Jennifer Aniston pinája

jennifer-aniston-nudeLevetkőzött Jennifer Aniston, hogy így népszerűsítse új parfümjét. A szép színésznő heteken át dolgozott új parfümje koncepcióján. A sztár ragaszkodott hozzá, hogy a kampány minden egyes fázisában jelen legyen, és részt vegyen a munkában. Jen régi álma vált volt, hogy saját illatszermárkát hozzon létre. Az illat Lolavie névre hallgat, és idén nyáron jelenik meg a piacon. Ami pedig Anistont illeti, a színésznő valóban odatette magát, hogy a termék promója nagyot szóljon. Jennifer mindent elkövetett, hogy a parfüm sikeres legyen. Így aztán egy pillanatig sem tétovázott, mikor felmerült, meztelenül szerepeljen az illatszert kísérő fotókon.
Élete: Jennifer Joanna Aniston amerikai színésznõ és producer 1969. február 11-én Sherman Oaks-ban, California-ban született. Szerepelt vígjátékokban, a Bruce Almighty (A Minden6ó), Office Space (Hivatali patkányok), Rumor Has It (Azt beszélik) c. filmekben, romantikus vígjátékokban, a Along Came Polly (Derült égbõl Polly) és a The Break-Up (Szakíts, ha bírsz) c. filmekben, vígjáték-horror filmben, ez a Leprechaun, és krimi-thrillerben is, ez pedig a Derailed (Kisiklottak). Nemrég bemutatott filmjei a Love Happens (Derültégből szerelem), a The Baster, és a The Bounty Hunter (Exférj újratöltve).
New York City-ben nõtt fel. John Aniston színész és Nancy Dow színésznõ lánya. Édesapja – születési nevén Yannis Anastassakis – amerikai-görög származású, a Kréta szigeten született Görögországban. Édesanyja olasz-skót származású, New York City-ben született. Jen-nek két féltestvére van, John Melick idõsebb, Alex Aniston fiatalabb. A keresztapja a színész Telly Savalas, aki édesapja legjobb barátja volt. Gyerekként egy évig a családjával élt Görögországban, majd visszaköltöztek New York City-be. Édesapja olyan szappanoperákban szerepelt mint pl. a Days of our Lives (Életünk napjai), Love of Life és a Search for Tomorrow. Jennifer kilenc éves volt, amikor szülei elváltak. Tizenegy évesen kóstolt bele elõször a színészetbe, amikor belépett a Rudolf Steiner Iskola drámakörébe. Ezek a tapasztalatok is hozzájárultak, hogy kibontakoztassa mûvészeti tehetségét. Ennyi idõs volt amikor bemutatták az egyik festményét a New York-i Metropolitan Mûvészeti Múzeumban. Jennifer a Rudolf Steiner School-ra járt New York-ban, a Fiorello H. LaGuardia High School of Music & Art and Performing Arts-on érettségizett Manhattan-ben. Az Off Broadway több darabjában, a For Dear Life-ben és a Dancing on Checker’s Grave-ben is játszott. 1989-ben költözött a Los Angeles-be, California-ba.
A költözés után megkapta élete elsõ sorozatszerepét a Molloy c. sorozatban 1990. Ebben az évben elsõ filmszerepét is megkapta, a Camp Cucamonga (Hogyan töltöttem a nyaram) c. filmben Ava-t keltette életre. A Ferris Bueller c. sorozatban az egyik fõszereplõt, Jeannie Bueller-t játszotta. A sorozatot 13 epizód után befejezték. Ezután két sorozatban, a Muddling Through-ban és a The Edge-ben kapott szerepet, de ezek is sikertelenek lettek. A sorozatok után a Leprechaun c. filmben megkapta Tory szerepét. Jennifer elment a Friends (Jóbarátok) szereplõválogatásra. Monica szerepét szerette volna eljátszani, de Courteney Cox jobbnak bizonyult a szerepre. Jen-nek nem volt oka panaszra hiszen õ egy másik fõszereplõ, Rachel Green szerepét kapta meg. A sorozat 10 éven keresztül, 1994-tõl 2004-ig futott.
