M\u00e1r nagyon v\u00e1rtam a h\u00e9tv\u00e9g\u00e9t. Az unalmas f\u00f6ldrajz \u00f3ra v\u00e9g\u00e9t, hogy haza mehessek v\u00e9gre. Ez volt m\u00e1ra az utols\u00f3 el\u0151ad\u00e1s az egyetemen. Alb\u00e9rletben laktam ugyan, de j\u00f3l \u00e9reztem magam ott, mivel otthonosan volt berendezve. Egyik bar\u00e1tn\u0151mmel b\u00e9relt\u00fck a lak\u00e1st. Kicsi, de kellemes volt, k\u00e9t szob\u00e1val, konyh\u00e1val \u00e9s f\u00fcrd\u0151szob\u00e1val. Nem luxus lak\u00e1s, de olcs\u00f3, otthonos, \u00e9s nek\u00fcnk nem volt sok p\u00e9nz\u00fcnk. Bar\u00e1tn\u0151mmel: Anit\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen csin\u00e1ltunk mindent. A bev\u00e1s\u00e1rl\u00e1st, f\u0151z\u00e9st, takar\u00edt\u00e1st megosztottuk egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n
P\u00e9ntek d\u00e9lut\u00e1nonk\u00e9nt tartottuk rendszeresen \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00fcnket, ahol mindenki felr\u00f3hatta a m\u00e1siknak a h\u00e9ten elk\u00f6vetett hi\u00e1nyoss\u00e1gait, \u00e9s a b\u0171n\u00f6snek felelnie kellett tett\u00e9\u00e9rt. A b\u00fcntet\u00e9s nem volt kellemes.
\nEgy j\u00f3kora, lakkozott f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt hajkefe volt a f\u0151szerepl\u0151 ezeken a d\u00e9lut\u00e1nokon. Mindketten elfogadtuk a r\u00e1nk kir\u00f3tt fenekel\u00e9st; mert – b\u00e1r aznap sajg\u00f3 fen\u00e9kkel j\u00e1rtunk, s kelt\u00fcnk a lak\u00e1sban- a ver\u00e9s ut\u00e1n a h\u00e9t alatt felgy\u00fclemlett s\u00e9relmek, mintha semmiv\u00e9 foszlottak volna. Izgatottan nyitottam ki a lak\u00e1s ajtaj\u00e1t. Bel\u00e9ptem az apr\u00f3cska el\u0151szob\u00e1ba, h\u00e1tizs\u00e1komat ledobtam a cip\u0151sszekr\u00e9ny tetej\u00e9re, \u00e9s bementem a nappaliba.
\nAnita m\u00e1r ott v\u00e1rt, \u00fagy tett, mintha elm\u00e9ly\u00fclten olvasna egy \u00fajs\u00e1got. Fekete mini szokny\u00e1ban, hozz\u00e1 val\u00f3 bl\u00fazban \u00e9s fekete t\u0171sark\u00fa cip\u0151ben \u00fclt, mellette a kanap\u00e9n odak\u00e9sz\u00edtve a hajkefe.
\n– Szia, k\u00f6sz\u00f6ntem r\u00e1.
\n\u0150 ledobta az \u00fajs\u00e1got a doh\u00e1nyz\u00f3asztalra, \u00e9s mosolyogva r\u00e1m n\u00e9zett.
\n– Szia Alexa! Mikor kezdj\u00fck?
\n– Nekem nincs semmi dolgom – vontam v\u00e1llat, \u00e9s le\u00fcltem vele szemben a fotelbe.
\n– Mondod te el\u0151bb a b\u0171neimet?
\n– Ok\u00e9. Nos, h\u00e9tf\u0151n nem mosogatt\u00e1l el, kedden pedig nem mostad ki magad ut\u00e1n a k\u00e1dat. Tegnap megittad a te\u00e1mat a h\u0171t\u0151b\u0151l, \u00e9s nem hozt\u00e1l fel helyette m\u00e1sikat. \u00d6sszer\u00e1ncolta szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9t, gondolkodott, hogy van-e m\u00e9g valami, ami miatt sz\u00e1mot k\u00e9ne adnom.
