A pasid az utóbbi időben minden este szexi ölelés nélkül fordít hátat neked? Úgy érzed, már nem kellesz neki, vagy nem kíván eléggé? Erotikus próbálkozásaid kemény elutasításba ütköznek? Segítünk, megfejteni a férfi erotikamentes viselkedését!
Akár tetszik, akár nem, bizony a férfiakkal is előfordulhat, hogy nem kívánják a szexet. Néha még ok sem kell hozzá, és ha az elutasítás nem rendszeres, lehet, nem is kell nagy hűhót csapni miatta, hiszen nekik is lehetnek rossz napjaik. Ám egészen más a helyzet, ha azt tapasztalod, hogy több a kifogás, mint az akció, és ha úgy érzed, hogy komolyan elhanyagol téged, valamint semmibe veszi szexuális igényeidet. Fontos, hogy a pasik jelentős része – akárcsak a nők – nem játszik nyílt kártyákkal a párkapcsolaton belül, és sokszor épp a szex megvonásával akarnak a nő tudomására hozni valamit, amelynek megfogalmazására egyelőre más módon még nem képesek.
Munkahelyi gondok? – A szex elutasításának területén – ha hihetünk a fórumbeszámolóknak – a férfiak legalább akkora játékosok, mint a nők, csak éppen a pasik a klasszikus fejfájós trükk helyett a mindenre ráhúzható stresszt emlegetik lelkesen. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy férfit nem kényszeríthet megtorpanásra az, ha valami gond van a munkájával. El is fáradhat, megbánthatják idegenek, vagy felhúzhatja magát a hazafelé vezető úton, a dugóban. Ha azonban hetek óta ez a kifogás, jó, ha felfigyelsz párod magatartására, mert a szexmentes hetek üzenetet hordozhatnak.
Amikor teljesíteni kell – Néha pontosan itt a baj, amikor a szex, a szeretkezés a kölcsönös – tét nélküli – örömszerzés helyett valamilyen teljesítménytúrává válik. És bármennyire nehéz ezzel megbarátkozni, azért akadnak férfiak, akik számára partnerük csúcsra segítése feladat. Néha azért, mert a női partner valóban nehezebben jut el az orgazmusig, néha azért, mert ha elmarad a gyönyör, akkor a pasi összeomlik. És ha partnere rendszeresen hoppon marad (bár egyáltalán nem férfipartnere ügyetlensége vagy kapkodása miatt), akkor a férfiak ezt kudarcként élhetik meg. Ezt persze nem vallják be, inkább kerülik a témát és a szexet is.
– Leventével három éve élünk egy fedél alatt. Már akkor is együtt voltunk, amikor a válóperem zajlott, és engem nagyon megviselt az a néhány hónap. De ettől még vágytam Levente ölelésére, csak épp nem mindig értem fel a csúcsra. Nehezen ment a koncentrálás, az oldódás. Aztán néhány hónapja arra figyeltem fel, hogy hamarabb bújik ágyba, nem nyúl utánam. Ha rákérdeztem, csak morgott valamit: fáradt, stresszes, ilyesmi. Engem persze nagyon zavart a dolog, mert nekem annak ellenére, hogy a csúcs olykor elmaradt, tényleg szükségem volt az érintésére. Megijedtem, hogy akkor most mi van. Nem hagytam annyiban a dolgot, és rákérdeztem, hogy van-e valakije? Akkor mondta el, hogy nem, nem ez a baj, engem szeret, és nem kell neki más (se), de annyira bántja, hogy nekem nem tökéletes a szex, hogy küzdelemnek és teljesítendő feladatnak érzi velem az ágytornát. Nagyon sok beszélgetés után tudtam csak megértetni vele, hogy mellékvágányon toporog. Hogy az orgazmus klassz, ha van, de maga a szeretkezés jóval több a puszta gyönyörnél. Örömmel jelentem: alakul a dolog, és múlnak a nehéz órák nálam is, simulnak a gyűrődések – vallja egy nő.
Haragszom rád játék felnőtteknek – A másik leggyakoribb ok, amikor a férfi neheztelését a szex elutasításával vagy szabotálásával fejezi ki. Így bünteti a nőt valamiért, amelynek okát az vagy tudja vagy nem. Ha tisztában vagy a kiváltó okkal, akkor is nehéz elfogadni a viselkedését a hálószobában, ha pedig csak sejted, hogy sérelem áll a hátfordítás mögött, akkor még nagyobb lehet zavarod, hiszen hogyan békíts meg valakit, aki nem akarja, vagy nem tudja megbeszélni veled felnőtt ember módjára a dolgokat. Ha azzal dacol, hogy ellenáll csábítási kísérleteidnek…
– A párom is állatorvosként dolgozik, okos, jófej pasi, de valahogy a konfliktus kezelése terén nagyon gyerekes reakciói vannak. Ha jót akarok magunknak, akkor nekem kell figyelnem arra, hogy mit és hogyan mondok, mit hogyan kezelek, mert előfordulhat, hogy hetekig nem ér hozzám az ágyban, és aztán amikor elmúlik belőle a harag, akkor tudom meg, hogy mondjuk azért volt a szexmentes időszak, mert miattam késett el valahonnan. Vagy megharagudott rám, mert valami megjegyzést tettem rá a kollégája előtt, vagy épp kihűlt a vacsora. Így aztán, ha észlelem a játszmázást, törhetem a fejem, hogy már megint mit követtem el. Fordítva raktam vissza a lábtörlőt az ajtó elé? Csúnyán néztem a kutyájára? Leráztam az anyukáját telefonon? Kezdem unni ezt a helyzetet. Mert ha van szex, akkor az isteni vele, és utálom, hogy ezt tudja, és utálom, hogy ellenem fordítja a vágyaimat. Régebben könyörögtem neki, hogy érjen hozzám, hogy öleljen meg. Odabújtam, simogattam. Ma már nem teszem. Elegem van, és ha a helyzet nem változik, azt hiszem, új rendelőt nyitok, valahol egészen messze tőle – mondja egy állatorvos nő.
