Váratlan szerencse – SM történet

Váratlanul hivatott az Intézmény nagyhatalmú csoportvezetője és egyben igazgató helyettese is. A kékharisnya típusú öreglány pártkörökben felettébb befolyásos valakinek számított, és nem lebecsülendő, de a munkásőrségnek is oszlopos tagja volt.
– Hallom Gyulám, hogy bajban vagy – meredt rám savószín szemeivel, amitől menten a hideg futkosott végig a hátamon, s lábaim citerázni kezdtek.
Na ez megint készül valamire! – fordult meg bennem.
Kis hatásszünet után még egyszer lesújtón végignézett rajtam, miközben ragyáit piszkálgatta ripacsos orcáján, majd így folytatta.
– Elkapartad magadat a munkahelyeden s ennek nálunk is hatása lesz: megszűnik a mellékállásod. Értjük egymást Balogh úr?
Megrökönyödve meredtem rá.
– De hát mi bajotok velem Borikám? – nyögtem halálra váltan. – Hiszen a gyárban megkaptam a büntetésemet a kimaradozásokért.
– Nem eleget! – vágta rá szigorúan. – Mint már említettem kénytelenek leszünk megvonni elsejével a mellékfoglalkozási engedélyedet.
– Borikám, ha istent ismersz, nem teszed ezt velem! Miből élek, ha elesek ettől a havi 1200 Ft-tól is?
– Legfeljebb kevesebb marad nőkre, piára meg kártyára, Balogh úr! – köpte az arcomba gúnyosan a szavakat, miközben savószín szemeit egy pillanatra sem vette le rólam. Úgy bűvölt, mit csörgőkígyó az egeret.
– Ezt nem gondolhatjátok komolyan Borikám!
– De, egészen komolyan gondoljuk. Holnaptól be se gyere! A gazdasági irodán majd elszámolnak. Meleg a pite Gyulám.
– na, de ennyire? – néztem rá esengve, mire kőkemény szíve meglágyulni látszott. Mintha eszébe jutott volna valami mentő ötlet. Homlokát ráncolva rejtélyes mosollyal kibökte
– Lenne egy megoldásom számodra. Kifested a cellámat, kitapétázol nálam. Busásan megfizetlek.
– És utána, mi lesz utána? – kapaszkodtam szavaiba kétségbeesetten.
Megvetően végigmért, perzselő tekintetével végigsiklott rajtam, de úgy, hogy a víz csurgott végig a hátamon, majd tekintete megállt s elidőzött ágyékomon, aztán megszólalt sejtelmesen.
– Lesz munkád utána is, ha okos leszel… Hétfőn reggel jelentkezzél nálam teljes felszereléssel. Most pedig elmehet Balogh úr!
Hétfőn aztán vödörrel, ecsettel, létrával felpakolva megjelentem Borcsánál. Merthogy magamban belül mindig csak Borcsának hívtam ő főnökasszonyságát. Borcsa elvtársnő régi, rókalyukszerű, mosókonyhából kialakított lakásában fogadott.
Felvázoltam neki a munka ütemezését, a körülbelüli költségeket. A díjazást rábíztam. Tárgyalás közben tisztességesen kínált pálinkával, sörrel, s emberi hangot próbált megütni. Ez meglehetősen nehezére eshetett, mert a sok idióta brossura és különféle pártszemináriumok hatására kezdett begolyózni, és rém magasan hordta az orrát. Mindenki rettegett tőle, mindenki gyűlölte a háta mögött. De szemből hízelegtek neki, és megalázkodtak előtte. Egy szavába került, és fönn, az elvtársi régióban rögtön intézkedtek. Velem mindenesetre nyájasnak mutatkozott.
– Bocikám, pia a hűtőben, kaja ugyanott. Egyél, igyál, de dolgozzál, ne lazsálj! Ötkor itthon vagyok, főzök valamit, aztán segítek. Most rohanok be! Délután fegyelmi tárgyalást vezetek. Igyekszem haza. Na, szí’ haver! Munkára fel! – mondta, és elviharzott.
Én pedig nekiláttam a régi tapéta levakarásának. Munka közben igencsak megizzadtam és elfáradtam. A folyadékhiányt a hűtőben talált sörrel pótoltam. Mire Borbála hazaérkezett a falak lecsupaszítva álltak. Ő rögtön felmosott, én meg sörömet szopogatva pihentem addig. Hamarosan a vacsora is elkészült. Meg kell adni, igen finom falatokat tudott készíteni, pártnagysága létére. Így senyvedtem már nála három napja, amikor eljött a szombat. Ő is otthon maradt, és kettesben könnyebben haladt a munka. Mivel már a tapétázásnál tartottunk, én egy fekete klottgatyában szorgoskodtam félmeztelenül, Borbálán meg csupán egy szellős otthonka volt a májusi melegben. Este kilenc óra fele végeztünk, és vacsorához ültünk. Azaz, csak én ültem, mert Borbála nem evett, kiszolgált, mint valami méltóságos urat.
Észrevettem, hogy csak úgy önti belém a pálinkát, és valahogy más, mint rendesen. Még ő is felhajtott egy-egy kupicával, vacsora után pedig vörösbort hozott. Cigarettával kínált, és sűrű pislogás közepette elárulta a titkot.
– Hamarosan kiemelnek…
– Nocsak – bámultam rá –, első titkár leszel?
– Az nem, de igen jó helyem lesz. Talán tudnék érted tenni valamit. Kellene nekem egy mindenes.
– Személyi titkárféle? – lelkesedtem a fél liter pálinka hatása alatt.
– a túlzás, de kell mellém egy mindenes, aki elintéz ezt meg azt. Amolyan személyi szolgálattevő.
– És rám gondoltál – folytattam izgatottan.
– Hát, ha okos lennél Gyulám, megfoghatnád az isten lábát! De ezért áldozni is kell!
– Áldozok én Borikám, szívesen, csak szabaduljak a gettóból, már nagyon kiáll a rudam.
– Szóval tetszene a dolog?
– Benne lennék.
– Na, erre igyunk! – mondta, és pálinkát töltött. Koccintottunk. Az ital teljes ködfelhőbe borította az agyamat.
– Tudod, ilyen beosztásban nem nézik jó szemmel, ha nincs az embernek valakije. Szóval érted a szitut?
– Értem hát, vegyelek el feleségül?
– Nem erről van szó. Nekem egy személyi szolgálattevő kell.
– Értem, egy nem hivatalos pali! Aki viszi a táskádat, este meg teszi, amit kell.
– Hát, valami ilyesféle, de szigorúan csak köztünk maradjon! Tudom, milyen lepcses pofád van Gyulám, de azért megfelelsz. Neked is érdeked, nekem is! Na, megegyeztünk?
– Meg! – csaptam az asztalra. – Mondjad, mi a dolgom, aztán isten neki!
Borcsa arcán kigyúltak a pattanások. – Akkor munkára föl! – mondta belelkesedve.
– Kaphatnék esetleg még egy kis szíverősítőt, Borám? – riadtam vissza a rám váró megpróbáltatásoktól.
– Már hogyne, drága Gyuszikám! – készségeskedett Bora, és telebuggyantotta a poharakat.
– Rögtön jövök – mondta. – Addig mássz fel a létrára, Boci! – adta ki az ukázt a fürdőszobából. Én bambán felmásztam, ő meg egy korbáccsal a kezében, anyaszült meztelenül beballagott, és megállt a szoba közepén. Az ütleget jól megsuhogtatta, és végigvágott vele a hátsó felemen.
– Gatyát le! – rikoltotta a korbácsot rázva.
Ijedten dobtam le magamról glottgatyámat. Gondoltam, mi történhet? Legfeljebb, ha nagyon, muszáj, megkefélem ezt az őrült nőt.
– Na, Gyulám, most olyat játszunk, hogy én vagyok a te rabszolgád, és azt teszem, amit parancsolsz!
– Öltözz fel! – dadogtam szememet eltakarva, mert a látványtól borsózni kezdett a hátam. Ugyanis Borbála egész combját fekete szőrzet borította, sőt a hasát, de még a melle közét is. Két hegyes bimbója viszont feszesen meredt rám. – Atya isten, öltözz fel! – nyöszörögtem önkívületben. – Nem, ilyen nincs – motyogtam, inkább csak magamnak befelé.
– Gyere le! – vágott végig rajtam. Amikor nagy nehezen lekecmeregtem, kezembe adta a korbácsot. – Én vagyok a te rabszolgád. Üssél, ne kímélj! Alázz meg!
– Na, de ilyet! Borikám, ezt nem kívánhatod! – vonakodtam.
– Üssél, üssél! Alázz meg, te pipogya fráter! – hörögte rekedten, és négykézlábra ereszkedett előttem. Remegve emeltem fel az ütleget, és mielőtt odavágtam volna, megnéztem, hova ütök. Iszonyodva meredtem hátsó combjaira. Egészen a segge partjáig fekete szőrrel benőtt burzsinttal borította be a jó isten.
– Uramisten, ne hagyj el! – rebegtem, és odahúztam neki.
– Még, még! – vinnyogott. – Én meg abriktoltam rendesen. Erre kezdett begerjedni. – Ülj fel a hátamra! Én vagyok a kutyád, alázz meg!
– Jó, felülök – adtam meg magamat –, de hogyan alázzalak meg?
– Szidjál, pocskondiázz! Mondj el mindennek!
– Ahogy akarod, Borikám! Te büdös, rusnya féreg! – puff, húztam szőrös valagára. – Te munkásnyúzó, te átok! – puff, és megint lesújtott a korbács. Ettől irtóra begerjedt, és elindult velem a fürdőszoba felé. A fogasról lekapott valami kutyahám félét, és magára tette.
– Én vagyok a szánhúzó kutyád… – lihegte. – Üss, szidj, ne sajnálj!
Ha csak ez hiányzik, gondoltam magamban, megkapod, amit a beosztottjaid suttognak a hátad mögött. – Te karrierista kurva! A rosseb essen a bőrödbe! Nesze, nesze, gyí! Ne te ne, pártbarom!
Így lovagoltam, csépeltem, szidalmaztam, míg ő habzó szájjal, kócosan, lógó hajjal, csuromra izzadt szőrzettel vonaglott alattam. Egyre jobban felizgult. Bennem meg dolgozott a szesz.
– Üssél, ne kímélj! – könyörögte zihálva, én meg csépeltem, ahogy bírtam. Annyira belejöttem, hogy már kezdtem élvezni a dolgot. Természetesen ebben közrejátszott a rengeteg pia is. Ő csak nem akart betelni… Aztán egyszerre lelökött magáról, fejét a padlóhoz nyomta, farát felemelte a plafon felé, és szétterpesztette oszlopszerű szőrös combjait… Lucskosra élvezett, hatalmas szeméremajkakkal keretezett nemi szerve csapzottan tátotta ki mohó száját…Én elkábulva, állati gerjedelemtől fűtve gondolkodás nélkül bíborlándzsámra tűztem. Amikor elértem a méhét, iszonyúan elkezdett vinnyogni, úgy szűkölt, mint egy szuka.
– a pofád úristenit! – húztam rá a korbáccsal attól félve, hogy a szomszédok kihívják a rendőröket a hajmeresztő vinnyogás hallatán, de ő csak nem hagyta abba. Valahogy befogom a száját, gondoltam, de első próbálkozásomra beleharapott a kezembe, így hát kénytelen voltam betömni a glottgatyával. Na, ettől elcsendesedett.
