{"id":1221880,"date":"2010-11-26T00:46:25","date_gmt":"2010-11-25T23:46:25","guid":{"rendered":"http:\/\/szexplaza.hu\/?p=1221880"},"modified":"2010-11-26T10:24:57","modified_gmt":"2010-11-26T09:24:57","slug":"natascha-kampusch-3096-napja-reszlet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/natascha-kampusch-3096-napja-reszlet\/","title":{"rendered":"Natascha Kampusch 3096 napja – r\u00e9szlet"},"content":{"rendered":"

1998. m\u00e1rcius 2-\u00e1n az iskol\u00e1ba vezet\u0151 \u00faton a t\u00edz\u00e9ves Natascha Kampuscht az akkor 35 \u00e9ves, \u00e1ll\u00e1stalan h\u00edrad\u00e1stechnikus, Wolfgang Priklopil egy feh\u00e9r furgonba tuszkolta. \u00d3r\u00e1kkal k\u00e9s\u0151bb az elrabolt kisl\u00e1ny leped\u0151be csavarva egy s\u00f6t\u00e9t pinc\u00e9ben tal\u00e1lta mag\u00e1t. Nyolc \u00e9v m\u00falva szabadult ki, a gyerekkora fogs\u00e1gban telt el. A 3096 napban Natascha el\u0151sz\u00f6r mes\u00e9li el egy k\u00f6nyvben<\/a> hihetetlen t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t: neh\u00e9z gyermekkor\u00e1t, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt pontosan elrabl\u00e1s\u00e1nak napj\u00e1n, hosszan tart\u00f3 rabs\u00e1g\u00e1t az \u00f6t n\u00e9gyzetm\u00e9teres pinc\u00e9ben, valamint a ment\u00e1lis \u00e9s fizikai megal\u00e1ztat\u00e1sokat, amelyeket elrabl\u00f3ja, Wolfgang Priklopil okozott neki.
\n\"\"<\/a>
\nR\u00e9gi \u00e9letem utols\u00f3 napja: Megpr\u00f3b\u00e1ltam ki\u00e1ltani. De egy hang se j\u00f6tt ki a torkomon. Hangsz\u00e1laim egyszer\u0171en felmondt\u00e1k a szolg\u00e1latot. Minden egyetlen ki\u00e1lt\u00e1ss\u00e1 s\u0171r\u0171s\u00f6d\u00f6tt bennem. N\u00e9ma ki\u00e1lt\u00e1ss\u00e1, amelyet senki sem hallhatott.
\nM\u00e1snap szomor\u00faan \u00e9s zaklatottan \u00e9bredtem. Az\u00e9rt f\u00e1jt legink\u00e1bb a sz\u00edvem, mert any\u00e1m rajtam t\u00f6lt\u00f6tte ki a m\u00e9rg\u00e9t, pedig nyilv\u00e1nval\u00f3an ap\u00e1mra volt d\u00fch\u00f6s. De m\u00e9g enn\u00e9l is jobban gy\u00f6t\u00f6rt, hogy any\u00e1m eltiltott t\u0151le, hogy soha t\u00f6bb\u00e9 nem l\u00e1thatom \u0151t viszont. Egyike volt ez azoknak a k\u00f6nnyelm\u0171en kimondott d\u00f6nt\u00e9seknek, amelyeket a feln\u0151ttek a gyerekek feje f\u00f6l\u00f6tt hoznak \u2013 d\u00fchb\u0151l vagy hirtelen felindul\u00e1sb\u00f3l \u2013, nem gondolva bele, hogy mit okoznak ezzel a gyereknek, aki tehetetlen \u00e9s kiszolg\u00e1ltatott az ilyen helyzetekben.
\nGy\u0171l\u00f6ltem ezt a tehetetlens\u00e9get \u00e9s kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1got, mert folyton arra eml\u00e9keztetett, hogy m\u00e9g gyerek vagyok. V\u00e9gre m\u00e1r feln\u0151tt akartam lenni, abban a rem\u00e9nyben, hogy az any\u00e1mmal val\u00f3 \u00f6sszet\u0171z\u00e9sek tal\u00e1n m\u00e1r nem \u00e9rintenek olyan k\u00f6zelr\u0151l. Meg akartam tanulni, hogyan fojtsam magamba az \u00e9rz\u00e9seimet \u00e9s ezzel egyidej\u0171leg azt a m\u00e9lyrehat\u00f3 szorong\u00e1st, amelyet a sz\u00fcl\u0151kkel val\u00f3 vita a gyermekekben kiv\u00e1lt.
\nTizedik sz\u00fclet\u00e9snapommal magam m\u00f6g\u00f6tt tudtam \u00e9letem els\u0151 \u00e9s a legkev\u00e9sb\u00e9 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szakasz\u00e1t. Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gomat hivatalosan is szentes\u00edt\u0151 d\u00e1tum k\u00f6zelebb ker\u00fclt ezzel: m\u00e9g nyolc \u00e9v \u00e9s elk\u00f6lt\u00f6zhetek, tal\u00e1lhatok valami hivat\u00e1st. Akkor nem f\u00fcgg\u00f6k t\u00f6bb\u00e9 azoknak a feln\u0151tteknek a d\u00f6nt\u00e9seit\u0151l, akiknek az \u00e9n ig\u00e9nyeim \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gleteim mit sem sz\u00e1m\u00edtanak, \u00e9s egyenesen cs\u00f6kkent \u00e9rt\u00e9k\u0171ek az \u0151 kicsinyes vit\u00e1ikhoz \u00e9s f\u00e9lt\u00e9kenyked\u00e9seikhez k\u00e9pest. M\u00e9g nyolc \u00e9v, amelyet arra kell haszn\u00e1lnom, hogy el\u0151k\u00e9sz\u00edtsem magam a magam ig\u00e9nyeihez szabott \u00e9letre.
