M\u00e1snap csigalass\u00fas\u00e1ggal v\u00e1nszorgott az id\u0151. Gabriel azon kapta mag\u00e1t, hogy folyton-folyv\u00e1st az ajt\u00f3t leste, mikor toppan be rajta Izabella. K\u00f6nyveket \u00e9s jegyzeteket k\u00e9sz\u00edtett el\u0151 arra az esetre, ha valaki netal\u00e1n ellen\u0151rizn\u00e9 \u0151ket, de ezen k\u00edv\u00fcl semmilyen m\u00e1s feladat elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re nem volt k\u00e9pes. Nem is \u00e9rtette igaz\u00e1n saj\u00e1t mag\u00e1t. \u00dagy izgult, mint egy sz\u0171zl\u00e1ny az els\u0151 egy\u00fcttl\u00e9t el\u0151tt, holott ebben az \u00e9rz\u00e9ki j\u00e1t\u00e9kban \u0151 t\u00f6lti majd be a tapasztalt vezet\u0151 szerep\u00e9t. Nehezen b\u00edrta csillap\u00edtani gerjedelm\u00e9t, a gondolat, hogy a l\u00e1ny enged\u00e9ly\u00e9vel olyasmit tehet meg vele, amit m\u00e9g soha senki, az egekbe rep\u00edtette a v\u00e1gy\u00e1t. Igyekezett szem el\u0151tt tartani, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag oktat\u00e1sra haszn\u00e1lhatja fel ezt a k\u00fcl\u00f6nleges enged\u00e9lyt, de ez nem jelentette t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en azt, hogy saj\u00e1t mag\u00e1nak nem okozhat \u00f6r\u00f6m\u00f6t a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckkel. K\u00f6zben persze k\u00fczd\u00f6tt az aggodalm\u00e1val \u00e9s a b\u0171ntudat\u00e1val is. Iszony\u00fa nagy vesz\u00e9lynek tette ki saj\u00e1t mag\u00e1t \u00e9s Izabell\u00e1t is azzal, hogy elv\u00e1llalta a tan\u00e1r szerep\u00e9t. Bele sem mert gondolni, milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rhat, ha valaki r\u00e1j\u00f6n, mit is csin\u00e1lnak \u0151k ketten teol\u00f3gia tanul\u00e1s helyett. K\u00e9ptelen volt koncentr\u00e1lni, nyugton maradni, fel s al\u00e1 j\u00e1rk\u00e1lt a templomban, l\u00e9pteinek zaja visszhangot keltett a falak k\u00f6z\u00f6tt.
\nAmikor Izabella v\u00e9g\u00fcl r\u00e1nyitotta az ajt\u00f3t, az idegei m\u00e1r pattan\u00e1sig fesz\u00fcltek. El\u00e9g volt azonban egyetlen pillant\u00e1st vetnie a l\u00e1ny arc\u00e1ra, hogy r\u00e1j\u00f6jj\u00f6n, Izabella m\u00e9g rosszabb ideg\u00e1llapotban van, mint \u0151. Olyan s\u00e1padt volt, mint a telihold, bizonytalan l\u00e9ptekkel haladt fel\u00e9je, ujjai szorosan kulcsol\u00f3dtak erny\u0151j\u00e9re. F\u00e9lig nyitott ajk\u00e1n kereszt\u00fcl vette a leveg\u0151t, mell\u00e9nek domborulata ingerl\u0151en emelkedett \u00e9s s\u00fcllyedt, ahogy l\u00e9legzett. Gabriel egyetlen pillanat alatt elfelejtette agg\u00e1lyait \u00e9s m\u00e1r csak mag\u00e1hoz szerette volna szor\u00edtani, hogy megnyugtathassa.
\nHozz\u00e1l\u00e9pett, \u00e9s egy hossz\u00fa pillanatig csak n\u00e9zte a l\u00e1ny gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 arc\u00e1t, majd megsz\u00f3lalt.
\n– V\u00e1runk egy kicsit, hogy ne legyen gyan\u00fas, azt\u00e1n \u00e1ts\u00e9t\u00e1lunk hozz\u00e1m, rendben?
\nIzabella megremegett a kicsit rekedt, m\u00e9ly hangt\u00f3l, azt\u00e1n sz\u00f3tlanul b\u00f3lintott. K\u00f6vette a f\u00e9rfit az olt\u00e1rig, automatikusan keresztet vetett \u00e9s fejet hajtott J\u00e9zus szobra el\u0151tt. Nagyot nyelt, \u00fagy \u00e9rezte, Isten fia szemreh\u00e1ny\u00f3 tekintettel n\u00e9z le r\u00e1. M\u00e9g nem igaz\u00e1n fogta fel, mire is v\u00e1llalkozott, \u00e9s el\u00e9g neh\u00e9z volt mag\u00e1val elhitetnie, hogy a gyomr\u00e1ban l\u00e9v\u0151 izgatott remeg\u00e9s csak az ismeretlennel val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s eredm\u00e9nye. Gabriel atya szem\u00e9lye legal\u00e1bb annyira izgatta a fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t, mint a tiltott tev\u00e9kenys\u00e9g elk\u00e9pzel\u00e9se.
\nGy\u0171l\u00f6lte ezt a t\u00e9tlens\u00e9get. K\u00e9pzelg\u00e9sei sokkal v\u00e9rmesebb k\u00e9pet festettek le az agy\u00e1ban, mint amilyen a val\u00f3s\u00e1g lesz, \u00e9s \u00fagy \u00e9rezte, meg\u0151r\u00fcl a v\u00e1rakoz\u00e1st\u00f3l. T\u00fal akart lenni rajta, legal\u00e1bb ezen az els\u0151 alkalmon. Amikor a f\u00e9rfi \u00fagy \u00e9rezte, biztons\u00e1gos id\u0151 telt el, a kez\u00e9be vett n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6nyvet, a jegyzeteket pedig Izabell\u00e1nak adta, bez\u00e1rt\u00e1k maguk ut\u00e1n a templomot, majd lass\u00fa l\u00e9ptekkel a paplak fel\u00e9 indultak. Izabella minden egyes l\u00e9p\u00e9ssel nehezebben kapott leveg\u0151t, a sz\u00edve a tork\u00e1ban dobogott, \u00e9s sz\u00e9d\u00fclt. A retteg\u00e9se \u00e9s izgalma a tet\u0151fok\u00e1ra h\u00e1gott, de \u00e9rezte, k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ga az ismeretlen ut\u00e1n sokkal nagyobb, mint az att\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelme. Nem sokat aludt az \u00e9jszaka, meglehet\u0151sen kimer\u00fclt volt, de semmi p\u00e9nz\u00e9rt nem hagyta volna ki ezt a d\u00e9lut\u00e1nt.
\nElfog\u00f3dottan l\u00e9pett be a f\u00e9rfi ut\u00e1n a szer\u00e9ny szolg\u00e1lati lak\u00e1sba. Az asztalhoz l\u00e9pett, letette a kez\u00e9ben tartott jegyzeteket \u00e9s az erny\u0151j\u00e9t. Gabriel is megszabadult a k\u00f6nyvekt\u0151l, majd visszas\u00e9t\u00e1lt az ajt\u00f3hoz \u00e9s gondosan r\u00e1hajtotta a z\u00e1rat. Izabella tark\u00f3j\u00e1n \u00e9gnek meredtek az apr\u00f3 kis pih\u00e9k, ahogy a z\u00e1r kattan\u00e1s\u00e1t meghallotta. K\u00e9sz. V\u00e9ge\u2026 Innen nincs vissza\u00fat, ha eddig b\u00e1tor volt, most m\u00e1r nem futamodhat meg. Elsz\u00e1ntan szembe fordult a f\u00e9rfival.
\n– Aty\u00e1m \u2026 – rebegte halkan.
\nGabriel az ajt\u00f3nak t\u00e1masztotta a h\u00e1t\u00e1t, \u00fagy n\u00e9zte a l\u00e1nyt. Valahogy el kell laz\u00edtania, fel kell oldania a g\u00f6rcs\u00f6ss\u00e9g\u00e9t, mert \u00edgy nem fognak d\u0171l\u0151re jutni egym\u00e1ssal. Amikor a l\u00e1ny megsz\u00f3l\u00edtotta, \u00f6sszerezzent. Nem akarta, hogy eml\u00e9keztess\u00e9k: \u0151 Isten szolg\u00e1ja. V\u00e9gign\u00e9zett mag\u00e1n, a reverenda l\u00e1tv\u00e1nya a test\u00e9n majdnem elb\u00e1tortalan\u00edtotta. Gyors mozdulattal kib\u00fajt bel\u0151le, alatta h\u00f3feh\u00e9r inget \u00e9s fekete nadr\u00e1got viselt, ezt m\u00e1r elviselhet\u0151bbnek tal\u00e1lta. A kez\u00e9ben tartott ruh\u00e1val Izabella fel\u00e9 l\u00e9pett, \u00e9s l\u00e1tta, hogy a l\u00e1ny nagyot nyel a mozdulatra. M\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt s\u00e1padt, arc\u00e1t p\u00edr festette r\u00f3zs\u00e1sra. Gabriel a sz\u00e9k h\u00e1tt\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra ter\u00edtette a reverend\u00e1j\u00e1t, azt\u00e1n teljes figyelm\u00e9vel a l\u00e1ny fel\u00e9 fordult. Kez\u00e9be fogta apr\u00f3 kis kacs\u00f3it, \u00e9s nekil\u00e1tott, hogy gyeng\u00e9den leh\u00fazza r\u00f3la a finom csipke keszty\u0171t. H\u00f3dolattal emelte \u0151ket ajkaihoz, \u00e9s l\u00e1gy cs\u00f3kot nyomott mindkett\u0151re. Hallotta, hogyan akad el Izabella l\u00e9legzete az \u00e9rint\u00e9st\u0151l, ez\u00e9rt tov\u00e1bb folytatta. Megford\u00edtotta a l\u00e1ny kezeit, \u00e9s most a tenyer\u00e9hez \u00e9rintette ajkait. Orr\u00e1t bet\u00f6lt\u00f6tte Izabella illata, ez a k\u00f6nnyed \u00e9s vir\u00e1gos illat pontosan olyan volt, mint a l\u00e1ny maga: tiszta \u00e9s \u00e9des. Az ujjai v\u00e9g\u00e9re nyomott puszikkal \u00e9bresztgette tov\u00e1bb a l\u00e1ny \u00e9rz\u00e9keit, majd ajk\u00e1t a csukl\u00f3j\u00e1ra tapasztotta, nyelv\u00e9vel k\u00f3stolva meg az \u00e9rz\u00e9keny b\u0151rt. \u00c9rezte, milyen \u0151r\u00fclt iramban ver a l\u00e1ny sz\u00edve, \u00e9s ez az \u0151 v\u00e1gy\u00e1t is m\u00e9g magasabb szintre \u0171zte.