Kielégülten, félig ájultan fordultam le róla. Mire magamhoz tértem, ő már újra otthonkában sürgölődött körülöttem, és egy pohár hideg sörrel kínált. Miközben mohón ittam, dülledt szemmel bámultam rá, mint egy kísértetre. Elkapva tekintetemet, egy köteg százast nyomott a markomba, és így szólt:
– Tartsd a pofád! Ha nem ugatsz, haverok leszünk, de ha eljár a szád, kinyírlak!
– Nekem, Borikám? Inkább a nyelvem harapom le, minthogy egy szót is. Meg aztán ki hinne nekem? – vigyorodtam el, rádöbbenve a helyzet fonákságára.
Vasárnap már csak a tapétaszegélyek felragasztása és a bútorok helyrerakása maradt hátra. A munka is lazább volt, a hangulat is oldottabb. Borbála egészen feloldódott.
Azt ugyan nem tudtam eldönteni, hogy az előző esti korbácsolás, vagy a szép, újjávarázsolt lakás hatására, de mindenesetre röpködött körülöttem. Fején kis fityula, előtte fodros kötény, sütött-főzött, itallal kínált. Szóval nagyon kitett magáért. A lemezjátszón a Székelyfonó szólt, minden ünnepinek hatott. Miután befejeztem a munkálatokat, asztalhoz ültünk. Borbála pezsgőt vett elő a hűtőből, koccintásra emeltük a poharakat.
– Gyulám, az új lakásra és az állásomra; mától fogva igazgatónő vagy titkár elvtársnő vagyok! Erre igyunk! Proszit!
Én nagy szemeket meresztve, óvatosan kérdeztem meg:
– És mi ez az igazgatónőség, Borika? Itthon szabad így mondanom, remélem? – kaptam a szám elé a kezemet, mintha attól félnék, hogy rosszul szólok.
– Szabad, de, csak ha senki se hallja! Bár, mert a falnak is füle van, legjobb lenne, ha elvtársnőnek szólítanál itthon is. Sose lehet tudni.
– Borbála elvtársnő, mi lenne az, az új beosztás?
– Fiam, igazgatók lettünk, igaz, hogy csak hetven ember tartozik alám, de ez már beosztás. A tyúkfarmnak kell az erőskezű vezetés, és mivel egyben van az apaállat-teleppel, így azt is átveszem. De ez csak mellékes, mert a főállásom a pártfunkcióm: járási instruktort csinált belőlem a Zarga elvtárs.
– És a munkásőrség, azzal mi lesz?
– Természetesen azt is viszem, de csak közlegényként, mert a pártot védeni kell, Gyulám.
– Ó, Borbála … elvtársnő, ennyi rangot hirtelen, nem is tudom, hogy lehet ezt bírni energiával! – hízelegtem neki.
– Ne félts, majd lesznek helyetteseim… És még megtartom a fegyelmi bizottsági reszortomat is, ha már kiharcoltam négy éve. És beválasztanak a HNF-ba, mert kell ott is egy megbízható káder. Szóval, Gyulám, emelkedik a csillagunk.
– Bocsánat, csak a tiéd, az én szekerem rúdja meg kifelé áll.
– Mondtam már, ha okos vagy, megfoghatod te is az isten lábát. Már beszéltem rólad az elvtársaknak. Ismerik a Tyutyu haveroddal való viszonyodat, mindent tudnak rólad. Havi hatért simán átveszlek az apaállat-telepre.
– Hova? – kérdeztem megrökönyödve, azt gyanítva, nem jól hallok.
– Oda, oda, mégpedig inszeminátornak. Szükség lesz bizalmi emberre!
– Atyaisten, én inszeminátor, hiszen még egy szemináriumom sincs! Mit kell ennek az izének ott csinálni?
– Semmit. Nem kell ahhoz nagy ész, Gyulám!
– Na, az jó… kicsi munka, nagy pénz, kevés ész, ez kell nekem. Mi lenne a dolgom?
– Hát, amolyan lófaszigazgató lennél… Ahhoz csak értesz, nemde?
– Micsoda? Boriskám, ezt a szégyent! Hogy én, na nem! Egy Balogh, lófaszigazgatónak? Ezt, nem vállalom!
– Most meg mi a baj? – nézett rám Borbála aggódva, és egy pohár pálinkával próbálta lelkivilágomat helyrebillenteni.
– Hát, tulajdonképpen elvállalhatnám – hebegtem, lenyelve a pálinkát. – De, csak másodállásban végzem! Nem röhögtetem ki magamat.
– Gyulám, a pénznek nincs szaga. Itt megfognád az Isten lábát. Annyi csirkét viszel haza, amennyit nem szégyellsz. Ezt természetbeni juttatásként kapnád tőlem. És amit sikeres búgatás, hágatás esetén a szaporulat után prémiumban kapnál, az sem akármi. Gondolkozz! Nem érdekes, hogy mi van az ember munkakönyvében, csak az, könnyen jut-e a húsosfazékhoz, vagy nehezebben. Miért, most mi vagy?
– Egy senki, egy ötezer forintért robotoló nímand a gettóban. Nincs se ünnepem, se vasárnapom, csak kommunista szombatjaim vannak.
– És mi lehetsz?
– Fehérkesztyűs úriember, Borám!
– A kesztyű, az stimmel Gyula, de az úriember? Hm, ehhez még csiszolódnod kellene.
– Tudom, a marxista etika, esztétika, Lukács töke.
– Nem a Lukács töke, te tökfej! A Tőkét Marx elvtárs írta!
– Lukács töke, Marx töke, nekem egyremegy.
– Fityfenét! Óriási a különbség, te mafla!
– Hát nem is tudom. Annyira összezavartál, olyan hírtelen jött ez a nagy lehetőség, hogy aludnék rá pár hetet.
– Csak semmi kibúvókeresés, ez pártfeladat Balogh elvtárs! – jelentette ki Borcsa felajzva, s alányúlva csavart egyet a zacskómon. Azt hittem, menten kilehelem a párámat.
– Dehát nem vagyok párttag – vágtam ki az utolsó adumat. Borit ez nem érdekelte, elengedte a füle mellett lamentálásomat, és ellentmondást nem tűrően kijelentette:
– Majd leszel! Ha kell, visszadátumozva elkészíttetem az igazolványodat, akár 1945-ös dátummal, ha kell! Visszamenőleges hatállyal reaktivállak!
– De Borikám, csak négy éves voltam akkor?
– Nem számít, semmi sem számít – hörögte, bepárásodott szemeit rám meresztve, otthonkáját letépve szembefordult velem.
Most a változatosság kedvéért új figurát dobott be. A korbácsolás előtt meg kellett kötöznöm, muszáj volt egy párszor leköpnöm, és amikor kiélvezkedte magát, ráadásnak jöhetett a lovaglás, szidalmazásokkal spékelve. Végül pedig a bokafogás, az állatias szűkölés és vinnyogás, s a szőrös combok fortyogó vulkánjának lecsillapítása. Mitagadás, én is teljesen megvadultam, és teljes dühvel, szadista indulattal elégítettem ki ezt a szerencsétlen némbert. Miután ezt a nehéz harci feladatot letudtam, megfürödtünk, és Borbála baby doll-ba öltözött. Felbontottunk még egy üveg , pezsgőt, és halk zene mellett beszélgettünk. Borbála olyan őszinte volt, mint talán még soha senkivel.
– Gyulám! Tudom, hogy mit gondolsz rólam, de nem érdekel. Egyet vegyél tudomásul, hogy valahol én is ember vagyok. És bárhogy titkolom is, nő. Nekem is vannak igényeim, nekem is hiányzik a szex. Azt hiszed, hogy jó nekem ez a hülye kékharisnya póz? De hát valamivel el kell nyomnom a gyengéimet, pótolnom kell, amit az élet megtagadott tőlem. Ki akar egy ilyen nőt? Minek nekem gyerek? Hogy szégyelljen, ha rám néz; vagy az is ilyen legyen!
– Igazán sajnállak Borbála! Mit tehetek érted?
– Csak annyit, hogy néha feljössz, kisegítesz. Csak biológiailag, mintha egy állatot hágnál meg. Nekem úgy is jó.
– Mint egy kecskét?
– Mint egy kecskét. Ha erre van gusztusod, kecske leszek, nőstény kecske!
– De Boriskám, hogy a fenébe lettél te ilyen?
– Hát ez az! Állítólag valami mellékvese daganatom volt hétéves koromban, akkor kezdtem el szőrösödni. A daganatot később levették, de szőrzet megmaradt. Ó, ha tudnád, mennyit sírtam miatta, hányszor akartam öngyilkos lenni! Nem tudhatod, hogy én mennyit szenvedtem. Nekem nem lehettek ábrándjaim szép ifjú hercegekről, nekem senki sem udvarolt. Mindenki elhúzódott tőlem. Még barátnőm sem volt soha. Ó, ha tudnád, milyen borzasztó, ha nem kellünk senkinek!
– Ezért gyűlölöd az embereket?
– Csak a boldog embereket, Gyulám. Amikor valaki az osztályomról férjhez megy, gyereke születik és gratulálni kell, akkor én meg tudnám fojtani. Istenem, mi az én bűnöm, miért lettem én ilyen csúf? Pedig az anyám szép volt, szép még most is. Nézd! – vette elő a fényképes dobozt és egy halom képet borított elém. Szülei, testvérei, egy csomó kisgyerek, az egész család. Szépek, helyesek, vidámak. Csak ő komoly mindig a képeken.
– a testvéreidet is irigyled?
– Hova gondolsz, akkora állat azért mégsem lehetek! A gyerekeiknek én vagyok a keresztanyja, ők tartják bennem a lelket. Elfogadnak olyannak, amilyen vagyok, nem bámulnak meg, nem húzódnak el tőlem.
– És az anyád?
– Sajnál, de nem mutatja. Belül ő is szenved. Támogatom őket, és büszkék rám, a karrieremre. Pedig hidd el, a karrier nem érdekel. Értük teszem, hogyha már ilyen nagy bánatot okoztam nekik azzal, hogy nem mentem férjhez, nem vagyok anya.
– Talán ha találnál egy jóravaló pasast, rendbe jöhetne minden … – próbáltam vigasztalni.
– Tudod, egyszer férjnél voltam, de azzal sem volt semmi szerencsém. A férjem idegbeteg volt, ráadásul hiperszexualitásban szenvedett, mindig rajta volt a kangörcs. Állandóan gyimakolt, kétszer be is véreztem, olyan durván bánt velem. Az anyósom egy átkozott hárpia volt, a drága fiával szinte kiüldöztek a világból. Egy életre megutáltam a férfiakat.
– És a nőket?
– Azokat is. Habár az utóbbi években megnyugodtam, megbékéltem a sorsommal. Már nem lobog bennem a gyűlölet. A karrierem, a munkahelyi és pártbeli sikerek kárpótolnak valamit – mondta maga elé meredve, s üstökömnél megragadva maga elé húzott. Savószín szemeit szemeimbe fúrva rákezdte. – Őszintén beszélek. Megcsinálom a karrieredet, a hátamon feljuttatlak a magasabb szférákba…! Nem, nem szeretetből, hanem számításból… Most a hónod alá nyúlok, s ha más szelek fújnak, ha összedől a piadesztal, amelyre állítottalak, ha leomlik a bálvány, te kihúzol a romok alól. Vállalkozót csinálok belőled, gazdag embert a megmentett pártvagyonból.
– De Borikám – hebegtem meghatottan, de ő betapasztotta balkézzel a számat, s jobb tenyerével megmarkolta heréimet. Így elhallgattatván még egyszer megismételte.
– Megcsináltam a szerencsédet, s cserébe te fogod megcsinálni az én szerencsémet, ha eljön az ideje… Hajaj! Kölcsönkenyér visszajár, Gyulám!

