A kormánytól várják sorsuk jobbra fordulását a budapesti örömlányok. Megkeresik a nemrég létrehozott budapesti kormányhivatalt vezetőjét, jelölje ki munkahelyüket, a türelmi zónát – tudta meg a Blikk.
Törvény ugyan már 12 éve van a zónáról, még az előző Orbán-kormány keze munkája nyomán, de mindeddig senki nem tartotta be azt. A főváros sem alkotta meg saját rendeletét, nem jelölte ki azt a területet, ahol az örömlányok törvényesen dolgozhatnak. Eddig nem volt jogi következménye, ha egy önkormányzat úgynevezett „mulasztásos törvénysértést” követett el, vagyis megszegte kötelességét.
De most a kormányhivatalok véget vetnek a slendriánságnak!
Egyik feladatuk az lesz, hogy ha egy önkormányzatot mulasztásos törvénysértésen kapnak, a kormányhivatal megalkotja a rendeletet. – Hívom az ügyvédünket és levelet írunk, vagy bemegyünk a hivatalvezetőhöz! – örvendezett Földi Ágnes, a prostituáltak érdekvédelmi szervezetének elnöke a hírnek.
– Megvizsgálom, érvényben van-e a törvény. Ha nincs más választásom, végrehajtatom azt. Akár úgy, hogy mi alkotjuk meg a rendeletet a főváros helyett, mi jelöljük ki a türelmi zónát – jelentette ki a Blikknek Pesti Imre, Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetője.
A Fideszes városvezetés azonban SZDSZ-es elődjéhez hasonlóan más fontosabb elfoglaltságokra hivatkozva nem akar behatóan elmélyedni a örömlányok ügyében. – Egyelőre a metrókocsik ügyével, az előző vezetés által hátrányosan megkötött szerződésekkel, a különböző beruházásokkal kapcsolatos problémákkal foglalkozunk – tudatta Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója. Hogy hol kereshetnék meg a kormány segítségével a napi betevőt a lányok, azt elnökük nem árulta el.
– Sok ötletünk van, de eddig csak ráfáztunk, ha idő előtt kiteregettük a lapjainkat – titokzatoskodott Földi Ágnes. egy biztos, a kéjhölgyeket nem lehet megkerülni, hiszen a földmérők sem ismerik annyira Budapest térképét, ők. A lányok az elmúlt 12 esztendőben a főváros minden zegzugát feltárták. Az 1999-ben hozott törvény ugyanis szigorúan szabályozza, hogy iskolától, óvodától, közintézménytől és lakóházaktól milyen messzire kell lennie a zóna határainak. A választék ennek ellenére igen széles, a prostituáltak korábban javasolták a Rózsadombot, a rákosrendezői pályaudvart, a ferencvárosi volt iparterületeket, az újpalotai szemétégető környékét, a pestlőrinci kamionparkolót és a Csepel sziget északi csücskét is, de a kerületi önkormányzatok szóba sem akartak állni velük.
A Fővárosi Közgyűlés pedig egy alkalommal úgy határozott, hogy a törvényt nem lehet végrehajtani. Így jobb híján a lányok most a tilosban állnak, így például százan a Blaha Lujza tér és a Bosnyák tér között több kilométer hosszan, a Rákóczi és a Thököli úti sarkokon kínálgatják bájaikat a járókelőknek. Kép és cikk forrása: Blikk.hu
szexpartner
A szexpartnerek számáról mindenki hazudik
Férfiak és nők egyaránt hazudnak, de a két nem képviselői másról és már mértékben füllentenek. A szexpartnerek számáról se a nők, se a férfiak nem mondanak igazat.
A férfiakról kiderült, ha hazugságról van szó, akkor a magasságukról és fizetésük nagyságáról szoktak füllenteni – írja a The Scientific Fundamentalist. Velük szemben a nők általában a korukról és a súlyukról hazudnak, de amiről mindkét nem hajlamos kamuzni, az a szexpartnerek száma – és míg a nők lefelé tornásszák ezeket a számokat, addig a férfiak felfelé. Vagyis szexparterek száma, fizetés és a magasság kapcsán a férfiak szeretik felfelé kerekíteni a számokat, míg a nők könnyebbnek, fiatalabbnak és ártatlanabbnak állítják be magukat, mint ami a valóság.
A hazugság tárgyát képező tényezők közül egyedül a magasság az, ami az évek múlásával sem változik, az összes többi azonban igen. A kor, a fizetés mértéke, a testsúly nagysága, de a szexparterek száma is növekedni szokott. Ennek tükrében a nők múltbeli adottságaik alapján füllentenek, míg a férfiak hazugságaikkal a jövőbeni reményeiket fejezik ki. Míg a férfiak vágya egy nap akár be is teljesülhet, addig a nők az idő múlása ellen harcolnak, megváltoztathatatlan dolgokat szeretnének.
Online szex és társkeresés
Manapság a férfiak és nők előszeretettel használják az internetet, illetve az internet adta lehetőségeket arra, hogy megtalálják a számukra legideálisabb partnert. Azok a párok, akik ilyetén módon ismerkednek meg, a szexkutatás eredménye szerint hamarabb eljutnak ahhoz a felvonáshoz, ahol a szex kapja a főszerepet.
Az Egyesült Államokban a Shape és a Men’s Fitness magazinok által indított felmérés szerint ötből négy nő, és ötből három férfi véli úgy, hogy a digitális közelség sietteti az első szexuális együttlétet. A kutatásból kiderül az is, hogy az interneten ismerkedő párok közötti virtuális beszélgetésben hamarabb esik szó szexualitásról, mint az a hagyományos, személyes ismerkedések alkalmával történne. A magazinok tesztjeit kitöltők ugyanis elárulták, hogy valóban bátrabban kérdeznek és válaszolnak a szexszel kapcsolatban monitorjaik elől, mint személyesen.
