Családi szextörténet: A szauna

Húgom huszonkét éves és mivel egyetemista, pesten lakik. Elég nagy köztünk a korkülönbség, éppen tíz év. A vizsgaidőszak előtt felhívott, hogy lejönne hozzám, mert pesten a koleszban nem tud készülni, anyánkhoz meg nem akar menni, mert összevesztek. Én, mivel nem rég költöztem be a frissen befejezett házamba, és igen büszke voltam rá, mondtam, hogy a vendégszobában nyugodtan tanulhat.
Mivel a házba elég sok energiát fektettem, minden elég jól ki van találva. Minden helyiségben van mozgásérzékelő a riasztóhoz, olyan típus, amiben kamera is van, hogy rögzítse a betörőt. A rendszer a házautomatizálásba van kötve, ami a dolgozóban lévő számítógépre küldi az adatokat, ha akarom.
A másnap délutáni vonattal meg is érkezett Zsuzsi, és persze ki kellett mennem érte, mert sok csomagja volt. Hazamentünk és bevittem a cuccait a vendégszobába. Megbeszéltük, hogy estig kipakol, tanul, aztán mikor hazajöttem, közösen összedobunk valami vacsorát. Közben én még elmentem dolgozni. Este beálltam a garázsba és bekiabáltam a lakásba
– megjöttem, elmegyek tusolni! – a vendégszoba felől valami nyugtázás félét hallottam. Ledobtam az öltönyt a gardróbban és beléptem a szomszédos fürdőben lévő tus alá. Az egész napi stressz mintha habos patakokban folyt volna le rólam, egészen ellazulva léptem ki és megtörölközve egy sortot és pólót vettem magamra. A konyhába lépve Húgit már a vágódeszka mellett találtam.
– Szia! De jó illatod van – fogadott, miközben a kezében lévő késsel egy szelet csirkemellet vágott csíkokra.
– Szia, köszi. Mit eszünk?
– tandori csirkemell, jó lesz? – fordult felém kérdő tekintettel.
Megkérdeztem, mit segíthetek, Ő pedig rám bízta a rizs és a zöldségek párolását. Alig fél óra alatt kész lett a kaja, és mivel már eléggé melegre fordult az idő, úgy döntöttünk, a teraszra terítünk. Megbeszéltük az egyetemi sztorikat, a pesti élet előnyeit, hátrányait, megdícsérte az új házat, a stílust, a felszereltséget, a szaunát, aztán a szó az előző pasijára terelődött, hogy mennyire gyökérül viselkedett, mert azt hitte, hogy milyen faszagyerek, persze azt nem tudta nyújtani, amitől Zsuzsi boldog lett volna, az ágybéli teljesítményéről nem is beszélve. Én mondtam, hogy én egész másképp viselkedem a csajokkal. Késő estig dumáltunk, elfogyott egy üveg bor is. Mikor asztalt bontottunk, mondtam, hogy én még beülök egy kicsit a szaunába. Húgi megkérdezte, hogy zavarna-e ha csatlakozna, mert még sosem próbálta és kíváncsi. Mondtam, hogy nyugodtan jöjjön. Én bekapcsoltam a szaunakályhát, és pár perc után egy törölközőt magam köré tekerve beültem a már viszonylag meleg kamrába. Néhány csepp illóolajat cseppentettem a kövekre, majd a dézsából locsoltam rá néhány kanál vizet. Az illatos gőz hamarosan megtöltötte a helyiséget. Az üvegajtó mögött megállt Zsuzsi és óvatosan benyitott.
– én fürdőruhát vettem, nem baj? – kérdezte
– Nem, de kényelmetlen lesz. Ha akarod, dobd le és van fürdőlepedő a szauna mellett balra a szekrényben. –
– Köszi, mindjárt jövök. – mondta és visszacsukta az üvegajtót.
Rövidesen megjelent egy, a melle felett éttekert nyers színű fürdőlepedőbe csavarva. Vörösesbarna, hosszú, hullámos haja copfba volt fogva, a fürdőlepedő éppen a feneke alsó vonaláig ért.
Néhány percig csak ült, majd megszólalt.
– neked nem süti a feneked a pad?
– Nem, alattam van a törölköző.
– Nekem ahhoz rövid.
– Nyugodtan tekerd a derekad köré, a gőztől úgysem látnék semmit.
Hallottam ahogy Húgi feláll és leveszi a törölközőt.
– ha nem látsz semmit, akkor csak magam alá hajtogatom- hallottam valahonnan előlem.
– Nyugodtan. Lehet, hogy én is ráülök, egyedül szoktam itt lenni, és akkor mindig csak alattam van.
– Ne zavartasd magad, mintha itt sem lennék.

Miközben a törölközőt én is kispárna méretűre hajtogattam, megkérdeztem, hogy mi volt a legnagyobb baj a pasijával, nem-e lehetett volna változtatni a dolgon.
– Igazából társaságban úgy bánt velem, mintha nekem ki kellett volna őt szolgálnom, folyton olyanokat kért, hogy vigyek neki egy sört, vagy a kabátját, meg ilyesmi. Aztán mikor hazaértünk akkor meg, hogy kényeztessem, adjak neki enni, meg elégítsem ki, így, meg úgy. Azt persze meg sem kérdezte, hogy nekem jól esne-e egyszer végre kielégülni. Én szopjam le, de persze ő nem hogy nem nyalt ki, de még a kezével se nagyon ért hozzám. Én legyek mindig készen arra, hogy fogadjam a közeledését, de ha én akartam valamit, akkor pont nem ért rá. Aztán persze öt percen belül elment, én meg feküdtem ott, még félig sem felizgatva. Egyszer szóba hoztam, hogy én nem mentem el szeretkezés közben, erre ő közölte, hogy lehet hogy kezdek frigid lenni, mert ő eddig mindig minden nőjét kielégítette és eddig engem is. Nem mondtam meg neki, hogy mióta együtt voltunk, én csak a saját kezemtől elégültem ki, egyedül, más pasikról álmodozva.
– Kikről álmodoztál?
– Hát, mindenféle pasikról, akikkel találkoztam az egyetemen, vagy ha láttam egy szép párt valahol, akkor a lány helyébe képzeltem magam, ilyesmi…
– Ez olyan hihetetlen a számomra. Az én szememben te egy olyan nő vagy, akiért a pasik kiteszik a lelküket, hogy megszerezzék és megtartsák.
– Ugyan…
– De, tényleg. Csinos vagy, ápolt, formás, nem olyan melletlen, seggetlen cicababa, és ráadásul még intelligens is. Igazán izgalmas nő vagy!
– Köszi, de valamiért ezt én nem érzem. Valahogy mindig félresikerülnek a kapcsolataim. Tudod, hogy eddig hat komoly pasim volt, és csak eggyel tudtam kielégülni? Szerinted ez jó arány?
– Lehet, hogy azon kell változtatni, ahogy pasit választasz, nem?
– Biztosan.
– És mikor szakítottál vele?
– Amikor egyik este beállított egy tizenéves szőke csajjal, hogy ma ő is beszáll hozzánk. Én kérdeztem, hogy mibe száll be, erre Ő elkezdett magyarázni, hogy milyen maradi és prűd vagyok, a legegyszerűbb vágyait sem tudom kielégíteni. A szőke csaj persze egyből ajánlotta, hogy van egy barátnője akit fel tud hívni, ez a tahó meg persze kapott a lehetőségen. – mondta Húgi a sírás küszöbén- Én meg, miközben ezek várták a másik lányt és bemelegítettek, összecsomagoltam és eljöttem… – mondta és halkan sírva fakadt.
Én mellé ültem és a fejét kezdtem simogatni. Húgi a padon összegömbölyödött és az ölembe hajtotta a fejét.
A Szaunában töltött húsz percet így beszélgettük végig. Húgi fejét, vállát, hátát símogatva nyugtattam meg és megpróbáltam meggyőzni, hogy lehetőleg ne a külső után ítéljen és válasszon magának pasit. Mikor lejárt a szaunakályha órája, és a gőz kezdett kicsit felszállni, szóltam neki, hogy menjen előre, tusoljon le hűvös vízzel, én majd megyek mikor ő végzett. Ahogy Zsuzsi kiment végignéztem a feszes, gömbölyű testén, mert a gőz már nem sokat takart, majd hallottam, ahogy megnyitja a csapot és alááll. Hamar kilépett a hideg víz alól és a szauna-ajtó előtt megállva szólt, hogy mehetek. A szaunában szinte már nem volt semmi gőz és egy pillanatra úgy tűnt, mintha Húgi engem nézett volna, ami azért kínos, mert – mi tagadás – a meztelen teste látványától felállt a farkam. De elhessegettem magamtól a gondolatot és magam köré tekerve a törölközőt, kiléptem a fürdőbe. A folyosó végén még láttam Zsuzsit ahogy meztelenül, a fürdőlepedővel éppen törölközve befordul a vendégszoba ajtaján. Mivel eleget beszélgettünk szexről, és a bor is dolgozott bennem, valamint azt gondoltam, ha Ő látott engem, én is jobban megnézem Őt, gondoltam megnézem, ahogy a húgom ágyba bújik. Ezért bementem a dolgozószobába, bekapcsoltam a számítógépet, és gyorsan elindítottam a megfelelő szoftvert. Rákattintottam a vendégszoba ikonra és megjelent a kép. Húgi a nagy fürdőlepedőt éppen az egyik székre dobta. Mindkét kezét magasra emelve nyújtózott egyet, amivel jól láthatóvá tette, hogy milyen fazonra van borotválva a vöröses szőrzete. Kivette a copfját összefogó hajgumit, az ujjait fésűnek használva megigazította a válla alá érő haját, majd kinyújtott lábbal az ágyra feküdt, egyik bokáját a másikra tette, és a feje alá rakta mindkét kezét. Egy ideig így feküdt, majd az egyik kezével végigsimított a hasán és az ujjbegyével a köldöke alatt a szőrzetét is megborzolta. Néhányszor fel le círógatta magát a köldökétől lefelé indulva, egészen addig a pontig, ahol a két combja összezáródott. Pár mozdulat után az addig átkulcsolt lábát lazán a másik mellé tette, így a simogató mozdulatai mélyen a két combja között értek véget. Ekkor a szeme már csukva volt és az ujjai csak a tusolástól még vizes, sűrű, vöröses szőrzetén játszottak. Én a számítógép előtt ültem, és a törölköző alól már kikandikált a műsorra hevesen reagáló farkam. Kis idő leteltével mindkét combját fölhúzta és egészen széttárta őket, majd mindkét kezével a lába közé nyúlt. Az egyik kezét egészen alul helyezte el, és a hüvelybenemetét kezdte izgatni, a másikkal pedig a csiklóján körözött egyre lendületesebben.
Ekkor picit felhangosítottam a mikrofon jelét, hogy a hangokat is hallhassam. Miközben hallgattam, én is a lábam közé nyúltam és megmarkoltam a kőkeményen álló farkamat, majd lassan húzogatni kezdtem. A szobából finom cuppogásokat és sóhajokat lehetett hallani, néha pedig hugi mormogott valamit. Ahogy egyre jobban belemerült az élvezetbe, a sóhajok apró nyögésekbe mentek át, a mormogásból pedig kezdtek érthető szavak formálódni.
– Igen, ott, csináld még, beljebb, igen, jól csinálod, szeress még, igen ott, jó, nagyon jó. – hallottam, miközben Húgi két ujja is eltűnt a hüvelyében.
Ezek szerint Húgi most is álmodozik valakiről és úgy elégíti ki magát. A kezem egyre lendületesebben járt a farkamon, közben Húgi egy pillanatra abbahagyta az önkielégítést és az ágy melletti utazótáskájába nyúlva elővett egy testszínű, élethű vibrátort. Visszahelyezkedett az ágyra és a szerszám végén lévő kapcsolóval elindította, majd lassan a csiklójához közelítette az átlagosnál kicsit nagyobb eszközt.
– gyere, olyan jó, ahogy hozzám érsz, igen- sóhajtotta – Kérlek, Dani, ne kínozz, tedd belém a gyönyörű farkad,.. Oh, igen, most jó – mondta, miközben lassan a hüvelyébe tolta a halkan zümmögő gumidarabot.
Teljesen meglepett amit mondott, mivel úgy tűnt, hogy engem képzel a műbroki helyébe.
Teljesen beindultam attól, ahogy én azon önkielégítek, ahogy Húgi rám gondolva önkielégít. Két húzás után már el is élveztem, de a szemem nem vettem le a képernyőről és a kezem is szép lassan járt tovább a csatakos farkamon. Meglepve láttam, hogy Húgi teljes egészében magába tudja fogadni a méretes vibrátort.
– most hátulról! – mondta, majd feltérdelt és a vibrátort hátranyúlva kezdte mozgatni magában.
Egész sokáig játszott magával, mikor a zümmögő hang megszűnt.
– Basszus- hallottam, majd Húgi felkelt, magára tekerte a fürdőlepedőt és kilépett a folyosóra.
A folyosói kamera képén követtem, ahogy a konyhába megy, és a fiókokban kezd keresgélni. Elemet keres, döbbentem rá. De elem csak a dolgozószobában volt. Gyorsan megtöröltem magam és elővettem egy csomag elemet, majd a konyha felé indultam.
– Mit keresel? – kérdeztem
– ceruzaelemet – válaszolt Zsuzsi kissé meglepetten, kipirult arccal.
– Hol kerested eddig? – kérdeztem, nehogy rájöjjön, hogy a kezemben már ott lapul egy csomag.
– Hát itt a fiókokban, meg ott fönt – mutatott sorban a helyekre, miközben én a konyhában lévő kis, kétfokú létráról egy kisebb felső fiókba csúsztattam az elemcsomagot, és gyorsan távolabb léptem. Szerencsére Zsuzsi teljesen el volt foglalva és láthatólag kicsit zavarban is volt.
– És ott? – kérdeztem, miközben felmutattam az ominózus fiókra.
– Ott még nem- mondta, és mivel persze nem érte el, gyorsan felmászott a kis létra tetejére és gyorsan kihúzta a fiókot. A lendülettől kicsit hátrabillent és alig tudta megtartani az egyensúlyát. Én gyorsan odaléptem és a derekát megfogva megtartottam.
– Vedd ki az elemet, addig tartalak. – mondtam és a kezem a derekáról félig a fenekére csúsztattam. Zsuzsi egy pillanatra mozdulatlanná vált, majd felpipiskedett és a fenekét egészen kitolta. Ettől a mozdulattól az egyébként is keveset takaró fürdőlepedő alsó széle még feljebb csúszott és láttatni engedte a húgom kerek, feszes és főként meztelen fenekét. Ahogy felpipiskedett a kezem még inkább a fenekére csúsztattam, mintegy jelezve, hogy biztosan tartom. Persze az egyik kezem ekkor már a csupasz bőréhez ért. Húgi ezt egy halk, mégis hallható sóhajjal vette tudomásul. Az elemek keresése, annak ellenére, hogy a fiók tetején voltak, elég sokáig tartott. Mivel Húgi jobbról is, balról is „alaposan” átkutatta a fiókot, a fenekét előre-hátra, jobbra, balra mozgatta. Közben én hősiesen tartottam és a kezem mindig a mozgását követte. A végére valahogy mindkét kezem a csupasz fenekét markolta, és picit simogatta is. Közben a látványtól és főleg a finom bőr érintésétől a farkam ismét növekedésnek indult, amitől a hegye kibújt a törölközőm alól.
– megvan… – mondta Zsuzsi egész halkan. – még ne engedj el, nehogy leessek… – kért és az egyik lábával egészen óvatosan és lassan egy fokkal lejjebb lépett. Ettől a mozdulattól a combjai szétnyíltak és megcsapta az orromat a női vágy eltéveszthetetlen illata.
– hmm… – nagyot szippantottam az illatból, amit Húgi nem tudott nem észrevenni. A kezeim még szorosabban fogták a fenekét, kicsit szét is húztam és újra összenyomtam a két formás gömböt.
– ahhh….. – hallottam föntről. – Ahogy Zsuzsi ereszkedett a létrán, egyik kezében a nehezen megszerzett elemeket fogta, a másikkal pedig lenyúlt, hogy megfogja a létra kapaszkodóját. Ettől a melle fölött betűrt fürdőlepedő kioldódott és a földre hullott. Teljesen zavarba jött, a létráról leérve picit hátralépett és lehajolt a törölközőéért. Én még mindig fogtam a fenekét, és mivel elég közel voltam, a hátráló mozdulattól az ágaskodó farkam épp a feneke két gömbje közé ért.
– Ahhhh… hallottam ismét – miközben a fürdőlepedőt elengedte, és a földön hagyva felegyenesedett.
– berakjam valamibe az elemeket? – kérdeztem, és a jobb fenékét elengedve előrenyúltam és a hasát megsimogatva tartottam a tenyerem.
– majd megoldom, köszi- mondta, miközben egy pillanatra megfogta a kezem, és a hasára simította a tenyerem. – zenét akartam hallgatni a cd-men, de lemerült. – hallottam a gyorsan kitalált alibit, miközben az alkaromat kezdte simogatni. Miután a farkam gyakorlatilag a meztelen fenékvágatához simult, a kezem pedig a hasára tette, lassan elkezdtem simogatni. Először a hasát és a két melle között, majd a melle oldalát és alját is. Ekkor hátranyúlt és a tarkómat megfogva még jobban magához húzott, a fejével a vállamra borult. Ekkor elengedtem a fenekét a bal kezemmel is és mindkét kézzel a melleit kezdtem kényeztetni, miközben finoman csókolgatni kezdtem a nyakát és a fülét. A gyönyörű, kerek mellei keményen feszültek, a bimbók pedig az ujjaim között ki-ki kandikáltak, ahogy egyre szenvedélyesebben masszíroztam őket. Zsuzsi elengedte a tarkómat, szembefordult velem és a két kezét a nyakam köré tekerve csókra nyitotta a száját. Én, miközben egyik kezemmel a fenekét, a másikkal az egyik mellét kényeztettem, ráhajoltam, és szenvedélyesen visszacsókoltam. Csók közben lenyúlt, megmarkolta a farkamat és lassan játszani kezdett vele. Egyre ütemesebben húzogatta a makkomon a bőrt, én pedig szépen hátulról simogatva eljutottam a lucskos puncijáig. Ahogy megérintettem, Húgi a számba nyögött, majd lassan elém térdelt. Egészen finoman, érzékien kezdte nyalogatni a farkamat, majd miután kiélvezte az előváladék ízét, lassan tövig bekapta. Először lassan, finoman játszott vele, néha a fogával is megérintve, majd egyre gyorsabb tempóra kapcsolt és lendületesen bólogatott előttem térdelve, miközben a keze a combjai között kényeztette a csiklóját. Egy kis idő után lenyúltam és megfogtam a fejét, hogy ne élvezzek a szájába. Megfogtam a kezét és felhúztam, majd megcsókoltam. Csók közben lassan a konyhapulthoz vezettem, majd felültettem rá és a két combját szétrakva közé bújtam. A puncija, lucskos, vörös és teljesen nyitott volt. Először csak körbecsókolgattam, majd szinte lehelet finoman a számba vettem a csiklóját. Húgi hangosan sóhajtozott, majd mikor a csiklójához értem, sikkantott egy picit. A lehető legóvatosabban kényeztettem a bőr alól kikandikáló vörösen csillogó kitüremkedést. Húgi egyre erősebben vergődött, majd miután hirtelen nagyot nyaltam bele, remegve, nyögve élvezni kezdett. Az orgazmusa hosszú, hangos és nagyon intenzív volt. Ahogy lassan csillapodott, felegyenesedtem, és gyengéden csókolgatni kezdtem az arcát, majd kézen fogtam és a nappaliba vezettem. Leültettem a kanapéra, felkapcsoltam a falba süllyesztett hangulatvilágítást, meggyújtottam néhány nagyobb gyertyát és mellé ültem. Lassan simogatni kezdtem a combját, a hasát, a melleit, majd mikor felhúzta a lábait, ismét megtaláltam a csiklóját. Két ujjam közé fogva köröztem rajta, miközben Húgi nyakát csókolgattam, majd mikor felém fordult, szájon csókoltam. A csókunk bensőséges, puha, gyengéd érintés volt, amitől a hátamon végigfutott a hideg. Teljes tenyeremmel a puncijára tapadtam és simogattam, közben egy ujjam a hüvelybemenetét kereste, majd mikor megtalálta, lassan elmerült a forró, lüktető húsban. Zsuzsi a nyelvem kezdte szopogatni, miközben az ujjam már felvette a csípője által diktált ütemet és siklott ki-be a vöröses szőrök között.
Húgi nyögdécselve csókolt tovább, majd elvált a számtól és a kanapén megfordulva elém térdelt, miközben a punciját teljesen kitárta előttem.
Én mögé álltam és a puncijához illesztettem a farkam, majd a csípőjét megfogva lassan elkezdtem beléhatolni. Ő a fenekét egészen kidüllesztette, és nyögve fogadta magába a már robbanásra kész farkamat. Mikor teljes hosszban elmerültem benne, minden átmenet nélkül ütemesen dugni kezdtem. Húgi nyögdécselve vonaglott alattam, én pedig a csípőjét magamra húzogatva tövig löktem belé a farkam, miközben a zacskóm a szeméremdombján csattogott. Mivel nem sokkal korábban már elmentem, elég sokáig játszhattam és ez érezhetően nagy örömet okozott Zsuzsinak. Hol gyorsabban, hol lassabban járattam benne a farkam, néha egészen kihúztam, és csak a hüvelybemenetével játszottam, majd hirtelen ismét tövig beléhatoltam. Aztán megfordítottam és a két lába közé fekve a farkam hegyével izgattam a csiklóját, majd a hüvelyét. Aztán miközben lassan beléhatoltam, a melleit csókolgattam és a bimbóját a számba véve izgattam. Húgi a hátam és a vállam simogatta, majd mikor teljes hosszában befogadta a farkát kétkézzel megmarkolta a fenekem, a combjait a derekam köré fonta és csókra nyitotta a száját. Én leengedtem a fejem, megcsókoltam. Miközben szenvedélyesen csókolóztunk egyre lendületesebb tempóban járattam benne a farkam, nem kellett sok idő és éreztem, hogy nemsokára elmegyek, aminek mélyről jövő nyögésekkel hangot is adtam. Húgi ezt hallva az ütemes lökések közben megszólalt:
– él-vezz be-lém, ké-rlek –
– jóóóóóóó- mondtam, és a kérésének engedelmeskedve elkezdtem belelőni az anyagomat.
Húgi ezt megérezve a csípőjét körbe-körbe kezdte mozgatni és Ő is egyre hangosabban nyögött, majd az egyik utolsó lökésem közben száját összeszorítva nyüszítő hangot adott és a hátát megfeszítve ismét élvezni kezdett. Ez néhány további lökésre erőt adott, miközben érezem, ahogy a hüvelye ráfeszül a farkamra. Így az utolsó cseppig kifacsarta a farkam tartalmát. Lassan mindketten lecsillapodtunk, miközben a lankadó farkam még mindig benne volt. Mellette szivárogni kezdett a puncijába lőtt ondó. Óvatosan felkeltem, miközben a farkam kihúztam, a hüvelyéből jelentősebb mennyiségű anyag folyt ki. Ő lenyúlt a lába közé, a vágatán végighúzta a két középső ujját, majd az erősen ondós ujjait a szájához emelte és egy halk sóhaj kíséretében bekapta.
– Szeretnéd ezt is? – kérdeztem a farkamra mutatva. Húgi kacér mosollyal az arcán bólogatott.
Én elé álltam, Ő pedig a herezacskóm alá nyúlt és finoman bekapta a farkam. Egészen gyengéden szopni és nyalogatni kezdte, aminek eredményeképpen igen kellemes érzések indultak el a gyomrom felé.
– Neked sosem elég? – kérdeztem, de Húgi válasz gyanánt csak a fejét mozdította tagadólag, miközben az egyik kezével már a fenekem markolta és a záróizmaim kezdte izgatni.
Ahogy egyre jobban belelendült, a farkam szépen lassan kezdett megint erőre kapni. Főként, hogy az ujja már picit a fenekembe dugta és lassan körkörösen mozgatta. Majd kivette, a puncijába dugta, megnedvesítette és óvatosan visszatolta, de most már kicsit mélyebben. Erre felnyögtem.
– Úgy látom nem csak én vagyok telhetetlen… – vette ki a szájából a most már ismét teljes méretű farkam. – Gyere- intett, miközben a hátára feküdt és a combjait teljesen széttárta.
A vörös, még mindig izgatott pinájából a fenekére folyt a geci, vöröses szőrén a puncilé és ondó keveréke fénylett. Húgi azt várta, hogy ismét megdugom, de én a fejem fúrtam a combjai közé és a csuklyájától megszabadult, babszem méretűre duzzadt csiklóját kezdtem nyalogatni, miközben az egyik kezemmel a jobb mellbimbóját, a ballal a fenekét és ánuszát kezdtem izgatni. Lassan az egész pináját átnyalogattam, hosszasan elidőzve a hüvelybemenetén és a csiklóján. Húgi ettől ismét a csúcsra jutott, miközben a fejem a combjai közé szorította, farizmai ütemesen összehúzódtak, hangosan hörgött, míg orgazmusa elcsitult.
Ahogy kissé megpihent, felült és simogatni kezdett, majd a hátamra döntött és a farkamra hajolva szopni kezdett. A farkam tövét fogta és lassan, a szájának megfelelő ütemben húzogatta, a másik kezével a zacskómat simogatta. Ahogy az ütemet egyre gyorsította, éreztem, hogy nemsokára elmegyek.
– vigyázz, elmegyek!- figyelmeztettem, de Húgit nem nagyon zavarta a figyelmeztetés.
A feje lendületesen járt a farkamon, míg a hátam megfeszítve elélveztem, és azt a kevés ondót ami még bennem maradt, a szájába spricceltem. Húgi egyre lassulva szopott tovább, miközben az ondómat lenyelte. Mikor már éreztem, hogy elég volt, megfogtam Húgi fejét és magamra húztam. Ahogy rám feküdt, megcsókoltam a kicsit ondószagú, de nagyon puha érzéki száját, amit Ő hálásan viszonzott. Gyengéden, hosszan csókolóztunk, majd a vállamba fúrta a fejét és átölelt.

