Egyetemista csaj voltam, a 90-es évek végén esett meg ez a sztori velem. Végzős éveimben jártam. Magas, széparcú, dekoratív csajként tartottak számon. Szopós számba szívesen tették az évfolyamtársaim duzzadó faszukat egy-egy buli alkalmával. Imádták csupasz nagy szeméremajkaimat szopni, szűk, lucskos pinámat baszni. A puncim borotváltam, de egy dekorcsíkot előszeretettel meghagytam mindig a dombon. Tetovált testem – színesnőies mintákkal – forró vágyakat ébreszt sok hímben. A kanok mindig is imádták kerek, formásan telt seggemet, vékony derekamat és nagy, kerek dudáimat, nagy kiálló bimbómat. Igazi basznivaló, faszvégre termett csajnak tartottak.
Addig csak a korosztályomból, vagy picit idősebb faszokkal voltam, úgy 26-27 éves korig. Természetesen észrevettem, hogy az egyetemen az idősebb profok megnéznek, lopva, kívánkozva vetik rám kéjes pillantásaikat, izgatottan figyelik feszes felsőmet, kerek, nőies idomaimat, húsos, vastag számat. A tanulmányokkal elboldogultam, időnként egy-egy utóvizsga becsúszott, de végül átmentem. Végzős hallgató voltam, és sajnos egy reál tantárgyból sehogy sem sikerült javítanom. A professzor úr behívott órák után az irodájába, és azt mondta:
– Sajnos többedik alkalommal sem sikerült az utóvizsgája, kisasszony. Sajnos ez azt jelenti, hogy nem mehet államvizsgázni.
Rendkívül lehangolt a hír, de próbáltam megoldást egyeztetni a tanárral.
– Professzor úr, kérem, adjon még egy lehetőséget! Nagyon fontos, hogy még az idén befejezzem az iskolát!
– Sajnálom, de az előírást be kell tartanunk. – felelte.
– Kérem, tanár úr, csak az esetemben engedélyezze ezt. Mindennél fontosabb nekem! – szinte könyörögtem.
Zavaromban és idegességemben nem vettem észre, hogy az 58 éves tanár vágyakozva bámulja a csöcsöm bimbóját, ahogy majd kiszúrja a nagy kerek dinnye vége a vékony, fehér pólómat. Nem láthattam, de a tanár asztal alatt belemarkolt félig meredező faszába a kiéhezett kan….
– Meglátom, mit tehetek, egyeztetnem kell a dékánnal és a lektor úrral is. Holnap 1-re jöjjön vissza, most pedig elmehet! (nem tudtam, de kifelé megbámulta formásan fejlett seggemet, és arról fantáziált, milyen lehet ebben a nőies idomban megmártózni merev faszával…).
Egész éjjel alig aludtam az idegességtől. Másnap előadások után megkerestem a professzort.
– Egyeztettem a két kollégával, kisasszony. Nem örültek neki, de hosszas kérésemre belementek abba, hogy kizárólag önnek új lehetőséget adjunk. Kérem, üljön le! – leültem a tanárral szemben, és izgatottan figyeltem szavait. Ajkaimat haraptam, mellem a szapora légzéstől gyorsabban járt le és fel.
– Ma délután tudunk Önnek lehetőséget adni a korrigálásra. Külső helyszínen fogjuk kikérdezni. Kérem, gondolja át, mennyire fontos Önnek ez a vizsgaeredmény!
– Mindennél jobban, Uram! Bármit megtennék érte!
Felcsillant a pinámra áhítozó hím szeme
– Igen? Bármit? Ez esetben garantálhatom a sikert!
A professzor teljesen fehér hajú úriember volt. Magas, kb 190 cm, úgy 110 kg. Enyhén pocakos, de nagyon modern stílusú. Sportos, fiatalos ingekben és pólókban járt. Rendszeresen járt külföldre nyaralni, pihenni, így bőre bronzosan csillogott a napfénytől. Szeme kék volt, arca, teste még férfiasságát őrizte, fehér haja emlékeztetett idősödő korára. Most, hogy picit megnyugodtam, jobban megnéztem magamnak. Simán el tudtam volna képzelni, hogy oltárit szexelek az öreggel! Láttam szemében, hogy megőrül a vágytól, hogy megbaszhasson. Kezdtem rájönni, mire megy ki a játék.
– Ma délután 4-kor az öreg tó mellett, a vadászház előtt feleltetjük a két kollegával a jobb jegyért. Ha eljön, és mindent rendben találunk, akkor megkapja az elégségest, még javítót sem kell írnia. Mi a lektor úr lakóautójával várjuk ott. Speciális vizsga lesz, kérem, alkalomhoz illő megjelenése legyen!
– Természetesen, legyen nyugodt, professzor úr, mindennel nagyon meg lesznek elégedve. Nagyon köszönöm, hogy mindezt lehetővé tette!
– Ugyan, nincs mit köszönni! Már régóta kíváncsiak vagyunk a kollegákkal, hogy milyen ismeretei vannak pontosan! – mondta, és picit elmosolyodott, ahogy a szemembe nézett.
Tudtam, hogy mit akar – és meg kell vallanom, a végtelenig felizgatott a tudat. Előtört belőlem a magabiztosság, és a ribanc vér. Odafurakodtam hozzá, és terpeszülésben, szemből az ölébe ültem. Nyakát átfogtam karommal. Ahogy ott ültem az ölében, magassarkú szandálban és miniszoknyában, ritmusos, párzó mozdulatokkal dörzsöltem forró pinámat nadrágjához. A csipketangán át éreztem duzzadó faszát. Elkapott a hév, és folytonos, baszó mozdulatokkal jártam heves öltáncomat a prof pinámra szomjas ágyékán..közben szemeztem vele, és a számat nyaltam, kurvásan. Ő a döbbenettől szólni sem tudott.
– Tessék, egy kis előleg! – mondtam. – Látom, mennyire odavagy értem, dolgozok kicsit rajtad, hogy délután jól bírd a kúrást.
Lenyúltam, lehúztam a nadrágja zipzárját, és kikaptam a kolbászát, ami már váladékos volt. Az öreg prof szétizgult a pinámtól, és jött már az előváladék a kemény faszból, ahogy cicáztam fele. Hirtelen felemelkedtem, ő még mindig ült a székben. Megfordultam – háttal neki. Tangás pinámat terpeszben odanyomtam a fejéhez.
– Nesze, nyald a friss húst, élvezz! – mondtam, és beletoltam az arcába a lyukam. Zsinóros tangán át úgy nyalt, mint aki már évek óta nem kapott pinát. Szinte zabálta, falta a puncimat.
– De jó ízed van! – mondta eltompult hangon, mert a nagy pinafalásba feledkezve a mondandója felét nem lehetett hallani. Nagyon jól nyalt az öreg, mesteri szívó- és nyalizó munkával kényeztette húsos cuncimat.
Nem vártam sokat, és ebben a pózban odahajoltam a nadrágból ágaskodó dákójához. Szeretek játszani, cicázni a kanokkal, de az ő bunkós végú faszát egyből tövig a torkomba vettem, és szoptam, mint egy mohó ribanc. Nyögött és remegett a kéjtől, ahogy vastag, húsos szám és forró nyelvem le-fel járt eres hímtagján. Éreztem faszán a kanszagot. Nyilván reggel tusolt, de már azóta jópár óra eltelt, és így igazi, kanos íze és szaga volt rég nem kényeztetett rúdjának. Szinte morgott, örjöngött a szopásom művészetétől. Annyira kikapcsolt, hogy önkívületi állapotban nyalta szét csupasz, szaftos finámat. Az orrát, arcát, állát – nyelvét – teljesen belémtolta. Orra a hüvelyemben mozgott, és közben nyalta mindenem. A seggem széthúzta, és kéjesen belenyalt a lyukamba.
A fasza nem volt borotvált, ami nagyon tetszett. Érezni akartam magamban tövig.
Megint megfordultam. Lesmároltam pinanedvemtől csöpögő ajkait. mennyei volt, ahogy elegyedett a kanos íz a szaftos, fiatal pina ízével. Smaciztunk, és ő egyre csak nyögött. Megtéptem ősz-fehér haját:
– most megkapod a pinámat, gyerünk, told be a faszod! Akarom, hogy basszál!
Megfogta a kerek csípőmet, és hörögve ráhúzott a faszára. A fasza körüli szőrkorona nagyon izgatta a csiklómat, úgy mozogtam benne, hogy a professzornak még az erei is kidudorodtak az izgalomtól.
– De jó a pinád, kiskurvám, de élvezem a lyukad tacsakos szorítását! Alig vártam, hogy a faszomat beléd tolhassam, kicsi drága ribancom! – mondta szinte önkívületben.
Közben pinámat odanyomtam a szőrhöz, mennyei volt érezni, ahogy bennem lüktet ütemesen a fasz, én pedig szétnyalt, szétizgatott csiklómat a szőrös dombnak nyomhatom. Most már baszottan jártam az öltáncot, szinte remegett a lábam, az öreg meg csak adta alám a lovat. Smároltunk és baszott. Élveztem a dörzsölést, kikaptam a csöcsöm és a szájába toltam.
– Szívjad szét, kanom!
Bekapta kőkemény bimbómat, és elkezdte csócsálni, közben pedig a lucskos pinámat dörzsiztem a szőrös, tüzes ágyékhoz, bennem meg feszített a merev fasz. Sikítottam az izgalomtól.
– Basszál, gyerünk, basszál! belém nyomhatod mindet, jöhet az összes geci, nyomjad!
Éreztem, ahogy elönt a kéj – és biztattam az öreget, hogy nyomjon tele. Mindig figyeltem a fogamzásgátlásra, és azt akartam, hogy határtalan legyen az élvezete. abban a pillanatban, ahogy én is elélveztem, és hallotta a bíztató női parancsokat, ő is elélvezett – minden csepp gecijét belenyomta a lüktető, forró lyukamba. Mozogtam rajta, és ölem szinte fejte dorongját. Közben vadul smároltam vele, markolászta, harapdálta az ajkaimat, nyakam, mellem, mindenemet, és azt hajtogatta, hogy nem tud betelni velem.
Hálásan dőlt hátra a professzor. Pihegtem kicsit.
– Most hazamegyek, picit pihenek. Szuperszexin és kipihenten megyek a vizsgámra. – Kacsintottam rá. – Menj haza, és Te is pihenj egy kicsit, hogy este újult erővel essünk egymásnak.
– Rendben, kiskurvám, alig várom, hogy ismét érezzelek!
Ölemben édes professzorom spermájával elindultam, hogy kipihenjem és rendbe szedjem magam az esti szigorlatra…
Történetek
Szex sztorik, szüzesség elvesztése, történetek, vágyálmok!
Szükségem van a farkára
Sokszor összetörték a szívemet. Az emberek jöttek, mentek, és tapostak a szívem darabjain, észre sem vették, milyen fájdalmat okoznak, én pedig megtanultam „jól” titkolni. Többé nem sírtam, bármennyire is fájt. Csak mentem az utamon, összeszorított szájjal, és tettem a dolgomat, éltem, de a szívem halott volt. És nem is akartam, hogy bárki összerakja a darabjait, mert úgyis újra széttörte volna. Egyszer megfogadtam, hogy soha többé nem engedek közel magamhoz senkit, és nem láttam akadályát, miért ne tudnám betartani. Kegyetlen és hideg lettem. És örültem ennek.
2009 őszén kezdődött minden. Fiatal voltam, és bájos. De akkor még nem vettem észre a bájaimat, nem használtam ki őket, és nem is akartam. Féltem attól, hogy leribancoznak, szende kislány akartam lenni. Megismertem egy fiút, akire máig úgy emlékszem, hogy életem nagy szerelme volt. Furcsa szerelem volt a miénk – sosem fogta meg a kezem, de az érzés, ami akkor tört fel a szívemben, ha vele voltam, mindenen túltett. Azt akartam, hogy örökké tartson. Ma már tudom, csak az érzésbe voltam szerelmes, nem abba a fiúba. Később kiderült, nem én kellek neki, afféle pótlék voltam számára, mert nem kaphatta meg azt a lányt, aki a mindenséget jelentette neki. Nem sajnáltam, amikor otthagyott, de a szívem összetört. Fiatal voltam, azt hittem minden örökké tart. Utána jött egy másik fiú, akivel másfél évig együtt voltam, és aki megtanított arra, milyen igazán szerelmesnek lenni, és milyen az, amikor tényleg összetörik a szívem.