Azok, akik közösségi portálokon ismerkednek, általában 10-20 napot töltenek virtuális beszélgetéssel mielőtt találkoznának, ez idő alatt pedig akarva-akaratlan szó esik a szexualitásról. A tesztet kitöltők arról számoltak be, hogy kevésbe visszafogottan csetelnek a közösségi portálok segítségével az éppen aktuális partnerjelölttel, mint ahogyan azt tennék személyesen.
„Az internetes beszélgetésekben az a jó, hogy könnyebben elkerülhetőek az arcpirító szituációk, hiszen itt, írásban, több időm van átgondolni azt, hogy hogyan is akarok reagálni a feltett kérdésekre, és valóban, hamarabb szó esik a szexről is. Az, hogy fizikailag távolság van a partnerem és köztem, feljogosít arra, hogy szabadabban kérdezzek és válaszoljak.” – árulta el egyik olvasónk a véleményét a szexkutatással kapcsolatban, amelyben öt nőből négy nyilatkozott úgy, hogy valóban a digitális közelség miatt feküdt le hamarabb partnerével; hamarabb, mint azt személyes ismerkedés alkalmával tette volna.
Az SMS a nyerő
Az okos telefonok és a laptopok is nagyban hozzájárulnak a kapcsolatok elmélyüléséhez, de a felmérés alapján a kapcsolattartáshoz használt legnépszerűbb eszköz még ma is az SMS. A férfiak harminckilenc százalékkal, a nők pedig százötven százalékkal többet SMS-eznek a felmérés alapján, mint amennyit telefonálnak. A megkérdezettek hatvanöt százalékát SMS-ben hívták el az első randira, negyvenkilenc százalékukat pedig Facebook üzenetben invitálták romantikus találkára.
Rákeresnek az exre
A kutatás további eredményei alapján a kémkedésben a nők vezetnek: a megkérdezettek hetvenkét százaléka nézett utána reménybeli partnere volt barátnőinek valamely közösségi portál segítségével. A remény az interneten is utoljára hal meg: a megkérdezettek nyolcvanegy százaléka ugyanis szakítás után sem törölné Facebookos kapcsolatát exével, sőt, hetvenöt százalékuk rendszeresen leellenőrzi a volt kedves profilját.
Prostituáltakon legeltette a szemét egy képviselő a parlamentben
Az olasz képviselőházban ülve nézegette egy szexpartnerkereső oldal kínálatát iPadjén egy képviselő, de azt állítja, csupán a kíváncsiság vezette. A Berlusconi-párti (vagyis PdL-tag) Simeone Di Cagno Abbresciát január 26-án, az olasz parlamentben kapta lencsevégre egy fotós, a képanyag pedig az Oggi című társasági lapban jelent meg. Tovább a teljes cikkre
20 éves, szőke lány ma estére partnert keres 3. rész
Egyik karomat Virág vállára tettem. Csupán egyetlen pillanatig pihentettem ott, s máris engedtem, hogy Newton átvegye az irányítást: szabadcsúszásban ereszkedett alá, karcsú derékon és nőies csípőn át, egészen a domborodó nadrágig.
Virág ugyanígy cselekedett, ám előnnyel startolt, hiszen karja a derekamtól süllyedt a fenekemig, amit a lépés ütemében paskolni kezdett.
Balkezem először tétován a nemrég magukra hagyott cicik felé indult, majd irányt változtatva – mégiscsak egy hotel folyosóján haladunk, ahol illetlenség lenne ilyesféle nyilvános markolászás – hüvelykujjamat beakasztottam a saját nadrágzsebembe. Szabad ujjaimmal diszkréten helyreigazítottam mohó és ugrásrakész állapotban talált bökőmet…
Hopp! A zsebemben kitapintottam Karcsival közös szobánk kulcsát. Tényleg, én zártam be!
– Tudod, hová megyünk? – lelkendeztem.
– Tető, pince? Recepció előtti kanapé? – találgatta Virág, felsorolva azokat a helyeket, ahol képesek lennénk kissé szégyenlősen és körbe-körbe tekintgetve, de lelkesen egymásba feledkezni, ahogy tettük ezt már az elmúlt időszakban a folyosó két különböző, azon időszakban kevésbé forgalmasnak minősülő pontján.
A híres Eötvös bohóc sem tehette volna hatásosabban: előhúztam a kulcsot.
Néhány lépés csupán, és benyitottunk a nem túl tágas, de sokat megélt szobába.
– Érezd otthon magad! – tártam szét a karom.
Virágot nem kellett biztatni, mire e három szóból álló mondattal kifejeztem a szívélyes és behatóra tervezett vendéglátást, máris a földre repítette ruháit.
Hozzám lépett, hogy – mint egy ovisnak a bonyolult, tépőzáras nadrággal – segítséget nyújtson. Nem bíbelődve a részletekkel, egy-két laza tépőmozdulattal szinte minden textiltől megszabadított. Alig maradt valami a bokám tájékán…
Egyetlen, a némát némiképp meghaladó hangerőt – hanggyengeséget – képviselő koppantással egyidőben nyílt az ajtó. Félig, de annál határozottabban.
Betoppan az a kisméretű csaj, aki nadrágjaim egyik prominens képviselőjét hordta feltűrve és derekán kétszer körbekerítve. Akivel az éj korábbi szakaszában egy játék erejéig összesorsolt az élet!
Hogy lehet az, hogy hármunk közül ő lepődött meg legkevésbé?
– Visszaadnám a nadrágodat, köszi… – kezdte. Nem folytatta.