Arra ébredtem, hogy Húgi fészkelődik, majd leszáll rólam. A nappali ablakán besütött a reggeli nap. Húgi a vécé felé indult, én pedig néztem a ringó csípőjét, nőies gömbölyű fenekét. Lassan felkeltem és én is a vécé felé indultam. Húgi éppen kilépett az ajtón, mikor odaértem. Elém lépett, a karjait a nyakam köré fonta, miközben a melleit szorosan a mellkasomhoz, hasamhoz szorította és finoman megcsókolt.
– Jó reggelt! – mondta – köszönöm a tegnap estét, remélem nem bántad meg… – a keze a farkam köré fonódott.
– Örülök, hogy boldoggá tehettelek -mondtam és visszacsókoltam, miközben a fenekét kezdtem simogatni.
– Még soha… kezdte, de a szájára tettem a kezem
– Nekem sem – mondtam és a karjaimba véve a kanapéhoz vittem…

Szextörténet: A kislányom

Az elején ejtenék pár szót magamról. 38 éves építészmérnök vagyok, a feleségem a lányom szülése közben meghalt, tehát egyedül nevelem a lányom. Mivel elég jó állásom van sosem kellett nélkülöznünk semmiben. Szép nagy kertesházunk van medencével, egy Budapest közeli nyugis kis faluban, és mindenünk megvan amiről régen csak álmodtam (nyaraló a velencei tónál, Szép új autó… stb. ).
Ez a történet akkoriban kezdődött mikor a kislányom (Dominika) a 12. életévét készült betölteni (jelenleg 16) és rendkívül szép kislány. Hosszú, hátközépig érő fekete haja, kék szeme van, és alkatilag is minden a helyén van rajta már ilyen fiatalon is, szóval a korához képest elég érett a kis Drágám! Gyönyörű, vékony, feszes test, gömbölyödő mellecskék, formás kis fenék, selymes bőr…stb.

Mivel csak ketten éltünk a nagy házban, mindig is nagyon közeli volt a kapcsolatunk. Néha nekem volt ugyan egy – két alkalmi partnerem, de igazából komoly kapcsolatra sosem vágytam többé.
Tehát mint mondtam, Domikával nagyon jó volt a kapcsolatom, sosem járkált el otthonról, hiszen velem érezte magát mindig a legjobban ezért mindig velem akart jönni minden felé a szabadidejében, nem pedig a kis ovis osztálytársaival, akik még – elmondása szerint – nagyon gyerekesek voltak. Már egész kicsi kora óta együtt aludtunk, együtt fürödtünk a nagy sarokkádunkban (tehát elég sokat láttam már a kis finom testét), de valahogy a rengeteg munka fáradalmai miatt sosem vettem észre mennyit is fejlődött a picilány!
A történet az egyik ilyen „együttfürdés” – nél kezdődött, amikor is én észrevettem az előbb említett fejlődést, hogy a picilány már egész szépen kezd nőiesedni, kikerekednek a kis cicijei, a kis puncija tejesen csupasz volt még, olyan jó kis húsos, duzzadt szeméremajkai vannak, én meg – mivel régóta nem volt még alkalmi partnerre sem időm – ott ültem vele a kádban, teljesen kiéhezve egy női testre. Figyeltem ahogy beszappanozza a kezét majd a csupasz kis puncit kezdi dörzsölni vele, teste a szappantól gyönyörűen csillogott, vizes haja pedig a vállán pihent. Eszméletlen szép látvány volt számomra. Sosem voltam perverz, meg sem fordult a fejemben semmiféle „bűnös” gondolat, de ahogy ott ült velem szemben a kádban és hallgattam a csacsogását a sulis témáiról, közben egyfolytában a finom kis testét figyeltem, ahogy ő szappanozta magát, arra lettem figyelmes mikor feleszméltem, hogy a hímtagom, – ami szintén csupasz, mert borotválom – , elég rendesen megmerevedett! Tök ciki volt, de szerencsére ő nem látott semmit az egészből, mert habfürdővel szoktunk fürödni.
Először nagyon kínos gondolatok ötlöttek fel bennem, hogy mit is csinálok, hiszen még csak 12 éves és ráadásul én az apja vagyok (!), de aztán miután befejeztük a fürdést, lenyugodtam és beletörődtem emberi ösztöneimbe s elfelejtettem az egészet…
Persze nem sokáig, mert jött az este amikor is együtt alszunk…
Domikának nagyon szép kis ruhatára van, a kis aranyos fehérneműi és a hálóingjei is elég felnőttesek, ugyanis nagyon szereti az efféle ruhadarabokat. A múlthéten is vetetett velem néhány kis apró tangabugyit, harisnyákat, meg egy kis fehér, csipkés body – t, ami szintén tanga volt, olyan aminek a popsi – része amolyan kis csík féle, aminek csak annyi funkciója van, hogy összekösse az elejét a hátuljával! Szóval elég durva, amit csak a hozzám hasonló korú nők szoktak viselni, mert igencsak kihívó hatású, szaténhoz hasonló anyagú és ráadásul még áttetsző is! De hát mit tehettem, annyira szerette volna, hogy nem tudtam a kérésének ellenállni…
Amikor már én is kikászálódtam a kádból és bementem, hogy lefeküdjek mellé aludni, még mindig nagyon kanos voltam és elhatároztam, hogy holnap valami nő után nézek, mert már teljesen meghülyülök! Mikor bementem a szobába ő már aludt, persze a legújabb body – ban és mivel nyár volt és igencsak meleg, alig volt csak betakarózva – vesztemre, mert rég ki nem elégített férfiasságom megint elkezdett teljes méretére merevedi… Úristen, hogy fogom túlélni az éjszakát – gondoltam, mivel őrülten izgató látvány volt ahogy ott feküdt elöttem hason, kissé szétvetett lábakkal, a bőre pedig csillogott még a testápolótól és rajta az az izgató kis szatén – „rongydarab”, ami a kis popsijába vág!
Befeküdtem az ágyba, gondoltam gondolok inkább valami semleges dologra, majd szépen elalszom, de csaknem sikerült csillapítanom hormonjaim túlpörgését, farkam még mindig kőkeményen állt. Oldalra fordultam és átkaroltam Domikát, mivel így szoktunk aludni, ekkor ő, ahogy álmában megérezte, hogy mögébújik apukája és átöleli, hátat fordított nekem és odacsúszott egész szorosan elém!
Ekkor a kőkemény farkam (ami már majd’ szétrobbant) pont a két kis fenék – félgömböcskéje közé ment, aminek hatására én egyre gyorsabban kezdtem venni a levegőt és éreztem, hogy most akkorát tudnék élvezni, mint még soha!
Domika ott szuszogott mély álomban előttem a kis szexi ruhájában én meg mögötte, álló farokkal a feneke között, ami arra vár, hogy szétrobbanjon!
Ahogy kissé följebb akartam csúszni, farkamon éreztem Domika fenekének sima feszes bőrét, mely a testápolótól – és a nyári éjszakának köszönhetően – a verejtéktől sikamlóssá vált, ami – ha még lehetett – még jobban fokozta nemi vágyam.
– Nem bírom tovább – gondoltam, és a hátamra fordulva megfogtam farkam, és elkezdtem őrült extázisban verni, közben Domikát figyeltem, nehogy felriadjon és lebukjak. Szemem egyfolytában Őt pásztázta, gyönyörű zsenge vonalaival, az esti fényben csillogó selymes bőrének látványával nem tudtam betelni! Az esti fürdéskor látottak jutottak eszembe, a szappantól fénylő kis csupasz puncija, ahogy édes kis kezecskéjével tisztára mossa, a kis mellecskéje, ami a habfürdőtől volt fényes…, és így haladtam szép lassan a végső határokig gondolataim útvesztőjében. Izgalmam hatására olyan lelki állapotba kerültem, hogy már azt sem tudtam mit csinálok.
Háta mögé fordultam és kőkemény, hatalmasra dagadt, csupasz farkam újból az édes kis popsija közé csúszott, s így mozgattam lassan két kis félgömbje közt. Már a farkam is teljesen csúszós volt Domika testápolós – verejtékes kis fenekétől, s a saját elő nedveimtől! Hihetetlen élvezet volt számomra kislányom síkos, sima popsija közt mozogni. Ekkor megmozdult, amitől nagyon megrémültem és hátrébb húzódtam, de szerencsére csak a hátára fordult, amivel csak még nagyobb vizuális élményt okozott nekem! A body teljesen átlátszott amin keresztül láthattam szőrtelen, duzzadt, kis szeméremdombját, a kis melleit, és az egész kis finom testét. Mindketten háton feküdtünk, egymás mellett, ekkor fogtam magam és lejjebb csúsztam az ágyon, kezemben a farkammal úgy, hogy egy vonalba kerüljek Domika puncijával, így folytattam meredező, kiéhezett farkam kielégítését. Hihetetlenül erotikus látvány volt ahogy az áttetsző finom anyag rátapadt a verejtékes dombocskájára!!! Már alig kaptam levegőt az izgalomtól ahogy a farkam vertem, s közben bámultam az alvó kislányom selymesen sima punciját az átlátszó anyagon keresztül, kb. 20 centire a fejemtől! Nem bírtam magammal, odahajoltam fejemmel Domika szeméremdombja fölé, s nagyon finoman – nehogy felébredjen – félrehúztam dombocskájáról a kis anyag darabot, s elkezdtem lágy csókokkal halmozni sima kis dombját, amitől Ő álmában széjjelebb nyitotta lábacskáit, s légzése is szaporábbá vált.
Az élvezetek teljesen hatalmukba kerítettek, szívem ezerrel vert, és teljesen elvesztettem az önkontrolomat, aminek hatására egyre határozottabban csókoltam kislányom selymes kis dombját, néha még nyelvemmel is bele – bele nyaltam a kis vágatba, persze azért finoman, nehogy felébredjen a kicsim! Éreztem nyelvemmel, ahogy puncikája egyre nedvesebb és légzése még jobban szaporodik, de mivel nagyon mély álomban volt, láttam, hogy nem ébredhet fel. Ekkor felkeltem a fekvő helyzetből és enyhén széttárt lábai közé térdeltem, kezemben a már tűz – vörös farkammal és így folytattam tovább az önkielégítést. Annyira be voltam indulva, hogy nem bírtam ki, hogy legalább egy pillanatra ne érintsem hozzá kőkemény és már tiszta elő nedves hímtagomat, Domika lágy, hamvas kis szeméremdombjához, ami már szintén nagyon nedves volt a csókjaim hatására! Közelebb toltam magam és nedves, tűzforró makkomat behelyeztem csurom nedves kis puncijának szeméremajkai közé, és így mozgattam fel – le farkamat a kis édes vágatban. Éreztem, hogy Domika szinte – valami elemi ösztönnél fogva már – már rámozdul farkamra, épp az ellentétes irányba, mint amibe én mozdulok Szédülni kezdtem az izgalomtól, testem görcsberándult és iszonyatos erővel tört elő belőlem a ragacsos folyadék, pontosan kislányom csupasz szeméremdombjára spriccelve! Én csak élveztem – élveztem és már azt hittem sosem lesz vége a spermafolyamnak, közben makkommal kentem szét a puha kis dombocskán az összes gecit ami kijött belőlem és úgy vertem a farkam, hogy már szinte fájt! Szinte az egész teste az én gecimtől úszott, de állati óvatosan csináltam mindezt, nehogy felébredjen a kis drágám!
Én úgy vettem észre, hogy Ő is elélvezett álmában hiszen nagyon szapora volt a lélegzete, s arra gondoltam, én okoztam neki élete első orgazmusát…
Hihetetlenül ki voltam már éhezve, de most ez egy darabig elég lesz – gondoltam, és fogtam egy puha ruhát mellyel óvatos mozdulatokkal törölgetni kezdtem a kis alvó testről a gyönyörnedveimet, miközben újra hatalmába kerített lelkiismeretem megszólaló hangja.
Nem sokkal ezután átölelve Domikát, sikerült mégis elaludnom.
Másnap reggel (szombat), arra ébredtem, hogy Domika ágyba hozza nekem a kávémat és csak egy kis aprócska, virító – rózsaszín tangabugyi volt rajta (a frissen vásárolt kollekcióból) és egy hófehér kis top! Mivel épp előtte fürdött le az éjszakai nagy meleg miatt gyönyörű látvány volt ahogy a fehér toppon keresztül ágaskodott a kis mellbimbója, ahogy a reggeli kissé hűvös levegőt megérezte.
Verőfényes napsütés volt odakint, én meg még félálomban ültem az ágyon, és az éjszakai események forogtak a fejemben a kávém kortyolgatása közben. Rájöttem, hogy többé már nem tudok úgy nézni Domikára mint az én édes – pici lányomra, hiszen már majdnem igazi nővé vált!Miután agyilag is sikerült magamhoz térnem, Domika arra kért, hogy töltsük úgy a hétvégét ahogy azt Ő szeretné.
Beleegyeztem…
Elsőként rávett arra, hogy menjünk ki a piacra egy új fürdőruhát venni neki, mert „a tavalyi már ódivatú” – mondta. Felöltöztünk hát és elindultunk a piacra, ahol megint sikerült kiválasztania a legelképesztőbb fazonú kis kétrészes, tanga fürdőruhát, neonzöld színben, ami épp csak a lényeget takarja, és ezen kívül vettünk még egy egyrészest is ami szintén nagyon átlátszó volt, mert fehér alapon, rózsaszín virágszirmok voltak lehellet – vékony anyagán! Az egyrészest már nagyon durvának találtam magasan kivágott derékrésze (szintén tanga) és áttetszősége miatt, ezért nem akartam megvenni neki, de Domika kérlelése, és a kofa rábeszélő – tehetsége ismét hatott rám! Persze nekem is tetszett az egyrészes, de nem akartam, hogy egy 12éves kislány ilyen kirívó fürdőruhát viseljen! Azt mondta nagyon megkedvelte az efféle kis ruhadarabokat és megnyugtatásomra megigérte, hogy azt csak otthon fogja viselni!
Gondoltam ez olyan stádium egy kislány érésében, hogy ha viselhet egy felnőttes ruhát, Ő maga is felnőttnek érzi magát benne!
Már alig várta hogy hazaérjünk és felavathassa új fürdőruháját a kerti medencében. Rávett arra, hogy ma egész nap csak napozzunk és lustálkodjunk a medence mellett a kertben. Ebben én is benne voltam, hiszen elég fárasztó volt a hetem. Mikor hazaértünk, Domika besietett a szobájába, hogy átöltözzön a henyéléshez, én eközben a konyhába mentem egy pár dobozos – sörért, hogy meg legyen a sütkérezéshez a filing! Mikor kiléptem a kertbe, eszméletlen látvány fogadott…
Hát persze, hogy az egyrészest vette fel, ami olyan tökéletesen mutatott rajta, mintha ráöntötték volna! Épp a nyugágyak kinyitásával bajlódott, ezért odasiettem segíteni neki, közben még mindig a látványtól kábultan néztem a kis drágát, ahogy a kis vékony anyag a testére feszül és teljes egészében átlátszik a törékeny kis teste minden részlete! Lefeküdtünk a nyugágyra és süttetni kezdtük magukat a tűző napon, közben én a sörömet kortyolgattam és Kislányom testét bámultam egyfolytában, meredező szerszámmal a gatyámban! Nem tudtam betelni a látottakkal, mert élőben még sosem láttam senkit ilyen fürdőruhában, csak maximum a NET – en a szex – oldalakon! Már úgy délután négy lehetett de olyan meleg volt, hogy az első sör egyből a fejembe szállt a tűző napon. Domika szólt, hogy Ő is szomjas, hozzak neki valami innivalót. Elindultam befelé, és ekkor azt mondta :
– Apuci! Hagy igyak én is egy kis felnőtt italt, mondjuk Bailey’s – t, mert azt imádom! – Lééégysziii…
– De kislányom te még csak 12 éves vagy! Nem lenne az egy kicsit korai neked? – feleltem meglepődötten az iménti kérésre.
– De Apu! – Úgy megkívántam ebben a nagy melegben! – …és külömben is a múltkor a Szilviék szülinapi buliján is ittunk Bailey’s – t!
– Hát elég baj! – mondtam.
– És tegnap este is – amíg te még a fürdőkádban lazítottál – akkor is ittam egy kicsi pohárral belőle, mert nagyon finom íze van!
Egyből tudtam, miért is aludt olyan nagyon mélyen!!!
Beleegyeztem hát hogy hozok neki egy kispohárral, mert mivel már nekem is a fejembeszállt a sör, elég engedékeny lettem!
– Na jó, de csak egy pici pohárral! – ok?
– Köszi! – mosolyodott el úgy hogy a szája a füléig ért a kis drágámnak!
Hoztam is neki egy 1 decis pohárral, de mivel én is megkívántam, magammal vittem a medencéhez az egész üveggel, gondoltam majd lassan töltögetek magamnak! Elkezdtük hát kortyolgatni a hűvös italt és közben rengeteg hétköznapi dologról beszélgettünk, meg sokat nevetgéltünk a medence szélén. Domika, mikor megitta az italát kitalálta, hogy belefojt a vízbe (persze csak viccből), és elkezdett lökdösni a medence felé, hogy menjek be vele játszani.
Beugrottunk a jó hűvös vízbe és ő egyből a nyakamba ugrott, hogy lenyomjon a víz alá, de mivel a szemem eléggé rzékeny a klóros vízre, nem hagytam magam. Kinyúltam a medence szélén heverő úszószemüvegért, felkaptam magamra és így játszottunk tovább nagyokat nevetgélve. Mikor a víz alá nyomott én úgy tettem mint egy fuldokló, aki próbál ellenállni, de persze eközben a víz alatt egyfolytában az édes kis testét figyeltem, abban az őrülten vadító kis egyrészes – tanga fürdőruhában, ami a víztől olyan áttetszővé vált, mint egy fátyol, és benne az én kislányom napolajtól – és víztől fénylő, érintetlen, barna kis teste, csak még jobban begerjesztett ismét, aminek hatására farkam elkezdett teljes méretére (22 cm) merevedni! Amikor csak tudtam megsimogattam a gyönyörű kis testét, ami egyáltalán nem volt szokatlan, hiszen az apja vagyok, de én akkor teljesen mást gondoltam! Szinte kívánták kezeim aranyos, szűz testének minden részletét, s a „vízi – játék” közben a víz alatt néha még a punciját is meg – meg simogattam, persze „véletlen”, amire Ő ügyet sem vetett, mert közben egyfolytában nevetgélt!
Egyszer csak kimászott a vízből és azt mondta, tölt magának még egy kis italt, amire én csak bólintottam egyet, hiszen én már jócskán be voltam csípve a tűző napon elfogyasztott sörtől és a kislányom testének varázslatos látványától! Egy húzásra megitta és a napolajjal bekente a már csoki – barna testecskéjét, majd visszaugrott hozzám a medencébe. Már rajta is nagyon látszott, hogy igencsak megártott neki a két kispohár Bailey’s, mert nagyon jó kedve volt, és hirtelen érzelmi kitörések lettek úrrá rajta!
– úgy szeretlek apuci! – mondta, és átkarolt engem teljesen, s magához szorított úgy hogy a kis vizes teste teljesen az enyémhez simult. S gondolom, hogy még jobban kifejezze szeretetét és ragaszkodását hozzám a lábait is körbefonta derekamon és úgy szorított magához, aminek eredménye képpen a farkam teljesen a selymes fürdőruha – anyaggal borított kopasz puncijához nyomódott!
Gondolhatjátok, hogy majdnem elélveztem…
Én is átöleltem és így álltunk a medence hűvös vizében amitől a kis édes mellbimbója úgy ágaskodott, hogy szinte szúrta a mellkasom! Ekkor hirtelen megszólalt:
– apuci! – mi ez a kemény a puncimnál? – kérdezte, amire én totál zavarba jöttem, mert még sosem látta a farkamat felállni és nem tudtam hirtelen mit feleljek…még nem volt felvilágosítva!
– Tudod kislányom, a fiúk kukija, vagy farka nagyon érzékeny, és amikor egy szép „nő” hozzáér akkor így megkeményedik!
– De aranyos vagy apuci! – Tehát én szép nő vagyok? – kérdezte felcsillanó szemmel, de már alig forgott a nyelve!
– Hát már majdnem… – mondtam nevetve. Ekkor már esteledett, sötétedni kezdett és mi még mindig így átölelve álltunk a medencében, s én belekezdtem a felvilágosításba…
– Szóval amikor a fiú farkához dörgöli egy lány a punciját, vagy ilyen szexis fürdőruhában mutatja magát, az nagyon izgató érzés és olyankor így megkeményedik! Ez azért van, mert megkívánja a lányt és szeretkezni akar vele.
– És te is megkívántál engem apu???
– Neeeeem… ez az érzés sokszor ösztönösen jön a fiúknál! – próbáltam védekezni, nem túl meggyőzően.
– És amikor így megkeményedik a fiúk farka, utána mi történik? – kérdezte izgatott kíváncsisággal.
– Hát a fiú és a lány elkezdik egymás testét gyengéden simogatni, ami mindkettőjüknek nagyon jó érzés, aztán a fiú beledugja a lány puncijába a farkát, amitől mindketten elélveznek!
– Mi az hogy elélvezni?
– Az kislányom az amikor már mindketten nagyon hevesen csókolgatják, meg simogatják egymást, és a fiú farka egyre gyorsabban mozog a lány puncijában, és hirtelen egy emberfeletti, leírhatatlanul jó érzés keríti őket hatalmába… – Domika tátott szájjal hallgatta amit mesélek, és én folytattam az oktatást…
– … és ekkor a fiú farkából kijön a sperma amitől a lány teherbe esik és gyereke születik.
– És akkor ha nem akarnak gyereket, akkor nem szabad szeretkezniük??? – kérdezte kíváncsian.
– De, de olyankor a fiú nem spricceli bele a lány puncijába a spermáját, hanem vagy a lány szájába és ő lenyeli azt, vagy egyszerüen a lány fogamzásgátló gyógyszert szed, amitől nem tud terhes lenni!
– És hogy néz ki a sperma? Nincs rossz íze?
– Az olyan fehér színű folyadék, és a legtöbb lány szereti az ízét! – mondtam.
– Mutasd meg apuci! Olyan kíváncsi vagyok rá! – kérlelt engem akadozó hangon.
– Azt kislányom csak akkor látod, amikor már a fiú farka teljesen fel van izgatva!
Ekkor, mivel még mindig átölelve beszélgettünk, elkezdte fel – le mozgatni kis testét a farkamhoz dörgölve.
– Húúú Apu! – ez nekem is nagyon jó érzés! – mondta kicsiket lihegve.
– Hát erről beszéltem az előbb, de ezt nekünk nem szabad csinálni, mert én az apukád vagyok! – mondtam és próbáltam eltolni magamtól lelkiismeretem utolsó erejével!
– De Apuci ez olyan jó! Legalább még egy picikét hagy csináljam!
– De ezt így a fürdőruhán keresztül nem lehet csinálni, mert így nem érezhető igazán!
– Akkor vegyük le!!! – mondta és egy szempillantás alatt lehúzta magáról csöppnyi kis fürdőruháját! Nekem sem kellett kétszer mondani, (gondoltam nem teszek semmi rosszat, hiszen nem dugom meg a saját lányom) én is kidobtam a nyugágy mellé és ott álltunk egymással szemben a vízben teljesen meztelenül.
Domika odajött és újra átölelt, visszakulcsolta lábait derekamra, és ekkor a víz alatt megéreztem azt az édes kis forró, szűz puncit a farkamon mozogni. Teste a napolajtól és a víztől síkosan csúszkált rajtam miközben teljesen önfeledten, aprókat sóhajtva adta át magát az élvezeteknek.
Nagyon izgatóan mozgatta kis testét, farkam pedig a hasamhoz nyomódva, Domika szeméremajkai között csúszkált és fülem mellett sziszegett, sóhajtozott a kis Drágám. Ő is nagyon felizgult, és egyre gyorsabban mozgatta kis puha, selymes ágyékát a már vörösen izzó kőkemény, eres farkamon!
– Júúúj Apu milyen nagy és kemény a farkad! – mondta lihegve.
– Még sosem láttam ilyennek! És olyan forró, hogy mindjárt elégeti a puncimat! Úúúúh… de jó Apuci! Miért nem csináltuk ezt előbb!!!
Teljes extázisban voltam, egyszerűen nem hittem el, hogy a kislányom ennyire fel tud izgatni és hogy ilyen érzékeny a kis csiklója! Kezeimmel a csúszós kis mellecskéit kezdtem simogatni, amiken a kis bimbók egyre jobban megkeményedtek ujjaim között és Domika a nyakamba kapaszkodva hátrafeszült testtel vonaglott ölemben, s könyörgött, hogy ne hagyjam abba, mert ez fantasztikus érzés neki! Számmal közelebb hajoltam a vizes kis mellecskékhez, s az apró bimbókat kezdtem el gyengéden szívogatni, nyalogatni, amitől csak még vadabb csípőmozgásba kezdett a kis drága. Közben kezeimmel lenyúltam a hamvas kis feneke alá és hátulról is izgatni kezdtem a kis popsiluka környékét, miközben szétfeszítettem a kis feneke félgömbjeit. Így forró kis szeméremajkai még jobban szétnyíltak a farkamon.
Éreztem, hogy egyszer – kétszer annyira hevesen mozog fel – le, punciját a farkamhoz dörzsölve, hogy nem sok kell ahhoz, hogy felnyársalja magát kőkemény farkamra. Egyik ilyen veszélyes mozdulatánál a makkom hegye már bele is csúszott a forró és érintetlen puncijába, amit egy óriási nyögéssel fogadott és szinte elolvadt a karjaimban. Mondanom sem kell engem is totálisan felizgatott ez az érzés, és ezek után már direkt úgy emelgettem farkamon, hogy a csurom nedves kis kopasz puncijának szűk bejáratát döfködtem a makkommal. Persze nagyon vigyáztam, nehogy ráengedjem kőkemény farkamra, mert nem akartam én elvenni a szüzességét. Kis teste egyre forróbb lett és éreztem, hogy mindketten közel vagyunk a csúcshoz. Egyre hevesebben mozgatta pici csípőjét és egyszer csak halk kis sikoltások közepette görcsberándult édes kis teste és ekkor éreztem nekem is dörömbölni kezd a vér fülemben, farkam lüktetni kezdett és nem bírtam tovább. Egyszerre élveztem el kislányommal és a hasamig érő vízben tört elő belőlem az eddigi legnagyobb spermafolyam ami valaha kijött belőlem, beterítve teljesen kislányom mellecskéit és hasát! Domika teljesen kimerülve borult rám és nagyokat lihegve szorítottuk egymást. Mikor magunkhoz tértünk már teljesen be volt sötétedve és Domika most a hasára ömlött spermát nézegette, kis kezecskéivel vizsgálódva kenegette magán.
– húúú…olyan jó volt Apu! Én még sosem éreztem ehhez foghatót! Nagyon jó érzés volt ahogy ez a forró lé ráfolyt a hasamra! Nem lesz semmi bajom ha lenyalom az ujjamról? Azt mondtad, a lányok szeretik az ízét!
– Nem lesz semmi bajod… mondtam, erre Domika lenyalta az összes gecimet csöppnyi kis ujjacskáiról.
– Ez tényleg nagyon jó ízű! Nincs ebben semmi rossz! – Jelentette ki határozottan.
– Mondtam. De erről egy szót sem említhetsz senkinek sem kicsim, mert ez a kettőnk titka kell hogy maradjon! Most már menjünk be és mosakodjunk meg! Jó?
– Ok!
Összeszedtük a cuccainkat és úgy ahogy voltunk (meztelenül) bementünk a házba! Domika egyből elment fürödni, én meg elmostam a poharakat.
Mikor végeztem a mosogatással bementem a fürdőbe és beültem hozzá a kádba és mosakodás közben elkezdte mesélni, hogy Ő már simogatta a punciját, és el is élvezett de az teljesen más volt mint velem, az nem volt ennyire jó! És azt is elmesélte nekem piruló kis arccal, hogy a múltkori szülinapi partin, amikor ittak, akkor a Szilvi bátyja (Peti) nem volt otthon és titokban belenéztek az egyik pornófilmjébe! Azt mondta nagyon tetszett neki az amit látott és emlékszik minden részletére (szopás, nyalás…stb. ), de nem tudták végignézni a jelenetet, mert megjött Peti (ezek hallatán teljesen le voltam döbbenve…)! Mikor felálltam a kádban, hogy lezuhanyozzam magam Ő egy kis puszit nyomott puha kis ajkaival a még félmerev farkam hegyére, mondván köszöni neki ezt a csodálatos érzést! Felállt Ő is majd átölelt barnára sült habos kis testével, gömbölyödő mellecskéin a már megint ágaskodó csöppnyi, kemény mellbimbói hasamhoz nyomódtak (a magasságkülönbség miatt) és éreztem, hogy farkam újból kezd telepumpálódni vérrel! Erre szóltam neki, hogy most már aztán menjünk aludni, mert megint fel fogok izgulni, mire Ő egy csalfa kis mosollyal pillantott vissza rám.
A nagy meleg miatt teljesen meztelenül feküdtünk a nagy franciaágyon és csak az esti fények szűrődtek be az ablakon. Domika mondta, hogy még mindig zúg a feje a Bailey’s – től, így nem tud elaludni! Egyszer csak eszébe jutott, hogy még nem kente be a leégett kis testét a krémjével, de azt mondta olyan fáradt, hogy megmozdulni sem bír, ezért én kenjem be Őt. Mikor visszaértem a fürdőből a krémmel a kis drágám már a hason fekve engem várt. Leírhatatlanul szép látvány volt ahogy a selymes, barna kis test hason fekszik a nagy franciaágyon, a feldomborodó feszes hamvas fenékkel, kissé szétnyitott lábakkal, közte pedig azok az érzékeny, duzzadt, kopasz kis szeméremajkak csillogtak az esti fényben, s olyan hatása volt mintha borotválná. Fenekének apró csupasz nyílásának látványa pedig szinte megbolondító hatású volt!
Csendben várta a kényeztetést. Odatérdeltem szétterpesztett lábacskái közé, s hátára kezdtem folyatni a hideg krémet mire Ő a fenekét kezdte emelgetni összerándulva, s nevetve mondogatta hogy nagyon hideg a krém és hogy hagyjam abba mert nem bírja. Mindketten nevettünk és én poénból direkt csak folyattam a krémet tovább finom, barna testére, hiszen a látvány hihetetlen volt, ahogy a kis fenekét tologatta, emelgette, s eközben előremeredő félkemény hímtagom néha hozzá – hozzá ért kopasz kis dombocskájához és a fenekének kis lyukához!
Őrületes volt, s farkam már teljes méretére is merevedett mire feleszméltem! Kezével az ágyat markolászta, közben piciket sikoltott nevetve, hogy Ő nem bírja tovább. Miután már a fél flakont rányomtam, abba hagytam, s elkezdtem szétkenni hátán a már testmeleg krémet. Ezt nagyon élvezte és csöndben, kéjes kis sóhajokkal nyugtázta ténykedésemet, amit én is nagyon élveztem. Az apró kis test tiszta fényes és csúszós volt a rengeteg testápolótól, és még mindig kissé felemelt kis feneke, duzzadt dombja ott hullámzott aprókat kéjesen a kőkemény, lüktető farkam előtt. Simogattam a hátát gyengéden, s figyeltem ahogy a két fenék – félgömb között a fenéknyíláson át a szűzi nyílásra folyik a fehér krém ami olyan volt mintha sperma lenne.
Erre Domika hirtelen megremegett és szisszent egy picit, s fenekét teljesen felemelte, már szinte térdelt. Én odanyúltam fénylő kis dombjához s gyengéden szétkentem a krémet rajta, úgy hogy a kis csupasz segglyukához is jutott belőle bőven. Ezt a kis drágám annyira élvezte, hogy nyögdécselni, lihegni kezdett és apró kis csípőjét előre – hátra mozgatni kezdte, hogy szinte nem is kellett a kezemet mozdítani, Ő mozgott a kezem alatt! Nem bírtam tovább és másik krémes kezemmel – mellyel eddig a kis hátát simogattam – megfogtam az egyre jobban duzzadó farkam és verni kezdtem. Ezt Domika is megérezte, s lihegve, zihálva megszólalt:
– Apúúúhh… szeretkezzünk… Hhhh… megint.. hhh.. kérlek… aahhhh! – Annyira kívánom megint a nagy, kemény, forró farkadat, hogy hozzáérjen a puncimhoz!
– Érintsd hozzá kérlek… Hhhmmm… nem bírom tovább! – olyan jó amit csinálsz nekem… ahhhh.. !
Nem válaszoltam semmit, csak közelebb toltam farkamat a kéjtől reszkető kis fénylő testéhez, s a hegyét a kéjnedvektől és a krémtől tocsogó pici puha szeméremajkak közé illesztettem, s így vertem tovább. Nagyot sóhajtott és próbálta hátranyomni magát ösztönösen, hogy óriási, kőkemény farkam belemártódhasson a kis szűz puncijába, de én mindig hátra húzódtam és mondtam neki, hogy ezt nem lehet, mert nagyon fog fájni és azt nekem nem is szabad, mert Ő a kislányom! Kéjnedve szinte már ömlött és éreztem, ahogy a farkamon folyik végig. Makkomat fel – le mozgattam szeméremajkai között, végig a segglyukáig amit nagyon élvezett. Józanul nem tettem volna, de gondoltam kipróbálom, mit szól hozzá a kis drága, s elkezdtem farkam hegyét befele nyomni szép lassan fenekének apró, krémtől úszó lukába. Nagyon meglepődtem, amikor éreztem, hogy szinte ráhúzza magát kőkemény farkamra, de annyira szűk volt, hogy csak a hegye ment be a feszítő, forró, síkos lyukba, amire Domika halk szisszenésekkel felelt. Mivel éreztem, hogy nagyokat zihál mert fáj neki, abba akartam hagyni, de rám szólt, hogy ne tegyem mert ez nagyon jó neki csak lassan csináljam, mert érzi hogy akkor nem annyira fáj. Eszméletlen látvány volt, ahogy a kislányom gyönyörű, hamvas, fénylő teste mögött térdelek, s 22 centis eres farkam vége a pici seggében van. Finoman mozgatni kezdtem ki – be farkam hegyét a szűk lyukban és még odalocsoltam egy kis krémet Kicsim nyílásához, amitől még egy pár centi beljebb tudott csúszni. Ekkor már teljes önkívületben volt a Drága annyira élvezte ezt az új dolgot, s mint egy leterített vad, úgy vergődött alattam pici, de már nőiesedő, erotikus kis teste, s kipirult arccal nagyokat nyögött a mennyei élvezetektől.
Arckifejezésén látszott, hogy már a nagy farok okozta fájdalom is élvezetté alakult benne. Megállás nélkül vadul simogattam, masszíroztam krémes, vadul ficánkoló kis testét a nyakától egészen a fenekéig, közben farkam első 10 centije szűk, forró fenéknyílásában mozgott. Domika már négykézláb állt, teljesen kitolt fenékkel és én lenyúltam hogy megérinthessem kopasz kis dombját, mire Ő feltérdelve kiegyenesedett, és krémes kis hátával teljesen mellkasomhoz simult, fejét pedig teljesen hátravetette arcom mellé, s így domborodott hátra. Éreztem forró leheletét és átöleltem a kis síkos testet magam előtt. A még mindig tiszta krémes kezeimmel az apró melleket kezdtem el a kéjtől megvadulva simogatni és a pici bimbóit izgatni. Másodpercek alatt teljesen kemények lettek az apró mellbimbók és farkamnak már ekkor picivel több, mint a fele édes kis nyílásában volt! Domika teljes extázisban hangosan nyögve, nyüszítve mozgott előttem az eddig számára ismeretlen élvezetek hatására. Fejét felém fordította, rám nézett, s láttam a szemében csillogni a hálát azért, hogy ilyen gyönyörökhöz jutatom Őt. Számmal közelebb hajoltam hozzá, s vadul puha, lángoló ajkai közé fúrtam nyelvemet. Ösztönösen követte azt, amit én teszek – hiszen még sosem csókolózott – és szinte ittuk egymás szájának nedveit.
– Dugd belém apuci a farkadat kérlek mélyebben… mhhhh… hhhh!!! – A puncimba is dugd be kérlek apu… hhhh… annyira szeretném… hhh!
– Nem lehet kicsim! Már így is túlléptük a határokat! – suttogtuk egymás szájába lihegve.
– De érzem apu hogy a puncim nagyon kívánja hogy benne legyél!… mhhh…
– Nem lehet Domika értsd meg kérlek! – mondtam neki nagy önmegtartóztatással.
Egyszer csak éreztem hogy a kis apró test heves rángásba kezd és nagyokat lihegve görcsberándul, s még jobban hátrafeszül. Tudtam Domikának elérkezett az orgazmus és csak néztem ahogy rángatózik pici fénylő teste a farkam hegyén, s arra koncentráltam hogy még egy picit visszatartsam az én gyönyörpontomat.
Mikor már elélvezett szinte teljesen erejét vesztve zuhant vissza kis teste az ágyra, s én óvatosan kicsúsztam szűk kis lukából. Erőt véve magán feltérdelt s velem szembe fordult, majd forró kis kezével marokra fogta kőkemény, forró, és tiszta nyálkás farkamat, s finoman csúszkált fel – le rajta kezecskéjével.
– Szeretném a számban érezni a spermát ami kifolyik belőled apuci, és szeretnék én is olyan élvezetet okozni neked mint te nekem az előbb! – mondta mélyen a szemembe nézve.
Ezek hallatán szemem kikerekedett a meglepettségtől, de mire feleszméltem, Domika már előttem térdepelt hátratolt fenékkel és a hasamat csókolgatta és haladt egyre lejjebb. Egyszer csak éreztem hogy óriási, szétrobbanni akaró makkom forró, puha, nedves ajkai közé veszi és egyre beljebb csúsztatja pici, meleg szájába.
Eszméletlen látvány volt ahogy a szájában volt a farkam és gyönyörű barna kis fénylő teste előttem hullámzott, feneke pedig az ég felé gömbölyödött. Éreztem ahogy egyre vadabbul szopja kemény farkamat és már a combomon folyik végig a rengeteg nyál a farkamról, közben egyik kezével folyamatosan verte. Néha forró nyelvével végignyalta a tövétől egészen a végéig a rengeteg nyáltól csillogó hímtagomat, majd újból becsúsztatta apró kis szájába egészen a torkáig. Másik
kezével megfogta fenekem és úgy húzott a szájába még mélyebben, s szinte smárolt a farkammal. Éreztem hogy teljesen megvadult, annyira tetszik neki ez az új dolog és ez engem is annyira felizgatott, hogy újra vadul simogatni kezdtem krémes kis testét, másik kezemmel pedig finom hajába túrva húztam rá fejét a farkamra. Újra a testápolós flakon felé nyúltam, s most már szinte az egész tartalmát az előttem térdelő kis testre öntöttem és elkezdtem szétkenni a hátán és a sima kis fenekén.
Miközben Domika egyre vadabbul szopta a farkam Én fölé hajoltam és a krémet feneke irányába kezdtem kenni egészen mögényúlva a fenekéhez és a duzzadó dombocskájára. Leírhatatlan érzés volt simogatni a krémtől és verejtéktől tocsogó kis lánytestet, ami ott térdelt előttem és a farkamon cuppogott heves mozdulatokkal, teljes extázisban! Éreztem, hogy most már nem bírom visszatartani előtörő spermafolyamom és a következő másodpercben már lüktetni is kezdett az egész farkam. Rángatózni kezdtem teljes önkívületben és óriási erővel tört belőlem ki a rengeteg geci, és majdnem tövig tolva farkam Domika torkára élveztem egy hatalmasat kb. egy percen keresztül. Minden egyes lüktetésnél óriási adagokat spricceltem a kislányom torkára és Ö próbálta mindet lenyelni de néha – néha kicsúszott a farkam a gecivel telt kis szájából és olyankor a hátára meg a hajára is spricceltem a nyálkás, forró férfinedvből. Szinte ordítottam miközben még mindig lövellt belőlem az anyag. Domika arca már teljesen az én gecimben úszott és már a szájából is folyt kifele a hihetetlen mennyiség, amit már nem bírt lenyelni! Megtörülköztünk kicsit és erőtlenül zuhantunk az ágyba, majd pár másodperc múlva már aludtunk is átkarolva egymást, meztelenül.