\nIzabella elszorul\u00f3 torokkal n\u00e9zte v\u00e9gig, ahogy az atya levetette a reverend\u00e1j\u00e1t, majd hozz\u00e1 l\u00e9pett. A f\u00e9rfi leh\u00fazta reszket\u0151 ujjair\u00f3l a keszty\u0171j\u00e9t, majd lehajtotta a fej\u00e9t \u00e9s kezet cs\u00f3kolt. Mennyei \u00e9rz\u00e9s volt! Izabella elb\u0171v\u00f6lten n\u00e9zte a f\u00e9rfi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, s\u00f6t\u00e9t szempill\u00e1inak sorfal\u00e1t, homlok\u00e1ba hull\u00f3 haj\u00e1t. V\u00e9gig sem gondolta a mozdulatot, egyik kez\u00e9t kih\u00fazta a f\u00e9rfi\u00e9b\u0151l, \u00e9s a k\u00f3sza tincset visszaigaz\u00edtotta. Ahogy meztelen ujjait a s\u0171r\u0171 tincsek k\u00f6z\u00e9 f\u00farta, l\u00e1zas remeg\u00e9s futott v\u00e9gig a test\u00e9n. Gabriel felemelte a fej\u00e9t, szemeib\u0151l leplezetlen, \u00e9g\u0151 v\u00e1gy sug\u00e1rzott a l\u00e1nyra. M\u00e9g k\u00f6zelebb l\u00e9pett hozz\u00e1, egyik karj\u00e1t a dereka k\u00f6r\u00e9 fonta, a m\u00e1sik kez\u00e9vel pedig az \u00e1lla al\u00e1 ny\u00falt \u00e9s felemelte az arc\u00e1t.
\n– A nevem Gabriel\u2026 – suttogta \u2013 Mondd ki a nevem Izabella\u2026.
\nIzabella nagyot nyelt, hihetetlen\u00fcl izgat\u00f3nak tartotta a f\u00e9rfi rekedtes, m\u00e9ly hangj\u00e1t.
\n– Gabriel \u2026 – s\u00f3hajtotta, \u00e9s Gabriel \u00fagy \u00e9rezte, \u00f6v\u00e9 az eg\u00e9sz vil\u00e1g.
\nTekintete v\u00e9gigsimogatta Izabella arc\u00e1t, halv\u00e1ny mosoly l\u00e1gy\u00edtotta el von\u00e1sait, ahogy lassan a l\u00e1ny sz\u00e1j\u00e1ra hajolt. Amikor ajkaik \u00f6ssze\u00e9rtek, mindketten fels\u00f3hajtottak. \u00c9rz\u00e9ki, cs\u00e1b\u00edt\u00f3 ismerked\u00e9s volt ez, mely l\u00e1zba hozta test\u00fcket.
\nGabriel tudta, hogy lassan, t\u00fcrelmesen kell felk\u00e9sz\u00edtenie Izabell\u00e1t, \u00e9s a test\u00e9ben tombol\u00f3 v\u00e1gy ellen\u00e9re ez egy\u00e1ltal\u00e1n nem esett nehez\u00e9re. Gy\u00f6ny\u00f6rt k\u00f6vetel\u0151 teste k\u00e9ts\u00e9gbeesetten s\u00f3v\u00e1rgott a kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9sre, de tiszt\u00e1ban volt vele, hogy az \u00e1h\u00edtott \u00e9rz\u00e9st nem most fogja megkapni. El\u0151sz\u00f6r meg kell tan\u00edtania Izabell\u00e1t arra, hogy felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl megb\u00edzhat benne. Gyeng\u00e9den k\u00f3stolgatta a szel\u00edd nyom\u00e1sra megny\u00edl\u00f3 ajkakat, l\u00e1gyan sz\u00edvta \u0151ket, \u00f3vatos harapd\u00e1l\u00e1ssal el\u0151zte meg nyelv\u00e9nek behatol\u00e1s\u00e1t. M\u00e1sodik cs\u00f3kjuk volt ez, \u00e9s Gabriel \u00f6r\u00f6mmel \u00fcdv\u00f6z\u00f6lte a l\u00e1ny v\u00e1lasz\u00e1t a cs\u00f3kra. L\u00e9legzet\u00fck \u00f6sszekeveredett, nyelv\u00fck egym\u00e1ssal j\u00e1tszott, m\u00edg csak ki nem fogytak a szuszb\u00f3l. Gabriel egyre szorosabban \u00f6lelte mag\u00e1hoz a l\u00e1nyt, \u00e9s Izabella is igyekezett teljesen hozz\u00e1simulni. A f\u00e9rfi lassan szak\u00edtotta csak meg a cs\u00f3kot, legsz\u00edvesebben sosem v\u00e1lt volna meg partnere sz\u00e1j\u00e1t\u00f3l, de nem akarta, hogy az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s kics\u00fasszon a kezei k\u00f6z\u00fcl. Apr\u00f3 puszikkal ind\u00edtott t\u00e1mad\u00e1st: Izabella sz\u00e1j\u00e1nak sark\u00e1ra, \u00e1ll\u00e1ra, a f\u00fcle alatti \u00e9rz\u00e9keny ter\u00fcletre sz\u00f3rta gyeng\u00e9d aj\u00e1nd\u00e9kait, m\u00edg a l\u00e1ny s\u00f3hajtozni nem kezdett.
\nGabriel a h\u00e1ta m\u00f6g\u00e9 ker\u00fclt, \u00e9s gyeng\u00e9den a bels\u0151 szoba fel\u00e9 navig\u00e1lta. Minden egyes megtett l\u00e9p\u00e9st egy puszival jutalmazott, karjai k\u00f6rbe\u00f6lelt\u00e9k a l\u00e1ny derek\u00e1t, test\u00fck teljes hossz\u00e1ban \u00f6sszesimult. Izabella h\u00e1trahajtotta a fej\u00e9t, \u00edgy az Gabriel v\u00e1llg\u00f6dr\u00e9be simult, felk\u00edn\u00e1lva v\u00e9dtelen nyak\u00e1t a tapasztalt sz\u00e1jnak. A f\u00e9rfi nem is hagyta kihaszn\u00e1latlanul a helyzetet. Ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 vonta Izabella \u00e9rz\u00e9keit, s \u00fagy j\u00e1tszott a test\u00e9vel, mint zen\u00e9sz a hangszer\u00e9vel. Folyamatosan eml\u00e9keztetnie kellett mag\u00e1t, hogy nem az \u0151 \u00e9lvezet\u00e9nek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se miatt j\u00f6ttek \u00f6ssze, hanem az\u00e9rt, hogy a l\u00e1ny megtanulja haszn\u00e1lni \u00e9s kiszolg\u00e1lni a saj\u00e1t test\u00e9t.
\nLassan elszakadt h\u00e1t a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 nyakt\u00f3l, \u00e9s \u00fajra a l\u00e1ny el\u00e9 l\u00e9pett. Megv\u00e1rta, m\u00edg Izabella kinyitotta a szem\u00e9t, \u00e9s gyeng\u00e9den elmosolyodott. Izabella szeme csillogott a v\u00e1gyt\u00f3l, eg\u00e9sz teste l\u00e1zas forr\u00f3s\u00e1gban \u00e9gett, s ez ki\u00fctk\u00f6z\u00f6tt az arc\u00e1n.
\n– Az els\u0151 \u00f3ra anyaga: ismerd meg a tested. Am\u00edg nem tudod, mi a j\u00f3 neked, addig nem fogsz tudni \u00f6r\u00f6m\u00f6t okozni sem magadnak, sem m\u00e1snak \u2013 a f\u00e9rfi halkan besz\u00e9lt, nem akarta megt\u00f6rni a pillanat intimit\u00e1s\u00e1t hangosabb besz\u00e9ddel. \u2013 Fel foglak k\u00e9sz\u00edteni arra, hogyan j\u00e1tssz a testeddel, \u00e9s az \u00e9rz\u00e9keiddel. Annyi a dolgod, hogy sz\u00f3lj, ha valami nem tetszik, \u00e9s rakt\u00e1rozz el eml\u00e9kezetedben minden \u00e9rint\u00e9st, ami v\u00e1gyat \u00e9breszt benned.
\nIzabella bizonytalanul b\u00f3lintott, t\u00fal volt m\u00e1r azon a hat\u00e1ron, hogy sz\u00e9gyenkezzen az el\u0151tte \u00e1ll\u00f3 esem\u00e9nyek miatt. Megb\u00edzott Gabrielben, \u00e9s s\u00f3v\u00e1rgott a t\u0151le kaphat\u00f3 tapasztalatok ut\u00e1n. A f\u00e9rfi kez\u00e9t n\u00e9zte, ahogy azok lassan kigombolt\u00e1k a ruha ujjait, gyeng\u00e9d \u00e9rint\u00e9ssel k\u00e9nyeztetve \u00e9rz\u00e9keny b\u0151r\u00e9t. Engedelmesen megfordult, hogy a f\u00e9rfi levetk\u0151ztethesse. Gabriel remeg\u0151 ujjai nemigen boldogultak az apr\u00f3, d\u00edszes gombokkal, sz\u00e1nd\u00e9kosan lass\u00edtott h\u00e1t a temp\u00f3n. Nagy leveg\u0151t vett, hogy nyugalmat er\u0151ltessen mag\u00e1ra, azt\u00e1n folytatta a megkezdett tev\u00e9kenys\u00e9get. Hamarosan sz\u00e9tny\u00edlt el\u0151tte a szoros ruh\u00e1zat, \u00e9s felt\u00e1rult a f\u0171z\u0151 fedte als\u00f3ruha. A ruha ny\u00edl\u00e1s\u00e1ba dugta kezeit, \u00e9s gyeng\u00e9den les\u00f6p\u00f6rte a feleslegess\u00e9 v\u00e1lt sz\u00f6vetet. Izabella halk s\u00f3hajjal nyugt\u00e1zta a m\u0171veletet, megborzongott az \u00e9rint\u00e9s\u00e9t\u0151l.
