![\"\"](\"http:\/\/www.mult-kor.hu\/image\/article\/main\/.cut-460x310\/22353.jpg\")
A jelens\u00e9g a term\u00e9szet- \u00e9s magatart\u00e1s tudom\u00e1nyok f\u00e9ny\u00e9ben, a kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1ny \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9s erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se.\nA mai sz\u00f3haszn\u00e1lat k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tesz a homoszexu\u00e1lis cselekedet (viselked\u00e9s) \u00e9s orient\u00e1ci\u00f3 (a homoszexualit\u00e1s) k\u00f6z\u00f6tt. Az els\u0151 sz\u00f3 olyan szexu\u00e1lis kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9shez (orgazmushoz) vezet\u0151 cselekm\u00e9nyt jelent, melyet azonos nem\u0171 szem\u00e9lyek v\u00e9geznek egym\u00e1ssal. \u00c1ltal\u00e1nosan elterjedt az a feltev\u00e9s, hogy az orient\u00e1ci\u00f3, a ” homoszexualit\u00e1s ” is hasonl\u00f3an mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 kifejez\u00e9s, mely k\u00f6nnyen azonos\u00edthat\u00f3 magatart\u00e1sm\u00f3dot, alap-be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1got jel\u00f6l meg. A val\u00f3s\u00e1g nem ilyen egyszer\u0171. A k\u00f6zk\u00e9zen forg\u00f3 meghat\u00e1roz\u00e1sok ugyanis nem egy esetben nemcsak tudom\u00e1nyos megfigyel\u00e9seken alapulnak, hanem t\u00fckr\u00f6zik a megfigyel\u0151 el\u0151feltev\u00e9seit is. A kifejez\u00e9s kor\u00e1nt sem egy\u00e9rtelm\u0171. \u00d6r\u00f6k\u00f6lt vagy sz\u00fclet\u00e9s ut\u00e1n kialakult, esetleg kialak\u00edtott magatart\u00e1sm\u00f3dot jel\u00f6l, mely az azonos nem\u0171 szem\u00e9ly ir\u00e1nti domin\u00e1l\u00f3, vagy hosszabb-r\u00f6videbb ideig tart\u00f3 szexu\u00e1lis vonzalomban nyilv\u00e1nul meg. Kor\u00e1bban psychopatol\u00f3giai jelens\u00e9gnek tekintett\u00e9k, napjainkban azonban \u00e1ltal\u00e1ban a szexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 v\u00e1ltozat\u00e1nak v\u00e9lik, amely genetikus, a terhess\u00e9g alatt vagy k\u00e9s\u0151bb, az ideg- vagy hormonrendszer fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben kialakult elt\u00e9r\u00e9sekkel, esetleg a korai gyermekkorban, vagy a k\u00e9s\u0151bbi t\u00e1rsadalmi \u00e9letben szerzett tapasztalatokkal magyar\u00e1zhat\u00f3. Az eddig felsorolt t\u00e9nyez\u0151k szerep\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a jelens\u00e9g gy\u00f6ker\u00e9nek magyar\u00e1zat\u00e1ban nincsen \u00f6sszhang, kiv\u00e9ve azt a „biztosnak tartott” meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st, hogy ez a norm\u00e1lis szexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 vari\u00e1nsa csup\u00e1n , \u00e9s nem perverzi\u00f3, nem is rendelleness\u00e9g, vagy t\u00e1rsadalmi \u00e9rtelemben vett devi\u00e1ci\u00f3.
\nA homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3t sem, a zsid\u00f3-kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1ny sem, a klasszikus vil\u00e1g sem a k\u00f6z\u00e9pkor nem ismerte, noha a „fi\u00fabar\u00e1ts\u00e1g” (pederastia) \u00e9s a homoszexu\u00e1lis prostit\u00faci\u00f3 elterjedt jelens\u00e9g volt a g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai vil\u00e1gban. A homoszexu\u00e1lis cselekedetet megjel\u00f6l\u0151 kifejez\u00e9sekkel ellent\u00e9tben az orient\u00e1ci\u00f3t jelent\u0151 sz\u00f3 sem a h\u00e9ber, sem a g\u00f6r\u00f6g, sem pedig a latin nyelvben nem tal\u00e1lhat\u00f3. A zsid\u00f3 \u00e9s a kereszt\u00e9ny erk\u00f6lcshagyom\u00e1ny mindig el\u00edt\u00e9lte a cselekedetet, de nem egyenl\u0151 szigorral, \u00e9s nem is mindig ugyanazzal a megokol\u00e1ssal. A kereszt\u00e9ny vil\u00e1g jogrendszere b\u00fcntette is a 19. sz\u00e1zadig. Legt\u00f6bb nyugati joghat\u00f3s\u00e1g csak a huszadik sz\u00e1zadban hat\u00e1lytalan\u00edtotta az idevonatkoz\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyes szankci\u00f3kat.
\nA homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 \u00e9s cselekedet megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se a modern magatart\u00e1studom\u00e1ny kezdet\u00e9re, mintegy sz\u00e1z \u00e9vre megy vissza csup\u00e1n. A ” homosexualit\u00e4t ” kifejez\u00e9s el\u0151sz\u00f6r egy 1869-ben, Lipcs\u00e9ben kiadott n\u00e9metnyelv\u0171 nyomtatv\u00e1nyban l\u00e1tott napvil\u00e1got; k\u00e9t \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb bejutott az angol nyelvbe is. Az orvos- \u00e9s magatart\u00e1studom\u00e1ny ekkor kezdett foglalkozni az orient\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s azt elmebetegs\u00e9gnek, pontosabban a paranoia \u00e9s tudathasad\u00e1s patologikus megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak tekintette. Ez a v\u00e9lem\u00e9ny, \u00e9s a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sok agressz\u00edv alkalmaz\u00e1sa l\u00e9nyeg\u00e9ben nem v\u00e1ltozott az 1940-es \u00e9vekig. A Changing Our Minds (Elm\u00e9nk Megv\u00e1ltoztat\u00e1sa) c\u00edm\u0171 dokumentumfilm tan\u00fas\u00e1ga szerint, amit James Harrison k\u00e9sz\u00edtett 1992-ben, \u00f6sztrog\u00e9n injekci\u00f3, m\u00e9hmetsz\u00e9s, lobot\u00f3mia, elektokonvulzi\u00f3s kezel\u00e9s valamint a kasztr\u00e1ci\u00f3 is szerepelt az elj\u00e1r\u00e1sm\u00f3dok k\u00f6z\u00f6tt, melyek szinte mindig sikertelennek bizonyultak. Csak Alfr\u00e9d Kinseynek \u00e9s t\u00e1rsainak kutat\u00e1sai v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg ezt a felfog\u00e1st 1948 ut\u00e1n. Felm\u00e9r\u00e9seik az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb m\u00e1s orsz\u00e1gokban is, ism\u00e9telten azt mutatt\u00e1k, hogy a f\u00e9rfi lak\u00f3ss\u00e1g 10%-\u00e1nak pubert\u00e1s ut\u00e1ni szexu\u00e1lis \u00e9let\u00e9t homoszexu\u00e1lis hajlam domin\u00e1lja legal\u00e1bb h\u00e1rom \u00e9vig, \u00e9s 4%-uk eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9re megtartja azt. M\u00e1r Kinsey adatai is utaltak arra, hogy n\u0151k eset\u00e9ben j\u00f3val ritk\u00e1bban fordul el\u0151, mintegy fele a f\u00e9rfiak k\u00f6z\u00f6tti jelens\u00e9gnek. Ezeket az adatokat csak az elm\u00falt \u00f6t \u00e9v \u00fajabb \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3bb m\u00f3dszerekkel v\u00e9grehajtott felm\u00e9r\u00e9sei v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg, l\u00e9nyegesen cs\u00f6kkentve a jelens\u00e9g gyakoris\u00e1g\u00e1t.