De őt sem sajnáltam, helyette a szexuális vágyam kielégítése érdekelt. Meg akartam ismerni mindent. Tudni akartam, mások hogy csókolnak, mások hogyan érintenek meg. Igyekeztem szexpartnereket szerezni. Az egyik undorított, mégis vonzott, de vele semmi sem történt, az volt az első szexuális kudarcom. Vadászni kezdtem, tudni akartam, milyen érzés, amikor én töröm össze mások szívét, és nem ők az enyémet. Csodálatosan megtanultam kihasználni a mellem, a szemeim, és a hajam szépségét, na meg persze a hangomét. Eddig bárki hallotta a hangom, a reakció az volt, hogy erotikus, vonzó, és megannyi kacérság bujkál benne. A férfiak a lábam előtt hevertek, és én élvezettel használtam ki őket. Undorodtam tőlük, mert a második szerelmem emléke mélyen belém égett. Az ő testét, az ő szavait akartam, de másokkal bújtam ágyba. Mindig őt képzeltem oda, ha egy-egy különösen gusztustalan példány lihegett fölöttem kocogó kutya módjára, nem foglalkoztam semmivel, csak a saját gyönyörömmel. Ha lefeküdtem valakivel, másnap csak felöltöztem, és köszönés nélkül távoztam. A hajnal volt az én időm…
Amikor sétáltam, és figyeltem azt a világot, amiről régen azt hittem, nem a valóság, csak rossz álom. Ki akartam élni magam, én akartam lenni minden férfi számára a végzet asszonya. Gyönyörrel töltött el, amikor elértem, hogy belém szeressenek, lefeküdtem velük, majd eltűntem az életükből. Láttam tekinteteket, amikben vad vágy bujkált, és láttam olyanokat, amik összetört szívű embereké voltak. Gyakran felszínre tört azonban a volt szerelmem emléke. Már nem tudtam, hogy csak szexuális vonzata van-e a dolognak, vagy még mindig szilaj szerelemmel őt szeretem…
Csak azt tudtam, hogy szükségem van a farkára, és az egész testére. Minden sejtem könyörgött az érintéséért, de tudtam, hogy Ő az, akit soha többé nem kaphatok meg. Miatta lettem szívtörő. Tudni akartam, mit érzett, amikor megalázott, amikor ezer darabra törte a szívemet, amit többé nem lehet eggyé varázsolni. Megjelent az életemben egy ember, akiről pár nap után kezdtem érezni, hogy szeretni tudnám, vagy hogy már szeretem, és rettegtem, hogy az Ő szívét is összetöröm. Igyekeztem a lehető legkevesebbet beszélni vele, nem akartam bántani, hiszen olyan őszinte érzelmeket táplált irántam…Olyan érzelmeket, amiket képtelen lettem volna viszonozni. Nem voltam többé őszinte, hazudtam a gyönyörért, elárultam saját magam, de semmi sem érdekelt, és senki sem állíthatott meg. Csak a férfiak bűzös csókjára, és testük nyers kipárolgására vágytam. Arra, hogy érezzem, hogy valaki bennem van, hogy uralja a testemet, hogy birtokba vesz. Efféle gondolatoktól már szinte orgazmusközeli állapotba kerültem.
Vérszemet kaptam. Minél több dolgot ki akartam próbálni a szexben, minél több férfi ágyában akartam megfordulni. Tudtam, hogy én sosem leszek számukra „egy” a sok közül…Mindenkire nagy hatással vagyok. Talán az, hogy nyíltan kimondok bármit, amit gondolok, vagy az, hogy beléjük látok? Nem tudom. Mindig én voltam az, akire a férfiak vágytak, az elérhetetlen vágyálom, amit megkaphattak egy pillanatra, és kiélhették rajta a vágyaikat. Nincs olyan, hogy „Igazi”. És éppen ezért folytatom az utamat. Magányosan, belül összetörve, de odaadom a puncimat bárkinek, akiről úgy érzem, mély nyomot hagyhatok a szívében. Szíveket akarok összetörni, úgy, ahogy az enyémet törték ezer darabra… mint egy kibaszott tükröt.
Undor és vágy
Valójában sosem tudtam igazán, mi az a szerelem. Másfél évig együtt voltam valakivel, aki elvárta, hogy tudhasson rólam mindent, de közben én nem tudtam róla semmit. Karácsony után három nappal szakított velem, és istenemre, annyira még sohasem voltam padlón. De hát ilyen ez a szerelem! Két hónapon keresztül vergődtem a lét-nem lét között. Végül aztán fogtam a motyómat, és elmentem szórakozni a barátaimmal.
Két potenciális szexpartnerjelölt is megjelent a színen, és én hébe-hóba foglalkoztam is velük. Az egyik egy Krisztián nevű fiú volt, akinek a vonzerejét a hasán levő kockák biztosították. A másik Dani, aki még egy nálam is alacsonyabb, okos srác volt. Ültünk egy szórakozóhelyen, ittuk a sörünket, szívtuk a ciginket, és beszélgettünk a lét elviselhetetlen könnyűségéről. Krisztián többször is burkoltan közölte velem, hogy szeretne szexuális kapcsolatba bonyolódni az éjszaka folyamán, de engem nem érdekeltek a jelzései. El voltam foglalva a gondolataimmal, meg a volt barátommal átélt közös emlékek hadával. Nem érzékeltem a külvilágot. Egyre csak telt az idő, lassan mindenki szedelőzködni kezdett. Elkövetkezett a pillanat, amikor első kacér pillantásomat Krisztiánra vetettem. Mi az a kacérság? Valamilyen verbális, vagy nonverbális dolgocska, aminek a hátterében afféle szexuális ajánlat áll. A kacérság tulajdonképpen ígéret arra, hogy az illetővel, akivel kacéran viselkedtünk, szexelni is fogunk. Ott tartottam, hogy indulni készültünk, és én első kacér pillantásomat vetettem Krisztiánra. Régóta tudtam, hogy néz ki a temérdek fekete ruha alatt, hiszen láttam róla olyan képeket, amiken félmeztelen volt. Tetszettek a hasán levő kockák, de mint mondtam, ez volt az egyetlen testileg vonzó dolog benne. Még talán a szemei, de annyi kékeszöld szemű ember van, hogy inkább nem figyeltem a szemeire. Belül mélyen haboztam – elmenjek vele, vagy ne? Képes leszek kontrollálni a szexuális vágyaimat, vagy odaadom magam neki? Már az utcán sétáltunk, de még mindig nem tudtam dönteni. Végül Dani sértődős jelenete arra késztetett, hogy egy árva szó nélkül leléceljek Krisztiánnal. Nem nagyon érdekelt senkit. Itt most közbevágva gyorsan megjegyezném azt, hogy a Krisztiánnal való találkozásom mindkettőnk szexuális kielégítetlensége miatt jött létre. Egyikünknek sem volt senkije jó ideje, és mindketten vágytunk már a testi szerelem örömeire, így hát összehoztuk ezt a sörözős-ismerkedős estét, melynek folytatását most fogom leírni.
Buszoztunk. Akkor kezdtem valahogy undorodni tőle, éreztem az izzadsága szagát, és felfordult a gyomrom. Szemben ültem vele, látta rajtam, hogy van valami bajom, és kérdezősködni kezdett. Éreztem a szája szagát. Nem akartam, hogy hozzám érjen, és mégis az volt a leghőbb vágyam. Hihetetlenül felizgatott szexuálisan ez a gusztustalan ember, testének nyers kipárolgásától szinte megrészegültem, azt akartam, hogy az enyém legyen, én pedig az övé. Lassan értünk a lakásába, teljesen átfagytam a hideg utcán, és ami fájdalmas volt, hogy egy szál cigim sem maradt. Jólesett volna a hosszú buszút után, és Krisztián, nem lévén udvarias, nem kínált volna meg. Egy idő után már nem is érdekelt a cigi. Amíg ő elment zuhanyozni, én a nappaliban beszélgettem az anyjával. Fiatal nő volt, vékony, ápolt, és intelligens. Amikor Krisztián elkészült a zuhanyzással, a szó legszorosabb értelmében hozzám vágott egy vastag törülközőt, és egy borotvát. – Aztán selymes legyen ám.- vigyorgott rám pajzánul, én pedig visszavigyorogtam. A borotvát azért kaptam, mert amikor még a találkozás lehetőségét firtattuk, közöltem vele, hogy amióta véget ért a kapcsolatom a volt barátommal, nem voltam annyira igényes, nem borotváltam például a lábamat. Valójában ez Krisztiánt nem érdekelte, az ő vágya az volt, hogy a puncimat szőrtelenítsem, mielőtt befekszem szent, és sérthetetlen ágyába. Természetesen kielégítettem ezt a perverz vágyát, és amikor friss tusfürdőillatúan betipegtem a szobájába, puncim már hamvas, és szőrtelen volt. Bemásztam mellé az ágyba, heverésztem pár percig, majd felültem, és belekezdtünk egy horrorfilmbe. Nem vagyok kis darab a magam 175 centijével, viszont vékony vagyok, könnyű.
Egy idő után zavarta, hogy én a háta mögött a falnak támaszkodva, szinte természetellenes pózban csücsülök, ezért megfogta a kezem, és maga mellé rántott az ágyra. Az oldalamon feküdtem, ő pedig hátulról átölelt. Amennyire undorított a vele való közeli kontaktus, annyira izgatott is. A filmnek vége lett, elsötétült a szoba, csak a saját szívverésemet, és a laptopja halk zúgását hallottam. Aztán elkezdődött a rémálmom. Maga felé fordított, és én újfent élvezhettem szájának nem éppen kellemes gőzeit, de hősiesen tűrtem. Elgondolkoztam, milyen érzés lehet, ha megcsókol ez a büdös száj, milyen lehet, ha a nyelvét lenyomja a torkomon. Pár másodpercre rá meg is történt. A lehető legmélyebben a számba nyomta a nyelvét, az összes fogamat végignyalogatta vele, és közben lihegett, mint valami állat. Álló farka puncimnak nyomódott, konkrétan a jobb szeméremajkamnak, és ez fájt nekem. Visszatérve a csókra…A fél arcom nyálas volt, szinte undorodtam a tudattól, hogy hagytam ennek a majomnak, hogy megerőszakolja a számat. Belekezdett az előjátékba. Ez mindössze öt percig tartott, magára húzott, szempillantás alatt levetkőztetett, a következő emlékem pedig az, hogy meztelenül ülök az ágyán térdemre hajtott fejjel, és zokogok.
– Nem megy, sajnálom. Még mindig a volt barátomat szeretem, és nem bírom elviselni, hogy nem ő ér hozzám. – Szerencsére többet nem erőszakoskodott, hagyta, hogy felvegyem a pizsamámat, mellémbújt, és megölelt. Az éjszaka folyamán többször ébredtem arra, hogy a keze a puncimnál tesz felfedezőutat, és ami a legrosszabb, Krisztián izzadt. Szinte eláztam én is, igyekeztem legalább húsz centivel odébbmászni mellőle, mert mint mindig, most is elfogott az undor más emberek testnedveivel való érintkezéskor. Az egyetlen ember, akinek nem undorodtam a testnedveitől, a volt barátom. Imádtam a nyála ízét, sosem éreztem büdösnek, ha izzadt, és hiányzott, hogy vele lehessek. Nem tudtam dönteni, melyik utat válasszam. Feküdjek össze mindenkivel, vagy pedig harcoljak őérte? Nem tudtam dönteni, egészen addig, amíg Krisztiánnal egy ágyba nem kerültem. Amikor megcsókolt, akkor már tudtam – a volt barátomért fogok küzdeni, és visszaszerzem, kerüljön bármibe is. Tudtam, hogy még szeret, de féltem, ha kiderül, hogy együtt aludtam egy szinte vadidegen fiúval, akiről tudták, hogy vonzó számomra, akkor azt hiszi majd mindenki, hogy meg is dugott.
Éppen ezért minden tudásomat bevetve igyekeztem titkolni, hogy ez az éjszaka így zajlott, meg hogy egyáltalán zajlott valami. A legfontosabb pedig, hogy rájöttem, a volt barátom nagyságrendekkel jobban csókol, és nagyságrendekkel kívánatosabb tud lenni, mint ez a beteg fasz, akinek öt perc az előjáték, és úgy kezel, mint egy tárgyat. Sokat gondoltam a volt barátomra ezután. Minden percben az járt a fejemben, milyen szívesen megcsókolnám, milyen szívesen másznék rá, és lihegném a fülébe a szex kellős közepén, hogy mennyire szeretem. Tudtam, hogy tudja, hogy volt dolgom fiúkkal, és azt is tudtam, hogy ez mély fájdalmat okozott neki. Ha nincsenek közös ismerőseink…akkor ezt sosem tudom meg, de mivel vannak közös ismerőseink, sőt mondhatni rengeteg, minden apró érzelemnyilvánításáról tudomást szereztem, és tudtam, hogy a történtek ellenére még mindig szerelmes belém, és hiányzom neki. Krisztiánnal való kalandom ébresztett rá arra, hogy milyen erős szexuális kisugárzásom van, és hogy mennyire kívánatos nő vagyok. És én elkezdtem kihasználni a bájaimat. Riszáltam a fenekem, szinte minden percben erotikusan búgott a hangom, de az egyetlen férfit, akit meg akartam ezekkel hódítani, eddigelé nem sodorta utamba a sors. Még várok. Tudom, hogy kellek neki, jobban, mint egy falat kenyér, és tudom, hogy tudja, hogy ugyanígy érzek iránta. Talán lesznek még kalandjaim, míg a volt barátommal újra találkozunk. Persze mindegyik szex nélküli kaland lehet csak, hiszen annak ellenére, hogy Krisztiánnal semmi sem történt, velejéig romlott nőnek érzem magam, és ezt a bűntudatot, és mocskot sosem moshatom le a lelkemről. De remélem, hogyha a volt barátomat sikerül visszahódítanom, megbocsátja a botlásaimat, és újra olyan tüzesen fog csókolni, ahogyan régen tette, amikor még boldogok voltunk. Együtt. És csak ezt mondogatom magamnak : csak tennem kell, és újra az enyém lehet, hisz mióta elment, más ember lettem. Egy vonzóbb ember… A végzet asszonya.