Szextörténet: A fotózás

Évi, a feleségem húga, késői gyerek, tizennégy éves. Mivel a feleségemmel négy éve házasodtunk össze, Évit láttam felnőni. Meglepő módon fél éve még kislány volt, néhány hónap alatt pedig mind a viselkedése, mind az öltözködése egyre nőiesebb lett, nem is beszélve arról, hogy a kislány testéből nagyon hamar formás, gömbölyded nővé serdült. Nem is figyeltem fel rá, mert mint mondtam a szemem előtt nőtt fel, így nem tekintettem nőnek, csak a feleségem húgának. A feleségem kezdett panaszkodni, hogy a húga elhordja a ruháit, de még a melltartóját is, amin én jót röhögtem, de a csajom biztosított róla, hogy már Évinek is szüksége van arra a kosárméretre, ami nem volt nagyon kicsi.
Évit az osztálytársnői benevezték az iskola szépe versenybe, ahová tíz-tizenkét képet kellett beadnia. Mivel én elég sokat fotózom és van egy félprofi felszerelésem is, engem kért meg, hogy csináljam meg a sorozatot. Megbeszéltük, hogy szombaton délután eljön hozzám, ahol majd csinálunk egy két tekercs képet, majd kiválogatjuk a legjobbakat. Mondta, hogy hozza a kisbőröndjét, mert többféle ruhában is szeretne képeket. Gondoltam, hogy két harminchatos tekercs elég lesz, de a fotóstáskámban mindig van néhány tekercs diafilm is. Fehér és bordó háttérvásznam van, de béreltem mellé egy kéket és egy pasztellt is. Szombaton három felé csengettek és Évi ott állt az ajtóban a kis gurulós bőröndjével. Betessékeltem a nappaliba, majd szóltam, hogy készüljön elő. Kinyitotta a bőröndöt és elkezdett kipakolni. Ekkor már éreztem, hogy a mai délután sokáig fog tartani. Évi teljes ruhatára bele volt gyömöszölve a táskába. Kiderült, hogy a válltáskájában még ott lapul a teljes sminkkészlet, a ruhákhoz illő színválasztékban, egy hajszárító, jó néhány harisnya, meg az ég tudja még, hogy mi minden. Kimentem a konyhába és főztem egy nagy adag kávét. Bekiabáltam, hogy kér-e valamit, de nem jött válasz. Egy csésze kávéval a kezemben besétáltam és megálltam a gép mögött. Évi egy hosszú estélyit vett fel, bordó selyemből, amihez a haját feltűzte. A ruha majdnem csípőig fel volt vágva, amin, ha pózolt az egész combja kivillant. Feltettem a krémszínű hátteret, megmértem a fényt és csináltam néhány felvételt. Évi eleinte kicsit feszengett, ezért beszélni kezdtem hozzá.
– Jól van, most a bal lábad előre, szép, most kicsit biccents,… rendben, háttal állj és a vállad fölött nézz a kamerába, nem, nem így szexisen, dögösen, mint aki elcsábítja a kamerát. Na! most jó! Ügyes vagy… Most ülj a székre. – Évi pedig a dicsérő szavaktól kicsit feloldódva most már mosolyogva tette, amit kellett.
Leült a székre, átkulcsolta a lábát és a lencsébe nézett.
– fordítsd el a fejed egy kicsit és csak a szemeddel nézz a lencsébe. – Most jó, most magadtól helyezkedj, el, ahogy egyébként ülnél! – kértem, Évi pedig a két kezével a szék hátsó peremére támaszkodva a melleit kidüllesztve mosolygott a kamerába.
– Wow, ilyen dögös képeket is akarunk? Azt hittem visszafogott iskolabarát képeket csinálunk!
– Majd a végén kiválogatjuk, nem? Én így nem tudom, hogy mi lesz a jó kép, de szeretnék egy-két olyat is, ami a srácoknak tetszik. Mégiscsak ők fognak szavazni, nem?
– És szerinted mi tetszik a srácoknak?
– Hát, azt gondoltam, te majd segítesz… – mondta és lesütötte a szemét.
– Oké, megpróbálhatjuk, de mit szeretnél igazán?
– Olyan képeket, ami sokat sejtet, de keveset mutat.
– Szóval kicsit pikánsakat?
– Azt hiszem…