Domina játék – videó

Férfi kikötözve, a nő pedig kegyetlenül nekikezd a mulatságnak. Nincs főbb vágya, mint teljesen szétalázni a pasit, mert ő domina… A videó a Tagi szexhírek oldalon itt található.

További domina, szex, pornó, videó hírek: Dominno a domina szexi – képek – Magyar lányokat kínoztak brutális módon – videó – Szex, pornó: férfi kínzás a forradalom ihletében – Meghalt egy férfi szado-mazo játék közben – Futószalagon készülnek szexbabák.

Szolgálom a párom Liptai Claudia – cikk és szexvideó!

Bármikor képes párjáért bármit megtenni! A Liptai Claudiáról kialakult kép azt sugallhatja, ő hordja a nadrágot egy párkapcsolatban, de nem. A színésznő ugyanis elárulta, hogy gondolkodás nélkül szolgálja a párját. Till Attilának többek között arról is őszintén mesélt, hogy milyen szerepet tölt be egy párkapcsolatban. A munkájában és karrierjében kifejezetten határozott és erős nő azonnal doromboló kiscicává változik, ha szeret valakit. A teljes cikk és videók – ahol Liptai Claudiát érdekből bassza Győző –  a Tagi szexhírek oldalon itt találhatók

További szex, pornó hírek: Liptai Claudia Liptai Claudia képek – Fogyott Lipta Claudia – Volt karácsonya Liptai Claudiának – Liptai Claudiát elhagyta a bikája – Liptai azt hitte, hogy az kapcsolat, ha párszor megkúrja a főnöke – Liptai Claudia hírek: terhesség és Gesztesi.

75 kegyetlen vesszőcsapás rossz lány seggére

A lányokat kikötözték és brutálisan megkínozták. A válogatott fájdalmak közül kiemelkedik az elektromos sokkolóval való szadizás, amikor is a nő nemi szerveit, csiklóját, mellét, végbélnyílását vették kezelésbe a magasfeszültséggel.

További szadista extrém pornó: Amikor a férfit kínozza a domina, nőuralom, female domination – Bizarr szex – Az új rabnő bdsm történet – A férfi kiszolgáltatva, femdom játékok – Az igazgatónő, SM történet – A drágáim megalázva, kötözős játékok

Nőuralom – Female domination

Sorozat indul a Nők felsőbbrendűségéről s a férfiak fölötti uralmuk (female domination) alapjairól, eszközeiről és formáiról. A Nő-férfi viszonyt elemző feminista (vagyis egyedül tudományos) elméletek mindegyike a Nő felsőbbrendűségének elvét vallja. Alapvető közülük a szexuálfeminista elmélet: bármennyire felsőbbrendűek ugyanis a Nők minden másban is, a férfiak fölötti uralmukat a szexuális hatalmuk révén gyakorolják. Az átkos patriarchalizmus túl hosszúra nyúlt időszaka azonban annyira elhomályosította a szexuális Nő-uralomnak a matriarchális korszakban még magától-értetődő és természetes szokásait, hogy ezeket manapság sok Nő csak mint izgató erotikus játékokat fedezi fel újra…. A teljes cikk a Tagi szexhírek oldalon itt olvasható

Korábbi bejegyzések a témában: Szex, pornó: férfi kínzás a forradalom ihletében – Meghalt egy férfi szado-mazo játék közben – A dominák kéjes megaláztatásra csábítanak – Bilincs és korbács párok között – A szivarozó nő extrém fétish – A japánok szexualitása