A bűnöm az volt, hogy nem becsültem kellőképpen a szerelmünket. És úgy bűnhődöm, hogy sem éjjel, sem nappal nem alszom, és meg kellett tapasztalnom azt, hogy pokoli kín, amikor az ember érzelmek nélkül akar gyönyört. Bűnhődöm még egy darabig, aztán újfent bevetve bájaimat visszaszerzem a férfit, akihez vágyaim és álmaim fűződnek. Ebben semmi, és senki nem állíthat meg.
Gruppenszex Krisztinával
A fellegekben járt a boldogságtól. Úgy érezte, hogy az elmúlt két hét volt élete 17 évének legboldogabb időszaka. Felhőtlen öröme forrását Péternek hívták. Ismeretségük már korábban elkezdődött, abban a kisboltban ahol Krisztina dolgozott és oda is korlátozódott csupán, mivel Péter ott vásárolt hetente kétszer-háromszor.
Mindig volt egy mosolya és néhány kedves szava amikor betért, de ennyiben ki is merült figyelme Krisztina iránt. A lánynak nagyon tetszett a legalább hat évvel idősebb férfi, de nem mert kezdeményezni, az nem az ő stílusa. Eddigi kevés kapcsolata mindig úgy indult, hogy meghódította őt az aktuális partnere. Visszahúzódó, önbizalom hiányos természete miatt nem is tudta igazán, hogyan keltse fel egy fiú érdeklődését. Három komoly barátja volt eddig, az utolsó éppen fél éve hagyta el. Vele jutott a legtovább az ágyban, a szüzességét is ennek a fiúnak adta, de ő rá két hétre már egy másik lánynak tette a szépet.
Kriszti, noha csinos lány volt, a szex terén nem volt túl sok tapasztalata. Ez is megfordult a fejében, amikor Péter egy szokásos vásárlás alkalmával váratlanul randizni hívta. Meglepődésében meg sem tudott szólalni, csak hebegett-habogott, de végül sikerült egy időpontot és helyszínt lebeszélni.
Egész nap izgatottan várta az esti randevút, csinosan felöltözött és tíz perc késéssel érkezett a megbeszélt helyre, egy elegáns belvárosi étterembe. Kellemes estét töltöttek együtt, Péter nagyon jó társaságnak bizonyult. Beszélgetésük során pár dolgot megtudott a róla. Többek között, hogy jól menő vállalkozása van, egyedül él egy kertvárosi házban és nagyon szeretne családot alapítani. A randevú után hazavitte a sportautóján, és a búcsúzkodásnál sem volt tolakodó. Megbeszélték a következő találkozót és puszival elköszönt. Tetszett a lánynak, hogy nem volt az a szemtelen nyomulós stílusa.
Két héten keresztül majdnem minden nap találkoztak. Voltak moziban, színházban, koncerten, közel kerültek egymáshoz, de a csóknál tovább nem jutottak, bár Krisztina már benne lett volna egy kis intim együttlétben is.
A következő napi programról nem tudott a lány semmit. „Meglepetés lesz” mondta neki Péter. Annyit kért csak tőle, hogy kihívóbban öltözzön fel, mint ahogy szokott és péntek délután ötre legyen készen, mert megy érte. Kriszti délelőtt beszólt a boltba, hogy pár napig nem lesz elérhető, majd vásárolt pár dolgot, ebéd után pedig már elkezdett készülődni. Délután ötre lement a ház elé, egy hosszabb kabátot szégyenlősen összefogva magán. Alatta fekete szexis csipke melltartó, amit éppen kitöltöttek nem nagy, de formás mellei. Egy számmal kisebb feszes vörös blúz, kigombolva addig, hogy kivillanjon a melltartó. Rövid fekete szoknya, ami éppen eltakarta a fekete csipke tangát, de teljesen látni engedte a szintén fekete csipke harisnyatartót és combfixet. Lábán egy térdig érő magas sarkú fekete (mi más) lakk csizmát viselt.
Készülődés közben többször meggondolta magát és átöltözött, de végül csak felvette ezt a provokatív kollekciót. Úgy érezte magát ebben a ruhában, mint egy utcalány. Szégyenkezéssel kevert izgalommal várta a barátját, aki két hét alatt teljesen elcsavarta a fejét. Eldöntötte, hogy ma este odaadja magát a férfinak. Neki ez lesz a meglepetése.
Péter pontosan futott be csillogó sportautóján. Hosszú csókkal köszöntötték egymást. Péter arca elégedettségét fejezte ki amikor egy kis bepillantást nyert a lány kabátja alá.
– Merre megyünk ma este? – kíváncsiskodott Kriszta indulás után.
– Majd meglátod, nagyon kellemes helyre – és elterelte a lány figyelmét az út végső céljáról.
Beszélt és beszéltette folyamatosan, így a lánynak fel sem tűnt, hogy már az országúton hajtanak.
Amikor egyre gyérült a forgalom, kis aggodalommal nézett körül, hogy merre járnak.
– Ugye nem tévedtünk el?
– Nyugodj meg, tudom, hogy merre járunk. Van egy kis házikóm erre, ahova vissza tudok vonulni, ha ki akarok kapcsolódni. Még nem hoztam ide senkit eddig, de veled szeretném megosztani. Biztos tetszeni fog, csak mi leszünk ott kettesben. A legközelebbi ház is legalább négy kilométerre van. Nem zavar majd senki.
– És ezért kellett felöltöznöm ilyen kihívóan?
– Különleges este, különleges lány, különleges ruha. – mosolygott titokzatosan.
Nem értette igazán de a kedves hangtól kicsit megnyugodott és megfogta Péter sebváltón pihenő kezét.
Ráfordultak egy erdei útra, és tíz percnyi zötykölődés után a fényszórók egy takaros kis erdei házat világítottak meg.
– Megérkeztünk – állította le a motort Péter és a hátsó ülésről előrevett egy kosarat, amiben étel és két üveg bor volt.
Bementek a házba, ahol kellemes meleg fogadta őket.
– Még délelőtt elszaladtam befűteni és rendet rakni – magyarázkodott a férfi.
– Nagyon szép ház. És tényleg engem hoztál ide elsőnek? – olvadozott Krisztina.
– Hát persze. Még senkit se találtam méltónak rá.
– Ó te drága – ugrott a nyakába a lány. Hosszan csókolóztak, majd egy levegővételnél Péter elnézést kért és kiszaladt az udvarra telefonálni.
Amint visszatért a szoba közepén Krisztina kipirult arccal , kacérkodva lecsúsztatta magáról a kabátját.
– Akkor ilyesmi ruhára gondoltál? – kérdezte huncut mosollyal.
– Tökéletes, de mi lenne ha ennénk először? –válaszolt nyugodtan Péter.
– Persze, ahogy akarod. – hangzott a csalódott válasz. Azt remélte, hogy a ruha nagyobb hatással lesz a férfire. Esetleg titkos vágya is teljesül, hogy egyszer egy csinos pasas elkapja, leszaggatja róla a ruhát és vadul magáévá teszi. „Hát ez most nem jött be.“ állapította meg szomorúan, pedig a teste már nagyon vágyott egy szeretkezésre. Az elmúlt hónapokban egyre sűrűbben maszturbált tusolás közben, segítségül a meleg vízsugarat használva, vagy lefekvés után a paplan alatta kicsi kezével játszadozva. Azzal nyugtatta magát, hogy ma mindenféleképpen megkapja, amit a teste kíván. A férfi, a helyszín és a körülmények is ideálisak ehhez.
A szoba közepén levő óriási franciaágyon megterítettek.
Az első fél óra falatozással, italozással és közben beszélgetéssel telt.
– Édesem mik azok a kamerák? – mutatott bizonytalanul a szoba négy sarka felé Kriszti.
– Azok a biztonsági rendszer részei – nyugtatta meg Péter. Még lettek volna kérdései ezzel kapcsolatban, de nem akarta elrontani az estét, ezért egy „Értem“ válasszal annyiban hagyta a kérdést.
Az első üveg bor hamar elfogyott, a hangulat is végre kezdett forrósodni, mikor Péter hirtelen felpattant az ágyról.
– Elpakolok csak, addig helyezd magad kényelembe. – azzal felkapta a vacsora maradványait és kivitte a konyhába.
Krisztina végigdőlt az ágyon és elmosolyodott. „Micsoda szerencsés csaj vagyok. Álompasit sikerült fognom. Kedves, szép és gazdag. Az ágyban sem lehet hiba. Remélem legalábbis, de nemsokára ez is kiderül.“ gondolta és forróság öntötte el a testét ahogy a következő órákat elképzelte. Most már a mesebeli szegény lánynak képzelte magát, aki megtalálta az ő hercegét.
– Pillanatra kiugrok a kocsihoz. Mindjárt jövök édes. – hajolt be a szobába Péter és már ment is ki.
Kriszti kigombolt még egy gombot a blúzán, az egyik felét lehajtotta, hogy a fél melltartó benne az almaformájú, kemény melle kilátszódjék, majd kiterített kezekkel és becsukott szemekkel imitálta az alvást.
Hallotta, ahogy nyílik a bejárati ajtó és közeledik Péter elég nagy zajjal a szoba felé. Furcsa érzés villant be egy pillanatra, de a szemét még mindig csukva tartotta.
– Igazad volt Petikém, tényleg nagyon szép a kicsike. – hallott váratlanul egy idegen férfihangot.
Nyitott szemmel gyorsan felült az ágyon. Két negyven év körüli terepszínű ruhás férfi állt mellette és kaján vigyorral az arcukon gusztálták a testét. Krisztina idegesen elkezdte begombolni a blúzát, közben meglátta Pétert a szoba ajtófélfájának támaszkodva cigarettázni.
– Péter mi történik itt? Azt hittem kettesben töltjük az estét. Vigyél haza légy szíves.
– Ez jó. Kettesben, na persze. – röhögött az alacsonyabb pocakos férfi.
– Kicsim lazíts, nem lesz semmi baj. – szólt Péter halkan.
– Haza akarok menni. – csukladozott a hangja Krisztinek, és megpróbált lemászni az ágyról. A magasabbik férfi odalépett és lekevert neki egy tenyeres pofont, hogy visszaszédült az ágyra.
– Ne ugrálj cafka!
– Nee, kérem ne bántson. – sírta el magát a lány és a lábait maga alá húzva az ágy távolabbi részébe kucorgott.
Péter közelebb lépett, kezében egy teli pohár borral, amibe előzőleg valamilyen port szórt. Ugyanolyan halkan, nyugodt hangon beszélt hozzá.
– Nyugalom kiscicám, nem bánt senki. Ezt idd meg szépen és nem lesz semmi baj.
Hatott a behízelgő lágy hang, mert bár remegő kézzel, de egy húzásra kiitta a poharat. Közben a két férfi izgatottan mustrálta teste minden porcikáját, amit a kihívó ruha láttatni engedett. Szipogva visszaadta a poharat.
– Péter kérlek vigyél haza, nem szólok senkinek. – könyörgött.
– Sssss, ne beszélj most, csak nagyon figyelj rám. 4-5 kilométeres körben senki sincs rajtunk kívül, és egy pár hétig nem is lesz. A ház be van zárva és csak én tudom kinyitni. Nem tudsz elmenni. A két úriember szeretne veled eltölteni kellemesen egy kis időt. Legyél szófogadó és készséges, akkor nem lesz probléma. Ha gondolod ellenkezhetsz, de akkor is megkapják amit akarnak és még el is csúnyítják a szép kis pofikádat. Gyere kelj fel és állj ide az ágy elé, hogy lássák milyen szép portékát kapnak.
Krisztina sírva lecsúszott az ágyról és felállt. Váratlanul megpróbált kiszaladni, de az egyik férfi résen volt és felrúgta. Hatalmasat nyekkent a földön. Péter a hajánál fogva húzta vissza az ágyhoz.
– Ez volt az utolsó dobásod, legyél okos vagy megbánod. – suttogta a fülébe, majd lekevert neki egy csattanós pofont.