– Nem sürgős – nyugtattam volna, ha nem ő lett volna a rögtönzött csapat legnyugodtabb tagja. Kiegyensúlyozottan állt a részéről zavartalan csendben, és nem vette le a szemét Virág meztelenségéről és az én hasonló irányú törekvésem félbemaradt látványáról.
Történt mindez egy egyhetes – vagy mégis legyen igaza a szervezőknek, velem lehet alkudni: ötnapos -, bentlakásos továbbképzés harmadik éjjelén, úgy éjfél táján, egy üdülőközpont egyik, parkranéző épületének aprócska, ám normális körülmények között lakótársammal, Karcsival és az ő ideiglenes barátnőjével közösen használt szobájában. A létszám most is a beletörődötten megszokott, ám más ivararánnyal. Három fő.
Az a fő, hogy nem tudtam mit mondani, pedig nem a nehézkes reagálásomról és a csikorgóan akadozó mondatalkotásomról vagyok híres.
– Isztok valamit? – érdeklődött a kisméretű, ám rendkívül formás csaj. Kinyitotta a minibár ajtaját, kivett hármat Karcsival közös sörkészletünkből, és figyelmes házigazdaként felénk nyújtotta.
Virág leült, pontosabban leomlott az ágyam szélére.
Érdeklődéssel tekintettem az események elébe, amennyire kettőnk pucérsága és a kedves betolakodó felöltözöttsége közötti kontraszt ezt engedélyezte.
– Megzavartam valamit? – csodálkozott szótlanságunkon a váratlan látogató.
– Á, dehogy! – E Virág-féle kinyilatkoztatás, hangsúlyát tekintve ilyesforma titkos jelentéseket hordozott: „menj a fenébe!” Nem sok fantázia szükségeltetett ennek első-hallásra felméréséhez.
– Nem zavarsz – szólaltam meg én is, kipattintva a sörösdoboz fedelét. Őszintének tűntem, amennyire ilyen körülmények között lehet játszadozni a hangszínnel, a sebességgel és az ezeket kísérő mimikával. Egyre inkább úgy is gondoltam, ahogy hangzott! Nem zavar, inkább izgat.
Élénken élt az emlékezetemben az esti közösségi játékunk, amit akár zártkörű csapatépítésnek is nevezhetnénk, amikor az alacsony méretű – de arányos – kiscsajjal homlokunkat összetéve nadrágot kellett cserélnünk, miközben legalább 20 fős közönség biztatott minket, és minden külső zavar ellenére kellemesnek bizonyult a feszes popsiját érinteni, és – biztos nem tévedek – ő is érdeklődéssel igazgatta meg muníciómat.
Előállt a minden-pasi-álma-helyzet két csábító lánnyal, egyik pucéran, a másik letolni készülő nadrággal, ugyanakkor a szituáció frappáns megoldásához és beteljesüléséhez semmiféle ötlettel sem rendelkeztem. Segítségkérő tekintetemet Virágra vetettem, aki szinte közömbösen várta a fejleményeket… azaz éppen elcsíptem egy felmérő-jellegű pillantását. Nem úgy nézett a derék fölött érő csajra, mint vetélytársra, vagy egy felesleges személy jelenlétére, hanem mintha kíváncsi lenne, mit rejthet a rám éppen megfelelő, úgyhogy a lányra bőven méretezett nadrág.
A labilis, kiteljesedni bármely irányba képes, hármas viszony megoldását éppen Virág ezen lapos tekintete oldotta meg, melyet a csajszi is észrevett. A harmonika-szerűen leomló nadrágot letette egy szék háttámlájára, s miközben mindketten a viselőjéhez képest formásan feszülő, ám emberi léptékkel mérve kisméretű popsiját néztük, jólesően emlékeztem, milyen jó fogás esett zálogkiváltós szerepünk közben az alig-bugyiba bújtatott félgömbökön.
– Jobban járnánk, ha először elmennél saját ruhádért, s utána hagynád itt a nadrágot – jegyezte meg Virág.
Ez logikusan hangzott, de számomra egyre jobban tetszett ez a félig sztriptíz, és az elhatalmasodó érzés, hogy szemmel láthatólag nem véletlenül jött utánunk…
– Elvihetsz egy köntöst addig a fogasról – tanácsoltam, de titokban abban reménykedtem: nem fogadja meg. Gyorsan hozzátettem, megemelve a sörösdobozt: – Először azért igyunk!
Leült ő is az ágy szegélyére, öltözetéhez képest kislányosan, összeszorított combokkal.
Milyen egyszerűen megy minden egy filmben, akár két csajjal is! Persze, ott a rendező megmondja, mit kell tenni.
Hol egy rendező?
Mindenesetre leültem a két lány közé. Jólesett volna egy határozott instrukció.
Belekortyintottam a sörömbe, hátha ötletet merítek, vagy legalább hígítja tehetetlen zavaromat. Ötletem lett volna, mit kellene a két csajjal csinálni… Az első lépés a nehéz! Meg esetleg még a második, de a többi jön magától.
Jöhetne már!
A többé-kevésbé még buliképesen öltözött csajnak alig ért le a lába az alacsony ágyról. Nem győztem csodálkozni a méretein! Bal kezében tartott sörösdobozát, melynek hűvösét jól éreztem a combomon, lassan – mint élő bárpultra – rám eresztette, így vékony csuklója milliméterekre megközelítette tétovázó szerszámomat. A sör habzott, férfias testkellékem megszűnt habozni, s a picike kéz közelségétől, másik oldalamon pedig Virág meztelenségétől indíttatva önálló életre kélve, emelkedésbe kezdett.
