vágy

Szexuális viselkedésminták

Posted on by Szexista
A szexuális viselkedést, a nemi vágyat, a szexuális képeket, fantáziákat az agy szabályozza. Az agy bizonyos területein, főként a hipotalamuszban találhatóak olyan idegi képletek, amelyek a szexuális viselkedés összetettebb mozzanatait irányítják. 

A nemi hormonok termelődése és annak szabályozása felnőttkorban a hipotalamuszban történik. Nemi éréskor, vagyis pubertáskorban a hipotalamusz gonadotropfelszabadító faktorokat választ ki, amelyek az agyalapi mirigyet serkentik. Az agyalapi mirigy hormonjai, a gonadotrophormonok a vérkeringésen keresztül jutnak az ivarmirigyekhez. Az ivarmirigyek termelik a petéket és a spermiumokat, a gonadotrophormonok aktiválják az ivarmirigyeket, amelyek erre saját nemi hormonokat választanak ki a véráramba. A nemi hormonoknak azonban bizonyítottan csekély szerepük van a szexuális vágyra. (Például a nők szexuális motivációja a menopauza után sem csökken.)
A hipotalamusz sérülése viszont megszüntetheti a szexuális érdeklődést, viselkedést.

A szexuális viselkedések, szokások tanulmányozásánál elengedhetetlen a kulturális különbségek figyelembevétele. Míg az 1940–50-es években az Egyesült Államok a nyugat-európai országokhoz hasonlóan szexuálisan korlátozó államok közé tarozott, addig a hetvenes évek végére, a szexuális forradalom következtében, sokkal nyugodtabb, elfogadóbb társadalommá vált. Az 1940–50-es években az amerikaiak egyedül a házasságon belüli nemi kapcsolatot tekintették legitimnek, a házasságon kívüli vagy előtti, és a homoszexuális kapcsolatot elítélték, sőt törvényekkel tiltották. Ez azonban nem jelentette azt, hogy nem folytattak ilyen „tiltott” kapcsolatokat, de a társadalmi megítélés folytán ezeket a kapcsolatokat mély bűntudat és szégyenérzet kísérte.

A házasság előtti párkapcsolat, nemi élet ma már elfogadott. A szexuális forradalom hatására megváltozott az emberek szexuális viselkedése: ez a változás a nők körében jelentősebb volt, mint a fér-fiaknál. Bár a nők a szexuális viselkedés terén egyre hasonlóbbakká válnak a férfiakhoz, néhány alapvető dologban mégis különböznek. A házasság előtt nemi életet élő nők többségének csupán egy vagy két partnere van, és azokhoz is érzelmi kapcsolat fűzi őket. A férfiak viszont általában több partnerrel tartanak fenn szexuális viszonyt. Felmérések arra engednek utalni, hogy egy ötéves perióduson belül mind a férfiaknak, mind a nőknek egynél több szexuális partnerük akad.

Különbözik még a nők és a férfiak hozzáállása a szexhez. A nők a nemi életet a szerelmi kapcsolat részének tekintik, míg a férfiak nem feltétlenül.
A nőkből elsősorban az érzelmi hűtlenség vált ki heves féltékenységi reakciót attól függetlenül, hogy a hűtlenség járt-e szexuális viszonnyal, a férfiak viszont a szexuális félrelépést nem tudják megbocsátani. A férfi és női szexuális viselkedésminta közötti különbség a szexuális irányultságtól függetlenül fennmarad. A leszbikus női partnerek általában ritkábban szeretkeznek, mint a heteroszexuális párok, a homoszexuális férfiak viszont többször.
Megoszlanak a vélemények, hogy a felnőttkori szexuális irányultság az egyén életének korábbi szakaszaiban szerzett tapasztalat vagy veleszületett biológiai tényező. E témakörben végzett kutatások jelentős része cáfolja, hogy a homoszexualitás gyermek-, illetve serdülőkori tapasztalatokra épülne. A kutatók úgy gondolják, hogy a homoszexuális irányultság veleszületett, és genetikai okokra vezethető vissza.

Ahogy én láttam a pornót

Posted on by Gamemaster

Az első valóban pornónak nevezhető képet úgy 13 éves korom körül láttam. A háromemeletes panelház tetején volt egy kis kalyiba, azt hiszem a fűtési rendszernek helyezték el ott valami kiegyenlítő tartályát vagy mit. Valamelyik környékbeli vagány feltörte a lakatot, attól kezdve a ház körüli fiatalok egyfajta titkos búvóhelyévé vált.
Itt mutatott egyik haver annak idején egy képet, alighanem valami pornómagazinból fényképezték ki, hagyományos fekete-fehér fotó volt. Pontosan nem emlékszem, de az biztos, hogy egy szakállas pasi dugott egy nőt, a nő lábai az égnek emelve, rajtuk harisnya és harisnyakötő.