\nKinsey kutat\u00e1sai a ter\u00e1pia sikertelens\u00e9g\u00e9t is bizony\u00edtott\u00e1k, legal\u00e1bb is abban az \u00e9rtelemben, hogy az \u00e1lland\u00f3 jelleg\u0171 homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 nem v\u00e1ltozott meg m\u00e9g akkor sem, ha a p\u00e1ciens heteroszexu\u00e1lis kapcsolatba l\u00e9pett [. A homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 pszichopatol\u00f3giai profij\u00e1t sem siker\u00fclt \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani. Evelin Hooker 1956-ban olyan harminc homoszexu\u00e1lis \u00e9s harminc heteroszexu\u00e1lis fiatalember profilj\u00e1t \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze, akik soha sem vettek r\u00e9szt pszichoter\u00e1pi\u00e1ban. A vizsg\u00e1lat anyag\u00e1nak ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t h\u00e1rom szakemberre b\u00edzta, akik sem a vizsg\u00e1lt szem\u00e9lyeket, sem szexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3jukat nem tudt\u00e1k azonos\u00edtani. A ki\u00e9rt\u00e9kel\u0151k az anyag feldolgoz\u00e1sa ut\u00e1n sem tudt\u00e1k megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a homo- \u00e9s heteroszexu\u00e1lis r\u00e9sztvev\u0151ket. A norm\u00e1lis \u00e9s patologikus saj\u00e1ts\u00e1gok egyenl\u0151 ar\u00e1nyban mutatkoztak mindk\u00e9t csoport profilj\u00e1n. Ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st ism\u00e9telten igazolt\u00e1k m\u00e1s vizsg\u00e1latok is.
\nEz\u00e9rt 1973-ban az Amerikai Pszichi\u00e1terek T\u00e1rsulata \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy a jelens\u00e9get nem lehet betegs\u00e9gnek tekinteni. Jelenleg ez a vil\u00e1gszerte elfogadott „hivatalos” szakfelfog\u00e1s. A ter\u00e1pi\u00e1r\u00f3l ugyan nem mondtak le, de ez manaps\u00e1g rendszerint azt jelenti, hogy az orient\u00e1ci\u00f3 felismer\u00e9s\u00e9ben, annak elfogad\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s abban adnak seg\u00edts\u00e9get, hogy hogyan \u00e9lhetnek „eg\u00e9szs\u00e9ges” \u00e9s megel\u00e9gedett \u00e9letet a saj\u00e1t nem\u00fck tagjaival kialak\u00edtott kapcsolat keretei k\u00f6z\u00f6tt.M\u00e1s sz\u00f3val, a homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 okozta szorong\u00e1s \u00e9s stressz (homosexual orientation distress) lelki betegs\u00e9gg\u00e9, a cselekedetre vonatkoz\u00f3 negat\u00edv erk\u00f6lcsi \u00edt\u00e9let pedig „fel nem ismert homof\u00f3bi\u00e1v\u00e1” v\u00e1lt. Manaps\u00e1g ezeknek „kezel\u00e9s\u00e9t” tekinti feladat\u00e1nak a magatart\u00e1studom\u00e1ny. Olyan v\u00e9lem\u00e9nyt is lehet hallani, amely megtiltan\u00e1 a ter\u00e1pi\u00e1t minden olyan esetben, amikor az orient\u00e1ci\u00f3 megv\u00e1ltoztat\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l ig\u00e9nylik azt.
\nAz erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9snek figyelembe kell vennie a biol\u00f3gia , a genetika \u00e9s, a magatart\u00e1studom\u00e1nyok ter\u00fclet\u00e9n kialakult v\u00e9lem\u00e9nyeket is. Ez\u00e9rt r\u00f6viden \u00f6ssze kell \u00e1ll\u00edtanunk azt a k\u00e9pet, melyet ezek a tudom\u00e1ny\u00e1gak adnak a jelens\u00e9gr\u0151l, v\u00e1laszt keresve a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekre: 1. abnorm\u00e1lisnak, vagy patologikusnak tekinthet\u0151-e, \u00e9s 2. az emberi szabads\u00e1gt\u00f3l f\u00fcggetlen meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151kben gy\u00f6kerezik-e az orient\u00e1ci\u00f3, 3. lehets\u00e9ges-e annak megv\u00e1ltoztat\u00e1sa, „gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sa,” \u00e9s v\u00e9g\u00fcl 4. a pszichol\u00f3giai „eg\u00e9szs\u00e9ghez” sz\u00fcks\u00e9ges-e a szexualit\u00e1s erotikus cselekedetekben kifejezett megnyilv\u00e1nul\u00e1sa?
\nA homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 alatt, a jelens\u00e9g bizonyos m\u00e9rt\u00e9k\u0171 lesz\u0171k\u00edt\u00e9s\u00e9vel, az azonos nem\u0171 szem\u00e9lyek fel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 tart\u00f3s erotikus \u00e9s \u00e9rzelmi vonzalmat \u00e9rtj\u00fck; amint a bevezet\u0151ben m\u00e1r meghat\u00e1roztuk, a homoszexu\u00e1lis cselekedetet pedig olyan szexu\u00e1lis kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9shez (orgazmushoz) vezet\u0151 cselekm\u00e9nyt jelent, melyet azonos nem\u0171 szem\u00e9lyek v\u00e9geznek egym\u00e1ssal. Ismert az a t\u00e9ny, hogy az ember k\u00e9pes homoszexu\u00e1lis cselekedet v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ra an\u00e9lk\u00fcl, hogy ilyen be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1ggal rendelkezne, \u00e9s a be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1ggal sem j\u00e1r egy\u00fctt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en annak erotikus cselekedetekben kifejezett megnyilv\u00e1nul\u00e1sa. Nem k\u00f6nny\u0171 feladat teh\u00e1t sem a cselekedetek, sem az orient\u00e1ci\u00f3 kategorikus meghat\u00e1roz\u00e1sa; ezeket ugyanis sokszor a fekete-feh\u00e9r, a homo- vagy heteroszexu\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9s helyett a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tti sk\u00e1l\u00e1n lehet csak megjel\u00f6lni. Mindez nagyon megnehez\u00edti a statisztikai m\u00f3dszerekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 t\u00e9nymeg\u00e1llap\u00edt\u00e1st.
\nAz a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, hogy az orient\u00e1ci\u00f3 nem tekinthet\u0151 betegs\u00e9gnek \u00f6nmag\u00e1ban nem ad magyar\u00e1zatot sem l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9re, sem a l\u00e9trehoz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k mivolt\u00e1ra. Ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre a biol\u00f3gia \u00e9s a genetika ter\u00fclet\u00e9n kell el\u0151sz\u00f6r v\u00e1laszt keresni. A biol\u00f3giai abnormalit\u00e1s egyik r\u00e9gebbi \u00e9rve az volt, hogy az orient\u00e1ci\u00f3 kiz\u00e1rja, vagy jelent\u0151sen cs\u00f6kkenti a reprodukci\u00f3ban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telt. Manaps\u00e1g azonban a szociobiol\u00f3gia ezt a t\u00e9nyt el\u0151nynek tekinti. T\u00faln\u00e9pesed\u00e9s eset\u00e9n a faj el\u0151ny\u00e9re szolg\u00e1l az, ha egyes csoportjai, p\u00e9ld\u00e1ul a homoszexu\u00e1lisok, nem szaporodnak. Ezt a jelens\u00e9get meg lehet tal\u00e1lni az \u00e1llatvil\u00e1gban is, amikor \u00e9letter\u00fck jelent\u0151sen lesz\u0171k\u00fcl.