– Na gyerünk kislány, kelj fel és kezdj vetkőzni. – harsogta a pocakosabb ember.
Sírva felállt, és lassan elkezdte kigombolni a blúzát, miközben szemével kiutat keresett. Péter az ajtóba húzott egy széket, és egyik kezében egy pohár borral, a másikban egy távirányítóval leült a műsort nézni. A szoba sarkaiban levő kamerákon kigyulladtak az apró piros lámpácskák.
Krisztina lassan végiggombolta a blúzát. Jobban rázta a sírás, amikor meglátta, hogy a férfiak kigombolják a nadrágjukat és előveszik álló farkukat.
– Gyönyörű vagy szívecském. Dobd le a blúzod és térdelj ide a két bácsi közé.
– Nehehem ahakarohom. – zokogott a lány.
A magasabb megfogta a nyakát és térdre kényszerítette, majd a szájába lökte a nemi szervét. Pocakos lerángatta a blúzt a lányról, majd kezét megragadta, rákulcsolta a farkára, és mutatta, hogy húzogassa.
Krisztina undorral elkezdte szopni a szájában levő hímvesszőt és verte a másikat a kezével. Elégedetten vihorásztak felette, és benyúlva a melltartó alá a melleit markolászták.
– Óóó, ez az. Fincsi kis szád van. De vigyázz a fogaddal, mert kiverem. Gyere Sanyi próbáld ki. – azzal a lány fejét a pocakos fasza felé tekerte. Kriszti beletörődve nagyobbra nyitotta az ajkait és elkezdte azt a farkat is szopni. Hátha hamar elsülnek és megszabadul.
– Igen, tényleg jól szív a kicsike Józsikám. – azzal megtámasztotta a lány fejét és a torkáig döfte a vastag hímvesszőjét a szájában. Öklendezve fulladozott, miközben hallotta a gúnyos nevetést. Kihúzták a faszt a szájából és érezte, ahogy megemelik, majd hanyatt az ágyra dobják.
– Nézzem ezeket a feszes kis ciciket. – kurjantott Józsi és egy rántással letépte a délelőtt vásárolt fekete csipkés melltartóját. Fájt a lánynak, ahogy a pántok a húsába vágtak, amíg nem engedett az anyag. Előbukkantak a formás kemény mellek, amiket igyekezett a kezével takarni. Józsi csak nevetett ezen, majd megszabadult a felsőjétől és ledobta a nadrágját is.
Közben a pocakos a lábait kezdte szétfeszíteni és megpróbált a bugyijához férni.
– Ne csinálják könyörgök. – ellenkezett még Krisztina, de Sanyi az erős kezeivel széttárta a formás combokat és bugyin keresztül az ajkai közé fogta a lány punciját. Összerándult és igyekezett erővel összezárni a lábait, sikertelenül. Bugyin át egyre erőszakosabban bökdöste nyelvével Sanyi, ahogy megpróbált a nyálas húsdarabbal az alsónemű alá férkőzni.
Józsi már teljesen meztelenül Krisztina feje fölé térdelt úgy, hogy a lány kezeit a lába alá szorította és a fonnyadt zacskó annak az arcába lógott.
– Szopogasd a golyókat, te kis lotyó!
Sanyi végre utat talált nyelvével a bugyi mellett Krisztina vaginájához. Egyből bedugta a szűk illatos lyukba a nyelvét. Ott forgatta és hatalmasakat nyalt bele, majd szívta és harapdálta. Az egyik kezével már félre tudta húzni a csipkés fekete alsót, mert érezhetően csökkent a lány ereje a lábában.
Józsi eközben élvezte golyói kényeztetését.
– Nagyon jó, vedd a szádba teljesen. Ügyes kislány. Most nyalogasd. Igen.
Kriszti most már szófogadóan megcsinált mindent. Hatott a preparált bor és a teste is reagált a puncijában fickándozó nyelv ingerlésére. Odaadóan játszott a herékkel, szopta-nyalta őket.
– Jól van, most nyald a segglyukam! – azzal kicsit feljebb csúszva az végbélnyílását a lány szájához illesztette Józsi. Óvatosan elkezdte nyalogatni mire a férfi elégedetten hörögni kezdett.
– Húú de jó. Nyald ki a seggem te kis kurva!
Sanyi lent egészen megrészegülve a fiatal punci illatától, egy határozott rántással letépte a csipke bugyit, és lerángatta a fekete miniszoknyát is. Krisztinán már csak a térdig érő fekete lakk csizma volt és a fekete combközépig érő harisnya a harisnyatartóval. Miután megszabadították ruhadarabjaitól, magától nyitotta szét a lábait, és várta újra a nyelv most már izgató érintését. Sanyi a középső ujját bedöfte a nedvesedő punciba és úgy nyalta tovább. Krisztina kiéhezett teste ekkor remegett meg az első orgazmustól.
– Nézd csak a kis ribancot, tetszik neki. – csillant fel Sanyi szeme. A lány combját megmarkolva szét és a magasba feszítette annak lábait és a szűz popsiját izgatta tovább a nyelvével. Krisztinának még ilyen kényeztetésben nem volt része és magáról megfeledkezve nyögdécselt miközben felváltva nyalta Józsi segglyukát és golyóit. Sanyi már két vastag, kövér ujjal tágította a brazil fazonra nyírt hamvas puncit.
– Engedj a pinájához! – szállt le Kriszti fejéről Józsi. Amíg Sanyi felállt és megszabadult a ruháitól, addig Józsi megfordította és az ágy szélére térdepeltette a lányt. Hátulról a nedves nyíláshoz illesztette kemény faszát és egy határozott mozdulattal benyomta. Kicsit a fájdalomtól, kicsit a régen nem tapasztalt érzéstől felsikított, de utána nagyokat nyögve tartotta a punciját az ütemes lökésekre.
– Ahh nagyon jó szűk a pinája, a múltkorinak a segge nem szorította így a farkam. – lihegett elégedetten Józsi miközben előrenyúlva a kis megkeményedő mellbimbókat dörzsölte a két ujja között és markolászta a rugalmas ciciket.
A pocakos férfi közben meztelenül Kriszta feje elé feküdt az ágyon, aki már magától rákulcsolta kicsi kezét a vastag szerszámra és intenzíven szopni kezdte.
– Ez az cicám, szopjad jó erősen. A golyókat se hagyd ki.
Krisztina felemelte az álló szerszámot és a segglyuktól kezdve a heréknél elidőzve nyalogatta, majd jó erősen szopott tovább, ahogy pár titokban megnézett pornófilmben látta.
– Annyira jól szorít a kis puncija, hogy nem bírom továáháább. – ordított Józsi és pár kemény lökés után telepumpálta ondójával a lány vagináját.
Lihegve és izzadtan helyet cserélt Sanyival, aki a kicsit rövidebb, de jóval vastagabb péniszével előbb játszadozott a lány gecitől csöpögő résénél, majd lassan feszítve betolta.
– Ááá nagyon fáj! – próbálta elhúzni magát, de az erős kezek visszahúzták a derekánál fogva és sikítozásai között felnyársalták a vastag farokra.
Józsi jót mulatott ezen és a lánynak haját fogva mutatta neki, hogy szopja tisztára a faszát.
Sanyi pocakja ütemesen csattogott a lány formás fenekén, és ahogy múlt a fájdalom, úgy szopogatta egyre odaadóbban a másik lankadt péniszét.
– Jól van elég lesz. – húzta hátra a lány fejét Józsi és felkelve rágyújtott egy cigarettára. Ágy mellől nézte ahogy a barátja megfordítja a lányt és hanyatt döntve keféli tovább. Aljas vigyor jelent meg a szája szélén amikor látta, hogy a fiatal gyönyörű lány lenyúl a puncijához és a csiklóját izgatva, csukott szemmel elélvez újra. Szerszáma ismét meredezni kezdett a látványra, és a lány fejéhez térdelve újra a szájába dugta. Kriszti kelletlenül nyalogatta és szopta, mert már teljesen kifáradt vékony teste. Eközben hatalmas nyögéssel Sanyi is a vaginájába élvezett, és ő is odatérdelt, hogy letakarítsák a cerkáját.
Krisztinek fájt a kidörzsölt puncija és zsibbadt a szája, ezért megkönnyebbült, amikor már csak Sanyi tartotta lankadtan is vastag farkát egy kis kényeztetésre. Nem látta, hogy Józsi mit csinál, de azt gondolta, hogy öltözik és ezzel vége az egész megrázkódtatásnak. Igaz voltak részek, amikor élvezte a dolgot, de most ahogy tisztult a feje, kezdett undorodni itt mindentől.
Hirtelen két erős kéz megfogta a lábait, ugyanakkor a két kezét is leszorították. Hasra fordították, Sanyi a kezeit fogta le, Józsi a lábait. Ijedten forgatta a fejét és látta ahogy Péter meztelenül közeledik felé a farkát síkosítóval kenegetve.
– Szép vagy kincsem. Általában csak nézni szoktam, de nagyon felizgatott a műsorod ezért veled kivételt teszek.
Szétfeszítették a lábait, széthúzták a fenekét, amit Péter az ujjára nyomott nagy adag síkosítóval kent be. Utána fölé feküdt és a popsijába illesztette a farkát. Ahogy lassan tolta egyre beljebb, Krisztina úgy sírt sikítozva, de Pétert ez még jobban felizgatta. Hiába könyörgött ordítva, a férfi hatalomtól megrészegült arccal elkezdett lassan mozogni ki-be a szűz nyílásban a kemény farkát. A lány egyre kevésbé ellenkezett, csak zokogott a fájdalomtól és a megalázottságtól. A másik két férfi láthatóan élvezte az előadást, mert mindketten álló fasszal vigyorogtak ahogy a törékeny végtagokat szorították.
– Ez az te ribanc, ez a tiéd – nyögött Péter, és telespriccelte gecivel a lány kerek seggét. Ő még jobban sírt, de beletörődve feküdt még akkor is amikor Péter lemászott róla és a hajába törölte szutykos farkát.
Akkor sem ellenkezett már, mikor Józsi kihasználva helyzeti előnyét Sanyival szemben és Péter után egyből rámászott a lányra, majd vadul seggbe dugta a csucsogó nyílást. Akkor kezdett csak könyörögni, amikor Józsi lekászálódott róla és Sanyi a vastag farkát próbálta begyömöszölni a kis résbe.
– Kérem ne. Nagyon vastag – kérlelte.
Sanyi büszkén és nagyvonalúan a pinájába rakta a farkát, és tíz percig döngette, majd termetét meghazudtolva felpattant, hogy a lány arcára lője az ondóját.
Krisztina beletörődve hagyta, hogy a sperma lecsorogjon róla az ágyra és még akkor is ugyanúgy hevert, amikor a férfiak nevetgélve felöltöztek. A két idősebb kifizette Péternek az estét és elmentek. Odament a „hercege“ és megpaskolta.
-Ügyes kislány voltál. Szedd rendbe magad és pihenj, holnap keményebb napod lesz.
Azzal rázárta az ajtót és elment.
Szoptam ki belőled az összes gecit
Ha most itt lennel, kicsi meleg kezeimmel, megfognám a tiedet, és húználak baldahinos ágyam fele, mely selymes, puha és illatos. Gyengéden lefektetnélek, megszabadítanálak ruházatodtól, és minden egyes szabaddá tett börfelületed kenyeztetnék, érzéki forró bársonyos ajkaimmal. Csókolnám a homlokod, a csukott szemeid, a nyakad, a kis mélyedést a kulccsontod és a nyakad között. Csókolnám a szád, gyengéden, szenvedélyesen, nagyon- nagyon lassan és finoman, élvezettel, forrón és puhán, nedvesen és buján, érzéki forró, bársonyos ajkaimmal. Mámorba esel csókomtól, és elkapna a szédülés… Fejed alá puha illatos párnát csúsztatok, hogy jobban láthasd, miként kényeztetem a tested. Kezeid, dús melleimre vezetem, (ha ugyan még ott nem lennének.) Gyönyörűek, nagyok, középen rózsaszínű gombocskával és udvarocskával. Érintésedre megduzzadnak, és ágaskodnak. Kezeim felderítő útra indulnak, lélegzeted, térképként használom testeden. Simogatlak, kicsi meleg selymes kezeimmel, jólesően és puhán, nagyon-nagyon lassan és finoman, jólesően és gyengéden. Simogatom a vállaid, a mellkasod, a hasikád, az ágyékod.
Elmondom mennyire kívánlak… és hogy milyen gyönyörű vagy. Érzem és látom egyre növekvő férfiasságod… Szeretnélek megerőszakolni a számmal, gyengéden szenvedélyesen, de célratörően. Szeretnélek kényeztetni tűzpiros érzéki forró bársonyos ajkaimmal. Ujjaim begyével megérintem a már duzzadt fényes makkod, és saját izgalmi nedveddel benedvesítem. Aztán rozsaszínű szemtelen nyelvecskémmel körbenyalogatom a gyönyörű kőkemény farkad, alulról felfele haladva, körbecsókolgatom, tüzes vörösrúzsos ajkaimmal. Micsoda látvány, mikor szétkenem rajta a rúzsom. Kezeim popsid alá csúsztatom, mert akarom erezni a remegésed, és a türelmetlenséged. Duzzadt makkod, forró csókjaimmal borítom.