Ez volt az első. Nem találtam túl izgatónak. Inkább furának. De most jut csak eszembe, volt ám akkoriban pornónak nem nevezhető, de önkielégítéshez nagyon kellemes más anyagok is akkoriban, például szüleim Rakéta regényújságjaiban néha megtalálható meztelen nős képek. Hát igen, ezek voltak a szocialista rendszer kis cinkos vigyorú malackodásai, a merész erotika akkori hivatalos megnyilvánulásai. Ezek a képek többnyire aktnaptárakból, egyéb nem kimondottan pornókból kiemelt fotók voltak, semmi explicit szexualitás nem volt bennük, ellenben mindenféle viccesnek gondolt szöveget biggyesztettek melléjük: „Nincs egy rongyom, amit felvehetnék” és hasonlók. Van pár, amire nagyon emlékszem: egyik Komjáthy Ági (azt hiszem, a Skála modellje volt) meztelenkedik egy virágos réten állva, karját a feje mögött összekulcsolva. Nagyon szép lágy ívű melle volt. A másikon egy nagy, telt mellű lány egy ágyon térdel, a támlának támaszkodva. Úgy rémlik, valami Bunuel filmből volt, talán A vágy titokzatos tárgya. A harmadik hátsó borítókép volt, egyszerűen egy kedves, szép arcú lány meztelenül, abban a pózban, amit azóta is nagyon kedvelek látványnak: ülő póz, jobb láb félig behajlítva egyenesen előre, a másik a földre támasztva, behajlítva keresztben alatta hátra, a lábfej a fenék vonalában nagyjából, a felsőtest enyhén kifordul oldalra, az egyik kar a felhúzott térden támaszkodik, a másik a földön. Ez a testhelyzet egyszerre megmutatja a láb karcsú, formás, hosszú ívét, ugyanakkor a másik lábnál a talp és a lábujjak is látszanak, éppen ellenkező oldalról. Hiába, a lábfétis már akkor megvolt. A negyedik egy copfos, tinikülsejű leányzó, aki a pianínó tetején meztelenül hasal, miközben lábaival „harangozik” a levegőben. A kép címe értelemszerűen „Kislány a zongoránál”.
De volt akkoriban más is: bizony, tán nem is gondolták volna a szerkesztők, hogy az Ez a divat magazin némely képe milyen erotikus hatással lehet egy kiéhezett kamaszra. És az akkori „celebek” közül emlékszem egy szépségre, aki talán Kristyán Judit volt (ma a meggyilkolt Fenyő János médiamogul özvegyeként az ország leggazdagabb asszonya), átlátszó-áttetsző kis blúzban. Vagy éppen a szép, egzotikus arcú Szerencsi Éva színésznő, aki egy mezőn pózolt valami kis népies blúzban, ami szépen kirajzolta a melleit és a mellbimbója jól láthatóan kinyomta a vékonyka anyagot… de szép is volt, istenem…
Azt máig se igazán tudom, miért vették meg szüleim a Tollasbál magazint, mely azt hiszem évente egyszer jelent meg néhány alkalommal… na, abban azért voltak rendesen „merész fotók”, kezdve Sáfár Anikó akkortájt kötelezően megtekintendő kebleitől némi erotikus képregény-szerűségig. És ahogy így haladok az emlékek útjelzői mentén, felrémlik a Tükör újság, benne Dr. Bolya Péter írt Az orvos válaszol című rovatban, ahol néha igen érdekes sztorik voltak, ahogy a KISZ-lap Magyar Ifjúság és Ifjúsági Magazin hasonló rovataiban is, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy valósak, avagy az újság olvasottságát növelő kitalációk lehettek-e… ezek azonban már nem vizuális kategóriák.
A második pornó már komoly történet volt és első gimiben mutatta egy osztálytársam, aki a bátyjától kapta: szintén fekete-fehér fotók, magazinból kifényképezve. Lány az út mellett,  szandáljával a kezében stoppol (ugye, a mezítláb megint), megáll egy fiatal pár kocsival és felveszik, majd nem sokkal később egy kellemes virágos réten hármasban hancúrozással pihenik ki az út fáradalmait. Ebből leginkább az maradt meg, hogy az egyik nő négykézláb, a férfi hátulról dugja, míg a másik lány alatta fekszik és a lány punciját nyalja. Hmmm…
A házban lakó egyik havernál, aki nálam vagányabb és 3 évvel idősebb volt, már nyugatról beszerzett szexmagazinokkal volt kitapétázva a szoba. Egy ugrik be határozottan, lány harisnyában és magassarkúban, hozzábilincselve egy radiátorhoz.
Aztán később a pincében lévő, más mopedesekkel közösen használt műhelyben találtam egy német erotikus magazin néhány lapját. A gimis élet alatt már nem sok egyéb ilyen látványban volt részem, egyik havernál láttam szintén persze németektől származó magazint, amiben volt egy nagyon jó kép: kismellű, rövid hajú lány, fehér, majdnem átlátszóan vékony harisnyában, melyen át nagyon szépen árnyalódott a rózsaszín különböző tónusaiban a talpa, amint a fotós felé nyújtja, és a harisnya épp csak térd fölé ér, nagyon érdekes volt, mert ilyet még nem is láttam, és nem is értettem, mire jó, mert zokninak hosszú és vékony, harisnyának meg rövid… de nagyon szexinek találtam.
A következő a gimi vége után az egy év kényszerű munka, mert elsőre nem vettek fel, és a műhelyben, ahol először dolgoztam, a művezető tartott a fiókjában néhány osztrák újságot, amiben voltak erotikus fotók is.

Végül is ezek nem pornók voltak, nem annak készültek, de azért az én izgalmamat könnyen felébresztették. Akkoriban jelentek már meg szexuális felvilágosító kiadványok is, nekem is volt egy ilyen kis füzetecském, nagyon szép, fiatal lány volt benne, napsütésben ült valami erkélyen meztelenül, kinyújtott lábakkal, emlékszem, az ellenfényes fotóban még a finom kis pihék is látszottak a karján, ahogy a súrolófény megvilágította. A ciki csak az volt, hogy mikor időnként magammal vittem a fürdőszobába, mert már régóta a zuhany is hasznos segítség volt az önörömszerzéshez, elfelejtettem visszavinni a szobámba, és szüleim utánam következve a fürdőben megtalálták, nem mintha ebből baj lett volna, csak épp nem tartottam szükségesnek feltétlenül a tudomásukra hozni, mikor végeztem önkielégítést. Ehhez kapcsolódik még egy másik újság, amiben végül is egyáltalán nem szexualitásról volt szó, hanem sportról, konkrétan szertorna és ritmikus sportgimnasztika, a középen kétoldalas képen két csinos, 16 év körüli tornászlány volt kecses pózban, formás meztelen lábukat pont felém nyújtva…
Így érkeztünk el a 80-as évek végére, mikor már a VHS videó terjedni kezd itthon, vele persze a szintén német származású, gyakran borzalmas alámondással átmásolt pornók.
Mi nem álltunk olyan jól, hogy saját videónk legyen, de egyrészt olyan helyen dolgoztam később, ahol éppen én voltam eléggé felkészült ahhoz, hogy a cég egyetlen videóját használjam (mert kamera is volt ám!), illetve egyik barátom egy iskola műszakisként szintén hozzáfért, hiszen a suli videórendszerét ő kezelte.

Mindenképpen említésre méltó az az élelmes, vállalkozó szellemű kollégiumi lakótárs, aki elhozta szülei videomagnóját, majd esténként a kolesz „klubszobájában” vetítéseket szervezett, fejenként 10-20 forintért, már napokkal előre leadta a „műsort”, melyben szerepelt természetesen pornó és akció meg horror is. A már kora délután ráragasztott cetlikkel lefoglalt székeken szorongó diákok megtekinthették az elengedhetetlen Predatort, a kihagyhatatlan Rambót, zombi és karatefilmeket, sőt, a tényleg jó John Carpenter-féle The thing mellett azonban a legtöbb ember mindig az olyan emlékezetes, klasszikus pornókon gyűlt össze, mint a Taxi girls (vagy ilyesmi), az Olimpic Sex fever Ron „Sündisznó” Jeremyvel, és még egy, aminek a címét nem tudom, de egy hölgy bevezetése a kurválkodás rejtelmeibe.