\n1. Patk\u00e1nyokon v\u00e9grehajtott k\u00eds\u00e9rletek a hatvanas \u00e9vekben azt sejtett\u00e9k, hogy endokrinol\u00f3giai magyar\u00e1zata van a jelens\u00e9gnek. A kutat\u00f3k abb\u00f3l a feltev\u00e9sb\u0151l indultak ki, hogy a h\u00edm \u00e9s n\u0151st\u00e9ny agyrendszer azonos. A hetvenes \u00e9vekre azonban bebizonyosodott, hogy a h\u00edm patk\u00e1nyok agyrendszer\u00e9ben szexualit\u00e1sukra jellemz\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vannak, melynek kialakul\u00e1s\u00e1hoz a h\u00edmeknek \u00e9let\u00fck els\u0151 \u00f6t napj\u00e1ban megfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 tesztoszteron hormonra van sz\u00fcks\u00e9ge. Ennek hi\u00e1ny\u00e1ban n\u0151st\u00e9ny aggyal n\u0151nek fel a genetikusan h\u00edm \u00e1llatok, aminek k\u00f6vetkezm\u00e9nye viselked\u00e9s\u00fck\u00f6n is kimutathat\u00f3. M\u00e1s sz\u00f3val, a n\u0151st\u00e9nyagy a patk\u00e1nyfejl\u0151d\u00e9s alapterm\u00e9ke, a h\u00edmagyat meghat\u00e1roz\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez saj\u00e1tos hormonhat\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g. A hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re a szexualit\u00e1sra jellemz\u0151 k\u00e9t struktur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get is kimutattak a patk\u00e1nyagyban, pontosabban a hipotalamuszban. Kider\u00fclt, hogy az agysejtek \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s\u00e9t t\u00f6bb szinaptikus membr\u00e1n biztos\u00edtja a n\u0151st\u00e9nyagyban, \u00e9s a hipotalamusz egy sejtcsoportja szemmel l\u00e1that\u00f3an nagyobb a h\u00edm agy\u00e1ban. Ezt felfedez\u0151je, Roger Gorski „a szexu\u00e1lisan dimorfikus magnak” (sexually dimorphic nucleus) nevezte el.
\n2. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven bel\u00fcl hasonl\u00f3 morfol\u00f3giai elt\u00e9r\u00e9seket az emberi agyban is tal\u00e1ltak. 1982-ben Christine de Lacoste-Utamsing \u00e9s Ralph Holloway meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy az agy hemiszf\u00e9r\u00e1it \u00f6sszek\u00f6t\u0151 „corpus callosum” egy r\u00e9sze, a „splenium”, szemmel l\u00e1that\u00f3an nagyobb a n\u0151i agyban. Noha ezt a felfedez\u00e9st m\u00e1sok kutat\u00e1sai nem er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg m\u00e9gis \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott\u00e1 v\u00e1lt. Egy holland kutat\u00f3, Dick Swaab, a szexu\u00e1lisan dimorfikus mag emberi v\u00e1ltozat\u00e1t is megtal\u00e1lta. Ugyanez a kutat\u00f3 1990-ben azt is meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy ez az \u00fagy nevezett „suprachiasmatic nucleus” majdnem k\u00e9tszer akkora homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiakban, mint heteroszexu\u00e1lis t\u00e1rsaikban. Ez volt feltehet\u0151en a szexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 els\u0151 anat\u00f3miai jele. Ez a szerv azonban nem a szexu\u00e1lis funkci\u00f3kat szab\u00e1lyozza, teh\u00e1t a felfedezett k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get nem oknak, hanem okozatnak kellett tekinteni.
\nSimon LeVay, a k\u00e9rd\u00e9s legismertebb kutat\u00f3ja, ez\u00e9rt a hipotalamusz el\u00fcls\u0151 lebeny\u00e9ben, melynek t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a szexu\u00e1lis magatart\u00e1s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban is szerepe van, n\u00e9gy idegsejt csoportot vett tov\u00e1bbi vizsg\u00e1lat al\u00e1 (k\u00f6t\u0151sz\u00f6veti csom\u00f3k, INAH 1, 2, 3, 4). Ezek k\u00f6z\u00fcl a m\u00e1sodik \u00e9s harmadik a f\u00e9rfiak agy\u00e1ban l\u00e9nyegesen nagyobb, mint a n\u0151i agyban, gombost\u0171 fej nagys\u00e1g\u00faak. Boncol\u00e1si vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n \u00fagy tal\u00e1lta azonban, hogy ez a k\u00e9t sejtcsoport homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak agy\u00e1ban csak akkora, mint a heteroszexu\u00e1lis n\u0151k\u00e9ben. Leszbi\u00e1nus n\u0151k agysz\u00f6vete nem \u00e1llt rendelkez\u00e9s\u00e9re. Ebb\u0151l arra k\u00f6vetkeztetett, hogy a magatart\u00e1sbeli elt\u00e9r\u00e9s biol\u00f3giai eszk\u00f6z\u00f6kkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 vizsg\u00e1lata lehets\u00e9ges, noha ezt nem szabad \u00e9lesen sz\u00e9tv\u00e1lasztani a pszichol\u00f3giai vizsg\u00e1latokt\u00f3l. V\u00e9lem\u00e9nye szerint ugyanis az emberi magatart\u00e1s biol\u00f3giailag \u00e9s kultur\u00e1lisan meghat\u00e1rozott t\u00e9nyez\u0151it ugyanaz az agy r\u00f6gz\u00edti. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g csup\u00e1n a kutat\u00e1s m\u00f3dszer\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3, az egyik, a molekul\u00e1ris szinten zajlik, a m\u00e1sik pedig a tudatos vagy tudat alatti magatart\u00e1s szintj\u00e9n. Az 1991-ben k\u00f6zz\u00e9tett vizsg\u00e1latainak eredm\u00e9nye m\u00e9g vitatott; elismert m\u00f3dszertani fogyat\u00e9koss\u00e1gai is voltak tanulm\u00e1ny\u00e1nak. A holttestb\u0151l vett sz\u00f6vettani meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok sem mindig \u00e9rv\u00e9nyesek egy\u00e9rtelm\u0171en az \u00e9l\u0151 szervezetre. Jelenleg \u0151 a corpus callosum szexualit\u00e1sra jellemz\u0151 morfol\u00f3giai saj\u00e1toss\u00e1gaival foglalkozik. Ha meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9nyt szereznek is, a levonhat\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyek csak r\u00e9szeredm\u00e9nynek tekinthet\u0151k. Anat\u00f3mia nem k\u00f3rtan, morfol\u00f3giai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek a szexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyei is lehetnek, de ebben az esetben is jelzik a m\u00e9lyebb szinten folytatand\u00f3 kutat\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1t. Ez jelenleg a hormonrendszer \u00e9s a genetika ter\u00fclet\u00e9n zajlik.