Ezután Évi bevonult a fürdőszobába és átöltözött. Egy világoskék nyári ruhát vett fel, ami kábé a térdéig ért. Így is csináltunk néhány beállítást, majd megint elvonult a fürdőbe. Felvette a kedvencét, egy fehér blúzt és hozzá egy barna miniszoknyát. Ahogy visszajött, leült a székre, a combjait szétnyitotta, a szoknyát a lába közé húzta és előredőlt. Így az ing alatt látszott a melltartója.
– nem baj, ha látszik a melltartód?
– De, várj. – mondta és a háta mögé nyúlva kikapcsolta a melltartót, majd ügyesen kibújt belőle és a blúz egyik ujján át kihúzta. – most mehet.
– Rendben. De a bimbód ne látszódjon ugye?
– Az ne! – mondta és megint előrehajolt.
A blúz szépen feszült a mellein, így azoknak csak a szép feszes felső részét engedte láttatni.
– kigombolhatsz még egy gombot, ha gondolod. – szóltam neki, mivel láttam, hogy még akkor sem fog túl sok látszani.
Évi kigombolt még egy gombot és előre hajolt. Ekkor én már a teljes formás mellét láttam.
– Picit vissza, ennyire ne hajolj előre, rendben? Jó, most jó! – mondtam és lenyomtam az exponáló gombot. A képen az ing széle éppen takarja a bimbóudvar szélét.
– Mit szólnál, ha levenném a blúzom, és a hátam fényképeznéd?
– Ha szép hátad van, akkor rendben…
– Szólj, ha nem lenne jó kép, oké? – kért és a maradék három gombot kigombolva maga mellé dobta a blúzt és a gépnek háttal ült a székre.
– Na, rendben lesz? – kérdezte a válla fölött átnézve.
Ekkor csináltam egy pár képet, amiből rájött, hogy a vizuális hatás megfelelő.
– kicsit fordulj felém és a jobb kezeddel fogd meg a vállad, hogy takarja a melleidet, rendben?
– Oké. – mondta és már tette is amit kellett. Persze néhány pillanatra mindig láttam a melleit és a feleségem nem hazudott, formás, fejlett mellei voltak, hasonló, csak kb. tíz évvel fiatalabb kiadásban, mint az övéi.
Megint kattan néhányat a gép, majd szóltam, hogy forduljon szembe, a kezeivel keresztbe fogja meg a vállait és nézzen a kamerába dögösen. Ezt meg is tette, de nem átkulcsolt lábbal, hanem szélesen széttárva.
– Bocs, de ez így nem jó. Világít a fehér bugyid képen.
Lenyúlt és megigazította a szoknyát, de addig az egyik melle szabadon maradt. Én persze gyorsan csináltam egy képet.
– A beállítás jó volt, csak a bugyid színe túl feltűnő.
– Cseréljem feketére?
– Hoztál?
– Persze. Egy párféle színt.
– Szóval készültél, hogy bugyis képek is lesznek?
– Nem, de sosem lehet tudni.
– Szóval igen…, Na akkor csere feketére.
Évi lenyúlt, és lehúzta a bugyiját, természetesen így mindkét gömbölyű mellét szabadon hagyta.
– Most nem fényképezel? Ismételjem meg?
– Bocs, elméláztam… megismételnéd?
– Persze, de nem baj, ha a feketével?
– Nem, nem, csak lassan csináld és majd szólok, mikor állj meg, rendben?
Évi bólintott, és felhúzta a fekete tangát, amit a neszeszeréből varázsolt elő, majd lassan elkezdte lehúzni, de a széken ülve ez egyáltalán nem mutatott jól.
– Bocs, fel kellene állnod, így nem jó. Állj háttal a gépnek, és miközben két kézzel a bugyi szélét húzod lefelé, nézz a lencsébe
Évi felállt, fenekét a kamerának düllesztve elkezdte lehúzni a bugyiját.
– Várj, kis terpeszbe állj – kértem, Évi pedig kb. fél méteres terpeszbe állt, miközben én levettem a gépet az állványról és közelebb léptem.
– Először csak hajtsd fel a szoknyád és fogd meg a bugyi szélét! – mondta, Évi pedig megmutatta a feszes, formás fenekét, amit csak egy pici tanga takart, vagyis nem takart semmi.
Csináltam két képet, majd szóltam, hogy húzhatja a bugyit. Ő persze el is kezdte lehúzni, de a szoknyát a kezétől nem tudta teljesen lehajtani, így pár pillanatra láthatóvá vált a szőrös puncija. Én bőszen kattogtattam a gépet, amíg a térdéig ért a bugyi.
– nagyon szép, folytassuk?
– Persze, még egy csomó ruhám van. – mondta, és ismét felhúzta a tangát.
– Na, nézzük!
Évi most már fesztelenül, meztelen felsőtesttel sétált a szobában, majd a kisbőröndből elővett egy végig gombos ruhát, ami combközépig ért és a dekoltázsa elég mély volt.
– Mit szólsz ehhez? – Kérdezte, és maga elé tartotta, hogy megnézhessem.
– Nagyon jó! Ebből lehetnek szép képek.
– Eddig milyenek? Elég jó, vagy csak elmegy?
– Nagyon, nagyon jó képek.
– Igen, a képek, és a modell?
– A modell dögös, hidd el!
– Köszi! – mondta és hozzám lépve megpuszilt. Közben a meztelen mellei a hasamhoz nyomódtak.
– Melltartó kell hozzá?
– Mi lenne, ha lenne melltartó, bugyi, ruha, harisnya, cipő, és csinálnánk egy sorozatot, amin szép lassan elfogy a ruha?
– Minden?
– Ahogy te akarod, majd szólsz, jó?
– Egyébként jó ötlet, kezdjük… – mondta és elővett egy krémszínű melltartót, egy hozzá illő tangát, majd kibújt a miniszoknyából, majd gondolkodás nélkül letolta a bugyiját, felvette az újat, majd a melltartót is, de a csattal nem boldogult.
– Segítenél? – kérdezte és nekem háttal elém állt. Én fogtam a pánt két végét és bekapcsoltam, majd megsimogattam a két vállát.
– Kész!
Évi felvette harisnyát, a krémszínű ruhát végig begombolta és a gép elé állt. Én közben lecseréltem a hátteret bordóra. Csináltunk egy pár képet, amin állva pózolt, majd az egyik lábát a székre téve állt be.
– Kicsit nagy a belátás! – mondtam, de azért lenyomtam a gombot.
Évi megigazította a szoknyát, és haladtunk tovább. A székre támaszkodva mutatta a fenekét, majd a szoknyát is felhajtotta.
– Bocs, de a harisnya szarul mutat. Most már leveheted. Évi levette és az előbbi beállásban csináltunk is egy-két képet, majd leült szemben a géppel és a szék támláját fordította maga elé, így teljesen szét kellett nyissa a lábát.
– Megint sok a belátás! – és már kattant is a gép. Évi megigazította a szoknyát, majd egy gombot kigombolt.
– Bocs, de ez kevés! Mehet még egy vagy kettő!
Évi kigombolt még két gombot, amitől a ruha láttatni engedte a bézs melltartót és a benne nyugvó gömböket.
– túrj a hajadba! – Évi nagyon belejött, hamar kigombolt még néhány gombot, míg a hasa is látszott, a ruha pedig a melltartót szinte már nem is takarta.
Már a negyedik tekercs filmnél tartottunk. Nem gondoltam volna, hogy ilyen izgalmas lesz Évit fotózni, de ő beleadott mindent, hogy jó képek legyenek, és legyen miből válogatni.
– Mehet a melltartó? -kérdezte, mire én bólintottam, ő pedig kikapcsolta. Odaléptem hozzá és az egyik válláról letoltam a ruha pántját, majd csináltam néhány képet.
Ezután a melltartó pántját is lehúztam, így szabaddá vált az egyik melle. Csináltam két képet, de nem igazán tetszettek.
– Mi a baj? Valami nem jó?
– Nagyon formás melleid vannak, de a srácok azokat a képeket szeretik, ahol a mellbimbó kemény, nem pedig belesüpped a mellbe. Nagy gond lenne, ha kinyitnám az ablakot, hogy egy kicsit hideg legyen?
– Nem kell, várj! – mondta és a bimbóját kezdte simogatni. Ettől a hamar meg is keményedett. -mit szólsz? Most már jó lesz?
– Nagyon is! – mondtam, és már kattogtattam is a gépet.
Úgy viselkedett, mint akinek fel sem tűnt, hogy már nem takarjuk a mellét, sőt kifejezetten a bimbóját fényképezem.
Lassan minden gombot kigombolt és a melltartó is lekerült róla. Megint filmet cseréltem.
– hogyan tovább? – kérdeztem miután végeztem a filmcserével, és az első tekercseket befűztem az előhívó automatába.
– Szerinted legyen tovább? Úgy értem, hogy…
– Az eddigi képek nagyon jók, sőt, szenzációsak. Gyönyörű vagy rajtuk, és ha jól válogatunk, akkor a megfelelően pikánsakat megtaláljuk. De ha neked nem gond, én folytatnám, csak magunknak.
– Én is ilyesmire gondoltam. Akkor ebből kibújok. – mondta és a ruhát levéve maga mellé dobta. – most mit csináljak?
– Pózolj, ahogy jól esik! – mondtam és felemeltem a gépet.
Évi mindenféle pózokat mutatott be, néha megfogta a mellét, vagy a fenekét, én pedig szépen fogyasztottam a kockákat. Aztán megint a székre ült és teljesen hátra dőlve a lába közé rakta mindkét kezét.
– ez nagyon jó! – mondtam és elkattintottam a gépet.
Évi felbuzdult és egyik kezével megfogta az egyik mellét, a másikat pedig a tanga széle alá csúsztatta.
– Folytasd! – mondtam és figyeltem, ahogy a keze egészen becsúszik a bugyijába. Csináltam pár képet, mikor kihúzta a kezét és lassan félrehúzta a bugyit és szabaddá tette a borotválatlan punciját.
– Várj! – állítottam meg – csak félig húzd el. A felét takarja!
Évi igazgatta egy kicsit a bugyit, de nem volt az igazi.
– megengeded? Kérdeztem és a bugyija felé mutattam
– Azt hiszem… – mondta, én pedig elé léptem és megfogtam a bugyija szélét és behúztam a vágatába. Persze így a kezem hozzáért a combjához és kicsit a szeméremajkához is.
Hátraléptem és elégedett képet vágva ismét csináltam néhány képet.
– Nem gondoltál még rá, hogy fazonra borotváld a szőröd?
– Nem igazán.
– Nem zavar, hogy a strandon megnézik, hogy milyen szőrök lógnak ki a fürdőruha alól?
– Nem nagyon járok strandra, de ha a képeken jobb lenne, akkor megcsinálom most. Csak szólj!
– Rendben, csináld. De gond lenne ha fényképezném, ahogy leborotválod?
– Hú, nem semmi ötlet. Van borotvád?
– Persze, hozom. – kiszaladtam a fürdőszobába és egy borotvahabbal és borotvával tértem vissza. – Évin már nem volt rajta a tanga. – visszavennéd? Szeretném lefotózni ahogy az utolsó ruhadarab is lekerül rólad.
– Teljes sorozat, oké – és már vissza is vette a bézs darabot, majd egész lassan kezdte letolni, de úgy, hogy a géppel szemben állt. A sötét szőrpamacs kontrasztosan látszott a képek közepén.
– Fordulj meg! – kértem, ő pedig már automatikusan terpeszbe áll meg, háttal a fényképezőgépnek.
– Így? – kérdezte és lassan előre dőlt – vagy még jobban terpesszek?
– Ennél már csak akkor mutathatsz többet, ha a lábad között benyúlva két ujjal szétnyitod a kis szőreidet… – mondtam, vagy inkább a csak sóhajtottam.
Évi benyúlt a lába közé és ügyetlenül megpróbálta széthúzni az ajkait. Én hozzá léptem és először az egyik, majd a másik ujját igazítottam a megfelelő helyre. Ahogy szétnyílt a fiatal puncija, megcsapta az orrom az illata és megláttam, hogy a hüvelybemenete nedvességtől csillog. Ez a kislány nagyon élvezi a meztelenkedést, gondoltam magamban, de a farkam már egy ideje kőkeményen állt, szóval én sem voltam elfogulatlan nézelődő. Ahogy visszaléptem a géphez, végighúztam a kezem a farkamon, majd csináltam néhány teljes alakos, majd pár egészen közeli képet a látványról.
– most váltsunk díszletet, rendben? – kérdeztem, és a széket félretettem a háttér elől. – segítesz? – Kérdeztem az ágyra mutatva. Évi megfogta a könnyű futonágy másik szélét és a fényképezőgép elé tettük.
– Most feküdj hanyatt és a kezeiddel takard magad
Évi engedelmesen az ágyra feküdt, két lábát teljesen felhúzta, széles terpeszbe helyezkedett, majd mindkét kezét a puncijára tapasztotta.
– Rendben – mondtam és csináltam egy képet, majd a gépet oldalra vittem, onnan is csináltam egyet, végül felálltam az ágyra, és felülnézetből akartam egy képet csinálni, miközben a keresőben figyeltem, észrevettem, hogy Évi mozgatja a kezét, vagyis pici mozdulatokkal önkielégít.
– Nyisd szét az ujjaid – kértem egészen halkan.
Évi elvette az egyik kezét, a másikkal pedig már nem tapadt teli tenyérrel a puncijára, inkább csak lazán feküdt rajta, két ujjával a csiklóján, de azok szépen ütemesen simogatták a pici vörös kitüremkedést. Ekkor a rövidnadrágomon keresztül én is megmarkoltam a farkam és párat húztam rajta. Több szemszögből is készítettem képeket, majd suttogva kértem, hogy folytassa lejjebb. Ő szépen lassan lecsúsztatta a két ujját, majd a középsővel a hüvelybemeneténél kezdett játszani, körözni. Ekkor levettem a pólómat, miközben a szemem az önkielégítő tizenéves kislányra tapadt.
– Örülök, ha tetszem!- mondta halkan, miközben a farkamat markoló kezemet bámulta.
– Segíthetek? – kérdeztem, ő pedig elmosolyodott.
Mellé feküdtem és simogatni kezdtem a mellét, majd a hasát, végül a punciján kötöttem ki. Közben ő lassan ismerkedni kezdett a farkammal. A szeméremajkai között a hüvelye forró és nedves volt. Lassan csókolgatni kezdtem a mellét és lassan haladtam lefelé, így eljutottam oda, hogy a csiklóját kezdtem szopogatni. Ekkor levettem a rövidnadrágot, áttettem a lábam a feje fölött, így a farkam éppen a szája elé került. Tizennégy éves létére meglepően hamar a szájába vette és szépen ütemesen szopni kezdett. Sokáig kényeztettük így egymást, majd lefordultam róla és lassan a lába közé feküdtem. Megmarkoltam a farkam és a puncijához igazítottam. Lassan elkezdtem befelé nyomni, miközben finoman megcsókoltam. Érdekes, hogy előbb nyaltam ki, mint ahogy megcsókoltam. De ez minket akkor nem zavart. A hüvelye elég szűk volt, így többször meg kellett állnom, néha még vissza is húztam egy kicsit, így fogadta be körülbelül a farkam egyharmadát. Ekkor ütemesen dugni kezdtem, ő hamar felvette a ritmust, így néhány ütemenként egyre beljebb haladtam. Egy idő után már teljes hosszában járt benne a farkam, ő pedig ütemre sóhajtozott. A lábát a derekamra rakta, szinte csimpaszkodott rajtam, majd hirtelen hörögni kezdett, miközben a hüvelyét teljesen összeszorította. Az orgazmusától belőlem is kirobbant az ondó és nagy adagokban csapódott belé, miközben szinte üvöltve élveztünk. Mikor kicsit csillapult az extázis, mellé feküdtem, és simogatni kezdtem. Ő felém fordította a fejét és elmosolyodott.
– Ez volt az első, és nem bántam meg, hogy te voltál, akinek odaadtam. – mondta, és megcsókolt.
– Feljönnél valamelyik nap, hogy befejezzük a képeket?
– További képek?
– Igen, most már együtt.
– És mi lesz tesómmal?
– Baj lenne, ha nem válnék el?
– És én?
– Fotózás?
– Mint ma?
– Ha szeretnéd.
– Na, akkor a nővérem marad a feleséged, de azért néha félredugnál velem?!
– Ez így elég sarkos megfogalmazás!
– Igen, vagy nem?
– Hát, igen.
– Rendben, itt leszek holnap ugyanekkor. – mondta és ismét megcsókolt. Én már a fenekét markoltam és húztam magamhoz.

Boszorkánypöröly – fantasy szextörténet

A férfi durva kezei áhítattal kúsztak a lány fehér feneke felé. Markolta, becézgette a lány tomporát, vékony combjait. Vastag hurkaujjai elmerültek a szőrtelen punciban. Aztán feljebb csúsztak és megérintették a halványrózsaszín lyukat, amely összerándult a váratlan támadásra. A lány meglepődve nézett hátra, aztán térdét széjjelvetve, jobban előrehajolva engedett a fickó kíváncsi vágyának. Az ujjak növekvő élvezettel merültek újra és újra az engedelmesen táruló anusba. Mintha a lány is jobban élvezte volna, csípője mozgásával segítette a behatolást.
– Nocsak, lehet, hogy te igazából a fiúkat szereted? Engem nem zavar, csak adjatok most már valamit a cunámnak is.
A hanyatt fektetett legény szerszámját biztos kézzel beigazítva előredőlt, sápadt fenekét felkínálva a tagbaszakadt, szőrös fickónak., aki durva mohósággal hatolt beléje. A lány testének sápadt fehérsége furcsa ellentétben állt a két verejtékező, vörös férfitesttel. A három rángatózó test árnyéka kibogozhatatlan szörnyként táncolt a falon. Időnként mintha rettegett – ismerős kép alakult volna ki belőle. Tovább a teljes történetre

Cseppet sem bánnám ha kikötöznél

Most felfeküdnék egy asztalra, és cseppet sem bánnám ha a végtagjaim a négy lábához lenne rögzítve, azt sem ha a bokám a csuklómhoz mint rég.. Ahhoz csak egy kéthurkos szíj kell, egyszerű. Jobb csukló-jobb boka, bal csukló – bal boka. Most nem tennék velük semmit, nem bánnám, ha nem is tudok. Sőt jobb az úgy. Azt se bánnám, ha már meztelen lennék, és nem akadnál bele semmi felesleges textilbe. Ó ma le kellett volna már szörteleníteni magam, úgy jobb nekem. Sima, érzékeny, finom érzés minden érintés. Megtehetnéd helyettem. Csak ne tejszínhabbal, nem alkalmas borotválás előtt, ragad és nem csúszik a penge. Jöhet tőlem valami férfi illatú hab is, olyan mindegy vagy csak egy kis szappan, én sem keresek erre külön szert. Ami kézre esik, csússzon egy kicsit a bőr felszíne.
Nyugodtan, lélegzet visszafojtva várnám, figyelném, ahogy a hideg fémecske siklik rajtam. Jól esne ha közben kicsit feszülne a kezem, hogy érezzem benne az erődet, amit a kötelékemnek kölcsönöztél. Néha megsimogatnád az ujjaiddal a felszínt, ellenőrizni elég sima, vagy még dolgozol rajta. Biztosan nekiülnél, lassan, türelmesen dolgoznál rajtam, főleg az ágyéki résznél. Összehúzódna a hüvelyem mikor közelítesz felé, csak ilyenkor érzi magát hirtelen üresnek, kitöltetlennek, érintésre várónak. Bennem lobbanékonyan feszülne a türelmetlenség, mikor érezlek már közelebb, oda közelebb. Mintha céltábla rajzolódna a köré, pontos tudatában vagyok, oda koncentrál a figyelmem, nem téveszt centiket, mint a testemen bárhol máshol ha érint az ujjad. Pontosan tudom hol tartasz, melyik céltáblasugárnál, és az már elég közeli, vagy még ficeregnék hogy a kezed alá csúsztassam belsőbb köreim. Ismerem ezt a türelmetlen várakozó vágyakozást. Sajnálom kicsit mikor rögtön a közepébe döföd az ujjaid és kihagyod a lassan közelítés játékát, bár jó az is.
Most a borotválás ürügyén egészen lassan haladhatsz, körről körre. Annál is inkább minél beljebb jársz annél bonyolultabb és részletesebb a felszínem. Hajlatok, ajkak, csikló, gát…sok kis gondoskodni való részlet. Elképzelem ahogy eltűnődsz a szeméremdomb felszínén, formázz mintát a barna szőröcskékből, majd ha nem tetszik egy húzással levághatod a műved.
Mikor egészen sima és fényes lett mindenhol, egy csöpögősen vizes kendővel törlöd frissre. Nyelveddel hűtöd le a felhevült megkínzottabb sejteket. Majd megvárod míg megszárad, talán enyhén meg is fújod. Hűs olajos zselével kenegeted be, siklik a kezed rajta. Meglep a hideg, rándulok. Ezt a sima, sikamlós, csúszós érzetet vártad. Ezt képzelted el mára, táncba hívják ujjaid a puncim. Siklnak a redők, ajkak között az ujjak, be-bebújnak a helyükre. Simogatnak, siklanak, dörzsölnek a sikosságnak köszönhetően akadálytalanul, simán, nagy lendülettel.
Ép csak megvárod hogy pattanásig feszüljenek a kötelek, a levegővételem sóhajtásig mélyüljön. Ép csak megvárod, míg felforr a vérem. Mosolygó szemmel, résnyire nyílt ajkakkal nézed a feszülésem az asztalon. Nézed ujjaid sikamló hatását. Nézed ahogy a kéj átveszi felettem az uralmat, és ezzel te kerekedsz felül. Vársz, nekilendülsz, vársz, nekilendülsz. Periódikusan, mint vmi spirálban tolod fel az érzeteim., egy-egy szinten meg megállva, időzve, hogy átvegyem a rezgését és lassan haladjak tovább. Megvárod míg képtelenné válok a mozdulatlanságra. Még tovább, még tovább feszíted a húrt, pedig szinte már alig érsz hozzám. Már csak pár ujjad táncol bennem, már csak a szemeddel tartasz, figyeled hangtalan könyörgésem, hogy legyünk túl rajta, ne fokozd már tovább, nincs hova.. de..
[Lolita]

Fantasy szextörténet: Boszorkánypöröly

„Bocsásd meg Uram méltatlan szolgád könyörgéseit!
A kételkedés vétkét, a hús átkozott sóvárgásait!
Rombold le, ha tetszik, tévelygéseim katedrálisát!
De, nézd őt, ki ezen a földön megismerte már
a purgatórium minden kínjait. Nézd kezén, lábán
a kenderkötél csókolta sebek lángoló virágjait.
Végtelen kegyelmedben emeld őt magadhoz Uram!
S tedd könnyűvé néki az utolsó kaput!
Add, hogy megtört testét ne gyalázza tovább a máglya,
Vastag füstje gyorsan rejtse el a szájtátik elől.
Ne lássák sápadt, fehér bőrét, a vékony pergament
a Sátán jelét hiába kutató mohó szemek.
A hóhérlegények harapásait égbeívelő nyakán,
kezük nyomát, kék bárányfelhőket tejfehér combjain.
Végtelen kegyelmedben emeld őt magadhoz Uram!
S tedd könnyűvé néki az utolsó kaput!