Szobatársam, Karcsi korábban a lányt „autósnak” nevezte el, mondván ugyanakkorának látszik a kocsi mellett is, mint bent ülve. Tényleg, a gázpedálig nem érne le a lába, már ha lennének pedálok az ágy előtt, de jobb kézzel balra átnyúlva a sebességváltót határozottan megmarkolta.
Virág is odakapta a tekintetét, s keze sem sokat késlekedve az átlagosnál vastagabb szabad botrészt érintette meg.
– De jólesik! – sóhajtottam, megtörve a csendet.
Néztem, ahogy a két lány szorgalmasan, egymás kezét keresztezve simogat. Mint amikor a tangazdaság tehenészetében több a tanuló, mint a fejésre váró tehén, így a bika mellé is beáll két csajszi, és kerekre tárt szemmel várja igyekezetének kézzelfogható eredményét.
Legszívesebben hátradőlve élveztem volna munkálkodásukat. Csakhogy közben úgy elveszíteném a vizualitás élményét, ezért inkább kissé mögé hajolva, az autós lányt is kibújtattam kevés felsőruházatából, majd kis fészkelődése árán bugyijából is. Felváltva siklott végig a tekintetem a négy rezgő cicin, a derekak ívén és popsik völgyén.
– Így is jó? – kérdezte Virág, és ajkait kitárva közelített két kéz által közrefogott farkamhoz.
Az autós lány marka lentebb csúszott, fejét félrebiccentve, csodálkozó tekintettel nézte, ahogy félig eltűnök Virág szájában, aki egy hirtelen mozdulattal kényelmesebb pózt választott, elém térdelt.
Mindkét kezemmel az autós lányon matattam, egyszerre akartam felfedezni feszes puhaságának minden szokatlan méretét. Finoman, de azzal a határozottsággal döntött hátra, melyet megismerhettem már a zálogkiváltós, közös játékunk során. Húztam magammal, s amikor homlokunk összeért, és kétkézzel magmarkoltam a fenekét, jót nevettünk a helyzeten: ilyen történt már velünk ezen az éjjelen, csakhogy akkor 20 ember figyelte a műveletet, most meg csak Virág láthatná, ha nem lenne elfoglalva.
Átvetette a lábát, s mint vágtázó zsoké, végighasalt rajtam. Két kisméretű, feszes cici közé fúrtam a fejem, kicsit bekaphattam mindkét bimbót, de már csúszott lejjebb, és a szánk került egyvonalba. Virág közben kényelmes ügetést diktált az autós csaj popsijától nem messze.
Éppen ez az a helyzet, amit a végtelenségig el bírnék viselni!
Virág, akivel ez már második közös fél-éjszakánk, kieresztette forró ajkai közül elkényeztetett szerszámomat, és – úgy érzékeltem – a másik csaj popsivágatához illesztette, dörgölte, aki ezt megérezve, hastáncos módjára mozgott rajtam, és még lentebb ereszkedett. Egy apró mozdulat nyomán éreztem, hogy bármiféle irányítás nélkül a punci bejáratánál állok, sőt lassan beszippant a mély nedvesség. Nagyon lassan mozgott, mint ahogyan gőzmozdony löki és fogadja magába a dugattyút induláskor.
Virág félig hason mellém heveredett, arcomba mosolygott, egyik kezével az autós lány és az én testem közötti felületen kalandozott, a másik kezének minden ujjával saját magát ajnározta.
– Gyere belém! – súgta.
Kicsit sajnáltam félbeszakítani a vonatozást, de – Maradj csak így! – kibújtam az autós lány alól, és szelíd irányítással melléje térdeltettem Virágot.
Micsoda látvány!
Egy kisebb és egy nagyobb, ám mindkét popsi tökéletes arányban áll a hozzátartozó további női testtel. Ezért tartom a legnőiesebb gyümölcsnek a körtét?
Virág mögé térdelve bevezettem a továbbképzés során már kétszer meghódított résen át a feszülve követelődző férfidíszemet, miközben a másik popsit simogattam. Néhány mozdulat után csere. A lányok át-átnyúltak, megmarkolták egymás melleit, rezgő mozdulattal megérintették a másik csiklóját… Újabb csere. Az autós lány jött velem, Virág mögött térdelve, annak popsijába dugta a kisujját, s a számba a nyelvét… Megint csere. Most Virág csatlakozott hozzám, és először visszaadta a popsi óvatos ujjazását, majd fordított helyzetben, háton becsúszott a másik csaj alá, ott tanulmányozta a dugattyú működését, és becsléssel – a zacskó tapogatásával – ellenőrizte az üzemanyag-készletet. Lábait valami hallhatatlan zene ütemére nyitogatta. Viszonzásképpen a két térd előrébb araszolt – lankadatlanul követtem -, és az újdonság-csaj feje elmerült a széttárva felejtett lábak között… Egyre hangosabbakká váltunk.
A lányok teljes összhangban helyet cseréltek egymással, nekem szinte mozdulni sem kellett, csak amikor újabb – a jobban ismert – punci került elém. Jól jött ez az apró szünet, mert szerettem volna még sokáig élvezni a váratlanul adódó élményt, sajnos ennek a remélhető hosszát már így sem sokra értékeltem. Önkéntelenül mozogtam, felvettük egymás ritmusát, míg tekintetem fáradhatatlanul pásztázta az elém táruló, időnként változó látványt.
Az autós lány hangján hallatszott, hogy célba ért, majd én következtem: Virág rejtekhelyébe ürítettem az egész készletemet. A hirtelen túlontúl érzékennyé váló farkammal még ösztönösen löktem néhányat, majd tudatosan húzogattam még, miközben megmerevedett a popsi előttem, és Virágból kitört egy hosszú, kéjes sóhajtás.
