, hogy egyszerűen megmozdulni se tudtam. Akkortól kezdve, hogy telepumpálta a seggem, már csak domborítottam ott, az ágy végéhez állított konyakosüveget húzogattam, és tűrtem, hogy hátulról kúrjanak, vagy elém térdepeljenek és szájba basszanak.
Az az igazság, hogy éjfél körülre már kurva részeg voltam. Néha tartottunk egy cigiszünetet, és aztán vissza. A szakállasnak a szünetekben vertem ki a faszát. Az éjszaka töb-bi része foszlányokra szakadozva van csak meg. A hátamra csöpögő izzadság, nyál és ondó. Halvány örömérzet fénylik föl valahonnan, több részre törve – a foghíjas kúr, kúrogat rende-sen, tisztességesen veri belém a faszát, én meg borzongok bele, már-már élvezek. Vagy egy-szer, vagy többször, nem tudom. De ez jó. Nem élveztem el, de majdnem. Vagy talán mégis. Arcom előtt táncoló, repedezett makkok. Köpködő lyukacskák. Fröccsenés. Spermafoltok a díványon, vagy magamtól dörzsölőzöm oda, vagy odanyomják az arcomat. Kurva sok pénz ezért az egy éjszakáért.
Valamikor a hátamra fordíthattak, egyszerre a szemembe sütött a nagy bazi csillár, álltak körülöttem és a farkukat verték rám. Mindenemen csurgott a sperma. A hajam ragacsosan tapadt az arcomba. Kimentem a vécére, és egy adag spermát szartam. Mikor megláttam, el-hánytam magam. Az arcomon szétkenődött festék és geci, még a füelemen is. Direkt nem mostam ki utána se a seggemet, se a számat. A kurvák így állnak bosszút. Mert a kurvák bosz-szút állnak.
Utolsó emlékem már sötétből maradt. Feküdtem a szakállas oldalához tapadva és vertem a farkát, közben smároltunk, ő meg a mellemet tapogatta. Hátulról is egy test szorult hozzám. Nem tudtam, hány óra lehet. Mindenem ragadt. Egy félpuha faszt pihentetett valaki csendesen bennem.
Aztán világosság, fejfájás, testek mindenfele. Valakinek a karjai, alig bírtam lefejteni a mellemről, teljesen rámtapadt, és a lankadt faszát is ki kellett tornásszam magamból. Szomjas voltam, a konyhában ásványvíz, meleg, mint a húgy. Erről eszembe jut, hogy mintha lehugyoztak volna. Vagy én pisiltem be. Visszatérve már érzem a pokoli büdöset a szobában, de nincs erőm ablakot nyitni, visszaájulok az ágyba.
Nem tudom, mennyit agonizáltam még, de valószínűleg aludhattam is, mert mikor újra felnéztem, a szakállas már ruhában jött-ment, akkor épp ment ki, s a foghíjas is ébren volt. Ahogy megláttam, mocorogni kezdett a pinámban valami. Beleborzongtam, de csak felültem, s a ruhám után kezdtem kutatni. A foghíjas azonnal ugrott, hogy segítsen. És mikor közel hajolt, izzadni kezdtem és reszketni. Az ajkamat harapdostam. Villámgyorsan öltözködni kezd-tem.
– Várj, várj – csitított. – Zuhanyozz le.
– Nem, nem – csak ráztam a fejem. Ki akartam jutni már onnan. Iszonyú közel álltam hoz-zá, hogy csókolózni akarjak vele. Lüktetett valami a koponyámban, és a testem mégis akarta ezt a szemét férfit.
– De hát hogy nézel ki? Így nem mennék az utcára – mondta.
– Mért? – kérdeztem bambán.
– Úgy nézel ki, mint egy szétbaszott kurva.
– Rohadt szemét – mondtam és ő nevetett. Tényleg úgy néztem ki. Az arcom valamennyi-re rendbe szedtem a mosdóban, levakartam a rám száradt ondót. Akkor már ott állt a szakállas a fürdőajtóban a borítékkal.
– Na mi van, kisfiú – mondtam neki, míg elvettem a pénzt. Megvolt az egész. Nem mosdottam meg, de hát nem laktam valami messze. És bizonyos szempontból a férfiakat jobban felajzza, ha egy nőn látszik, hogy mit csinált. A szomszédokat meg leszartam úgyis. Az üzleti kör fontosabb.
Ketten kísértek ki. A szakállas felajánlotta, hogy elkísér, de leállítottam.
– És beugorhatnék hozzád valamikor? – kérdezte már-már reménykedve. – Vagy nem lá-togatnál meg?
– Mostanában nem, kispofám – feleltem sietve, és egy puszit leheltem az arcára. – Kicsit pihennem kell, tudod.