A prostitúció Romániában

A hatóságok adatai alapján megállapítható, hogy a prostitúció évi 3 millió euró értékű adózatlan bevételt jelent a lányok, vagy az őket futtató stricik számára. A nem hivatalos adatok viszont 360 millió eurós forgalomról szólnak, ami azt jelenti, hogy az ősi mesterség legalizálása esetén évente akár 100 millió euróval gazdagodna az államkassza.
A rendelkezésre álló hatósági adatok szerint Romániában 2 ezer prostituált dolgozik. Ezt a számot a büntetések számából állapítják meg. Szakértők szerint azonban a valós szám ennél tízszer nagyobb.
A legalizálás egyelőre csak távoli lehetőség. A prostitúció törvényessé tétele ellen leghangosabban a román ortodox egyház tiltakozik, ám számos olyan prostituált is akad, aki szerint a legalizálás több hátránnyal, mint előnnyel járna.
Kik ők? – Miniszoknya, kihívó dekoltázs, magas szárú csizma. 5 lejnél kezdődik a „szaxi”, 20 lejnél a „normál” menet. Ők a városok bekötőútjainál „szolgálatot teljesítő” nők, akik gondolkodás nélkül beülnek bárki autójába, hogy néhány perces élvezetet nyújtsanak.
Ez a legalacsonyabb kaszt; Romániában úgy hívják őket: „centuristele” („a bekötőutasok”). A szebbek több ezer lejt keresnek havonta, a csúnyábbak kevesebbet. Általában várja otthon őket két-három gyerek, vagy ha nem várja, akkor azért nem, mert valamelyik árvaházba kerültek.
A következő kategória a „prostituatele” – a prostituáltak. Bár lényegében ugyanazt a munkát végzik, nem kell kiállniuk az országút szélére integetni, szoknyát emelgetni. Ők szállodákban, klubokban, bárokban állnak a vendégek rendelkezésére. Többet keresnek, mint a bekötőutasok, és általában stabil klientúrával rendelkeznek.
Ahhoz, hogy ezek a prostituáltak odailleszthessék szakmájuk nevéhez a „luxus-” előtagot („prostituatele de lux”), kemény munkára, pénzre, no meg ízlésre és szerencsére van szükség. Nekik általában van egy kamu-munkahelyük, ahol nem feltétlenül keresnek rosszul. Drága ruhákat vesznek fel, rendszeresen látogatják a fitnesz-termeket és spa-létesítményeket. Az ő klienseik leginkább külföldi üzletemberek, akik társaságot keresnek egy-egy itt töltött hétvégére.
Luxus-prostituáltakat Bukarestben, Kolozsváron, Temesváron, Iaşi-ban és Brassó-Pojánán találunk. Nemcsak szexuális szolgáltatást nyújtanak: ők olyan nők, akikkel bárhol meg lehet jelenni, szellemesek, és tisztában vannak a társasági szabályokkal. Áruk 200 euró/óránál kezdődik, de határ a csillagos ég.
Nincsenek, és mégis vannak – Szilágy, Neamţ, Vaslui és Giurgiu megyékben hivatalosan egyetlen prostituált sem létezik. Ennek ellenére ezekben a megyékben is találunk például apróhirdetéseket, ahol nők ajánlják fel társaságukat „nagylelkű urak” számára.
Kolozs megyében nincs hivatalos statisztika a prostitúcióról, ám a büntetések alapján körülbelül 50-re tehető az ősi mesterséget űző nők száma. Maguk a kolozsvári prostituáltak azt állítják, hogy legalább ezren vannak, akik utcán, bárokban, szállodákban, klubokban ajánlják fel szolgálataikat, és hasonló a helyzet a többi nagyvárosban is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Romániában 23 ezer és 47 ezer közé tehető azon nők száma, akik szexuális szolgáltatásokat nyújtanak. Klienseik száma változó: naponta legalább két, legfeljebb tizenöt férfival van dolguk. Ami az árat illeti, ez a WHO szerint az 5 lejes orális kielégítéstől a 4 ezer lejes egészéjszakás szex-partiig terjedhet.
Ha a WHO adatai alapján átlagot számolunk, és 35 ezer prostituáltat veszünk alapul, akkor kiderül, hogy ezek a nők évi 600 millió eurót keresnek. Ebből lejön a rezsi, az óvszerek, egészségügyi ellenőrzések és más járulékos költségek. Mindent egybevetve legalizálás esetén ez évi 110 millió eurós bevételt jelentene az államnak, ha pedig a WHO által megállapított legmagasabb számot vennénk alapul, akkor az összeg ennek kétszerese is rúghat.
Nem szoktak büntetést fizetni -A nagyobb városokban több ezer befizetetlen büntetéssel, azaz több millió eurós hiánnyal van dolgunk. Ha például Galacon kifizetné a büntetését minden prostituált, akit elfogtak a hatóságok, a városi önkormányzat kilábalhatna a jelenlegi krízisből.
A száz megbüntetett galaci prostituált összesen körülbelül 500 ezer euróval tartozik a polgármesteri hivatalnak. (Idén éppen ennyivel támogatta az önkormányzat az országos bajnok Oţelul futballcsapatot.) A galaci polgármesteri hivatal jelenleg kétezer jegyzőkönyvet nyitott, amelyben megpróbálják legalább természetben, azaz a közösségért végzett munka formájában behajtani ezeket a büntetéseket.
A törvény értelmében a rendőröknek kötelességük megbüntetni a prostitúción ért nőket, és bemutatni őket az ügyészségen, majd a bíróságon. A bíró dönti el, mekkora büntetést szabnak ki rájuk. Börtönbe kevesen kerülnek, 2008-ban mindössze 15 prostituált jutott rácsok mögé, azóta csak csökkent a számuk.
Hogyan lesz valakiből luxuskurva? – A legtöbb prostituált sosem kerül a törvény kezére. Az Adevărul napilapnak nyilatkozó egyik luxusprostituált, Anda elmondása szerint a legjobb barátnője sem tudja, mivel foglalkozik titokban.
„Egy barátnőmmel elmentünk egy étterembe. Elég sokat ittam, akkor kaptam kézbe első fizetésemet, ezért egy klubban folytattam a napot, ahova meghívott egy úr, aki fizetett egy italt” – emlékszik vissza Anda a kezdetekre.
„Azt mondtam neki, Andának hívnak, mert nem tudtam, bízhatok-e benne. A lakásomon kötöttünk ki, az ágyban. Távozáskor 100 eurót adott. Megkérdezte, számíthat-e rám máskor is, ha Bukarestbe jön” – meséli a fiatal nő.
„Titkárnőként dolgozom, havi 300 eurót keresek. Részmunkám a prostitúció, ebből akár havi 800-1000 euró is bejön, klienstől függően. Nincsenek sokan, köztük van a volt barátom is. Ismerőseim úgy tudják, különböző irodai munkákat, fordítást, könyvelést vállalok jövedelem-kiegészítés céljából. Néha magam sem hiszem el, amit csinálok” – mondja Anda.
Hogyan lesz valakiből „bekötőutas”? – Irina roma családban született. Édesanyja prostituált volt, nagyanyja úgyszintén. Nővére 14 éves korában bocsátotta először áruba a testét.
„Nem jártam iskolába, csak vagy két évig. Tudok olvasni és pénzt számolni. Anya szerint ez éppen elég. Nem zavar, hogy ismeretlen férfiakkal fekszem le, mert olyankor valami másra gondolok. Voltak, akik megvertek, de akkor hívtam a Tankot. Ő a mi védelmezőnk. Azt hiszem, hívhatjuk stricinek” – meséli Irina, aki 21 éves, de 35-nek néz ki.
Szőkére festett haja lenőtt, ám keze tiszta és ápolt. Azt reméli, egyszer majd külföldre költözhet. Nem érdekli a prostitúció legalizálása, számára ez egy munkahely, havi 800 lejes fizetéssel.
Érvek a legalizálás mellett – Romániában eddig elutasítottak minden törekvést a prostitúció legalizálására, legutóbb néhány hónapja fulladt kudarcba egy hasonló kezdeményezés. Az ország lakosságának 50 százaléka egyetértene a legalizálással.
Amennyiben a prostituáltak törvényesen űzhetnék a munkájukat, azzal tevékenységük átlátható és ellenőrizhető lenne. Megakadályoznák az emberkereskedelmet és a nemi betegségek terjedését. Az utcalányok adót és társadalombiztosítást fizetnének, és bekerülnének az egészségügyi biztosítási rendszerbe.
A prostituáltak elég korán „elhasználódnak”, viszonylag fiatalon abba kell hagyniuk ezt a tevékenységet, mert már nem számítanak vonzónak. A legalizálás megoldaná ezt a helyzetet is: biztosítva lenne a nyugdíjuk.
„A legalizálás többé-kevésbé tisztességes körülményeket biztosítana számukra, kiszabadítaná őket a rabszolgaságból, és szociális biztonságot nyújtana” – érvel Mircea Kivu szociológus.
Ellenérvek – A román ortodox egyház és a lakosság prostitúciót ellenző része szerint ez a mesterség a rabszolgaság egy változata, amely által veszélybe kerül a jóízlés és az emberi méltóság.
Ugyanakkor a prostitúció népszerűsíti a munkakerülést, azzal az illúzióval szolgál, hogy könnyű munkával sok pénzt lehet keresni. Ezt támasztaná alá az egyik prostituált, a 22 éves Anca vallomása is: „Napi 10 órát dolgoztam havi 1200 lejért. Most ugyanennyit keresek néhány nap alatt, napi mindössze 2-3 klienssel.” Forrás: Manna.ro