Ron Jeremyről azt kell tudni, aki esetleg nem ismerné – van itt ilyen?  -, hogy azon kevés pasik közé tartozik, akik képesek az önfellációra, azaz saját maguk leszopására, ez részben köszönhető a méretes farknak, részben rövid felsőtestének. Az említett filmben a bárgyú történet arról szól, hogy az amerikai  úszócsapat felkészülése zajlik az olimpiára egy félreeső erdei sportcentrumban, az amerikaiak új titkos doppingja persze a sperma, amit a fiatal, csinos úszólányoknak közvetlenül a forrásból kell elfogyasztani. A szovjetek persze mindent megtennének, hogy ezt a titkot megtudhassák, és elküldenek egy kis kémcsapatot, melynek egyik tagját játsza Ron Jeremy, és egyszer elő is adja az akrobatikus magánszámát, legalábbis némi bemelegítési célzattal.

A pasi felszedi valahol, és elmondja, milyen arany élete lesz, ha megfogadja a tanácsait. Elviszi valami irodába, ahol behív egy másik, fiatal, alacsony csajt, hogy segítsen bevezetni őt a technikákba. A kiscsajt Ritának hívták, ez biztos, és minden teketória nélkül lesmárolta a kissé konzervatívan öltözött nőcit, majd kibontotta melleit a blúzából, tenyerén méricskélte, kicsit megcibálta a bimbóit, és elismerően azt mondta, hogy milyen szép nagy mellei vannak, majd hogy örülhetnek a férfiak, mikor mellbekúrják, és azzal nekilátott alaposan szopni-nyalni a ciciket. A nő persze élvezte, a férfi meg kommentálta, hogy Rita most megmutatja neked, hogyan kell egy női ügyféllel bánni. Aztán persze Rita azt is megmutatta, hogy kell a főnököt leszopni, a nő jó tanítványként szorgalmasan gyakorolt vele, aztán egyszerre három pasival, egy másik lány segítőkész közreműködésével, később egy idős pasi, akinél japán gésának kell öltöznie, aztán egy fiatal titkárnő, akit a főnöke akart meglesni, miközben leszbikus örömökben részesítik, a nő masszírozni kezdte, javasolván, hogy vetkőzzenek le, mert úgy könnyebb, a titkárnő eleinte furcsállta, de belement, aztán masszírt után smárolás, majd nyalifali, és a főnök persze beszáll a végére, immár szakértő hölgyünket jól megdugja hátulról, miközben titkárnője jó munkaerőként alulról segít be, felváltva nyalva a masszőrnő punciját és a férfi benne dugattyúzó farkát és golyóit. A végén a hölgy elmondja, hogy milyen szívesen áll mindenki rendelkezésére, és neki mindegy, hogy fasz vagy pina, ő szívesen és szakértő módon képes megadni nekik mindent.
Persze az ilyen magán-pornómozinak megvolt az a hatása, hogy elég kényelmetlennek éreztem a több tucat nehezen lélegző, nyeldeklő pasi társaságában, mert ugye nyilván mindenkinek felállt közben, de azért szerencsére ott helyben senki nem vette elő kiverni…

Mikor hazajártam tanítási szünetekben, elkértem hétvégékre a videót a cégtől vagy a barátomtól, és vadásztam a haveroknál fellelhető agyonmásolt, rángatózó képű, szemcsés pornókazettákra. Sweet paradise, meg ilyesmik, amire emlékszem… te jó ég, néha 2-3 órákon át voltam képes egyfolytában maszturbálni azokra a filmekre, pedig nem voltak olyan jók, de ahhoz képest, hogy nekem meg semmi élményem nem volt, ez is iszonyúan fel tudott izgatni. Alibiből elhoztam persze mindenféle akciófilmet, Mad Max, Terminator és hasonlók, de ügyeltem rá, hogy lehetőleg ne hallatsszon ki, hogy nem Mel Gibson nyög és nem azért, mert épp harcolnak…

Mert azért anyámnak nem akartam tudomására hozni, bár vélhetőleg sejtette.