– Az elmúlt két évben kezdődött. Attila egyre ritkábban érintett meg, sokszor hajnalig is fennmaradt, vagy egész korán ágyba bújt. De mindig úgy, hogy ébren ne találkozzunk. Aztán úgy egy fél éve egyszerűen kiborultam, hisztérikusan rontottam rá, hogy miért? Már nem szeret? Van valakije? El akar hagyni? Mi a baja velem? Ő csak nézett rám, és azt mondta, nem, már nem haragszom rád. Csak meg akartam mutatni, milyen rossz, amikor a párod elhanyagol az ágyban. És leesett az állam, mert előtte én játszmáztam vele, és ha nem is ennyire szélsőségesen, de sokszor rendeztem úgy az estéket, hogy elmismásoljam a szexet. Hogy miért? Épp az okokat keressük mindketten, mert meg akarjuk menteni a házasságunkat – vázolja a tanítónő.
– Túl vagyok a harmincon, de hát jó nő vagyok, feszes a testem, sima az arcom, teszek is érte, nem is keveset. Mégis arra figyeltem fel, hogy a párom keresztülnéz rajtam. Hiába gömbölyű a fenekem és izmos a lábam, rá se hederít egy ideje. Az ágy meg hadszíntérré alakult, mert én akartam a szexet, ő meg mindig elutasított. Minél többször mondott nemet, én annál jobban akartam. Néha már majd’ megőrültem, és ha nem lett volna a torna meg a munka, meg is bolondultam volna a sok feszültségtől. De ő csak jött a kifogásaival: fáradt, kevés a pénz és ezért aggódik, sokat vezetett aznap. Aztán néhány hete egy tanítványom rákérdezett, hogy minden oké-e nálunk, mert hogy látta a páromat valakivel elég intim közelségben. Így derült ki, hogy nem véletlenül nem kellettem neki. Mire hazaért, már jóllakott a kedves – mondja az aerobikedző.
Mit tegyél, ha a párod elutasít vagy szabotázsakcióba kezd –
– Próbálj a dolog mögé látni és kideríteni, mi lehet a valós ok. Ez nem biztos, hogy azonnal sikerül, hiszen nem véletlenül bújik „árnyékba” a párod, de légy kitartó.
– Ne kezdd el magadban keresni a bajt, nem valószínű, hogy három kiló plusz miatt marad el az ölelés.
– Őrizd a békét köztetek, maradj kedves és higgadt, ajánld fel a segítségedet, ha külső okokra hivatkozik.
– Próbáld meg elcsábítani, de ha nem megy egyszer-kétszer-háromszor sem, ne alázd meg magad, mert lehet, hogy egy harmadik már közétek állt.
– Ne vágj vissza hasonló módon, vagyis te ne tarts soha tükröt. Ha megkíván, és neked is jólesne az akció, fogadd el…
– Ha kiderül, hogy köztetek van baj, óvatosan ajánld fel szakember segítségét. Forrás: Live.hu
szex
Keféltél az exeddel?
A választ nem könnyű megadni, de sokan a világ minden kincséért sem vallanák be, mivel kínos mindenképpen. Szégyen, vagy sem? Gyengeség, vagy nosztalgia?
A szakítás utáni szex nem játék, vagy ha az, hát igencsak kegyetlen. Bár az első percben úgy tűnhet, mi aztán nem veszítünk vele, hiszen mindössze szexről van szó, fájni fog, ez biztos! Persze csak akkor, ha még valamit érzünk az exünk iránt!
Ha így nézzük, akár szerelemtesztnek is tekinthetjük az ágyba bújást, hiszen ha tényleg semmilyen kötelék nincs már két ember között, akkor mindenketten pozitívan fognak kijönni az esetből. De ez a ritkább, lássuk be. A legtöbben nem tudják feldolgozni a kapcsolat végén jelentkező, sokszor ellentétes érzéseket, a szeretetet, a dühöt, a fájdalmat, a csalódást.
Persze lehet, hogy az első percben csak azt éljük majd át, milyen jó megint annak a karjai közt lenni, aki ismeri testünk minden rezdülését, így nyilván azt is, hogy miért okozhat még mindig nekünk örömet.
Ilyenkor a megszokott újjá, frissé, izgalmassá válik, és nem értjük, vajon egy-két héttel a szakítás előtt ugyanaz az együttlét miért lehetett unalmas, most pedig rettentően izgató?
Ilyenkor már bizonyos távolságba kerülünk a másiktól, semmi sem biztos, talán egyedül a bizonytalanság az állandó. Talán ezért van az, hogy ilyenkor őrületes élményekben lehet részünk, szemben azzal, ha búfelejtőnek inkább egy idegent viszünk az ágyunkba. Pedig sokan ezt teszik, mégis, valószínűleg végig az jár majd a fejünkben, mennyire más volt azzal, akibe szerelmesek voltunk, akiben bíztunk.