\nSzerencs\u00e9re semmi m\u00e1s nem jutott esz\u00e9be, \u00fagy hogy r\u00e1m n\u00e9zett, hogy \u00e9n is mondjam el az \u00e1ltala elk\u00f6vetett v\u00e9ts\u00e9geket.
\n– Kedden, mos\u00e1s ut\u00e1n bent hagytad a ruh\u00e1kat a g\u00e9pben, \u00fagy hogy alig lehetett kivasalni \u0151ket, r\u00e1ad\u00e1sul a kedvenc bl\u00fazomat \u00f6sszemostad a fekete zokniddal. Szerd\u00e1n este m\u00e9g f\u00e9l egykor is a t\u00e9v\u00e9t b\u00e1multad, olyan hangosan, hogy alig b\u00edrtam aludni t\u0151le. Ennyi.
\n– Bocs a bl\u00faz\u00e9rt, mondta b\u0171nb\u00e1n\u00f3 arccal.
\n– Mennyit gondolt\u00e1l?
\n– \u00d6tvenet fogsz kapni a bl\u00faz miatt. (Nem akartam t\u00fal szigor\u00fa lenni, de az t\u00e9nyleg a kedvenc bl\u00fazom volt.)
\n– Rendben, b\u00f3lintott. \u00c9n huszon\u00f6t\u00f6t fogok adni neked. Szinte egyszerre \u00e1lltunk fel. Anita kez\u00e9be vette a hajkef\u00e9t, \u00e9s le\u00fclt a sarokba \u00e1ll\u00edtott sz\u00e9kre.<\/p>\n
Leh\u00faztam a bugyimat, a szokny\u00e1mat pedig felt\u0171rtem a cs\u00edp\u0151mig, majd az \u00f6l\u00e9be hasaltam. Rutinosan elhelyezkedtem, hogy a fenekem a legjobb sz\u00f6gben legyen a ver\u00e9shez, \u00e9s \u00f6sszeszor\u00edtottam a fogaimat. Alig foglaltam el poz\u00edci\u00f3mat a t\u00e9rd\u00e9n, m\u00e1r hallottam is, ahogy a kefe a leveg\u0151ben s\u00fcv\u00edt, majd \u00e9les csattan\u00e1ssal les\u00fajt a fenekemre. T\u00fczes f\u00e1jdalom villant \u00e1t rajtam, de m\u00e1r kaptam is a k\u00f6vetkez\u0151 \u00fct\u00e9st, ez\u00fattal a m\u00e1sik f\u00e9lg\u00f6mb volt a szenved\u0151 alany. Felv\u00e1ltva csattogott a kefe hol a jobb, hol a bal felemen, lassacsk\u00e1n egyetlen, t\u00fczes g\u00f6mbb\u00e9 v\u00e1ltoztatva h\u00e1ts\u00f3mat. Azt hittem, soha nem lesz v\u00e9ge, de Anita hamarosan leengedte a kef\u00e9t.
\n– Megvolt a huszon\u00f6t, paskolt r\u00e1 gyeng\u00e9den forr\u00f3, \u00e9g\u0151 fenekemre. Felt\u00e1p\u00e1szkodtam \u00f6l\u00e9b\u0151l, \u00e9s megigaz\u00edtottam a ruh\u00e1mat. Bar\u00e1tn\u0151m id\u0151k\u00f6zben felkelt a sz\u00e9kr\u0151l, \u00e9s fel\u00e9m ny\u00fajtotta a kef\u00e9t.
\nElvettem t\u0151le a feny\u00edt\u0151eszk\u00f6zt, \u00e9s elfoglaltam domin\u00e1ns helyemet. Kicsit f\u00e9szkel\u0151dtem a kem\u00e9ny f\u00e1n, pr\u00f3b\u00e1ltam \u00fagy \u00fclni, hogy sajg\u00f3 h\u00e1ts\u00f3m min\u00e9l kisebb helyen \u00e9rintkezzen a sz\u00e9kkel.