\nM\u00e1s neurofiziol\u00f3giai vizsg\u00e1latokb\u00f3l az is kider\u00edtett\u00e9k, hogy am\u00edg heteroszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak eset\u00e9ben a bal agyf\u00e9lteke domin\u00e1l, homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiakra a k\u00e9t f\u00e9lteke egyenrang\u00fabb \u00e9s kiegyens\u00falyozottabb m\u0171k\u00f6d\u00e9se jellemz\u0151. Ennek ok\u00e1t, a f\u00e9ltek\u00e9ket \u00f6sszek\u00f6t\u0151 k\u00e9rges test, a corpus callosum m\u00e1r eml\u00edtett k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9ben tal\u00e1lj\u00e1k. Ez homoszexu\u00e1lisok eset\u00e9ben mintegy 34%-kal t\u00f6bb idegrostot foglal mag\u00e1ban, a n\u0151kh\u00f6z hasonl\u00f3an lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve a k\u00e9t f\u00e9lteke intenz\u00edvebb egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A f\u00e9rfi-n\u0151i gondolkod\u00e1sm\u00f3d jellegzetes saj\u00e1toss\u00e1gai is megv\u00e1ltoznak. A n\u0151kre jobb verbalit\u00e1s, a f\u00e9rfiakra jobb t\u00e9rbeli t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g jellemz\u0151. Homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak eset\u00e9ben azonban a verbalit\u00e1s jobb a t\u00e9rbeli t\u00e1j\u00e9koz\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g rosszabb heteroszexu\u00e1lis t\u00e1rsaikhoz viszony\u00edtva. Leszbi\u00e1nus n\u0151k eset\u00e9ben viszont pont ennek ellenkez\u0151je mutatkozik. A homoszexu\u00e1lis agy teh\u00e1t mintegy \u00e1tmenetet k\u00e9pez a heteroszexualit\u00e1sra jellemz\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tt.
\n3. A tesztoszteronnal injekt\u00e1lt n\u0151st\u00e9ny patk\u00e1ny h\u00edm m\u00f3dj\u00e1ra k\u00f6zel\u00edti meg a n\u0151st\u00e9nyt \u00e9s az \u00f6sztrog\u00e9nnel injekt\u00e1lt kasztr\u00e1lt h\u00edm n\u0151st\u00e9nyk\u00e9nt viselkedik a norm\u00e1lis h\u00edmmel szemben. Ezeknek a megfigyel\u00e9seknek a birtok\u00e1ban a hetvenes \u00e9vekben felmer\u00fclt az a feltev\u00e9s, hogy a homoszexu\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g pszeudo hermaphroditizmusnak tekinthet\u0151. Ezek a szem\u00e9lyek f\u00e9rfi testtel de agyukban n\u0151i szexu\u00e1lis magatart\u00e1st okoz\u00f3 idegk\u00f6zponttal rendelkezn\u00e9nek, melynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben alacsonyabb tesztoszteron \u00e9s magasabb \u00f6sztrog\u00e9n szint lenne a v\u00e9rrendszer\u00fckben, \u00e9s ez okozn\u00e1 a magatart\u00e1sbeli elt\u00e9r\u00e9seket. Ilyen hormon\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket azonban a vizsg\u00e1latok nem tudtak felmutatni homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiakban.
\nA sz\u00fclet\u00e9s el\u0151tti hormont\u00falteng\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge volt a k\u00f6vetkez\u0151 feltev\u00e9s. K\u00f6zvetlen k\u00eds\u00e9rleti \u00e9s megfigyel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gek h\u00edj\u00e1n a kongenit\u00e1lis mell\u00e9kvese nagyobbod\u00e1s (congenital adrenal hiperplasia) vizsg\u00e1lata szolg\u00e1ltatta ehhez az alapot. Ebben az \u00e1llapotban egy enzim hiba miatt a magzat mell\u00e9kves\u00e9je nem cortisolt termel, hanem androg\u00e9n hormonokat, melyek az egy\u00e9n m\u00e1sodlagos maszkulinit\u00e1s\u00e1t hat\u00e1rozz\u00e1k meg. Mivel a sz\u00fcks\u00e9ges enzim hi\u00e1ny\u00e1ban az agy nem \u00e1ll\u00edtja le ezt a folyamatot, a magzatban androg\u00e9n t\u00falteng\u00e9s j\u00f6n l\u00e9tre, \u00e9s a megsz\u00fcletett le\u00e1nygyermeknek a n\u0151i nemi szervek mellett h\u00edmvessz\u0151je is lesz. Ezen seb\u00e9szeti elj\u00e1r\u00e1ssal seg\u00edteni lehet, de a hormont\u00falteng\u00e9s agyra gyakorolt felt\u00e9telezett hat\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben az \u00edgy sz\u00fcletetett n\u0151k 37%-a leszbi\u00e1nus vagy biszexu\u00e1lis magatart\u00e1st tan\u00fas\u00edt, az akkor \u00e1tlagosnak v\u00e9lt 2-4%-kal szemben. Ezt \u00e1llap\u00edtotta meg 1984-ben John Money, a Johns Hopkins Egyetem szexualit\u00e1s kutat\u00f3ja. Ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st azonban nem tartj\u00e1k \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9ny\u0171nek a mai napig sem. Ha a sz\u00fclet\u00e9s el\u0151tti hormont\u00falteng\u00e9s te\u00f3ri\u00e1ja helyes lenne, akkor a homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3val rendelkez\u0151 f\u00e9rfiak k\u00f6z\u00f6tt is nagyobb ar\u00e1nyban tal\u00e1ln\u00e1nak endokrin\u00e1lis zavarokat \u00e9s ivarszervi elv\u00e1ltoz\u00e1sokat, ennek azonban semmi jele sincsen. Heino Meyer Bahlbung 1990-ben \u00f6sszes\u00edtette ezeket a kutat\u00e1sokat \u00e9s a legt\u00f6bb vizsg\u00e1latot m\u00f3dszertanilag megb\u00edzhatatlannak tal\u00e1lta. Meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saik alternat\u00edv \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t teh\u00e1t nem lehet kiz\u00e1rni, mondta. Ennek ellen\u00e9re v\u00e9lem\u00e9nye szerint az endokrinol\u00f3giai vizsg\u00e1latok lehet\u0151s\u00e9gei m\u00e9g nem z\u00e1rultak le
\n4. Ha a szexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ban hormon\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151k is szerepet kapnak, mi befoly\u00e1solja a hormonokat? Erre a k\u00e9rd\u00e9sre a genetikus szinten v\u00e9gzett kutat\u00e1sokban kell keresni a v\u00e1laszt. A hatvanas \u00e9vek \u00f3ta ismert jelens\u00e9g a dorzofilia r\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1ssal l\u00e9trehozott mut\u00e1nsa, az a h\u00edm muslinca, mely h\u00edmekkel igyekszik szexu\u00e1lis kapcsolatot teremteni. Egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb Jeffrey Hall, a Brandeis Egyetem kutat\u00f3ja meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy ezek a mut\u00e1nsok h\u00edm \u00e9s n\u0151nem\u0171 muslinc\u00e1k fel\u00e9 egyar\u00e1nt mutatj\u00e1k a „szexu\u00e1lis vonzalom” jeleit, azt, hogy k\u00f6z\u00f6s\u00fcln\u00e9nek vel\u00fck; \u00e9s el is fogadj\u00e1k m\u00e1s h\u00edmek k\u00f6zeled\u00e9s\u00e9t, amit a norm\u00e1lis h\u00edmek visszautas\u00edtanak. Ez a jelens\u00e9g t\u00f6bb sz\u00e1z gener\u00e1ci\u00f3n kereszt\u00fcl is kimutathat\u00f3, noha a reprodukci\u00f3ban nem vesznek r\u00e9szt. Egy recessz\u00edv genetikus rendelleness\u00e9g \u00e1t\u00f6r\u00f6kl\u00e9s\u00e9nek produktumai ezek a rovarok. Amikor a fogyat\u00e9koss\u00e1got okoz\u00f3 genetikus inform\u00e1ci\u00f3t a p\u00e1roz\u00f3 h\u00edm \u00e9s n\u0151st\u00e9ny egyar\u00e1nt hordozza, ut\u00f3daik egy bizonyos sz\u00e1zal\u00e9ka ezzel a magatart\u00e1ssal j\u00f6n l\u00e9tre. Biszexu\u00e1lis „orient\u00e1ci\u00f3jukra” jellemz\u0151 morfol\u00f3giai elt\u00e9r\u00e9st (dimorfizmust) is mutatnak. A norm\u00e1lis h\u00edm dorzofilia potroh\u00e1n egy izom tal\u00e1lhat\u00f3, az ismeretlen c\u00e9lt szolg\u00e1l\u00f3 „Lawrence izom”, mely sem a norm\u00e1lis n\u0151st\u00e9nyen, sem a biszexu\u00e1lis mut\u00e1nson nincsen meg. Ha a homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 genetikus okokra vezethet\u0151 vissza az emberben is, akkor feltehet\u0151en annak l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t is hasonl\u00f3 folyamattal lehetne magyar\u00e1zni. A dorzofilia eset\u00e9ben a kutat\u00f3k v\u00e1rhat\u00f3an meg fogj\u00e1k tal\u00e1lni ennek a rendellenes magatart\u00e1snak a genetikus ok\u00e1t. A k\u00e9rd\u00e9ses g\u00e9n a harmadik kromosz\u00f3majobb karj\u00e1n van, a rendellenes molekul\u00e1ris kombin\u00e1ci\u00f3 pontos meghat\u00e1roz\u00e1sa a m\u00e9g megoldatlan feladat. Ennek birtok\u00e1ban hasonl\u00f3 elt\u00e9r\u00e9sek kutat\u00e1sa megkezd\u0151d\u00f6tt az emberi sejt genetikus strukt\u00far\u00e1j\u00e1ban is.
