Eszméletre tértem. Kinyitottam a szemem és ott magaslott fölöttem. Hajnal lehetett, még sötét. Csak tornyosult ott, mozdulatlanul. Megkérdeztem, mit akar még? Már arra sem emlékszem, mit válaszolt.
Az érzés maradt meg bennem, amint a következő pillanatban megragadja a torkom és fojtogat. Minden erejével szorít, hogy érzem: ez az ember bármire képes, ha ellenállok, nem biztos, hogy túlélem. Másfél éve történt. A férfi addig nagyon jó barátja volt. Az interneten ismerkedtek meg, akkor még úgy gondolta a lány, bármi is lehet belőle. Aztán többször találkoztak. Sokszor. A férfi kedves volt, rendkívül figyelmes, bár az asszony már tudta és mondta is: nem akar mást, csak barátságot. Aztán jött az az este: Elment aludni, rövidesen én is, külön-külön szobába. Aztán egyszer csak ott állt. Aztán egyre közönségesebben üvöltött. A legtrágárabb dolgokat. Megragadta a karom, majd a nyakam. Kiabáltam, persze senki sem hallhatta, erre csak jobban szorított. Kiabálta, hogy vegyem le a nadrágom, hogy tegyem szét a lábam. Már ellenkezni is veszélyes lett volna. Belém hatolt. Aztán csinált más dolgoat is, és nekem is kellett csinálni… A teljes cikk a Tagi szexhírek oldalon itt olvasható