A foghíjas fürdőköpenyben volt, és ádázul vigyorgott, ahogy az ajtót tartotta.
– Aztán jó legyél ám, és ne hagyd, hogy mindenféle szarfaszú halálra keféljen – kívánt jót nekem.
– És te nem akarnál néha halálra kefélni? – vettem viccesre, de komolyan gondoltam. A kis pöcs szakállasnak ez most fájt, de ugyan mért nem tágult onnan. – Néha benézhetnél egy díszlövésre. Díjazom a pucukád.
– Díszlövés?
– Hát ami nekem is jó – közel hajoltam, a szájába dugtam a nyelvem, a köpeny redői között megmarkoltam a faszát, aztán már nem bírtam magammal – leguggoltam, és leszoptam ott helyben, a nyitott bejárati ajtóban, nem törődve azzal, hogy lát-e valaki. Még fel bírtam álltani a faszát. És még el tudott élvezni. A szakállas látott, és nyilván összetört. Megérdemelte. Baszódjon meg a kis nyálcsorgató geci, aki miatt valósággal felkoncoltak a kibaszott kanok aznap éjjel!
Úgy vágtam keresztül a lakótelepen, tépetten, cafrangosra baszott, mégis lucskosan lüktető pinával, magamban rejtett örömmel, a számban még mindig azt a spermát lögybölgetve, a kúrógépét, akire vártam, s akit megtaláltam végül. Akivel majd, biztosan tudtam, végre el bírok élvezni rendesen.

Erőszakos és perverz

Ahogy hazaért, a tükör elé állt. Sápadt arcán látszott, hogy kevés időt töltött napfényben. „Tehát igazuk volt a fiúknak. Tényleg nem áll jól a hófehér bőrszín” – gondolta.
– Talán egy séta jót fog tenni. Kiszellőzik a fejem – beszélt magához a tükör előtt.
Kiszaladt az udvarra, de mielőtt kinyitotta volna a bejárati kaput, szeme megakadt a biciklijén. Elmosolyodott és felpattant rá, úgy hagyta el az ő csendes kis utcáját.
Halkan surrogott a gumi a tűzforró aszfalton. Réka érezte, hogy minél gyorsabban megy, annál kevesebb baja lesz. A megszokott útón ment, gyorsan kiérve a városból, maga mögött hagyva minden bánatát.
Bő fél órán belül egy kis bolthoz ért. Ez mellet kanyarodik le mindig, hogy pár kilométer múlva egy másik úton visszaforduljon a városhoz. Szomjas volt és a nadrágja csörgött. Réka fáradtan lépett be a boltba. Most, hogy kiszállt a ritmusból, kezdte csak érezni, hogy mennyire fájnak a lábai. Egy ápolatlan férfi állt előtte. Rékát megcsapta a pia bűze. Szánalmasnak tartotta, az összes olyan embert, akik egész nap a kocsmákat bújják, és semmi hasznosat nem csinálnak.
– Egy pillanatra eltetszene engedni? Sietek – kérdezte a lány, és megpróbálta megelőzni. A sorok között kevés hely volt, így testük egymáshoz ért. Réka érezte, hogy a férfi a kezét végighúzta a mellein.
– Micsoda bunkó maga! – fakad ki Réka. – Maga engem ne tapizzon!
– Elnézést – morogta a pasas. – Kicsi itt a hely, véletlen volt.
– El tudom képzelni, mennyire sajnálja – morgott még Réka, majd otthagyta a férfit, aki hosszan bámult utána.
Miután Réka befejezte a vásárlást kiment a boltból. Egy húzásra felhajtotta az üdítőt, és a dobozt az egyik kukába dobta. Majd felpattant a biciklire és tovább ment.
Délután három körül járt az idő. Réka élvezte, hogy a levegő hűsíti az arcát. Senki nem járt arra akkor. „Akár meztelenül is biciklizhetnék, senki nem venne észre” – gondolta, majd kisöpörte szeme elől barna hajtincseit. Amikor a gondolat végére ért, egy motorhang zavarta meg a délután csendjét. Réka hátra nézett. Egy kis motoron az az ember közeledett, akit pár perce a boltban lebunkózott. Visszaemlékezett és világosan emlékezett rá, hogy a férfi direkt használta ki az alkalmat, hogy letapizhassa. Réka nem tartotta magát csúnyának, inkább az arrogáns stílusa miatt nem volt barátja szinte soha.
„Pár perc és utolér. Most majd a seggemet fogja majd meg?” – gondolta Réka, majd lehúzódott az út szélére, hogy még véletlenül se legyen a férfi útjában.