Vagy a továbbképzés szervezői választottak olyan helyszínt, ahol elég széles ágyak találhatók, vagy a szálloda készült fel eleve többszemélyes tartózkodásra alkalmas ágyakkal a mindenkori továbbképzésekre, esetleg már a tervezők vagy a gyártó számított ilyesféle akciókra… Mindegy is! A fő, hogy kicsit összekuszálódva, ám viszonylag kényelmesen elfértünk hárman az egyik ágyon, s akkor még ott áll parlagon, néhány lépésnyire egy másik!
Ahhoz képest, hogy odakinn intenzíven világosodott – a sok apró fényforrást egyetlen óriásira cserélték – mondhatjuk: sokáig aludtunk. Ha azonban számításba vesszük, hogy eleve éjfél körül kezdtünk el hármasban játszadozni, először csak tétován, majd igen célirányosan, közös kielégülést keresve, s még így álmos szemekkel arra is tekintettel vagyunk, hogy nagyon rövidek az éjszakák ilyentájt, akkor viszont keveset aludtunk.
Az ablak irányába hunyorogtam. Itt tartózkodásom harmadik ébredése több szempontból eltért a megelőző kettőtől. Először: Karcsi kivételesen nem feszített üzletszerző öltönyében az üvegtábla előtt, mintha éppen halálbiztos biztosítást vagy hőre olvadó edénykészletet szeretne oktondi vevőire sózni. Másodszor: Egyik oldalamon, nekem háttal, popsiját mutatva az autós csaj aludt békés domborításban. Harmadszor: Ahogy bambán megfordítottam a fejem, ezen apró mozdulat elindította Virágot, és a nálam mindig valamivel korábban ébredő farkamat kezdte kétujjal simogatni.
Akkor még nem tudtam, hogy létezik „negyedszer” és „ötödször” is, ám Virág egy apró fejmozdulattal jelezte, hogy nézzek a szomszédos ágy felé.
Hasonló felállást láthattam. A falnál Luca ismert fenekét, amelynek Karcsi hátat fordított, s amihez a sajátját illesztette. Az ágy innenső oldalán a lábak vonaláig lecsúszva egy jóval nagyobb, érett alma mosolygott – biztos voltam benne, hogy Nagycicis tulajdona -, azért került jóval lentebb, hogy feje, pontosabban szája egyvonalba kerüljön Karcsi reggeli kényeztetésre vágyó szerszámával.
Ilyen nekem is jólesne – jeleztem Virágnak selymes haja megsimításával.
Ahogy Nagycicistől elleste, lentebb csúszott, és szapora cumizásba kezdett.
A két lány – Virág és Nagycicis – szinkronban mozgott, a másik kettő összehangoltan és zavartalanul aludt. Karcsi megfeszített hüvelykujjával és fülig szalasztott mosolyával jelezte felém szertelen elégedettségét… Bennem is túláradtak az érzések, alig fértek már, hamarosan egy hosszú, hangos sóhaj kíséretében Virág felső kelyhébe töltöttem.
Az autós lány mocorgott, elmosolyodott álmában, magára húzott egy gyűrött takarót, és folytatta vándorlását az ismeretlen birodalom könnyed ösvényein.
A szomszéd ágyon is befejeződött a reggeli ébresztés.
Óvatosan leereszkedtem az ágyról és csendben elfoglaltam a fürdőszobát. Már a vállamat ostorozta a meleg, karcsú vízsugarak hada, amikor belépett Nagycicis. Némán integetett, a mosdónál kiöblítette a száját, majd olyan közel állt meg, hogy őt is érték az elkóborolt vízcseppek.
– Segítsek? – kérdezte.
– Jöhetsz, mindjárt végzek – Jelezve hajlandóságomat, arrébb húzódtam.
– Téged meg már ismerlek! – nézett valahová a derekam alá, s hogy egyértelmű legyen az üdvözlés címzettje, ¾-et mutató jelzőmbe kapaszkodva lépett be mellém a kinyílt zuhanyrózsa alá.
– Azt üzeni, hogy emlékszik, kellemes élmény volt az a hétfő éjjeli kaland – vettem át a szóvivő szerepét.
– Jobb voltam, mint ez a két csaj? – Mohó tekintettel meredt rám.
Összeszedtem minden reggeli diplomáciai érzékemet:
– Nem lehet összehasonlítani a csajokat! Mindegyik más – magyaráztam – szerencsére. Így érdekes.
– Jó-jó! – Láttam rajta, hogy nem éppen ezt akarta hallani, hanem valami puncsot a felejthetetlenségről. – Azért még folytathatjuk, ha van kedved, amit hétfőn elkezdtünk…
– Tetszik az ötlet! – válaszoltam szóvivőként, lefordítva a jelbeszédet, amely szerint a ¾-es állás nemhogy csökkent volna, hanem a mosás és Nagycicis túlfűtött erotikus vonzása következtében felfelé indult.
Kicuppogtam a kőre, és gondosan megtörülköztem.
Nyílt az ajtó, és egymás után megjelent Virág, Luca és az autós csaj. Sürgetően néztek Nagycicisre, aki névadóiról mosogatta éppen a habot. Talán az én tusfürdőmet? Annak az illatát érzetem. Nem mintha zavarna, de furcsa lehet egy lányon érezni.
Még az ajtóból visszapillantva láttam, hogy Luca lelkesen segít Nagycicisnek a fürdésben, s elképzeltem, ahogy Virág és az autós csaj is kölcsönösen mosogatja majd egymást. Erős késztetést éreztem, hogy visszalépjek, és gyönyörködjek a látványban.
A szobában Karcsi elégedett vigyora fogadott:
– Csak nem hoztál rám szégyent! Amikor elindultatok a buliból, már láttam, hogy összejön a két csaj, és én is rádumáltam az enyémeket egy kis hancúrozásra.