\nGabrielnek egyre nehezebb\u00e9 v\u00e1lt a l\u00e9legz\u00e9s. Izabella gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 volt. Kecses kulcscsontja szinte k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt, hogy cs\u00f3kkal illess\u00e9k, v\u00e1ll\u00e1nak \u00edve ak\u00e1rmelyik fest\u0151t megihlette volna, gerinc\u00e9nek vonala fel\u00e9bresztette a v\u00e1gyat a f\u00e9rfiban, hogy nyelv\u00e9vel v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rje a csigoly\u00e1k illeszked\u00e9s\u00e9t. Nekil\u00e1tott, hogy kibontsa a f\u0171z\u0151t. Hamarosan verejt\u00e9kezni kezdett a homloka, legsz\u00edvesebben az eg\u00e9szet lev\u00e1gta volna a l\u00e1nyr\u00f3l, de tudta, ha v\u00e9geznek, vissza kell csomagolnia ezt az \u00e9rt\u00e9kes kis \u00e9kszert, \u00edgy oda kellett figyelne, hogy csom\u00f3mentesen bontsa ki a f\u0171z\u0151 szalagjait. K\u00f6zben odafigyelt, hogy Izabell\u00e1ban folyamatosan fenntartsa a v\u00e1gyat. Vetk\u0151ztet\u00e9s k\u00f6zben, hol a nyak\u00e1ra, hol a v\u00e1ll\u00e1ra lopott gyeng\u00e9d cs\u00f3kot, nyelv\u00e9vel bec\u00e9zte az \u00e9rz\u00e9keny f\u00fclkagyl\u00f3t, tark\u00f3j\u00e1t cs\u00f3kolta. Szerette volna l\u00e1tni, ahogy a l\u00e1ny s\u0171r\u0171 haja v\u00e9gig\u00f6mlik a h\u00e1t\u00e1n, le eg\u00e9szen a cs\u00edp\u0151j\u00e9ig, de nem merte lebontani a m\u0171v\u00e9szi frizur\u00e1t, f\u00e9lt, hogy fodr\u00e1szk\u00e9nt kev\u00e9sb\u00e9 \u00e1lln\u00e1 meg a hely\u00e9t, mint \u00f6lt\u00f6ztet\u0151k\u00e9nt. V\u00e9gre sikeresen kibontotta a f\u0171z\u0151 szalagjait, ezt is lesodorta a l\u00e1nyr\u00f3l, \u00e9s \u00edgy m\u00e1r csak az \u00e1ttetsz\u0151 als\u00f3ruha takarta el\u0151le a karcs\u00fa testet. M\u00e9g mindig a l\u00e1ny h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt \u00e1llva el\u0151re ny\u00falt, \u00e9s kioldotta az als\u00f3ruha utols\u00f3 szalagj\u00e1t. Egy pillanatot v\u00e1rt, miel\u0151tt teljesen lemeztelen\u00edtette volna, azt\u00e1n amikor Izabella semmit sem tett, hogy megakad\u00e1lyozza, megh\u00fazta a szalagot, \u00e9s a k\u00f6nny\u0171 sz\u00f6vet l\u00e1gy suhog\u00e1ssal hullott le a l\u00e1ny l\u00e1baihoz. Gabriel becsukta a szem\u00e9t, \u00e9s mag\u00e1ba sz\u00edvta Izabella \u00e9rz\u00e9ki illat\u00e1t. Nagyot nyelt miel\u0151tt h\u00e1tral\u00e9pett volna, s csak azut\u00e1n nyitotta ki \u00fajra szemeit, hogy megcsod\u00e1lhassa tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 test\u00e9t.
\nIzabella eg\u00e9sz teste remegett. M\u00e1r nem f\u00e9lt, legal\u00e1bbis a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben nem. Val\u00f3j\u00e1ban m\u00e9g sosem \u00e9rzett olyasmit, mint most. Verg\u0151d\u00f6tt a v\u00e1gy k\u00f6tel\u00e9keiben, \u00e9s nem tudta eld\u00f6nteni, \u00e1lom vagy val\u00f3s\u00e1g az, amit \u00e1t\u00e9l. A m\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll\u00f3 f\u00e9rfi minden \u00e9rint\u00e9se, \u00e9s cs\u00f3kja ismeretlen volt sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00e9gis \u00fagy \u00e9rezte, mindezt m\u00e1r \u00e1t\u00e9lte egyszer. K\u00e9pek villantak elm\u00e9j\u00e9be, l\u00e1tta magukat a v\u00edzparton, abban a bizonyos els\u0151 \u00e1lomban. A f\u00e9rfi rendk\u00edv\u00fcl gyeng\u00e9d volt, lassan vetk\u0151ztette, mint aki pontosan tiszt\u00e1ban van azzal, mennyire bizonytalan is val\u00f3j\u00e1ban. K\u00f6zben viszont oda figyelt r\u00e1, hogy a v\u00e1gya ne aludjon ki, \u00e9s Izabella minden cs\u00f3kj\u00e1ba beleborzongott. Hihetetlen \u00e9lm\u00e9ny volt a f\u00e9rfi sz\u00e1j\u00e1t, kez\u00e9t mag\u00e1n \u00e9reznie. Hallotta a f\u00e9rfi reszketeg s\u00f3haj\u00e1t, ahogy az utols\u00f3 ruhadarabj\u00e1t\u00f3l is megszabad\u00edtotta, \u00e9s elpirult, ahogy a k\u00f6nny\u0171 kelme a l\u00e1baihoz hullott, \u00e9s imm\u00e1r semmi sem takarta meztelen test\u00e9t. Nagyot nyelve v\u00e1rta a f\u00e9rfi k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s\u00e9t, teljesen \u00e1tadta mag\u00e1t neki.
\nGabriel sz\u00f3tlanul csod\u00e1lta Izabella t\u00f6k\u00e9letesen ar\u00e1nyos test\u00e9t. Tekintete v\u00e9gigsiklott a v\u00e9kony nyakon, a g\u00f6mb\u00f6lyded v\u00e1llakon, a sima h\u00e1ton, a karcs\u00fa der\u00e9k vonal\u00e1n, a cs\u00edp\u0151 \u00e9rz\u00e9ki g\u00f6rb\u00fclet\u00e9n, a feszes tomporon, a v\u00e9kony combokon, t\u00f6k\u00e9letes v\u00e1dlikon.
\n– Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 vagy \u2013 suttogta, s Izabella megremegett a hangj\u00e1ra.
\nA l\u00e1ny maga el\u00e9 emelte kezeit, pr\u00f3b\u00e1lta takarni meztelens\u00e9g\u00e9t, \u00e9s Gabriel el akarta \u00e9rni, hogy Izabella soha t\u00f6bb\u00e9 ne sz\u00e9gyenkezzen el\u0151tte. Szorosan m\u00f6g\u00e9 l\u00e9pett, \u00e9s \u00e1tkarolta a derek\u00e1t, \u00fagy h\u00fazta v\u00e1gyt\u00f3l feszes test\u00e9hez. Beles\u00f3hajtott a l\u00e1ny nyak\u00e1ba, keze gyeng\u00e9den elemelte Izabella test\u00e9t\u0151l takar\u00f3nak sz\u00e1nt karjait. V\u00e9kony csukl\u00f3j\u00e1ra fonta ujjait, \u00e9s Izabella v\u00e1ll\u00e1n kereszt\u00fcl a sz\u00e1j\u00e1hoz emelte az egyik kez\u00e9t. El\u0151sz\u00f6r csak ajk\u00e1val \u00e9rintette a remeg\u0151 ujjakat, majd nyelv\u00e9vel kezdte k\u00e9nyeztetni az \u00e9rz\u00e9keny ujjbegyeket. Egyiket a m\u00e1sik ut\u00e1n engedte be sz\u00e1j\u00e1ba, l\u00e1gyan, \u00e9rz\u00e9kien szopogatva \u0151ket, m\u00edg csak meg nem \u00e9rezte, hogy Izabella elgyeng\u00fclve t\u00e1maszkodik a test\u00e9hez. \u00c9rezte a l\u00e1ny mozdulat\u00e1n, hogy meg akar fordulni, de ett\u0151l elveszett volna. M\u00e9g nem \u00e9rezte mag\u00e1t k\u00e9szen arra, hogy szemb\u0151l is megcsod\u00e1lja a l\u00e1nyt, f\u00e9lt, hogy nehezen visszatartott \u00f6nuralma semmiv\u00e9 v\u00e1lna a l\u00e1tv\u00e1nyt\u00f3l. Sz\u00fcks\u00e9ge volt arra az apr\u00f3 kis t\u00e1vols\u00e1gra, amit \u00edgy tudott megtartani kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6tt.
\nA l\u00e1ny derek\u00e1ra font karj\u00e1val \u00f6lelte mag\u00e1hoz a karcs\u00fa testet, m\u00edg a m\u00e1sik kez\u00e9vel \u00fagy fogta meg a l\u00e1ny ujjait, mintha a saj\u00e1t keze lenne, majd vezetni kezdte. V\u00e9gigsim\u00edtotta vele a t\u00f6k\u00e9letesen metszett arc\u00e9lt, \u00e1llat, a k\u00e9zfejjel megcir\u00f3gatta a r\u00f3zs\u00e1s arcot. Az ujjakkal most a r\u00e9snyire nyitott ajkakhoz k\u00f6zel\u00edtett, k\u00f6rberajzolta azokat, \u00e9s saj\u00e1t ujjai hegy\u00e9n \u00e9rezte a bizserg\u00e9st, mintha val\u00f3ban meg\u00e9rintette volna. A megremeg\u0151 k\u00e9zzel a kulcscsontra siklott, majd \u00f3vatosan lejjebb, m\u00edg a teny\u00e9rrel be nem takarta az egyik g\u00f6mb\u00f6ly\u0171 mellet. Az \u0151 keze r\u00e1simult Izabell\u00e1\u00e9ra \u00e9s \u00fagy mozgatta, hogy a l\u00e1ny k\u00e9nytelen legyen k\u00f6vetni a mozg\u00e1st. A tenyere alatt megb\u00faj\u00f3 apr\u00f3 kis kacs\u00f3val marokra fogta a kem\u00e9ny halmot, \u00e9s l\u00e1gyan megszor\u00edtotta. Megr\u00e1ndult a karj\u00e1ban tartott test, \u00edgy megism\u00e9telte a mozdulatot. Volt valami hihetetlen\u00fcl perverz \u00e9rz\u00e9s abban, hogy Izabella teljesen ruh\u00e1tlanul \u00e1llt el\u0151tte, m\u00edg \u0151 tet\u0151t\u0151l \u2013 talpig fel\u00f6lt\u00f6zve k\u00e9nyeztette.
\nB\u00e1r nem \u00e9rezte saj\u00e1t tenyer\u00e9n, az\u00e9rt tudta, hogy Izabella mellbimb\u00f3i megkem\u00e9nyedtek a hirtelen j\u00f6tt ingert\u0151l. A l\u00e1ny test\u00e9nek megfesz\u00fcl\u00e9s\u00e9re v\u00e1laszul l\u00e1gyan g\u00f6rgetni kezdte a kaviccs\u00e1 kem\u00e9nyedett bimb\u00f3t. Izabella akaratlan ny\u00f6g\u00e9st hallatott, \u00e9s Gabriel gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl tapasztotta ajkait \u00fajra a nyak\u00e1ra.
\nL\u00e1gy, v\u00e1gyat \u00e9breszt\u0151 cs\u00f3kokkal hev\u00edtette, \u00fagy k\u00f3stolgatva a finom b\u0151rt, mint egy \u00e9rett barackot. \u00c9rz\u00e9keit bet\u00f6lt\u00f6tte Izabella \u00edze, \u00e9s illata, a karj\u00e1ban tartott karcs\u00fa test remeg\u00e9se, az elhal\u00f3 s\u00f3hajok. Tov\u00e1bbvezette a l\u00e1ny kez\u00e9t, apr\u00f3, gyeng\u00e9d k\u00f6r\u00f6ket \u00edrva le vele a test\u00e9n, cir\u00f3gatva, j\u00e1t\u00e9kosan k\u00e9nyeztetve.
\nKez\u00fck v\u00e9gigt\u00e1ncolt a bord\u00e1kon, \u00e1tsiklott a lapos hason, hogy v\u00e9g\u00fcl a szem\u00e9remdombon \u00e1llapodjon meg.