\n– Na, gyere, n\u00e9ztem Anit\u00e1ra, mikor \u00fagy \u00e9reztem, megtal\u00e1ltam a legjobb poz\u00edci\u00f3t. M\u00e1r leh\u00fazta feh\u00e9r pamut bugyij\u00e1t, \u00e9s h\u00edv\u00e1somra engedelmesen hasalt a t\u00e9rdemre. Gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dve n\u00e9ztem az \u00f6lemben fesz\u00fcl\u0151, h\u00f3feh\u00e9r, remeg\u0151 popsit. Meglend\u00edtettem a karomat, \u00e9s neki \u00e1lltam a b\u00fcntet\u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1nak.
\nA hajkefe \u00e9s Anita fenek\u00e9nek tal\u00e1lkoz\u00e1sai hangos csattan\u00e1sokkal t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k be az apr\u00f3cska szob\u00e1t, \u00e9s a h\u00f3feh\u00e9r f\u00e9lg\u00f6mb\u00f6k n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sodperc m\u00falva m\u00e1r \u00e9g\u0151v\u00f6r\u00f6sen pomp\u00e1ztak el\u0151ttem. A huszadik \u00fct\u00e9sig n\u00e9m\u00e1n t\u0171rte a feny\u00edt\u00e9st, azt\u00e1n halkan ny\u00f6sz\u00f6r\u00f6gni kezdett \u00e9s els\u00edrta mag\u00e1t. Nagyon megsajn\u00e1ltam, \u00e9s \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttem, hogy t\u00edz \u00fct\u00e9st elengedek a ver\u00e9sb\u0151l. Feneke m\u00e1r teljesen t\u00fczes volt, n\u00e9h\u00e1ny f\u00e9lre cs\u00faszott \u00fct\u00e9s pedig a combja fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n hagyta a kefe ov\u00e1lis lenyomat\u00e1t.
\n– Negyven, mondtam a f\u00f6ldre dobva a hajkef\u00e9t. Ennyi el\u00e9g lesz!
\nFelseg\u00edtettem a l\u00e1nyt, aki azonnal izz\u00f3 h\u00e1ts\u00f3j\u00e1t kezdte simogatni, \u00e9s h\u00e1l\u00e1san mosolygott r\u00e1m a k\u00f6nnyein kereszt\u00fcl.
\n– Akkor minden meg van bocs\u00e1tva? – k\u00e9rdezte.
\n– Persze, minden – \u00e1lltam fel \u00e9n is. K\u00e9t puszival k\u00f6sz\u00f6nt\u00fck meg egym\u00e1snak a ver\u00e9st. \u00c9pp vissza akartam vinni a kef\u00e9t a f\u00fcrd\u0151be, hogy j\u00f6v\u0151 p\u00e9ntekig egy pillant\u00e1st se kelljen vetn\u00fcnk r\u00e1, mikor berregett a cseng\u0151 a bej\u00e1rati ajt\u00f3n\u00e1l.
\n– V\u00e1rsz valakit, n\u00e9zett r\u00e1m Anita. Megcs\u00f3v\u00e1ltam a fejem, a kez\u00e9be nyomtam a kef\u00e9t, \u00e9s kimentem az ajt\u00f3hoz. Csod\u00e1lkozva n\u00e9ztem az ajt\u00f3ban \u00e1ll\u00f3, szigor\u00fa tekintet\u0171 n\u0151re.
\n– Tudod h\u00e1nyadika van, Alexa! – l\u00e9pett el mellettem a n\u0151, \u00e9s hat\u00e1rozott l\u00e9ptekkel elindult a nappali fel\u00e9.
\nA f\u0151b\u00e9rl\u0151nk volt. Harminc\u00f6t \u00e9v k\u00f6r\u00fcli, \u00e9s ak\u00e1r csinos is lehetetne, ha foglalkozna egy kicsit mag\u00e1val. \u00c1m ezek a sz\u00f6rny\u0171 r\u00e9gies ruh\u00e1k, a keretes szem\u00fcveg \u00e9s a szigor\u00fa kontyba t\u0171z\u00f6tt haj, j\u00f3val id\u0151sebbnek mutatt\u00e1k val\u00f3di kor\u00e1n\u00e1l. Ijedten k\u00f6vettem a szob\u00e1ba. \u00d6t\u00f6dike volt, \u00e9s nek\u00fcnk elsej\u00e9n be kellett volna fizetn\u00fcnk a lakb\u00e9rt. A n\u0151 lec\u00f6vekelt a szoba k\u00f6zep\u00e9n, \u00e9s szigor\u00faan m\u00e9regetett minket.