\nN\u00e9h\u00e1ny hete egy fontos l\u00e9p\u00e9st m\u00e1r megtettem az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ghoz vezet\u0151 \u00faton: meggy\u0151ztem any\u00e1mat, hogy egyed\u00fcl is elengedhet az iskol\u00e1ba. J\u00f3llehet m\u00e1r negyedikes voltam, m\u00e9g mindig aut\u00f3val vitt \u00e9s rakott le az iskola el\u0151tt. M\u00e9g csak \u00f6t percig sem tartott az \u00fat. Mindennap megsz\u00e9gyen\u00fcltem a t\u00f6bbi gyerek el\u0151tt a gyenges\u00e9gem\u00e9rt, amely akkor v\u00e1lt szemmel l\u00e1that\u00f3v\u00e1, amikor kisz\u00e1lltam a kocsib\u00f3l, \u00e9s any\u00e1m adott egy b\u00facs\u00fa puszit. M\u00e1r j\u00f3 ideje t\u00e1rgyaltam vele, hogy elj\u00f6tt az id\u0151, amikor m\u00e1r egyed\u00fcl szeretn\u00e9k iskol\u00e1ba j\u00e1rni. Ezzel nemcsak a sz\u00fcleimnek, de magamnak is meg akartam mutatni, hogy imm\u00e1r nem vagyok pici gyerek, \u00e9s k\u00e9pes vagyok lek\u00fczdeni a szorong\u00e1somat.
\nMert a bizonytalans\u00e1g volt az, ami a legink\u00e1bb gy\u00f6t\u00f6rt. M\u00e1r akkor r\u00e1m t\u00f6rt, amikor \u00e1tmentem a l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zon, folytat\u00f3dott a h\u00e1zak k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s eg\u00e9szen hat\u00e1rozott alakot \u00f6lt\u00f6tt, ha a lak\u00f3telep utc\u00e1in j\u00e1rk\u00e1ltam. V\u00e9dtelennek \u00e9s eltiporhat\u00f3an par\u00e1nyinak \u00e9reztem magam, \u00e9s gy\u0171l\u00f6ltem magam ez\u00e9rt. De ezen a napon szil\u00e1rdan elhat\u00e1roztam, hogy er\u0151s leszek. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy ez a nap lesz \u00faj \u00e9letem els\u0151 \u00e9s egyben a r\u00e9gi \u00e9letem utols\u00f3 napja. Ut\u00f3lag ez szinte cinikusan hangzik, mert val\u00f3ban \u00e9ppen ezen a napon fejez\u0151d\u00f6tt be a r\u00e9gi \u00e9letem. Persze olyan m\u00f3don, ami meghaladta minden k\u00e9pzel\u0151er\u0151met.
\nHat\u00e1rozott mozdulattal l\u00f6ktem f\u00e9lre a mint\u00e1s \u00e1gytakar\u00f3t, \u00e9s talpra sz\u00f6kkentem. Mint mindig, any\u00e1m ez\u00fattal is kik\u00e9sz\u00edtette a ruh\u00e1kat, amelyeket fel kellett vennem. Farmeranyagb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt fels\u0151r\u00e9sz, cs\u00edkos, sz\u00fcrke flanel szoknya. Form\u00e1tlannak \u00e9reztem magam ebben a ruh\u00e1ban, mintha belepassz\u00edroztak volna, hogy megtartson abban az \u00e1llapotban, amelyb\u0151l m\u00e1r r\u00e9g ki akartam n\u0151ni.
\nKedvetlen\u00fcl b\u00fajtam bele, azt\u00e1n kimentem a konyh\u00e1ba. Az asztalra any\u00e1m odak\u00e9sz\u00edtette a t\u00edz\u00f3raimat \u2013 a szalv\u00e9t\u00e1n a Marco Polo telepen l\u00e9v\u0151 kisbolt log\u00f3ja \u00e9s any\u00e1m neve \u00e1llt. Indul\u00e1skor beleb\u00fajtam v\u00f6r\u00f6s anor\u00e1komba, \u00e9s felvettem tarka h\u00e1tizs\u00e1komat. Megsimogattam a macsk\u00e1kat, \u00e9s b\u00facs\u00fat vettem t\u0151l\u00fck. Azt\u00e1n kinyitottam a bej\u00e1rati ajt\u00f3t, \u00e9s kil\u00e9ptem. Az utols\u00f3 l\u00e9pcs\u0151fordul\u00f3ban meg\u00e1lltam, \u00e9s azon a mondaton r\u00e1g\u00f3dtam, amelyet any\u00e1m t\u00f6bb tucatszor is elism\u00e9telt: \u2013 Sose v\u00e1lj el haraggal! Ki tudja, l\u00e1tjuk-e m\u00e9g valaha egym\u00e1st?
\nLehetett b\u00e1r d\u00fch\u00f6s vagy durva, \u00e9s sokszor k\u00f6nnyen elj\u00e1rt a keze, de b\u00facs\u00faz\u00e1skor mindig kedves volt, \u00e9s szeretetteljes. T\u00e9nyleg elmenjek \u00edgy, egyetlen sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl? Megfordultam, de azt\u00e1n m\u00e9gis gy\u0151z\u00f6tt bennem a csal\u00f3dotts\u00e1g, amelyet az el\u0151z\u0151 este okozott. Nem adok neki t\u00f6bb puszit, \u00e9s a hallgat\u00e1sommal b\u00fcntetem. Azonk\u00edv\u00fcl meg: ugyan mi t\u00f6rt\u00e9nhet?