– Mikor jöttetek? Én aludtam…
– Mint mindig! Úgy elterültetek mind a hárman, mint a kik kiütötték magukat. De sokat segített, mert az én csajaim egyből beindultak, látva a jó példát.
– Van még egy éjszakánk! – lelkesedtem.
– Az ám! Nem is akarok mégegyszer visszamenni Zoli bátyánk bulijába, unalmas, kisded játékokra, inkább itt elfickándozunk a csajokkal.
Alig néhányan maradtak a reggeliző-asztalnál, mikor kis társulatunk belépett.
Az a nő, aki előző reggel közölte velem Timi rosszullétét és eltávozását, most merőn figyelt. Fürkésző tekintete feltűnt Virágnak is, mert nevetve kérdezte:
– Jelentkezni szeretne a csapatba?
– Nem hiszem, hogy látszana rajtunk, mivel töltöttük az éjszakát – válaszoltam elmélázva.
– … és a reggelt! – szólt bele Nagycicis is.
Határozottan úgy éreztem, hogy a háromasztalnyira reggelizgető, kipihentnek tűnő lány, aki minden bizonnyal siet majd arra a továbbképzésre – melynek aktuális előadásairól nekünk, hatunknak nem sok fogalma van -, mondani akar valamit.
Talán Timi nagyon beteg? – Hatalmasat dobbant a szívem.
Elébe mentem az információknak, odasétáltam az asztalához.
– Szép reggelt! – köszöntöttem.
– Hasonlókat!… Timi küldött egy sms-t, hogy minden rendben, de nem jön már vissza erre a két napra.
Kettő? Nemcsak egy? – morogtam magamban. Aztán rájöttem, hogy valójában tényleg két nappal van hátra, s nem egyetlen éjszakában kell gondolkozni, ahogy én teszem.
– Kár… – válaszoltam lemondó hangsúllyal.
– Azt írta, hogy felhívhatnád, ha van kedved!
– De jóóó! Hát te tudod a számát! – Ez hogy nem jutott eddig eszembe?
– Itt van, fel is írtam neked…
Kissé udvariatlanul otthagytam, és kiszaladtam az étterem elé, közben előkotortam a zsebem mélyéről a telefont.
Megismertem a hangjukat.
Nevetgélve, viháncolva jöttek fel a lépcsőn. Gyorsan legyűrték a reggelit, minél hamarabb folytatni lehessen a csoportosan elkövetett szexet.
Mintha Zoltán jellegzetes orgánumát is felfedeztem volna, úgy látszik, bővült a csapat.
Amikor kinyitották az ajtót, és Zoltán minden csajt a fenekénél fogva előretessékelt, éppen becsuktam a közepes méretű bőröndömet.
Döbbent tekintetek mérték fel a helyzetet.
– El kell mennem, de nektek feledhetetlen továbbképzést kívánok!
Gyors kézfogás a férfiakkal, pusziváltás a csajokkal. Indultam a csajomhoz.
A nagy szexuális átverés
Szex emeltdíjas sms? Megdöbbentő részleteket tudott meg a Hírextra egy olyan embertől, aki korábban egy szex-sms call centerben dolgozott: az egész egy nagy átverés.
Hogyan találtál rá erre a munkára?
Egy barátom ajánlotta. Szükségem volt a pénzre, így bevállaltam ezt a bizarr, rendkívül perverz munkát. A cégnél nem voltam bejelentve, tehát feketén dolgoztam náluk, napi ötezer forintért, három műszakban.
Nyilván volt valamilyen felvételi követelmény, és betanítás…
Nem volt komolyabb betanítás. Elmondták nekünk, hogy lehetőleg be kell húzni az sms küldőit a csőbe, több üzenet, több pénz alapon. Felvételi követelmény sem volt, de a legtöbben egyetemista fiúk voltunk, nem okozott problémát az írás.
Melyik cégről beszélünk?
Egy téren van egy irodaház, ahol a cég irodát bérel. Többet nem mondanék róluk.
Egész pontosan mit csináltál a cégnél?
Leültünk egy számítógép elé, ami ontotta magából a megválaszolásra váró beteg smseket. Az üzenet küldője a hirdetés alapján egy vad dominának írt, esetleg egy szőke nagymellű lánynak, vagy éppen egy kiéhezett diáklánynak: teljesen mindegy volt, az összes karaktert én alakítottam.
Ha mondjuk a dominának írtak, akkor felvettem a megkövetelt stílust, és szó szerint aláztam őket. Volt egy nagyon vicces eset. Egy üzenetben csak annyit írt valaki, hogy „aláz!”, mindezt egy zével. Egész nap ezen az smsen nevettünk, persze megdolgoztunk a pénzünkért, teljesítettük a kérését.
Hogyan aláztad?
Volt olyan eset, amikor kiküldtem az erkélyre a delikvenst azzal az indokkal, hogy építettem neki egy szöges ketrecet, amiben egész nap szenvednie kell. Akadt olyan, aki megkérdezte tőlem, hogy megnézhetné-e a kakimat? Azt válaszoltam hogy igen, amire visszaírt hogy ne húzzam le, mivel szeretné, ha leírnám a székletem külsejét. Teljesen elmebeteg pszichopata emberekkel álltam napi kapcsolatban, persze lányok álcája mögé bújva.
Volt valami jellegzetes, visszatérő kérdés?
Persze. Nagyon sokan elsőre megkérdezték, hogy az általam alakított lány borotválja-e a punciját. Ötven százalék esélyem volt, hogy eltaláljam a hívó fél gyengéjét. Ha nem tetszett a válasz, nem írtak többet.