\nA mut\u00e1ns dorzofilia viselked\u00e9s\u00e9nek biszexu\u00e1lis magatart\u00e1sk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 magyar\u00e1zata \u00f6nmag\u00e1ban is k\u00e9r\u00e9ses. Szerepet j\u00e1tszik-e viselked\u00e9s\u00fckben a szexu\u00e1lis „vonzalom” vagy „kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9s” ig\u00e9nye, vagy a megfigyelt jelens\u00e9geknek eg\u00e9szen m\u00e1s a magyar\u00e1zata? A v\u00e1lasz ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre nem egy\u00e9rtelm\u0171, nem lehet ugyanis kiz\u00e1rni antropomorfikus feltev\u00e9sek esetleges hat\u00e1s\u00e1t, azt a vesz\u00e9lyt, hogy emberi magatart\u00e1sb\u00f3l lesz\u0171rt feltev\u00e9sekkel magyar\u00e1zzuk a rovaron megfigyelt jelens\u00e9geket. A megfigyel\u00e9sek alapj\u00e1n mind\u00f6ssze annyit lehet meg\u00e1llap\u00edtani az ilyen muslinca viselked\u00e9s\u00e9b\u0151l, hogy a mut\u00e1ci\u00f3 a biszexualit\u00e1s ut\u00e1nz\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi el\u0151. A jelens\u00e9g genetikus magyar\u00e1zata is nagyon t\u00e1vol \u00e1ll az emberi szexualit\u00e1s sokr\u00e9t\u0171 saj\u00e1toss\u00e1gainak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t\u0151l. A muslinca \u00e9s az emberi DNA k\u00f6z\u00f6tti anal\u00f3gi\u00e1ra sok p\u00e9lda van, ezek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa nem jelent l\u00e9nyeges neh\u00e9zs\u00e9get. Az emberi homoszexualit\u00e1s azonban minden bizonnyal t\u00f6bb genetikus \u00e9s nagyon sok m\u00e1s t\u00e9nyez\u0151re visszavezethet\u0151 jelens\u00e9g. Ez\u00e9rt nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy l\u00e9tezik olyan genetikus inform\u00e1ci\u00f3, amelynek a dorzofilia eset\u00e9hez hasonl\u00f3an kiz\u00e1r\u00f3lagos szerepe lenne az ember homoszexu\u00e1lis magatart\u00e1s\u00e1ban, \u00e1ll\u00edtja Geoffrey Hall.
\nHasonl\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott Aaron Greenberg \u00e9s Michael Baily is. Mint minden magatart\u00e1sm\u00f3dnak, \u00edgy a homoszexualit\u00e1snak is megtal\u00e1lhat\u00f3 a biol\u00f3giai magyar\u00e1zata egy bizonyos szinten. Ebb\u0151l azonban nem lehet a szem\u00e9lyes viselked\u00e9sre vonatkoz\u00f3 egy\u00e9rtelm\u0171 t\u00f6rv\u00e9nyes vagy erk\u00f6lcsi k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket levonni. Hasonl\u00f3an \u00e9rvel Paul Jay is. A homoszexualit\u00e1s puszt\u00e1n biol\u00f3giai alapokon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 vizsg\u00e1lata kudarcra van \u00edt\u00e9lve, mivel ezek a t\u00e9nyez\u0151k a szem\u00e9lyes tapasztalatok \u00e9s a pszichoszoci\u00e1lis helyzet komplik\u00e1lt rendszer\u00e9ben foglalnak helyet. A genetikus t\u00e9nyez\u0151k szerep\u00e9t azonban nem lehet teljesen figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyni. Erre utal az a megfigyel\u00e9s is, mely szerint, ha egypet\u00e9s ikrek egyike homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3val rendelkezik, akkor ikertestv\u00e9r\u00e9nek 52%-os es\u00e9lye van ugyanerre, m\u00e9g akkor is, ha nem egy\u00fctt n\u0151ttek fel. Ugyanez az ar\u00e1nysz\u00e1m k\u00e9tpet\u00e9j\u0171 ikrek k\u00f6z\u00f6tt 30%, a testv\u00e9rek k\u00f6z\u00f6tt pedig csup\u00e1n 10% k\u00f6r\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3. Az 52%-os ar\u00e1nysz\u00e1m arra is utal azonban, hogy a homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1ban nem \u00e1t\u00f6r\u00f6kl\u00f6tt t\u00e9nyez\u0151nek is van kb. 50%-os szerepe.
\n5. A 90-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l a genetikus magyar\u00e1zat egyre nagyobb teret kapott a szakirodalomban. A Colorado Institue of Behavioral Genetics kutat\u00f3i harminch\u00e1rom homoszexu\u00e1lis testv\u00e9rp\u00e1r DNS elemz\u00e9s\u00e9b\u0151l arra k\u00f6vetkeztettek, hogy az X kromosz\u00f3ma hossz\u00fa karj\u00e1nak q28-as r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban tal\u00e1ltak egy olyan g\u00e9nt, amely a vizsg\u00e1ltak t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9vel ellent\u00e9tben heteroszexu\u00e1lis testv\u00e9reikben \u00e9s leszbikus n\u0151kben nem tal\u00e1lhat\u00f3. Az\u00f3ta az is bebizonyosodott, hogy ez a g\u00e9n a homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak 80%-\u00e1ban megtal\u00e1lhat\u00f3. Ez genetikai hajlamot jelent nemi fejl\u0151d\u00e9si zavar kialakul\u00e1s\u00e1hoz, ami azonban csak k\u00fcls\u0151 provok\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k hat\u00e1s\u00e1ra jelenik meg (pl. sz\u00fclet\u00e9s el\u0151tti hormonhat\u00e1s, vagy kamaszkori tapasztalatok). Ennek a lappang\u00f3 \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9snek a l\u00e9nyege az, hogy az anya csak hordozza a homoszexu\u00e1lis hajlamot meghat\u00e1roz\u00f3 g\u00e9nt, fi\u00fagyermekeinek 50%-os es\u00e9lye van a g\u00e9n \u00f6r\u00f6kl\u00e9s\u00e9hez, a le\u00e1nygyermekeinek pedig ugyanekkora es\u00e9lye van arra, hogy \u00f6r\u00f6k\u00f6lj\u00e9k azt annak hat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9s fiaiknak tov\u00e1bbadj\u00e1k.