Kényeztetlek és elidőzöm azon a ponton, ahol neked olyan jólesik, közvetlen a makkod alatt. Érzem remegésed, és türelmetlen mocorgásod, érzem, hogy a tested mar gyönyörű lázban ég. Tudom, hogy már szeretnél a forró számba hatolni, le a torkomig, de még nem engedem, hanem gyönyörű duzzadt farkad, dús melleim köze szorítom gyengéden.
Picit mozoghatsz, érzed milyen kellemesen és nedvesen csusszan közöttük. A makkod pedig be-be téved a számba. Érzem már nem sok van hatra, hogy elöntsön a kely.
Ezért teljesen rászopom magam a farkadra, kiszívom belőled az összes édes nedvet, keményen szoplak, mégis gyengéden és finoman, jólesően, érzékien és puhán. Megmarkolom a popsid, úgy húzlak a számra, te húzod kissé a hajam, és kedves trágárságokkal biztatsz:
– Szopj te kis szuka!- mondod. – Szopd ki belőlem az összes gecit.
Én pillanatra megállok, hagyom, hogy finoman szájbabassz, te diktálod az ütemet, én meg masszírozlak belülről a nyelvemmel. Érzem, szinte robbansz, legalább 4-5-ször kilövelsz, még a melleimre is jut.
Aztán tisztára nyalom a farkad, és fényesre a makkod. Meg sem tudnál moccanni, a gyönyörtől és a kéjtől.
Nyár, strand, szex
Viki vagyok, a nyáron múltam 16. Szeretem a nyarat, leginkább a strandot. 170 cm magas vagyok, barna hajú és nagyon vékony, a mellem nem túl nagy. Nagyon izgat, ahogy a pasik néznek a strandon, főleg amikor fehér bikiniben vagyok, és az tudom, hogy vizesen átlátszik. A barátnőm szerint olyan mintha meztelen lennék. A puncim teljesen átlátszik mivel csupasz és a mellbimbóim is.
Az idén nyáron is a Balatonon nyaraltam a barátnőmmel, és a strandon megismerkedtünk két sráccal. 1 évvel volt idősebb, aki nekem tetszett, de mégis olyan kisfiús volt. A vízben mindig próbált megfogni vagy megölelni, többször megfogta a fenekemet, és amikor magához húzott, éreztem a hasamon a keményen álló farkát. Először meglepődtem, de aztán izgatott, már magamtól dörgölőztem hozzá, láttam, hogy nagyon felizgatja.
Aztán kimentünk a partra, de még akkor is látszott a nadrágján, hogy mi a helyzet. Hanyatt feküdtem a pléden, Zoli pedig leült mellém. Csukva volt a szemem, de tudtam, hogy a testemet nézi, gondoltam főleg a puncimat, mert az ugye teljesen átlátszott a bikinimen.
Rátette a kezét a combomra, és finoman simogatni kezdte. Jólesett, mindig kicsit közelebb ment a puncimhoz. Megmozdítottam a kezem, hogy én is megsimítsam a lábát, de oldalra volt fordulva, és a kezemet pont a farkához érintettem. Kemény volt, elkaptam a kezem, de aztán újra odanyúltam, csak egy ujjal érintettem meg a végét a fürdőnadrágon keresztül. De otthagytam az ujjam, és lassan mozgattam egy kicsit. Ez nagyon megtette a hatását, gyors növekedés történt és közben sóhajtozott.
Akkor ő is megérintette a puncimat a bikinin keresztül, és finoman simogatni kezdte. Nagyon jó volt, éreztem, hogy nedvesedem. Nem volt feltűnő, de azért aggódtam, nehogy valaki meglássa a strandon, mit is csinálunk. Nem voltak sokan. Mondtam, hogy menjünk el jégkrémezni, azt mondta, menjek majd jön utánam. Gondolom kellett kis idő, amíg lehűlt. Nem tudtam mit akarok csinálni, de valamit mindenképpen akartam, nagyon felizgatott. A fagyisnál utolért, sétáltunk vissza a jégkrémmel, amikor disznó megjegyzéseket tett, hogy hogy nyalom.
Amikor elfogyott a jégkrém, visszafelé indultunk és megkérdezte, hogy bemegyek-e vele egy öltözőkabinba? Ott öltöztem át, tudtam hogy a zuhanyzók mellett voltak, és ott napközben kevesen jártak. Bólintottam, hogy igen. Bementünk a folyosóra, üres volt, így mindketten bementünk az egyik fülkébe. Elég nagy volt és belülről bezárható.
Átölelt és elkezdtünk csókolózni, simogatta a hátam, aztán rátette a kezét a mellemre, és lassan simogatta. Megint éreztem, hogy a farkát a puncimhoz nyomja. Folyamatosan csókolóztunk és simogattuk egymást, lenyúltam és rátettem a kezem a nadrágjára, és újra simogattam neki. Ő is simizte a puncimat megint, majd félretolta a bikinim, és már közvetlenül a puncimra tette az ujját. Én is benyúltam a nadrágjába és megfogtam, forró volt és nagy. Marokra fogtam, és fel-le mozgattam a kezem. Közben megtalálta a csiklómat, és ott körözött az ujjával, éreztem, hogy fejembe tódul a vér, forróság öntött el és kb. 1 perc múlva csendben elélveztem.
Eltoltam a kezét, csókolóztunk újra. Aztán megfogta a kezem és újra a farkára tette. Kicsit letoltam a fürdőnaciját, és így az egész szerszáma szabadon volt. Megint simogatni kezdtem, verni kezdtem újra, hátra kellett lépnem, mert olyan mereven állt előre. Aztán azt súgta, csináljam a számmal, én is pont erre gondoltam.
Lejjebb csúsztam, puszilgattam a hasát, leültem az öltöző padjára, Ő előttem állt és a hatalmas szerszáma pont az arcom előtt volt. Bal kézzel marokra fogva lassan vertem neki, közben közelről jól megfigyelhettem a nagy makkot, nagyon izgató volt ilyen közelről látni. Aztán rászántam magam és szép lassan a számba vettem. Jó volt, jó izé volt, és nagyon sima volt.
Ki be csúsztattam a számban, közben a nyelvemmel simogattam a végét. Nem akartam, hogy számba élvezzen, nem tudtam mi lesz. Élveztem, hogy szopom a farkát és ez neki örömet okoz. Néha abbahagytam és a kezemmel vertem. Aztán éreztem, hogy még keményebb lett a makkja, és a hangjából hallottam, hogy mindjárt elér a csúcsra. Kivettem a számból és a kezemmel gyorsan, erősen vertem, azt mondta, hogy jön, közben néztem a dorongját és majdnem újra elélveztem, amikor láttam, hogy kilőtte az első adagot. A nyakamat találta el, majd miközben folyamatosan vertem tovább, kb. 2 másodpercenként újabb adagokat spriccelt a nyakamra és a mellemre, egymás után úgy hatszor-hétszer.
Egészen addig vertem, amíg az utolsó csepp is ki nem jött. Nagyon tetszett, ahogy elélvezett. Még egyszer a számba vettem és lenyaltam a maradék ondót. Sós izé volt, csak egy kevés volt, így lenyeltem.
De nagy része a mellemen volt, 6 vastag csíkban a nyakamtól a hasamig, a felsőmre is jutott. Zoli felhúzta a nadrágját és kész is volt, de én nem tudtam, mit csináljak a mellemmel. Nem volt papírzsebkendőnk és más sem, amivel letörölhettem volna. És messziről látszott volna, ha így kimegyek. Aztán mégiscsak úgy kellett átmennem a szomszédos zuhanyzóba, de szerencsére nem találkoztam senkivel. Zoli visszament a helyünkre. Lemosakodtam és én is visszamentem.
Ezután még egy hétig nyaraltunk együtt és jó néhányszor csináltunk hasonlót.
Illatos combok után szájbakúrás
Július volt, csodaszép nap. Eszter, a fiatal 16 éves lány korán kelt, és kinézett az ablakon. A nap izzó narancsfényben mosta a fák zöldjét, a leveleken rubinként csillámlottak az előző éjszakai eső cseppjei. Az egyik ágon egy magányos feketerigó siratta az éjt.
– Juhé! – kiáltotta boldogan a lány, és kipattant az ágyból. Egy szál fehér bugyi volt rajta, csábosan feszült feszes kis fenekén. Kis csöcsöcskéi alig is ugráltak, ahogyan átszaladt a szobán, hogy kivéve a szekrényből ruháit, felöltözzön.
Megfésülte gyönyörű szőke haját, felvette tornacipőjét, és kilépett az utcára. A hőség elkábította, s madonna-édes mosolyt csalt az arcára. Felnevetett a szétfolyó kék égre. A világ teljes, fantasztikus súlyával nehezedett rá egyszeriben. Úgy szeretett egyszerre mindent és mindenkit! A kisfiút, aki apró bringáján kerekezett a forró aszfalton, a nénit, aki a tulipánjait öntözte, a parkoló kocsikat, a fűnyírók zaját!
– Szia Eszti!
A lány a hang irányába kapta a fejét, és meglátta Andrist, az osztálytársát, ahogyan felé ballag az utcán. Még szélesebben mosolygott. Tetszett neki a fiú.
Andris óta ért hozzá, és könnyedén összepuszilkodtak. Aztán a fiú megkérdezte:
– Nincs kedved lejönni velem a folyópartra?
Eszter boldogan bólintott.
– De, egy pillanat. Csak kiveszem a ruhákat a mosógépből.
A lány visszasurrant a házba, de természetesen más dolga volt, mint hogy a vizes ruhákkal gatyázzon. Mindössze pár csepp Freya parfümöt akart magára loccsantani. Különös érzés lobbant a szívén: reszkető kezekkel illatosította magát, arcát, hónalját, majd néhány pillanatnyi tétovázás után lehúzta feszes, rövidszárú farmernadrágját, és a combjai belsejére is lötykölt egy keveset. Mellbimbói közben megdermedtek. Belenézett a tükörbe, és látta, milyen piros az arca. Elmosolyodott, vállat vont, és kiszaladt Andrishoz.
Beszélgetve ballagtak végig az utcán, majd hamarosan kiértek lakott területen kívülre. Átvágtak egy szántóföldön, amely por, lonc és búzavirág illatot árasztott, aztán megpillantottak a partot szegélyező fűzfák zöldellő sávját. Egymás viccein kacagva értek be a fák közé, s már érezték is a víz csodás, hűs illatát. Leheveredtek a fövenyre, és húsz percig csak beszélgettek, miközben nézték a folyón száguldozó motorcsónakokat. Aztán kifogytak a szavakból, s csak gyönyörködtek a tájban s a nyár békéjében. Végül néma parancsszavaknak engedelmeskedve közelebb húzódtak egymáshoz, s fiatal sejtjeik egyből reagáltak is egymásra. A fiú maga felé fordította Eszter arcát, s amint megérezte a lány parfümjét, megmerevedett a pénisze. A lány érezte, hogy kívánják, ajkai nedvesen szétnyíltak, s álmoskássá váló tekintete jelezte, készen áll a csókra. Andris nem is habozott – szelíden megfogta a lány kezét, s ajka lecsapott a lányéra. Finom ízlelgette, hisz elég tapasztalatlan volt még, akárcsak Eszter. De a vágy hamar feltolult mindkettőjükben. Nem telt bele néhány perc, és a fiú keze már a lány lapos hasát simogatta.
– Szeretnéd? – lehelte a fiú.
– Nem is tudom – felelte a lány, és összeszorította a combjait (kicsit irritálta a nedvesség, amit közötte érzett) aztán szétnyitotta ismét. – Mit szeretnél?
– Megérinteni – súgta a fiú, és a topba bújtatott mellekre tette a kezét. – Számba venni.
Eszter mélyet sóhajtott, és nem tolta el a másik kezét, jelezve, hogy ő is akarja. Andris kihasználva a lehetőséget, gyorsan megszabadította a lányt a toptól, és a kis mellek egyike máris a szájába csúszott. Nyelvével bebarangolta az érzékeny halmot, s amikor megszívta a kemény bimbót, Eszter felszisszent örömében, és a fiú hajába túrt.
– Igen…
Andris gyorsan lehúzta a pólóját, és Eszter egyből magához húzta a meztelen fiútestet. A hús gyönyöre, gondolta. Akarom ezt a fiút.