Hány lányt kellett alakítanod?
Hat-hét karakterem volt összesen, így nagyon kellett figyelnem arra is, hogy a nagymellű szőke titkárnő nevén ne a domina szövegeit írjam. Vicces volt az is, hogy ennél a vállalatnál több fiú dolgozott, mint lány, valószínűleg azért, mert ők perverzebb dolgot írnak a hölgyeknél.
Hány üzenetre kellett válaszolnod egy nap?
Napi szinten nagyjából kétszáz üzenetre kellett válaszolnom, de persze voltak súlyos esetek is. Kiderítettük, hogy a plázákban a biztonsági őrök nagyon kedvelik ezt a szolgáltatást, tulajdonképpen az őrhelyük, és a mosdó között cikáznak, ahol persze magukhoz nyúlnak. Egyikük egy bombariadó alatt is bent maradt az smsezés miatt, nem volt hajlandó elhagyni az épületet. Egy üzenet úgy 250 forintba kerülhetett, könnyen kiszámoltuk, hogy egy hónapban 150.000 forintot költhetett csak erre, magyarul az egész fizetését elverte.
Sajnáltátok?
Igen, a végén megsajnáltuk. Tudtuk, hogy melyik szám az övé, könnyen beazonosíthattuk a srácot. Próbáltuk rávenni, hogy hagyja abba az üzengetést, a végén már megírtuk neki, hogy kopjon le. Nem tette meg, sőt, talán élvezte is a dolgot.
Aki hülye, haljon meg. Hány karakterből kellett megoldani az üzenetet?
Százhatvan karakter volt egy sms, átlagban négy üzenetet sikerült váltani a partnerrel. Az előző példa egy extrém eset volt, vele éjjel-nappal írogattunk egymásnak.
Mennyire volt megszervezve a munkátok? Összebeszéltetek egymással?
A visszatérő embereknél az volt a baj, hogy három műszakban váltottuk egymást, de nem beszéltük meg, hogy „Emesével” mi történt a délelőtt folyamán. Magyarul a délutános nem tudta, hogy „Emesének” van-e pincsije, vagy sem. Olyan is volt, hogy „Emesének” délelőtt volt egy húga akivel szintén szerelmeskedni kellett, délután már egy férjezett asszony volt. Ebből persze kialakultak problémás esetek, de soha sem buktunk le… nem mintha ennek lett volna jelentősége.
Alap, hogy sokan akartak találkozni veled, vagyis az általad alakított női karakterrel.
Persze, sok ilyen eset volt, ilyenkor le kellett koptatni őket. Persze ezt is lehetőleg minél több üzenetben. A „miért, a hol, a nem erről szól a dolog” kombinációval általában ezt teljesíteni tudtuk. Eszembe sem jutott, de ha elmentem volna egy ilyen találkozóra, vicces helyzetnek lehettem volna tanúja: az alak egy bombázó lányra vár, és megjelenik egy szakállas fickó, aki mondjuk a jól bevált „Emese” néven mutatkozik be, és mindent tud a perverz üzenetekről.
Én egy nap alatt kiégtem volna. Az elején még vicces, sőt kifejezetten szórakoztató volt. Valójában azonban az egész egy hatalmas átverés, egy undorító, szemét dolog. Amikor rájön erre az ember, akkor megundorodik ettől az egésztől, arról nem is beszélve, hogy a cégnél nem tartottak minket semmire sem, pedig mi termeltük a profitjuk legnagyobb részét. Tipikus multi szemlélet. Utolsó kis senkik voltunk ott, pedig mindenki diplomás, vagy diploma felé közeledő ember volt.
Beteges? A perverzió az emberi viselkedés azon formáira vonatkozó kifejezés, amelyek eltérnek a hagyományostól és normálisnak tekintettől. Eredeti definíciója szerint „elhajlás az eredeti jelentéstől vagy tantól”, szó szerint elfordulás a normáktól. A perverz szót többnyire pejoratív értelemben használjuk az ilyen viselkedést követő személyekre. A perverzió különbözik a deviáns viselkedéstől, ami a társadalmi szabályok szándékos felrúgását jelenti, bár a kettő vonatkozhat egyazon fajta viselkedésre.
Nős férfiak, akik fizetnek a szexért
Olyan izgalmas az egész – mondja Balázs. Ő, sok más férfihoz hasonlóan, bár biztos és boldog házasságban él, rendszeresen örömlányokhoz jár, ahol fizet a szexért. Balázs 20 éve él házasságban Katával. Mégis havonta egyszer jelentős összeget fizet egy örömlánynak, hogy az teljesítse legtitkosabb vágyait. Felesége sajnálatos módon súlyos betegségben szenved, képtelen házaséletet élni. Balázs ezért inkább amolyan hobbiként folytatja kalandozásait:
Olyan izgalmas az egész – mondja Balázs.
Sok Balázs van: Az interneten, de a hirdetőújságokban is rengeteg olyan hirdetést találunk, amelyekben férfiak szexuális szolgáltatásokat keresnek. Mint például:
„Középkorú, családos férfi keres alkalmi női társaságot, megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében.”
Valaki csak egyszerűen fogalmaz:
„Cukrosbácsi keresi új kedvencét,”
vagy itt van például egy másik:
”Bevállalós női társaságot keresek szabadidőm szórakoztató eltöltésére, kárpótlás sem marad el.”
De van, akik változnak
Ezek a férfiak valami izgalmasra, valami újdonságra vágynak, hogy kiélhessék legtitkosabb vágyaikat és fantáziájukat.
De nem ez az egyetlen ok, amiért a férfiak fizetnek az alkalmi szexért. Egy általunk megkérdezett szexuálpszichológus szerint viselkedésük elsődleges oka az, hogy az évek során elveszítették az intimitást és a bensőséges viszonyt a feleségükkel.