\nHetvenhat homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfi csal\u00e1dvizsg\u00e1lat\u00e1b\u00f3l az der\u00fclt ki az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, hogy fi\u00fatestv\u00e9reik 13,5%-a homoszexu\u00e1lisnak bizonyult; a m\u00e1sodfok\u00fa rokonaik k\u00f6z\u00f6tt, az anyai \u00e1g\u00fa nagyb\u00e1csikban \u00e9s unoka\u00f6ccs\u00f6kben is 7,5%-os a homoszexu\u00e1lis hajlam. Ezek a sz\u00e1mok statisztikailag jelent\u0151s elt\u00e9r\u00e9sre utalnak; a f\u00e9rfilakoss\u00e1gra \u00e1ltal\u00e1ban jellemz\u0151 4%-os gyakoris\u00e1g t\u00f6bb mint h\u00e1romszoros\u00e1t illetve majdnem k\u00e9tszeres\u00e9t jelentik. A t\u00f6bbi f\u00e9rfi rokonok k\u00f6z\u00f6tt nem tal\u00e1ltak elt\u00e9r\u00e9st az \u00e1tlagt\u00f3l \u00e9s a n\u0151rokonok k\u00f6z\u00f6tt sem tal\u00e1ltak leszbikusokat. Ikervizsg\u00e1latok is, meger\u0151s\u00edtett\u00e9k a hajlam genetikus eredet\u00e9t. Az egypet\u00e9s ikrek genetikus inform\u00e1ci\u00f3ja teljesen, a k\u00e9tpet\u00e9s ikrek\u00e9 pedig 50%-ban azonos; az ut\u00f3bbiak genetikailag k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151pontban megsz\u00fcletett testv\u00e9rekhez hasonl\u00edthat\u00f3k. Ez a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edt az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s \u00e9s a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok felbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9re, melynek mindk\u00e9t csoport egyar\u00e1nt ki van t\u00e9ve. Egypet\u00e9s ikrekben teh\u00e1t az \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151 saj\u00e1toss\u00e1gok \u00e9s fogyat\u00e9koss\u00e1gok egyenl\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben megtal\u00e1lhat\u00f3k, k\u00e9tpet\u00e9s ikrekeset\u00e9ben ez a lehet\u0151s\u00e9g j\u00f3val kisebb. K\u00fcls\u0151 hat\u00e1sokkal el\u0151id\u00e9zett saj\u00e1toss\u00e1gok viszont mindk\u00e9t ikercsoportban egyenl\u0151 gyakoris\u00e1ggal fordulnak el\u0151.
\nAz eml\u00edtett ikervizsg\u00e1latot mindk\u00e9t nem tagjaira kiterjedt. Leszbikus n\u0151k k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1znyolc ikerp\u00e1rt \u00e9rt\u00e9keltek ki. Kider\u00fclt hogy, ha az egypet\u00e9s ikerp\u00e1r egyik tagja leszbikus, akkor az esetek 48%-\u00e1ban a m\u00e1sik is az. Ez az ar\u00e1ny k\u00e9tpet\u00e9s ikrek eset\u00e9ben csak 16%. Ehhez nagyon hasonl\u00f3 m\u00f3don az egypet\u00e9s ikrek n\u0151testv\u00e9rei k\u00f6z\u00fcl is 14% bizonyult leszbikusnak. \u00d6r\u00f6kbefogadott le\u00e1nytestv\u00e9rek k\u00f6z\u00f6tt csak 6%-ban tal\u00e1ltak leszbikusokat. A f\u00e9rfilak\u00f3ss\u00e1g 4%-os \u00e1tlag\u00e1hoz nagyon hasonl\u00f3an a leszbikus ikrek fiv\u00e9reinek 5%-a volt homoszexu\u00e1lis. Egy amerikai kutat\u00f3csoport m\u00e1r 1980 \u00f3ta gy\u0171jt adatokat olyan f\u00e9rfi ikerp\u00e1rokr\u00f3l, melyeknek egyik tagja homoszexu\u00e1lis. Hatvanegy ilyen ikerp\u00e1r \u00e9s h\u00e1rom h\u00e1rmasiker szexu\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g\u00e1t dolgozt\u00e1k fel. Homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3 67,5%-ban volt megtal\u00e1lhat\u00f3 egypet\u00e9s ikerp\u00e1rok mindk\u00e9t tagj\u00e1ban, k\u00e9tpet\u00e9s ikerp\u00e1rok eset\u00e9ben ez az ar\u00e1nysz\u00e1m 30,4% volt. A h\u00e1rmas ikrek k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9t p\u00e1r est\u00e9ben k\u00e9t testv\u00e9r volt egypet\u00e9s, mindketten homoszexu\u00e1lisnak bizonyult; a harmadik heteroszexu\u00e1lis volt. A harmadik esetben mindh\u00e1rom testv\u00e9r egypet\u00e9s volt \u00e9s homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3val rendelkezett.
\nMindebb\u0151l arra lehet k\u00f6vetkeztetni, hogy a f\u00e9rfi \u00e9s homoszexualit\u00e1snak egyar\u00e1nt \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00f6lt genetikai alapja van. Ennek a hajlam kialakul\u00e1s\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9t csak t\u00e1g hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt lehet meg\u00e1llap\u00edtani, \u00e9s mintegy 30-70 sz\u00e1zal\u00e9kra lehet becs\u00fclni. A hajlam provok\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, azaz annak kialakul\u00e1s\u00e1ban azonban k\u00fcls\u0151 hat\u00e1soknak is jelent\u0151s szerepe van. A t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9megb\u00edzhat\u00f3 sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok szerint a k\u00fcls\u0151, f\u0151leg sz\u00fclet\u00e9s ut\u00e1ni hat\u00e1sok szerepe 50%-ra becs\u00fclhet\u0151. A f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151i homoszexualit\u00e1s \u00e1ltal\u00e1ban nem fordul el\u0151 ugyanabban a csal\u00e1dban, teh\u00e1t ezek kialakul\u00e1s\u00e1ban elt\u00e9r\u0151 genetikai t\u00e9nyez\u0151k j\u00e1tszanak szerepet. Erre utal az a t\u00e9ny is, hogy a jelens\u00e9g f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k eset\u00e9ben jelent\u0151sen elt\u00e9r\u0151 saj\u00e1toss\u00e1gokat mutat.
\nA homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak jelent\u0151s t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek \u00e9let\u00e9ben az els\u0151 \u00e9lm\u00e9ny m\u00e1r megjelenik a kamaszkorban. Ha egy f\u00e9rfinek 30-35-\u00e9ves kor\u00e1ig nem volt ilyen \u00e9lm\u00e9nye, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg k\u00e9s\u0151bb sem lesz. N\u0151k eset\u00e9ben az els\u0151 \u00e9lm\u00e9ny lehet\u0151s\u00e9ge 50 \u00e9ves korig v\u00e1ltozatlanul fenn\u00e1ll. A homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiaknak sokkal t\u00f6bb azonos nem\u0171 partnere van, mint a heteroszexu\u00e1lisoknak. A leszbikus kapcsolatok szil\u00e1rdabbak \u00e9s tart\u00f3sabbak is. Kimutathat\u00f3 azonban az is, hogy az „\u00e1lland\u00f3” jelleg\u0171 hajlam fenntart\u00e1s\u00e1hoz a heteroszexu\u00e1lis \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s tudatalatti visszafojt\u00e1s\u00e1ra is sz\u00fcks\u00e9g van.