\n\u201eUgyan mi t\u00f6rt\u00e9nhet?!\u201d \u2013 mormoltam f\u00e9lhangosan magam el\u00e9. A szavak visszhangzottak a sz\u00fcrke csemp\u00e9vel kirakott l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zban. Megfordultam, \u00e9s lementem a l\u00e9pcs\u0151n. Ugyan mi t\u00f6rt\u00e9nhet? Ez a mondat amolyan mantr\u00e1v\u00e1 lett sz\u00e1momra az utc\u00e1n \u00e9s a h\u00e1zt\u00f6mb\u00f6k k\u00f6zt, az iskol\u00e1ba vezet\u0151 \u00faton. Az \u00e9n mantr\u00e1m a szorong\u00e1s \u00e9s a lelkifurdal\u00e1s ellen, hogy nem b\u00facs\u00faztam el any\u00e1mt\u00f3l.
\nElhagyva a lak\u00f3telepet, elhaladtam a falak v\u00e9gtelen sora mellett, \u00e9s meg\u00e1lltam a zebr\u00e1n\u00e1l. Eld\u00fcb\u00f6rg\u00f6tt el\u0151ttem egy villamos, telezs\u00fafolva a munk\u00e1ba men\u0151 emberekkel. B\u00e1tors\u00e1gom al\u00e1bbhagyott. Minden, ami k\u00f6r\u00fclvett, egy csap\u00e1sra sokkal nagyobbnak t\u0171nt, mint \u00e9n. Az any\u00e1mmal folytatott vita utol\u00e9rt, \u00e9s ezzel egy\u00fctt a szorongat\u00f3 \u00e9rz\u00e9s is, hogy t\u00f6nkre fogok menni abban a harcban, amelyet az egym\u00e1ssal vit\u00e1z\u00f3 sz\u00fcleim \u00e9s az engem elutas\u00edt\u00f3 \u00faj partnereik folytatnak egym\u00e1ssal. Az aznap \u00e1ltal\u00e1nos j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s\u00e9t legy\u0151zte ama bizonyoss\u00e1g, hogy egy puszta helyn\u00e9l az\u00e9rt t\u00f6bbet kellene kiharcolnom e csal\u00e1di csat\u00e1roz\u00e1sban. \u00c1m hogy siker\u00fcl megv\u00e1ltoztatni az \u00e9letemet, ha m\u00e9g a zebra is lek\u00fczdhetetlen akad\u00e1lynak bizonyul sz\u00e1momra?
\nS\u00edrva fakadtam, elfogott az ellen\u00e1llhatatlan v\u00e1gy, hogy egyszer\u0171en elt\u0171njek, semmiv\u00e9 foszoljak a leveg\u0151ben. N\u00e9ztem az el\u0151ttem \u00e1raml\u00f3 forgalmat, \u00e9s elk\u00e9pzeltem, hogy lel\u00e9pek a j\u00e1rd\u00e1r\u00f3l, \u00e9s egy aut\u00f3 maga al\u00e1 gy\u0171r, vonszol egy darabig, m\u00edg meg nem halok. Elk\u00e9pzeltem, ahogy mellettem hever a h\u00e1tizs\u00e1kom, \u00e9s a v\u00f6r\u00f6s anor\u00e1kom mintegy jelz\u0151f\u00e9ny lenne az aszfalton, amely ezt ki\u00e1ltja: \u2013 N\u00e9zz\u00e9tek meg, mit tettetek ezzel a gyerekkel! \u2013 \u00c9s any\u00e1m ekkor kirohanna a h\u00e1zb\u00f3l, s\u00edrva \u00f6lelne \u00e1t, \u00e9s bel\u00e1tn\u00e1 \u00f6sszes hib\u00e1j\u00e1t. Igen, ezt tenn\u00e9. Biztosan.
\nDe term\u00e9szetesen nem ugrottam egy aut\u00f3 el\u00e9 sem, villamos el\u00e9 meg m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9. Soha nem akartam volna ilyen felt\u0171n\u00e9st kelteni. Ehelyett \u00f6sszeszedtem magam, \u00e1tmentem a zebr\u00e1n, \u00e9s elindultam a Rennbahnwegen a Brioschwegen tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos iskola ir\u00e1ny\u00e1ba. Az \u00fat p\u00e1r csendes mell\u00e9kutc\u00e1n \u00e1t vezetett, az \u00fat ment\u00e9n az \u00f6tvenes \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt kis csal\u00e1di h\u00e1zak sorakoztak, el\u0151tt\u00fck szer\u00e9ny kertecsk\u00e9k. Ezen az ipari \u00e9p\u00fcletek \u00e9s a panelh\u00e1zak uralta k\u00f6rny\u00e9ken e kis utc\u00e1csk\u00e1k \u00e9s apr\u00f3 h\u00e1zaik anakronisztikusan, \u00e1m egyben megnyugtat\u00f3an hatottak. Mikor befordultam a Melangass\u00e9ba, let\u00f6r\u00fcltem utols\u00f3 csepp k\u00f6nnyeimet is, azt\u00e1n leszegett fejjel baktattam tov\u00e1bb.