„Bűneim, melyeket tudatlanságomban, s a tudatlanságban való csökönyös megrögzöttségemben követtem el, megszámlálhatatlanok. Tudom, számos életen át kell vezekelnem értük, amíg megbocsátást nyerhetek. Rémülettel és szűkölő félelemmel tölt el a gondolat: hányszor fogom érezni a megpörkölődő szőrzet, az égő hús illatát a máglyákért cserébe, amelyeket saját kezemmel gyújtottam meg.”
Fáradtan csapta be a szótárt, tette le a tollat. Fájdalmasan nyújtóztatta ki elgémberedett tagjait, konyakot töltött magának, rágyújtott. Aztán lábát a dohányzóasztal füstüvegére emelve, a mély, öblös fotelba süllyedt:
Mari itt hagyott, azt mondta, úgy érzi, hülye picsának nézem, akinek farkamon kívül semmi máshoz nincs köze, ez pedig neki kevés. Nem tehetek szemrehányást ezért, igaza van. Az utóbbi időben kapcsolatunk abban merült ki, hogy munka után felugrott egy – egy futó szeretkezésre, ha itthon voltam. Utána pedig kiürítette a hamutálakat, és rendet rakott a konyhában, de ezt már túlzott gondoskodásnak éreztem, és alig vártam, hogy elmenjen végre. Hagyjon már dolgozni! Hát most hagy! Tűrt, ameddig tűrhetett. Ma feljött, és közölte, hogy ő nem konyhalánynak szegődött mellém, és majd hívjam fel, ha újra normális leszek, s megértem azt, ami teljesen nyilvánvaló. De igyekezzek, mert nem fog sokáig várni! Sajnálom őt, igaza is van, mégis furcsa megnyugvást érzek, végre zavartalanul dolgozhatok.
Tulajdonképpen jól is kinézhetett volna. Egy teniszpályán fehér sortban, uszodában vállasan, sűrűn göndörödő mellszőrzettel, széles fehér mosollyal, napbarnítottan. Arca azonban most leginkább zöldessárga volt, szeme alatt vastag, sötét karikák, állán ki tudja hány napos borosta, hóna alja, ágyéka határozottan szaglott és viszketett. Szóval ugyanolyan reménytelenül elhanyagolt volt, mint a szoba, amelynek falait kusza rendetlenségben borították a könyvek. A hatalmas íróasztalt elsárgult fóliánsok és újabb kéziratlapok öntötték el. A könyvek, papírok szétfolytak az egész szobában, kisebb – nagyobb kupacokban hevertek a sarkokban, székeken, bonyolult ösvényeket hagyva csak a közlekedésnek.
A cigaretta még csak félig égett le, amikor elnyomta az álom. Az asztalon a pohárban maradt bő ujjnyi aranyló folyadék felszínén lassú remegés futott át. Az odakint már jó ideje erejét gyűjtögető vihar hirtelen tört rá a szobára. A valahol a közelben lecsapó villám természetellenes, éles fénnyel világított be az ablakon, amelynek szárnyai a csattanással egy időben kivágódtak. A betörő szél először az égő csikket sodorta a szőnyegre, majd a pohár kezdett a sima üvegfelületen araszolni az asztal széle felé. A vastag szőnyeg tompította az ütődést, így a pohár épen maradt, s gurulva állapodott meg a fotel sarkánál. A kiömlő konyak eloltotta a csikket, csak a szőnyeg megpörkölődött gyapjúszálainak orrfacsaró bűze terjengett a levegőben. A huzat régi metszeteket kapott fel, és őrjöngő kavargásban szórta szét őket a szobában.
Rajtuk pentagramma, okkult, mágikus jelek, asztrológiai számítások táblázatai. Boszorkány – szombat vad fantáziájú ábrázolása: Förtelmes, kecske alakú szörnyek hágnak merev, görcsös fütykössel fiatal, vergődő szüzeket. Lángoló máglyákra kötözött elítéltek, arcukon a halál előtti pillanat rettenete.
Fiatal lányt vetnek alá tortúrának, lába terpeszben, keze szétfeszítve egy létraszerű alkotmányra kötözve. A testét fedő rongyok inkább feltárják, mint elrejtik titkos részeit. Arcát nem látni az előrebukó hajtól, csak fehér bőre világít a kormozó fáklyáktól félhomályos pincében. A felszított faszén kékes lidércfénnyel nyaldossa a háromlábú parázstartóban az akkurátusan felsorakoztatott fogókat, pálcákat.
A két tagbaszakadt hóhérlegény türelemmel vár, tudják, aki idekerült, az már az övék. Innen csak egy út vezet kifelé, de annak a végén is ők állnak. Egyikük megemeli néhányszor a fújtatót, a parázs hálásan felragyog, majd ellenőrzi a lapos végű pálca izzását. Az, néhány ujjnyi távolságról is mohón zsugorítja össze alkarjának dús szőrzetét. Az égő szőr szaga gyorsan terjed a levegőtlen helységben.
A fekete – fehér csuhás szerzetes felkapja a fejét. Ingerült, az írnok nem jött meg, egyszerre kell kérdeznie, rögzítenie a vallomást az írópulton heverő árkuson, s ügyelni a vallatás szabályosságára. S a vizsgálat már harmadik hónapja folyik. Benne a súlyos vádak ellenére egyre több a kétely.
Tudja, hogy bizonyosság hiányában az Úrra kell bíznia az ítéletet. De miért, hogy Ő csak tűzzel tud tisztítani? „Én csak vízzel keresztelek, de Ő tűzzel fog benneteket keresztelni…” Miért kell fiatal, bimbózó testeket lángokban elpusztítani? A lány már harmadik hónapja tagad. Tagad és tagad. Karcsú, törékeny testét meggyötörték már százféle módon, csak a Gonosz adhatott neki erőt a kínok elviseléséhez. S már oly régen füstölgött máglya a város főterén.
A népet pedig újra és újra figyelmeztetni kell, hogy ne felejtse el félni a bűnt, és rettegni a Gonoszt. A szerzetes imát mormol, keresztet vet.
– Elkezdjük. – int az egyik hóhérnak, aki az előbb kipróbált lapos végű pálcával készségesen áll a lány mellé.
– Mi a neved?
– Nem mindegy az már?
– Vonakodik a szent keresztségben nyert nevét megjegyezni. – rója gondos, lassú mozdulatokkal a sorokat.
– Talán a Sátán adott nevet neked?
– Mindegy az a máglyának, hogy kit emészt el.
– A bizonyossághoz tudnunk kell a nevedet, a bizonyossághoz tudnunk kell, rajtad van-e a Sátán jele. Égessétek le róla a szőrzetet!
A vigyorgó hóhérlegény a lány hasáig hajtja a rongyokat, s látható élvezettel kezdi lepörkölni szemérméről a koromfekete szőrzetet. A zsugorodó szőrszálak lassan tárják fel ölének parázzsal vetekedő lángoló vörösét. A lány meg – megvonagló testtel, de sikoly nélkül tűri az izzó vas kutakodását, mely eltünteti róla a hónaljszőrzetet is. A szerzetes arcát elrejti a csuklya, az írópult felé fordul, így csak a vallatás halk neszeit kell hallania.
– Nincsen jel Atyám! Makulátlan a teste. – jelenti a fiatalabbik hóhérlegény.
– A Gonosz tartja hatalmában evilági létünket. Térj meg! A Gonosz mindenhová behatol, de a legjobban a női testben érzi magát. Ez a mocskos és utálatos porhüvely, a lélek engesztelhetetlen ellenfele. Térj meg lányom, másként folytatnunk kell!
– Hát azt akarod, hogy az egész leckét felmondjam? – kérdezi a lány halkan, végképp beletörődve a megváltoztathatatlanba.
– Azt akarom, hogy mindent elmondj a jegyzőkönyv számára! Mikor találkoztál először a Sátánnal?
– Tízesztendős voltam, amikor először meglátogatott. Rémült kisegér képében bújt meg a tenyeremben. Játszottam vele, hagyta, hogy megsimogassam, etessem. Aztán színes pillangó lett, és a rétre csalogatott kergetőzni.
– Mit tanított neked?
– Megvilágította előttem a titkos utakat. Megismertette velem a virágok, füvek, a hold és a csillagok erejét.
– Hogy éjjel nőstényfarkassá változhassál, hogy gonosz praktikáiddal dögvészt idézhess az emberek fejére, hogy elapaszd a tehenek tejét?
– Nem, csak segítettem a szerencsétlen állatokon! – tiltakozna a lány, de az amúgy is csalódott hóhér fenyegetően lép közelebb, hát elhallgat.
– Részt vettél – e a boszorkányszombat táncain, ültél – e nászt démonokkal és a Sátánnal?
– Hat évig éltem a démonok között, olyan boldogságban, amelyet nem ismerhet földi halandó.
– Ültél – e nászt a démonokkal?
– És jól esett? – fűzte hozzá a vigyorgó hóhér.
– Mindegyik más, de a magja mindnek hideg. – emelte rá tekintetét a lány.
– Hogyan idézted meg a démonokat?
A lány pillantása megpróbált a sötét csuklya alá hatolni, megtört, erőtlen hangja hirtelen zengővé vált. A hóhérlegények fülének ismeretlen latin szavak betöltötték a pincét, felszálltak, keringtek a bolthajtások között, körbetáncolták a pap görnyedt, csuhás alakját.
– Et per nomen stellae quae est Venus et per sigillum eius quod quidem est sanctum, super te Anaél, qui es praepositus diei sextae, út pro me labores…(És annak a csillagnak a nevében, amelyet Vénusznak hívnak, s a pecsétje nevében, mely maga is szent, meghagyom neked, Anael, aki a hatodik nap elöljárója vagy, hogy szolgálj engem…)
A pap rémülten tántorodott hátra, vetett keresztet a lány felé.
– Elég! Nincs értelme a kihallgatás folytatásának. Bebizonyosodott!
A szerzetes remegve hajolt a papír fölé. A hóhérlegények lassan ocsúdtak, de a pap rettenetét ők is észrevették. Az újra magába roskadt, védtelen, hófehér test azonban már nem tűnt veszélyesnek. Hát felbátorodva kerülgették, tapogatták a mindenütt feltárt, megfeszített lányt, akinek erőtlen nyögése jelezte, hogy kezd magához térni. A szerzetes a halk hangra lett figyelmes, haragos arccal fordult feléjük. A lány mellé lépett, s a valaha ingként használt rongydarabokat, megpróbálta lehajtani. Azok azonban nem voltak képesek elrejteni immár teljesen csupasz ölét. Amíg a ruhát rángatta, képtelen volt levenni szemét a nedvesen csillogó szeméremajkakról. A szerzetesnek a csuklya alatt is jól láthatóan arcába szökött a vér. Meg – rántotta a rongyot, de akkor meg a lány keményen ágaskodó mellei tárultak fel. A szinte természetellenesen fehér, libabőrös halmokon apró, hegyes mellbimbók vöröslöttek.
– Így még jobb Atyám! – röhögött fel az egyik hóhér, észrevéve a pap zavarát.
– Nem a ti szórakozástokra vagyunk itt! Ha nem bírtok a gerjedelmetekkel, menjetek a kocsmák cafkáihoz!
– Az pénzbe kerül Atyám. S azoknak nem ilyen kemény a húsuk. – markolt bele a hóhér a lány szétfeszített combjába.
– Tán nem fizet nektek eleget a Szent Officium? Hagyjátok! Töredelmesen bevallott mindent. A Sátánt holnap kiűzi belőle a máglya tüze. Közeleg az éjszaka, imával fogom tölteni. – mondta a szerzetes, s felmarkolva az írópulton heverő papírt kisietett.
A folyosón lógó kereszt előtt térdre rogyott. A homályos folyosót alig világították meg a nedvesen füstölgő fáklyák. A térdeplő szerzetes csak egy halkan mormogó fekete foltnak látszott:
– Libera me Domine, de morte aeterna!
Tudta, hogy odabent mi következik. Tulajdonképp a hóhérok kiváltsága volt ez, afféle kárpótlás fáradtságos munkájukért. S az Atyák mindig szemet hunytak felette.
– A Szent Officium többet törődhetne a zsebünkkel a lelkünk helyett. – mondta az egyik hóhérlegény.
– Csitt! Biztos, hogy elment? Te is megismerkedhetsz még a tortúrával, ha ilyeneket beszélsz.
– Ugyan! Már elment, ilyenkor mindig imádkozik, csak elmond egyet – kettőt a mi lelkünkért is.
– Akkor talán azt sem bánja, ha mi itt elszórakozunk egy kicsit. – intett fejével a megfeszített lány felé.
– Neki már úgyis mindegy, hallottad, holnap máglyára kerül. Legalább legyen még valami öröme ebben az életben.
– Mindig azt hittem, hogy a boszorkányok százéves vénségek, de ez itt még húsz sem lehet. – nyalta meg a szája szélét.
– Nem biztos, csecsemővérből, szárított békából, bakkecske magjából készült kenőccsel kenegetik magukat, hogy szép feszes maradjon a bőrük.
– Nekem mindegy, csak jó szoros is legyen. – próbálta hurkás ujjával a lány ölét.
– Várj már, neked tényleg nincs lelked! Nem látod, hogy nincs magánál? Segíts leoldozni! – szólt rá a másik.
Óvatosan emelték le a keretről, támogatták a sarokba terített birkabőrökhöz. A kimerült lány hátát a hideg, nedves falnak támasztva ültették le.
– Ne félj, most már nem bántunk! Hisz tudod, mi csak azt tesszük, amit a csuhások parancsolnak. Mi nem tehetünk róla. – vigasztalta a lányt, miközben borral itatta egy cserépkorsóból.
– Neked is jobb lesz, ha beletörődsz a sorsodba, hallottad, már csak egy szűk éjszakád van hátra. – unszolta sürgetőbben a másik.
– Hisz szép lány vagy, biztos volt már szeretőd a faludban, igaz? Hát hozzánk is lehetsz kedves egy kicsit. – folytatta, és kutató kezei kíváncsian siklottak végig a lány combjain, eltűnve a rongyok alatt.
A lány eltolta szájától a korsót, rámosolygott a mellette guggoló, őt itató legényre. Ajkán vércseppként csillant meg a bor. Aztán egyetlen mozdulattal lehúzta magáról a már amúgy is cafatokban lógó ruhát. A mögötte izzó parázs által megvilágítva ragyogó sudár test magasodott a két férfi fölé. Felhúzta a hozzá gyengédebbik legényt, majd határozott mozdulattal térdelt eléje, bontotta ki a nadrágból annak dorongját. A gyorsan növekvő tagot teljes hosszában végigbecézgette ajkaival, a vörösen előbukkanó makkot nyelvével cirógatta körbe. Aztán szájába véve dolgozott rajta, átölelve a legény fenekét, mozgásra kényszerítve őt is. A halk, cuppanó hangokhoz a legény egyre hangosabb nyögései társultak.
A másik fickó kikerekedett szemmel nézte a jelenetet.
– Na mi van, – fordult felé a lány.
– Te eddig is csak az ujjaiddal kutakodtál, a cunám most is szabad!
A férfi durva kezei áhítattal kúsztak a lány fehér feneke felé. Markolta, becézgette a lány tomporát, vékony combjait. Vastag hurkaujjai elmerültek a szőrtelen punciban. Aztán feljebb csúsztak és megérintették a halványrózsaszín lyukat, amely összerándult a váratlan támadásra. A lány meglepődve nézett hátra, aztán térdét széjjelvetve, jobban előrehajolva engedett a fickó kíváncsi vágyának. Az ujjak növekvő élvezettel merültek újra és újra az engedelmesen táruló anusba. Mintha a lány is jobban élvezte volna, csípője mozgásával segítette a behatolást.
– Nocsak, lehet, hogy te igazából a fiúkat szereted? Engem nem zavar, csak adjatok most már valamit a cunámnak is.
A hanyatt fektetett legény szerszámját biztos kézzel beigazítva előredőlt, sápadt fenekét felkínálva a tagbaszakadt, szőrös fickónak., aki durva mohósággal hatolt beléje. A lány testének sápadt fehérsége furcsa ellentétben állt a két verejtékező, vörös férfitesttel. A három rángatózó test árnyéka kibogozhatatlan szörnyként táncolt a falon. Időnként mintha rettegett – ismerős kép alakult volna ki belőle.
A súrlódások halk neszébe, az elragadtatott nyögésekbe néha, mintha éles, gúnyos kacaj keveredett volna, amelyet világosan hallott odakint a kereszt előtt térdeplő szerzetes. A kiszűrődő hangok vad vágyat keltettek benne, ajka hangosabban mormolta az imádságot, de a fülét lehetetlen volt bezárnia. A kamrában a lány szájával borult a fekvő legényre. A felspriccelő mag nagy ívben szökött a magasba, a visszahulló cseppek ragyogó gyöngyökként csillogtak a fényes, fekete hajon. A hátulról dugattyúzó fickó hirtelen feljajdult. Láthatóan sikertelenül igyekezett kitépni magát a hímtagját szorosan tartó fenékből. Arca eltorzult a fájdalomtól, szőrös feneke meg – megrándult, ahogy beleélvezett a meggyötört végbélbe. Kiszakadva a rettenetes szorításból, erőtlenül hullott a földre. A mosolygó lány, hajában a csillogó gyöngyökkel diadalmasan magasodott felettük. Lábával megpiszkálta a mögötte heverő férfi szőrös ölében rejtőző, apróra zsugorodott, petyhüdt hernyót.
– Ma használtad utoljára! – sziszegte.
A tömeg lélegzetvisszafojtva várta a rég nélkülözött látványosságot. A lányon új, hófehér, bokáig érő ing volt. Elfogadta a remegő kézzel feléje nyújtott keresztet.
– Ne sírj! Még eloltod a szívedben égő lángot! – súgta a szerzetesnek, akinek kötelessége volt az általa hozott ítélet végrehajtását végignézni.
A felkelő nap fényét zsíros, fekete füst homályosította el. A szerzetes mélyen arcába húzta a csuklyát, elfordította fejét, ne lássák lecsorgó könnyeit.
– Rombold le, ha tetszik, tévelygéseim katedrálisát!
De, nézd őt, ki ezen a földön megismerte már
A purgatórium minden kínjait. Nézd kezén, lábán
A kenderkötél csókolta sebek lángoló virágait.
Végtelen kegyelmedben emeld őt magadhoz Uram!
S tedd könnyűvé néki az utolsó kaput!
Hunyorogva nézett a Napba. Hóna alól régi könyv kandikált ki. Lassan bandukolt a nedvesen csillogó macskaköveken, kerülgette a félig a járdán parkoló kocsikat, a gyors nyári zápor hagyta tócsákat. Az egyik sok százados házon keskeny, lefelé vezető lépcsősor nyílt, a cégér borozót hirdetett. Odabent lepusztult kocsma fogadta a belépőt. Régi pincehelységből alakíthatták át, az alacsony, sötét boltívek hangulatosak, de a feléből – harmadából, kapkodva felcsapkodott vakolat alól itt – ott kikandikál a régi, nedves téglafal. Az olajos padló, asztalok, székek pedig inkább koszosak, mint patinásak. A harsány – színesen világító Marlboro – reklám ugyanúgy nem illik ide, ahogy a polcra sorakoztatott whiskys és konyakos üvegek sem. A közönség itt a bádogkannákból mért homoki savanyúságokat fogyasztja inkább. Ha van egyáltalán közönség, mert a belépőt csak az unott csapos fogadta. Nem volt elragadtatva a vendégtől, a kisfröccstől még kevésbé.
– Nem viszi túlzásba? – mogorván tolta eléje a poharat, aztán elfordult és mosogatni kezdett, nem óhajtott beszélgetni.
Lassan kortyolgatta a bort, nézegette a kopott, hámló falakat. Hónapok óta napi 12/14 órát dolgozik, s a rejtélyes latin – fríz – ófrancia szöveg lassan megadja magát eltökéltségének. Egyre biztosabb benne, hogy a félig emlékirat, félig inkvizíciós jegyzőkönyv jelentős felfedezés, amely meghozza végre az oly rég várt szakmai elismerést. A felcsendülő hang váratlanul éri, összerezzen.
– Hívj meg engem is egy italra! Meghívsz egy italra?
Nem vette észre, mikor lépett be a feszes, szürke kosztümbe öltözött lány. A makulátlan fehér blúz, az elegáns kosztüm, az ápolt, diszkréten festett körmök inkább illettek volna egy virágzó cég hűvösen légkondicionált irodájába, vagy egy előkelő szálloda halljába, mint ebbe a negyedosztályú csehóba. De a hangja egyértelmű volt, és lényegre törő.
– Két konyakot! – szólt rá a háttal mosogató csaposra, nem várva meg, hogy ő rendeljen.
– Egészségedre! – a férfi csak belekortyolt. A hátrahajtott nyak, kihúzott felsőtest látni engedte a lány feszes melleit, inkább azt nézte. Nem értette a helyzetet, de az ajánlat félreérthetetlen volt.
– Gyere fel hozzám! Nem lakom messze, s drága sem vagyok.
– Nem érdekel…
– Nem bánnád meg… Te mondhatod meg, hogy csináljuk!
– Nincs pénzem. Kár a gőzért…
– Na jó! Azért egy konyakra még meghívhatsz. A tiéd? Antipolus maleficorum. Jó réginek látszik. – fordította kíváncsian maga felé a könyvet.
Maga sem értette, miért kezdi magyarázni, hogy ez nem is olyan régi, csak hasonmás, azt jelenti, Boszorkánypöröly, és hogy csak egy tanulmányhoz gyűjt anyagot a középkori boszorkányperekről, amiben az lesz az érdekes, hogy egy eddig ismeretlen forrást dolgoz fel benne…
– No nézd csak, te ilyeneket olvasol? – húzta maga elé a könyvet a lány, és kezdte betűzni.
– Quid tardas? Ne morare!
– Ne csinálj úgy mintha értenéd, ez latinul van. Így a te kuncsaftjaiddal nem lehet beszélni! – torkolta le durván, maga felé fordította a szöveget, és folyékonyan kezdte fordítani.
– Quid tardas? Mit késlekedsz? Ne morare! Ne húzódozz! Obedito praeceptori tuo… Engedelmeskedj parancsolódnak…
– Gondolod? Veled például, lehet! – súgta a nő rekedt – közönségesen a férfi fülébe.
– Lingi! Lingi anum infendum meum! Lingi meum pudendum instinctorem! (Nyald! Nyald ki szörnyűséges seggemet! Nyald ki buja ölemet!) – az döbbenten nézett, megragadta a nő vállát, és nem lehetett tudni, most eltaszítja magától, vagy kapaszkodik belé.
– Ki vagy te?
– Lili, Lili, Lilith… – kuncogta a nő.
Aztán felállt és lassú, ringó léptekkel indult a lépcső felé. Formás lábán feszült a harisnya, hátul a varrást, mintha vonalzóval húzták volna. A férfi szeme követte a vonalat a szoknya alatt is, végig a hosszú combokon a fekete harisnyakötőig, amely lágyan követte a csípő gótikus ívét.. A lépcsőn felfelé lépkedő nő testén már nem volt ruha. Egyetlen öltözéke a fekete harisnya, s a vékony harisnyatartó, mely aláhúzta a sápadt fenék fénylő félgömbjeit. A lépcső tetejéről még visszafordult:
– Lilith! Lilith! – formálta ajka a ki nem mondott szavakat, és kifordult a kocsmából.
Kapkodva szórt pénzt a pultra, rohant, de odakint már senkit nem talált. A kánikulára jött hirtelen vihar gőzfürdőt varázsolt az utcára. A gomolygó ködön alig tört át az amúgy is ritkásan álló nátriumlámpák sárga fénye. A ház falát csak két girhes utcalány támasztotta. Lelkesen fogadták az érkező zsákmányt, de kimondhatatlanul közönséges mozdulataik inkább taszították, mint csábították a férfit. Távolabb, az egyik lámpa gyér, sárga fénykörében feltűnt egy pillanatra a kosztümös lány, aztán a sötétben sietett tovább, és csak cipősarkának szapora kopogása hallatszott a nedves macskaköveken.
A nyomába szegődött. A keskeny utca felfelé kanyarodott a hegyoldalon, a villanegyed felé vezetve. Két oldalról öreg hársak, platánok, vadgesztenyék szegélyezték, alig megvilágított, sötét alagutat képezve. Időnként megpillantotta az előtte siető nőalakot, mely hol felöltözve, hol csak harisnyában, sápadtan tűnt fel a hold fénye által megvilágítva. Mögötte az utcalányok visító nevetése gurult, vonyítás, kutyaugatás kísérte lépteit. A rozsdás vaskerítése – ken túl árnyékba borult kertek, elhagyottnak tűnő villák vak ablakai.
A cipősarkak kopogásának hirtelen vége szakadt. A lány az egyik villa kapujánál állt. Lábát a mohos terméskő kerítésre emelte, megigazította harisnyáját. A sápadt comb világított, még visszanézett, aztán eltűnt a kert mélyén. Csönd volt, nem hallatszott a két utcalány visítása, várakozva lapultak a kutyák.
Habozva állt a kapu előtt, fürkészve nézte a kertet, de a hold halvány fénye csak sűrűbbé tette a fák, bokrok közti homályt. Vállat vont és belépett. Lába alatt megcsikordult a kavics, hatalmas csattanással vágódott be a kapu. A kert, mintha csak erre várt volna, megelevenedett. Ágak mozdultak, susogtak, lihegések, nyögések, kutya nyüszítése. A zajba lassan érhető szavak vegyültek.
– Szép férfi!
– De már nem fiatal.
– Nem hát. Nagyon is öreg. Nem is tudja, milyen öreg!
– Sokat tanult.
– Mégsem tud semmit!
– Biztos jó erős.
– Majd kipróbáljuk, milyen erős!
A villa ablakait belülről apró, viháncoló lángnyelvek nyaldossák. Az üres előcsarnokból egyetlen nyitott ajtó mutatja az utat. Odabent a szobát számtalan gyertya fénye ragyogja be. A kígyózó, indázó aranykeretes tükrök megsokszorozzák a fényt. A padlón vörös krétával rajzolt hatalmas pentagramma lángol. Sarkaiban okkult, mágikus jelek, közepén széles, fekete selyemmel letakart ágy, hívogató oltára valami rettenetes áldozatnak. Körben a falon bonyolult, soha nem ismétlődő, nyugtalan mintájú tapéta. Az ágyon kívül egyetlen bútordarab található a szobában. A karcsú lábú, faragott fésülködő asztalkáról most hiányoznak a fésűk, kefék, csatok, tégelyek nélkülözhetetlen kellékei. Csak egy ezüst tálca, rajta metszett kristály – serleg sűrű, mélyvörös borral. A fésülködő asztal tükre megkettőzi a bíborszínű italt.
A férfi lassan járja körül a szobát. Kíváncsian, homlokát ráncolva vizsgálgatja a padlóra rótt jeleket, láthatóan érti őket. Az asztalhoz lépve felemeli a serleget, először óvatosan, majd mohón kortyol belőle. Szája sarkában megcsillan a vörös folyadék.
A tapétába simuló ajtón észrevétlenül lép be a lány. Elégedetten járja körbe az italtól kába férfit. A tágra nyílt, de üveges szemekbe néz, megsimítja az arcát.
– Hát mégis! – mosolyodik el.
Óvatosan fejti le a férfi ujjait a pohárról. Kiissza a maradék bort, és a serleg ezer csillámló darabra törik a padlón.
– Et per nomen stellae quae est Venus et per sigillum eius quod quidem est sanctum, super te Anaél, qui es praepositus diei sextae, út pro me labores…(És annak a csillagnak a nevében, amelyet Vénusznak hívnak, s a pecsétje nevében, mely maga is szent, meghagyom neked, Anael, aki a hatodik nap elöljárója vagy, hogy szolgálj engem…) – zengő hangja betölti a szobát. A tapétába rejtett ajtóhoz lép:
– Gyertek! A tiétek. – a két viháncoló succubussal már találkoztunk.
Ne higgye senki, hogy ők nem haladnak a korral. A takaros, keményített fehér csipke köténykék bármely szobalányra, pincérnőre illettek volna. Más nem is volt rajtuk, eltekintve persze szénfekete, rövid hajuktól, vékonyra tépett szemöldöküktől, és sűrű, fényes szeméremszőrzetüktől. A vérvörös ajkakat jó falatra várva simították végig a hegyes nyelvecskék, a pirosló mellbimbók dacosan tolták félre a köténykék pántjait.
A fekete-piros ördögfiókák talán maguk sem voltak tisztában mindent lebíró, emésztő hatalmukkal. Dévaj, vidámsággal vetették magukat kábult áldozatukra. Fürge ujjak gombolták ingét, nadrágját, csupaszították az izmos férfitestet. Az éles fogacskák bele – belemartak vállába, felsértették mellkasát, a bimbók gyenge bőrét. A mohó szájak nyomán piros virágok nyíltak a magatehetetlen testen. A hegyes nyelvecskék felkúsztak a combok oszlopain, az egyik bekíváncsiskodott a szőrös farpofák közé, és vidám kuncogással élvezte azok összerándulását. A másik a gyorsan merevedő phallost nyalogatta körül.
– Na, milyen?
– Szép, erős!
– Segítsünk neki még egy kicsit!
A két térdeplő lány szája, fogai versenyeztek a lüktető hímtagért. A sápadt test minden meleg vére ott duzzadt, lüktetett a kéklő erekben, amelyeket csak a csoda mentett meg attól, hogy az éles fogak felsértsék. Az érdes nyelvek újra és újra végigborzongatták a makk finom bőrét. A súlyos herék remegve, szinte visszahúzódtak a testbe a kiszakadás előtti rettenetes pillanatban. Aztán végeérhetetlen áradás borította el a lányok arcát. A kábult férfi válla, hát – és csípőizmai rángatóztak, és egymás után, vastag, fehér sugárban tört ki belőle a mag, míg térdre nem rogyott, és erőtlenül nem hullott a lányok elé.
– Egy. De biztos maradt még benne erő. – fordult egymáshoz a két maszatos succubus.
– Nem is fejeztük még be! Hozd a kenőcsöt, vigyük az ágyra!
A hanyatt fektetett férfi minden porcikáját végigmasszírozták. Kezük nyomán a test fényleni kezdett, a fogak tépte piros virágok fehér hegekké forrtak össze, a petyhüdt szerszám pedig hamarosan újra teljes pompájában ágaskodott.
Az egyik lány négykézlábra ereszkedve remegő horpasszal várta a támadást. Kidudorodó szemérme duzzadt, vörösen fénylett, mint egy tüzelő szukának. Úgy is morgott, amikor a másik ujjai belémerültek. Ő, míg a forró, síkos hüvely lüktetve szorította, a férfi fölé kuporodott, és teljes hosszában magába vezette annak phallosát. Az ágyék, a has izmai hullámzottak, ahogy szívta, gyötörte a magába fogadott idegen testet. A két succubus fáradhatatlan volt, körmükkel szántották, fogukkal tépték, combjukkal szorították, hüvelyükkel szopták a férfit, míg az utolsó cseppet is ki nem sajtolták belőle.
Az izzadtságtól, kenőcstől, a férfi magjától síkos testek kimerülten hevertek egymáson, amikor a lány visszatért.
– Jól van! Ügyesek voltatok. – simogatta meg két succubus csípőjét.
– Most menjetek!
Lassú, óvatos mozdulatokkal tisztogatta végig a férfit. Elidőzött az apró, fehér hegeknél, nem hagyta ki egyetlen hajlatát, nyílását sem. Aztán nyugodt mozdulatokkal vetkőzni kezdett, és a sápadt, karcsú test a férfi mellé siklott. Fejét a puha mellekre vonta, és gyengéden ringatni kezdte.
– Látod? Nekünk találkozni kellett. Te nem hittél nekem, csak azt akartad hallani, amit ostoba, tudatlan emberek fantáziáltak rólunk. Pedig én igazat mondtam. Ismerem a virágok, füvek, a hold és a csillagok szellemét. Ne félj, én megvilágítom előtted a titkos utakat, amelyek a földi paradicsom hét pecséttel zárt kapujához vezetnek. Nézz rám! Már szabad! Feszesek a melleim, simák a combjaim, már nem borítják őket sebek. Csak szőrzetem nincs. Látod? Izzó zsarátnok égette le rólam örökre. De ne félj, már elfelejtettem. Olyan boldogságban fogsz élni, amilyet földi halandó még soha nem ismert.
A reggeli nap már magasan járt, amikor felébredt. De az ölébe fészkelődött puha, meleg tompor rögtön magához térítette. Mellette kismacskaként összegömbölyödve fiatal lány aludt. Ijedt mozdulata őt is felriasztotta. A lány kényelmesen nyújtózkodott, dorombolt, és kinyitotta a szemét.
– Jó reggelt! Nem főztél még kávét? Tudod, hogy vasárnap úgy szeretem az ágyban meginni. – és a másik oldalára fordult.
Zavarodottan ment a konyhába. Az ismerős rendetlenség magyarázatot ugyan nem adott, de megnyugtatta. A kávéfőző szörcsögése újra felébresztette a lányt. Üdén, mosolyogva várta a gőzölgő kávét. A férfi óvatosan ereszkedett mellé az ágy szélére, és majdnem elejtette a csészét. A padlón szamárfüles fénykép hevert: méltóságteljes villa előtt három lány karolta egymást. Mosolyogtak, éles foguk ragyogott a napfényben.
– Kik ezek?
– A barátnőim. Nem ismered meg őket? Már bemutattam őket neked. Ha akarod, még találkozhatsz velük. – nevette el magát a lány.
– Na, adod azt a kávét?