Andris szája továbbra is a mellén ténykedett, a kezei pedig a hasa után a farmer elejére siklottak, és ott dörzsölni kezdték. Eszter megvonaglott, és nyögdécselni kezdett. A fiú az anyagon át is érezte, hogy milyen forró és nedves. Beleszédült az izgalomba. Remegő kezekkel húzta le a kis farmert, és felkiáltott, amikor látta, hogy vele jött a lány bugyija is.
– Kinyaljalak? – kérdezte hirtelen támadt bátorsággal. Ujjai már a sima combok belsejét izgatták, és érezte a csodás illatot, a meztelen lánytest ziháló vágyát.
– Igen… – nyögte Eszter, és lehunyta a szemét. Lezárt szemhéjai mögött forróság patakzott és gerjedelem.
– Akkor most bekapom… a csiklódat – mondta Andris, és fejével eltűnt a készségesen szétfeszülő combok között.
Mondani azonban könnyebb volt, mint megtenni. Végignyalta a duzzadt nagyajkakat – a lány meg is vonaglott belé – de a csiklót csak hosszas keresgélés után találta meg. Akkor azonban olyan kéjt váltott ki Eszterből, hogy az másodperceken belül elélvezett, s a fiú nyelvén érezhette az ízét. A bájos lánytest fél percig rángott, nyüszített az orgazmustól, s közben feldobta a levegőbe a fenekét. Andris ekkor sem vesztette el lélekjelenlétét, nemcsak tovább szívta Eszti csiklóját, de egy ujjával a gátat és a popó lukának környékét is masszírozta. Utána még percekig puszilgatta a pihegő lány hasát, combjait, mielőtt jó mélyen és alapvetően szájbakúrta volna Esztit.
Kedves kis kaland a sógornőmmel
A történetet azzal kezdem, hogy amikor végeztem a főiskolán természetesen jő szokás szerint még csak véletlenül sem helyezkedhettem el a lakhelyemhez közel. Így ifjú házasokként a feleségemmel egy teljesen idegen környezetben az ország másik végében telepedtünk le. Szülőktől, rokonoktól távol aminek megvoltak az előnyei de a hátrányai is. A helyes kis sógornőm nevezzük Pancsának ezen időszakban Pesten dolgozott a barátjával, így gyakran nálunk töltötték a hétvégéket. Jó volt velük összejönni, vidámak voltuk, fiatalok élveztük az életet, nagyokat buliztunk.
Egyik ilyen alkalommal, a megérkezésüket követő reggel lazán csak úgy ádám kosztümben éppen a konyha felé tartottam, amikor álmosan kilépett a szobájukból Pancsa. Természetesen ő is hasonlóan volt öltözve. Abban a pillanatban nem is kapcsolt egyszerre, majd mikor rádöbbent meztelenségünkre, megengedett egy mosolyt és „Jó reggelt!” követően belépett a mosdóba. Nagyon elnyerte a tetszésemet, az apró melle, a barnított teste, a fazonos puncija. Igazán szép volt, fürdőruhában ugyan már többször láttam, de így azért teljesen más volt. Nem is siettem sehova megvártam, amíg végez.
Töltöttem gyorsan két pohár narancslevet, gondoltam neki is jól fog esni az esti iszogatás után.
Amikor kilépett a mosdóból már ott vártam. Ő rám nézett, majd egyszerre a pohárért nyúlt. Javaslatomra, hogy Andiékat ne zavarjuk még, had aludjanak, követett ki a tágas teraszra. A napozóágyak már teljes egészében napfényben úsztak. A nyári nap már ebben a korai órában is nagyon kellemes volt. Leültünk egymással szemben. Pancsa először egy kicsit feszélyezve érezte magát, a lábait összezárta igyekezett takarni magát. Majd ahogy beszélgetni kezdtünk, egyre jobban feloldódott. Az itallal végezve az ágyat megdöntöttem és lazán hátradőltem. Pancsa kíváncsi tekintete persze végig követett. Abban hamar egyetértettünk, hogy a két hétalvó egyhamar nem igen fog minket zavarni.
Most már ő is elengedte magát, sőt úgy vettem észre, hogy egy idő után mintha tesztelne. A kis eszmecserénk alatt a combjait egyre jobban széttárta, majd újra összezárta és ezt ismételgette. Szép lassan a szex is szóba került. Igyekeztem természetesen viselkedni, de ő csak tovább folytatta kis játékát. A kis puncija hamarosan gyöngyözni kezdett, ami neki fel sem tűnt, én viszont premier plánban követtem az eseményeket.
A farkam kezdett egyre jobban más formát ölteni. Kíváncsi voltam mit fog erre reagálni. Legnagyobb meglepetésemre bal kezével elkezdte a mellbimbóját morzsolgatni, a jobb kezével pedig lassan araszolgatva elindult a puncija irányába. Gondoltam rajtam nem fogsz ki és már a látványtól teljesen felágaskodott farkamra kulcsoltam a kezem, és elkezdtem a fitymámat szép lassan a makkomról eltávolítani, ezzel egy időben a heréimet morzsolgatni. Pancsa szemeiben szinte visszatükröződött a jelenet. Először egy kicsit elkerekedtek a szemei a meglepetéstől, majd a kéj utáni vágy jelei jelentkeztek. Erre rátettem egy lapáttal ütemesen el kezdtem verni a farkam, szememet le nem véve az egyre jobban gyöngyöző puncijáról. Pancsa ez alatt a középső ujját már mélyen magába csúsztatta, majd kivette azt és miután kéjesen leszopogatta a nedveit újra visszadugta.
Az átélt élmények hatására egy idő után a makkom hegyén megjelentek az első gyönyör cseppek. Mutatóujjammal ügyesen összeszedtem és lassan lenyaltam róla. Pancsa teljesen odalett ettől azonnal látszott rajta, hogy eddig ilyet még soha sem látott. Mindkét kezét a puncijára helyezve egyre gyorsabban dörzsölte, ujjazta magát. Hangosan zihálni kezdett és rövidesen a gyönyör hullámai futottak át a testén.
A látványtól teljesen begerjedtem a farkam szinte lüktetett. A makkom egyre jobban megduzzadt az előnedvem újra megjelent, de most szinte kispriccelt belőle, és ahogy megint lenyaltam az ujjaimról, láttam, hogy Pancsa ettől ismét azonnal elélvez. Szabadjára engedtem vágyaimat én is. Egy nagy adagot a magasba lövellve a levegő után kapkodva elélveztem. Majd az ütemes pumpálást követően újabb és újabb adagokat spricceltem a testemre. Már észre sem vettem, hogy Pancsa eközben már ott térdel az ágyam mellett és a kéjtől elvarázsolt tekintettel közelről figyeli a kezemet.
Arra eszméltem, hogy az egyik ujjával ügyesen terelgeti a felsőtestemet beborító spermafolyamokat, majd ahogy sikerült egybe terelni egy jó kis adagot az ujjára vette és élvezettel leszopta róla. Majd ugyan azt az ujját bedugta a puncijába és a nedveivel alaposan átitatta, majd az ajkaim felé közelítve felkínálta azt nekem. Élvezettel tisztítottam le a nyelvemmel. Majd ismét egy újabb sperma adagot varázsolt az ujjára, de most legnagyobb megdöbbenésemre nem szopta le azt teljesen róla, hanem egy keveset rajta hagyva, felém közelített az ujjával. Gondoltam lesz, ami lesz, nem fogsz ki rajtam, eltüntettem a saját nedvemet az ujjairól. Pancsa ettől teljesen odalett, azonnal ráhajolt a felsőtestemre, és mint egy kis cica, a maradékot a nyelvével élvezettel lefetyelve eltüntette.
A félárbocon lengedező farkam végig ott lüktetett az ajkai előtt, de azt legnagyobb sajnálatomra még véletlenül sem érintette, de a le-lecseppenő spermacseppeket azért szorgalmasan eltüntette.
Megcsöcsörésztem, megpaskoltam a popsiját
Beköszöntött a nyár. Hirtelen felgördülő árnyfüggöny helyén milliónyi watt tervezte pecsenyévé másítani hunyorgó arcom sápadt fényét. Vánszorgásnak tűnő, korai lendülettel tartottam az iskola irányába az utolsó tanítási napok egyik fényben úszó reggelén, amikor premiert tartott a forró évszak, s mindent bevetve tűhegynyire vakította pupilláimat.
– Ne siess annyira! – Anett törte meg közömbösen ballagó lépteimet, ahogy sugárzó mosolyával felfegyverkezve, valahonnan előttem termett.
Ha választanom kellett volna, melyikük a ragyogóbb – Anett, vagy a reggeli napfény – egy pillanatig sem gondolkodtam volna. De nem kellett választanom, azaz már megtörtént. Megfogtam a kezét, és alig találtam szavakat a felbukkanása okozta meglepetéstől.
– Lehet négy kívánságom? – próbáltam kihasználni a helyzet adta előnyöket.
– Három a szokásos limit… – vágta rá kapásból, mert ő sokkal üdébbnek bizonyult így reggeltájt. – De ez hogy jutott eszedbe?
Haja selyemfüggönyként sárgállik, kiemelve hófehér tengerszemek közepén úszó kék szigeteit.
– Úgy jelentél meg, mint egy tündér. Ártatlanul bekanyarodtam…
– Ártatlan? Haha! Sok, ennél találóbb jelzőt mondhatnánk: álmos, alvajáró, elgondolkozó…
– Ne merd azt mondani, hogy bamba!
– Haha! Az jutott legelőször eszembe…
– De hogy kerülsz ide? – kérdeztem. A kollégium és az iskola közötti egyenest, amit reggelente Anett általában megtesz, tévedésből sem lehetne errefelé rajzolni.
– Szép fogadtatás! Először majdnem belémszaladsz… a szaladást ne vedd szó szerint!… Nem is örülsz, hogy 15 perccel előbb indultam, csak azért, hogy eléd járulhassak? – Magamhoz húztam és megcsókoltam málnás ajkát. – Így már más! Elkísérlek a suliba, úgysem volt még ilyen.
– Nem is lesz már – válaszoltam lemondó hangon -, legalábbis az idén már nemigen.
Anett nem vette figyelembe a megjegyzésemet, zavartalanul mosolygott.
A nők általában nem tudnak róla, mennyivel fontosabb a mosoly, mellyel felékesítik magukat, mint a ruhák, amit úgyis le kell vetni, vagy a smink, ami lekopik, s akkor még a műkörmöket nem is akarom felemlegetni. Anett sem azért mosolygott annyit, mert így akart még előkelőbb helyezést elérni az iskolai top-listán, melynek vitathatatlanul – még a csajok szerint is – a csúcsán foglalt helyet, hanem egyszerűen elégedett volt a világgal, s azon belül talán velem.
– Gondoltam, hogy erre fogsz jönni – jelentette ki.
– Miből? Nem ez a legrövidebb út!
– Éppen ezért! Miért jönnél kis utcácskákon, ahol semmi látnivaló, amikor a főúton is megteheted. Nem mintha nagyon nézelődnél, simán elmehettem volna melletted.
– Bocs, a képembe világított a nap… Különben is, valahonnan oldalról jelentél meg.
– Semmi baj, legalább meggyőződhettem arról, hogy nem a csajokat nézegeted egész úton.
– Itt átvágunk… jó? – Megfogtam pici, halvány balkezét, és bekanyarodtunk a parkba.
– Erre nem gondoltam volna! Mégis rövidítesz?
– Dehogy, csak olyan jó így reggel végigmenni, csupa friss, zöldszagú minden.
– Még azt hittem, nosztalgiázni akarsz…
– Emlékszel?
– Ne is mondd! Még mindig elpirulok, ha eszembe jut. – Tényleg elpirult.
– Mitől? Hogy órákig beszélgettünk a padon? Közben többször esett és elállt az eső…
– A pad stimmel, de más viszonylatban. Arra nem emlékszel? Éjszaka, telihold…
Rájöttem, mit emleget!
– Rossz volt?
– Ne hülyéskedj, tudod, hogy jó volt! Elárulom neked, nagyon jó volt, és én is akartam, persze, benne voltam… De ha jött volna valaki?!
– Éjjel? Sötét parkon keresztül?
– Nem volt annyira sötét… Telihold volt. A gyengén-látók kedvéért a fejünk felett meg világított a lámpa!
– Nem is emlékszem ilyenekre… – tűnődtem el, miközben átlósan átszeltük a dongó, zümmögő, apró sárgavirágos és mélyzöldfüves parkot.
– Nem emlékszel? Mit néztél?… Tudom már, egyetlen pontra koncentráltál.
– Miután lehúztam a bugyidat.
– Azért csak képzeld el, legalább utólag, ha valaki felbukkan akármelyik irányból, középen, padnak támaszkodva engem lát, fejem felett a lámpa, és neked pucsítom a fenekemet.
– Legalább gyorsan eltakartalak!
– Az már biztos! Egyből rámugrottál! Nem is mondtam azóta sem, de sokszor eszembe jut, nemcsak az, hogy nem lehetett volna nem meglátni bennünket, akárki is téved erre azon az éjszakán, hanem… képzeld itt felejtettem a bugyimat a padon.