\nNem tudom, mi vett r\u00e1, hogy m\u00e9gis felemeljem a fejem. Valami zaj? Egy mad\u00e1r? Annyi bizonyos, hogy pillant\u00e1som egy feh\u00e9r furgonra esett. Az utca jobb oldal\u00e1n \u00e1llt, \u00e9s ezen a nyugodt vid\u00e9ken nagyon idegen\u00fcl, nem odaill\u0151en hatott. A kisteheraut\u00f3 el\u0151tt egy f\u00e9r\ufb01 \u00e1llt; v\u00e9kony, nem t\u00fal magas, aki valahogy c\u00e9ltalanul j\u00e1ratta k\u00f6rbe a tekintet\u00e9t, mint aki v\u00e1r valamire, de azt m\u00e1r nem tudja, mire.
\nLelass\u00edtottam a l\u00e9pteimet, j\u00e1r\u00e1som merev lett. Ir\u00e1ny\u00edthatatlan szorong\u00e1som egy pillanat alatt visszat\u00e9rt, karom libab\u0151r\u00f6s lett. Valami r\u00f6gt\u00f6n azt s\u00fagta, menjek \u00e1t a m\u00e1sik oldalra. K\u00e9pek villantak fel, sz\u00f3foszl\u00e1nyok zsibongtak a fejemben: \u201ene \u00e1llj sz\u00f3ba idegenekkel\u2026 ne sz\u00e1llj be idegen ember aut\u00f3j\u00e1ba\u2026\u201d Eszembe jutott az a mindenf\u00e9le gyerekrabl\u00e1s, b\u00e1ntalmaz\u00e1s, meger\u0151szakol\u00e1s, mindaz a sok t\u00f6rt\u00e9net, amelyeket az elrabolt kisl\u00e1nyokr\u00f3l a t\u00e9v\u00e9ben kor\u00e1bban l\u00e1ttam. De ha val\u00f3ban feln\u0151tt akartam lenni, nem engedelmeskedhettem ennek a hom\u00e1lyos \u00e9rz\u00e9snek. \u00d6ssze kellett kapnom magam \u00e9s r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edteni, hogy tov\u00e1bbmenjek. Ugyan mi t\u00f6rt\u00e9nhet? Egyed\u00fcl menni iskol\u00e1ba \u2013 ez volt a vizsg\u00e1m. Nem t\u00e9rek ki el\u0151le.
\nUt\u00f3lag visszatekintve, m\u00e1r nem tudom megmondani, hogy a furgon megpillant\u00e1sakor mi\u00e9rt sz\u00f3lalt meg bennem azonnal a v\u00e9szcseng\u0151; tal\u00e1n valami \u00f6szt\u00f6n\u00f6s \u00e9rz\u00e9s volt, de az is lehet, hogy t\u00falcsordultak bennem azok a szexu\u00e1lis b\u00e1ntalmaz\u00e1sokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 riportok, amelyeket akkoriban a Gro\u00ebreset nyom\u00e1n sug\u00e1roztak. A kardin\u00e1list 1995-ben azzal gyan\u00fas\u00edtott\u00e1k, hogy kiskor\u00faakat zaklatott, a Vatik\u00e1n reakci\u00f3ja szab\u00e1lyos m\u00e9diahiszt\u00e9ri\u00e1t v\u00e1ltott ki, \u00e9s egyh\u00e1zi n\u00e9pszavaz\u00e1shoz vezetett Ausztri\u00e1ban. Ehhez j\u00f6ttek azt\u00e1n az elrabolt \u00e9s meggyilkolt gyerekekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3k, amelyeket a n\u00e9met t\u00e9v\u00e9b\u0151l m\u00e1r ismertem. De feltehet\u0151en p\u00e1ni f\u00e9lelmet okozott volna minden olyan f\u00e9r\ufb01, akivel valami szokatlan helyzetben tal\u00e1lkozom az utc\u00e1n. Az, hogy elrabolnak, gyermeki szememben k\u00e9zzelfoghat\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g volt, de lelkem legm\u00e9ly\u00e9n az\u00e9rt m\u00e9giscsak olyasmi, ami a t\u00e9v\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nik, nem pedig a val\u00f3s \u00e9letben.
\nMikor nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00e9t m\u00e9terre megk\u00f6zel\u00edtettem, a f\u00e9r\ufb01 a szemembe n\u00e9zett. \u00c9s ebben a pillanatban \u00f6sszes szorong\u00e1som szertefoszlott. K\u00e9k szeme volt, \u00e9s a kiss\u00e9 t\u00fal hossz\u00fara n\u00f6vesztett haj\u00e1val eg\u00e9sz\u00e9ben \u00fagy hatott, mint egy di\u00e1k a hetvenes \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt t\u00e9v\u00e9\ufb01lmek egyik\u00e9ben. Tekintete furcs\u00e1n \u00fcresnek t\u0171nt. Te szeg\u00e9ny, gondoltam, mert olyan fok\u00fa elesetts\u00e9g sug\u00e1rzott bel\u0151le, mely r\u00f6gt\u00f6n felkeltette a v\u00e1gyat, hogy seg\u00edtsek neki. Tal\u00e1n ez furcs\u00e1n hangzik, mert azt sugallja, mintha lenne a gyermeki hitben valami felt\u00e9tlen ragaszkod\u00e1s ahhoz, hogy l\u00e9tezik a j\u00f3 az emberben. De amikor ezen a reggelen el\u0151sz\u00f6r n\u00e9ztem a szem\u00e9be, val\u00f3ban elveszettnek \u00e9s nagyon sebezhet\u0151nek hatott.