Mindezek kegyetlen játékok, legfőképpen magunkkal szemben. Biztosan megéri ez? Nem lenne jobb átböjtölni a szakítás utáni szomorú hónapokat ahelyett, hogy egy ilyen lépéssel még tovább nyújtanánk az elszakadás kínjait?
Valószínű. De van egy helyzet, amikor végképp kerülnünk kell a szexet az exszel. Ha már van valakink, főleg akkor, ha az a valaki szeret minket. Mert ilyenkor a mocskos játékba a másikat is bevonjuk, és már előre tudjuk, hogy ha mi nem is, ő biztos csalódni fog.
Letartóztatták a fajtalankadó fiatalokat
Előzetes letartóztatásba helyezték azt a két 17 éves fiatalt, akik bántalmazták és szexuálisan zaklatták egy társukat egy szedresi gyermekotthonban – tájékoztatta lapunkat Buda Bernadett, a szekszárdi rendőrkapitányság sajtóreferense.
Az ugyancsak 17 éves fiút folyamatosan rettegésben tartották, rendszeresen verték, fajtalankodásra kényszerítették. A két gyanúsítottat még szerdán vitte be a rendőrség a kapitányságra, tegnap pedig szemérem elleni erőszak, kényszerítés, valamint személyi szabadság megsértésének vádjával álltak bíróság elé.
Igaz történet: Szeretőből nem lesz feleség
A házasságom szokványos módon ért véget: a férjem beleszeretett a kolléganőjébe. A házunkat eladtuk, Péteré lett a kis üzletünk, enyém pedig a Budapesthez közeli kis faluban lévő telek, faházzal. Imádtam a környéket, a csendet és a nyugalmat. Feladtam városi albérletemet, s a családom és barátaim tiltakozása ellenére kiköltöztem.
A szomszédban kedves, szimpatikus srác lakott, Feri, akivel valaha régen egyszerre vásároltuk a telket. Ő megépítette álmai házat, ami valóban csodálatos volt, főleg, ha az én rozzant kis faházammal hasonlítottuk össze.
– Egyszer majd én is építkezni fogok – mondtam neki, amikor segített a szúnyoghálót felszerelni a romos ablakra.
– Persze – felelte. – És én itt leszek, és segíteni fogok! Rendben?
Lelkesen bólogattam, és közben vigyorogtam. A válás után semmi pénzem nem maradt, nagyon valószínűtlennek tűnt, hogy valaha is belevágok az építkezésbe.
Kedves srác volt, de számomra tabu
– Addig is, amíg milliomos leszel, nem megyünk el egyet bringázni? – kérdezte.
Természetesen igent mondtam, hiszen imádtam a környéken tekerni, Ferivel pedig különösen jól éreztem magam. Igazi barátnak tartottam, akivel jókat lehetett dumálni az élet komoly és komolytalan dolgairól. Bár Feri jóképű volt, mégsem tekintettem rá férfiként, és ennek egyetlen oka volt: Angi, a barátnője. Amikor ő megjelent, még csak át sem pillantottam a kerítésen. Nem akartam felforgatni senkinek az életét.
Szokásos nyári vihar közeledett, amikor a munkahelyemen eszembe jutott, hogy nem zártam be a házikó tetőterének ablakait. Sietve összepakoltam a cuccomat és a parkolóházban körül sem nézve rohantam. Egy hatalmas fekete autó majdnem elütött.
– Kislány, kicsit óvatosabban! – kiáltott ki a vezető, de én csak futottam tovább. A következő percek eseményei összemosódtak: alig álltam ki a helyemről, amikor óriási csattanás hallatszott, megpördültem, majd a falnak csapódtam.
Kábán kászálódtam ki összetört kocsimból, a nagy fekete autó tulajdonosa aggódva próbált segíteni.
– Istenem, ne haragudjon! Még én mondtam magának, hogy óvatosabban! Fogalmam sincs, mi történt, egyszerűen nem vettem észre, hogy jön – magyarázkodott.
Szerencsére semmi bajom nem esett, viszont az autóm eleje totálisan összetört. Szomorúan néztem, és pontosan tudtam, hogy én nem figyeltem eléggé, én voltam a hibás.
– Akarja hívni a rendőröket? – kérdeztem.
– Dehogyis! Az én autómnak kutya baja! Viszont a magáé…
Behunytam a szememet.
– Ne is mondjon semmit! Elég lesz, ha a szerelőnél kapok sokkot…
– Addig el is kellene ám jutni valahogy!
– Igen, tudom. Ne aggódjon, máris szólok valakinek.
Persze senki nem tudott azonnal értem jönni, még Feri sem, mert vidéken volt.
– Egyébként hová rohant? – kérdezte Ádám, miután elintéztük a szokásos formaságokat.
– Jaj nekem, az ablakot becsukni! De már biztosan késő, és a hálószobám is romokban…
– Jöjjön, elviszem!
Hiába tiltakoztam, hivatkoztam a távolságra, arra, hogy idegenek vagyunk, nem tudtam lebeszélni arról, hogy hazavigyen.
– Nem akarok egy hangot sem hallani, viszem, és kész! Mondja a címet!