\nA genetikus, vagy m\u00e1s biol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k ismerete seg\u00edts\u00e9get jelenthet jelenleg m\u00e9g ismeretlen etiol\u00f3gi\u00e1j\u00fa betegs\u00e9gek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben is, de ezek nem adnak alapot az erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9shez, val\u00f3j\u00e1ban nem is sz\u00fcks\u00e9gesek ehhez. Nincsen sz\u00fcks\u00e9g p\u00e9ld\u00e1ul a balkezess\u00e9g genetikus meghat\u00e1roz\u00f3j\u00e1nak ismeret\u00e9re ahhoz, hogy meg\u00e1llap\u00edthassuk a jelens\u00e9gr\u0151l, hogy az nem szabadon v\u00e1lasztott, \u00e1lland\u00f3, nem patologikus jelleg\u0171 viselked\u00e9sm\u00f3d, amely a lak\u00f3ss\u00e1g bizonyos h\u00e1nyad\u00e1ban minden\u00fctt megtal\u00e1lhat\u00f3. A genetikus inform\u00e1ci\u00f3 seg\u00edt a jelens\u00e9g pontosabb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s a kialakult el\u0151\u00edt\u00e9letek lek\u00fczd\u00e9s\u00e9ben, de \u00f6nmag\u00e1ban nem ad kiindul\u00f3pontot a balkezes szem\u00e9ly erk\u00f6lcsi t\u00e1rsadalmi, vagy vall\u00e1sos meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9hez. Hasonl\u00f3 a helyzet a homoszexu\u00e1lis orient\u00e1ci\u00f3val is. Az erk\u00f6lcsi \u00edt\u00e9letnek sz\u00fcks\u00e9ge van a term\u00e9szet- \u00e9s magatart\u00e1studom\u00e1nyok meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saira a jelens\u00e9g pontos meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, de az els\u0151sorban nem az orient\u00e1ci\u00f3ra, hanem a szem\u00e9ly szabad \u00e9s felel\u0151s magatart\u00e1s\u00e1ra vonatkozik. Az orient\u00e1ci\u00f3 erk\u00f6lcsi \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se annyiban lehets\u00e9ges \u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges, amennyiben bizony\u00edthat\u00f3, hogy szabad elhat\u00e1roz\u00e1snak is szerepe van benne. Ennek eld\u00f6nt\u00e9se azonban nem tekinthet\u0151 a term\u00e9szettudom\u00e1nyok kiz\u00e1r\u00f3lagos feladat\u00e1nak.
\nAmint m\u00e1r jelezt\u00fck a patol\u00f3gia k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re „hivatalosan” tagad\u00f3 v\u00e1laszt ad a magatart\u00e1studom\u00e1ny, annak ellen\u00e9re, hogy az 1974-ben megfogalmazott APA \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1st nem annyira az akkori tudom\u00e1nyos \u00e9rvek, mint ink\u00e1bb szoci\u00e1lis \u00e9s politikai megfontol\u00e1sok tett\u00e9k indokoltt\u00e1; az a nagyon is gyors \u00fctem\u0171 t\u00e1rsadalmi \u00e1talakul\u00e1s, mely a hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n zajlott \u00c9szak Amerik\u00e1ban \u00e9s valamivel k\u00e9s\u0151bb Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban. Ebben a folyamatban a homoszexu\u00e1lis polg\u00e1rjogok v\u00e9delme s\u00fcrg\u0151sebb feladatt\u00e1 v\u00e1lt, mint a patol\u00f3gia k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lata. Ez\u00e9rt a vit\u00e1t a szok\u00e1st\u00f3l el\u00e9r\u0151en olyan gyorsan lez\u00e1rt\u00e1k, hogy val\u00f3j\u00e1ban a k\u00e9rd\u00e9s tudom\u00e1nyos m\u00e9rlegel\u00e9s\u00e9re nem maradt id\u0151. Egy felm\u00e9r\u00e9s szerint az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban gyakorl\u00f3 pszichi\u00e1terek 69%-a 1978-ban m\u00e9g \u00fagy v\u00e9lte, hogy a homoszexualit\u00e1s „rendszerint patol\u00f3gi\u00e1s t\u00e1rsadalmi beilleszked\u00e9st jelent”.
\n1. Az orient\u00e1ci\u00f3 abnormalit\u00e1s\u00e1nak, patol\u00f3gikuss\u00e1g\u00e1nak m\u00e9rlegel\u00e9s\u00e9hez figyelembe kell venni annak statisztikai gyakoris\u00e1g\u00e1t , a szem\u00e9lyes szorong\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t , \u00e9s az adapt\u00e1ci\u00f3 , valamint a t\u00e1rsadalmi devi\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Az eg\u00e9sz \u00e9letre kiterjed\u0151 hajlam ar\u00e1nylag nem gyakori, de figyelmet \u00e9rdeml\u0151 jelens\u00e9g; a feln\u0151tt f\u00e9rfi lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben manaps\u00e1g a felm\u00e9r\u00e9sek 1-3%-ra becs\u00fclik. Kinsey adatait ma m\u00e1r nem fogadj\u00e1k el, m\u00e1r csak az\u00e9rt sem, mivel a vizsg\u00e1lati alanyok jelent\u0151s h\u00e1nyad\u00e1t a b\u00f6rt\u00f6n\u00f6k lak\u00f3i k\u00f6z\u00fcl v\u00e1lasztotta, ahol k\u00f6zismerten nagyobb ar\u00e1nyban tal\u00e1lhat\u00f3k a homoszexu\u00e1lis tapasztalattal rendelkez\u0151k, mint a lakoss\u00e1g \u00e1tlag\u00e1ban. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a patol\u00f3gia meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban a jelens\u00e9g gyakoris\u00e1ga nem d\u00f6nt\u0151 szempont. A norm\u00e1lis \u00e9s abnorm\u00e1lis magatart\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rvonal meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa bizonyos m\u00e9rt\u00e9kig mindig tetsz\u0151leges.
\nA felm\u00e9r\u00e9sek \u00e1ltal\u00e1ban azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy stressz \u00e9s \u00e9rzelmi zavar nem tal\u00e1lhat\u00f3 nagyobb ar\u00e1nysz\u00e1mban homoszexu\u00e1lis emberek k\u00f6z\u00f6tt, mint a lak\u00f3ss\u00e1g \u00e1tlag\u00e1ban. Egy kor\u00e1bbi felm\u00e9r\u00e9s az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi tendencia, egy m\u00e1sik az isz\u00e1koss\u00e1g \u00e9s droghaszn\u00e1lat magasabb ar\u00e1nysz\u00e1m\u00e1t mutatta ki. Ezeknek a tendenci\u00e1knak a megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t azonban nem lehetett az orient\u00e1ci\u00f3val kapcsolatba \u00e1ll\u00edtani. A neurotikus tendencia gyakoris\u00e1g\u00e1b\u00f3l sem bizony\u00edthat\u00f3, hogy az orient\u00e1ci\u00f3 jelent\u0151s szem\u00e9lyes szorong\u00e1ssal vagy stresszel lenne \u00f6sszekapcsolva. Ezeket a t\u00fcneteket ink\u00e1bb a t\u00e1rsadalmi \u00e9letben tapasztalt diszkrimin\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a homof\u00f3nia hat\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtj\u00e1k a vizsg\u00e1latok.
\nA t\u00e1rsadalmi beilleszked\u00e9s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben sem lehet egy\u00e9rtelm\u0171 k\u00e9pet kapni. Az orient\u00e1ci\u00f3 nem akad\u00e1lya a produktivit\u00e1snak. Az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3k nagy eredm\u00e9nyeket el\u00e9r\u0151 h\u00edres emberek, akik homoszexu\u00e1lis be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gukr\u00f3l is ismertek. Az orient\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a siker k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat azonban nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171; hasonl\u00f3 asszoci\u00e1ci\u00f3tf\u00f6l lehet \u00e1ll\u00edtani az orient\u00e1ci\u00f3 \u00e9s devi\u00e1ns viselked\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt is. Ez is el\u0151fordul ugyanis minden t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegben. A t\u00e1rsadalmi beilleszked\u00e9sr\u0151l teh\u00e1t csak annyit lehet mondani, hogy felt\u0171n\u0151 elt\u00e9r\u00e9sek nem mutathat\u00f3k ki a heteroszexu\u00e1lis t\u00e1rsadalom tagjaival szemben.