\nIgen. Ezt a pr\u00f3b\u00e1t ki\u00e1llom. El fogok menni a f\u00e9r\ufb01 mellett. Nem sz\u00edvesen tal\u00e1lkoztam m\u00e1s emberekkel, \u00e9s a lehet\u0151 legt\u00e1volabbr\u00f3l akartam elhaladni mellette, nehogy ak\u00e1r v\u00e9letlen\u00fcl is meg\u00e9rintsem.
\nAzt\u00e1n minden nagyon gyorsan t\u00f6rt\u00e9nt.
\nAbban a pillanatban, amikor les\u00fct\u00f6tt szemmel elmentem volna a f\u00e9r\ufb01 mellett, der\u00e9kon ragadott, \u00e9s a nyitott ajt\u00f3n \u00e1t beemelt a furgonba. Mindez egyetlen mozdulattal t\u00f6rt\u00e9nt, mintha megkoreograf\u00e1lt\u00e1k volna a jelenetet, mintha k\u00f6z\u00f6sen tanultuk volna be, hogyan hajtsuk v\u00e9gre az el\u0151\u00edrt mozdulatokat: a rettenet koreogr\u00e1\ufb01\u00e1j\u00e1t.
\nKi\u00e1ltottam? Azt hiszem, nem. \u00c9s m\u00e9gis: minden egyetlen ki\u00e1lt\u00e1s volt. Felfel\u00e9 nyomult, \u00e9s megmaradt a torkomban \u2013 n\u00e9ma \u00fcv\u00f6lt\u00e9ss\u00e9 v\u00e1ltozott. Mintha val\u00f3ra v\u00e1lt volna ama r\u00e9m\u00e1lmok egyike, amelyekben az ember ki\u00e1ltani akar, de egyetlen hang sem hallhat\u00f3, amelyekben az ember el akar rohanni, de a l\u00e1ba mintha fut\u00f3homokon mozogna.
\nV\u00e9dekeztem? Megpr\u00f3b\u00e1ltam megzavarni a t\u00f6k\u00e9letes rendez\u00e9st? Feltehet\u0151en ellen\u00e1lltam, mert m\u00e1snap egy k\u00e9k folt \u00e9ktelenkedett a szemem alatt. Az \u00fct\u00e9s okozta f\u00e1jdalomra m\u00e1snap m\u00e1r nem eml\u00e9keztem, csak a b\u00e9n\u00edt\u00f3 tehetetlens\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9re. A gyerekrabl\u00f3 k\u00f6nny\u0171szerrel elb\u00e1nt velem. \u0150 170 centi magas volt, \u00e9n mind\u00f6ssze 150. \u00c9n k\u00f6v\u00e9r voltam, \u00e9s am\u00fagy sem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben gyors, r\u00e1ad\u00e1sul a neh\u00e9z h\u00e1tizs\u00e1k akad\u00e1lyozott a szabad mozg\u00e1sban. Az eg\u00e9sz alig n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodperc alatt t\u00f6rt\u00e9nt.
\nHogy elraboltak, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg meg fogok halni, az abban a pillanatban tudatosult bennem, amikor a kocsi ajtaja becsap\u00f3dott m\u00f6g\u00f6ttem. A szemem el\u0151tt felvillantak a Jennifer temet\u00e9s\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9pek, akit janu\u00e1rban er\u0151szakoltak \u00e9s gyilkoltak meg egy aut\u00f3ban, miut\u00e1n megpr\u00f3b\u00e1lt elmenek\u00fclni. Eml\u00e9keztem a Carla \u00e9let\u00e9\u00e9rt agg\u00f3d\u00f3 sz\u00fcl\u0151k arc\u00e1ra \u2013 a kisl\u00e1nyt eszm\u00e9letlen\u00fcl haj\u00edtott\u00e1k egy t\u00f3ba, s egy h\u00e9t m\u00falva meghalt. Akkoriban sokat t\u00f6prengtem rajta, milyen lehet meghalni, \u00e9s hogy mi van a hal\u00e1l ut\u00e1n. Hogy vajon \u00e9rez-e f\u00e1jdalmat az ember r\u00f6viddel el\u0151tte, \u00e9s hogy ilyenkor val\u00f3ban l\u00e1t-e valami f\u00e9nyt.
\nA k\u00e9pek vad \u00f6sszevisszas\u00e1gban keveredtek a fejemben sz\u00e1guld\u00f3 gondolatokkal. Egy hang ezt k\u00e9rdezte: ez most t\u00e9nyleg megt\u00f6rt\u00e9nt? Velem? Micsoda ostoba gondolat, elrabolni egy gyereket, az ilyesmi soha nem m\u0171k\u00f6dik \u2013 mondta egy m\u00e1sik hang. \u00c9s mi\u00e9rt \u00e9ppen engem? Kicsi vagyok, \u00e9s k\u00f6v\u00e9r, egy\u00e1ltal\u00e1n nem illek bele egy gyerekrabl\u00f3 zs\u00e1km\u00e1nyszerz\u00e9si szok\u00e1saiba \u2013 \u00edgy k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6tt a harmadik hang. A tettes hangja h\u00fazott vissza a val\u00f3s\u00e1gba. Megparancsolta, hogy \u00fcljek le a f\u00f6ldre a csomagt\u00e9rben, \u00e9s meg se moccanjak. Rosszul j\u00e1rok, ha nem teljes\u00edtem az utas\u00edt\u00e1sait. Azzal be\u00fclt az els\u0151 \u00fcl\u00e9sre, \u00e9s elindult.