– Táskádba tetted, nem?
– Tetejére tettem, rá, nem foglalkoztam még, azzal is időt húzni… lecsúszhatott és eszembe sem jutott keresni, amikor elindultunk.
– Nem fáztál…
– Azt nem lehet mondani, hogy mást is éreztem forróságon kívül, és észre sem vettem, hogy nincs rajtam, csak a koleszban, amikor nem volt mit lehúzni.
– És amikor felmásztam hozzád a koleszba? – jutott eszembe az a fénylőn szürke, esős este.
– Az volt az első… – válaszolt lassan, szokatlanul mély hangon, tele érzelemmel.
Tudtam, hogy nekem ugyanígy fog csillogni a szemem évek múlva is, ha álmaim emlékezet-rekeszéből előkerül az a bizonyos éjszaka a néptelen kollégiumban.
– Valaki megtalálta a bugyidat, és nem tudja, hogy kerülhetett ide – váltottam vissza előző témánkra, amikor még nem volt szomorú, csak pirult és mosolygott.
– Biztos kitalálta! A park kellős közepére!
– Azóta is a bugyiddal alszik, és rólad álmodik… Milyen jó valakinek! A becsületes megtaláló…
– Majd adok neked is egy bugyit, nyári szünetre megkapod.
Elcsendesedtünk hirtelen.
Pár nap, s vége a tanévnek! Kamaszoknál még nem sokkal jobb a helyzet, mint a gyerekek érzékelésével: hiszen minden olyan nagy, olyan hosszú… Mikor találkozunk újra?
Még a télen elhatároztam, hogy az utolsó tanítási napon, a tanév befejezéseként gyalogszerrel indulok hazafelé a sínek mentén. Nem a térdigérő hóban vánszorgás vonzott, hiszen biztos lehettem benne, hogy június közepén figyelmen kívül hagyhatom ezt a körülményt, nem is maga a gyaloglás csábított 100 kilométeres távolságra, s persze nem is az egészet akartam így megtenni. Csupán egy keveset, jelképesen. Ennél több magyarázatra nem szorul a vállalkozásom, mindenkinek lehetnek furcsa ötletei.
– Elkísérlek a vonathoz! – közölte Anett még reggel.
– Inkább én kísérlek téged a buszhoz…
Fejcsóválás:
– A buszom 40 perccel később indul, úgyhogy vita nincs, csak én tudok veled menni a vonathoz, te nem integethetsz nekem.
– Csakhogy nem vonattal megyek! – Elmeséltem régóta érlelt ideámat a gyaloglásról.
Egyáltalán nem lepődött meg, szemei úgy csillogtak, mintha el is várna tőlem ennyi őrültséget:
– Cipeled a sok cuccot? – kérdezte mégis.
– Alig maradt valamim, csak annyi, ami az utóbbi napokban rajtam volt, a többit már mind hazavittem.
– Én is így állok vele… Akkor gyalogoljunk!
– Komolyan mondod? – csodálkoztam. Úgy tűnt, Anett tudott meglepetést okozni, ha ez fordítva nem is működött.
– Megnézem a menetrendet, de szerintem útközben ha felszállunk a vonatra, és elmegyek veled …-ig, akkor ott is találok alkalmas buszjáratot, nincs is messzebb, mert egyenlő oldalú háromszög három csúcsáról van szó.. de te vagy a jobb matekos!
– Értem a csúcsokat – néztem a ruhán át meredező bimbóira, mire nevetve lehajtotta a fejét -, de te nem gondoltad át a háromszög szárait. Ha A-ból nem B-be tartasz, hanem C-n keresztül, akkor mégis dupla távolság, még akkor is, ha C-B ugyanakkora, mint A-B…
– Jól van, tudom! – Tágra nyitotta hatalmas szemeit – Kicsit még együtt leszünk…
Beszélgetésbe feledkezve, néhol egymás mellett, máskor egyesével ballagtunk a szürke kövek tetején végtelenbe futó sínek mellett. Ha a szomjazó vadvirágok nem szűkítették libasávra, szoros kézfogásban, vagy játszi lóbálással mendegéltünk a dülöngélő utacskán, amerre a madár is alig jár, mint a népmese királylánya és …
– Mi vagyok én neked? – kérdeztem meg gyorsan, hátha sikerül befejezni a gondolatomat.
– Szerelmecském… – mosolygott résnyire nyíló málna-ajkakkal, vállát picit felhúzva, jelezve, hogy nem érti, miért kell nyilvánvaló tényt megkérdezni.
Mintha a tanévben nem lett volna alkalmunk jóízűt beszélgetni, s mintha előre be szeretnénk pótolni mindazt, ami a beláthatatlanul hosszú szünetben majd elmarad, egymás szavába vágva, hol nevetgélve, hol komoly felnőtt módjára, szavakat keresgélve lépkedtünk. Nyakunkba tűzött a nap, és a távoli, remegő pusztában sehol sem látszott még az állomás. Úgy gondoltuk, gyalogosan egy-két megállónyit haladunk csak, azt is kényelmesen andalogva, s ott majd bevárunk egy vonatot.
– Elég lesz a következőig…
– És ha ott nem áll meg? Valami –alsó vagy –felső…?
– Akkor megyünk tovább! Úgyis jönnek a felhők, majd nem lesz ilyen meleg.
Mögöttünk, valahol a nyugati látóhatár fölé valóban sötét felhők kapaszkodtak, ám a hőség körülöttünk szorongott. Előttem egy élénksárga szoknya billegett, melynek középső részén – s ugyanígy elöl, középen – egy rész hosszabb volt, mint egyéb tájakon, és még 2 gombot is tartalmazott. Úgy nézett ki – laikus szemmel – mintha a hosszú, halványbarna lábak között össze lehetne kapcsolni. S ha össze, akkor szét is…
– Kedves hölgyem! Megsimogathatom a popsiját?
– Meg hát… kedves uram! – Anett megtorpant, és mozdulatlanul várta a kilátásba helyezett érintést.
– Vigyáááázz! – közeledtem óvatosan.
– Jön a vonat?
– Alagutat keres…
– Mehetnénk egy kicsit arrébb, hátha találunk árnyékot – Abban a pillanatban szembefordult, így szerencsésen beleütköztem a kemény cicikbe, melyeket több apró, sárgán-kéken csillogó felirattal ellátott top takart kíváncsi tekintetek elől.
Viszont kíváncsi kezeim könnyedén besiklottak a ruha alá, és tenyerem jólesően simult a gömbölyű formákra. Letottyantottam a hátizsákomat, nem kis riadalmat okozva a környék 4-6 és nyolclábúi körében, amik eszeveszett szökkenésekkel választották inkább a sínpár közötti nyugalmas területet.
Újra kiszélesedett az út, s ameddig tekintetünk előreszaladt, hosszan sétálhatunk kéz a kézben.
– Képzeld azt, hogy Párizsban kószálunk, a Champs-Elysées környékén.
– Inkább Rómában, ott van ilyen hőség!
– Akkor legyen… Amszterdam.
– A lányok miatt gondolod?
– Csak egyetlen lány miatt…
– Kedves uram… Nem is! Hercegem, ez éppen a magyar utca, ahová betévedt. Sajnos csak én érek rá, az össze többi lány üzemben van… megfelelek?
– Igazán örülök, kedves hölgyem, hogy nincs üzemben, hiszen éppen azért gyalogoltam át a fél világot, hogy egy ilyen tündérre leljek.
– Részemről a szerencse! Megkérhetem, kedves hercegem, hogy ne itt az út közepén akarja kiélni sürgető vágyait, ahol még egy pad sincs, aminek támaszkodnék, hanem arra messzebb látok egy kellemes ligetet… Ott, az árnyékban, ha rendelkezésemre bocsátja állhatatos szándékát, cserében szívesen bocsátom testem az ön rendelkezésére!
– Megegyeztünk!
Egy percre elengedtem Anett kezét, és tenyeremmel megpaskoltam-megsimogattam a popsiját ruhán keresztül, s amikor hátranyúlva, libbenős szoknyáját fentebb húzta, akadály nélkül markoltam meg a félgömbjeit. Felszabadult balkezével benyúlt a nadrágomba, elővezette kitartóan feszülő iránytűmet… Így lépkedtünk az alig közeledő facsoport felé.
Érdemes volt kitartani. A lombok árnyékában puha fű várt bennünket. Pár lépéssel arrébb egy apró ház állt, vagy csak a fele, a többi részét felszámolta az idő, ahogy a felkunkorodott tető nagyobbik hányadát is véglegesen felgöngyölte a végzet.
Anett levette és kifordította élénksárga szoknyáját – Szép fűmintás lenne! -, s gondosan a hátizsákja tetejére hajtogatta gyér ruhatára minden darabját, majd meztelenül megállt, és engem nevetett, ahogy vetkőzés helyett őt nézem.
Úgy gondoltuk, akad előre-bepótolnivaló a nyári szünetről, ezért perceken át aktívan csak a szánk ért össze. Kezeim a derekán és a hátán pihentek, lassan indultak meg, s ahogy összesimulva álltunk egymással szemben, igyekeztem még közelebb húzni magamhoz. Serény nyelveink kergetőztek, két tenyerem a feszes félgömbökre ereszkedett, és alájuk csúszva, becsüsként emelgette őket.
Leheveredve a ritka, de húsos gyepszőnyegre, félkönyékről hajoltam Anettre, majd – ahogy szereti – egész testemmel betakartam őt. Ebben a helyzetben, felszabaduló kezeimmel bejártam a lélegzet- és egyébállító női testet, s mikor benyúltam a popsija alá is, éreztem, hogy régóta cselekvőképes férfiúi ékem nemcsak bebocsátásért esedezve, könnycseppel a hegyén feszül a nyíláshoz, hanem fejét be is dugta a csupasz punci bejáratán.
– Jó helyen jár, kedves… – Még valamit mondott volna, de a szájába meg nyelvem nyomult vissza.
Minden átmeneti zakatolás – először csak halovány kattogás, majd erősödő robaj – mellőzésével, a semmiből előbukkant egy vonat, s amíg mi változatlan testhelyzetben de mozdulatlanná meredve várakoztunk, nem messze a lábunktól elhaladt. Fel sem pillantottunk, a sínről úgysem jön le a kedvünkért.
Lábaival átölelt, karjaival szorított, csak a csípőm és térdem közötti rész mozgott, ám az egyre gyorsabban, s tömött zacskóm préselődött másodpercenként kétszer a – még sosem próbált – hátsó bejárathoz.
Igyekeztem az agyamban eldöntött átmeneti önmegtartóztatást végigvezetni az idegpályákon és – ha nem is esélytelen megállást, de legalább – lassítást elérni, hogy minél tovább tartson elmerülésem és újbóli felbukkanásom a csúszósan forró, odaadóan szorító női testrészben…
– Gyere felülre kicsit, légy szíves! – kértem.
Helyet cserélve, először rezgőcicis zsoké-szerűen lovagolt meg, miközben markomban szorongattam kúpos-csúcsos melleit, majd fölém guggolva, lassan fogadott magába, köröket rajzolt velem és rajtam. Vágtához készülődve rámhajolt…
Nemcsak a melegtől kipirulva, kifulladva, levegőért kapkodva kapaszkodtunk össze.
Akár a korábbi, lopakodó típusú vonat tette, hangtalan, sötétszürke felhők úsztak fölénk észrevétlenül, és arra eszméltünk fel, hogy feltámad a szél, és ökölnyi cseppekben támad a nyári zápor.
Összekapkodtuk egyikünk gondosan összehajtogatott, és másikunk szerteszórt ruhadarabjait, és a két hátizsákkal együtt, nevetgélve futottunk a félig lepusztult, ám szerencsénkre félig épnek tűnő egykori bakterház hiányos palatetője alá.
Négy lovas haladt el éppen mellettünk, ahogy ruhátlan testünket fedezékbe menekítettük.
– Ezek nem jártak erre már korábban is? – kérdeztem tétován.
– Nekem is rémlik ez a hang, de… azt hittem, csak én lovagolok.
– Vonat is előfordult, legalább egy.
– Azt tudom, akkor még észnél voltam. Később csúszott csak le…
– Az eszed? Ilyet még nem hallottam. A pasiknál mondják, hogy a farkukba tolul a vér az agyukból…
– Nekem meg lecsúszik… no… baj?
Ezen jót nevettünk. Nem is öltöztünk fel, a hiányos falon keresztül, egymást lazán átölelve néztük a hullámokban csapkodó esőt. Amerre a hegyes bimbók mutattak, gyors tócsák terpeszkedtek és egy madárpár élvezte, hogy porfürdőjüket felcserélhetik igazira, hűsítőre. Fejünk felett szaporán kopogtak a cseppek, egymás szavába vágva ostorozták a kopott tetőt. Szótlanul álltunk, határtalan jóérzés volt egyszerre látni Anett hamvas melleit és az üdítő esőt.