\n– Nos, … k\u00e9rdezte, miut\u00e1n egyik\u00fcnk sem sz\u00f3lalt meg.
\n– Tal\u00e1n nem akartok tov\u00e1bb a lak\u00e1sban maradni?
\n– Dehogynem, tal\u00e1ltam meg v\u00e9gre a hangomat. Eln\u00e9z\u00e9st, megfeledkezt\u00fcnk a hat\u00e1rid\u0151r\u0151l, de m\u00e1r hozom is a p\u00e9nzt! Berohantam a h\u00e1l\u00f3szob\u00e1ba, \u00e9s levettem a polcr\u00f3l a v\u00e9kony bor\u00edt\u00e9kot, amelyben a p\u00e9nzt gy\u0171jt\u00f6tt\u00fck a lakb\u00e9rre. Itt van, nyomtam a kez\u00e9be. Els\u00fcllyesztette a bor\u00edt\u00e9kot a retik\u00fclj\u00e9be, de nem mozdult.
\n– Ezzel m\u00e9g nincs elint\u00e9zve a dolog, mondta.
\n– M\u00e1r a m\u00falt h\u00f3napban is k\u00e9stetek, \u00e9s nekem nincs sz\u00fcks\u00e9gem ilyen megb\u00edzhatatlan b\u00e9rl\u0151kre.
\n– Ne haragudjon, sz\u00f3lalt meg Anita is. Nem fog t\u00f6bbet el\u0151fordulni.
\n– Abban biztos vagyok, mosolyodott el f\u0151b\u00e9rl\u0151nk, de valahogy nem volt megnyugtat\u00f3 ez a mosoly.. H\u00e9t v\u00e9g\u00e9ig k\u00f6lt\u00f6zzetek ki!
\n– Biztos tal\u00e1lunk valami m\u00e1s megold\u00e1st, fogtam meg karj\u00e1t. (Sehol nem tal\u00e1ltunk volna ilyen lak\u00e1st ennyi p\u00e9nz\u00e9rt, nem akartam, hogy n\u00e9h\u00e1ny nap k\u00e9s\u00e9s miatt utc\u00e1ra ker\u00fclj\u00fcnk.) M\u00e1rpedig \u0151 szem rebben\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl kidobott volna minket.
\n– Tal\u00e1n van egy megold\u00e1s, \u00e1llt meg el\u0151tt\u00fcnk. Tal\u00e1n az eszetekbe tudom v\u00e9sni, hogy mikor kell fizetni a lakb\u00e9rt. Jelent\u0151s\u00e9gteljesen v\u00e9gigm\u00e9rte Anit\u00e1t, aki m\u00e9g mindig a kez\u00e9ben szorongatta a hajkef\u00e9t, \u00e9s a tekintete meg\u00e1llapodott az eszk\u00f6z\u00f6n. Egy kiad\u00f3s ver\u00e9s tal\u00e1n elej\u00e9t veszi a tov\u00e1bbi incidenseknek!
\nNagyot nyeltem, majd Anit\u00e1ra n\u00e9ztem. S\u00e1padtan \u00e1llt, egyik kez\u00e9vel a sz\u00e9k t\u00e1ml\u00e1j\u00e1ba kapaszkodva. Nem volt v\u00e1laszt\u00e1sunk, al\u00e1 kellett vetn\u00fcnk magunkat f\u0151b\u00e9rl\u0151nk, sz\u00e1ll\u00e1sad\u00f3nk akarat\u00e1nak.
\n– Rendben, mondtam halkan, les\u00fct\u00f6tt szemmel. Bele egyezem.
\n– \u00c9s te – fordult Sarah-hoz.