\nIzabella visszaszor\u00edtotta a l\u00e9legzet\u00e9t. Hallotta a f\u00fcle mellett Gabriel m\u00e9ly l\u00e9legzetv\u00e9tel\u00e9t, \u00e9rezte \u00f6lel\u0151 karj\u00e1nak szor\u00edt\u00e1s\u00e1t, m\u00e9gis olyan volt az eg\u00e9sz, mintha nem is vele t\u00f6rt\u00e9nne. Annyira idegen volt az \u00e9rz\u00e9s, ami a hatalm\u00e1ba ker\u00edtette, egyszersmind csod\u00e1latosan ismer\u0151s is. V\u00e1rta a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9st, akarta, hogy v\u00e9gre a val\u00f3s\u00e1gban is megismerje a f\u00e9rfi \u00e9rint\u00e9s\u00e9t. Meglep\u0151d\u00f6tt, amikor a pillanatnyi megtorpan\u00e1s ut\u00e1n Gabriel tov\u00e1bbvezette a kez\u00e9t, \u00e9s ujjaik becs\u00fasztak a l\u00e1ba k\u00f6zti r\u00e9sbe. Nedves forr\u00f3s\u00e1got tapintott, \u00e9s az \u00e9rint\u00e9se nyom\u00e1n megr\u00e1ndult a teste. Len\u00e9zett, tekintete felnagy\u00edtva fogadta be a l\u00e1tv\u00e1nyt: az \u0151 v\u00e9kony karj\u00e1t szinte elfedte a f\u00e9rfi\u00e9, keze az \u00f6v\u00e9re tapadva ny\u00falt be az \u00f6le al\u00e1, k\u00e9zfej\u00e9nek, s karj\u00e1nak izmai megfesz\u00fcltek \u00e9s elernyedtek a lass\u00fa, ingerl\u0151 mozg\u00e1st\u00f3l. \u00c9lesnek l\u00e1tta a kontrasztot, amit az \u0151 vil\u00e1gos, \u00e9s a f\u00e9rfi napbarn\u00edtott b\u0151re alkotott. Finom volt az \u00e9rint\u00e9s, m\u00e9gis t\u00f6bbre v\u00e1gyott. Kih\u00fazta kez\u00e9t Gabriel\u00e9 al\u00f3l, \u00e9s most az \u00f6v\u00e9 ker\u00fclt fel\u00fclre, r\u00e1simulva a f\u00e9rfi\u00e9ra. Ugyan\u00fagy ir\u00e1ny\u00edtotta, ahogy az el\u0151bb vele tette a f\u00e9rfi, \u00e9s a tudat, hogy ennyire intim m\u00f3don \u00e9rinti, feler\u0151s\u00edtette az \u00e9rz\u00e9keit. Nem tudta visszatartani a s\u00f3hajt, ami kit\u00f6rt bel\u0151le, amikor a f\u00e9rfi tapasztalt ujjai kezdt\u00e9k simogatni.
\nGabriel elmosolyodott, amikor Izabella \u00e1tvette t\u0151le az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st, \u00e9s gyeng\u00e9d er\u0151szakkal k\u00e9nyszer\u00edtette a k\u00e9nyeztet\u00e9sre, de leolvadt az arc\u00e1r\u00f3l a mosoly, amikor birtokba vette a l\u00e1ny \u00f6l\u00e9t. \u00d6nk\u00e9ntelen\u00fcl is szorosabban h\u00fazta mag\u00e1hoz a karcs\u00fa testet, hogy \u00f6lel\u0151 karja m\u00e9g hosszabban tudjon beljebb hatolni. \u00c1gy\u00e9ka szinte robban\u00e1sig fesz\u00fclt, amikor meg\u00e9rezte a l\u00e1ny \u00f6l\u00e9nek forr\u00f3s\u00e1g\u00e1t, ujjait kicsit kem\u00e9nyebben mozgatta, ingerelte azt az \u00e9rz\u00e9keny kis pontot. \u00d6sszeszor\u00edtotta \u00e1llkapcs\u00e1t, hogy ellen\u00e1lljon a hirtelen felt\u00f6r\u0151 \u00e1llatias v\u00e1gynak, hogy maga al\u00e1 gy\u0171rje Izabell\u00e1t, \u00e9s elvegye azt, amit a l\u00e1ny olyan \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00f3an aj\u00e1nlott fel. Oly r\u00e9g volt m\u00e1r, hogy beletemetkezett egy n\u0151i testbe, \u00e9s oly r\u00e9g\u00f3ta v\u00e1gyakozott m\u00e1r Izabella ut\u00e1n, hogy majdnem elvesztette \u00f6nuralm\u00e1t. Azt\u00e1n meg\u00e9rezte, hogy a karj\u00e1ban tartott test megfesz\u00fcl az izgalomt\u00f3l, \u00e9s felfigyelt a reszketeg s\u00f3hajra, ami elhagyta Izabella ajk\u00e1t, \u00e9s kij\u00f3zanodott. Nem az\u00e9rt vannak itt, hogy \u0151 ki\u00e9lje az \u00f6szt\u00f6neit, hanem az\u00e9rt, hogy Izabella megtanulhassa, hogyan szerezzen mag\u00e1nak \u00f6r\u00f6met.
\nL\u00e1gy\u00edtott kez\u00e9nek mozg\u00e1s\u00e1n, azt\u00e1n nagy leveg\u0151t v\u00e9ve elh\u00fazta kez\u00e9t a l\u00e1ny \u00f6l\u00e9t\u0151l.
\nMaga fel\u00e9 ford\u00edtotta a reszket\u0151 testet, Izabella haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl kulcsolta kez\u00e9t a derek\u00e1ra, \u00e9s ny\u00fajtotta cs\u00f3kra a sz\u00e1j\u00e1t, Gabriel pedig \u00f6r\u00f6mmel feledkezett bele a cs\u00f3kba.
\nHosszan cs\u00f3kol\u00f3ztak, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl elfogyott a leveg\u0151j\u00fck. Hevesen l\u00e9legezve b\u00fajtak \u00f6ssze, gyeng\u00e9den simogatt\u00e1k egym\u00e1st, \u00e9s eltartott egy ideig, m\u00edg Gabriel \u00fagy \u00e9rezte, k\u00e9szen \u00e1ll a k\u00f6vetkez\u0151 szakaszra.
\nEltolta mag\u00e1t\u00f3l kicsit a l\u00e1nyt, azt\u00e1n v\u00e9gigsim\u00edtott a karjain, felemelte a kezeit \u00e9s mindkett\u0151re l\u00e1gy cs\u00f3kot nyomott.
\n– T\u00fal vagyunk a bemeleg\u00edt\u00e9sen. J\u00f6het a k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9sz? \u2013 k\u00e9rdezte rekedten.
\nIzabella nem tudott v\u00e1laszolni, sz\u00f3tlanul b\u00f3lintott.
\nGabriel az \u00e1gy fel\u00e9 tolta kedves\u00e9t, eg\u00e9szen addig, m\u00edg az hanyatt nem fek\u00fcdt rajta. Nem akarta megijeszteni azzal, hogy elnyomja test\u00e9vel, \u00edgy mell\u00e9 heveredett, egyik k\u00f6ny\u00f6k\u00e9re t\u00e1maszkodva n\u00e9zett v\u00e9gig a l\u00e1ny test\u00e9n. Izabella nem tudott mit kezdeni a kezeivel, dereka k\u00f6r\u00e9 fonta h\u00e1t \u0151ket, most megint elbizonytalanodott kiss\u00e9, l\u00e1bait \u00f6sszeszor\u00edtotta. Zavarta, hogy a f\u00e9rfi m\u00e9g mindig ruh\u00e1ban van, b\u00e1tortalanul az ingnyakhoz emelte a kez\u00e9t, \u00e9s elkezdte kioldozni azt. Gabriel elkomorodott, amikor a l\u00e1ny ujjai a kem\u00e9ny\u00edtett gall\u00e9rhoz \u00e9rtek, \u00fajra esz\u00e9be juttatva papi hivat\u00e1s\u00e1t. Elhessentette mag\u00e1t\u00f3l a gondolatot, \u00e9s megakad\u00e1lyozta Izabella mozdulat\u00e1t.
\n– Biztons\u00e1gosabb, ha \u00e9n ruh\u00e1ban maradok \u2013 s\u00fagta.
\n– L\u00e1tni szeretn\u00e9lek\u2026 \u00e9s meg\u00e9rinteni, \u00fagy, ahogy te meg\u00e9rintesz engem \u2013 v\u00e1laszolta Izabella.
\n– Ez az eg\u00e9sz nem r\u00f3lam sz\u00f3l\u2026 \u00e9s nem tudom, meddig b\u00edrom magam visszafogni, annyira \u2026 nagyon \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1lsz\u2026. A ruha marad.
\nIzabella durc\u00e1san lebiggyesztette ajkait, \u00e9s ez annyira v\u00e9rforral\u00f3 volt Gabriel sz\u00e1m\u00e1ra, hogy nem tudott ellen\u00e1llni, musz\u00e1j volt lecs\u00f3kolnia a morcoss\u00e1got kedvese sz\u00e1j\u00e1r\u00f3l.
\nMikor \u00fajra felemelkedett, Izabella m\u00e1r elfeledte, mit is akart tenni az el\u0151bb, csukott szemmel pihegett, keble ingerl\u0151en emelkedett \u00e9s s\u00fcllyedt heves l\u00e9legzetv\u00e9tel\u00e9nek ritmus\u00e1t k\u00f6vetve.
\nGabriel ujj\u00e1val k\u00f6rberajzolta ajkait, v\u00e9gigcir\u00f3gatta arc\u00e1t, \u00e1ll\u00e1nak vonal\u00e1t, kit\u00e9rt a v\u00e1ll \u00e9s a nyak tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l l\u00e9v\u0151 \u00e9rz\u00e9keny b\u0151rre, a b\u00e1rsonyos mellkasra, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl el\u00e9rkezett az egyik mellhez. Pihek\u00f6nnyen \u00e9rintette csak, k\u00f6rbej\u00e1rva a puha halmot, gondosan elker\u00fclve a kics\u00facsosod\u00f3 bimb\u00f3t. Izabella eg\u00e9sz test\u00e9ben megborzongott. Valami furcsa s\u00fcrget\u00e9st \u00e9rzett mag\u00e1ban felgy\u00fclemleni. T\u00f6bbet akart.
\n\u00cdvbe fesz\u00fclt a teste, amikor Gabriel tenyere r\u00e1simult a mell\u00e9re, \u00e9s l\u00e1gy mozg\u00e1s\u00e1val ingerelni kezdte a mellbimb\u00f3j\u00e1t. Felny\u00f6g\u00f6tt, amikor ujjai k\u00f6z\u00e9 csippentette az \u00e9rz\u00e9keny h\u00fast \u00e9s gy\u00f6t\u00f6rni kezdte. Hihetetlen \u00e9rz\u00e9s has\u00edtott a test\u00e9be, fogai \u00f6sszekoccantak az \u00e9lvezett\u0151l, s\u00edrni \u00e9s kacagni akart egyszerre.
\nFelpattant a szemh\u00e9ja, amikor Gabriel megmozdult mellette, \u00e9s ajkaival v\u00e1ltotta fel ujjainak \u00e9des k\u00ednz\u00e1s\u00e1t. A f\u00e9rfi puha sz\u00e1ja, nyelv\u00e9nek melegs\u00e9ge, ajkai sz\u00edv\u00e1sa szinte elviselhetetlen volt, halkan ny\u00f6sz\u00f6r\u00f6gni kezdett az \u00e9lvezett\u0151l. \u00d6nkontroll n\u00e9lk\u00fcl emelte a karj\u00e1t \u00e9s f\u00farta ujjait a f\u00e9rfi haj\u00e1ba, csak hogy kem\u00e9nyebben a mell\u00e9re h\u00fazhassa.