Igazi férfi volt – Az autóban ülve jobban megnéztem magamnak Ádámot. Középkorú férfi volt, fekete hajába ősz szálak vegyültek, bőre napsütötte, egészséges barna. Alig volt magasabb nálam, mégis az volt az első gondolatom, hogy igazi férfi. Zavartan kaptam el a pillantásomat, amikor észrevette, hogy nézem.
– Van szerelője? – kérdezte. Nem tudom, hol jártak a gondolataim, de teljesen mást értettem.
– Ezt meg miért kérdezi? És egyébként is: semmi köze hozzá!
Nem is értettem, hogy aki ilyen úriember, hogyan kérdezhet ilyet. Szeretőm? Micsoda butaság!
– Sára, szerelőt kérdeztem, nem szeretőt! – nevetett fel. Teljesen megsemmisülve ültem, annyira szégyelltem magam.
– Hogy én milyen hülye vagyok – suttogtam, de mivel Ádám csak nevetett, a végén én is elmosolyodtam. Jókedvűen, mindenféléről fecsegve tettük meg a hazáig vezető utat.
– Meghívhatom egy kávéra? – kérdeztem, és magam is meglepődtem, hogy igent mondott. A vihar előszele már haragos szürkére festette az eget, hatalmas esőcseppek koppantak az autón.
– Akkor futás! – kiáltottam és rohanni kezdtem.
Sikerült becsuknom az ablakot, még mielőtt a szél letépte volna. Mire leértem, Ádám már a kanapén ücsörgött. A kávéból aztán tea lett, a nagy beszélgetésből csendes hallgatás. Annyit tudtam meg róla, hogy üzletember, és egyik ismerősénél járt az irodaházban.
– Nem volt kedvem elmenni, de már örülök…
– Örülsz, hogy neked mentem? Hogy széttörtem a kocsimat? – kérdeztem tettetett szigorúsággal. Jó volt a közelében ülni, úgy éreztem, belehalok, ha nem érint meg. A saját gondolataimtól is zavarba jöttem…
– Majd megoldjuk, mindent megoldunk – súgta rekedten, és hozzám hajolt. Kivette a kezemből a csészét és megcsókolt.
Csodás éjszaka volt – Szédülten simultam a karjába, nem érdekelt, hogy nem is ismerem, csak azt akartam, hogy öleljen…
Néhány óra múlva arra ébredtem, hogy öltözködik.
– Hová mész? – kérdeztem.
– El kell mennem, ne haragudj – súgta. – Nem akartalak felébreszteni…
– Szó nélkül elmentél volna? – a szívem úgy kalapált, hogy azt hittem, kiugrik a helyéről.
– Dehogy! Írtam volna cédulát, tudod, mint a filmekben. Reggel jövök érted, kilenc körül és elintézzük az autódat, jó?
Hosszan, vadul csókolt, és mielőtt szólhattam volna, már ott sem volt. Nem tudtam, mit gondoljak róla, a helyzetről, csak azt éreztem, hogy beleszerettem.
Reggel Feri csengetésére ébredtem.
– Szia, te hétalvó! Megyünk az autódhoz?
– Nem kell, már elintézi egyik barátom – próbáltam magamhoz térni.
– Aha – Feri csalódottan nézett rám. – Már nem kell a jó öreg szomszéd…
– De, nagyon! De egy szerelem még jobban kell – tettem hozzá.
– Szerelmes vagy? Kibe? – kérdezte döbbenten.
– Reggeli közben elmesélem!
Valójában nem volt mit mesélni, hiszen semmi sem történt, csak pár csodálatos órát töltöttem el egy férfival, akit valószínű, hogy soha többet az életben nem látok – ez volt a reggeli valóság. Ferit magára hagyva a fürdőszobában próbáltam magamhoz térni.
– Még mielőtt elsiratod magad, közlöm, hogy éppen most állt meg a ház előtt egy rohadt nagy fekete autó. Úgyhogy én inkább hátul elosonok, te pedig hagyd abba a bőgést és gyere elő – hallottam Feri hangját. Fürdőköpenyben rohantam ki.
– Jó reggelt! – ölelt át Ádám. – Hogy aludtál?
– Nagyon jól! – súgtam. – És te?
– Ezer éve nem volt ilyen szép éjszakám – mondta, és ott folytattuk, ahol előző éjjel abbahagytuk.
Nem érdekelt, hogy nős – Valamikor dél körül aztán a szerelőhöz is eljutottunk. Ádám mindent elintézett, nekem tényleg semmi dolgom nem volt. Kicsit aggódtam, amikor megláttam a műhelyt, ahová az autómat vitette.
– Ádám, nem hiszem, hogy ez az én pénztárcámnak való hely – mondtam halkan, de ő csak nevetett. Nem tudtam még, hogy a következő három évben nagyon sokszor fogom hallani ezt a nevetést…
Vacsorázni vitt, aztán pedig haza.
– Nem maradhatok – mondta rekedten. – Pedig nagyon szeretnék…
Kibontakoztam a karjából.
– Nős vagy, ugye?
Bólintott.
– Senki sem tökéletes – feleltem, és néztem, ahogy elhajt.
Mindennap eljött értem, elvitt a munkahelyemre, és minden délután értem jött. Együtt bevásároltunk, főztem valamit, szerelmeskedtünk – és aztán hazament. A családjához. A feleségéhez, akihez évek óta igazi baráti viszony fűzte, akit tisztelt és szeretett, mert három gyönyörű lányt nevelt fel neki, és a lányokhoz, akik bár mind elmúltak tizennyolc évesek, otthon laktak, velük.