\nA kapcsolatfenntart\u00e1sra val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g az abnormalit\u00e1s egy m\u00e1sik vitatott m\u00e9rc\u00e9je. A vita a norm\u00e1lis kapcsolattart\u00e1s saj\u00e1toss\u00e1gainak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban rejlik. A lesbianus n\u0151k nem t\u00e9rnek el a t\u00e1rsadalom heteroszexu\u00e1lis tagjait\u00f3l, de a homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak kapcsolatait r\u00f6vids\u00e9g \u00e9s nagyfok\u00fa promiszkuit\u00e1s jellemzi. Bell \u00e9s Weinberg 1978-ban egy nagy de nem vakt\u00e1ban kiv\u00e1lasztott csoport vizsg\u00e1lata alapj\u00e1n \u00fagy tal\u00e1lta, hogy ezeknek a kapcsolatoknak csak 10%-\u00e1t lehet szoros \u00e9s a monog\u00e1m viszonyhoz hasonl\u00f3nak tekinteni. A feh\u00e9rb\u0151r\u0171 homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak 28%-a 1000 vagy t\u00f6bb partnerrel \u00e9rintkezett, \u00e9s csak 17%-uknak volt 50-n\u00e9l kevesebb szexu\u00e1lis t\u00e1rsa. Teh\u00e1t ennek a csoportnak 83%-a 50 vagy ann\u00e1l t\u00f6bb szem\u00e9llyel l\u00e9pett szexu\u00e1lis kapcsolatba; 79%-uk azt is \u00e1ll\u00edtotta hogy partnereiknek t\u00f6bb mint fele idegen szem\u00e9ly volt.
\nAz egynej\u0171 kapcsolatokon bel\u00fcli h\u0171s\u00e9g \u00e9s a kapcsolat tart\u00f3ss\u00e1ga r\u00e9gebben a t\u00e1rsak pszichol\u00f3giai eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9nek m\u00e9rc\u00e9je volt, manaps\u00e1g azonban ezt egyre ritk\u00e1bban haszn\u00e1lj\u00e1k a magatart\u00e1studom\u00e1nyban. Ha a r\u00e9gebbi magatart\u00e1st fogadjuk el m\u00e9rvad\u00f3nak, akkor k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak kapcsolatai patologikus t\u00fcneteket mutatnak, ha azonban a heteroszexu\u00e1lis kapcsolatoknak a „szexu\u00e1lis forradalom” idej\u00e9n, a hatvanas \u00e9s hetvenes \u00e9vekben kialakult saj\u00e1toss\u00e1gait vessz\u00fck alapul, ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st nem lehet biztosnak tekinteni. Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy a leg\u00fajabb adatokb\u00f3l arra lehet k\u00f6vetkeztetni, hogy a heteroszexu\u00e1lis h\u00e1zass\u00e1gi kapcsolatokat ism\u00e9t a konzervat\u00edvabb szexu\u00e1lis magatart\u00e1s jellemzi, a nyugati t\u00e1rsadalmakban. Az AIDS vesz\u00e9ly k\u00f6zismertt\u00e9 v\u00e1l\u00e1sa hasonl\u00f3 tendencia kialakul\u00e1s\u00e1ra utal a homoszexu\u00e1lis kapcsolatokban is.
\nAz analitikus pszichol\u00f3gia, norm\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9sre vonatkoz\u00f3 krit\u00e9riumai alapj\u00e1n, ma is regressz\u00edv megnyilv\u00e1nul\u00e1snak tekinti az orient\u00e1ci\u00f3t. A norm\u00e1lis szem\u00e9lyfejl\u0151d\u00e9s v\u00e9gs\u0151 pontj\u00e1nak ugyanis a heteroszexualit\u00e1st tekintik, melynek hi\u00e1nya patologikus t\u00e1rsadalmi beilleszked\u00e9st jelent. A normalit\u00e1snak ezt a megfogalmaz\u00e1s\u00e1t azonban m\u00e1s pszichol\u00f3giai iskol\u00e1k \u00e1ltal\u00e1ban nem fogadj\u00e1k el. Hasonl\u00f3an leegyszer\u0171s\u00edtett magyar\u00e1zatnak tekintik manaps\u00e1g azt a v\u00e9lem\u00e9nyt is, mely szerint az orient\u00e1ci\u00f3 a nemi azonosul\u00e1s (gender identity) vagy szerep zavar\u00e1ban rejlik. Paul Jay visszautas\u00edtja azt a v\u00e9lem\u00e9nyt is, amely szerint a gyermekkori szexu\u00e1lis azonosul\u00e1sban (gender identity) bek\u00f6vetkezett zavar k\u00f6vetkezm\u00e9nye lenne az. A gyermekkorban el\u0151fordul\u00f3 nemis\u00e9gre jellemz\u0151 magatart\u00e1s \u00e1thasonul\u00e1s (cross-gender behavior) \u00e9s a feln\u0151ttkori homoszexualit\u00e1s kapcsolatba \u00e1ll\u00edt\u00e1sa a szexu\u00e1lis azonosul\u00e1s \u00e9s az orient\u00e1ci\u00f3 hib\u00e1s megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9re, valamint az emberi \u00e9s patk\u00e1nyokon megfigyelt viselked\u00e9s pontatlan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sb\u0151l kialak\u00edtott feltev\u00e9sekre \u00e9p\u00fcl. Ez jellemzi John Money hetvenes \u00e9vekben v\u00e9gzett munk\u00e1j\u00e1t is; \u0151 nem tett k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a homo- \u00e9s biszexualit\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s nem vette figyelembe az ideiglenes homoszexu\u00e1lis viselked\u00e9s jelens\u00e9g\u00e9t sem. A jelens\u00e9g kultur\u00e1lis \u00e9s szoci\u00e1lis helyzetb\u0151l kiszak\u00edtott ilyen vizsg\u00e1lata nem tudom\u00e1nyos \u00e9rdekek szolg\u00e1lat\u00e1t \u00e1lc\u00e1zza, \u00e1ll\u00edtja Paul Jay.
\nHa a t\u00e1rsadalmi devi\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben a t\u00f6bbs\u00e9g gyakorlat\u00e1t \u00e9s v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t tekintj\u00fck m\u00e9rvad\u00f3nak, akkor a cselekm\u00e9nyt \u00e9s az orient\u00e1ci\u00f3t egyar\u00e1nt abnorm\u00e1lisnak kell tekinteni, az elm\u00falt \u00e9vtizedek felm\u00e9r\u00e9sei alapj\u00e1n. De m\u00e9g ma is kimutathat\u00f3 ellent\u00e9t van a magatart\u00e1studom\u00e1ny elfogadott gyakorlata \u00e9s a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny idevonatkoz\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontja k\u00f6z\u00f6tt. Ezt m\u00e1r csak az\u00e9rt is neh\u00e9z megmagyar\u00e1zni, mivel Allen Bergin felm\u00e9r\u00e9se szerint m\u00e9g 1988-ban is a pszichoterapist\u00e1k 57%-a azt vallotta, hogy a „heteroszexu\u00e1lis kapcsolat el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edt\u00e9se” a pszichol\u00f3giai eg\u00e9szs\u00e9g egyik fontos krit\u00e9riuma.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"