\nGabriel nem k\u00e9slekedett a v\u00e1lasszal, hevesen megsz\u00edvta a bimb\u00f3t, azt\u00e1n a fogai k\u00f6z\u00e9 vette, \u00e9s finoman harapd\u00e1lni kezdte.
\nIzabella felsikoltott, teste megr\u00e1ndult a gy\u00f6ny\u00f6rt\u0151l. L\u00e1bait \u00f6sszez\u00e1rta, sz\u00e9tt\u00e1rta, keze a leped\u0151be markolt.
\nGabriel l\u00e1gy\u00edtott az iramon, \u00fajra csak szopogatta az \u00e9rz\u00e9keny bimb\u00f3t, a m\u00e1sikat pedig kez\u00e9vel gy\u00f6t\u00f6rte. Azt\u00e1n sz\u00e1j\u00e1val is \u00e1tt\u00e9rt az eddig csak k\u00e9zzel k\u00e9nyeztetett mellre, \u00e9s \u00fajra megtapasztalta, milyen hevesen v\u00e1laszol a l\u00e1ny teste sz\u00e1j\u00e1nak mozdulataira.
\nNem b\u00edrta tov\u00e1bb, musz\u00e1j volt elvennie valamit bel\u0151le. A megad\u00f3 test f\u00f6l\u00e9 g\u00f6rd\u00fclt, k\u00f6ny\u00f6k\u00e9re t\u00e1maszkodva tartotta meg mag\u00e1t, egyik l\u00e1b\u00e1val a l\u00e1ny l\u00e1bai k\u00f6z\u00e9 furakodva hozz\u00e1nyomta a test\u00e9t. L\u00e1gyan mozgott, v\u00e9gletekig fesz\u00edtve saj\u00e1t v\u00e1gy\u00e1t, mik\u00f6zben megcs\u00f3kolta a l\u00e1nyt. Izabella k\u00e9szs\u00e9gesen viszonozta a cs\u00f3kot, l\u00e1b\u00e1t magasra h\u00fazta, test\u00e9t a f\u00e9rfihez fesz\u00edtette. \u00c9lvezte a r\u00e1nehezed\u0151 test s\u00faly\u00e1t, olyasvalami volt ez, amihez azonnal hozz\u00e1szokott.
\n\u00c9rz\u00e9keny test\u00e9t f\u00e1jdalmasan d\u00f6rzs\u00f6lte Gabriel ruh\u00e1ja, \u00e9rezni akarta azt a sima b\u0151rt a tenyere alatt. Kezei bontogatni kezdt\u00e9k az ing gombjait, de a f\u00e9rfi megint le\u00e1ll\u00edtotta. Gabriel felemelte a fej\u00e9t, \u00e9s len\u00e9zett a l\u00e1nyra. Izabella viszonozta a tekintet\u00e9t, megint elcsod\u00e1lkozott a f\u00e9rfi szoborszer\u0171en sz\u00e9p arc\u00e1n, de ami most igaz\u00e1n b\u0171vk\u00f6r\u00e9be vonta, az a szeme volt. A k\u00e9kessz\u00fcrke szemp\u00e1r szinte t\u0171zben \u00e9gett, \u00e9s Izabell\u00e1nak csak most t\u0171nt fel, hogy a f\u00e9rfi is nehezen veszi a leveg\u0151t. Izabella \u00fagy tett, mint aki helyezkedni pr\u00f3b\u00e1l, megmozd\u00edtotta a cs\u00edp\u0151j\u00e9t, amit\u0151l Gabriel szeme megrebbent, \u00e1llkapcsa megfesz\u00fclt. Izabella megpr\u00f3b\u00e1lta kiszabad\u00edtani a kez\u00e9t, de a f\u00e9rfi szorosan fogta.
\n– A ruha marad!
\n– Csak az inget\u2026 az ing m\u00e9g mehetne, a nadr\u00e1godat nem b\u00e1ntom\u2026 meg\u00edg\u00e9rem\u2026
\nGabriel elmosolyodott, tetszett neki a l\u00e1ny j\u00e1t\u00e9kos k\u00e9rlel\u00e9se. Elv\u00e9gre abb\u00f3l m\u00e9g nem lehet probl\u00e9ma, ha az inget leveti, nem igaz? B\u00f3lintott, azt\u00e1n elengedte a l\u00e1ny kez\u00e9t, \u00e9s a karjaira t\u00e1maszkodott, hogy Izabella befejezhesse a megkezdett mozdulatot.
\nIzabella felcsillan\u00f3 tekintettel nyugt\u00e1zta apr\u00f3 gy\u0151zelm\u00e9t. Kicsit elcsod\u00e1lkozott, hogy mennyire remegnek az ujjai, azt\u00e1n t\u00fall\u00e9pett a gondolaton, mert \u00e9rezte, hogy az eg\u00e9sz teste vibr\u00e1l, mi\u00e9rt pont az ujjai lenn\u00e9nek kiv\u00e9telek? Remeg\u0151 ujjakkal nyitogatta h\u00e1t ki a gombokat, lassan t\u00e1rult fel el\u0151tte a m\u00e1r kor\u00e1bban megcsod\u00e1lt boltozatos mellkas. A f\u00e9rfi szem\u00e9be m\u00e9lyedve h\u00fazta ki az inget a nadr\u00e1gb\u00f3l, azt\u00e1n figyelm\u00e9t a t\u00e9nyked\u00e9s\u00e9re ford\u00edtotta. Ugyanolyan \u00e1h\u00edtattal n\u00e9zte v\u00e9gig, ahogy Gabriel fels\u0151teste meztelenn\u00e9 v\u00e1lik, mint ahogy a pap tette kor\u00e1bban az \u00f6v\u00e9vel. V\u00e1llaira sim\u00edtva g\u00f6rgette le a finom kelm\u00e9t, \u00e9s elmosolyodott, amikor Gabriel megborzongott az \u00e9rint\u00e9s\u00e9t\u0151l. Tetszett neki a hatalom \u00e9des \u00e9rz\u00e9se, ami el\u00f6nt\u00f6tte, mert tudta, hatalma van a f\u00e9rfi felett. Gabriel felemelte az egyik kez\u00e9t, hogy Izabella a csukl\u00f3j\u00e1n is kigombolhassa az inget, ett\u0151l az egyens\u00falya a m\u00e1sik karj\u00e1ra \u00e9s a cs\u00edp\u0151j\u00e9re nehezedett. Felny\u00f6g\u00f6tt az \u00e9rz\u00e9st\u0151l, amikor az \u00e1gy\u00e9kuk m\u00e9g jobban egym\u00e1shoz simult. Izabella azonnal reag\u00e1lt, test\u00e9t a f\u00e9rfi\u00e9hez fesz\u00edtette, Gabriel pedig \u00fagy \u00e9rezte, egyetlen mozdulat is el\u00e9g lenne ahhoz, hogy el\u00e9lvezzen.
\nFelt\u00e9rdelt, \u00e9s maga fejezte be a vetk\u0151z\u00e9st. Izabella szem\u00e9be m\u00e9lyedve h\u00fazta le mag\u00e1r\u00f3l az inget, kidolgozott fels\u0151test\u00e9n megfesz\u00fcltek az izmok.
\nIzabella t\u00e1gra ny\u00edlt szemekkel n\u00e9zte. L\u00e1tta m\u00e1r f\u00e9lmeztelen\u00fcl az aty\u00e1t, de csak messzir\u0151l, r\u00e1ad\u00e1sul akkor nem volt lehet\u0151s\u00e9ge arra, hogy meg\u00e9rintse. T\u00e9tov\u00e1n emelte fel a kez\u00e9t, ujjai hegy\u00e9vel sim\u00edtott v\u00e9gig a bord\u00e1s hasfalon. Gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6d\u00f6tt a borzong\u00f3 f\u00e9rfi l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1ban. Mostanra minden sz\u00e9gyen\u00e9rzet\u00e9t elvesztette, egyszer\u0171en t\u00fal nagy volt benne a s\u00f3v\u00e1rg\u00e1s, hogy sz\u00e9gyenkezzen. Felemelkedett, hogy k\u00f6zelebb legyen kedves\u00e9hez, \u00e9s tenyer\u00e9t a mellkas\u00e1ra fektette. \u00c9lvezte a csiklandoz\u00e1st, ahogy meg\u00e9rintette a puha sz\u0151rzetet. Gabriel nagy leveg\u0151t vett, pr\u00f3b\u00e1lta legy\u0171rni a k\u00e9sztet\u00e9st, hogy engedelmeskedjen a v\u00e1gyainak.
\nHagyta, hogy Izabella felfedezze a test\u00e9t, csod\u00e1lattal n\u00e9zett le kedvese arc\u00e1ra. Olyan volt most a l\u00e1ny, mint egy kisgyermek, aki aj\u00e1nd\u00e9kot kap, szemei csillogtak, arca kipirult.
\n– Nagyon\u2026 sz\u00e9p vagy \u2013 s\u00f3hajtotta Izabella.
\nGabriel elnevette mag\u00e1t.
\n– A f\u00e9rfiakra nem mondj\u00e1k, hogy sz\u00e9pek. K\u00fcl\u00f6nben is: a sz\u00e9p te vagy\u2026 egyszer\u0171en gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u2013 mondta halkan, \u00fajra hozz\u00e1simult, \u00e9s gyeng\u00e9den visszafektette az \u00e1gyra \u2013 Hogy \u00e9rzed magad?
\nIzabella elgondolkodott. A f\u00e9rfi v\u00e1ll\u00e1t simogatta, nyak\u00e1t, majd \u00e1tt\u00e9rt az arc\u00e1ra. Gabriel belecs\u00f3kolt az \u0151t k\u00e9nyeztet\u0151 teny\u00e9rbe.
\n– Var\u00e1zslatosan\u2026 – v\u00e1laszolta \u2013 ez olyan\u2026 nem is tudom megfogalmazni\u2026 mintha l\u00e1zas lenn\u00e9k, t\u0171zben \u00e9g a testem. A sz\u00edvem hevesen ver, \u00e9s s\u00f3v\u00e1rgok\u2026 amikor megcs\u00f3kolsz, beleborzongok\u2026 az \u00f6lem szinte f\u00e1j\u2026 Ez norm\u00e1lis?
\nGabriel nagy leveg\u0151t vett. Annyira tiszta volt ez a l\u00e1ny\u2026 miel\u0151tt a papi hivat\u00e1st v\u00e1lasztotta volna, rengeteg n\u0151 volt az \u00e9let\u00e9ben, de a sz\u00fczekt\u0151l mindig is \u00f3vakodott. B\u00e1rmilyen m\u00e9lyre is s\u00fcllyedt a fert\u0151ben, sosem \u00e9rzett v\u00e1gyat arra, hogy let\u00e9pjen egy olyan vir\u00e1got, amit nem neki sz\u00e1ntak. Most pedig itt fekszik a karjaiban ez a l\u00e1ny, akit tal\u00e1n jobban k\u00edv\u00e1n, mint eddig b\u00e1rkit, \u00e9s megszakad a sz\u00edve, hogy nem lehet \u0151 az els\u0151 f\u00e9rfi az \u00e9let\u00e9ben.