Fél perc múlva a férfi valóban utolérte a lányt és ahelyett, hogy leelőzte volna, a közelébe ment és durván meglökte. A lány hangos kiáltással borult bele az út melletti árokba. A bicikli ráesett, és Réka feljajdult, amikor a pedál bokán vágta. Iszonyatosan fájt neki, és miközben lábát masszírozta a férfit nézte, aki közben megállt és egy bokorba tolta a robogóját.
„Most mit akar ez az állat?” – kérdezte magától Réka. Szívébe félelem költözött. Több kilométeres távolságban semmi lakott terület, semmilyen épület semmilyen ház. Egyedül volt a puszta közepén ezzel a vadállattal.
A férfi sebes léptekkel közeledett felé.
– Most gondolom, nagyon örül – szólt hozzá Réka. – Most bosszút állhatott, azért, mert visszaszóltam, amiért fogdosott.
– Kuss, legyen kislány – mordult rá, a megszeppent Rékára. – Tetszel nekem kislány.
– Hagyjon engem békén – nyöszörgött Réka.
– Vetkőzz – parancsolta a férfi, csillogó szemekkel.
– Azt várhatja! Mit képzel magáról?!
– Velem nem lehet ellenkezni – mordult megint az alkoholtól kótyagos pasas.
Odament a lányhoz és a hajánál fogva felrángatta a földről és az árok mellé dobta, a lassan sírni kezdő lányt. Majd elé térdelt és elkezdte lecibálni róla a pólóját. Réka sikoltozva ellenkezet. A férfi, erős volt, de türelmetlen. A lány megrúgta a lábát, mire az felszisszent és kést rántott elő.
– Ide figyelj, istenemre mondom, beléd vágom, ha nem engedelmeskedsz.
– Nem fogok levetkőzni – zokogta a lány.
– Dehogynem, le fogsz vetkőzni.
A férfi újra nekiesett és a térdével leszorította a lány két csuklóját. Majd a késsel széthasította a pólót, és arrébb hajította a cafatokat, hogy ne akadályozzák. Réka Hangosan sikoltozott. És kérlelte az idegent, hogy hagyja őt békén. A Férfi már a Nadrágját cibálta le a félelemtől reszkető lányról. A fehérneműeket egy- két mozdulattal letépkedte róla, és elé tárult Réka tökéletes teste. Férfi lehúzta a nadrágját, és nemi szervével megpróbált behatolni a lányba. Réka összecsukta a combjait. Nem engedte, hogy ilyen gyalázatos módón veszítse el a szüzességét. A férfi káromkodva esett neki, hogy kezével szétfeszítse a lány lábait.
– Könyörgök, nem bántson. Most jött meg…
– Kussolj ribanc – üvöltött most már a férfi is idegességében.
Végre sikerült szétfeszítenie a lány combjait. Lihegve mászott közelebb, hogy odaférjen. Rámászott a kétségbeesetten zokogó lányra. A véres tampont egy mozdulattal tépte ki és durván behatolt nemi szervével. A lány felsikított, és elernyedtek végtagjai. Hát vége, eddig bírta. A férfi, erősebb volt nála. Halkan zokogott, és hajtogatta, hogy hagyja abba. Pár perc múlva a Férfi teste hullámozni kezdett és beleélvezett Rékába. Lemászott róla és mellé feküdt a fűbe, hogy kipihenhesse magát. Réka megtörten feküdt mellette nem is koncentrált arra, hogy akár el is szaladhatna. Gondolatai máshól jártak. Megerőszakolták. Soha nem hitte volna, hogy ez vele is megtörténhet. És most itt fekszik. Legyőzötten megalázva. Amikor arra is gondolt, hogy a férfi már nincs rajta, megpróbált felpattanni, hogy elszaladjon, ennek a vadállatnak a közeléből. Alig lépett egyet, egy kéz megragadta a bokáját. Térdre esett és újra felsírt fájdalmában.
– Engedjen el. Kérem… megkapta, amit akart.
– Ugyan már – kelt fel röhögve a pasas. – A java most jön.
Réka elé állt és megpróbálta Réka szájába rakni.
– Vedd be a szádba – üvöltött rá, a tiltakozó lányra.
– Nem. Azt már nem… – sírt Réka.
A férfi megvágta a késsel a vállát, a lány hangosan feljajdult.
– A következő vágás a torkodon lesz, ha nem veszed be a faszomat.
– Kérem ne. – zokogta a Réka fájdalmasan.
– most nyisd ki a pofád kis ribanc! – üvöltött vele a férfi. Újra megpróbálta. A lány résnyit kinyitotta a száját. A pasas a kés pengéjével szétfeszítette, és a szájába rakta péniszét.
– Szopj le. – jött a következő utasítás.
Réka sírva rázta a fejét.