Kikötözve

Posted on by Lolita

kotozesK. jött és nem sokat cicózott, hamar nekivetkőztünk, ő behízelgően érdeklődött, hogy ugye tartok itthon valami kötelet. Akadt.  Egy alacsony de hosszú dohányzóasztalra esett a választása, erre fektetett úgy, hogy a fejem épp az egyik végéig ért, lábaim térdben behajlítva a padlón, de hozzákötve az asztal lábaihoz, csuklóim pedig szintén kétoldalt az asztal lábaihoz rögzítve. Ez a póz és a most már valódi kötelek szorítása még keményebb és izgatóbb volt, mint előzőleg a nővérszállón, ahol rugalmas pólyát használt.
– Jól érzed magad, édes? – hajolt hozzám, meztelen melleivel végigsúrolva, szemében a már ismert sötét megszállottsággal.
– Tudsz mozogni? Neeeem? Helyes! – kacarászott, majd bájosan integetett – Jó pihenést, majd jövök! – azzal eltűnt a konyha irányában. Hosszú percekig hallottam, ahogy matat, csörömpöl, mikor visszajött, sok minden volt nála, de mivel csak a fejem tudtam oldalra fordítani, nem láttam, mit hozott.
Egy kendőt biztosan, mert azzal hamar bekötötte a szememet.
– Felkészültél? – kérdezte, hangja elkomolyodott. – Ha nem bírod csak szólj… talán… talán abbahagyom…- gonoszkodott ismét a végén.
Kifacsart pózban feküdtem a kemény asztalon, kezem-lábam feszítette a kötél, szemem bekötve. Először kezének finom érintését éreztem, aztán pár harapás itt-ott… nyelvének nedves nyomai… csípések, szorítások. Ezeket az ingereket ismerősként fogadtam már és nagy élvezettel adtam át magam játékainak. Néha szájával ért számhoz, olykor melleid dugta oda, engedve, hogy csókolgassam, nyalogassam. Később lábait is végigfuttatta rajtam, számba nyomva a lábujjait, egyszerre az összeset is… Hamar erekcióm támadt, ő szinte mellékesen kicsit gyakorlatozott rajta a szájával és kezével, majd abbahagyta és valami gyanús csörgést hallottam, de fogalmam se volt, mire készülhet. Aztán hirtelen annyira erősen kontrasztos inger ért, hogy egész testemben összerándultam: egyik mellbimbómon puha, meleg száját éreztem, másikon valami dermesztően hideget. Aha, szóval jégkockát hozott a kis drága, eszem azt a furfangos észjárását, futott át rajtam. Kínlódva csavargattam magam, már amennyire a kötelektől mocoroghattam, mert őrjítő érzés volt, főleg, mikor cserélt és az eddigi jeges érintést meleg nyelve váltotta fel, aztán vica versa…
A jégkockákat néha cserélte, mert hamar elolvadtak, ahogy végighúzta őket a testem különböző részein, egyszerre éreztem úgy, hogy elég, felpattannék, hogy véget vessek neki, ugyanakkor élveztem is persze.
Miután elfogyott a jég, hallottam, ahogy gyufa sercen és már sejtettem, mi lesz a következő ötlete. Feszülten vártam, hol fog először lecsöppenni a forró viasz. Még sose volt részem ilyenben, fogalmam se volt, mit várjak, így meglepően fájdalmas volt az első csepp a mellbimbómon. A viasz forró tűszúrásként ért, felszisszentem, aztán szétterült és már csak meleg volt, de nem égetett. K. vontatottan, mély hangon nevetgélt elnyomott nyögéseimet hallgatva. Az égető cseppek rendszertelen időben és váratlan helyeken érkeztek, próbáltam felkészülni rá, de nem lehetett, kínlódva izegtem-mozogtam, de tűrtem összeszorított fogakkal, K. közben a farkamon kézimunkázott, biztosítva a fájdalom és a kéj élvezetes elegyítését, igen hatásosan.
– Nnna… hogy bírod? – érdeklődött.
– Hmmm… egész jól – feleltem, bár nem túl meggyőzően.
K. torokhangon, lassan kuncogott ismét, elfújta a gyertyát, a kilobbant kanóc füstjének szaga betöltötte a szobát. Leoldotta szememről a kendőt. Őrjítően gyönyörűnek láttam a kis szadista mosolyát.
Megfordult, majd mikor ismét hozzám lépett, egy kés pengéjén csillant meg a lámpafény.
Na, bevallom, akkor azért egy kicsit paráztam, de próbáltam hinni, hogy nem egy igazi pszichopatával hozott össze a sors. Szerencsére erről szó sem volt, de K. láthatta a szememben a pillanatnyi riadalmat… és élvezte.
– Félsz? – kérdezte, bársonyos volt a hangja. – Ugye félsz már, szívem? – duruzsolta, ahogy közelebb hajolt a hegyes pengével, majd alaposan végignézett rajtam, mintha a megfelelő helyet keresné… de mihez?
Féltem, de döbbenten tapasztaltam, hogy ez a fajta félelem nemhogy lankasztotta, inkább fokozta a merevedésem. K. pár pillanatig úgy állt fölöttem, mint valami kegyetlen istenség áldozó papnője, kreol bőre, kiálló járomcsontú, egzotikus arca, , zilált, hosszú, fekete haja, izmos, feszes teste tökélete illúziót keltett, ahogy rám hajolt a késsel.
Az ajkamba haraptam a feszültségtől… de persze semmi szörnyűség nem történt. A kés hideg hegye csak éppen érintve siklott rajtam itt-ott, majd lassan elkezdte vele lefeszegetni a rám dermedt viaszpacákat, ami egyszerre volt néha kicsit fájdalmas és csiklandóan érzéki élmény.
Mikor befejezte, ismét felvette a kedves, hétköznapi énjét.
– Úgy tűnik – markolta meg a meredező farkam – azért tetszett! –
– Naná – helyeseltem, – de kicsit már kezdek elzsibbadni – jegyeztem meg, mert már tényleg eléggé kényelmetlen volt a kikötött, természetellenes testhelyzet.
– Akarsz cserélni? – mosolygott és nekilátott a kioldozásomnak.
De még mennyire, hogy akartam!

Titkolt vágyak, álmok, vallomások

Posted on by Lulu

copfosMire gondolsz, drágám? Arra, hogy milyen csodálatos itt lenni veled! Lehet, hogy a férfi igazat mond. Lehetséges, hogy valóban rád gondol. De vajon mit csinálsz a gondolataiban? Talán kikötözve jajveszékelsz egy kalózhajó keresztárbocán?

Minden ruhadarabod letépve a fedélzeten hever… Vagy egy elhagyatott házikó tetőgerendájáról lelógatva rimánkodsz könyörületért, miközben ő barátaival iszogat és jókat nevet. De az is lehet, te vagy a titokzatos, fekete fátylas idegen, aki elé meztelenül odahurcolják őt, hogy perverz vágyaid kiélhesd rajta. Lehetsz bangkoki bordélyház prostituáltja, ő pedig a tulajdonos, és aznap már az ötvenedik férfi, aki igyekszik a lelkedet még apróbb darabokra törni.

Vagyis fogalmad sincs, ki vagy a férfi álmaiban, és mit művel a testeddel. A nap minden pillanatában átlag kétmillió nő szeretkezik – minden második csukott szemmel, tehát valaki egészen mást képzel maga mellé. Ebben a fantáziavilágban nincsenek szabályok, nincs helyes és helytelen, nincs perverz és mocskos.

Tanulságosak a titkos vágyak. A legtöbb ember ugyanis elégedetlen a szexuális életével. Kultúrlények lévén, nehezen beszélnek, nyilvánulnak meg – a hálószoba sem kivétel. Sőt, legtöbbször ott a legnehezebb őszintének lenni. Hisz ott a legmezítelenebb az ember, érzelmileg is.

 Álmok, vágyak, megvalósulások
A nő, aki arról álmodik, hogy elrabolják és megerőszakolják, avagy egy piszkos szerelővel szeretkezik, és a férfi, akinek legfőbb titkos vágya, hogy szeretőjét csupasz bombázók társaságában lássa – csupán az írott és íratlan szabályok elől szeretne menekülni.

Az emberek azonban nehezen beszélnek szexuális vágyaikról. Nem szívesen adják ki a legmélyebb, legféltettebb és legsötétebb titkaikat…

Oális szex – a leggyakoribb:
Nem is annyira titkos vágy. A prostik szerint ez a férfiak leggyakoribb kérése. A lényeg: ne csak a férfi élvezze a dolgot, hanem a nő is örömét lelje benne.