Szöszi Ani – szextörténet

Az ágyon ült, én előtte térdepeltem, közelebb húzott magához, levette rólam a pólót-a kezével simogatta az állam, utána a hónom alá nyúlt, a vállam markolta meg ,aztán a keze fejével végig simította a hasamat, majd felálltam és letoltam a nadrágomat, csak az alsóm maradt rajtam. Annyira izgalmas volt, hogy lehúzhatom Anikó előtt a boxerem, hogy ott állhatok előtte meztelenül!
Nem is nézett rám, csak a hímvesszőmet figyelte, már ez majdnem kielégített. Leguggoltam elé, ő fekve ült a ki nem húzott ágyon. Kissé kiemelkedett a szeméremdobja kék rövidnadrágja alól, tenyeremmel finoman simogattam ezt a dombocskát. Segített a vetkőzésben, megemelte csípőjét, s a bugyijával együtt lehúztam róla a nadrágocskát. Csodálatos volt a látvány, a szőrzet ,a vékony kis vágás, és tudta, hogy most szét kell tárnia a lábait. Kértem, vegye le a pólóját is, ami alatt melltartó volt. Kigombolta, mire a ruhadarab elengedte gyönyörű, hatalmas melleit! Folytatás az eredeti oldalon

Szöszi Ani – szextörténet

Korábban együtt jártunk, ő 14 éves volt, én 24. Írhattam volna idézőjelben is az együtt járásunkat, hisz túl fiatal volt még. Elkerült középiskolába, s szakítottunk. Nagyon jó barátok maradtunk, szinte mindennapos volt a telefonbeszélgetésünk, állandóan hívtam a koliban. Ráadásul a testvérével egy albérletbe költöztem, még egy szál volt, ami összetartott minket, mint embereket. Aztán harmadikos lett, majd negyedikes, és egyre vonzóbb lány, nő lett Anikó.
Sokat játszottunk, kacérkodtunk azzal a bizonyos témával, vettük a poént, de…, de mégis jó lett volna egyszer szeretkezni vele, nagyon vonzott. Az egyik tréfás beszélgetésünknél elejtettem egy mondatot, hogy úgy kinyalnálak, nevetett rajta és mondta, hogy rendben. Persze csak vicceltünk, de azért megígértem neki, hogy még egyszer valamikor majd számon kérem ezt! Sokszor jött fel Pistihez az albérletbe, ő a testvére.
Sokszor aludt nálunk, főleg nyári szünetekben. S egyszer el is jött az alkalom, mikor „számon kértem” Anikón. A tesója épp éjszakás volt azon a héten, bár nem érdekelte volna amúgy sem. Mi ketten a kisszobában voltunk, itt tévéztünk. Már kora estétől kezdve érezni lehetett valami rezgést a levegőben, hogy ma nem nagyon alszunk! Forrósodott a levegő, nem húztam tovább az időt, először én kezdtem megszabadulni a ruhától. Az ágyon ült, én előtte térdepeltem, közelebb húzott magához, levette rólam a pólót-a kezével simogatta az állam, utána a hónom alá nyúlt, a vállam markolta meg ,aztán a keze fejével végig simította a hasamat, majd felálltam és letoltam a nadrágomat, csak az alsóm maradt rajtam. Annyira izgalmas volt, hogy lehúzhatom Anikó előtt a boxerem, hogy ott állhatok előtte meztelenül!
Nem is nézett rám, csak a hímvesszőmet figyelte, már ez majdnem kielégített. Leguggoltam elé, ő fekve ült a ki nem húzott ágyon .Kissé kiemelkedett a szeméremdobja kék rövidnadrágja alól, tenyeremmel finoman simogattam ezt a dombocskát. Segített a vetkőzésben, megemelte csípőjét, s a bugyijával együtt lehúztam róla a nadrágocskát. Csodálatos volt a látvány, a szőrzet ,a vékony kis vágás, és tudta, hogy most szét kell tárnia a lábait. Kértem, vegye le a pólóját is, ami alatt melltartó volt. Kigombolta, mire a ruhadarab elengedte gyönyörű, hatalmas melleit! Most már ő is anyaszült meztelen ült előttem. Hátradőlt, a combjait finoman megmarkoltam, magam felé húztam, feltoltam és lassan közeledtem a puncijához. Az őrület határán voltam, mikor megéreztem édes illatát egyből rátapadtam a számmal. Alsó ajkammal dörzsölgettem fel-le a punciját. Lassan kezdett nyállal megtelni a szájüregem, ekkor szinte kiesett a nyelvem Anikó ajkacskái közé, úgy nyaldostam. Nedves lett nagyon és sóhajtott, eleinte elfojtva, mintha neki nem lenne szabad élveznie, hisz csak én akartam ezt az estét. De csak sóhajtozott és egyre nagyobb terpeszben tárta szét a lábait, hogy minél jobban hozzáférjek! A vállaimra engedte két combját, felszabadult kezemmel a hasát simogattam. Éreztem, ahogy veszi a levegőt, egyre ziláltabb lett a légzése, a nyelvem is egyre fürgébben járt, élveztem az ízét, szopogattam a csiklóját, mintha a puncijának minden csepp nedvességét össze akartam volna gyűjteni és lenyelni. Néha lelassítottam a tempót, s ilyenkor csak állt a nyelvem Anikó lucskos ajkacskái között.
Milyen régen vártam ezt! Egy őrült pillanatban a kezeimmel is megérintettem a kis szöszit. A középső ujjamat óvatosan dugtam fel Anikóba. Hirtelen megemelte a csípőjét, a mellkasát, s hatalmas mellei még jobban kidomborodtak! Izgatóan vonaglott a teste ahogy ujjaztam, szinte nem bírtam a számban tartani a csiklóját. Eszméletlen élveztem, nyögdécselt és nyögdécselt ,majd minden porcikája elernyedt, combjai szorítása elgyengült és felsóhajtott egy óriásit. Kinyaltam, sikerült, boldog voltam nagyon. Felfeküdtem mellé, lábaimat az ölébe helyeztem, úgy pihiztünk. Ő nem öltözött még fel, gyönyörű volt a kielégült női test látványa. Nem tudtam megnyugodni, látta ezt Anikó is, s szerencsére hatással voltam rá.
A combjaimat kezdte simogatni, a boxerem száránál felnyúlt, s a heréimmel játszadozott. Újra megszabadultam az alsómtól, feltérdepeltem Anikóhoz, felült ő is. Nem szólt, hagyta, pedig már jóval túlmentem a kérésemen. A nyakához hajoltam és csókolgattam, a farkam ekkor már a melleihez ért, a kezemet lecsúsztattam a vállára, majd lágyan a markomba fogtam a bal mellét és odanyomtam a hímvesszőmhöz. Ő az alkaromat érintette meg és simogatta, ekkor már tudtam, hogy szabad több is, mint amit kértem. A melleihez hajoltam, még közelebb, s már mind a két markomban a cicijét gyürkölésztem, és közre fogtam a farkam. Annyira meleg és puha érzés volt! Lassan kezdtem lökni Anikó melleit, aztán gyorsabb lett az ütem, egyre hevesebben dugtam a két hatalmas cicit! Többször kicsúszott izzadt tenyeremből a melle, de mindig sikerült hamar visszaigazítanom.
Amikor görcsösebbek lettek a lökéseim Anikó fölém hajolt, s tudtam, ha így marad össze fogom élvezni az arcát, ez őrült izgi volt, de nem akartam visszább fojtani a később bekövetkező magömlésemet, ha az arcába megy, akkor menjen, ha ő is így akarja, miért akarná máshogy?
Fel voltunk tüzelve mindketten, nyomtam, szorítottam a farkam hozzá, egyre nedvesebb lett Anikó mellkasa a fütyimtől. Az utolsó mozdulataimba beleremegtem, ahogy mellbe löktem, mintha szétnyílt volna az izzó makkom, úgy robbantam ki és spricceltem telibe az arcát! Feltehetően az arcát, bár nem láttam, de még mindig a hímvesszőm fölött hajbókolt a kis szöszi, s nem csurgott vissza semmise a melleire, sem a kezem fejére. Később emelte fel a fejét és nézett a szemembe, ekkor már láttam a foltocskát az orránál, s a szája jobb sarkában. Abban a pózban maradtunk még egy pár percig. Simogattam az arcát, s néztünk egymás szemébe.
Letusoltunk mielőtt ágyba bújtunk volna, mint egy szerelmes pár! Végül is valamikor azok voltunk. Reggelig már más nem történt.