A show sikeresnek bizonyult, a hat fõszereplõt megismerte a világ. Rachel frizuráját többen lemásolták. Az utolsó két évadban epizódonként 1.000.000. dollárt kapott. A sorozatnak köszönhetõen ötször jelölték az Emmy díjátadón. Szerepelt egy Heineken reklámban, de késõbb betiltották.
1998-ban a kritikusok által is dicsért The Object of My Affection (Vágyaim netovábbja) c. filmben szerepelt. A 2002-es évben a The Good Girl (Jóravaló feleség) c. kis költségvetésû filmet forgatta. 2005 végén két sikeres filmjét, a Derailed-t (Kisiklottak) és a Rumor Has It-et (Azt beszélik) mutatták be.
2003-ban forgatta az akkori legsikeresebb filmjét a Bruce Almighty-t (A Minden6ó). A címszereplõ, Jim Carrey barátnõjét játszotta. A következõ évben Ben Stiller-rel szerepelt együtt a Along Came Polly (Derült égbõl Polly) c. filmben. 2006-ban a Friends with Money (Jóbarátnõk) c. kis költségvetésû drámában jelent meg. Elõször a Sundance Film Festival-on mutatták be és korlátozott számban adták ki. Következõ filmje a The Break-Up (Szakíts, ha bírsz), 2006 június 2.-án adták ki. A nyitóhétvégén 39.17 millió dollár volt a bevétel.
2007-ben Courteney sorozatában, a Dirt-ben (Dirt: A hetilap) vendégszerepelt. Jen, Courteney riválisát, Tina Harrod-ot játszotta. A Forbes 2007-es listáján Jennifer a 10. a leggazdagabb nõ a szórakoztató iparban.
2008-ban, a 30 Rock (A stúdió) c. sorozat 3. évadában egy epizódig szerepelt. 2009 februárjában a GQ magazin címlapján szerepelt. Meztelen képek készültek róla a magazinhoz, csak egy nyakkendõ van rajta. 2008. december 25-én adták ki a Marley & Me (Marley meg én) c. filmjét. Fõszereplõt még Owen Wilson játszott. A négynapos hétvége alatt 51.7 millió dollár volt a bevétel.
A következõ filmje a He’s Just Not That into You (Nem kellesz eléggé) volt. A premiere 2009 februárjában volt. A nyitóhétvégén a bevétel 27.5 millió dollár volt. A film vegyes kritikákat kapott, Jennifer Aniston, Jennifer Connelly és Ben Affleck elismerõ értékeléseket kaptak. 2009. július 16-án Jen-t az Emmy díjkiosztón jelölték a 30 Rock-ban (A stúdió) nyújtott vendégszerepléséért.
2010-es évre három filmjét is tervezik, a The Bounty-t, a The Baster-t és a The Goree Girls. 1990-ben Charlie Schlatter-rel randizott. 1991-ben találkozott Daniel MacDonald-dal. 1994-ben szakítottak. 1995-ben Adam Duritz zenésszel volt rövid kapcsolata. 1995 és 1998 között Tate Donovan színésszel járt. Állítólag jegyesek voltak. Miután szakítottak Brad Pitt-tel járt, majd 2000. július 29-én össze is házasodtak Malibu-ban. 2005. január 6.-án mondták ki a válásukat. A válás után Vince Vaughn színésszel randizott. A közös filmjük forgatásán jöttek össze, mely a The Break-Up (Szakíts, Ha bírsz). 2006. szeptemberében elváltak útjaik. 2008 áprilisa óta együtt volt John Mayer énekessel. Augusztusban szakítottak, októberbe megint randizni kezdtek, 2009 áprilisában pedig újra szakítottak. Jennyfer Aniston pinás és meztelen képek:

[Babes szexképek]

Moziszex: Kerekes Vica és Jirí Machácek Nestyda 2008

A fenti jelenetek alapján a Nestyda című filmet a kötelező középiskolás tananyagok közé kéne sorolni. Tegye fel a kezét az a férfiember, aki ne szeretne hasonló tejszínhabos akcióba belefutni miután egy szál törölközőben kisétál a fürdőszobából. Szó szerint hab a tortán Kerekes Vica gyönyörű kebleinek látványa, amely szerencsére visszatérő motívumnak számít a filmben, hiszen egy másik ágyjelenetben is főszerepet kapnak a cicik, bár ott egy teknősbéka mindent megtesz, hogy elvonja a figyelmet. Persze esélye sincs. Sajnos azt kell mondjuk, nem véletlen, hogy összeállításunk legemberibb, legmeghatóbb, egyben legvidámabb szexjelenetét (pontosabban kettőt) nem magyar, hanem cseh készítésű filmben találjuk. Gyönyörű pillanat, mikor Kerekes Vica bűbájosan megkérdezi: „Akarod, hogy lepisiljelek?”

Tartalom: Oskar televíziós meteorológus. Úgy gondolja magáról, hogy sikeres ember: szerető férj, figyelmes családapa és vonzó tévés személyiség. A valóság azonban kicsit másként fest. A középkorú férfiak többségéhez hasonlóan számára is egyre nagyobb problémát okoz, hogy megbarátkozzon az öregedés gondolatával és a házassága körül sincs minden rendben. Amikor egy flört kapcsán manipulálni kezdi az időjárásjelentést, elveszíti a munkáját és az asszonyát. A gondtalan agglegény életmód, amely különböző korú szeretőkkel kapcsolódik össze, azonban nem éppen idillikus számára.
[Videók] További moziszex

Stefanovics Angéla

stefanovics-angelaHogy ez a név nem mond semmit? – Született 1978. december 31. Budapest. Drámatagozatos gimnázium után elsőre felvették a Színművészeti Főiskolára. Eleinte rövidfilmeket készített Végh Zsolttal és Kálmánchelyi Zoltánnal, majd a színészet mellett a forgatókönyvírásba és rendezésbe is belekóstolt. A Budapesti Kamara Színház tagja. Az ország előtt igazán ismertté az egyik bankos tv-reklám tette. – És ha azt mondom Úristen menny.hu? Pesti mese? Öszödik pecsét? Noé Bárkája? A legkisebb film a legnagyobb magyarról? Libiomfi? Bizony, Emese, azaz Angéla ezekben a kultfilmekben játszott, rendezett vagy forgatókönyvírt. Ő volt az, aki kétezerért szopott volna Istennek, aki megmosta a majom kis faszát a Pesti Mesében vagy megcsinált egy olyan mára legendássá vált Eperjes-paródiát (Hoppá-hoppá), amin bár százszor láttam, újra és újra szénné röhögöm magam. Hihetetlenül tehetséges a csajszi, amit az is jól mutat, hogy egy ilyen alapvetően semilyen karaktert is mint Emese, élettel tudott megtölteni.
[Babes] Stefanovics Angéla meztelenkedik – Félmeztelen és utcalány

Moziszex: Gryllus Dorka, Parti Nóra – Zuhanórepülés 2007

A 2007-es Zuhanórepülés is azt az örökzöld témát boncolgatja, hogy drogozni, bűnözni, lopnicsalni alapvetően csúnya dolog, ráadásul az egészségünkre is káros, ám a fenti jelenet azt a néhány percet villantja meg, ami miatt mégis megéri lepaktálni az ördöggel. Nagy Zsolt ezúttal Parti Nórát csábítja el egy csipetnyi vagányul felkínált kokóval, hogy utána maga Geszti Péter ex-neje, Gryllus Dorka is csatlakozzon a partihoz. Lesütött szemmel ugyan, de be kell ismernünk, hogy mennyire jól áll Gryllus művésznőnek ez a kurvás stílus, a hatalmas műkörmökkel, csípőtetkóval és orrpirszinggel.