Alázatosság – a takarító fizet:
Sokfajta élvezet sorolható ide. Az alapötlet mindig az, hogy a nő a főnök. Egyik változata, amikor a férfi álma, hogy egy csapat amazon fogságba ejtse, levetkőztesse, megkötözze és megkorbácsolja, végül pedig arra kényszerítse, hogy szexuális játéka tárgya legyen. Egy másik változatban a férfi teljesen szolgaszerepet játszik. Megalázó munkaruhát visel, és alantas feladatokat lát el, avagy egyszerűen csak szavakkal alázza meg úrnője, például arra kényszeríti, hogy csizmáját nyalogassa. Az utcalányok gyakran hallják vendégeiktől ezt a kívánságot.

Uralkodás – bilincs puha szőrmével:
Az érem másik oldala. Soha nem arról van szó, hogy valaki a szó klasszikus értelmében nemi erőszakra vágyik. (Ez is azt bizonyítja, hogy az erőszak a brutalitás, nem pedig a szexualitás világába tartozik.) Az ilyenfajta szex egyfajta mesevilágban játszódik: senki sem sérül meg, a rabszolgalány és gazdája tiszták és jól öltözöttek. A bilincs puha szőrmével van kibélelve, és – ami a legfontosabb – még az áldozat is élvezi. Éppen ő az, aki büntetéséért könyörög:

Orgia – az élvezet később jön:
Klasszikus, szinte kizárólag férfiakra jellemző vágy. Aki valaha is részt vett ilyenben, legtöbbször nem tudja megmagyarázni, hogyan is kezdődött. Az eseményeket nehéz követni. Alapja valószínűleg az, hogy egyesek nagy örömet találnak abban, ha nézhetik mások szeretkezését. Az is elképzelhető, hogy az igazi élvezet később jön, amikor az illető visszagondol a tömeghancúrozásra.

Bedobni a nőt a közösbe:
Meglehetősen gyakori férfi-képzelgés. Legtöbbször a férj az, aki szívesen kerülne közelebbi kapcsolatba a szomszéd feleségével. Kutatók szerint azonban a feleség sokkal inkább vágyik a szomszédra. Az egyik focista felesége meccs után bement a csapat öltözőjébe, levetkőzött, kettesével-hármasával “végigment” az összes játékoson. Utoljára a férj került sorra. “Nálam ment el – mesélte a férfi –, ez volt az évszázad orgazmusa. Mindkettőnknek!”

Leszbikus szerelem – betoppan a férj
A férj váratlanul betoppan, feleségét az ágyban találja – úgynevezett bizalmas barátnőjével. Általában egyikük vékony, a másik molett. Ha az egyik fehér csipkés alsóneműt visel, a másik bizonyára feketét. Simogatás, hancúrozás, szinte semmi, esetleg alig valamivel több – míg a férfi színre nem lép. Darabig az ajtóban feszeng, de valamelyik hölgy felfedezi…

Szex vadidegennel – egy nő a liftből:
Rengetegen álmodoznak felhőtlen, felelőtlen egyéjszakás kapcsolatokról. A nők legtöbbször különleges, esetleg híres férfiról fantáziálnak – a férfiak képzeletbeli partnere általában egy idegen: felszolgálólány a bárból vagy egy nő a liftben…

De persze – közhelyesen – képzelni mindent szabad. A szexben egyébként is. Ráadásul némelyik egyszerűen megvalósítható, izgalmas játék…

Kirándulás, zuhé, hancúr az irodában…

Posted on by Gamemaster

munkahelyi_szexK. és én Szentendre utcáit jártuk, gyermeki rácsodálkozással fedezve fel a kanyargós régi, szűk sikátorokat, a kilátást, a macskaköves utcákat. Néha aggódva pislogtam az égre, mert lilásszürke, fakósötét felhők gyülekeztek, lassan szürkületbe fordítva a nappali világosságot. „Nem kéne valami védett hely felé indulnunk?” kockáztattam meg. K. játékosan vállon taszajtott.
„Mondd már legfeljebb megázunk kicsit…” nevetgélt.

Épp egy olyan helyen csavarogtunk, ahol egy lépcső vezetett felfelé a meredek domboldalban, mikor megdördült az ég, vészjóslóan gördült át a város fölött a morajlás. A közelben nem sok eső ellen használható hely volt, legfeljebb félúton egy kisebb kilátószerű beszögellés, oda még eljutottunk, mikor leszakadt az ég, és olyan zuhé kerekedett, hogy szinte látni se lehetett. Dörgött-villámlott, az eső ömlött, mi meg kicsit megrettenve szorongtunk a kilátó falához tapadva a dzsekim alatt, amit a fejünkre borítottam, persze ez nem sokat ért, pillanatok alatt bőrig áztunk.
Az eső amilyen hirtelen jött, el is ment, de az ég még borongott, elment a kedve ettől a naptól.
Végül jókat nevettünk a kalandon, bár kicsit kellemetlen volt az átázott ruhákban mászkálni, de amíg mozogtunk, nem fáztunk. „Semmi se hoz össze úgy egy párt, mint a nagy, közös elázás” bölcselkedett K. miközben a víz nagyját facsargattuk a ruhánkból. „Van egy ötletem” mondtam felvillanyozódva a hirtelen gondolattól „menjünk be a munkahelyemre, ott most nincs senki, meg tudunk szárítkozni”. (Még akkoriban történt, mikor hozzám nem mehettünk a Zs.-vel történt affér miatt).

„Hmm, csak szárítkozni lehet?” csillant fel a K. szeme „kívánós vagyok…” mondta gyerekes nyafogást imitálva, a mellkasomat verve ökleivel. „Még sose próbáltam irodában” gondolkodtam el a lehetőségen „de szerintem nem lesz akadálya…” Egy órán belül ott is voltunk, szerencsére tényleg senki nem dolgozott. A cuccok egy része félig megszáradt már, de még sok volt rajtunk a nedves holmi. Ledobáltuk, K. táskájából előkerült egy piknikezésre szánt lenge pokróc, azt leterítettük a padlóra, a redőnyöket leengedtük. Szerencsére akkor még nem volt szokás mindenhová biztonsági kamerákat telepíteni, így az a veszély nem állt fenn, hogy home video készül rólunk.
Ettől függetlenül belülről valamiért nem tudtam bezárni az ajtót, így fennállt a veszély, hogy rajtakapnak minket, egy székkel megpróbáltam némi védelmi barikádot építeni az ajtó elé, ha mégis valaki be akarna jönni, megnehezítsem a dolgát.