– Elvágom a nyakadat! – fenyegetőzött tovább a férfi, mire Réka vékony kezének ujjai rákulcsolódtak a férfi farkára.
– Kezd el húzogatni – röhögött a pasas.
Réka sírva húzogatta a bőrt a rosszízű nemi szerven. Mintha nem is mosakodott volna egy hete. A férfi hátra hajtotta a fejét és nagyokat sóhajtott. Néha egy egy utasítást üvöltött, amikre rendszerint Réka összerezzent.
– Gyorsabban!
– Ha rá mersz harapni, akkor megfojtalak puszta kézzel.
– Erősebben!
-A fejedet is mozgasd!
Nemsokára a férfi testét újabb hullámok járták át. Réka látta és ki akarta venni a szájából a merev farkat. De a férfi hátulról tartotta a fejét, és így Réka torkába élvezett. A lány fuldokolva próbálta kiköpni. De a férfi újból fenyegetni kezdte, ezért megpróbálta lenyelni. A krémes rossz ízű anyag, nagyon nehezen ment le Réka összeszorult torkán. Könnye a vállán végigfolyó vérével keveredve csöppent le a földre. Réka a földre borult és hangosan zokogott. Minden erő kiszállt belőle, képtelen volt már védekezni. A földön feküdt aléltan, fejéből kizárta ezt az átkozott világot, és csak magára és a megalázására tudott gondolni.
– Na, akkor még egy kört – röhögött lihegve a férfi.
– Ne kérem… – sóhajtotta Réka a földön. Már kiáltani sem volt ereje.
– Állj négykézláb. – parancsolta a férfi.
Réka tudta mi fog következni Informatika órákon a mellette ülő srácok monitorán számtalanszor látott ilyet.
Réka nem mozdult. Semmi ereje nem maradt. A férfi oldalba rúgta.
– Ellenkezel velem kis ribanc?!
– Hagyjon békén – nyöszörgött a meggyalázott lány.
A következő rúgás a veséjét érte.
– Állj négykézláb! – üvöltötte újra a támadója.
Réka minden erejét összeszedte, de nem sikerült A rúgások pokolian fájtak a sok erőszak teljesen fölélte energia készletét.
A férfi megfogta, és a hátára görgette.
– Hát nem engedelmeskedsz nekem? – kérdezte eszelős tekintettel.
– Ne bántson, kérem… – nyöszörögte a lány.
– Most látom, milyen formás kis melleid vannak.
A férfi elkezdte a lány melleit simogatni, utána durván harapdálni kezdte. Réka újra sírni kezdett. Fájt, amit ez a gazember csinált vele. A mellein ottmaradtak a férfi fogainak a nyomai.
A férfi hasra fordította, és a kés nyelét feldugta a lány véres puncijába. Benne hagyta, majd négykézlábra állította a lányt. Kihúzta a kést és lenyalta róla a véres nedveket. Majd a kés nyelét a végbelébe erőltette, és forgatni kezdte, hogy kitáguljon, a nyílás. Majd kirántotta és a farkét erőltette bele a lány végbelébe. Réka hangosan zokogott, majd elhallgatott és fejét lehajtotta. Már nem érzett semmilyen fájdalmat. Tinédzser testének sok volt ez a rengeteg erőszak, amit át kellett élnie.
A férfi teste nemsokára újból rángatózni kezdett és végbelébe élvezett a teljesen elcsigázott lánynak. Majd elengedte a lány csípőjét és hagyta, hogy a fűre essen.
– Végeztünk kislány. – sóhajtott egy nagyot a férfi. – legközelebb megtanulod, hogy kivel legyél udvariatlan.
A férfi magára rángatta a nadrágját és előhozta a bokorból a motorját. Épp felült volna rá, amikor meglátta a lélegző testet a fűben.
– Majdnem elfelejtettem valamit – szállt le a robogóról, majd elindult a lány felé.
– Menjen innen. – suttogta a lány könnyes szemmel.
– Csak eszembe jutott, hogy beköpsz a zsaruknak – állt meg fölötte a pasas, majd a hajánál fogva, mint egy rongybabát ismét felemelte. A lánynak fájt ez a fogás, de a fajdalom nagyon későn érkezett, nagyon messziről. Mint ha fáziskésése lenne.
– Nem köpöm be, csak hagyjon békén végre – könyörgött a lány.
– Nem hiszek neked cica – mordult a támadó, majd térdre eresztette a lányt. A nyaka megfeszült. A kést a torkához illesztette a pasas, majd egy gyors mozdulattal véget vetett Réka életének. A vér, patakokban folyt a fűcsomók között. Réka arcra borulva üveges szemmel feküdt a földön. A támadó összecsukta kését és visszament a motorjához, amit berúgott és sebesen eltávolodott a testtől.