Tartalom: Kőkemény börtönjelenet, és a szabaduló, szeretnivaló zsivány. Egy bár, drogok, művészek, gazdagok, bűnözők – Theo (Nagy Zsolt) „hazaérkezik”. Ostoba módon… olyannyira, hogy szinte azonnal visszazüllik, beleszeret az egyetlen lányba, aki abszolút tabu, és egyetlen eltűnési megoldásként bevállalnak egy önmaguk határait igencsak meghaladó akciót. Ám mindezek mellett – és ellenére – a film önéletrajzi ihletettségű. Nagy Viktor forgatókönyvíró Novák Erik rendezővel filmsztorivá egészítette ki életútjának egyes elemeit, ami a filozófia-teológia szakról, a drogos alvilágon keresztül, egészen a börtönig vezetett.
Kritika: „Az igazi alvilág, ahogy eddig még sosem láttad” – hirdeti büszkén a Zuhanórepülés plakátja. Már ebből is látszik, hogy ez a film nagyon zorall…szeretne lenni. De megmondom Nektek a frankót, Tesókáim, ez a téma ez nem így műkszik, mer’ ilyet csak habiszti emberek mondanak. Él a Nagy Vízen túl egy rendező bácsi, úgy hívják, Martin Scorsese. Ha van valaki, aki kitehetné a filmjei plakátjára ezt a mondatot, hát akkor Ő az. Mégsem teszi, mert az olyan klasszikusok, mint a Nagymenők vagy a Casino magukért beszélnek. Az, hogy magasra tették a lécet Novák Erikék, nem is a legjobb kifejezés: a reklámkampány alapján egyszerűen egy komolyan nem vehető filmre számítottam – pedig, ide a rozsdás bökőt (a filmben meg is kapnám, bele a nyaki ütőerembe), ők minden percét komolyan gondolták.
Adott egy forgatókönyvíró, Nagy Viktor, aki már a Nyóckerben is hatalmas dumákkal kápráztatta el Novákot – és nem mellékesen minket – , most pedig saját önéletrajzát adaptálta a szélesvászonra; ez eddig nem is hangzik rosszul. Csakhogy a logikátlanságok, amik egy animációs filmben nem tűnnek fel, netán még jól is állnak neki, egy játékfilmet már meglehetősen súlyosan érintenek. Ugyanígy, akármilyen ügyesen alakítgatta is az egyáltalán nem kamu-zorall Nyócker sztoriját a Zuhanórepüléssel rendezőként debütáló Novák, ebbe az élőszereplős moziba bizony beletörött a bicskája.
Igen, ezt a balhét nekik kettőjüknek kell elvinniük. Mert hiába nem vagyunk híján most sem az eszméletlen szövegeknek (a havannás beszólás iszonyat nagyot ütött…), és hiába kapunk egy-két tényleg emlékezetes figurát a mozitól, történet- és színészvezetésnek a nyomát sem lehet felfedezni. Ki-belépkednek mindenféle arcok, dörrennek egyet, aztán csákány. Közben egyre csak rángatózik a kamera és belassul a hang, valahányszor a night clubba lépünk – márpedig oda sokszor betérünk. Egyedi látványvilág? Nem mondanám… Viszont, ha már itt tartunk, azt muszáj megjegyeznem, Vecsernyés János operatőr egy-két valóban remek képet is prezentál nekünk, a művészieskedő-zorallkodó vizuális zűrzavarért pedig sokkal inkább a direktor a felelős
S akkor vissza a főbűnösökhöz. A forgatókönyv egyik legfurcsább kitalálmánya a Casino „Back Home” jeleneteinek reprodukálása, lepukkant, bajszos-borostás ruszki tengerészekkel; aminek az értelmét avagy jelentését azóta is hiába kutatom – s mely okosságnak a csúcspontja mindenképp az a szcéna, amiben „Eder mester” és hajleszkinézetű segédei egy limóban osztják az észt Igornak, a makulátlan öltözetű életcsászárának. Ja, és ha mindez nem lenne elég, mindeközben ott csücsül Igorunk mellett a hallgatag szamuráj, aki csak annyiszor nyilatkozik meg, mint Néma Bob; és szabadidejében harcművészeti bemutatót tart az úszómedence partján. Gyász.
Egyszóval, azon túl, hogy az utcaduma kétségtelenül ott van minden megnyilatkozásban, sokat nem nyertünk az überhiteles Nagy Viktorral; mert tényleg hibát hibára halmoz, és kész csoda, hogy egyedül pont a(z amúgy a magyar film legnagyobb problémájának számító) befejezést nem cseszte el, sőt.
És akkor Erik fiú. A cronenbergi naturalizmus egyszeri megvillantásától eltekintve egyáltalán nem mutat semmi olyat, ami miatt tűkön ülve várnánk a következő moziját. Az még hagyján, hogy a csodásan megkomponált szexjelenet a Reprevüésatöbbi c. borzadályt idézi, mert minden rendezőnek meg kell tanulnia egyszer szép testeket megmutatni a kamerának; és ha ez egy vizsgafilm, a direktor dícséretesen működött együtt az operatőrrel. Ha nem az, és úgy hiszem, nem az, akkor viszont nagyjából annyi keresnivalója van a moziban ennek az összefonódásnak, mint az angyal a diszkóban-jelenségnek – ami minimum egy „Ez mi volt, ember?!?!” felkiáltásra ösztökéli az ízlésvilágát féltve óvó mozibarátot.
Aztán egyszercsak lövöldözni támad kedvünk a mélygarázsban, van ilyen. Klisének klisé, dehát úgy is lett elővezetve, gond egy szál se. Félig profi, félig túl lett spilázva, lesz ez még jobb is. De nem csak autókat és töltényeket kell ám mozgatnia egy rendezőnek, hanem jelen esetben elsősorban egy szimpatikus főszereplőt és sok-sok brutálisan hiteles mellékfigurát. No, ez az, amit leginkább hiányolok a Zuhanórepülésből. Nagy Zsolt, akármennyire is szeretjük amúgy a tehetségéért, Theoként tenyérbemászó és „csicskanyitogató”. Első komolyabb mozis szerepében Törköly Levente szintén kicsit sok, Derzsi Jánost pedig csont nélkül az amatőrök (vannak bőven) egyikének lehet nézni, a sokszor bántóan sablonos szövegét bődületes hangsúlyozási hibákkal mondja fel, mint egy leckét. Ő ennél sokkal többet tud, amit egy jobb és tapasztaltabb rendező be is tud nekünk bizonyítani.
A fent említett amatőrökről szólva: én mindenképp sokallom a számukra kiosztott szöveg terjedelmét. Egy mondat a maximum, lehetőleg az is álljon egy szóból. Mert a kétmázsás kopasz csak addig félelmetes, amíg nem kezd el egy ovis versszavalási szintjén „keménykedni” a komolyabb színészi kvalitásokért kiáltó monológjával. Kevesebb Tarantino, több Kevin Smith (nem a rendező, a színész!) – ezt tudnám javasolni az alkotóknak.
Lukáts Andor, akit az utóbbi időben legalább egy évben egyszer láthatunk moziban (sajnos már ez is nagy szó…), nos, ő az egyedüli, aki rendezői segítség nélkül is kifogástalan játékkal ajándékoz meg minket. Nagy kár, hogy az ő figurája lóg ki leginkább az egész moziból. Barátaim szerte az éjszakai életben, csumidázlak Titeket, eskü’ nincs mit tenni: ez tényleg, frankón zuhanórepülés. Már csak abban reménykedhetünk, hogy a gép jó helyre csapódik be…
[Videók]