\nMivel nem volt v\u00e1laszfal a vezet\u0151f\u00fclke \u00e9s a rakod\u00f3t\u00e9r k\u00f6z\u00f6tt, h\u00e1tulr\u00f3l j\u00f3l l\u00e1thattam a f\u00e9r\ufb01t. \u00c9s azt is hallhattam, milyen hevesen \u00fcti be a sz\u00e1mokat a telefonj\u00e1ba. De nyilv\u00e1nval\u00f3an nem \u00e9rt el senkit.
\nEk\u00f6zben tov\u00e1bb zakatoltak a fejemben a k\u00e9rd\u00e9sek: \u2013 V\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat fog k\u00f6vetelni? \u00c9s ki fogja ki\ufb01zetni? Hova visz? Milyen aut\u00f3 ez? Most h\u00e1ny \u00f3ra van? \u2013 A furgon ablakai s\u00f6t\u00e9t\u00edtett \u00fcvegb\u0151l k\u00e9sz\u00fcltek, \u00edgy azt\u00e1n a padl\u00f3r\u00f3l nem l\u00e1thattam pontosan, hova megy\u00fcnk, a fejemet pedig nem mertem olyan magasra emelni, hogy kil\u00e1ssak az els\u0151 sz\u00e9lv\u00e9d\u0151n. Az \u00fat hossz\u00fanak \u00e9s c\u00e9ltalannak t\u0171nt; gyorsan elvesz\u00edtettem az id\u0151- \u00e9s t\u00e9r\u00e9rz\u00e9kemet. De a f\u00e1k koron\u00e1j\u00e1b\u00f3l \u00e9s a villanyoszlopokb\u00f3l, amelyek mellett elh\u00faztunk, olyan \u00e9rz\u00e9sem t\u00e1madt, hogy alighanem k\u00f6rbej\u00e1runk a k\u00f6rny\u00e9ken.
\nBesz\u00e9lni. Besz\u00e9lnem kell vele. De hogyan? Hogyan sz\u00f3l\u00edt meg az ember egy b\u0171n\u00f6z\u0151t? A b\u0171n\u00f6z\u0151k nem ismernek tiszteletet, az udvarias megsz\u00f3l\u00edt\u00e1si forma haszn\u00e1lhatatlannak t\u0171nt sz\u00e1momra. Akkor h\u00e1t marad a tegez\u0151d\u00e9s. Az a megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s, amely voltak\u00e9ppen azoknak volt fenntartva, akik k\u00f6zel \u00e1lltak hozz\u00e1m.
\nK\u00e9ptelens\u00e9gnek t\u0171nik, de el\u0151sz\u00f6r azt k\u00e9rdeztem t\u0151le, h\u00e1nyas l\u00e1ba van. Ezt a \u201eMegoldatlan esetek\u201d c\u00edm\u0171 t\u00e9v\u00e9sorozatb\u00f3l jegyeztem meg. Az ember legyen k\u00e9pes pontosan le\u00edrni a tettest, a legapr\u00f3bb r\u00e9szlet is fontos lehet. V\u00e1laszt nem kaptam, term\u00e9szetesen. Ehelyett durv\u00e1n r\u00e1m parancsolt, hogy maradjak nyugton, akkor semmi rossz nem t\u00f6rt\u00e9nik velem. M\u00e1ig sem tudom, honnan vettem a b\u00e1tors\u00e1got, hogy figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyjam az utas\u00edt\u00e1s\u00e1t. Tal\u00e1n mert azt gondoltam, hogy mindenk\u00e9ppen meghalok \u2013 \u00e9s enn\u00e9l nem j\u00f6het rosszabb.
\n\u2013 Most akkor meger\u0151szakolsz? \u2013 k\u00e9rdeztem.
\nEz\u00fattal v\u00e1laszolt:\u2013 Ahhoz m\u00e9g kicsi vagy. Soha nem tenn\u00e9k ilyet. \u2013 Azt\u00e1n megint telefon\u00e1lgatni kezdett, miut\u00e1n letette, azt mondta: \u2013 Most elviszlek egy erd\u0151be, \u00e9s \u00e1tadlak a t\u00f6bbieknek. Att\u00f3l kezdve semmi dolgom veled. \u2013 Ezt a mondatot t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e9s gyorsan megism\u00e9telte: \u2013 \u00c1tadlak, \u00e9s azt\u00e1n semmi dolgom veled. Soha nem l\u00e1tjuk viszont egym\u00e1st.
\nHa az volt a c\u00e9lja, hogy megr\u00e9m\u00edtsen, akkor j\u00f3l v\u00e1lasztotta meg a szavakat, hiszen a kijelent\u00e9s\u00e9t\u0151l, hogy \u00e1tad a \u201et\u00f6bbieknek\u201d, elakadt a l\u00e9legzetem, \u00e9s megdermedtem a r\u00e9m\u00fclett\u0151l. T\u00f6bb sz\u00f3 se kellett, tudtam, mire gondol: a gyermekporn\u00f3h\u00e1l\u00f3zat h\u00f3napok \u00f3ta az egyik vezet\u0151 t\u00e9ma volt a sajt\u00f3ban. A m\u00falt ny\u00e1ron nem akadt olyan h\u00e9t, amikor ne err\u0151l besz\u00e9ltek volna: az elrabolt, szexu\u00e1lisan b\u00e1ntalmazott \u00e9s k\u00f6zben le\ufb01lmezett gyerekekr\u0151l. Lelki szemeim el\u0151tt m\u00e1r pontosan l\u00e1ttam az eg\u00e9szet: egy csom\u00f3 f\u00e9r\ufb01t, akik bez\u00e1rnak egy pinc\u00e9be, \u00f6sszevissza fogdosnak, mik\u00f6zben a t\u00f6bbiek lef\u00e9nyk\u00e9pezik az eg\u00e9szet. Eddig a pillanatig szent meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem volt, hogy hamarosan meghalok. \u00c1m ami most fenyegetett, m\u00e9g a hal\u00e1ln\u00e1l is rosszabbnak t\u0171nt.