– Soha nem gondoltál arra, hogy elhagyd őket?
– Nem. De az az igazság, hogy szerelmes sem voltam még…
– Most szerelmes vagy?
A hangja mély volt, karcos, ahogy válaszolt:
– Igen. Azt hiszem, igen…
Nem volt kérdés, hogy én is beleszerettem. Alig telt el néhány hét a baleset óta, máris fenekestül felforgatta az életemet.
A következő hónapokban egyre több időt töltöttünk együtt. Nem mondhatom, hogy titokban, lopva találkoztunk, mert ez nem volt igaz. Jött hozzám, mintha hazajárna, megismerte a barátaimat, a családomat – de este mindig elbúcsúzott és ment az övéihez. Együtt éltünk, és mégsem.
– Nem fáj, hogy nincs melletted éjszaka? – kérdezte Feri. Kettesben Borozgattunk, Ádám a családjával nyaralni ment, Angi pedig a szüleihez utazott.
– Nem tudom. Még nem mertem ezen gondolkodni – feleltem őszintén.
– Nekem nem jó, hogy ő van neked… – bökte ki.
– Miért? – néztem rá csodálkozva.
– Mert azóta nem engem hívsz, ha baj van. Majd Ádám elintézi… Ádám mindent elintéz…
– Ha tudnád, hogy semmit sem tud elintézni! Mindenhez szerelőt hív, vagy valaki hozzáértőt, de ő még egy szöget sem tud beverni a falba.
Ahogy múltak a napok, szépen kialakult a közös életünk Ádámmal. Tudtam, mikor ér rá, mikor jöhet, és tiszteletben tartottam, amikor a családjával volt. Nem kérhettem számon tőle semmit, és az az igazság, hogy nem is akartam. Tökéletesen megfelelt, hogy a munka, a barátok mellett van egy ember valahol a világban, aki szeret, akinek fontos vagyok. És Ádám remekül értett ahhoz, hogy magához láncoljon. Ha egy picit is elbizonytalanodtam vagy magányosnak éreztem magam, azonnal felvillantott valami remek ötletet: befizetett utazásokra, tanfolyamokra, torna- és színházbérletet vásárolt.
– Nem színházba akarok menni, hanem veled szeretnék lenni – fakadtam ki egyik este, de ő csak nevetett.
– Gondolj rám közben, rendben? – és én nem tudtam haragudni rá.
Már másfél éve tartott a kapcsolatunk, amikor teljesen mélypontra kerültem. Betöltöttem a harmincötöt, családot, gyereket szerettem volna. Teljesen reménytelen lett volna erről beszélni Ádámmal, hiszen fel sem merült benne, hogy esetleg én is szülhetnék neki.
– Én már a nagypapaszerepre készülök – felelte mindig, ha szóba hoztam a témát, – és rengeteg dolgunk van még, nem gondolod?
Ház gyerek helyett?
– Mire gondolsz? – kérdeztem gyanakvón.
– Arra, hogy a faházad helyett elkelne már egy rendes, stabil házacska.
– Nekünk? – kérdeztem.
– Neked, nekünk. Mit szólnál, ha építenénk neked egy gyönyörű kis házat?
Tudtam, hogy ez csak elterelő hadművelet, mégis megszédített a lehetőség. Örömmel vetettem bele magam a tervezésbe, papírok, engedélyek után rohangáltam.
– Te bolond vagy – mondta Feri. – Ezzel csak időt akar nyerni… Időt, amit veled tölthet anélkül, hogy hisztiznél a válás miatt…
Éppen a szokásos esti bicikliköreinket róttuk.
– Ne bánts! – kértem Ferit. – Igazad van, de én szeretem. És mellesleg egyedül soha nem tudnám megépíteni álmaim házát. Lehet, hogy ez az ára…
– Reménykedjünk, hogy megérje – tette hozzá, és én rosszkedvűen kerekeztem tovább. A szívem mélyén tudtam, hogy igaza van, de olyan könnyű volt elhinni, hogy az a ház a mi házunk lesz, Ádámé és az enyém!
Az építkezés embertelen volt. Nem hittem volna, de tényleg alig volt időm valamire, állandóan rohantam, fáradt voltam. A ház tökéletes lett: kicsi, de pontosan olyan, amilyenre vágytam. Ádám minden kapcsolatát mozgósította és minden pénzt megadott, de ő maga nem sokat segített. Feri volt az, aki ugrott, ha kellett valami, aki fúrt, bútorokat tologatott és szúnyoghálót szerelt. Persze nem olyat, mint a faház kopott ablakára…
– Na, most már jöhet Ádám és jöhet a baba – jegyezte meg Feri, amikor becipeltük a vadonatúj kanapémat.
– Miről beszélsz? – suttogtam, és berogytam a puha párnák közé.
– Egy éve éppen babázni készültél, amikor elkezdett neked építeni, nem?
Elgondolkodva bólintottam.
– De, tulajdonképpen igen.
– Hát akkor minden oké, megvan a ház, jöhet a gyerek! Nem?
– Végül is miért ne – feleltem magabiztosan.
Este feldobódva vártam, hogy Ádám hívjon.
– Minden rendben? – kérdezte.