Kínok a nőgyógyászati széken

Renáta barátnőm egy húsz éves, főiskolás lány. Hosszú, barna hajú, arcocskája babaarc, alakja kifogástalan. Pár hete otthagyta barátja, ezért mostanában kissé szomorkás a hangulata. Egyik este barátnői unszolására elmegy szórakozni, bár nem sok kedve van hozzá. Később ezért az alkohol hatására feloldódik, s az egész éjszakát átmulatja. Hajnalodni kezd, ezért elindul egyedül hazafelé, a kollégiumba. Az alkohol hatására azonban az utcán rosszul lesz. Renáta lassan nyitja ki szemeit, még kába az elfogyasztott alkohol után. Gyomra enyhén émelyeg. Fekvő helyzetben van, megpróbál felállni, de nem tud.
Látása lassan kitisztul. Mezítelenül fekszik egy nőgyógyászati vizsgálóasztalhoz hasonló asztalon. Kezei, lábai széttárva kikötözve, szájában pecek.
Feje megemelve, közepes nagyságú, formás mellei felett néz át terpesztett lábai között. Egy orvosi szobára emlékeztető helyiségben van. A szobát mesterséges fény világítja meg. Pár szék, egy asztal, szekrények vannak a szobában. Az egyik sarokban mosdó, mellette WC. Vele szemben egy csukott, fehér ajtó van. A jobb felső sarokban egy ipari kamerát pillant meg. Nem tudja, hogy hol van, ideges és félelmet érez. Arra gondol, hogy valami baleset történhetett vele, és egy kórházba került. Ám akkor miért van kikötözve és kipeckelve a szája?
Ébredése után nem sokára nyílik a szoba ajtaja. Egy férfi és egy nő lép be. Mindkettőn fekete, testhez simuló ruha, és fekete álarc van. A férfi erős testalkatú, kigyúrt, rövid, fekete hajú. Renáta szerint úgy negyven éves lehet, bár arcát nem látja. A nő rövidre nyírt, szőke frizurát visel, de most felvesz egy hosszú, fekete hajú parókát rá. (Ez jobban is áll neki.) Alakja jó, és harminc éves már elmúlt. A férfi leül az egyik székre, míg a nő a szekrényből eszközökkel megrakott tálcát vesz elő. Egy széket tesz a megkötözött lány lábai elé, és leül rá. Renáta rémült szemekkel figyeli, hogy mi történik, a pecek miatt megszólalni sem tud. A nő észreveszi félelmét, és odaszól neki:
– Még nincs miért aggódnod, most csak előkészítünk a játékra.
A nő egy elektromos nyírót vesz kézbe, és levágja a lány fanszőrzetét. Amikor ezzel készen van, habot tesz a puncira, és simára borotválja. A csupasz puncit ezután kissé csipő folyadékkal kenni be. Megborotválja még a lány hónalját és lábait is, hogy teljesen szőrtelenítse testét, bár a lány pár napja már borotválta őket. Amikor befejezi, fogja a tálcát és elviszi. A férfi közben feláll, fehér köpenyt vesz magára, és gumikesztyűt húz. ő egy kis kerekes asztalkát tol a lány mellé.
– Most kitisztítjuk a popsid kicsinyke lyukacskáját – mondja kissé mosolyogva.
Ezek után hozzálát a műveletnek. Síkosító krémmel keni be kesztyűs újjait, majd óvatosan benyúl a lány végbelébe. Renáta ekkor kicsit felnyög. Szépen bekeni a popsi belsejét is krémmel. Egy ujjnyi vastagságú műanyag csövet vesz elő, erre is tesz egy kis krémet, majd betolja a lány fenekébe. Renáta erősen nyög, kényelmetlenül érzi magát.
A széket elviszi a férfi és egy nagy tölcsért helyez a lány lábai közé. Az asztalt megemeli a feje felöl, így feneke a tölcsér felé néz. A műanyag cső végére folyadékkal teli ballon kerül, amit a férfi felemel, majd megnyitja a ballon csapját. Renáta érzi, ahogy a langyos folyadék beáramlik testébe, és ahogy egyre fogy a ballon tartalma, úgy nő a feszítő érzés a lány hasában. Amikor már nagyon elviselhetetlen a folyadék nyomása, akkor a férfi kihúzza a csövet a lány fenekéből.
A szennyes folyadék nagy nyomással áramlik ki Renáta beleiből a tölcsérbe, megkönnyebülést okozva a lánynak. Ezt a műveletet még párszor elvégzi a férfi rajta, míg megfelelően tisztának találja. Majd egy vékony csövet vesz elő, ezt is bekeni a krémmel. A lány punciját széthúzza, húgycsőnyílását vattával letörli.
– Most egy katétert helyezek fel. Ez után csak ezen keresztül tudsz pisilni, de így, majd meglátod, könnyebb lesz tágulnod.
A csövet elkezdte feltolni a lány húgycsövébe. Renáta égő, szúró fájdalmat érez, ahogy lassan halad a cső, közben sziszegő hangot hallat. Egyszer csak a cső másik végén vizelet kezd el folyni. A férfi megvárja, hogy kiürüljön a lány hólyagja, bár a beöntésnél a pisi többsége már távozott. Rövidre vágja a katéter végét és egy csapot szerel rá. Majd a lány derekára, nyakára, csuklóira és bokáira fémkarikákkal ellátott szíjak kerülnek. A két bokabilincset rövid szíjjal kötik össze, majd eloldozzák a lányt az asztalról. Két kezét erősen megfogva a derekához erősített ővhöz erősítik.
Felállítják, lábára magassarkú cipő kerül, szemére pedig kötés. Renáta egyre jobban fél, érzi, hogy nemsokára kellemetlen dolgok érik. Semmi kétsége nem volt afelöl, hogy ő most fogoly, és fogvatartói biztosan szadisták. Matatnak a nyakánál, majd rántást érez, ebből tudja, hogy mennie kell. Lassan vezetik, hisz a lábán lévő béklyó miatt nem tud nagyokat lépni. Egyszer megállnak, a lány beszélgetést, tányérok csörgését hallja. Kezét felemelik és kikötik, majd leveszik a szemkötést. Egy nagyobbacska terem közepén van. A teremben pár asztalnál álarcos férfiak és nők ülnek, előttük étel, ital. Mögöttük kikötözve meztelenül egy másik lány áll.
A szoba másik felében furcsa berendezések és eszközök vannak elhelyezve. És a falakon tükrök is függnek. Renátának nem sok ideje van a körülnézésre, mert meghallja a nő hangját.
– Hölgyeim és uraim! Bemutatom önöknek Renátát, aki húsz éves, és először vesz részt játékunkon.
– Rakd terpeszbe a lábad! – mondta parancsolóan a férfi.
Renáta terpeszbe áll. A férfi a bokáihoz hátulról egy rudat erősít, ami terpeszben tartja a lány lábát. Kezeit ezután a háta mögött összekötik és egy kötéllel elkezdik felfele húzni. A lány akaratlanul is derékban előredől. Megvárják, míg felső teste vízszintes lesz, és kikötik a kötelet. A nyakörvébe lánc kerül, amellyel összekötik a lábat terpesztő rúd közepével. Most a lány szétterpesztett lábakkal, rájuk merőleges testtel és hátrafeszített kezekkel áll. A teste erősen megfeszül, szép feneke kidomborodva várja, hogy mi történik vele. A férfi a háta mögé lép, és kezével rácsap a popsira.
– Szép feszes fenék, mindjárt megdolgozzuk.
Renáta pánikba esik, nagyon kiszolgáltatottnak érzi magát, rángatózni kezd, majd úrrá lesz rajta a sírógörcs. A férfi és a nő egy szekrényhez megy, egy kis keresgéles után a nő kezébe egy lovaglókorbács, míg a férfiéba egy többágú bőrkorbács kerül. A férfi a lány mögé áll, míg a nő megfogja a lány fejét és kiveszi a pecket a szájából. Renátába ekkor éles fájdalom nyilal, és hangosan felsikít. A férfi lesújtott a fenekére a korbáccsal. A közönség hangos ovációval nyugtázza a lány sikítozását. A nő és a férfi felváltva sújtanak le a pirosodó fenékre. Renáta pedig csak sikít, egyre jobban sír és rázza köteleit.