Közben K. ruhátlanul felfedező útra indult.

A főnöki asztalnál a magas támlás, bőr forgófotel nagyon megtetszett neki, belevetette magát és elegáns, üzletasszonyos pózba rendezkedett. Hátradőlt, karjai a karfákon, kihúzta magát, keresztbe vetette a lábát, de meglehetősen zártan, zilált haját kicsit hátrafogta feje mögé, felemelt egy tollat az asztalról és forgatni kezdte az ujjai közt, miközben hűvös felsőbbrendűség jelent meg az arcán.

„Nos…” kérdezte szigorú, hivatalos hangsúllyal, érzékeltetve a türelmetlenséget „elkészült a munkával? Mára kértem ide az asztalomra!” kopogtatta meg a tollal maga előtt az asztalt.

„Hihetetlen…” gondoltam magamban, ahogy fejcsóválva eltöltekeztem a látványával… igaz, kicsit túlspilázta a szerepet, de azért elég jó volt, és teljese pucérsága különös pikantériát adott a jelenetnek. Már ettől elkezdett ágaskodni a farkam, igaz, közben vigyorogtam a szerepjáték abszurd mivoltán.

„Öööö… hát az az igazság…” mentem bele a játékba „hogy komoly nehézségek adódtak…”

„Tehát nem” adott nyomatékot a szónak egy koppintással az asztalon újdonsült főnökasszonyom. „Nem szeretem a mellébeszélést!” mondta lesújtóan.

„A hibát egy módon teheti jóvá” mondta, majd a tollal maga elé mutatott a földre, közben az egyik lábát feltette az asztalra, a másikat a szék karfájára, szégyentelenül feltárva ölét a sűrű, sötét szőrű puncival „Tudja, mi a dolga, rajta, kezdjen neki!”

Elé térdeltem, kezem lábára tettem és elkezdtem csókolgatni a talpától indulva a lábujjaival folytatva, aztán a bokáját, vádliját, térdhajlatát, így haladtam a combja tövéig, ott a két oldalon combja és ágyéka találkozásánál folytattam a nyelvvel rajzolt nedves nyomokat.
Aztán felnéztem rá, szája kicsit elnyílva, szeme csillog, melle ütemesen emelkedik-süllyed, ahogy gyorsulva veszi a levegőt, mellbimbói sötéten meredeznek. Elkezdtem a sűrű, göndör szőrrel borított Vénusz-dombon csókokkal lefelé haladni, a szeméremajkak még zártak voltak, de a tömény női illat már vadított. Gyengéden a számba vettem a puha, nedves bőrlebenyeket, kicsit oldalt hajtott fejjel, úgy csókolgattam lefelé haladva, K. felnyögött.

„Mmmm, ez az… csináld…” Nem akartam elkapkodni, ezért csak lassan, finoman, nyelvemmel kezdtem feltárni a nagyajkak közét, nyúlós, tiszta kéjnedv borította, ahogy nyelvem visszahúztam, a nedvesség rugalmas, kinyúló, ívelt hidacskaként követte, nem tudom miért, de ez a látvány nekem mindig gyönyörű és kívánatos. K. zihált és a hajamba markolva odarántotta a fejem ágyékára „Ne szórakozz, csináld már…!” jött a fojtott hangú utasítás. Nyitott szájjal rátapadtam és nyelvem belöktem a forró, sósan nedvező nyílásba, ki-be, ki-be… K. öle is le-fel járt, kemény szőrzete arcomat dörzsölte. Aztán kis váltás, nyelvem hegyének folyamatos, apró, gyors mozgatása közben nagyobb köröket írtam le az ánusztól a csiklóig, majd hosszú, lassú, erős nyelvcsapások jöttek, végig, egy húzás le, egy fel. K. folyamatos, lihegő nyögései, ágyékának vonaglása, bőséges kéjnedvei mutatták, hogy jó úton járok, rátértem hát a csiklójára, kezemmel szétválasztottam a finom bőrredőket, amiben rejtőzik, és nyelvem hegyét gyors mozgással dörzsölgettem rajta, K. úgy remegett, mintha áram rázta volna, amint éreztem és hallottam, hogy már magasra ívelt a feszültség, azt csináltam, amiről ő mesélt, leszbikus kollégiumi szobatársával töltött élvezkedéseiből, mikor barátnője kinyalta: ajkamat rázártam a csikló körülötti területre, a gyors nyalogatást egy pillanatra se hagyva abba ráadásképpen ütemesen szívogatni kezdtem, fokozva ezzel az ingerlés intenzitását.

Meglett a hatása, hosszan elnyújtott „ááááááááááh” kiáltásokkal élvezett el, erős lábait rám kulcsolta, úgy húzott még szorosabban magához, ujjai szinte fájdalmasan martak a hajamba.
Az orgazmus után, lihegve, lüktető testtel ült még egy darabig, lábaival továbbra is szorítva, arcom így csurom nedves puncijában pihent, amit nem bántam kicsit se, nincs is jobb hely a világon ennél. Fátyolos szeme kezdett kitisztulni, ahogy rám mosolygott és lazított a szorításon.

„Huuuuuuhh… túlteljesítetted a tervet…” lusta macskaként nyújtózkodott és elkezdett feltápászkodni „Na gyere, szívem, cseréljünk… most te leszel a főnök…” vigyorgott, és letérdelt, míg én elhelyezkedtem a fotelben.
K. széttárt lábaim közé telepedett, majd marokra kapta a félig lankadt cerkám és játékosan megrázta.
„Hahó… ébresztő!” huncutkodott. A legdögösebb pornósokat megszégyenítő arccal a levegőb
e nyaldosott, csak centivel farkam körül, közben ujjaival finoman cirógatta, amivel gyorsan kemény erekciót varázsolt.
És akkor elkezdte, mintha egy nyalókát nyalna. Minden egyes nyelvmozdulatára ismét vér pumpálódott a farkamban, lüktetve feszülve neki a lágyan fel-le mozgó ujjainak.
Körbenyalta, sötérózsaszín nyelve mindenfelé meg-megérintette a lilásvörös, duzzadó makkomat, és mikor észlelte nyögéseimből és a keménységből, hogy ott alul, a makk karimája és a nyílás közti részen a legérzékenyebb, nyelvét kinyújtotta és farkamat azon dörzsölgette, extázisba lovalva engem, pedig a szájába se vette, de mikor érezni kezdte az ejakulációt megelőző hullámszerű lüktetést, ügyes ujjaival megszorította és nem hagyta kitörni.
„Héééé…” hörögtem a lihegéstől kiszáradt torokkal, a visszafojtott orgazmus csalódottságával „ez nem ér…”