\n– \u00c9n is.
\n– Akkor add sz\u00e9pen ide azt a hajkef\u00e9t! Odal\u00e9pett Anita mell\u00e9, kiv\u00e9ve kez\u00e9b\u0151l az eszk\u00f6zt. N\u00e9h\u00e1nyszor bele csapott vele tenyer\u00e9be, azut\u00e1n el\u00e9gedetten elmosolyodott.
\n– Ez j\u00f3 is lesz! Letette a fotelbe retik\u00fclj\u00e9t, \u00e9s le\u00fclt a sz\u00e9kre. Elmondom a szab\u00e1lyokat! Mindketten \u00f6tvenet fogtok kapni a meztelen feneketekre. K\u00e9t r\u00e9szletben kapj\u00e1tok a ver\u00e9st; am\u00edg az egyik\u0151t\u00f6ket fenekelem, a m\u00e1sik a sarokban \u00e1ll, felh\u00fazott szokny\u00e1val \u00e9s letolt bugyival. A ver\u00e9s ut\u00e1n mindketten k\u00f6sz\u00f6netet mondtok, \u00e9s a kis incidens el van felejtve. \u00c9rtve vagyok?
\n– Igen, mormoltuk egyszerre.
\n– Nem hallom!
\n– Igen, ism\u00e9telt\u00fck meg hangosabban.
\n– Akkor j\u00f3. Te kezded, mutatott r\u00e1m a kef\u00e9vel, te pedig \u00e1llj a sarokba! Meg\u00e1lltam a n\u0151 el\u0151tt, aki t\u00fcrelmetlen\u00fcl r\u00e1m mordult.
\n– Mire v\u00e1rsz? Bugyit letolni, szokny\u00e1t felh\u00fazni!<\/p>\n
S\u00f3hajtva engedelmeskedtem. F\u0151b\u00e9rl\u0151nk az \u00f6l\u00e9be r\u00e1ntott. Hihetetlen\u00fcl er\u0151s volt, ki sem n\u00e9ztem volna bel\u0151le.
\n– Nocsak, kuncogta el mag\u00e1t, ahogy r\u00e1pillantott v\u00f6r\u00f6sre vert h\u00e1ts\u00f3mra. L\u00e1tom, valaki m\u00e1r el\u0151k\u00e9sz\u00edtette nekem a terepet!
\nNem volt id\u0151m v\u00e1laszolni. A kefe s\u00fcv\u00edtett, majd lecsapott puc\u00e9r fenekemre. Azt hittem, menten felreped a b\u0151r\u00f6m. Hirtelen egy \u00e9les f\u00e1jdalom vill\u00e1mk\u00e9nt cik\u00e1zott v\u00e9gig rajtam. A m\u00e1sodik \u00fct\u00e9s szinte hajsz\u00e1 lpontosan ugyanott csattant, ahol az els\u0151, tov\u00e1bb fokozva ezzel a f\u00e1jdalmamat. Nem b\u00edrtam sok\u00e1ig. Hangosan k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gtem, hogy hagyja abba. \u0150 azonban egy pillanatra sem t\u00e9tov\u00e1zott. Hatalmas, er\u0151s \u00fct\u00e9sei metron\u00f3m pontoss\u00e1ggal csattantak h\u00e1ts\u00f3mon. \u00d6t\u00f6t \u00fct\u00f6tt mindig egy helyre, azt\u00e1n a m\u00e1sik f\u00e9lg\u00f6mb\u00f6t verte, majd \u00fajra visszat\u00e9rt az els\u0151h\u00f6z. Szinte el sem hittem, amikor a huszon\u00f6t\u00f6dik ut\u00e1n durv\u00e1n felr\u00e1ntott, \u00e9s a sarok fel\u00e9 pender\u00edtett. Anita nem akarta megv\u00e1ratni a n\u0151t, nem akarta m\u00e9g jobban kihozni a sodr\u00e1b\u00f3l.