Mind jobban sajog a teste hátulja, legszívesebben kiugrana, vagy legalább megdörzsölné fájó testrészét, de erre nincs lehetősége. A férfi oldalra áll, és a lány hátát kezdi verni. Néha a korbács szíjainak csapkodó vége a lány csöngő melleit is éri. Renáta számára egyre kibírhatatlanabb a fájdalom, már nem csak a feneke és háta, hanem az egész teste fáj a természetellenes kikötözés miatt. Úgy érzi, hogy már hosszú ideje kínozzák. Egyszer csak abbamaradnak az ütések. Visszakerül a lány szájába a pöcök. Leoldozzák a még mindig hevesen síró lányt, majd a rövid szíjat rákapcsolják bokabilincseire és a pórázzal a másik kikötözött lány mellé vezetik és őt is a fal mellé kikötik. A másik lányt pedig kioldozzák és a terem közepe felé viszik. Renáta még hevesen szipog, de lassan megnyugszik, teste még mindig fáj, de már a környezetére is képes figyelni. A terem közepén levő másik lányt figyeli meg. Egy álványzaton iksz alakban fejjel lefelé kötötték ki. huszonöt év körüli lehet, erősebb testalkatú, mint Renáta. Kissé magasabb is, mellei nagynak mondhatóak, most éppen lefelé csüngnek, majdnem eltakarva a lány egyébként szép arcát. Haja hosszú és ébenfekete színű. Renátánál nagyobb puncija szintén borotvált és neki is egy katéter csapja áll ki puncijából.
– Most folytatjuk a játékot, de már Ritával – mondta hangosan a nézők felé a szőke nő.
A kikötözött lány mellei elé két függgőleges fémrúd kerül, combjára kis fémkarikával ellátott szíjat csatolnak. A férfi a lány elé térdel, és kezével elkezdi maszírozni a lány mellbimbóit. Amikor megmerevednek, csipeszt tesz rájuk. Rita sikít egyet. Ezután a puncija nagyajkaira is csipeszek kerülnek. Mindegyik csipeszre zsineget kötnek. A melleket a csipesznél fogva vízszintes helyzetbe állítják és a fémrudakhoz kötik ki a csipeszeken levő zsinegeket. Az ajkakat pedig két oldalra széthúzzák, majd a csipeszek madzagjait a combra csatolt szíjak karikáihoz rögzítik. Renáta már nem érzi fájó testét, egyre jobban leköti a terem közepén zajló esemény.
Csak most veszi észre, hogy mellbimbói meredeznek, és hogy nemiszerve nedvesedik. De az asztaloknál ülő párok is közelebb húzódtak egymáshoz az izgató látvány hatására. A férfi egy szíjas ostort vesz a kezébe, majd a felfüggesztett lány elé áll és ostorozni kezdi. Az ütéseket a combjai belső oldalára és a puncijára helyezi. Rita jajgat, átkozódik az ütések közben. Renáta észeveszi, hogy Rita mögötti tükörben látszik a lány hátulról is. Az ostor szíja minden ütéskor rásimul a testre, és a fenekén is egyre több pirosló csík látszik. Már lassan több mint öt perce záporoznak a csapások. A lány egyre halkabban jajgat, szemében könny csillog.
A férfi most kétszer úgy célozza a lány punciját, hogy az ostor hegye csípje meg. Rita mindkétszer fájdalmasan, hangosan feljajdul. A férfi befejezi a verést. A szöszi nő vékony, rugalmas pálcával Rita oldalához áll, és kifeszített melleire sújt le. A lány velőtrázóan sikít, mikor melleibe mar a fájdalom. A nő négyet vagy ötöt üt, mindannyiszor fájdalmas hangok szakadnak fel a lány torkán. A nő is befejezi a vesszőzést, de a kínzásnak még nincs vége.
A lány szájába pöcök kerül, hüvelyébe viaszgyergyát dugnak, és mindkét mellére viaszmécsest helyeznek. Meggyújtják őket és lekapcsolják a terem világítását. A fények imbolygásából és a halk, nyöszörgő hangokból lehet tudni, hogy mikort cseppent a forró viasz Rita testére. Szerencsére nem várják meg, hogy leégjenek a gyertyák, már hamarabb felkapcsolják a világítást, és elfújják a lobogó lángokat. Ritát leszedik a tartóról, szemét bekötik és elvezeti a nő. A férfi Renátához megy, és szintén elfedi szemét, majd pórázánál fogva elhagyják a termet. Renáta lábát béklyózó szíj, a szemfedő és a szájpecek lekerül. Egy kicsiny, ablaktalan cellában találja magát. A szobában WC és tusoló, kis asztal székkel és egy ágy található. Az asztalon egy tálcán étel van.
A szoba egyik sarkából kamera figyeli a lány minden mozdulatát. Nincs kedve enni. Gyorsan letusol, majd meztelen az ágyba bújik. Fejében egyre csak kavarognak a gondolatok. Még mindig az átélt élmények hatása alatt van. Meggyötört teste már nem annyira fáj, de lelke még mindig háborog. Nagy nehezen azért sikerül elaludnia. Az ébredés után eléggé eseménytelenül folytatódik a nap. Megkapja háromszor ételét, és most már enni is van ereje. Egyszer csak nyílik a cella ajtaja, és a férfi lép be. Visszakerül a szájpecek a szájába, a béklyó a lábára. A férfi beköti a szemét és Renáta megindul magassarkú cipőin a pórázon vezetve a férfi után. Először megint kitisztítják a popsiját, majd elvezetik és végezetül kikötik egy fal mellé. A hangok alapján rájön, hogy a falhoz már más is rögzítve van. Aztán hangokat hall, emberek érkeznek, beszélgetnek és étkeznek. Aztán lekerül szeméről a kötés. Ugyan abban a teremben van, amiben már megkínozták. Az asztaloknál már megint álarcos emberek ülnek.
Egyre jobban úrrá lesz rajta a félelem. A mellette levő lányt, Ritát, kivezetik a terem közepére, ahol már egy igen érdekes szerkezet áll.
– Hölgyeim és uraim – szólalt meg a szőke nő – az itt látható eszközt, amelyet majd Ritán próbálunk ki, mi Nyúlnak neveztük el, majd mindjárt megtudják, hogy miért.
Aztán elkezdi bemutatni a szerkezetet. Az egész egy kerékpárra emlékeztet. A nyeregre felülve egy pedállal lehet működetni a masinát. A pedál áttételeken keresztül egy vízszintesen álló műfalloszt mozgat előre-hátra. A szerkezet elé görgőkön guruló, szíjakkal felszerelt lapot lehet tenni, amit a „kerékpár” szarvához lehet rögzíteni, és azzal a görgős, kissé kipárnázott falapot lehet a falloszhoz közelíteni vagy távolítani. Renáta érdeklődve figyeli a színpadot, egy kicsit izgatónak találja a szerkentyűt. Ritát előkészítik. Nágykézláb, terpesztett lábakkal az alsó lábszárán és a könyöke fölött a kezét rögzítik a guruló zsámolyhoz. A férfi bekeni krémmel a lány hüvelyét, majd a műpéniszt is, ami nagyságra megfelel egy férfi péniszének, síkossá teszi.
A zsámolyt rögzítik a szarvhoz. A férfi beigazíta Rita fenekét, majd ajkait széthajtja, és bevezeti a hüvelybe a szerszámot. A szerkezetet úgy fordítják, hogy a lány arccal a nézők felé nézzen, majd kiveszik a szájából a pöcköt. A nő felül a nyeregbe és lassan hajtani kezdi a pedált. A lány nem szól semmit, egy idő után úgy tűnik, hogy még élvezi is. A szőke nő belegyorsít, egyre nagyobb ütemben tekeri a pedált. Közben a férfi a szerkezetet úgy fordítja, hogy a nézők lássák Rita ülepét.
Renáta látja, hogy a lány puncija egyre pirosabb színben játszik. Rita hangján egyre jobban hallatszik, hogy már kellemetlen neki ez a „játék”. A nő ekkor a kormánnyal egyre jobban ráhúzza a görgős zsámolyt a gépre. A fallosz mind mélyebben hatol a lány vaginájába. A lány torkán egyre fájdalmasabb hangok törnek fel, kétségbeesetten próbálna szabadulni szorult helyzetéből, de ez nem sikerül neki. A nő egyre hevesebben hajtja a pedált, a pénisz egyre nagyobb sebességgel mozog előre-hátra. Renáta mostmár érti, hogy miért is hívják e pokoli szerkezetet Nyúlnak.
A lány teste csupa veríték, de hüvelye annál szárazabb, már szinte égeti a műfasz puncija belsejét. A nő lassabban kezdi hajtani a pedált, majd meg is áll. A megkínzott lányt leemelik a zsámolyról, de megpróbáltatásainak még nincs vége.