\n– Teljesen norm\u00e1lis \u2013 mondta nagy sok\u00e1ra \u2013 Addig j\u00f3, am\u00edg a f\u00e9rfi, akivel vagy, fel\u00e9breszti benned ezeket az \u00e9rz\u00e9seket. Ett\u0151l olyan sz\u00e9p ez az eg\u00e9sz.
\n– \u00c9s mi lesz, ha \u2026 ha m\u00e1s nem fogja tudni kiv\u00e1ltani bel\u0151lem ezt az \u00e9rz\u00e9st? Mi lesz, ha csak ir\u00e1ntad vagyok k\u00e9pes \u00edgy \u00e9rezni?
\nGabriel felid\u00e9zte mag\u00e1ban, mit tudott meg a l\u00e1ny j\u00f6vend\u0151belij\u00e9r\u0151l, \u00e9s legsz\u00edvesebben elsz\u00f6k\u00f6tt volna Izabell\u00e1val a j\u00f6v\u0151 el\u0151l.
\n– Hidd el, b\u00e1rmelyik f\u00e9rfi k\u00e9pes erre, ha megfelel\u0151en k\u00f6zeledik hozz\u00e1d.
\n– A f\u00e9rjem\u2026 \u0151 is\u2026?
\nOlyan sz\u00edvesen v\u00e1laszolta volna neki, hogy ne agg\u00f3djon, a f\u00e9rje legal\u00e1bb ennyire gyeng\u00e9d lesz, de nem tudta kimondani. Helyette lehajolt, \u00e9s megcs\u00f3kolta. Izabella azonnal viszonozta a cs\u00f3kj\u00e1t, gondolatai, k\u00e9ts\u00e9gei szerter\u00f6ppentek, ahogy a f\u00e9rfi sz\u00e1ja az \u00f6v\u00e9re tapadt.
\nMinden tetszett neki, amit Gabriel tett vele: im\u00e1dta az \u00e9rz\u00e9st, amikor a nyelve a sz\u00e1j\u00e1ba siklott, szerette sz\u00e1j\u00e1nak \u00edz\u00e9t, lehelet\u00e9nek meleg\u00e9t, ami a b\u0151r\u00e9t k\u00e9nyeztette. Borzongott az \u00e9rint\u00e9s\u00e9t\u0151l, \u00e9s l\u00e1ngba borult a simogat\u00e1s\u00e1t\u00f3l.
\nGabriel pedig mesterien j\u00e1tszott a test\u00e9vel. Valahogy mintha mindig tudta volna, \u00e9ppen mire v\u00e1gyik: k\u00e9rnie sem kellett \u00e9s megkapta.
\nEgyre magasabb fokon \u00e9gett benne a t\u0171z. Volt valami b\u0171n\u00f6s \u00e9lvezet ebben az \u00e9rz\u00e9sben, de olyan j\u00f3 volt \u00e1tadni mag\u00e1t ennek a bujas\u00e1gnak! Lassan t\u00fal\u00e9rz\u00e9kenny\u00e9 v\u00e1lt a sok simogat\u00e1st\u00f3l, ajka megduzzadt a cs\u00f3kokt\u00f3l, l\u00e1ba k\u00f6ze l\u00fcktetett. Mintha minden v\u00e9re oda gy\u0171lt volna \u00f6ssze, sz\u00edv\u00e9t is ott \u00e9rezte dobogni.
\nTapasztalatlan volt ugyan, de biztosan tudta, hogy Gabriel k\u00e9pes lenne megsz\u00fcntetni ezt a v\u00e1gyakoz\u00e1st. Ha felsz\u00edtani fel tudta benne, akkor kioltani is ki tudja.
\nR\u00e1ad\u00e1sul azzal is pontosan tiszt\u00e1ban volt, hogy amit \u0151k ketten tesznek, az k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik att\u00f3l a tev\u00e9kenys\u00e9gt\u0151l, amit a szolg\u00e1l\u00f3l\u00e1ny m\u0171velt az ist\u00e1ll\u00f3fi\u00faval\u2026 abban nem volt semmi sz\u00e9p: a fi\u00fa egyszer\u0171en csak felhajtotta a l\u00e1ny szokny\u00e1j\u00e1t, \u00e9s d\u00f6fk\u00f6dni kezdte azzal a valamivel, ami a l\u00e1ba k\u00f6z\u00fcl n\u0151tt ki. K\u00e9rges tenyer\u00e9vel durv\u00e1n markol\u00e1szta a l\u00e1ny melleit, \u00e9s annak ellen\u00e9re, hogy tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckben nyoma sem volt annak a finoms\u00e1gnak \u00e9s gyeng\u00e9ds\u00e9gnek, amit Gabriel vele szemben tan\u00fas\u00edtott, a l\u00e1ny m\u00e9gis hangosan sikoltozott, \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en nem a f\u00e1jdalomt\u00f3l.
\nIzabella nagyon sz\u00edvesen megn\u00e9zte volna Gabrielt is teljesen meztelen\u00fcl. \u00c9rezte az \u00f6l\u00e9hez nyom\u00f3d\u00f3 kem\u00e9ny valamit, \u00e9s l\u00e1tni akarta, kez\u00e9be akarta fogni. Tal\u00e1n majd k\u00e9s\u0151bb lesz r\u00e1 alkalma\u2026
\nGabriel most v\u00e1ltoztatott a testhelyzet\u00e9n, \u00fajra oldalr\u00f3l simult hozz\u00e1, \u00e9s egyik k\u00f6ny\u00f6k\u00e9re t\u00e1maszkodva egyenesedett fel. Izabella halkan pihegett a forr\u00f3 cs\u00f3kt\u00f3l, amit kapott, \u00e9s megborzongott. M\u00e1ris hi\u00e1nyzott neki a f\u00e9rfi s\u00falya az \u00f6v\u00e9 felett, \u00e9s hi\u00e1ba \u00e9gett l\u00e1zban a teste, szinte f\u00e1zott Gabriel melege n\u00e9lk\u00fcl.
\nN\u00e9m\u00e1n v\u00e1rta a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9st, mert \u00fagy \u00e9rezte, megint egy \u00fajabb szakaszba l\u00e9pnek. Gabriel most nem sz\u00f3lt semmit, nem t\u00f6rte meg a meghitt csendet. F\u00e9lig csukott szemh\u00e9ja al\u00f3l n\u00e9zett le r\u00e1, tekintete perzsel\u0151 volt. \u00dajra simogatni kezdte, v\u00e9gigj\u00e1rta a nyak-v\u00e1ll-mell vonalat, itt is, ott is elid\u0151zve kicsit, de \u00e9rezhet\u0151en c\u00e9lja volt a mozdulatainak. Hat\u00e1rozott ujjai a has\u00e1ra cs\u00fasztak, azt\u00e1n m\u00e9g lejjebb, \u00e9s Izabella visszatartotta a l\u00e9legzet\u00e9t, amikor el\u00e9rt\u00e9k a szem\u00e9remdombj\u00e1t. Itt egy pillanatra megtorpantak, Gabriel fesz\u00fclten figyelte, kap-e ellenkez\u00e9sre utal\u00f3 jelet, azt\u00e1n, amikor Izabella a kez\u00e9hez emelte a cs\u00edp\u0151j\u00e9t, egy pillanatra becsukta a szem\u00e9t, majd l\u00e1gyan tov\u00e1bbsiklatta ujjait.
\nMindketten felny\u00f6gtek, amikor a tapogat\u00f3z\u00e1s el\u00e9rte a c\u00e9lj\u00e1t. Izabella akaratlanul is sz\u00e9tt\u00e1rta l\u00e1bait, hogy a f\u00e9rfi k\u00f6nnyebben odaf\u00e9rjen hozz\u00e1, Gabriel pedig nem is habozott kihaszn\u00e1lni a felaj\u00e1nl\u00e1st.
\nEl\u0151sz\u00f6r nagyon l\u00e1gyan \u00e9rintette meg a puha h\u00fast. Abb\u00f3l, ahogy Izabella megfesz\u00fclt a keze alatt, \u00e9s felny\u00f6g\u00f6tt az \u00e9rint\u00e9s\u00e9t\u0151l, lesz\u0171rte, mennyire \u00e9rz\u00e9keny lehet az a t\u00e1j\u00e9k. M\u00e1r-m\u00e1r k\u00ednnak \u00e9lte meg a mereved\u00e9s\u00e9t, \u00e9s ezen Izabella odaad\u00e1sa csak nehez\u00edtett. Hihetetlen \u00f6nuralm\u00e1nak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, \u00e9s a tiszteletnek, amit a l\u00e1ny ir\u00e1nt \u00e9rzett, hogy nem t\u00e1madta le, \u00e9s tette mag\u00e1\u00e9v\u00e1, de ett\u0151l a tudatt\u00f3l egy\u00e1ltal\u00e1n nem lett k\u00f6nnyebb.
\nHagyott egy kis id\u0151t Izabell\u00e1nak, hozz\u00e1szokjon az \u00e9rint\u00e9s\u00e9hez, azt\u00e1n megmozd\u00edtotta a kez\u00e9t. Ujjai nedves r\u00e9sbe cs\u00fasztak, a puha sz\u0151rzet, ami n\u0151iess\u00e9g\u00e9t takarta, apr\u00f3 csig\u00e1kba g\u00f6nd\u00f6r\u00f6d\u00f6tt. Nem b\u00edrta ki, hogy ne n\u00e9zzen le a kez\u00e9hez, l\u00e1tni akarta. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 volt\u2026 mint minden porcik\u00e1ja. Napsug\u00e1r meleg\u00edtette selyem\u2026 kattogott az agy\u00e1ban.
\nL\u00e1gyan mozgatni kezdte az ujjait, el\u0151sz\u00f6r k\u00edv\u00fclr\u0151l simogatta a finom b\u0151rt, majd be-behatolt a szirmok k\u00f6z\u00e9. Izabella h\u00e1tra vetette a fej\u00e9t, eg\u00e9sz teste megfesz\u00fclt az \u00e9rz\u00e9ki k\u00ednz\u00e1st\u00f3l. Gabriel pedig nem kegyelmezett.
\nS\u00falyosabbak lettek a mozdulatai, ujjai kem\u00e9nyebben izgatt\u00e1k, hirtelen s\u00fcrg\u0151ss\u00e9 v\u00e1lt, hogy v\u00e9ge legyen az eg\u00e9sznek. Mikor r\u00e1j\u00f6tt, hogy kez\u00e9nek mozg\u00e1s\u00e1val egy ritmusban mozgatja a cs\u00edp\u0151j\u00e9t, merev f\u00e9rfiass\u00e1g\u00e1t a l\u00e1ny oldal\u00e1hoz d\u00f6rzs\u00f6lve, egyszeriben kij\u00f3zanodott. M\u00e9lyet l\u00e9legzett, egyszer\u2026 k\u00e9tszer\u2026 eg\u00e9szen addig, m\u00edg \u00fagy \u00e9rezte, visszanyerte \u00f6nuralm\u00e1t.