– Igen, persze. – Hirtelen elöntött az iránta érzett szerelem. – Szeretlek. És gyönyörű lett a ház… Ha holnap eljössz, meglátod, milyen tökéletes a nappali…
– Remélem, szerelni nem kell! Tudod, abban nem vagyok valami jó…Ma délután itt volt az összes leendő vejem, és segítettek összeszerelni azt a fűnyírót, amit tegnap szétszedtem… – A hangja büszke volt és nagyon apás. Vagy inkább nagyapás? Leforrázva álltam, a jókedvem elillant. Rádöbbentem, hogy Ádám soha nem fog hozzám tartozni. Neki felesége van, lányai és leendő vejei. Ők egy család, én senki sem vagyok. Feleség nem leszek, anya meg végképp – ha mellette maradok.
Halkan elköszöntem, fogtam egy üveg bort és átmentem Ferihez.
– Megvan álmaim háza, a pasim viszont nincs sehol – mondtam, amikor kérdőn rám nézett.
– Nekem már régen megvan álmaim háza, csajom is volt, de az igaz szerelmem észre sem vesz – felelte és poharakat vett elő.
– Angi? – néztem körül.
– Elment – felelte. – Azt mondta, miután végignézte, mennyit segítek neked, rájött, hogy soha nem fogom úgy szeretni, ahogy ő engem. És hogy én valójában téged szeretlek.
Végiggondoltam az elmúlt éveket. Szex, vágyakozás, boldogság, szenvedés – Ádámmal. Öröm, meghittség, együtt töltött szép percek, órák – Ferivel.
– Nem akarom tudni, hogy igazat mondott-e – suttogtam. – Adj még időt…
– Időm az rengeteg…
– Szuper. Akkor ma még hadd igyak veled mint a legjobb baráttal, majd holnaptól meglátjuk, mi lesz velünk.
Azt hittem, nehezebb lesz kilépni a „szeretőségből”, de szerencsére nem volt semmi baj. Ma is jó szívvel gondolok Ádámra, és tudom, ő is ajándéknak tekintett engem. Mindketten megfizettük az együtt töltött három év árát: ki így, ki úgy, de tagadhatatlan, hogy szép volt.
Valentina Blue, Nora Csaplar gets her anus drilled
Valentina Blue, Csaplár Nóra gets her anus drilled! Ingyenes pornóvideó, kattints és nézd!
Szex az exel
Szex az exel – videó, kattints és nézd!
Kindlinger Júlia plázacica amatőr castingon nyeli a spermát
Amatőr pornó castingon Kindlinger Júlia nyeli a spermát. A Szexpláza amatőr modelljeinek a plázacicáknak privát castingján a lányok vetkőznek maszturbálnak, és szopás, pinán-, és seggbebaszás, egyéb perverzkedések után arcra, szájba élvezésel fejeződik be a szex. Fotók és videófelvétel készült. Minden lány arcába, szájába, hajába kapta az ondót. Ki-ki lenyelte, kiköpte, szétkente. Van aki imádta az ondót és rögtön lenyelte, van aki majdnem elhányta magát, mert még sosem volt a szájában spermium.
Mozgó autóban szexelnének a legtöbben
A legtöbben már csináltuk kocsiban. Na és, mi ebben az érdekes? Mondjuk az, hogy egy felmérésben a válaszadók a menet közbeni szexet jelölték meg kedvencükként.
Az emberek csaknem fele, 48 százaléka nyilatkozta egy amerikai felmérés során, hogy az autó a legizgalmasabb helyszín a szexuális együttlétre. Na jó, gondolhatják sokan, ott azért sokkal nagyobbak a kocsik. Ez így is van, de nem is ez az érdekes, hanem hogy mozgó (nem billegő) járműről van szó.
A haladó járműben pajzánkodás veszélyes, és egyesek szerint a mozifilmek hatásának tudható be: amerikai rendezők előszeretettel alkalmazzák az autószexes jeleneteket, sőt vannak olyan említésre sem nagyon méltó alkotások, amelyeknek még a címére se emlékszünk, de a filmben látható szexjelenet abszolút bevésődött. Hogy csak egyet említsünk, ilyen például Charlie Sheen és Kristy Swanson akciója a The Chase-ben 1994-ből.
A szakértők ugyanakkor felhívják a vállalkozó kedvű autósok figyelmét arra, hogy menet közben szexelni gyakorlatilag lehetetlen, és az orális szex is nagyon rossz ötlet mozgó járműben. Sajnos, az autós szex minden formája okozott már súlyos baleseteket az utakon. Vagyis ha már nem bírjuk ki a hálószobáig, legalább húzódjunk félre! Az a megoldás talán kevésbé életveszélyes.
Igaz történet: Lefeküdtem a bátyámmal
Rettentő izgalom fogott el, amikor végre megérkeztem New Yorkba, és hat év után újra megpillantottam a bátyámat. Átöleltük egymást, szeretettel, szinte szenvedélyesen.
– Dóra – mondta lágyan. – Gyönyörű vagy. Milyen régen nem láttalak, milyen nagyon hiányoztál…
Aztán néhány órával később kedvesen öleltem a hároméves kisfiát, majd Maryt is, Andris élettársát, kisfia anyját, akin nem láttam azt a nagy örömöt, hogy megismerkedhet a szerelme húgával.
– Mindent meg akarok mutatni neked – mondta másnap Andris, aki az érkezésem miatt két hét szabadságot vett ki a munkahelyén. Korábban sosem jártam az Egyesült Államokban, ezért faltam New Yorkot, múzeumokba, kávézókba, éttermekbe, színházba jártunk.