Szállodai perverziók

– Mi az, hogy egy szoba két ággyal? – kérdezte Péter. A recepciós lány zavartan pislogott ránk.
– Elnézést, van nálunk némi káosz. Ezek szerint két, duplaágyas szobát rendeltek.
– Pontosan, ezt mondtam akkor is, amikor lefoglaltam a szobákat. – Peti 190-es, izmos teste megfeszült a méregtől, ahogy a lány fölé tornyosodott. A recepciós a papírjaiba temetkezett, aztán még zavartabban nézett ránk.
– Elnézést, nem tudom, mi történt. Elírták. Nem tudok még egy szobát adni, nincs. Mindent lefoglaltak, dugig vagyunk.
Peti egyre hangosabban vitatkozott a lánnyal, időnként támogatásunkat kérve hátra fordult. A recepciós kiteregette eléje a pultra a foglalásokat, az előjegyzéseket, előkerült valahonnan a miénk is, nyilvánvaló volt, hogy a panzió tévedett. A lány hangja fokozatosan bűnbánó tehetetlenséggel telt meg, pedig valószínűleg ő tehetett a legkevésbé az egészről.
– Nem, nem tudok segíteni, a mi hibánk.
Négyen voltunk a fiúk már hónapok óta készültek a Forma 1 – re. Michaelaék két napja jöttek Bochumból. Szusszantottak egyet nálunk, és indultunk Mogyoródra. Már rég megvettük a belépőket, jó helyre, kétszáz kilométert pácolódtunk a dög meleg kocsiban, átvergődtünk az összes dugón, és most nincs szállás. Nem mintha Michaelát és engem olyan nagyon érdekelt volna a Forma 1, de a fiúk megvesztek érte. Úgy terveztem, hogy én majd jót napozok a lelátón, este pedig jól érezzük egymást Petivel. Öt éve vagyunk házasok, de azért ezt nem lehet megunni, az új helyek mindig felvillanyoznak. Na ennek lőttek.
– Nincs más szállás? – kérdezte Michaela.
– Mindenütt tele vannak. – tárta szét a karját a recepciós lány.
– Talán magánháznál, itt álldogálnak a panzió előtt az út mentén. Megpróbálok segíteni, jó?
Kisietett, de amikor jó tíz perc múlva visszajött, láttuk az arcán, hogy teljesen reménytelen. Bement az irodába, újabb tíz perc, míg előkerült, talán a főnökkel.
– Nagyon sajnálom, kérem, bocsássanak meg, a mi hibánk. Van egy nagyobb szobánk, családoknak szoktuk kiadni, pótágyazható. Egy fél óra, míg átviszünk még egy széles fekhelyet, és rendbe hozzuk. Ha ez megfelel Önöknek. Kérem, addig foglaljanak helyet a kerthelyiségünkben, természetesen a panzió vendégei egy italra. Egymásra néztünk.
– Mit szólsz hozzá, szívem? – kérdezte Péter.
– Nincs más választásunk. – mondtam.
– Rendben. – adta rá áldását Helmuth is.
Tényleg szép, nagy szoba volt, levegős, világos. Két széles ággyal a szemközti fal mellett. Falatnyi mosdó zuhanyozóval. Majd felváltva használjuk. Zuhanyoztunk, és lementünk vacsorázni.
Az étel igazán felséges volt, a bor is, a pezsgő is. Szóval a szállásfoglaláson kívül igazán elfogadható panzió volt. Lefekvés előtt megcsináltuk az ágyakat, és ágyból néztük még egy kicsit a tv-t. Pólóban és bugyiban feküdtem le, én kerültem a szélére, Peti a fal felől simult hozzám. Csak nem lök le éjszaka? Peti tenyere óvatosan simult a csípőmre, az ujjait alig mozgatva cirógatott, és én hirtelen rettenetesen forró és nedves lettem odalent. A francba, hogy miért nem vagyunk a saját szobánkban? Addig szerelmeskedhetnénk, amíg izzadtan bele nem préselne a matracba. Felhúztam a térdem, sátrat csinálva a paplanból, hogy Michaeláék ne vehessék észre, mit csinálunk. Óvatosan tapogatóztam Peti uborkája után. Az alsónadrágján végigsimítva éreztem, hogy milyen kemény már. Gyorsan alája férkőztem és megmarkoltam a dagadozó gyönyörűséget. Peti keze válaszul, az ölembe csúszott, és a vékony bugyin keresztül simogatta a cunusomat. Alig tudtam elfojtani egy elégedett sóhajtást. Egy kis óvatos, nem feltűnő fészkelődés,
lecsúszott rólunk a bugyi, meg az alsónadrág. Közben figyelemelterelésként Michaelával beszélgettem a tv-ről, odalent pedig elégedettem markoltam Peti szabadon ágaskodó uborkáját. Jó lett volna szájba venni, de szerencsére az izgalom egy-két cseppje már kicsurrant belőle, és ujjbegyemmel síkosra maszatolhattam a vékony, érzékeny bőrt. Peti ujja közben szorgalmasan járt fel-alá a cunusom vágatán. Egészen lentről, fel a csiklómig és vissza. Olyan jó volt, hogy amikor végre belém bújt, rögtön neki préseltem a popsimat.
Oldalra fordultam, arccal Michaela és Helmuth felé, fedezéket nyújtva Petinek, aki szorosan a hátamhoz simult, mintha aludni akarnánk. Persze a popsimhoz szorított uborkája nagyon is ébren volt. A karja a derekamra simult, a keze rendületlenül simogatott. Nagyon jól éreztem (volna) magamat. Az egész testemet elöntötte a tűz, amire már reggel óta készültem. Michaela is az oldalán feküdt, arccal felénk, és úgy látszott, nem vett tudomást arról, mit csinálunk. A szobában nem volt igazán sötét, mert a kintről beszűrődő fényekhez gyorsan hozzászokott a szem.
Péter kőkemény uborkáját a cunusomhoz szorította, én meg összeharapva az ajkamat, kezemmel óvatosan a helyére igazítottam. Nagyon lassan kezdett bennem mozogni, inkább csak együtt ringatóztunk. Azt hittem, Helmuth és Michaela rég alszanak már, mint a bunda, mégis rettenetesen izgalmas volt az orruk előtt szerelmeskedni. Óvatosan dörzsölgettem magam, Peti lassan tolta magát belém és vissza. Ő is annyira izgatott volt, hogy teljesen betöltött, és minden centiméterért jól érezhettem. Nem tudom, meddig ringatóztunk így, én behunyt szemmel élveztem Peti gyengédségét. Az apró, lassú mozdulatoktól ő sem tudott elmenni, nekem egyre jobban esett ez az óvatos simogatás. Amikor kinyitottam a szemem, észrevettem, hogy Michaela mereven bámul minket. Az őket fedő paplan meg pici, szabályos hullámzással mozgott, láttam, ahogy a fényes, piros selymen megcsillan a fény. Hát persze! Ugyanazt csinálják, mint mi! Helmuth farka ugyanolyan óvatosan mozog Michaela puncijában, mint Péteré az enyémben. Michaela bal vállának mozgása a póló alatt azt is leleplezte, hogy ő is simogatja magát a takaró alatt.
Szóval kvittek vagyunk, gondoltam, amikor Michaelával összeakadt a tekintetünk. A felfedezés felizgatott. Felkönyököltem, hogy lecsússzon a vállamról a takaró, és Michaela láthassa Péter, mellemet masszírozó tenyerét. Cinkosan hunyorított rám, és ő is hátradobta a takarót. Helmuth karja a csípőjét ölelte, és a mozgásból biztos voltam benne, hogy a csiklóját simogatja. Péter álla a vállgödrömbe simult.
– Nagyon izgi! – súgta. Ezek szerint már ő is észrevette a színházat.
– Láthatnánk többet is? – szólt át egyszercsak Michaela kicsit rekedtnek tűnő hangon.
– Igen, mutassátok magatokat! – csatlakozott Helmuth is, akiről pedig eddig azt hittem, ő az egyetlen „ártatlan” szereplő.
– Kérlek! – Péter lerántotta kettőnkről a takarót.
A pólóm a köldökömig felgyűrődött. A szobában hiába nem égett lámpa, a beszűrődő utcai fények bőven elég világosságot adtak. Válaszul Helmuth is feltárta magukat a mi szemünknek. Michaela pedig még a lábát is felemelte, hogy többet lássunk. A hajánál alig sötétebb szőke szőrzete csinos kis háromszögbe volt nyírva, lent a lába között teljesen csupaszra borotválta magát. Nem úgy, mint én, mert nekem először is fekete, másodszor utálom a gyantát, ezért csak egy kis fazonigazítást szoktam csinálni a fürdőruha miatt. Helmuth ujjai tényleg Michaela gyöngyöző, rózsaszín klitoriszával játszottak, ahogy az előbb gondoltam, és jól láthattam az uborkáját is, ahogy most már minden óvatosság nélkül mozgott a feleségében.
Cserébe én is szétnyitottam a combomat, hadd lássák, mit csinál velem odalent Péter. Soha nem szerelmeskedtem még így, hogy közben nézett volna valaki, de ez most végtelenül izgató volt. Az előfordult már, hogy Péterrel előtte megnéztünk egy-egy pornókazettát, ilyenkor mindig nagyon felizgultam. De így még soha nem csináltuk.
Az biztos, hogy Péter is hasonlókat érezhetett, mert hirtelen derékon nyalábolt, az ágy szélére ült, engem széttárt térdekkel Michaeláék felé fordulva vont az ölébe. Közelebb is kerültünk hozzájuk, láthattam, hogy Michaela az ujjaival húzza szét amúgy is csupasz szeméremajkait, Helmuth farka csillogott a félhomályban. Csodálatos volt látni a szerelmeskedésbe merült barátainkat. Michaela néha büszke – Na milyenek vagyunk? – pillantást vetett rám.
Lecsúsztam a két ágy közötti szőnyegre, és négykézláb húzódtam közelebb hozzájuk. Péter jó érzékkel követett, és hátulról ostromolt. Alig arasznyira voltam Michaela kisámfázott cunusától. Jó, persze, tudom milyen érzés, bennem is keményen lüktetett Péter, de látni ilyen pontosan, ilyen részletesen, ilyen közelről, még sohasem volt alkalmam. Helmuth uborkáján vastagon kidudorodtak az erek, a mogyorói pedig olyan mélyen lógtak a zacskójában, mintha lett volna ott még hely egynek-kettőnek. Michaela tisztára borotvált cunusán láthattam a rózsaszín, gyöngyöző, fénylő bimbócskát. Olyan duzzadt volt, hogy tudtam, ha megérintem, végigrázkódik testén a gyönyör. Megnyálaztam a mutatóujjam, és birizgálni kezdtem. Jól gondoltam, Michaela hálásan felnyögött. Nem nagyon volt eddig tapasztalatom lányokkal. Eltekintve egy-egy zuhanyozóbeli hasonlítgatástól, méricskéléstől, elismerő simítástól. De végül is egy nő csak jobban tudhatja, hogy szereti egy másik nő! Abban a helyzetben egyáltalán nem találtam visszataszítónak, hogy az ajkammal is megkeressem Michaela punciját. Az, hogy a nyelvem közben Helmuth gyorsan mozgó szerszámjára is rá-rátévedt, csak hab volt a tortán. A klitorisza kemény, ruganyos málnaszem volt a nyelvem alatt. Péter szeme kocsányon lógott a vállam fölött, éreztem a lökésiről, no meg az elejtett szavaiból régóta jól ismertem én az ábrándjait. Michaela teste egyszer csak megfeszült, a széttárt combok izmai kőkemények lettek, Helmuth pedig mozdulatlanul, remegő farokkal ékelődött belé. Tudtam, Michaela számára most szűnt meg a világ. Aztán lassan, fáradt mosollyal tért vissza közénk, és lemosolygott rám.
– Csodálatos volt! – súgta a fülembe Péter.
– Gyere, most mi mutassuk meg nekik!
Visszaült az ágy szélére, és ugyanúgy kitártan húzott az ölébe, ahogy barátainktól láttuk. Az én cunusomat sűrű, fekete bozont borítja, ha elég nedves vagyok persze nem akadályoz semmit, akkor pedig éreztem, hogy fürödni lehetne a belőlem csorgó nedvekben. Péter két keze szélesre húzta a szeméremajkaimat, hogy többet mutasson belőlem Helmuthéknak. Aztán egyszer csak Michaela ott térdelt előttem, és a gyönyörű piros ajkai megérintettek. Az egész testemen végigfutott a bizsergés. Pontosan tudta, hogy csinálja, hol szeretem, mi a kedvencem. Az is jó, ahogy Péter csinálja, tanítgattam is, össze is szoktunk már. De ez semmihez nem fogható élmény volt. Tudtam, hogy amikor Michaela nyelvét nem érzem, akkor Peti remegő uborkáját simogatja végig.
Időnként hűvös borzongás árasztott el, amikor Michaela ráfújt a forró, csurom nedves puncimra. Megkereste a klitoriszomat és alig érintve játszott vele. Hullámokban jött az orgazmus, fekete-piros napok robbantak, és kétségbeesetten toltam el Michaela fejét, mert már majdnem fájt az érintése, úgy éreztem, nem tudok többet elviselni, csak hagyjanak egy kicsit megnyugodni, csak valahogy ki ne ugorjon a szívem a torkomon. Lecsúsztam Péterről is, és kezemet óvón szorítva a cunusomra pihegtem magamban.
Hárman simogatták megnyugtatóan a nyakamat, vállamat, derekamat, de legalább egy tucat kéznek tűnt.
Nem tudom a fiúk, hogy csinálták, de ők még mindig nem mentek el. Sőt, a néhány perces szünet még jót is tett nekik, mert kőkemények maradtak ugyan, de az azonnali spriccelésüktől nem kellett tartani, így tovább játszhattunk.
Péter mindig élvezi, ha szopom, bár általában az elején szoktuk csinálni, amikor még nincs összemaszatolva a nedveimmel, no meg többnyire mozdulatlanul szokta tűrni, hagyja, hogy annyit vegyek be belőle, amennyi jól esik, meg amennyit bírok. Most viszont szinte azonnal elkezdte lökni a csípőjét, és a fejemet is szorosan tartotta, szóval szabályosan szájba …, szájba dugott. Két gyors belégzés közt oldalra pillantva láttam, hogy Michaela Helmuth előtt térdel, és ugyanazt csinálják, mint mi. Péter fenekét markolva már éreztem, hogy rándul, rándul egyet, amikor Michaela kezét éreztem a vállamon.
– Cserélünk?
Nem kellett sokat gondolkodnom, hogy bólintsak, a kíváncsiság erősebb volt. Láthatóan Helmuth is olyan állapotban volt, mint Péterem. Nagyjából hasonló a felépítésük, már méretekben, de amikor odatérdeltem nagyon nagynak tűnt, és nagyon szépnek a nedvesen fénylő farok, a vöröslő bunkóval a végén. Először végigpuszilgattam, kóstolgattam. Nem tudom, miért gondoltam, hogy esetleg más íze lesz, ugyanolyan íze volt, mint Péterének, tehát Michaela cunusa is ugyanazt cseppenti el, mint az enyém, vontam le a következtetést. Azért a tudat, hogy Péter mellettem áll, látja szélesre nyitott számat, amíg egy másik férfi farkát szopom, izgató volt. Helmuth tartózkodóbb volt a barátja feleségével – reméltem Péter is – nem lökte magát a torkomig, hagyta, hogy kedvemre játsszak vele. Cumiztam a makkján, időnként oldalról nyalogattam végig, morzsolgattam a mogyoróit egyre nagyobb élvezettel. A másik kezem már a saját cunusomban matatott, amikor Michaela újra megszólalt. Először nem is értettem, aztán azt hittem, rosszul értettem, vagy ő keverte össze a névmásokat, vagy én tanultam keveset a német nyelvtanból, de nem.
– Gyere csak! Ugye élvezted, amikor Cili és én nyaltuk egymást? Te is segíthetsz nekem szopni őt!
Szóval jól értettem, Michaela a férjét hívta, hogy segítsen neki leszopni az én férjemet. És Helmuth ment! Úgy ereszkedett térdre Michaela mellett, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Nem mondom, hogy a legvadabb álmaimban soha nem gondoltam rá milyen lehet két férfi együtt, de hogy karnyújtásnyira lássam is! Megfogtam Péter fenekét, nehogy kirántsa magát ijedtében, és kíváncsian néztem Helmuth markáns arcát, tátott száját, ahogy eltűnik benne a férjem farka. Michaela cinkosan hunyorított rám, és nem kellett hozzá nagy tehetség, hogy lássam, mindketten élvezik a dolgot. Péter keze hamarosan Helmuth tarkójára simult, ő pedig a férjem heréit morzsolgatta, ujjaival hosszan végigsimított a lábai között, a saját farkán pedig már szinte kékesen lüktettek az erek. Michaelával az ágy szélére telepedve élveztük a bemutatót.
Éreztem, hogy a puszta látványtól forrósodni kezd a cunusom, és örömmel viszonoztam Michaela csókját, de a szemem le nem vettem volna a fiúkról. Soha nem csókolóztam még előtte nővel. Úgy találtam, hogy puhább, gyengédebb, játékosabb, mint fiúval. A legteljesebb bizalommal nyúltunk egymáshoz, kerestük a másik mellét, combját, punciját. Nem tudom, hogy a fiúkat mennyire izgatta közben a mi játékunk, de engem minden pillantás, amit rájuk vetettem stimulált.
– Figyelj Péter! Te is kipróbálhatnád! A kedvemért!
Lehet, hogy féltékenynek kellett volna lennem, mert az én Péterem nem sokat vonakodott. Az egyetlen megjegyzése pedig, magyarul, csak nekem szólt, és nem volt túl meggyőző: „De csak a te kedvedért.”.
Helmuth hanyatt feküdt az ágyon, és szabályos 69-es pozícióba fészkelték magukat. Egyszerűen ennivalók voltak! Egyre keményebben dolgoztak egymáson. Mind a kettőnek szélesre nyitva a szája, dugattyúzott a csípője, játszottak a másik golyóival, megnyálazott ujjakkal dörzsölgették a másik végbelét. Éreztem, hogy közben Michaela hozzám simul, keze a cunusommal játszik, szája a mellbimbómat keresi, talán viszonoztam is, esküszöm nem emlékszem, de a tekintetem nem tudtam levenni az én férjemről. Amikor a mozgásuk kezdett lassulni egyre feszültebben figyeltem őket. Az izgatta a fantáziámat, vajon szájba is spriccelik-e egymást? Én csak hosszas rábeszélés után engedtem ezt meg Péternek, és az óta is ritkán. Ha mégis megesik, akkor többnyire kicselez, aztán álszent módon szabadkozik. Na most ő is megtapasztalhatja, gondoltam, és ujjaim remegve mélyedtek Michaela csupasz puncijába. Hát nem tapasztalta meg! Szinte egyszerre spricceltek, de míg Helmuth tátott szájjal fogadta az áldást, persze ő volt alul, az én drága férjem marokra fogta a barátját, és tűzijátékot rendezett vele. Azért a visszahulló szaftból jutott valami az arcára is! Vagy a látványtól, vagy Michaela ujjától, de akkor viharzott át rajtam a következő orgazmus.
– Na, hogy tetszett? – tápászkodott fel Péter.
– Egész féltékennyé tettél. – mondtam.
– De azért Helmuth bátrabb volt. – fűztem hozzá, és az ő szájára nyomtam csókot, amúgy is az én férjemtől volt maszatos.
Most a fiúk mentek először mosakodni, aztán mi. Késő volt már, mire végeztünk, vagy korán, de másnap még csak időmérő edzések következtek. „Csak!” Persze kihagyhatatlan, a fiúk meg is öltek volna bennünket, álmos mégsem volt egyikünk sem. Az egyik éjjeli lámpa fényénél beszélgettünk. Michaela vitte a prímet, Helmuth csak néha szólt közbe, Petinek meg még nagyon új volt az élmény, én beszélek, legkevésbé németül, hát azon igyekeztem, hogy jól értsem. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy az egyik legintenzívebb élmény volt életünkben.
– Tökéletes volt a nyelved. – fordult hozzám Michaela.
– Köszönöm, nekem is nagyon finom volt, amikor nyaltál. – adtam vissza a bókot.
– Mert nekem is puncim van. Azt hiszem, egy nő mindig jobban érti, mit akar egy másik nő, mint bármely férfi. Legalábbis, ha a nyelvéről van szó.
– Igazad lehet, mit gondolsz, ez a férfiaknál is így van? – de a fiúk nem voltak túlságosan informatívak, csak hümmögtek, így Michaela válaszolt.
– Tudod, nekem az a tapasztalatom, hogy őket sokkal hosszabb ideig tart rávezetni a dolog ízére. Péter igazán kellemes kivétel. Mi nők örömmel fogadjuk a gyönyört bárhonnan jön, de bennük természettől fogva van valami idegenkedés, amit nehéz legyőzni. Sőt, valami önzés is lehet abban, hogy amit ők kitalálnak, arról azt hiszik, mi is rögtön elcsöppenünk tőle.
– Na, ez azért túlzás. – morogta közbe Helmuth.
– Nem, nem túlzás! Emlékszel, amikor mindenáron tudni akartad, hogy mekkora vibrit vagyok képes befogadni? Mindenféle színt és méretet összevásárolt, azt mondta az ufóké biztosan zöld és görbe. – fordult felém Michaela.
– De amikor felizgultál csak sikerült.
– Persze, a kedvedért, mert rögtön a hasamra lőttél a látványtól. Aztán két napig menni is alig tudtam.
– Tudod … – fordult hozzám újra Michaela.
– nem is az ő fantáziájukról van szó, az legfeljebb időnként piszkos, hanem arról, hogy minket meg sem kérdeznek.
– Engem Péter szokott kérdezgetni. – próbáltam védeni őket.
– Így van, engem is, aztán rögtön a maguk javára fordítják, még nem vetted észre? Tudod, mielőtt összekerültünk volna, nekem volt néhány lányos élményem, semmi komoly, iskolás hülyeségek, szerelmi bánat, ilyesmi.
– Nők között ez könnyebben megtörténik, és szép is. – szólalt meg végre Péter is.
– Hallod? – folytatta diadalmasan Michaela.
– Helmuth is, amint megtudta ezt, éhes kutyaként rágta a fülemet, hogy hívjuk meg egyszer valamelyik facér barátnőmet. Persze a dolgot rám bízza, mert ha ő hozna valakit, biztos féltékeny lennék. Csak úgy csorgott utána a nyála, hogy milyen szép, amikor két lány van együtt. Aztán, hogy nagy nehezen engedtem neki, a dolgok lassan tovább fejlődtek, mert a barátnőm, aki benne volt a játékban, hamarosan talált magának fiút.
– És attól kezdve négyesben folytattátok …
– Egyszer – egyszer. Tudod, ez bármennyire is izgalmas, a mindennapokban nem működik. Én szeretem, ha Helmuth szuszog mellettem az ágyban, tudom, mit eszik reggelire…
– A fürdőszobában egy Michaela dolgaitól is elég nehéz elférni. – szólt közbe Helmuth. – Szóval a csoportos buli az nem csoportos házasság.
– Ezt értem, de nem innen indultunk el.
– Nem hát, szóval később volt néhány párcserés kapcsolatunk, és rájöttünk, hogy ezt csak a legteljesebb őszinteséggel és nyíltsággal lehet csinálni, mert négy embernél jóval nagyobb az esély arra, hogy valaki háttérbe szoruljon, és elhanyagoltnak érezze magát, mint kettőnél. Akkor persze frusztrált lesz, és amikor hazamennek, minden dühét a párjára zúdítja.
– Történt veletek ilyesmi?
– Ugyan. – mondta Helmuth.
– Ugyan, és amikor az a nimfomániás telivér kanca reggelig le sem szállt rólatok, én meg ujjazhattam magam az ágy szélén? Nem is találkoztunk velük többet.
– Na, azért én is mesélhetnék. – tiltakozott Helmuth.
– De nem is ezt akartam mondani. – folytatta Michaela felém fordulva.
– Hanem azt, hogy meg kellett tanulni őszintén kimondani a vágyainkat. És elfogadni olyan játékokat is, amelyek a másik fantáziájából következnek. Aztán, ha végképp nem megy, persze el lehet vetni.
– De az ember néha meglepő dolgokra jön rá saját magával kapcsolatban. – ez most Helmuth volt.
– Kapisgálja már. – Michaela továbbra is nekem beszélt, de Péter is feszült figyelemmel hallgatta.
– Egyszer egy nagyon szép párral jöttünk össze. Tényleg, a férfi olyan volt, mint egy Dávid szobor, hogy rögtön nedvesedni kezdett tőle a bugyim. Nos, társasoztunk, ők hozták a játékot, amiben mindenféle tréfás és egyre komolyabb feladatokat kellett végrehajtani az embernek a saját, aztán a másik párjával is. Szóval jó ráhangoló volt egy izgalmas estéhez, és volt olyan mező is, ahol feladatot lehetett adni a másiknak. Ők valószínűleg tudták, mit akarnak, és össze is játszhattak, mert egyszer csak azt a feladatot kaptuk a nőtől, hogy a férjével együtt állítsuk fel Helmuth szerszámját. Én még meg sem mozdulhattam, a srác már úgy markolta Helmuthot, mintha soha szebbet nem fogott volna életében. Aztán túl is teljesítettük a feladatot, nem én kezdeményeztem, mert együttes erővel keményre szoptuk a férjemet. Engem igenis felizgatott a látvány, hogy egy másik férfi szájában van Helmuth farka.
– És te, mit éreztél? – fordultam Helmuthhoz.
– Tudod, úgy meglepődtem, hogy eszembe sem jutott, hogy tiltakozni kellene, a helyzet sem olyan volt, hogy az ember elvörösödve kirohanjon, vagy ordítani kezdjen. Meg aztán izgalmas is volt, azt mindig szerettem, ha Michaela csinálta, a két száj együtt egyáltalán nem volt kellemetlen.
– Aztán persze már nem térhetett ki a viszonzás elől sem. – folytatta Michaela.
– És rájöttem, hogy ettől én nem változom meg, ugyanolyan maradok, mint eddig, ugyanúgy a lányokat szeretem, mint eddig. Nem kell meleg klubokba járnom, vagy másként öltözködnöm. Ez egyszerűen egy lehetőség, amit kár lenne kihagyni, ha úgy adódik.
– Ér tovább is mentetek? – kérdezte Péter.
– Érdekel? – nézett rá Michaela.
– Péter véleménye engem is érdekelne. – néztem a férjemre.
– Nos, azt hiszem… – Péter azért nyelt előtte hármat.
– …azt hiszem, el tudom fogadni a dolgot. El tudom fogadni, ha ti is itt vagytok, ha a ti kedvetekért is történik.
– Hát, tiszta meleg kapcsolatom nekem se volt soha. – értett egyet Helmuth is.
– Egyszerűen arról van szó, hogy ha Michaelát felizgatja a látvány, már én sem idegenkedem tőle.
– Bevallom, jobbak voltatok, mint bármilyen pornófilm, olyan orgazmusom volt a puszta látványotoktól, mint még talán soha.
– Szolgálatára… – puszilt meg a két fiú kétfelől.
– Azért … azért van még egy vágyam, amit beválthatnátok, ha már így összejöttünk.
– Ki vele, csak őszintén! – bíztatott Michaela.
– Tudod, sosem voltam még két fiúval egyszerre. Péter a barátaival nem osztozik rajtam.
– Még mit nem. – vágott közbe Péter.
– Ha neked nem lenne ellenedre… – fordultam Michaelához.
– Ha utána én is sorra kerülök… – mosolygott rám.
Péternek Helmuth ellen nem volt kifogása, bár ez után az este után nem is nagyon lehetett volna. Már a beszélgetés közben láttam, hogy a fiúk lassan újra bevetésre készek lesznek. Most egyszerre fordultak felém, és testvériesen megosztoztak a cicijeimen. Keményen szopták a bimbóimat, a kezük a lábam közé csúszott. Helmuth finoman játszott a csiklómmal, amíg lejjebb Péter ujjazott. A szívem a torkomban dobogott, nagyon tetszett nekem a dolog. Hamarosan Helmuth ujja is belém csúszott, és ketten együtt játszottak bennem. Én a jó dagadt uborkájukat ragadtam meg, és vertem nekik. Aztán keresztben elnyúltam az ágyon, és a fejemhez térdeltettem őket. Lenyűgöző nézőpont, ott himbálóztak az arcom fölött, mint az érett gyümölcsök. Azt húztam a számhoz, amelyiket akartam, mindkettőt akartam, csak nem fértek be egyszerre. Játszhattam velük, összedörzsölhettem őket, kalandozhatott rajtuk a nyelvem. Cumizhattam az egyiket, miközben a másikba kapaszkodtam. A bőség zavara, amitől egyáltalán nem jöttem zavarba. Bőven volt még a tarsolyomban kipróbálni való. Négykézláb fordultam, hogy elől-hátul hozzám férjenek. Péter helyezkedett mögém, és Michaela segítő keze irányította belém, én meg a várakozó Helmuthot kezdtem, most már komolyan szopni. Mind a két fiú lendületesen mozgott. Számomra izgalmas új tapasztalat volt úgy egyensúlyozni a lökéseik között, hogy egyikük se csússzon ki belőlem. Michaela lángoló arccal, csillogó szemmel ült mellettünk az ágy szélén. Hol az egyik mellbimbómat kereste meg, hol a csiklómat. A másik keze pedig, láttam, a saját puncijába mélyedt. Már nagyon közel voltam az orgazmushoz, amikor hátulról Péter hajolt a fülemhez.
– Én is kérhetek valamit? – tele szájjal nyögtem, hogy „ühümm”. Nem szoktam csalódni az ötleteiben.
– A popsidat! – súgta.
Hát, ha lúd, legyen kövér, futott át a fejemen a gondolat. Volt már ilyen, csináltuk már, nem is volt kellemetlen, különösen, ha a csiklómat is izgatta közben. Most pedig Helmuth uborkája nagyon is megfelel majd a rendes helyén. Egyébként is, vajon 100 nőből hánynak van alkalma ilyesmit kipróbálni? Csak az aggasztott, hogy eddig, ha Péter anális szexet kért tőlem, előtte mindig alaposan megtisztálkodtam kívül-belül. Erre ma este igazán nem számítottam, de ha őt nem zavarja.
Helmuth hanyatt feküdt, én jól előrehajolva rátérdeltem. Péter egyik lába a padlón a másik az ágyon. Michaela látta, mi készül, elővarázsolt valamilyen krémet, és két ujjával kíméletesen tágított. Péter csak lassan, többszöri kísérletre jött teljesen belém, de aztán… Nem tudom, ők érezték-e egymást, de én minden mozdulatukat hihetetlen intenzitással. Mintha a két farok közt nem lett volna semmi, mintha közvetlenül egymáson mozogtak volna. Nem mondom, hogy nem fájt, eleinte mozdulni is alig mertem, de aztán jött valami jóleső, bizsergő zsibbadás, és akkor már vártam a felváltva érkező lökéseket. Valami hihetetlen büszkeség töltött el, hogy mire vagyok képes, és ezzel egy időben megjöttek a lassú, lüktető, forró hullámok. Valahonnan távolból még bevillant, remélem, nem vagyok túl hangos. (Később elmondták, hogy Helmuth vállába fojtottam a sikoltásomat. Megszemléltem a nyomait, csodálom, hogy ő nem ordított fel.) Nem tudom meddig tartott, a fiúktól nem tudtam szabadulni, vonaglásomra ők még jobban keféltek, nem hittem volna, hogy ilyen magasságokba lehet emelkedni. Még hallottam Michaelát, „mosakodjatok meg, aztán én jövök”, és valószínűleg elaludtam, vagy elájultam, néhány percre.
Sokat nem alhattam. Arra tértem magamhoz, hogy száraz a szám, és meghalok a szomjúságtól. A fiúk már Michaelával voltak a másik ágyon. Barátnőm popsija ragyogott a krémtől és Helmuth farka is. Péter két karral húzta magára Helmuth feleségét, felnyitva számára a barnás, ráncos lyukacskát. Megbűvölten ültem melléjük, és néztem Helmuth láthatóan tapasztalt, óvatos, lassú, de hosszú lökéseit, amelyek újra és újra Péterre préselték a feleségét. Michaela is tapasztaltabb lehetett nálam, mert a fájdalom fintora nélkül, lehunyt szemmel fogadta a fiúk által úgy látszik favorizált szendvicset. De hamarosan kiderült, hogy az ő titkos fantáziája mégsem ez. Hátranyúlt, és határozott kézzel szabadította meg a végbelét Helmuth szerszámjától. Rám nézett, konstatálta, hogy felébredtem, és magasra húzott térdekkel feküdt hanyatt az ágyon. Péter kezét fogva kínálta magát neki. Férjemnek nem kellett sok bíztatás, olyan lendülettel dugattyúzott, mint egy gőzmozdony. Izmos feneke fel, alá járt Michaela vékony combjai között. Ő megmarkolta Péter farpofáit, úgy húzta magába, hogy a popsilyukat egészen feltárta. – Segítesz Helmuthnak? – kérdezte Peti alól.
Ránéztem Helmuthra, aki jó adagot markolt ki a krémből, és vastagon kenni kezdte magát, a tégelyt nekem nyújtotta. A mindenit! Szóval Michaela a két fiú súlyát egyszerre akarja érezni magán! Szóval az izgatja, ha közben Helmuth az én férjemet keféli meg. Mit fog ehhez szólni Péter? A férjem seggének a felavatásában segítsek? Szinte félálomban nyúltam a tégelybe. A mutatóujjammal kentem Peti fenekét, először egy ujjal nyúltam föl neki. Emlékeztem, ő hogyan csinálta először velem. Tudtam, ha nem akarja, nincs az a szerszám, ami belé tudna hatolni. De akarta! Feltárult! Először egy ujjamnak, aztán kettőnek. Helyet adtam Helmuthnak, és morbid kíváncsisággal néztem, mi következik. Hát az következett! Helmuth megkefélte a férjemet. Michaelát pedig mintha tényleg ketten dugták volna. Helmuth minden döfése Michaelába mélyedt Péteren keresztül. A három test izzadtan préselődött egymásra, és egyre gyorsabban mozgott. Ma is biztos vagyok benne, hogy egyszerre mentek el. Másnap, hősiesen bevallom, végigaludtam az időmérő edzéseket. A férfiak nem, mert ők férfiak, de este úgy dőltek el, mint két hasábfa. Aztán vasárnap, bár ezt biztos tudjátok, Schumi megdöntött minden elképzelhető rekordot, nem tudom, hány futammal a vége előtt világbajnok lett. Akkor minek strapálja magát a következő versenyen? Helmuth a mennyekbe ment, honfitársaival együtt. Az ünneplés után én is – mástól. Barátaink még két napig maradtak, csak szerdán indultak haza. Emlékezetes napok voltak, és jövőre újra lesz verseny, Schumi, és Michaeláék is jönnek.
De jövő augusztus még nagyon messze van. Jó lenne a dolgot megismételni előbb is, csak nem vagyok optimista. Magyarországon a férfiak ehhez még túlságosan machók, vagy konzervatívak, ahogy tetszik, és nem tudom, találunk-e megfelelően felvilágosult, és szimpatikus partnereket.