\nMikor \u00fajra a l\u00e1nyra n\u00e9zett, m\u00e1r tiszta volt a feje. Izabella nem t\u00e9rt mag\u00e1hoz teljesen az \u00e9rz\u00e9ki k\u00e1bulatb\u00f3l, igaz\u00e1b\u00f3l fel sem t\u0171nt neki a f\u00e9rfi k\u00e9nyszersz\u00fcnete. Amit Gabriel a kez\u00e9vel m\u0171velt\u2026 az maga volt a csoda! Elvette t\u0151le a leveg\u0151t, \u00e9s megolvasztotta a csontjait. Ny\u00f6sz\u00f6r\u00f6gni kezdett \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gni akart: m\u00e9g, m\u00e9g, m\u00e9g…!
\nNem tudta visszafojtani a sikoly\u00e1t, amikor Gabriel a mell\u00e9re hajolt \u00e9s sz\u00edvni kezdte a mellbimb\u00f3j\u00e1t. Ujjai ek\u00f6zben sem pihentek, \u00e9s Izabella m\u00e1r nem tudta, hogy lehet m\u00e9g mindig \u00e9letben. Nem tudta, mi az az \u00e9rz\u00e9s, ami el\u00f6nt\u00f6tte a test\u00e9t, de \u00fagy \u00e9rezte, k\u00f6zel van a mennyorsz\u00e1ghoz.
\nEbben a pillanatban valami felfoghatatlan t\u00f6rt\u00e9nt: egy \u00e9les g\u00f6rcs\u00f6t \u00e9rzett az \u00f6l\u00e9ben, egy f\u00e1jdalommal hat\u00e1ros, k\u00e9jes g\u00f6rcs\u00f6t, ami v\u00e9gigcik\u00e1zott a gerinc\u00e9n, megborzongatta a b\u0151r\u00e9t, \u00e9s k\u00f6nnyet fakasztott a szem\u00e9b\u0151l. Szil\u00e1rd t\u00e1maszt keresve belekapaszkodott Gabriel karj\u00e1ba, \u00fagy \u00e9lte \u00e1t \u00e9lete els\u0151 orgazmus\u00e1t.
\nGabriel gondolatai cseppfoly\u00f3ss\u00e1 v\u00e1ltak, ahogy Izabella meglovagolta a cs\u00facsot. Olyan sz\u00e9p volt, annyira eszm\u00e9letlen\u00fcl gy\u00f6ny\u00f6r\u0171!
\nSosem volt m\u00e9g ilyen \u00e9rt\u00e9kes \u00e9kszer a kez\u00e9ben, \u00e9s sosem \u00e9rezte m\u00e9g ennyire \u00e1h\u00edtatottnak a testi kapcsolatot. Nem hiszem, hogy Isten ellen val\u00f3 v\u00e9tek lenne, amit mi ketten tesz\u00fcnk \u2013 gondolta mag\u00e1ban megrend\u00fclve \u2013 Isten nem k\u00e1rhoztathat ez\u00e9rt a csod\u00e1\u00e9rt\u2026
\nL\u00e1gy simogat\u00e1ssal nyugtatta le a l\u00e1nyt, karjaiban tartotta \u00e9s gyeng\u00e9d cs\u00f3kokkal halmozta el, am\u00edg meg nem sz\u0171nt a reszket\u00e9se.
\nIzabella teljes test\u00e9vel fel\u00e9 fordult, arc\u00e1t mellkas\u00e1ba fektette, karj\u00e1val \u00e1t\u00f6lelte a derek\u00e1t, \u00e9s szorosan \u00f6lelte mag\u00e1hoz. Pr\u00f3b\u00e1lta titkolni k\u00f6nnyeit, egyszer\u0171en nem tudta szab\u00e1lyozni \u0151ket, mintha minden fesz\u00fclts\u00e9g egyszerre szakadt volna ki bel\u0151le.
\nGabriel meg\u00e9rezte elbizonytalanod\u00e1s\u00e1t, kez\u00e9vel az \u00e1lla al\u00e1 ny\u00falt \u00e9s felemelte a fej\u00e9t. Lecs\u00f3kolta a k\u00f6nnyeket a l\u00e1ny arc\u00e1r\u00f3l, majd homlok\u00e1t az \u00f6v\u00e9nek t\u00e1masztotta.
\n– Minden rendben? \u2013 k\u00e9rdezte halkan.
\n– Nem tudom \u2013 suttogta vissza Izabella \u2013 \u00dagy \u00e9rtem\u2026 nem tudom, hogy \u00e9rtem\u2026 mintha sz\u00e9testem volna\u2026
\nGabriel elmosolyodott.
\n– Az j\u00f3\u2026 az nagyon j\u00f3.
\n– Ez mindig ilyen?
\n– Nem. Nem mindig. M\u00e9g enn\u00e9l is jobb lehet.
\n– De a n\u0151k \u00e9s a f\u00e9rfiak nem csak ezt csin\u00e1lj\u00e1k egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, ugye?
\nGabriel nagy leveg\u0151t vett.
\n– Ezt majd egy k\u00f6vetkez\u0151 alkalommal megbesz\u00e9lj\u00fck. El\u00e9gg\u00e9 elj\u00e1rhatott felett\u00fcnk az id\u0151, szerintem ideje befejezn\u00fcnk ezt a mai tal\u00e1lkoz\u00f3t.
\nIzabella csal\u00f3dottan fels\u00f3hajtott. Olyan j\u00f3 volt \u00edgy hozz\u00e1simulni Gabrielhez, bel\u00e9legezni b\u0151r\u00e9nek illat\u00e1t, hallgatni a sz\u00edvdobog\u00e1s\u00e1t.
\nMegijedt, amikor Gabriel egy hirtelen mozdulattal a h\u00e1t\u00e1ra ford\u00edtotta \u00e9s f\u00f6l\u00e9 g\u00f6rd\u00fclt. Csak egy pillanat volt az eg\u00e9sz, egyetlen heves cs\u00f3k, \u00e9s a f\u00e9rfi m\u00e1r fel is \u00e1llt. Izabella r\u00e9vetegen sim\u00edtott v\u00e9gig saj\u00e1t ajkain, \u00e9rezte, mennyire duzzadtak. A test\u00e9t, mintha kicser\u00e9lt\u00e9k volna, valahogy l\u00e1gy is volt \u00e9s oldott, ugyanakkor neh\u00e9zkes \u00e9s r\u00f6gh\u00f6z k\u00f6t\u00f6tt. Feldobott volt, ugyanakkor nagyon f\u00e1radt.
\nElmosolyodott, amikor Gabriel a karj\u00e1ba emelte, majd saj\u00e1t test\u00e9hez sim\u00edtva lassan talpra \u00e1ll\u00edtotta. Annyira nagyon helyes volt ez \u00edgy.
\nN\u00e9m\u00e1n \u00e1llt, am\u00edg Gabriel kapkodva \u00f6sszeszedte a f\u00f6ldre sz\u00f3rt ruh\u00e1it, azt\u00e1n nekil\u00e1tott, hogy fel\u00f6lt\u00f6ztesse. \u00dagy csomagolta be a ruh\u00e1k r\u00e9teg\u00e9be, mint valami \u00e9rt\u00e9kes aj\u00e1nd\u00e9kot, Izabella pedig engedelmesen emelte magasba a karj\u00e1t, \u00e9s fordult \u00fagy, ahogy a f\u00e9rfi k\u00e9rte.
\nGabriel megk\u00f6nnyebb\u00fclten s\u00f3hajtott, amikor a l\u00e1ny \u00f6lt\u00f6z\u00e9ke n\u00e9h\u00e1ny gy\u0171r\u0151d\u00e9sen k\u00edv\u00fcl \u00fajra olyan nem lett, mint meg\u00e9rkez\u00e9sekor. \u00dajra ellen\u0151rizte, minden gombot a hely\u00e9re gombolt e vissza, nem akarta, hogy a szolg\u00e1l\u00f3nak felt\u0171nj\u00f6n, hogy zil\u00e1lt a kisasszony \u00f6lt\u00f6z\u00e9ke.
\n\u00d6sszer\u00e1ncolta a homlok\u00e1t, ahogy a kiss\u00e9 sz\u00e9thullott hajk\u00f6ltem\u00e9nyre n\u00e9zett. Le\u00fcltette Izabell\u00e1t az \u00e1gyra, \u00e9s nekil\u00e1tott, hogy \u201erekonstru\u00e1lja\u201d az eredeti frizur\u00e1t. Izabella halkan kuncogott, ahogy a f\u00e9rfi m\u00e9lyeket l\u00e9legezve t\u0171z\u00f6gette a selymes tincseket.
\nGabriel nem a feladat miatt kapott nehezen leveg\u0151t. Volt abban valami term\u00e9szetes \u00e9s j\u00f3les\u0151 \u00e9rz\u00e9s, amit m\u0171veltek. Legsz\u00edvesebben visszafektette volna a l\u00e1nyt az \u00e1gyra, hogy megmutassa neki, milyen is tud az lenni, ha teljesen mag\u00e1\u00e9v\u00e1 teszi, helyette azon igyekszik, hogy rendezett csig\u00e1kba t\u0171zdelje a s\u00falyos hajt\u00f6meget.
\nEz volt az els\u0151 alkalom, az els\u0151 \u00f3ra, \u00e9s m\u00e1ris t\u00fal szem\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1ltak k\u00f6zt\u00fck a dolgok. Izabella olyan \u00e1rtatlan, hogy fel sem mer\u00fclt benne, milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rhat, ha kitud\u00f3dik, amit \u0151k ketten hittudom\u00e1ny helyett m\u0171velnek.
\nNeki, a tapasztalt f\u00e9rfinak kellene, hogy kez\u00e9ben tartsa a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket, de valahogy nem tud racion\u00e1lisan gondolkodni. T\u00fals\u00e1gosan is k\u00f6t\u0151d\u00f6tt ehhez a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, \u00e9letvid\u00e1m l\u00e1nyhoz, \u00e9s ez roppant vesz\u00e9lyes \u00e9rz\u00e9s volt\u2026.
\nAmikor \u00fagy \u00e9rezte, hogy a meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9hez hasonl\u00f3 form\u00e1ba hozta a l\u00e1nyt, el\u00e9be \u00e1llt, \u00e9s kez\u00e9n\u00e9l fogva felh\u00fazta.
\nIzabella m\u00e1r nem kuncogott, elkomolyodva n\u00e9zett fel az aty\u00e1ra, ami el\u00e9g nehezen ment, tekintve, hogy a f\u00e9rfi m\u00e9g mindig f\u00e9lmeztelen volt.
\nGabriel is elkomorodott. Annyi mindent szeretett volna mondani, de nem j\u00f6ttek a sz\u00e1j\u00e1ra a szavak. A finom csipke keszty\u0171\u00e9rt ny\u00falt \u00e9s felseg\u00edtette a l\u00e1ny kez\u00e9re. Az utols\u00f3 ruhadarab\u2026
\nMikor v\u00e9gre val\u00f3ban \u00fatra k\u00e9szen \u00e1llt, sz\u00e1j\u00e1hoz emelte az apr\u00f3 kacs\u00f3kat, \u00e9s l\u00e1gy cs\u00f3kot nyomott r\u00e1juk.
\n– Ugye nem kell figyelmeztesselek, mennyire nagyon fontos, hogy ez kett\u0151nk k\u00f6z\u00f6tt maradjon? \u2013 k\u00e9rdezte rekedt hangon.
