Ha egy nőt megerőszakolnak, természetesen az csak az ő hibája, mivel nem mutatta magát eléggé szenvedélymentesnek. Ahogy egy 19. századi reformer fogalmazott:
– A nők tisztaságának szikláit örökkön ostromolják a férfiak buja természetének hullámai – és ez a szemlélet mind a mai napig tartja magát.

Már-már szinte csodálatra méltó a szexizmusnak ez az alkalmazkodóképessége, amivel folyamatosan átmenti magát nemzedékről nemzedékre, a nemek társadalmi szemléletének és szerepeinek változásai közepette – ezt pedig a történelmi emlékezetünk súlyos hiányosságai teszik lehetővé.

A kéjvágyó férfi képe éppúgy az egészen közeli múlt vívmánya, mint a lány-rózsaszín, fiú-kék színasszociáció. Bizonyos dolgok azonban még e sok váltogatás-cserélgetés közepette is gyanúsan állandóak maradtak; amikor a nők voltak kéjvágyóak, otthon volt a helyük, gondoskodó anyukákként. Amikor aztán szenvedélymentessé váltak… szintén otthon volt a helyük, gondoskodó anyukákként… A teljes cikket a publikátor bejegyzései között, az Így nyaltok pinát után itt olvashatod el.