Fura élettárs – Mary nemigen tartott velünk, egyedül egy musicalre jött el, és furcsállottam, hogy milyen hidegen-hűvösen bánik az én – számomra is meglepően – érzelmes bátyámmal.
Sosem voltunk olyan közel egymáshoz, mint most. Andris mindig utálta a fiúimat, én mindig utáltam a barátnőit, a hat év korkülönbség miatt mindig kis fruskának tartott, és hát rengeteget veszekedtünk.
– Féltékeny voltam a fiúidra – vallotta be nevetve. Mosolyogtam.
– Én meg féltékeny voltam azokra a libákra, akikkel jártál. Azokra a szőke bombázókra…
– Mindegyiknél bombázóbb voltál, és vagy is. Te fruska…
Jó hangulatban jártuk a várost, és olyasmiről beszélgettünk, amiről régen soha: érzelmekről, kapcsolatokról, a szüleinkről, az egykori budapesti barátairól…
– Hogyhogy szingli vagy? – kérdezte egyik nap.
– Nincsenek normális férfiak – vontam meg a vállamat. – Egyébként meg manapság egy huszonhét éves nőnél nem ritka, hogy nem találta még meg az igazit. Válogatós vagyok, tudod.
– Figyelj csak! Két hét luxus arra, hogy csak New Yorkban töltsd. Elviszlek egy kis nyaralásra, mit szólsz hozzá? – kérdezte ott-tartózkodásom első hete után. – Menjünk el Los Angelesbe, ott töltünk egy-két napot, aztán lemegyünk Miamiba. Pihenni, napozni. Nehogy már a szüleink azt higgyék, hogy nem viselem gondodat…
Így érkeztünk Los Angelesbe. Megmutatta az Angyalok városát, élvezte, hogy vásárolhat nekem néhány jó cuccot a legdrágább utcában.
– Nehogy megmondd, hogy a húgod vagyok – súgtam neki, amikor kiléptem a próbafülkéből.
– Eszemben sincs – hajolt közel hozzám, és adott egy puszit a nyakamba. Hirtelen úgy éreztem, mintha áram csapott volna végig a testemen.
Nem érezhetek így! – Beleborzongtam szája finom érintésébe, felálltak a finom pihék a nyakamon, és ezzel egy időben az eszem is jelzett: állj, hiszen ő a testvérem! Mégis olyan jó volt, hogy be kellett hunynom a szememet, és utána hosszú percekig csak álltam a próbafülkében, s próbáltam összeszedni a gondolataimat, próbáltam magamhoz térni.
Nem hagyott nyugodni az érzés, napokig nem értettem, mi a fene történik velem, és egyáltalán hogyan lehetséges, hogy fizikai vágyat érzek a testvérem iránt. Tudtam, hogy ez gusztustalan, hogy ez nemcsak nem illő, hanem iszonyúan erkölcstelen és veszélyes is… Iszonyúan felkavarodtam.
Miamiban történt, az utolsó napon. Bevacsoráztunk, megittunk egy üveg bort, és utána sétára indultunk a tengerparton. Már sötét volt, de a Hold finom, fehér csíkot húzott a vízre, a hullámokra, a homok olyan selymes volt, hogy levettem a szandálomat, és mezítláb sétáltam Andris mellett. Jó volt érezni, hogy fogja a kezemet, jó volt beszélgetni.
Szerelem és bűntudat
Teljesen összezavarodott, furcsa állapotba kerültem: elmondhatatlanul boldog voltam, hogy vele lehetek kettesben, s közben iszonyú bűntudatot éreztem.
Aztán megálltunk, néztük a partot, és ő megölelt. Úgy bújtam bele az ölelésébe, mintha ez lett volna megírva nekünk, és ő úgy csókolt meg, mint még soha senki. Olyan otthonos, olyan meghitt, olyan meleg és olyan izgalmas volt a csókja, mint még soha senkié. Úgy érintett meg, hogy továbbra is hercegnőnek érezhettem magam.
– Ezt nem lehet – próbáltam kibújni az öleléséből.
– De lehet – súgta. – Majd megérted…
Hallottam a hullámok morajlását, tudtam, hogy soha, soha többé nem ismétlődhet meg, ami most történik, de azt is tudtam, hogy soha többé nem lesz ilyen jó senkivel, hogy mindig őt fogom keresni minden csókban, minden ölelésben… A testvéremet.
A szállodai szobában lettünk egymáséi. Nem voltam már tapasztalatlan a szex termén, megéltem már egy s mást, de nála figyelmesebb, szenvedélyesebb, izgalmasabb férfival eddig még sosem találkoztam. Úgy simítottam végig a bőrén négyzetcentiméterről négyzetcentiméterre, mintha még soha nem láttam volna a testét, holott mennyit láttam annak idején, gyerekkorunkban. Olyan érzelmeket váltott ki belőlem, és olyan, hullámokban érkező gyönyört, amit még soha senki.
Sírtam, mert tudtam, hogy ez megismételhetetlen, hogy ennek nem szabad folytatódnia, mert ez vérfertőzés… Azt tudtam, ahogy jött a hajnal, hogy lassan ki kell bontakoznom az öleléséből, lassan eljött az elválás, a végleges elválás ideje, és folytak a könnyeim.
– Dóri, mondani szeretnék valamit – mondta a reggelinél csendesen Andris, miközben megfogta a kezemet.
– Ne, ne mondd!