A szolga – SM történet

A nő szerette, ha ő irányíthat. Minden tekintetben eléggé túlsúlyosnak számított, és a szexuális étvágya is legalább akkora volt, mint a méretei. Annak ellenére, hogy több szeretője is volt már korábban, valahogy egyikük sem felelt meg speciális elvárásainak. Nem igazán elégítette ki a hagyományos szexuális együttlét, ő inkább a saját, különleges módján élvezte a szexet. Imádta, ha a punciját és a seggét nyalathatta hosszú ideig egy fickó arcán üldögélve. Korábban egy-két szeretője már bepánikolt, mikor a vágytól kissé agresszívebben nyomta a fejüket a két lába közé, és ült a fejük fölé.
Ez volt az a pillanat, amikor Helen eldöntötte, hogy ő mostantól egy szolgalelkű férfit fog keresni magának, aki csak azért létezik, hogy az ő élvezetét és egyéb szükségleteit kiszolgálja. Ez elsősorban órákig tartó orális szolgálatot jelent, ahogy ő könyörtelenül meglovagolja szolgája arcát, míg többször el nem élvez.
Az interneten regisztrált is néhány bizarr társkereső portálon, hogy megtalálja azt a férfit, aki kielégítheti egyéni vágyait. Hamar rájött, hogy sok-sok férfi jelentkezik, aki szívesen szolgálná őt, pont úgy, ahogy ő akarja, de a legtöbbjük, akikkel felvette a kapcsolatot, hamisnak bizonyult, vagy pedig nem épp olyanok voltak, amilyen férfit ő szeretett volna.
Helen már kezdte azt hinni, hogy sosem találja meg a megfelelő szolgát, egészen Ed feltűnéséig. Ed vette fel vele a kapcsolatot, az egyik hirdetésére hivatkozva. Ezt írta: „Kedves Helen. Én egy teljesen szolgalelkű férfi vagyok, aki imádja, ha egy nagy, agresszív hölgy az arcára ül. Semmit nem kérek cserébe, egyetlen vágyam, hogy az Ön személyes punci és seggnyaló szolgája lehessek. Szeretem továbbá, ha ki vagyok kötözve és úgy kényszerítenek arra, hogy kinyaljak valakit, akár órákon át. Őszinte embernek tartom magam és közel lakom Önhöz.
Kérem vegye fel velem a kapcsolatot, ha én lennék az, akit keres magának.” Helennek tetszett a bemutatkozás, így válaszolt a megkeresésre: „Helló Ed. A leveledből arra következtetek, hogy a vágyaink talán egyezhetnek, de szeretnék kérdezni még tőled pár dolgot, és ha tetszenek a válaszaid, akkor megegyezhetünk egy időpontban, amikor találkozhatunk és megbeszélhetünk mindent, hogy eldönthessem lehetsz-e a szolgám.”
A kérdések:
1.Szolgáltál-e már valaha korábban egy nőt, mint az ő orális szolgája.
Ha igen, akkor részletezd az ezzel kapcsolatos élményeidet.
2.Megértetted-e, hogy csak a nyelved, ajkaid, szád és az arcod akarom használni szexuális vágyaim kiélésére? A kielégülésed és a kényelmed egyáltalán nem érdekel. Az egyetlen vágyam, hogy a személyes nyalógépemmé tegyelek.
3.Ült már valaha egy kövérebb nő a fejeden? Előre bocsátom, hogy én egy magas, nagy mellű nő vagyok és egyáltalán nem fogom vissza magam, ha a szolgám arcán lovagolok.
4.Le fogod-e nyelni és inni az összes puncinedvemet és pisimet, ha a szolgám leszel?
5.Nyalnád-e imádattal a testem többi részét is, mint a lábaim, a hónaljaim vagy épp a melleim.
6.Megengeded-e, hogy a lábaid és a kezeid lekötözzem, mialatt orálisan szolgálsz engem?
7.Használt-e már valaha egy nő, mint az ő mindenes „wc-szolgája”?
Helen alig várta, hogy Ed válaszoljon a kérdéseire. Nem akart túlságosan lelkesnek tűnni, hisz szerette volna fenntartani a teljes irányítást. Mégis, a puncija nedvezni kezdett, mikor megnyitotta Ed válasz levelét.
„Kedves Helen, Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy válaszolhatok a kérdéseire. Én tényleg őszintén vállalom, hogy odaadóan szolgálnám Önt.”
Válaszok:
1.Igen, már szolgáltam egy hölgyet, mint az ő orális szolgája több évvel ezelőtt. Nehéz erről írnom, mert hogy őszinte legyek, akit szolgáltam, az én nagynéném volt, Marge néni. Ő szó szerint megtanította nekem hogyan kell tökéletesen szolgálni egy nőt orálisan minden elképzelhető módon. Ő is testes nő volt, körülbelül 130 kiló és minden nap használt engem, 6 hónapig folyamatosan, míg nála laktam.
Ennél több részletet is mesélhetek később, ha óhajtja.
2.Igen, tökéletesen megértettem kit keres és mire, azaz, hogy csak és kizárólag egy nyalógépet. Akar, aki minden parancsát teljesíti.
3.Ahogy korábban említettem, Marge néni kedvenc nyalató póza épp az volt, hogy az arcomra ült, és úgy kellett szolgálnom őt, így készen állok rá, hogy ugyanígy szolgáljam Önt is Helen. Egyáltalán nem számítok semmi kegyelemre e vonatkozásban.
4.Igen, imádom a női punci és pisi ízét a számban.
Mindent megiszok és lenyelek, amit a számba juttat.
5.Igen, ahogy korábban említettem, Marge néni megtanított, hogy értékeljem a szagát és ízét a női test minden egyes részének. Nyaltam és szoptam a lábait, seggét, punciját, harisnyáit, melleit és persze a hónaljait is.
6.Marge néni egy irányító típusú domináns nő volt, gyakran megfosztott a mozgás szabadságomtól, miközben szolgáltam őt. El kell ismernem, olykor kissé ijesztő volt, mikor tehetetlenül feküdtem alatta és ő ráült az arcomra, majd kénye-kedve szerint játszadozott velem.
De végül megtanultam élvezni az ehhez hasonló szituációkat és vágytam rá, hogy ily módon uralkodjék felettem.
7.Azon túl, hogy megtanultam meginni Marge néni minden csepp pisijét, szinte minden nap, még nem szolgáltam egy nőt sem, mint az ő teljes, mindenre kiterjedő „wc-szolgája”. Ugyanakkor egyszerre ijesztő és izgalmas belegondolnom ebbe az eshetőségbe is.
Helen a punciját izgatva olvasta Ed e-mailjét. Arra élvezett el, ahogy arról fantáziált miként fogja használni őt, ha végre összejönnek.
Küldött Ed-nek egy e-mailt, hogy szombat reggel üljenek be reggelizni egy helyi palacsintázóba, hogy jobban megismerhessék egymást. Helen ugyanis tovább szerette volna tesztelni Ed elhivatottságát, hogy csakugyan annyira szolgalelkű-e, mint amire számított. Helen mosolygott és csak úgy magának jegyezte meg: „nagyon mókás dolgok fognak történni hamarosan…”
Helen előre izgult, hogy milyen lesz Ed-el találkozni, remélte, hogy nem fog csalódni benne. Annak ellenére, hogy figyelmeztette őt, hogy csak arra keres magának szolgát, hogy mint a személyes nyalógépeként használja, tudta, hogy sok kétszínű, tettetős, csaló férfi van, akik megígérnek bármit, de végül mégis hamisnak bizonyulnak.
Végre elérkezett a szombat reggel. Helen az a típus volt, aki egy megbeszélt találkozóra inkább mindig előbb érkezett, mint később és nem szerette azokat az embereket, akik mindig elkésnek. Abban egyeztek meg, hogy reggel 8-kor találkoznak és most épp 7.50 volt. Ahogy Helen belépett a Napfény Palacsintázó ajtaján, egy férfit látott az egyik asztalnál, aki körülbelül 70 kiló lehetett és legalább 20-25 centivel alacsonyabb mint ő. Ha ehhez vesszük, hogy Helen legalább 30 kilóval volt nehezebb nála nyilvánvaló volt a méretbeli különbség. A férfiben Helen persze azonnal felismerte a férfit, akit a küldött fotón is látott már.
Ő azonnal felpattant és elé sietett, hogy bemutatkozzék: „Helló, a nevem Ed, Ön pedig biztosan Helen.”
Helen mosolygott és a kezét nyújtotta: „Igen, én vagyok Helen, örülök, hogy találkoztunk.” Helen már számtalan alkalommal volt itt a Napfény Palacsintázóban, mivel az csak pár kilométernyire volt a házától. A pincér megkérdezte, hogy egy asztalt szeretnének, vagy inkább egy bokszot.
Helen irányító természete azonnal megmutatkozott, hisz ő válaszolt Ed helyett: „Egy bokszot kérnénk, valahol hátul.”
Egy nagy bokszban ültek le végül az étterem hátsó részében, ami így sokkal privátabbnak hatott és valamelyest távolabb kerülhettek az étterem többi vendégétől. Ed kissé félénknek tűnt, de nem tudta elrejteni az izgalmát, hogy láthatja Helent teljes életnagyságában. A rózsaszín, rojtos nyári ruha nem tudta elrejteni Helen csodás, formás popóját és vastag, erős lábait.
Magasabb és nagyobb is volt, mint ahogy elképzelte, de a gondolat, hogy egy ilyen szexi nőt szolgálhat, egyszerre borzongatta és ijesztette is meg. Annak ellenére, hogy lapos, nyitott orrú szandál volt rajta, jóval fölé magasodott. Önkéntelenül is végignyalta az ajkait, ahogy felmérte a nagy, széles lábfejeit és a hosszú, pirosra festett lábujjait.
Mikor végre leültek, Helen közelebbről is megnézhette Ed arcát. Erős állkapcsa volt, széles szája telt ajkakkal és nagy orra. Arra gondolt, pontosan ilyen típusú arcot keresett saját kényeztetése céljából és már előre azon fantáziált, miként is fogja használni ezt a fickót a saját személyes élvezetére, kielégülésére és mindenfajta erotikus szükségleteire.
Már előre örült, hogy használhatja őt, mint személyes szolgáját, de arra összpontosított, hogy megőrizze nyugalmát és ne tűnjék túlságosan buzgónak.
Kávét és reggelit rendeltek, majd szokványos beszélgetésbe kezdtek, hogy kissé megismerhessék egymást. „Szóval miféle munkát végzel Ed?”
„Könyvelő vagyok és van egy kis saját irodám az otthonomban. Így eléggé rugalmas az időbeosztásom, számomra ez nagyon kényelmes, hisz így valóban élvezni tudom az életet.
Helen mosolygott és felvonta a szemöldökét: „És pontosan mik azok a dolgok, amiket szeretsz csinálni?”
Ed azonnal válaszolt: „Nos, szeretek festeni, tornászni, úszni, verseket olvasni, és persze domináns hölgyeket kielégíteni.” Mindketten nevettek, megtörve a kezdeti feszültséget.
Helen végre megkapta azt a kiindulópontot, amire várt, innentől kezdve már nem volt szükség a további udvariassági beszélgetésre. „Mint ahogy már úgyis tudod a korábbi levelezéseinkből, én alapvetően nagyon agresszív és követelőző nőnek tartom magam, és csak a szádat, nyelved, ajkaid és az arcodat akarom használni a saját kényeztetésemre.
Azt is tudod, hogy imádom a teljes irányítás érzését is a szeánszok során, ami azt jelenti, hogy esetleg teljesen lekötözöm a kezeid, lábaid mialatt orálisan szolgálsz engem. Ha számodra is tényleg ez az, amire vágynál, akkor folytathatjuk, ha nem, akkor ez volt az utolsó alkalom, hogy találkoztunk. Ahogy írtam neked, csak arra kellesz nekem, hogy nyalógépemként használjalak néhány órára egy héten, legtöbbször péntek reggelente.
Ed ekkor már tudta, hogy Helen pontosan az a fajta domináns nő, akit keresett, mégis, minden izgalma ellenére, kissé félt Helen nyilvánvaló kielégíthetetlen szexuális étvágyától és erős vágyától a teljes irányítás kiélvezésére.
Tartott tőle, hogy Helen esetleg megfojtja őt a hatalmas popója, vagy puncija szorításában, de mint ahogy a hím pók a nőstény Fekete özvegy varázslata alatt, a vágy, hogy alá vesse magát a nő irányításának felülemelkedett rajta. Bizonyos fokig már a nő bűvöletének csapdájába esett.
Megalázkodó, szolgához méltó hangon válaszolt Helen-nek: „Mindenáron szeretnék az Ön privát nyalógépe lenni, de azt is el kell ismernem, hogy az Ön totális irányításának átadnom magam egy kissé megrémiszt engem.
Helen felnevetett, majd azonnal visszakomolyodva hajolt közel Ed arcához, hogy jobban kihangsúlyozza amit mondani készült neki. „Megértem, ha nyugtalan vagy egy picit, de szeretnék nagyon őszinte lenni veled. Ahogy már korábban többször megírtam, egy nyalógépet keresek, és ha elfogadod a szabályaimat, használni és kínozni foglak a puncimmal, a seggemmel és a lábaimmal egyaránt. Elismerem, hogy rettenetesen felizgat, ha hallom, ahogy a szolgám levegőért küzd, miközben az arcán lovagolok, és imádom az érzést, amikor a szolgám arcát mélyen a gyönyörű seggembe temethetem.