\nNem tudom, meddig tartott az \u00fat, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl meg\u00e1lltunk. A B\u00e9cs k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n nagy sz\u00e1mban tal\u00e1lhat\u00f3 feny\u0151erd\u0151k egyik\u00e9be jutottunk. Le\u00e1ll\u00edtotta a kisteheraut\u00f3t, \u00e9s megint telefon\u00e1lni kezdett. \u00dagy t\u0171nt, valami f\u00e9lresiklott. \u2013 Nem j\u00f6nnek, nincsenek itt! \u2013 \u00e1tkoz\u00f3dott maga el\u00e9. Izgatottnak, megf\u00e9leml\u00edtettnek l\u00e1tszott. De tal\u00e1n ez is csak egy tr\u00fckk volt, tal\u00e1n azt akarta, hogy ezzel mag\u00e1hoz k\u00f6ss\u00f6n, sz\u00f6vets\u00e9get alkotva a \u201et\u00f6bbiek\u201d ellen, akiknek \u00e1t kellett volna adni, \u00e9s akik most fel\u00fcltett\u00e9k. De tal\u00e1n csak az\u00e9rt tal\u00e1lta ki \u0151ket, hogy m\u00e9g jobban megf\u00e9leml\u00edtsen, m\u00e9g jobban megb\u00e9n\u00edtsa az akarater\u0151met.
\nKisz\u00e1llt \u00e9s megparancsolta, hogy egy tapodtat se mozduljak. N\u00e9m\u00e1n engedelmeskedtem. H\u00e1t Jennifer nem egy ugyanilyen aut\u00f3b\u00f3l akart elmenek\u00fclni? Hogyan pr\u00f3b\u00e1lta meg? \u00c9s mit csin\u00e1lt rosszul? Fejemben egym\u00e1st kergett\u00e9k a gondolatok. Ha nem lenne bez\u00e1rva az ajt\u00f3, tal\u00e1n f\u00e9lre tudn\u00e1m cs\u00fasztatni. \u00c9s azt\u00e1n? K\u00e9t l\u00e9p\u00e9s, \u00e9s m\u00e1ris elkap. Nem futok el\u00e9g gyorsan. R\u00e1ad\u00e1sul fogalmam sem volt r\u00f3la, melyik erd\u0151ben vagyunk, \u00e9s merrefel\u00e9 kellene menek\u00fcln\u00f6m. R\u00e1ad\u00e1sul itt vannak a \u201et\u00f6bbiek\u201d, akik elkaphatn\u00e1nak, \u00e9s akik b\u00e1rhol lehetnek. \u00c9l\u00e9nken l\u00e1ttam magam el\u0151tt, ahogy loholnak a nyomomban, elkapnak, lel\u00f6knek a f\u00f6ldre. M\u00e1r l\u00e1ttam is magam el\u0151tt a holttestemet, elkaparva egy feny\u0151 alatt.
\nA sz\u00fcleim jutottak eszembe. Any\u00e1m d\u00e9lut\u00e1n bizony\u00e1ra elmegy \u00e9rtem a napk\u00f6zibe, de az \u00fcgyeletes tan\u00e1rn\u0151 azt mondja: \u2013 De hiszen a Natascha ma egy\u00e1ltal\u00e1n nem is volt itt! \u2013 Any\u00e1m erre k\u00e9ts\u00e9gbeesik, \u00e9s nincs r\u00e1 lehet\u0151s\u00e9gem, hogy meg\u00f3vjam ett\u0151l. Majdnem meghasadt a sz\u00edvem, ha arra gondoltam, hogy elmegy a napk\u00f6zibe, \u00e9n meg nem vagyok ott.
\nUgyan mi t\u00f6rt\u00e9nhet? Ma reggel egyetlen sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, b\u00facs\u00fa puszi n\u00e9lk\u00fcl j\u00f6ttem el otthonr\u00f3l. \u201eKi tudja, l\u00e1tjuk-e m\u00e9g valaha egym\u00e1st?\u201d
\nA tettes szavait\u00f3l eszm\u00e9ltem fel: \u2013 Nem j\u00f6nnek. \u2013 Azt\u00e1n besz\u00e1llt, beind\u00edtotta a motort, \u00e9s megint elindultunk. A h\u00e1ztet\u0151kr\u0151l ez\u00fattal felismertem, melyik ir\u00e1nyba haladunk: vissza a v\u00e1ros perem\u00e9re, \u00e9s azt\u00e1n egy le\u00e1gaz\u00f3 \u00faton \u00e1t G\u00e4nserndorf ir\u00e1ny\u00e1ba.
\n\u2013 Hova megy\u00fcnk? \u2013 k\u00e9rdeztem.
\n\u2013 Strasshofba \u2013 v\u00e1laszolta \u0151szint\u00e9n.