Moziszex: Tóth Ildikó és Bodó Viktor – Jadviga párnája

A Jadviga párnájá-ból származó részlet remekül demonstrálja, hogy milyen nehéz lehetett annak idején egy jó kis spontán szexet összehozni, amikor a hölgyek még minimum hat szoknyát viseltek és különféle borzalmas harisnyával is rendesen fel voltak szerelve. De Jadviga (Tóth Ildikó) és Ondris (Bodó Viktor) nászéjszakája nem a szoknyák miatt nem sül el úgy, ahogy a fiatal férj akarná! A fenti együttlét kettejük egész viszonyát sűríti néhány percbe a húzódozástól kezdve az őrült szenvedélyen át a szánalomig. Az a részlet pedig igazi klasszikus, amikor Bodó Viktor arcot mos kedvese fürdővízében. Bár a fenti jelenetből nem ez derül ki, de Jadvigát alakító Tóth Ildikó a filmben tud felszabadultan is szeretkezni, csak egy megfelelő partner kell hozzá (nézd meg!). Ha már a Jadviga párnájá-nál tartunk, kötelező megemlíteni (az akkor elsőfilmes) Hámori Gabi nem túl hosszú jelenetét Bodó Viktorral, melyben egy igen ritkán látott fordított pozitúrával kápráztatják el a nagyérdeműt