Norbert sokat utazik, egy időben szinte minden városban tudta, kit kellett felhívnia egy kis bujálkodásért. „A feleségemmel nagyon feszült viszonyban voltunk akkoriban. Akkor született meg a harmadik gyermekünk, és egyszerűen megszűnt közöttünk az intimitás, és ami még rosszabb, a kommunikáció is.” Két éven keresztül rendszeresen látogatta az örömlányokat, de egy napon ráébredt, hogy ez így nem mehet tovább. „Egyik este hazamentem és megláttam a gyermekeimet. Rettentő bűntudatot éreztem, és nagyon szégyelltem magam. Olyan volt, mintha őket is megcsaltam volna…” Szerencséje volt, családja a mai napig nem szerzett tudomást korábbi hobbijáról.
A szexuálpszichológus szerint a szerelmet és intimitást máshol kereső férfiak számára az egyetlen tisztességes út, a „gyógymód”, ha visszatalálnak a normális szexuális élethez, a családjukhoz, és az eredeti értékeikhez. A prostituáltaknál jobb megoldás lehet számukra a maszturbáció. De szinte minden esetben érdemes ás ajánlott szakemberhez fordulni: szexológushoz, terapeutához, pszichiáterhez.
Ugyanis miközben külön kalandoznak, keresik a kiutat – mert szeretik a feleségüket. Nem bonyolódnak állandó kapcsolatba a szeretővel, állandó barátnővel, inkább választják az alkalmi, névtelen élvezeteket, amely azonban jelentős bűntudatot okoz számukra. De pont a bűntudat és ezen „kapcsolatok” jellege miatt van visszaút.
Egy érdekes amerikai felmérés szerint a prostituáltak szolgáltatásait rendszeresen igénybe vevő házas férfiak 40%-a állítja, hogy házassága sokkal boldogabb, mióta ő máshol fizet a testi élvezetekért.
Hogy aztán van-e bocsánat, illetve szükség van-e a teljes feloldozásra, már a kapcsolattól és a felektől függ. Lehet, hogy a férfi saját titka marad, de az is, hogy őszintesége kell ahhoz, hogy a feleség is észre vegye: valami már nagyon nem stimmel. A legfontosabb azonban, hogy mind a ketten akarják a változást. Hiszen szeretik egymást, családjuk, otthonuk, jövőképük van.
Az interneten keres szexpartnert a görögök fele
Minden második görög flörtöl az interneten keresztül és létesítene szexuális kapcsolatot valakivel, akit a világhálón ismert meg.
A görög pszichológiai és szexuális egészségügyi intézet által 1014 személy részvételével készített felmérésből az derült ki, hogy a válaszadók 45,6 százaléka flörtöl online, 45,7 százalékuk pedig azt állította, hogy lefeküdne valakivel, akit az interneten keresztül ismert meg. Az adatok azt is kimutatták, hogy a görögök majdnem 10 százaléka létesítetett tiltott szerelmi viszonyt az internet segítségével, minden ötödik válaszadó pedig elismerte, hogy a közösségi portálok böngészése károsan hat partnerkapcsolatára.
A görögök hosszú ideje világklasszis szeretőknek tartják magukat, de néhány tanulmány szerint a házasságkötések száma meredeken zuhan. A görög statisztikai hivatal, az Esye adatai alapján 2008-ban ezer emberre 4,76 házasságkötés jutott, szemben az egy évtizeddel korábbi 5,12 százados, illetve az 1980-ban rögzített 6,47 százados aránnyal.
Tíz szexpartner jut egy átlagos európai nőre
Az európai nők „fogyasztják el” a legkevesebb szexuális partnert életük során, az élen az ázsiai nők állnak – derült ki egy fogamzásgátlásról szóló nemzetközi felmérésből, amelyet a Rómában megtartott Európai Nőgyógyászati Társaság Kongresszusán tettek közzé.
A kutatás – amelynek során 9600, 16 és 49 év közötti nőt kérdeztek meg – azt mutatta, hogy szexuális életük folyamán az európai nők váltanak legkevesebbszer partnert, átlagosan 10 kapcsolatuk van. A legaktívabbnak az ázsiai nők mutatkoznak, nekik átlagosan 14,3 partnerük van, őket 12 partnerrel a latin-amerikaiak, majd 11 kapcsolattal az észak-amerikaiak követik.
A világátlagot tekintve elmondható: a nőknek szexuális életük alatt 11 kapcsolatuk van, és 63 százalékuk használt életében legalább egyszer fogamzásgátló tablettát. A szer szedésében Európában Olaszország van a leginkább lemaradva, ott a nőknek csak a 16,2 százaléka használ fogamzásgátlót. Hollandiában ez az arány 50 százalék, Franciaországban és Portugáliában 40 százalék, Svédországban pedig 30 százalék.
A nők 91 százaléka gondolja úgy, hogy a fogamzásgátlás felelősséget jelent, 89 százalékuk úgy véli, a szerek szedése alapvető joga. 81 százalékuk szerint a fogamzásgátlás a lehető legmegnyugtatóbb eszköz ahhoz, hogy megéljék szexualitásukat.
A szexuális szokásokat illetően a tanulmány rámutatott, hogy az európai nők 32 százaléka 16-17 éves korában élte át első szexuális élményét, 24 százalék pedig 18 és 19 éves kora között. A tanulmány kiemeli, hogy a nők rendkívül felületes ismeretekkel bírnak a fogamzásgátló szerekről.
Nikolett dugni akar 06-30/275-4289
[Escort] További több száz szexpartnert kereső lány, a Szex-partnex.hu oldalon