\nMikor S\u00fcssenbrunnon \u00e1thaladtunk, elfogott valami m\u00e9lys\u00e9gesen m\u00e9ly szomor\u00fas\u00e1g. Any\u00e1m r\u00e9gi \u00fczlete mellett ment\u00fcnk el, amit nemr\u00e9g adott fel. M\u00e9g h\u00e1rom hete is itt \u00fclt d\u00e9lel\u0151tt\u00f6nk\u00e9nt az \u00edr\u00f3asztaln\u00e1l, \u00e9s a hivatalos \u00fcgyeit int\u00e9zte. Ki\u00e1ltani akartam, de csak egy csenev\u00e9sz vinnyog\u00e1s t\u00f6rt el\u0151 bel\u0151lem, amikor elhaladtunk az utca mellett, amely nagyany\u00e1m h\u00e1z\u00e1hoz vezetett. Itt t\u00f6lt\u00f6ttem gyerekkorom legszebb pillanatait.
\nAzt\u00e1n a f\u00e9r\ufb01 egy gar\u00e1zsba \u00e9rve meg\u00e1llt az aut\u00f3val. Megparancsolta, hogy maradjak fekve, azzal le\u00e1ll\u00edtotta a motort. Ut\u00e1na kisz\u00e1llt, el\u0151h\u00fazott egy k\u00e9k takar\u00f3t, r\u00e1m dobta, \u00e9s szorosan belecsavart. Alig kaptam leveg\u0151t, mik\u00f6zben k\u00f6r\u00fcl\u00f6lelt a teljes s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g. Amikor felemelt, \u00e9s kivett a kocsib\u00f3l, ak\u00e1r egy madzaggal \u00e1tk\u00f6t\u00f6tt csomagot, p\u00e1nik fogott el. Ki akartam ker\u00fclni ebb\u0151l a pokr\u00f3cb\u00f3l. \u00c9s ki kellett mennem v\u00e9c\u00e9re.
\nHangom tomp\u00e1n \u00e9s idegen\u00fcl csengett a takar\u00f3 alatt, amikor arra k\u00e9rtem, hogy tegyen le, \u00e9s engedjen ki v\u00e9c\u00e9re. Egy pillanatig habozott, azt\u00e1n kibugyol\u00e1lt a pokr\u00f3cb\u00f3l, \u00e9s egy el\u0151t\u00e9ren \u00e1t egy kis vend\u00e9gv\u00e9c\u00e9hez vezetett. A folyos\u00f3r\u00f3l r\u00f6pke pillant\u00e1st vethettem a vele hat\u00e1ros szob\u00e1ba. A berendez\u00e9s eleg\u00e1nsnak \u00e9s dr\u00e1g\u00e1nak l\u00e1tszott \u2013 sz\u00e1momra ez ism\u00e9telten meger\u0151s\u00edtette, hogy val\u00f3ban egy b\u0171n\u00f6z\u0151 \u00e1ldozata lettem, ugyanis a t\u00e9v\u00e9ben l\u00e1tott krimiben az \u00f6sszes b\u0171n\u00f6z\u0151nek nagy \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes b\u00fatorokkal berendezett h\u00e1za volt.
\nTov\u00e1bbi cikkek a t\u00e9m\u00e1ban:\u00a0Natascha Kampusch<\/a> 3096 napja k\u00f6nyv<\/a>\u00a0– Natascha Kampusch 3096 napja k\u00f6nyvben\u00a0megjelennni<\/a>\u00a0– Natasha Kapmush \u00e9lvezte a pinc\u00e9t<\/a> \u2013 18 \u00e9vig volt szexrabszolga az elrabolt l\u00e1ny<\/a>\u00a0–\u00a0Natascha Kampusch v\u00e1gyik a pinc\u00e9be<\/a>\u00a0– Natascha Priklopil rabja maradt<\/a>\u00a0– \u00d6ngyilkos lett a Natasha Kampusch \u00fcgy f\u0151nyomoz\u00f3ja<\/a>\u00a0– Szexbotr\u00e1ny, szexrabszolgak\u00e9nt tartotta l\u00e1ny\u00e1t<\/a>\u00a0– Hallott\u00e1k a meger\u0151szakolt Fritzl-l\u00e1ny sikoltoz\u00e1s\u00e1t a szomsz\u00e9dok<\/a>\u00a0– Szexrabszolgak\u00e9nt tartott\u00e1k fogva a tinil\u00e1nyt<\/a>\u00a0– Szexrabszolga volt egy magyar\u00a0l\u00e1ny<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1998. m\u00e1rcius 2-\u00e1n az iskol\u00e1ba vezet\u0151 \u00faton a t\u00edz\u00e9ves Natascha Kampuscht az akkor 35 \u00e9ves, \u00e1ll\u00e1stalan h\u00edrad\u00e1stechnikus, Wolfgang Priklopil egy feh\u00e9r furgonba tuszkolta. \u00d3r\u00e1kkal k\u00e9s\u0151bb az elrabolt kisl\u00e1ny leped\u0151be csavarva egy s\u00f6t\u00e9t pinc\u00e9ben tal\u00e1lta mag\u00e1t. Nyolc \u00e9v m\u00falva szabadult ki, a gyerekkora fogs\u00e1gban telt el. A 3096 napban Natascha el\u0151sz\u00f6r mes\u00e9li el egy k\u00f6nyvben hihetetlen … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":8,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[141,454,693,1165,1379,1680,4664,1886,2126,2263,2616,3000,4665],"class_list":["post-1221880","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-szex_porno","tag-apa-lanya","tag-csaladi-szex","tag-eroszak","tag-incest","tag-kinzas","tag-megalazas","tag-natascha-kampusch","tag-nemi-eroszak","tag-pince","tag-rablas","tag-szexrabszolga","tag-verfertozes","tag-wolfgang-priklopil"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1221880","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1221880"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1221880\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1221880"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1221880"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1221880"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}