Felizgulok ha a szolgám szájába dughatom a lábam, jó mélyen, egészen a torkáig lenyomva. Jobb ha előre szólok, hogy szeretek többször elélvezni, és sosem hagyom abba a játékot, míg legalább 4-szer el nem élvezek. Azt is jobb ha tudod, hogy gyorsan újratöltődöm, így számíthatsz rá, hogy eléggé elfoglalt leszel, amikor játszadozni hívlak. Van még egy dolog, amit jobb, ha felfogsz, mielőtt szolgámmá tennélek. Elvárom, hogy megidd és lenyeld minden punci-nedvem és pisim, végig, amíg együtt vagyunk. Készen állsz rá, hogy eljöjj hozzám ma reggel és a szolgámmá tegyelek, vagy nem?
Helen szemei mélyen Ed-éibe fúródva várták az azonnali választ. Ed pontosan tisztában volt vele, hogy egy rendkívül domináns hölggyel hozta össze az élet, aki pontosan tudja mit akar és abból semmit nem engedne. A korábbi félelem ellenére Ed szolgalelkű énje teljes erővel tört a felszínre: „Igen, elfogadom minden szükségletét és igényét. Ígérem, hogy mindent az Ön óhajai szerint fogok csinálni. Még sosem találkoztam olyan hölggyel, mint Ön, és mindennél jobban szeretnék a szolgájává válni.
Helen mosolygott: „Boldog vagyok, hogy ezt hallom, de óvatosabbnak kellene lenned az olyan kijelentésekkel, mint „mindent megteszel, amit csak kívánok”, hisz fogalmad sincs, miket fogok megkövetelni Tőled! Azt javaslom, igyuk meg a kávéinkat és menjünk el a lakásomra. Mindössze egy mérföldnyire van innen. Mostantól, úgy hívlak téged, ahogy én akarom, ami legyen mondjuk nyalógép, te pedig Úrnődnek szólítasz.”
Helen egy kis kertes házban lakott, melyhez nagyjából két holdas terület tartozott.
A közelben nem voltak más házak, csak a nagy, nyitott földek, mezők, de Helen kifejezetten élvezte a csendes egyedüllétet. Amint beléptek a házba, Helen máris megragadta Ed karját és behúzta a fürdőszobába. Ednek azonnal feltűnt, hogy a wc sokkal nagyobb és magasabb, mint egy átlagos fürdőszobában. Helen lehajtotta a csésze tetejét. „Vedd le a pólód és térdelj le a vécé elé nyalógép!”
„Igenis Úrnőm!” válaszolta.
Helen szinte letépte a ruháját, majd leült.
Élvezettel nézett le az előtte térdeplő férfira, miközben mindkét kezét használva erőszakolta be a fejét a két lába közé. „Nyisd ki a szád nyalógép és tartsd a kezeid szorosan magad mellett. A kávé épp most ért keresztül rajtam, úgyhogy jobb ha gyorsan nyelsz!” Ed kinyitotta száját, ahogy Helen hozzányomta a száját a nedves, szőrős puncijához. Ed majdnem fuldokolni kezdett, ahogy a pisifolyam első hulláma a torkába ömlött. Nem volt más választása, mint nyelni a pisit, amilyen gyorsan csak tudta, különben belefulladt volna az erős sugárba.
Ed folyamatos nyeléseinek hangja mosolygásra késztette Helent, hisz végre talált magának egy olyan férfit, aki alkalmas rá, hogy igazi nyalógéppé tegye. Tetszett neki, ahogy nagyon megalázkodó módon a kezeit szorosan maga mellé szorította, ahogy parancsolta neki, miközben erősen szorította újdonsült szolgája száját a puncijára, és folyamatosan pisilt a szájába, minden egyes cseppet kipréselve magából.
Ed nehezen hitte el milyen erővel és mennyiségben tud Helen egy alkalommal pisilni, és csak nyelt és nyelt, egészen addig, míg végül csak az utolsó cseppek maradtak hátra.
Ed jól tudta mi a dolga, és alázatosan elkezdte kinyalni Helen puncijából a maradék pisit.
„Ilyen egy rendes szolga, nyald tisztára a puncim!” Helen a pisitől csöpögő puncija előtt tartotta Ed fejét, egészen addig, míg az utolsó csepp pisit is ki nem nyalta és le nem nyelte. Helen hátrahajtotta Ed fejét és kéjesen nézett le rá. „Jól csináltad szolga. Míg hallgattam, ahogy a pisim nyeled, teljesen beindultam. Kövess, térden csúszva nyalógép!” Ed Helen széles, formás popója mögött kúszva követte őt a hálószobába, ami közvetlenül a fürdőszoba mellett volt.
Ed meglepődött a hálószoba méretein. Leszámítva a hatalmas méretű ágyat, elég hely volt még egy különálló, párnázott padnak és egy kanapénak is.
„Állj fel nyalógép!” parancsolta. Ed látta, hogy Helen hosszú selyemsálakat tart a kezében. A férfi mögé lépett: „Tedd a kezeid a hátad mögé szolga!” Azonnal Ed csuklói köré kötözte az egyik selyemsálat, biztosítván, hogy semmiképp se tudja kiszabadítani magát a kötelékből. Helen ekkor hátranyomta Ed-et a nagy agyra, úgy, hogy a hátán feküdjék.
Ezután a másik sállal a bokáit is erősen összekötözte. Az ágy közepére húzta szolgáját, majd egy magas párnát tett a feje alá. Felállt az ágyon, pontosan Ed feje fölött, és egy a plafonon nyilvánvalóan erre a célra odaszerelt rúd segítségével egyensúlyozva nézett le megkötözött szolgájára, miközben egyik lábát az arcára emelte.
Félelmet látott a szemiben, ami még jobban felizgatta őt. Hatalmas lába szinte teljesen eltakarta az arcát. „Told ki a nyelved szolga!” Amint szolgája teljesítette parancsát, nagyobb súllyal nehezedett rá a fejére, fel-alá dörzsölve hozzá izzadt talpát a nyelvéhez, arcához.
„Oh, mennyire imádom, ha a lábam nyalják és szopják, szolga! Teljesen nedvessé teszi a puncim, amit hamarosan magad is megtapasztalhatsz nyalógép!” Helen előbb minden lábujja közül kinyalatta szolgájával az izzadságot, majd megparancsolta, hogy minden lábujját külön-külön szopogassa, végül megpróbálta minden lábujját, és az egész lábfejét beleerőszakolni a nyitott szájába, a végsőkig szétfeszítve az ajkait. Miután mindkét lábát nyalatta és szopatta végtelen elégedettséggel, lassan elkezdett leguggolni Ed arca fölé.
Helen szorosan tartotta Ed fejét a homlokánál fogva, miközben lassan ráillesztette a nedves punciját egyenesen Ed szájára. Ed azonnal elkezdte nyalni a puncit, miközben érezte a nő súlyát ránehezedni az arcára. A félelem, hogy esetleg megfulladhat arra késztette, hogy még intenzívebben nyalja a szája elé tapasztott puncit. Ez nyilvánvalóan örömmel töltette el Úrnőjét, aki kis idő múlva előre-hátra mozogva dörzsölte hozzá a punciját és seggét Ed csapdába ejtett arcához!
Helen érezte a heves klimax első hullámait, és ennek hatására szó szerint piciket ugrálva dörzsölte hozzá a punciját és a seggét szolgája arcához.
Ed nem tehetett mást, mint nyelt és nyalt klimaxtól klimaxig. Arra kényszerült, hogy gyorsan vegyen lélegzetet egy-egy kicsi ugrás között, hisz Helen mindig teljes súlyával ránehezedett az arcára. „Nyalj tovább szolga! Szopd a clitorisom és abba ne merd hagyni!” – sikította Helen.
Ed már szolgált korábban több nő alatt, de nem tudott volna visszaemlékezni még egy olyan esetre, mikor valaki ennyire brutálisan nyalatta volna ki magát. Megpróbált nyugodt maradni, de Helen szinte már fojtogatta az arcához dörzsölt puncijával és seggével.
Az járt a fejében, hogy végül is mindegy, hogy megengedi-e vagy sem Helennek, hogy megkötözze, miközben nyalatja magát, hisz a feje így is, úgy is szó szerint csapdába esett a két lába között és minden egyes lélegzetvételért meg kellett küzdenie.
Ekkor hirtelen kissé előbbre csusszant Ed arcán, így most Helen segglyuka került Ed szája fölé, míg az orra mélyen belefúródott Úrnője nedves puncijába. „Toldd fel a nyelved a segglyukamba nyalógép!” – sikította.
Végső soron így legalább kissé könnyebbé vált lélegzethez jutnia, miközben mélyen Helen segglyukába vezette a nyelvét.
Helen erősen dörzsölni kezdte a segglyukát Ed szájához így próbálván még mélyebbre feltolni magának azt, miközben szolgája orrával izgatta nedves punciját. Valóban elég elszánt volt, hogy szolgája egész arcát a saját élvezetére használja.
Helen újra ugrándozva, egyre gyorsuló tempóban kezdte hozzádörzsölni punciját és seggét Ed arcához, teljes súlyát beleadva a mozdulatokba, így Ednek megint harcolnia kellett a levegőért. A puncija úszott a nedvességben ahogy könyörtelenül használta védtelen szolgája arcát, egyáltalán nem törődve azzal, hogy közben szinte fojtogatja őt.
Mint ahogy egy jó szolgától elvárható, Ed egy pillanatra sem hagyta abban a nyalást, szopást és nyelését Úrnője nedveinek. Helen a punciját ismét Ed szája fölé illesztve pisilni kezdett.
„Nyeld le minden egyes kibaszott cseppjét, szolga!” – kiáltotta hangosan. Ed kénytelen volt folyamatosan nyelni Úrnője bőséges puncinedveinek és pisijének keverékét. Körülbelül egy negyed gallonnyit kellett lenyelnie a pisiből, mire Helen végre befejezte a pisilést és elélvezést.
Miután Ed teljesen tisztára nyalta Helen punciját és segglyukát, Helen leszállt a nedvektől átitatott arcáról és a mellkasára ült, élvezettél nézve, ahogy meggyötört szolgája ismét próbál normálisan lélegezni.
„Ez csodálatos volt, szolga! Remélem az én kis nyalógépem is legalább annyira élvezte, mint Úrnője.”
Ed teljesen kimerült, de mégis boldog volt, hogy képes volt úgy kielégítenie őt, ahogy Úrnője szerette volna. „Boldog vagyok, hogy a nyalógépe lehetek!”
Helen mosolygott, ahogy lenézett Ed meggyötört arcára: „Azt tervezem, hogy mindenben ki fogom használni a szád, a nyelved, az ajkaid és az arcod! Én is boldog vagyok, hogy végre megtaláltam a saját személyes nyalógépemet!

2,7 milliót kaszálnak Dubajban a magyar kurvák

Tíz nap dubajozás 2,7 millió forintot hozhat a konyhára azoknak az ismert és kevésbé ismert hazai szépségeknek, modelleknek, celebeknek, szépségkirálynő jelölteknek, akiket a dúsgazdag megrendelők kiválasztanak. Hogy pontosan miként is kerülnek ki lányaink, arról egy népszerű transzszexuális előadó mesélt, aki maga is vett már részt castingon.

„Egy lány tíz napos turnusért tízezer eurót kap teljesen tisztán, és természetesen az utazás és a kint tartózkodás teljes költsége is a vevőt terheli. Én is terveztem, hogy kimegyek, de végül azért nem jött össze az út, mert jelenleg még férfi személyazonosságom van, amit ugye a határon azonnal kiszúrnak. Be sem engednek az országba, mert nyilvánvaló az utazásom célja. Ha ősszel megkapom az új személyazonosságomat, biztosan szerencsét próbálok” – nyilatkozta az Új Ásznak Amanda Elstak, aki szerint a túl feltűnő szépség nem jelent előnyt a kiutazásnál.
„A helyzet az, hogy minden szó igaz, ami a dubajozással kapcsolatban megjelent mostanában. Én is azzal a körrel tudtam volna kiutazni, akik szóba kerültek. Kint tobzódnak a hazai celeb csajok. Van kint egy bácsika, aki az itthoni közvetítővel áll kapcsolatban, de ha sikerül valahogyan megkerülni a magyar felet, akkor többet lehet hazahozni, mivel itthon előre leszedik a sápot. Ha egy ismert nő kijut tíz napra, azután leghamarabb fél év múlva kap ismét lehetőséget, hiszen szinte az összes európai országból folyamatos a kiutazás, és egyfajta forgóban működik a rendszer. A lényeg, hogy minél fehérebb bőrű legyen a lány, mert a vendégek számára az jelenti az egzotikumot. Fontos az is, hogy a kiutazáskor slamposan kell kinézni, mert a túl szép és jólöltözött lányok azonnal gyanút keltenek a határon” – mesélte a részleteket a transzszexuális Amanda. Forrás: Stop.hu