Ami el sem kezdődött…

gecis-arcFiatal ismerősöm kért tőlem tanácsot a napokban. Okosat mondani nem tudtam , de a történet, amit szeretnék megosztani veletek, érdekes. Nos barátom, nevezzük Misinek, idén érettségizett. A banketten összejött az egyik osztálytársával, legyen, mondjuk Kriszti:
Tudod, Krisztit rég kerülgettem már, de valahogy sose sikerült a dolog. Körülötte mindig tucatjával zümmögtek a fickók, ő pedig élvezte a népszerűséget. Nem egy dekoratív, állandóan magát kenceficéző csaj, de óriási humora van. Olyanokat tud nevetni, hogy rázkódnak körülötte a falak, és mindenki kedveli.
A bankett jó buli volt, mindent egyszerre akartunk elmesélni, ami négy év alatt történt, Kriszti pedig elemében volt, a legnagyobb marhaságokra is emlékezett. Este még tartottuk persze magunkat, aztán ahogy a tanarak lassan eltünedeztek egyre jobban felszabadultunk. Megismertettük a lányokat a bumm-bumm koktéllal, és ízlett nekik a buborékos vodka-pezsgő keverék. Egyszer csak azon vettem észre magamat, hogy a vendéglő félhomályos udvarán gyúrjuk egymást Krisztivel. Évek óta vártam erre az alkalomra! Hajnalban kéz a kézben kísértem haza.
A következő héten együtt készültünk a felvételire, és tenger jegyzet között birkóztunk néha, persze csak módjával, mert valaki mindig volt otthon. Világos, hogy szerettünk volna már közelebbről is megismerkedni, csak hát alkalom nem volt rá. Szerencsére kölcsönösen szimpatikusak voltunk az ősöknél, így nem volt akadálya annak, hogy a hét végére kölcsönkapjam a kocsit, és lemenjünk vele Krisztiék nyaralójába a Tisza-tóhoz. Ugye nem kell mondanom, milyen sokat vártam attól a szombat estétől?
A legnagyobb melegben értünk le úgy, hogy rohantunk a zuhany alá. Külön-külön, mert Kriszti adott egy puszit, és azt mondta, hogy előttünk az egész éjszaka, nem kell rohanni. Végül is igaza van, gondoltam, megelégedve egy kis előleggel, és elmentünk csavarogni a partra, aztán majd beülünk valahova vacsorázni, aztán majd… Kéz a kézben bóklásztunk, nézegettük a ladikokat, vitorlásokat, álmodoztunk, és nagyon jó kedvünk volt. A hajók közt volt egy, amelyik olyan volt, mint hattyú a rút kiskacsák között. Vitorlás és motoros, légszekrényes, több kabinnal, csillogó-villogó.
– Látod? Tíz év múlva nekünk is ilyen lesz! – tudok én előrelátó lenni.
– De nem leszünk olyan hülyék, hogy ekkora pocsolyában áztassuk. Ilyen hajóval minimum az Adriára kell menni, vagy az Égei-tengerre. El tudod képzelni? – Kriszti nevetett.
– Nem hiszed? Na jó, 15 év múlva.
– Igazad van, tényleg az Adrián szoktuk használni. – bukkant fel a hajóból a tulaj.
A nő sortban volt, pólóban, az arca gondosan kikészítve, nyakán aranylánc, csuklóján és a bokáján is vékony lánc, keze ápolt, körme festett. Az a világ, ahova egyszer majd mi is tartozunk, gondoltam. De nem negyven évesen, mert a festék és alapozó nem tudott eltüntetni minden ráncot a szája sarkában és a szeme körül. Vállig érő barna haja volt, egyenletesen barna bőre, és olyan mellei, hogy nem lehetett nem nézni őket.
– Tetszik? – kérdezte mosolyogva, hogy zavartan kaptam el a tekintetemet.
– …a hajó! – fűzte hozzá-
– Szuper! És elnézést a pocsolyáért, csak úgy kicsúszott a számon.
– Ugyan, semmi gond! Ez csak a hazai kikötője.
Dicsértük a hajót, beszélgettünk egy kicsit, addig, addig, hogy:
– Gyertek fel! Nézzétek meg! – szabadkoztam, de Kriszti nevetett.
– Azt mondtad, neked is ilyen lesz! Hát csak gyere! – és felcibált magával.
A hajó lágyan himbálózott, a nap sütött, és mi kibámészkodtuk magunkat. Volt mit! Aztán elterpeszkedtünk a „fedélzeten”, és nagyon jól éreztük magunkat. Zsóka, így hívták a nőt, hűtött fehér bort hozott, és kérte, ne hagyjuk magára, amíg a férje meg nem jön, mert csak halálra unná magát. Bár én inkább mentem volna, Kriszti nyugtatott, ráérünk.
– Úgysincs dolgunk! – Nincs a fenét! – gondoltam.
Alkonyodott már, mire megérkezett a „kapitány” is. Sándor szikár, őszülő férfi volt, előzékeny, de lehengerlő modorral. Tűkön ültem, de hát egyből mégsem cihelődhettünk fel.
– Nem, nem! Szó sem lehet róla! – jelentette ki aztán Sándor.
– Hálás vagyok nektek, hogy szórakoztattátok Zsókát délután. Úgy, hogy nincs apelláta, maradtok vacsorára, ezen a hajón én vagyok a kapitány.
Kriszti a legjobb formáját hozta, harsányan nevetett, jót is tett volna már neki a vacsora, mert kezdett látszani rajta a fehérbor.
Vacsora után persze megint nem lehetett rögtön felugrani, pedig már tök sötét volt, csak a parti lámpák fénye szűrődött oda egy kicsit. Beszélgettünk, vicceket meséltünk. Sándor bókolt Krisztinek, én is Zsókának, óvatosabban persze, mégiscsak az anyám lehetett volna.
– Elnézést van ezen a hajón WC, vagy ki kell menni a partra? – támaszkodott meg Kriszti a vállamon.
– Ezen a hajón minden van. Gyere, a kapitány megmutatja! – állt fel Sándor is.
Alig tűntek el a lejáróban, Zsóka keze mintegy véletlenül a lábamhoz ért. Váratlan volt a dolog, és nem tudom megfelelő szó-e rá, de megtisztelő. Egy ilyen jó nő, egy kölyökkel! Mindenesetre a dolog nem tűnt egészen ártatlannak, és kellemesen megborzongatott. Zsóka hosszú történetbe kezdett, arról, hogy mi mindent lehet művelni ezen a hajón Sándorral, és Sándor nélkül, merthogy ő nem féltékeny. De most itt van a férjed, gondoltam, míg Zsóka halkan duruzsolt a fülembe, a keze feljebb araszolt, beóvatoskodott a pólóm alá, és a hasamon körözött. Hosszú volt a mese, és nem nélkülözte a részleteket, én egyre idegesebb lettem, mert Kriszta és Sándor csak nem jöttek vissza.
– Hol vannak már? – álltam fel nyugtalanul.
Zsóka is felállt, szorosan elém lépett a falatnyi fedélzeten, közém és a lejárat közé. Éreztem az illatát, szorosan markolta a kezemet és a csípőjére húzta.
– Tényleg azt akarod, hogy már visszajöjjenek?
– De mit csinálhatnak ennyi ideig?
– Hagyd őket! Hadd mulassanak! – Zsóka ajka arasznyira volt az enyémtől.
– Mire gondolsz?
– Ne aggódj! – egészen hozzám simult.
– Csak egy kicsit hagyd még őket! Ó, Sándort mindig elgyengítik a fiatal lányok. Biztos fűzi a fejét. – és a puha szája rátapadt az enyémre, lágyan, érzékien.
Nem hihettem, hogy Kriszti elfelejtette volna, miért jöttünk le hét végére. Mégis jöhetnének már. Csak ne most, mert Zsóka nyelvébe mégsem haraphattam bele. Szorosan hozzám simult, és játszott az ajkammal, nyelvemmel, telt melle nekem szorult, csípőjére vont kezem lecsúszott a fenekére, mire alul is rám tapadt. Fél szemem és fülem közben a lejárón tartottam, hogy bármelyik pillanatban elengedhessem, ha Krisztáék visszaérkeznének. Percek teltek el, Zsóka lehúzott az ülésre, ott csókolóztunk és simogattuk egymást. Megfogtam a pólón keresztül a mellét, éreztem a súlyát, cirógattam a nyakát, tarkóját. Az ő keze a póló alatt simogatta a hasamat, derekamat, hátamat. Tenyerét az ölemre csúsztatta, éreznie kellett a merevedésemet. Amikor felbátorodva én is a combja közé nyúltam, hirtelen összezárta azokat, foglyul ejtve a kezemet. Megmerevedtem. Messzire mentünk, túl messzire. Csak remélhettem, hogy Krisztiék odalent nem jutottak idáig. Elhúzódtam, és úgy fordítottam a fejemet, hogy lefelé hallgatózhassak. Zsóka azonnal megérezte a hangulatváltozásomat.
– Na jó, Gyerünk le! – simogatta meg az arcomat.
Megkönnyebbültem. Vége a kínos és nevetséges helyzetnek. Megköszönjük a vendéglátást, elköszönünk, és megyünk haza Krisztivel. Kriszti velem van, nekem kell megvédenem az ilyen helyzetektől. A szívem a torkomban dobogott, amikor Zsóka kézen fogva maga után húzott, és halkan benyitott a kabinajtón. Tartottam az elénk táruló látványtól. De odabent nem volt senki, csak egy falról lecsapható ágy, s annyi hely, hogy teljesen egymáshoz préselődtünk. Akkor, ezek szerint két kabin van, és ők a másikban vannak. De Zsóka nem hagyta, hogy végiggondoljam. Teljesítette a kívánságomat, lehozott, és a karjai rögtön újra körém fonódtak. A tenyere becsúszott a nadrágszíjam alá, le a nadrágomba, megmarkolta a fenekemet, és úgy húzott magához. A két kabin között a fal papírvékonyságú lehetett, mert egyszercsak Sándor hangját hallottuk.
– Káprázatos melleid vannak. – Kriszti kuncogott.
– Tömörek, ruganyosak, mint két teniszlabda.
– De Sándor, mit szólna ehhez Zsóka, meg Misi? Nem kéne visszamenni?
– Ne aggódj! Nem zavarnak minket. Zsóka különben is tudja ki a kapitány ezen a hajón.
– Igazán? És ő nem bánja? – kérdezte Kriszti.
Zsóka ajka elvált az enyémtől, a fejünk felett világító apró lámpa fényében láttam, hogy hangtalanul nevet. Ujját figyelmeztetően az ajkához emelte, és a falhoz húzott, hogy hallgatózhassunk.
– Zsóka tudja, mik a gyengéim, és legtöbbször meg is adja nekem. Úgy, hogy csak rajtad múlik Kriszti, ha te nem akarod… – csend volt, a szájuk valószínűleg mással volt elfoglalva.
– Nos, akarod, hogy felöltözzünk, és felmenjünk hozzájuk? Te döntesz Kriszti!
A választ nem hallottam, mert Zsóka a fejemen át lehúzta a pólómat.
– Meglepődtél? – súgta a fülembe.
– Igen, te tudtad? – leheltem vissza.
– Sejtettem.
– Ülj az ágyra Kriszti! Levehetem a maradék ruhádat is?
– És a tiédet? – hallottuk Krisztit.
– Na nézd a kis szemtelent! Erre gondoltál?
Zsóka hangtalanul nevetett, éreztem, ahogy rázkódik a melle. A szája a nyakamon kóborolt, a keze a fenekemet simogatta.
– Gyere Kriszti! Fogd meg, vedd a kezedbe! – mondta Sándor.
– Neked is tetszik, vagy csak az én kedvemért csinálod?
– Tetszik. Jó! – megdöbbentem, mert hogy én hagyom magam elcsábítani az hagyján, de azért a kettőt mégsem lehet egy mércével mérni. Különben is én azért kerültem ilyen helyzetbe, mert ő eltűnt Sándorral.
– Csókold meg Kriszti! Ne félj, nem harap! Nagyon szeretném, ha megcsókolnád. Úgy, nyisd ki a szád, egy kicsit jobban! Nézz rám! Ne szégyelld magad, gyönyörű szemeid vannak!
Zsóka kicsatolta a szíjamat és a térdemig tolta a nadrágomat. A tenyere az én forróságomhoz képest hűvösnek tűnt.
– Ezt még soha nem csináltam. – hallottuk Kriszti hangját.
– Igazán? Zsóka nagyon szereti. Van, hogy ő kéri, hogy cumizhasson.
Ránéztem Zsókára. Mosolyogva bólintott, és lenyomott az ágyra. Persze, tudom, vannak lányok, akik nem egyszerűen a szájukba veszik, de az arcukra is engedik, vagy a mellükre. De nekem még soha nem sikerült rávennem a barátnőimet, Krisztit sem, a maximum egy puszi volt rá. S most Sándor ilyen gyorsan rávette !?
– Nagyon jó Kriszti, nagyon jó! Ha tudod, vedd egy kicsit mélyebbre! S közben simogathatsz a kezeddel.
Mintha Zsókának mondta volna, ő elém térdelt, és rám hajolt. S amint az ajkai közé vette, minden ellenállásom megszűnt. Végül is, már nem volt mit tenni, Kriszti elvonult a szomszéd kabinba Sándorral, és nem beszélgetni. Engem Sándor felesége kárpótolt a barátnőmért.
– Neked is tetszik, amit csinálsz Kriszti?
– Igen Sándor, igen. Jó érzés.
– Tetszik az íze?
– Nem is tudom. Nem is tudom, van-e íze, de nem rossz. Az illata, az jó!
– Nagyon ügyes kislány, és bátor! Kérhetek tőled én is valamit?
– Éspedig?
– Feküdj az ágy szélére, és nyisd szét teljesen a lábadat. Ne legyél szemérmes! Hidd el, egy nő ott is szép, sőt gyönyörű!
Kisvártatva Kriszti nevetni kezdett. Nem olyan hangosan, mint szokott, de szinte láttam, ahogy rázkódnak az apró mellei.
– Bocs. Csiklandós vagyok.
– De azért tetszik?
– Nagyon, nagyon. Te is megízlelsz engem?
– És nagyon ízlik! Csodálatos a puncid, és ez a kerek, kemény labda, a feneked is.
Igen, Krisztinek valóban csodálatos teste van, nincs szüksége krémekre, szoláriumra, kozmetikusra. S a ruhák csak bizonyos koron túl kellenek, hogy leplezzék a test fogyatékosságait. Talán ezért nem vetkőzött le Zsóka, gondoltam gonoszul. De először voltam egy nő szájában, és ez csodálatos volt. Zsóka szája puha volt, és forró, éreztem, hogy kicsordul közben a nyála, és minden cuppanás felizgatott. Az ujjai lágyan morzsolgatták a heréimet, és hátranyúlt, végigmasszírozott egészen a fenekemig. Nem tudtam sokáig tartani magamat. Amikor megrándultam, Zsóka erősen marokra fogott, még húzott rajt kettőt, aztán az arcának szegezett. Minden izgalmamat, csalódottságomat, és dühömet Kriszti miatt beleadtam, és Zsóka hagyta. A lábaim között térdelt, arcát a combomra fektette, éreztem a nedvességet a bőrömön. Egy puszit nyomott a szerszámomra:
– Mindjárt jövök. – súgta, és kisurrant az ajtón.
Nem hiszem, hogy sokáig volt távol. Levetettem a nadrágomat, mert az eddig a bokámnál gyűrődött, és az ágyon heverve vártam rá. Hallgatóztam.
– Kriszti! Most már megpróbálhatjuk, ugye? – hallottam Sándor hangját.
– Ó, igen.
– Azért félsz egy kicsit?
– Nem vagyok már szűz, de mégis…
– Ez teljesen normális Kriszti. Egy kicsit simogatlak vele előbb jó? Már nagyon síkos vagy.
– Ez most jó, nagyon jó.
– Engedd el magad egészen, jó? Feküdj hanyatt, és engedd el magad teljesen. Ez az!
Rövid csend következett. Ahogy hallgattam őket, jöttem rá, hogy nekem igazán eszembe sem jutott, hogyan is fog megtörténni köztünk Krisztivel. Lefekszünk és kész, gondoltam.
– Jó kislány! Egy picit beljebb megyek, jó?
– Igen Sándor, rendben.
– Nekem nagyon jó, neked is tetszik?
– Igen, most már jó.
– Édes lány vagy. Akkor mozogni kezdek egy kicsit, rendben?
Hallottam az ágy félreérthetetlen ritmikus hangját.
– Nem túl erős Kriszti?
– Nem, nem csak csináld! – Kriszti hangja már semmiféle tartózkodást nem tükrözött, ellenkezőleg.
Akkor, ott nagyon, nagyon egyedül éreztem magam. Attól, amit hallottam újra kőkemény lettem. Nem Zsókától, mert csak végignézve magamon jutott eszembe, hogy mégis mit csinál ennyi ideig. Odaát Kriszti nyögései egyre hangosabbak lettek. Aztán újra Sándor, halk hangja:
– Próbáljuk meg másképp is Kriszti! Fordulj meg! Úgy, és most térdelj föl! Gyönyörű vagy. Na, milyen?
– Hát az előbb talán jobb volt, de így sem rossz.
– Jó, akkor gyere fölém! Így jobb?
Ekkor jött vissza Zsóka. Teljesen levetkőzött. A félhomályban láttam kerekcsípőjét, melltartó nélkül kicsit megereszkedett melleit. Rám simult, és a számat kereste. Hát persze! Fogat mosott. Hosszú haja beterítette az arcomat. Nem volt 18 éves, mint a lány, akivel a férje volt a szomszédban, de ápolt, vonzó, igazi nő volt. És tapasztalt, kíváncsi lettem volna, hogy neki mi tetszik bennem, de csak élveztem a parfümje illatát, puha kezét, forró bőrét, illatos leheletét. Engem fordított felülre, megcsókoltam a mellbimbóit, lekúsztam a hasán. Szétnyitotta a lábait, és hagyta, hogy én is megkóstoljam az ízét.
– Tetszik neked ez a pozíció, Kriszti?
– Az azért jobb volt, amikor betakartál.
– Parancsára hölgyem, úgy csináljuk, ahogy neked tetszik.
Zsóka csendes volt, amíg az én tapasztalatlan nyelvem kutatott a puncijában. Csak a hasa hullámzása jelezte, hogy jól esik neki. Amikor újra meghallottuk az ágy zaját odaátról, önkéntelenül is felvettem a ritmust. Mi csendesek voltunk, bár nem lehetett tudni, hogy mitőlünk mi hallatszik át. Aztán Zsóka rám ült, és lassan himbálózott rajtam, én játszhattam a melleivel, kemény mellbimbóival. A haja az arcába bukott, vállamra támaszkodó kezén megcsillant a jegygyűrű.
Odaát Kriszti hangosabb lett. Nem tudom miért zaklatott fel a gondolat, de szinte dühvel fúrtam magam a rajtam lovagoló nőbe, aki olyan könnyedén „kölcsönadta” a férjét, és minden kérdés nélkül élveztem el. Zsóka ujjai összefonódtak az enyémekkel, és lihegve borult rám, az ajka duzzadt volt, és száraz, de mosolygott. Én meg örültem, hogy boldoggá tudtam tenni.
– Hogy érzed magad Kriszti?
– Csodálatosan, mintha repülnék.
– Nem bántad meg?
– Nem, nem, semmi esetre sem. Nem hibáztathatlak semmiért.
– Nem foglak elfelejteni Kriszti. Gyönyörű este volt.
Talán beszélgettek még, de én félálomban voltam Zsóka puha, forró teste alatt. Arra ébredtem, hogy nyílik a kabinajtó, és Kriszti néz le ránk, a meztelenül ölelkezőkre. Tiszta volt, felöltözve, megfésülködve, szalmacsutka haja hátrakötve, mint délután. Mintha az, hogy ő öltözött fel először, engem tett volna bűnössé.
– Misi! – halkan szólt.
Volt a hangjában valami, fájdalom, szemrehányás, sértődöttség? Azóta sem tudom, mi mert józan ésszel oka nem lehetett egyikre sem. De volt.
Szótlanul mentünk haza. Aznap éjjel egy ágyban aludtunk, de nem értünk egymáshoz. Másnap kötelességtudóan strandoltunk, és messzire kerültük a kikötőt. Vasárnap estére otthon voltunk. Azzal váltunk el, hogy felhívom. Két hete.