– De miért?
– Azért, mert ma elutazom. Mert szép volt. Ne beszéljünk most ilyesmiről. Andris… – csuklott el a hangom, aztán már nem tudtam folytatni, folytak a könnyeim, és hagytam, hogy lecsókolja mindet az arcomról.
Totálisan kiborultam – Teljesen felkavarodva érkeztem haza. A szüleim fotókat akartak nézegetni, nagyon várták, hogy sokat meséljek Andrisról, a családjáról, de én, azon kívül, hogy a laptopomon megmutattam a fotókat, nem igazán tudtam társalogni. Hetekig nem tudtak velem normálisan beszélni a szüleim, nem is sokat jártam hozzájuk, arra fogtam, hogy sok a munkám, de tudtam, hogy nem tartják normálisnak, ahogyan viselkedem. Ráadásul, hogy még jobban kiboruljak: a fogamzásgátló tabletta szedése ellenére is késett a menstruációm. Még csak az hiányzik, gondoltam, hogy a saját bátyámtól legyek terhes…
Kirázott a hideg a gondolattól, miközben valami melegség is átjárta a testemet. Andris többször keresett a mobilomon, de sosem vettem fel, nem akartam, hogy a friss sebek felszakadjanak. Végül az otthoni számomon ért el egyik este.
– Mi van veled, Dóri? – kérdezte aggódva. – Anyuék azt mondják, mióta hazamentél, nem lehet veled beszélni.
– Most ezt komolyan kérded? – feleltem ingerülten. – Azok után, ami köztünk történt?
– Dóri, tudom, hogy ki vagy borulva… De én szeretlek. Szerelmes vagyok beléd.
– A testvérem vagy, nem érted? Elég nehéz feldolgoznom, hogy én is így érzek irántad. Hiszen ez tabu, ennek nem lett volna szabad megtörténnie! A bátyám vagy!
Már kiabáltam, és anélkül, hogy elbúcsúztam volna, lecsaptam a telefont. Utána rengeteget hívott, végül félreraktam a kagylót és kikapcsoltam a mobilomat. Másnap vettem egy tesztet, és a legrémesebb álmaim váltak valóra: megjelent a két kék csík, ami egyértelműen jelezte, hogy terhes vagyok.
Magamra zártam az ajtót, és otthon ültem, teljesen kikapcsolódva a nagyvilágból. Este volt, amikor csöngettek. Hosszan, erőszakosan. Percek múlva mentem csak az ajtóhoz. A szüleim álltak ott.
A vallomás – – Beengedsz minket? – kérdezte anyám, és átölelt. Abban a pillanatban kislánnyá változtam, és a vállára borulva sírtam.
– Tudtam, hogy rég el kellett volna mondanunk neki is… – mondta apám, miközben bekísértek a nappalimba. – Dóri, felhívott minket Andris, és mindent elmesélt…
– Nagyszerű. Azt is elmondta, hogy teherbe estem tőle? Hogy a saját testvérem gyerekét hordom a méhemben? – fakadtam ki. Anyám elmosolyodott és magához húzott.
– Nem a vérszerinti testvéred – mondta egyszerűen. – A házasságunk első két évében nem estem teherbe, és az orvosok azt mondták, nem lehet saját gyerekünk. Andrist örökbe fogadtuk. És néhány évvel később megtörtént a csoda: megfogantál a testemben, teljesen természetes úton.
Csak néztem rájuk, nem tudtam igazán felfogni a szavaikat. Andris nem a testvérem? Ez mindent más megvilágításba helyezett.
– És ő tudja ezt? – nyögtem.
– Igen, elmondtuk neki a tizenhatodik születésnapján. Te akkor még kicsi voltál, azt kérte, ne mondjuk el senkinek, még neked se. És amikor elment, hat évvel ezelőtt, azért utazott el New Yorkba, mert új életet akart kezdeni… Nem olyan volt az az állásajánlat, mint ahogyan te hallottad. Nehezen talált jó állást, de muszáj volt elmennie, mert beléd szeretett. Nem akarta elrontani az életedet, ezért ment el.
– Megígértük neki, hogy amikor már beilleszkedik odakint, elmondjuk neked is, hogy nem vagytok vér szerinti testvérek – tette hozzá apám. – De aztán egyszerűen nem tudtuk, hogyan… nem ment.
Csak ültem ott, átölelve őket, én, a huszonhét éves „gyerek”, és úgy éreztem, hogy szép lassan kisimulok. Igaz, hogy Andrisnak élettársa és gyereke volt… Csakhogy nem a testvérem, és gyereket várok tőle! És szerelmes belém, nemcsak én őbelé…
Hát ez volt az igazi „megismerkedésünk” története. Mindennek már két éve, és azóta tudjuk mindketten, milyen az igazi szerelem. A lányunk már járt New Yorkban, de itthon mégis velünk van, Budapesten. Forrás: Nana.hu
Szexpláza pornós csaja megkúrva forgatáson
Pornófilm forgatás rendezői képek, Szexpláza pornós csajai fasszal pózolnak. Képekért kattints a fotóra. Ha tetszenek a Sex maniacs című pornófilm forgatáson készült rendezői képek vagy a szereplő pornós lányok, a plázacicák, akkor válogass a teljes tagi tartalomból, vagy töltsd le a 25 DVD film összes jelenetét, ahol a lányok is szerepelnek többféle pornóban! Jelszó kérése és Belépés