„Ne félj, sorra kerülsz” állt föl, de farkam nem engedte el, húzott magával, rogyadozó lábakkal, meredezve követtem. „Érezni akarlak magamban!” mondta és négykézlábra állt a leterített pokrócon, bepucsított, formás, izmos fara és nedves puncija hivalkodó nőiességgel tárulkozott fel.
Mögé térdeltem és nem bírva tovább a türtőztetni magam, benyomakodtam.
Puncija nedves cuppanással fogadott be „iiiigeeeeen…” nyögte és mozogni kezdett, velem együtt.
Nagyon jól éreztem, ahogy belefeszülök, kitöltöm, minden lökéssel szinte mélyebbre hatolok, elvesztve minden önuralmat állati kéjjel gyorsítottunk bele, megragadtam derekát és úgy segítettem rá mozgására, hogy ágyékom keményen csattan fenekéhez minden alkalommal, a csattogások és nedves csusszanások gyorsulásával szinte egy ütemben ziháltunk, nyögtünk, végre a kéj impulzusai végigcikáztak a testemen a végső, tövig hatolni akaró lökésekkel és becsukott szemem előtt fénykarikákat látva élveztem el vele együtt, alighanem baromi hangosan kiálthattunk, de kit érdekelt… mozgásunk belassult, ahogy a gyönyör dagálya visszahúzódott és lerogytunk egymás mellé, szétdobált végtagokkal lihegve, miután mozdulni tudtunk, félkönyékre támaszkodva néztük egymást, jólesően, én megcsókoltam, ő megfordult és befészkelte magát karjaimba-ölembe, így feküdtünk, csak pár apró puszi, simogatás törte meg néha a mozdulatlan semmiben lebegést.

Bolti kaland

Posted on by Lulu

A néger srácok buknak rám. Fogalmam sincs miért, de ritka, hogy szó nélkül elmenjenek mellettem. Ma sem úsztam meg…

Bementem a boltba venni egy ásványvizet, kifelé az ajtóban két magas és nagyon vonzó „példány” jött velem szemben. Az egyikkel összenéztünk, rám mosolygott és köszönt is. Nem köszöntem vissza, csak mentem tovább. Az üvegajtó túloldaláról viszont mégis visszafordultam és sajnos mosolyogtam is. Kb. 100 méterrel később értek utol a körúton és köszöntek rám újra. El akartam kerülni az ismerkedést, pedig meglepően udvarias volt a kezdeményezőbb fiú. Bemutatkozott és kezet nyújtott. Én nem akartam bemutatkozni és nem nyújtottam kezet. Mert nem akartam ismerkedni… Szóval kicsit szégyelltem magam, hogy ilyen elutasító, ráadásul fölényesen elutasító voltam. Aztán már nem szégyelltem magam, mert ennek ellenére megkérdezte a másik, akinek egyébként a bolti mosoly szólt, hogy valamikor meginnék-e vele valamit. Nem, sajnos nem lehet. „Don’t you like black men?” -ilyen kérdést! És még a négerek panaszkodnak, hogy még mindig el vannak nyomva, meg vannak különböztetve, meg vannak bélyegezve stb. Mindenesetre, mit lehet erre mondani? Már hogyne szeretném, szép a testük és a bőrük. A farkukról nem is beszélve… De ettől még ők is csak férfiak, ha bevallom mindezt, sosem engednek „szabadon”…Olyan kelet-európainak érzem a kérdést, de vajon lesz egyszer olyan, hogy mégis inkább maradni akarok?

Tavaszi frissítés

Posted on by Lulu
Kitört a tavasz és a lábam is, mert naivan hittem az újdonsült tavaszi cipellőmnek, úgyhogy most ápolgatom a sebet a sarkamon. Az utóbbi két hétben három lakkcipőt vettem, különböző sarokmagassággal. Ez az új mániám, úgy látszik, annak ellenére, hogy mennyire „retro”. Anyám meg is jegyezte, jajj és mennyire imádom őt ezekért a megjegyzéseiért, hogy a lakkcipők már csak ilyenek, feltörik az ember lábát. Cserébe tartottam kárpótlásnapot, amit nagyjából – némi munkát leszámítva – azzal töltöttem, hogy meglátogattam a kedvenc szexshopjaim honlapját és „virtuáliskirakatnézegettem”. Dehát a sok napsütés felébresztette bennem az új fehérneműk iránti vágyat, pontosabban az új fehérneműk beszerzése iránti vágyat. Kényelmes és lomha terepszemle után össze is állt a saját listám, sőt mi több, a húgomnak is én fogok vásárolni, mert az ő pasija bár folyton engem piszkál, hogy milyen perverz vagyok, csakúgy, mint a tűneményes kishúgom, de azért nekik kell egy kis ez, egy kis az és legyek szíves intézkedni stb. Na jó, nem teszek úgy, mintha panaszkodnék, mert egyáltalán nincs ellenemre dolog, már csak a saját fehérneműk iránti függőségem miatt sem.
Bizonyára túlzásokba fogok esni a rendelés véglegesítésénél, de egy ruha nem ruha, mint tudjuk. És pontosan tisztában vagyok az általuk okozta öröm múlandóságával is, de a pillanatnyi boldogság igenis fontos. A csodás fehérneműköltemények pedig jót tesznek a lelkivilágomnak és a szexualiásomnak is. Arról nem is beszélve, hogy mostmár ideje beszereznem a régóta kigondolt gésa-golyókat is és kicsit utánagondolni a hüvelyi orgazmusnak, hogy ha már bebizonyosodott, hogy lehetséges, miben is áll a titokzatossága. A kísérletező kedvemre és az újdonság iránti szükségletemre mindig lehet számítani. Csillapíthatatlan csipkeigényemből pedig boltokat lehetne fenntartani.
Továbbá, az érintetteknek ajánlom figyelmébe Sutyák Tibor: Foucault gondolkodása c. könyvét, mert roppant szórakoztató, továbbá magát Foucault is, aki nélkül a Sutyák-féle könyv nyilván kevésbé lenne szórakoztató. Jelenleg ennyi a receptem egy békés naphoz: fehérneműkatalógus és Michel Foucault.