\nSz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl a t\u00e9rd\u00e9re fek\u00fcdt, meztelen h\u00e1ts\u00f3j\u00e1val az \u00e9g fel\u00e9 meredve. A szokny\u00e1mat tartva \u00e1lltam a sarokban, hallgatva a k\u00f6ny\u00f6rtelen \u00fct\u00e9sek csattan\u00e1sait \u00e9s Anita jajgat\u00e1s\u00e1t. \u00dagy t\u0171nt, mintha m\u00e9g csak egy m\u00e1sodperc telt volna el az\u00f3ta, hogy fel\u00e1lltam sz\u00e1ll\u00e1sad\u00f3nk \u00f6l\u00e9b\u0151l, mikor abba maradt a ver\u00e9s, \u00e9s r\u00e1m f\u00f6rmedt:
\n– Akarsz repet\u00e1zni is? Vill\u00e1m gyorsan elfoglaltam poz\u00edci\u00f3mat a t\u00e9rd\u00e9n fek\u00fcdve, nem akartam egy \u00fajabb adagot megkock\u00e1ztatni. Azt sem tudtam, hogy a r\u00e1m v\u00e1r\u00f3 huszon\u00f6t\u00f6t hogy fogom kib\u00edrni. Nem volt id\u0151m gondolkozni rajta: a n\u0151 ugyanott folytatta a leck\u00e9ztet\u00e9semet, mint ahol abba hagyta.
\nT\u0171zv\u00f6r\u00f6s, l\u00fcktet\u0151 fenekem minden \u00fct\u00e9sbe bele vonaglott. \u00d6szt\u00f6n\u00f6sen k\u00edv\u00e1nta elker\u00fclni az elker\u00fclhetetlen, hatalmas \u00fct\u00e9seket. V\u00e1gyakozva gondoltam arra, amikor m\u00e9g Anita t\u00e1ncoltatta fenekemen a kef\u00e9t. Az \u0151 \u00fct\u00e9sei simogat\u00e1snak t\u0171ntek e mellett a ver\u00e9s mellett.
\nAzt\u00e1n ennek is v\u00e9ge lett; meggy\u00f6t\u00f6rt, izz\u00f3 h\u00e1ts\u00f3mat simogatva vissza\u00e1lltam a sarokba, \u00fcgyelve arra, hogy a szokny\u00e1t le ne engedjem. B\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem vehette volna \u00e9szre elfenekel\u0151m, m\u00e9gis f\u00e9ltem megszegni utas\u00edt\u00e1s\u00e1t. Anita is megkapta saj\u00e1t adagj\u00e1t, \u00e9s sz\u00e1ll\u00e1sad\u00f3nk utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra csatlakozott hozz\u00e1m a sarokban. Fenekel\u0151nk felemelkedett a sz\u00e9kb\u0151l, lesim\u00edtotta szokny\u00e1j\u00e1t, mely \u00f6sszegy\u0171r\u0151d\u00f6tt a fic\u00e1nkol\u00e1sunkt\u00f3l, \u00e9s el\u00e9gedetten szeml\u00e9lte munk\u00e1ja eredm\u00e9ny\u00e9t. Nem kellett sz\u00e9gyenkeznie, eln\u00e9zve Anita \u00e9g\u0151v\u00f6r\u00f6s, itt-ott lil\u00e1ba hajl\u00f3, hurk\u00e1s fenek\u00e9t, \u00e9s \u00e9rezve a t\u00fczes l\u00fcktet\u00e9st a saj\u00e1t h\u00e1ts\u00f3mban. Be kellett l\u00e1tnom, alaposan v\u00e9gezte leck\u00e9ztet\u00e9s\u00fcnket.
\n– M\u00e1r csak egy kis apr\u00f3s\u00e1g van h\u00e1tra, mosolygott, azt\u00e1n m\u00e1r magatokra is hagylak benneteket. A bocs\u00e1nat k\u00e9r\u00e9s!<\/p>\n
Nem el\u00e9g, hogy \u00edgy elvert, m\u00e9g k\u00f6sz\u00f6njem is meg neki? Nem sok kedvem volt a dologhoz, de t\u00fal kellett esni rajta.