Tartalom: Nincs boldogabb ember a legénybúcsúját és lakodalmát tartó Ondrisnál, hiszen legszebb álma teljesült be: elnyerte szerelmének, apja gyámleányának, a Németországban taníttatott Jadvigának a kezét, és hazacsábíthatta ezt a delejesen vonzó, de veszedelmesen titokzatos nőt. De hamar elkezdenek összekuszálódni a szálak…
Kritika: Házasságra készül a szlovákok lakta kis falu egyik birtokosa, Ondris. A fiatal férfi Jadvigát, a külföldön neveltetett és nővé serdült szépséget vezetheti az oltár elé, hogy azután szerelmük beteljesülésének gyönyörűségében fürödve éljenek, amíg az élet közbe nem szól. A Závada Pál regényéből készült film történetéről többet elmondani rosszindulatnak minősülne a nézőkkel és a készítőkkel szemben egyaránt. Aki olvasta a regényt, az kellemeset fog csalódni, hiszen Deák Krisztinának sikerült a lehető legtöbbet átmentenie a mű alapjaiból, bonyolult történetéből, felkavaró érzelemvilágából, ügyes fordulataiból, drámaiságából és hitelesen megrajzolt környezetéből. Valljuk meg, ez keveseknek szokott sikerülni, általában a jól megírt regények döbbenetesen lehangolókká válnak, ha a filmszalagra kerülnek, nem így ebben az esetben.
A film tengernyi érzelem egyetlen metamorfózisa, egy nagy szépségáradat, amelybe pontosan annyi drámát, vidám pillanatot, elgondolkodtató képsor préseltek az alkotók, hogy épp csak meg ne fájduljon az ember gyomra. Néhányszor olyan félelmetes kötéltáncot járnak a giccs és a művészet határán, hogy erősen meg kellett fognom a székem karfáját, ha nem akartam ki és leesni. Ez persze korántsem baj, sőt, a magyar filmalkotókra egyáltalán nem jellemző merészségről tanúskodik, megpróbálták a kommerszebb szórakoztatást vegyíteni a művészi érzékenységgel, és úgy látszik ehhez az alapregény a lehető legmegfelelőbb táptalaj volt. A színészek legjobb tudásukat olykor láthatóan túlszárnyalva teremtik meg az emberi alakok hiteles képét, mindenkinek vannak gondolataik, érzéseik és ami a legfontosabb meglehetősen teljes személyiségük, ami olyan határozottan látszik a jelenetekben, hogy képesek vagyunk pillanatok alatt azonosulni mindenkivel, persze, csak ha elég nyitottak vagyunk. Minden elismerésem Tóth Ildikóé, aki Jadviga figurájába annyi érzékiséget és nőiséget öntött, hogy külön fejezetté vált minden színrelépése. Az Ondrist alakító Bodó Viktor is megtett mindent, ami tehetségéből kitelt, sajnos meg kell állapítani, hogy az a tehetség kicsit véges, remélhetőleg tud még a későbbi szerepeiben alakítani színészi érzékenységén, s akkor egy igazán erős karakterszínésszé válhat majd.
A mű egyetlen hibája a túl merev kameraállásokban keresendő, Balogh Gábor operatőr igazán felfedezhette volna kamerájával a remekül díszletezett szobákat, az eredeti környezetet, a szereplők apró arcmozdulásait. Összességében azonban a Jadviga párnája egy szépen elkészített mű, hiteles rajz, erőteljes karcolat, amely az emberi lét nehézségeiről szól, megközelítőleg abban a formában, ahogyan azt a Körhinta vagy az Emberek a havason tette. Tagadhatatlan, hogy az elmúlt pár év magyar filmművészetének egyik legjobb alkotása.
[Videók]