Csókol és feláll a farka

Posted on by Lulu

Még egyedül a hűvös nyári estén, de képzeletben már lent járunk délen, édes éjen egymásba bújva. Furcsa, hogy a mi esetünkben a vágy akkor a legerősebb a másik iránt, amikor éppen a lehető legközelebb vagyunk. Azt hittem, az állandó szexelni akarás, ha nem is múlik el, de legalábbis csillapodni fog, de közben meg egyre intenzívebbé válik. Az egyik kedvenc bókom, hogy amikor találkozunk és megcsókol, feláll a farka. (Egy másik kedvenc bókom, hogy meghatódik azon, hogy negyven fokban is betakarózom alvás közben a lepedővel legalább, és fehér angyalként szuszogok mellette. Ez olyan szép, nem?…) Nade, a vágyra visszatérve, amióta gyűrűt kaptam (értsd fogamzásgátló hüvelygyűrű), félek a mellékhatásoktól, mert a hányinger az első héten még elviselhető volt, de állítólag a szexuális vágy csökkenését is okozhatja, ami nagyon frusztrálna. Remélem, ez nem jön szóba, mert imádom, ahogy vagyunk. Főleg a gyűrű pozitív mellékhatásait, vagyis, hogy mostmár nem kell kiszállnia belőlem élvezés előtt. Korábban csak a fenekembe élveztek, természetesen „ez a mostani” is, ezért most, hogy már van összehasonlítási alap, igazán hízelgő a pinámnak, hogy a hátsó felem sosem kapott olyan intenzív spriccet, mint amivel őt bombázzák, amióta ledőltek a korlátok. Sokkal jobban várom az orgazmusát, mint korábban, csodálatos érzés, hogy bennem történik. Sokkal inkább együtt vagyok vele így. Hátulról szeret elélvezni, nekem úgy nem sikerült még, ettől függetlenül imádom magát a pózt. Ilyenkor érzem igazán, hogy „meg vagyok baszva”. Ha arra gondolok, hogy előrehajol és fölém támaszkodik, hátrafordulok és megcsókol, a mellkasa a hátamra simul és a fülembe liheg, elélvez és lihegve pihen rajtam… Hát igen, már nagyon várjuk a holnapi viszontlátást.

Fejmunka

Posted on by Lulu
Sosem tudom eldönteni, hogy mi késztet a(z ön)simogatásra: a testem jelez és a beindítja a fantáziámat vagy épp fordítva. Nem mintha a kezdeti lökés után számítana, ugyanis az esetek többségében a hangulatomnak megfelelő pornogáf műveket kutatom fel sürgősen vagy inkább kényelmesen, az erre fordítható időmennyiség függvényében. (Korábban nagyon élveztem a dialógus formájában zajló fantáziálásokat, magyarul a csetszexet, de a pornó kényelmesebb és könnyebb megtalálni azt, „ami segít”.)
Ha mégsem élek az online segédeszközzel, annak tipikus oka az unalom, illetve ha valamilyen szokatlan dolog jut eszembe, ami tudatmódosítóként hat rám. Ez alatt a különböző tárgyak, ruhadarabok, krémek, ékszerek szexuális felhanggal történő bevonását értem a játékomba, és a fantáziám felélénkülését. A fájdalomról majd máskor írnok, de az egyik kedvenc eszközöm a közönséges ruhacsipesz. Nagyon ritkán és a pinám külső ajkaira feltűzve vetem be őket. Amiért izgalmasak számomra, hogy több hullámban hatnak: amikor felkerülnek egy enyhe, kellemes fájdalommal, mely rögtön bizsergéssé válik; és amikor lekerülnek: igazán éles, hirtelen fájdalmat hasítva a húsba. Ez utóbbit az orgazmussal egyszerre szoktam időzíteni, nem is magyarázom, miért.
Ha a fejemre hagyatkozom, az örök klasszikus képeket hívok segítségül, úgymint a titokban leselkedő személy, aki figyeli a lelkesen dolgozó ujjaimat, aki kedvéért egy kicsit jobban széttárom a combjaim, akinek egy kicsit hangosabban nyögök…(Hasonlóan izgalomba hoz olykor a lebukás lehetősége is.) Bevált módszer a korábbi kedvenc élmények újraélése is, például egy emlékezetes éjszaka során félálomban- tudattalanul érzett, szűnni nem akaró gerjedelem, amit a bennem lévő és egymást váltó ujjak és farok véget nem érő ingerlése okozott, de minden megkönnyezett szopás felidézése is kiváló ajzószer.
Testi vonatkozásban az jutott eszembe, hogy ha saját magam generálom az orgazmust, sokkal kifinomultabban érem el. Sokkal kreatívabban ingerlem a testem, és tényleg az egész testem, nem csak a pinám. Ilyenkor nagyon szeretem alaposan benyálazni és harapdálni a szám és gyakran szorítom a nyelvem a fogaim közé, hogy aztán a szoros satuban mozgassam. Ilyenkor szoktam izgatni a melleimet is: sokszor nem is a jól bevált mellbimbó morzsolgatás, hanem az egész tenyeremmel való megmarkolás az, ami tovább fokozza a vágyamat. Érdekesnek tarom, hogy pornó-felhasználóként sosem nyögök hangosan, de ilyenkor nem tudom -vagy akarom- elfojtani a feltörő sikolyt.

Ok és cél

Posted on by Lulu
Miért foglalja el elménket annyira a szex? Azért, mert ez a legvégső menekülési mód. Ez az önmagunkról való megfeledkezés utolsó mentsvára. Egy pillanat erejéig, legalább egy másodpercig ez a teljes feledés- és nem létezik más módja annak, hogy megfeledkezzünk magunkról…
Amikor az életünkben csupán egyetelen dolog van, amely az abszolút menekülés igazi útja, akkor ahhoz nagyon ragaszkodunk, mert ez az egyetlen pillanat, amikor boldogok vagyunk. Minden más probléma lidércnyomássá változik…
Ragaszkodunk tehát ehhez az egyetlen dologhoz, amely az önmagunkról való teljes megfeledkezést nyújtja, amelyet boldogságnak nevezünk. De amikor ragaszkodunk hozzá, akkor ez is rémálommá válik, éppen ezért szeretnénk megszabadulni tőle. Nem akarunk a rabszolgájává válni.
(Krishnamurti: Szerelemről és magányról)