\n– K\u00f6sz\u00f6nj\u00fck, hogy eml\u00e9keztetett minket a hat\u00e1rid\u0151re asszonyom! Nem tudom, mennyire voltam meggy\u0151z\u0151, de nem sz\u00f3lt semmit. Anita is megk\u00f6sz\u00f6nte a ver\u00e9st.
\n– Tov\u00e1bbi j\u00f3 sz\u00f3rakoz\u00e1st, l\u00e1nyok, vette v\u00e1ll\u00e1ra a retik\u00fclt, \u00e9s kiment a szob\u00e1b\u00f3l. Tal\u00e1lkozunk elsej\u00e9n!
\nMegv\u00e1rtuk, m\u00edg becsuk\u00f3dik m\u00f6g\u00f6tte a bej\u00e1rati ajt\u00f3, \u00e9s csak akkor mert\u00fcnk kimozdulni a sarokb\u00f3l.
\n– A szem\u00e9t, sziszegte Anita fenek\u00e9t simogatva.
\n– Nem gondoltam volna, hogy k\u00e9pes lesz \u00edgy elverni, mondtam \u00e9n is, miut\u00e1n egy piperet\u00fck\u00f6r seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel szemre v\u00e9teleztem fenekem \u00e1llapot\u00e1t. Nem sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt Anit\u00e1\u00e9t\u00f3l.
\n– Hozok borogat\u00e1st s\u00f3hajtott Anita, \u00e9s elt\u0171nt a f\u00fcrd\u0151szob\u00e1ban. Hamarosan k\u00e9t bevizezett t\u00f6r\u00f6lk\u00f6z\u0151vel t\u00e9rt vissza.
\nLehasaltunk a kanap\u00e9ra, \u00e9s r\u00e1tett\u00fck a ruh\u00e1kat fenek\u00fcnkre. Megr\u00e1zk\u00f3dtam, amint a j\u00e9ghideg ruha hozz\u00e1\u00e9rt hurk\u00e1s popsimhoz, de j\u00f3l es\u0151en csillap\u00edtotta a l\u00e1ngol\u00f3 f\u00e1jdalmat. \u00d6sszen\u00e9zt\u00fcnk, \u00e9s mindketten elnevett\u00fck magunkat. Onnan kezdve mindig id\u0151ben fizett\u00fck a lakb\u00e9rt, b\u00e1r tudtuk, hogy sz\u00e1ll\u00e1sad\u00f3nk sz\u00edvesebben t\u00e1ncoltatta volna a hajkef\u00e9t h\u00e1ts\u00f3nkon.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
M\u00e1r nagyon v\u00e1rtam a h\u00e9tv\u00e9g\u00e9t. Az unalmas f\u00f6ldrajz \u00f3ra v\u00e9g\u00e9t, hogy haza mehessek v\u00e9gre. Ez volt m\u00e1ra az utols\u00f3 el\u0151ad\u00e1s az egyetemen. Alb\u00e9rletben laktam ugyan, de j\u00f3l \u00e9reztem magam ott, mivel otthonosan volt berendezve. Egyik bar\u00e1tn\u0151mmel b\u00e9relt\u00fck a lak\u00e1st. Kicsi, de kellemes volt, k\u00e9t szob\u00e1val, konyh\u00e1val \u00e9s f\u00fcrd\u0151szob\u00e1val. Nem luxus lak\u00e1s, de olcs\u00f3, otthonos, \u00e9s … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":16,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15],"tags":[56,2936,220,296,568,735,1373,1443,1673,1676,1679,1791,1793,2023,2097,2410,2482,2480,2539,2674,2933],"class_list":["post-1979","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tortenetek","tag-alazat","tag-urno","tag-bdsm","tag-bizarr","tag-domina","tag-fajdalom","tag-kinoz","tag-korbacs","tag-mazo","tag-mazoshista","tag-megalaz","tag-miss","tag-mistress","tag-ostor","tag-perverz","tag-sm","tag-szado","tag-szadista","tag-szex","tag-szolga","tag-uralkodik"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1979","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/users\/16"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1979"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1979\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1979"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1979"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/s1ex.com\/sex\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1979"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}