\n– Term\u00e9szetesen tiszt\u00e1ban vagyok vele, hogy milyen s\u00falyos a titkunk \u2013 v\u00e1laszolta Izabella, azt\u00e1n pajkosan elmosolyodott -, de att\u00f3l tartok vas\u00e1rnap k\u00e9nytelen leszek meggy\u00f3nni a tiszteletesnek\u2026
\nGabriel akaratlanul is elmosolyodott.
\n– H\u00e1t, rem\u00e9lem az atya nem lesz veled nagyon szigor\u00fa\u2026. Viszont van m\u00e9g valami. Nem sok id\u0151t tudunk \u00edgy egy\u00fctt t\u00f6lteni, ez\u00e9rt j\u00f3 lenne, ha min\u00e9l egyszer\u0171bb ruh\u00e1t venn\u00e9l fel, \u00e9s a hajadat sem kellene ennyire m\u0171v\u00e9szien be\u00e1ll\u00edtani. Nem biztos, hogy minden egyes alkalommal rendbe tudom hozni.
\n– Mit mondjak otthon?
\n– Tal\u00e1n azt, hogy m\u00e9rt\u00e9kletess\u00e9gre \u00e9s visszafogotts\u00e1gra intettelek. Vagy, hogy \u00fagy vettem \u00e9szre, t\u00fals\u00e1gosan hi\u00fa vagy a k\u00fcls\u0151dre, \u00e9s hogy elej\u00e9t vegy\u00fck az elk\u00e1rhoz\u00e1sodnak, azt tan\u00e1csoltam, hogy \u00f6lt\u00f6zz szolidabban.
\n– Rendben. Mikor j\u00f6jjek legk\u00f6zelebb?
\nGabrielnek m\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151 alkalom gondolat\u00e1ra is sajogni kezdett a teste, pedig m\u00e9g a mostani alkalmat sem heverte ki.
\n– Tal\u00e1n holnaput\u00e1n. Ugyanis adok neked h\u00e1zi feladatot. Elv\u00e1rom, hogy pontosan k\u00e9sz\u00fclj fel bel\u0151le, mert nem szeretn\u00e9m, hogy esetleg zavarba j\u00f6jj, ha valaki belek\u00e9rdez, hogy mir\u0151l volt sz\u00f3 az oktat\u00e1s alatt.
\n– Rendben.
\nNem volt m\u00e1s h\u00e1tra, csak a b\u00facs\u00fa. Gabriel m\u00e9g egyszer v\u00e9gig n\u00e9zett a l\u00e1nyon, azt\u00e1n egy utols\u00f3, k\u00f6nny\u0171 cs\u00f3kot lehelt a sz\u00e1j\u00e1ra, \u00e9s kiterelte a szob\u00e1b\u00f3l. Ekkor d\u00f6bbent csak r\u00e1, hogy \u0151 maga m\u00e9g mindig f\u00e9lmeztelen, visszaszaladt h\u00e1t, felkapta az inget, de csak a k\u00f6rgall\u00e9rt gombolta be, azt\u00e1n mag\u00e1ra vette a reverend\u00e1t, a l\u00e1ny kez\u00e9be nyomta az asztalra rakott naperny\u0151t, \u00e9s \u00edgy m\u00e1r szalonk\u00e9pes \u00e1llapotban hagyt\u00e1k el a kis h\u00e1zat. V\u00e9gigs\u00e9t\u00e1ltak a kis \u00f6sv\u00e9nyen, \u00e9s Gabriel eg\u00e9szen a kocsiig k\u00eds\u00e9rte Izabell\u00e1t. Udvariasan felseg\u00edtette a v\u00e1rakoz\u00f3 kocsira, \u00e1tadta neki a k\u00f6nyveket \u00e9s jegyzeteket, amib\u0151l majd k\u00e9sz\u00fclnie kell, ut\u00e1nan\u00e9zett az elhalad\u00f3 fi\u00e1kernek, azt\u00e1n m\u00e9g j\u00f3 p\u00e1r percig ott \u00e1llt a porfelh\u0151be burkol\u00f3zva. Rossz el\u0151\u00e9rzete volt, \u00e9s hi\u00e1ba a sz\u00e9p eml\u00e9kek, nem tudta ezt a kellemetlen \u00e9rz\u00e9st elhessegetni. Bement a templomba, \u00e9s annak ellen\u00e9re, hogy nem \u00e9rezte mag\u00e1t b\u0171n\u00f6snek, valahogy nem tudott feln\u00e9zni J\u00e9zus szobr\u00e1ra. Ellen\u0151rizte, hogy egyetlen gyertya se maradjon \u00e9gve, azt\u00e1n bez\u00e1rta maga ut\u00e1n a par\u00f3ki\u00e1t \u00e9s kom\u00f3tosan visszas\u00e9t\u00e1lt a paplakba, hogy felk\u00e9sz\u00fclj\u00f6n a k\u00f6vetkez\u0151 napi mis\u00e9re.
\nM\u00e1r j\u00f3 p\u00e1r \u00f3ra eltelt, mi\u00f3ta Izabella kil\u00e9pett az ajt\u00f3n, de Gabriel m\u00e9g mindig nem tudott lenyugodni. Semmi sem seg\u00edtett elterelni a figyelmet fesz\u00fcl\u0151 v\u00e1gy\u00e1r\u00f3l, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl nem b\u00edrta tov\u00e1bb. Sz\u00e1mot vetett \u00f6nmag\u00e1val, \u00e9s \u00fagy \u00edt\u00e9lte: az \u00f6nkiel\u00e9g\u00edt\u00e9s nem nagyobb b\u0171n, mint az, hogy egy szepl\u0151telen l\u00e1nyt hoz kompromitt\u00e1l\u00f3 helyzetbe, r\u00e1ad\u00e1sul, ha k\u00f6nny\u00edt mag\u00e1n, kevesebb az es\u00e9lye, hogy valami helyrehozhatatlant k\u00f6vet el.
\nR\u00e9gen volt m\u00e1r, hogy engedett a test \u00f6r\u00f6meinek, \u00e9s az Izabell\u00e1val t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 rendk\u00edv\u00fcli pr\u00f3b\u00e1nak vetette al\u00e1. Gondosan bez\u00e1rta az ajt\u00f3t, azt\u00e1n visszament a h\u00e1l\u00f3szob\u00e1ba, levetette a reverend\u00e1t, \u00e9s le\u00fclt az \u00e1gyra. Keser\u0171en elmosolyodott saj\u00e1t t\u00e9tov\u00e1z\u00e1s\u00e1n, \u00fagy \u00e9rezte mag\u00e1t, mint tapasztalatlan kamasz kor\u00e1ban. H\u00e1t\u00e1t az \u00e1gyt\u00e1ml\u00e1nak vetette, \u00e9s kibontotta a nadr\u00e1gj\u00e1t. M\u00e9lyet s\u00f3hajtott, ahogy kez\u00e9be vette f\u00e9rfiass\u00e1g\u00e1t, \u00e9s l\u00e1gyan v\u00e9gigsim\u00edtott rajta. Becsukta a szem\u00e9t, \u00e9s h\u00e1traejtette a fej\u00e9t, \u00fagy \u00e9lvezte saj\u00e1t k\u00e9nyeztet\u00e9s\u00e9t. Szemei el\u0151tt Izabella k\u00e9pe jelent meg, ahogy el\u00e9ri a gy\u00f6ny\u00f6r cs\u00facspontj\u00e1t. Gabriel felny\u00f6g\u00f6tt a k\u00e9pt\u0151l, \u00e9s mark\u00e1nak kem\u00e9ny szor\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l. \u00c9rezte, hogy kipirul az arca \u00e9s felmelegszik a b\u0151re. L\u00fcktet\u0151 f\u00e9rfiass\u00e1ga forr\u00f3n fesz\u00fclt a kez\u00e9be, minden egyes mozdulattal k\u00f6zelebb ker\u00fclt a v\u00e9ghez. Elk\u00e9pzelte, hogy Izabella k\u00e9nyezteti \u00edgy, az \u0151 kecses kis keze fonja k\u00f6rbe, \u00e9s \u2026 \u00f3h, elk\u00e9pzelte, ahogy a sz\u00e1j\u00e1ba veszi, \u00e9s l\u00e1gyan megsz\u00edvja!
\nA k\u00e9j hevesen has\u00edtott v\u00e9gig rajta, f\u00e9rfiass\u00e1ga g\u00f6rcs\u00f6s r\u00e1ndul\u00e1sokkal ontotta magj\u00e1t, \u00e9s \u0151 nem tudott mit tenni, zih\u00e1lva t\u0171rte a gy\u00f6ny\u00f6rt.
\nLassan csillapodott csak le. Kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9se lef\u00e1rasztotta, k\u00e1b\u00e1nak \u00e9rezte mag\u00e1t \u00e9s f\u00e1radtnak.
\nJobb h\u00edj\u00e1n az ing\u00e9vel itatta fel \u00e9lvezet\u00e9nek v\u00e9gterm\u00e9k\u00e9t, miut\u00e1n letiszt\u00edtotta mag\u00e1t, m\u00e9g mindig reszketve d\u0151lt vissza az \u00e1gyra.
\nFej\u00e9t a t\u00e1ml\u00e1nak d\u00f6nt\u00f6tte, \u00e9s gondolkodni pr\u00f3b\u00e1lt.
\nMit tegyen? Hogy v\u00e9dhetn\u00e9 meg Izabell\u00e1t? J\u00f3 esetben m\u00e9g van legal\u00e1bb egy \u00e9v\u00fck, m\u00edg h\u00e1zass\u00e1g lesz a jegyess\u00e9gb\u0151l. Ha a k\u00e9zfog\u00f3 l\u00e9trej\u00f6n, m\u00e9g Isten sem mentheti meg Izabell\u00e1t a sors\u00e1t\u00f3l. Summerst nem fogja meghatni a l\u00e1ny t\u00f6k\u00e9letess\u00e9ge, csak az \u00e9lvezet fogja hajtani, \u00e9s biztos, hogy nem lesz tekintettel az \u00e1rtatlans\u00e1g\u00e1ra.
\nHa egy olyan n\u0151vel durv\u00e1n b\u00e1nik, akit p\u00e9nz\u00e9rt vesz meg, vajon mit tenne azzal, aki a vil\u00e1g el\u0151tt a tulajdon\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
M\u00e1snap csigalass\u00fas\u00e1ggal v\u00e1nszorgott az id\u0151. Gabriel azon kapta mag\u00e1t, hogy folyton-folyv\u00e1st az ajt\u00f3t leste, mikor toppan be rajta Izabella. K\u00f6nyveket \u00e9s jegyzeteket k\u00e9sz\u00edtett el\u0151 arra az esetre, ha valaki netal\u00e1n ellen\u0151rizn\u00e9 \u0151ket, de ezen k\u00edv\u00fcl semmilyen m\u00e1s feladat elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9re nem volt k\u00e9pes. Nem is \u00e9rtette igaz\u00e1n saj\u00e1t mag\u00e1t. \u00dagy izgult, mint egy sz\u0171zl\u00e1ny az els\u0151 … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":54,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15],"tags":[705,2709],"class_list":["post-1214824","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tortenetek","tag-erotikus-tortenet","tag-sztori"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1214824","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/users\/54"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1214824"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1214824\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1214824"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1214824"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1214824"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}