Nem is foglalkoztunk már a vonattal és a lovasokkal, el is felejtettük volna mindűket, ha ellenkező irányból nem halad át mellettünk egy 14 vagonból álló tartálykocsi-szerelvény, s ugyanakkor nem érkezett volna meg a négy lovas.
A tehervonat kattogása és az eső kopogása elnyomta a lovak patáinak zaját, csak arra figyeltünk fel, amikor már mind a négy lovas a talpán állt, és tőlünk 2 lépésnyire vezették el a termetes állatokat. Miként mi jól megfigyelhettük a négylábúak hátáról kis patakokban lefolyó vizet, gazdáik ugyanolyan aprólékosan megszemlélték meztelen testünket. Kissé elkésve, annál nagyobb zavarban, magunkra kapkodtunk ezt-azt, Anett először a szoknyát – bugyi mellőzésével -, majd a felsőt, én pedig alsó nélkül a nadrágba igazítottam kielégült fegyveremet.
– Hello!
A két csaj húzódott be először a fedél alá, fejük fölé tartva tenyerüket, mintha nem folyna már így is bőven róluk, mindenütt az égi áldás. Mindketten, sőt – ahogy a srácok beléptekor megállapítottuk – mind a négyen párévvel idősebbek nálunk.
– Hello!
A hangra reagálva a lovak is kiadtak valami nyerítésfélét köszönésképpen. Türelmesen ácsorogva, fejüket összedugva élvezték a hátukon csapkodó esőt és a semmittevést.
A lovasok úgy tettek, mintha nem érdekelné őket a jelenlétünk, csak elvétve pillantottak ránk, talán nem akarták még nagyobb zavarba hozni a „fiatalokat”. Csupán az egyik csaj nézett rajtunk végig többször, aztán gondolt egyet, s lekapva átázott felsőjét, csavargatta belőle a vizet.
– Úgysem szárad meg – oktatta az egyik srác, miközben jóízűen méregette a feltárult kiadós ciciket -, csak még rosszabb lesz visszavenni vizesen.
– Akkor nem veszem vissza! – válaszolt a lány durcásan, és lefejtette magáról térdígérő nadrágját is, amiből szintén lehetett vizet fakasztani.
A másik csajszi követte a jó példát, előtűnt tejcsoki-színű, apró melle, és hamarosan franciabugyiba csomagolt feneke is.
– Milyen igazad van! – szólalt meg a negyedik lovas, aki eredetileg tüskésnek készült frizurájából rázogatta eddig a makacsul befészkelődött cseppeket. Két mozdulattal lehántotta magáról a ruhát, és valószínűtlenül szőrös testtel a tejcsoki-bőrűhöz lépett. Kétujjal kihúzta a franciabugyi elejét, és bekandikált:
– Megáztál, torkoska?
A bugyi vékony anyagán át jól látszott, hogy a lány punciját természetes szőr borítja – nem is láttam eddig ilyet -, de az a vastag, erős fajta, ami subaként takar be mindent. A srác a farkánál még szőrösebb volt, mint másutt, alig tudta magát kiverekedni a gubancból a dugóméretű szerszám.
A két szőrös jól egymásra talált! – Anett is valami ilyenre gondolhatott, láttam a szemében bujkáló mosolyt.
A másik srác a nagycicis lány mögé állt, s szorgalmasan gyúrogatta a terjengős didkókat.
Büszkén állapítottam meg, hogy a két lány szépsége meg sem közelíti Anettét, s elégedetten tapasztaltam, ahogy a fiúk a meztelen partnernőik fogdosása közben egyre gyakrabban a mellettem felöltözve álldogáló Anettre pislognak. Elképzeltem, hogy – jobb híján – úgy tapogatják a lányokat, hogy közben Anett hibátlan testét kívánják.
– Nem itt laktok, ugye? – érdeklődött kedvesen nagycicis, fejét a mögötte iparkodó pasi vállára hajtva.
– Ebben a félházban? – csodálkoztam a kérdésen. – Mint egy fele királyság… de jó volt hirtelen behúzódni.
– Merre mentek? – kérdezte Anett, s ahogy látta a mintát, hátat fordított, s hozzámdőlt.
– Megmozgattuk a lovakat…
– … meg a nagy seggemet. – Furcsán hangzott a csokibőrű, szőrös lány szájából, hiszen alig volt feneke. Hátranyúlva, lomhán húzogatta a parafadugó-szerű eszközt, egy idő múlva szembefordulva vele, erélyesebben folytatta.
Anett szeméből azt olvastam ki: az így sem lett nagyobb!
A másik pár némán belefeledkezett egymásba, nagycicis lehunyt szemmel élvezte a csöcsörészést, és kilépve tangájából anyaszült meztelenül adta át magát a srác által csiholt élvezetnek. Egyenletes, napot sosem látott, rózsaszín bababőr borította mindenütt. Elmélyülten simogatta a saját combjait, a hajlatokat, s partnere egyik kezét a puncijához irányította…
Tetszett a látvány, de Anett sokkal izgatóbb volt. Hátulról benyúltam a szoknyája alá és a popsiját markolásztam. Elkapta az egyik kezemet, játékosan megharapta egy ujjamat, s a puncijához vezette. Elölről-hátulról kerülgettem a réseket, és élveztem, ahogy egyre gyorsabban veszi a levegőt.
Elveszett a környezet, száz kézzel simogattam és vetkőztettem, eltévedt ajkam Anett nyakán, vállán, majd a hasán talált kóstolnivaló pontokat. Ő közben lerángatta rólam az egyetlen nadrágot, és egy másodpercig várt – mit fogok választani -, aztán előredőlve megtámaszkodott egy valamikori közfal derékig érő maradványában, és ugyanolyan erővel tolta hátrafelé a popsiját, ahogy én előre nyomakodtam.
Akkor pillantottam csak fel és körbe, amikor már olajozottan mozogtam a szűk, finom punci melegében: a szőrös pár fülyis tagja izgatott gyurmázással igyekezett cseppeket préselni a térdelő lány nyelvére és szája köré. A másik pasi ugyancsak saját magát polírozta a dúsan gömbölyödő, kitolt fenék párnái között, és jókora mennyiségű, sűrű váladékot eresztett a gömbök felső találkozási pontjához.
Egy egészen rövid ideig zavart, hogy mind a négyen minket néznek, aztán átiramlott a gondolataim között, hogy lehet is irigykedni ránk… Végül minden érzékelésemet elnyomta a kegyetlen kéj, és utolsó két eszeveszett lökéssel, tövig merülve, elárasztottam a forró puncit ugyanolyan forró nedveimmel.
Csend támad. Csak néhány eltévedt esőcsepp iparkodott társait utolérni, és hangos koppanással csapódtak a palatető hullámaiba.
A szőrös srác még párat húzogatott félbemaradt szerszámán, és a markát a csurgásba kitartva, esővízzel leöblítette. A lányok belebújtak a bugyijaikba, a lovas lányok még gondolkodóba estek, hogy mást vegyenek-e még magukra.
– Tudok adni egy pólót – ajánlottam.
– Én is adok egyet! – csatlakozott Anett is.
– Á, nem kell… – szabadkozott a nagycicis, de amikor mindketten erősítgettük, hogy aludni szoktunk ilyenben, nem sajnáljuk feláldozni, hát elfogadták.
– Elvigyünk benneteket? – ajánlkoztak most ők.
– Lovon? Amarra indultatok szerintem…
– Az állomásig mennétek? – kérdezte a szőrös.
– Mennyire lehet?
– Tizenöt perc gyalog, vagy lóháton öt.
– Én még sosem lovagoltam – Anett hangjából kiderült, hogy örömmel kipróbálja.
– Neeem? – nevetett össze a másik két csaj.
Megértettük, hogy tényleg jártak már errefelé akkor is, amikor mi se nem láttunk, se nem hallottunk, eszerint éppen Anett is lovagolt…
Felsegítettük Anettet a szótlan srác elé, már régen biztonságban ült a ló hátán, még mindig szorgos kapusként tartottam a kezem, mintha bármelyik pillanatban el kellene kapnom. Majd a szőrös segítségével felmásztam a nagycicis mögé, jól hozzálapulva kapaszkodtam.
Csak az első perc volt furcsa, de gyorsan át lehetett érezni azt a biztonságot, amit egy nyugodt ló széles háta jelent. A lovas lányok valamit viccelődtek, amit úgy lehetett érteni, hogy megfelelő méretű vibrátort szerelve megfelelő helyre, még élvezetesebb lenne a lovaglás, mivel éppen a megfelelő pontokon érintkeznek egymással a ló és a lovas… de közben oda is értünk egy kis állomásépülethez, amit ezidáig csak a vonatból láthattam.
A lányoknak nagyon mehetnékük volt – úgy gondoltam, megpróbálnak visszafelé is megállni, hátha nem csak a srácoknak jut a kielégülésből -, gyorsan elügettek. Mi néhány percet várakoztunk csak, mikor megállt egy megfelelő irányban továbbinduló vonat, melyre felszálltunk, s egymás kezét fogva, csendben gondoltuk végig azokat a hónapokat, melyeket megismerkedésünk óta együtt töltöttünk – a suliban és azon kívül.
Kis aggodalommal tekintettünk a jövőben ránk váró 2 és fél hónapra is, amit mások nyári szünetnek neveznek, s amit én csak úgy tudnék hangulatilag érzékeltetni: nélküled.
Múlbeli történet
Sok éve történt, még középiskolás voltam. Volt az osztályomban egy fiú, (itt nevezzük Alexnek), akiben a középsuli első évében belezúgtam, amolyan kamaszosan:D Nem láttam a hibáit sem azt hogy nem illik hozzám. El tudtam Vele beszélgetni mindenről, sok mindent elmondott nekem, amit a barátainak nem… Nem léptem felé, hogy legyen köztünk“ valami.”Ő neki meg nem tetszettem. Legalább is azt hittem…
A második-harmadik évfolyamban nagyon megváltoztunk.Komolyodtunk, én pasiztam teljes gőzzel, elvesztettem a szüzességemet stb…Ő be került a „nagyok“közé, diák diri lett, stb.Ez még nem változtatott volna semmin. Csak az a tény borított fel mindent:meghazutolta önmagát, ezzel elárulva engem… Nagyképű kis „raj“lett, behízelgő modorú stb.Megbántotta a barátaimat/barátainkat. Ezzel kivívta maga ellen azt, hogy kimondjam neki:”Hányingerem van tőled te kis genny láda… Gyűlöllek Alex..“..Láttam rajta a fájdalmat és dühöt.Összevesztünk, nagyon csúnyán a tanárok szedtek szét minket…
Az elkövetkező két évben nem tudtak minket egy padba, vagy egymás mellé ültetni mert inkább álltam és, vagy kimentem óráról, de nem ültem le mellé.Probállt kedves lenni eleinte majd , miután egyre hidegebb voltam Vele, beltörödőtt… Aztán eljött a negyedik s vele az:érettségi…
Együtt mentünk be éretségizní, nem tudom miért vagy hogyan jött nekem: megöleltem.Jó volt hozzá bújni egy pillanatra, érezni az erejét, a nyugodtságát…Meglepődött, de nem tollt el sőt, szorosan magához ölelt, és a fülembe súgta:- Semmi baj jégkirálynő, minden rendben lesz…
Sikerült az érettségink…Rá egy hetére:
A túra tanár – kolesz vezető, szervezett egy túrát: 3 nap, 2 éjszaka fent a hegyekben.Barátnőm(Liza) kapva kapott az alkallmon, tudta , hogy szeretek hegyet mászni:Felírt engem is.Nem nézte meg, hogy Alex is jön…(Szerintem direkt)
Az úton nagyon jól viselkedtem, nem veszekedtünk.Sőt!Elkezdtünk beszéllgetni, bár tartottam a 3 lépés távot.Este a tábornál, volt egy kicsi tó, gondoltam ha elaludtak a többiek és egy picit lefürdöm benne…Amint mindenki elaludt , fogtam a cuccaimat és kiosontam a sátorból, megsimogatva Liza arcát( akit mai napig a testvéremként szeretek ).
Levetkőztem a tó partont. Szerencsémre úgy világított a Hold, hogy tisztán láttam mindent, erre még ma is sok év után emlékszem… Felvettem a fekete bikinimet, és belegázoltam tóba.Isteni érzés volt az egész napos menetelés után kicsit felfrissülni a hüvős vízben. Felálltam, víz pont a mellemig ért.Élveztem ahogy a hideg víz csiklandozza a melleimet.Hátra hajtottam a fejem, a hajam belelógott a vízbe, hosszú hajam volt a fenekemig ért… Nem voltak soha nagy melleim, se pedig túl kicsi. „Se nem kicsi se nem nagy“…Tenyérbe illő…Mindig is molettebb voltam, főleg a lábaim, (volt – van) rajta minden, husi is meg izom, Így tehát esélyem se volt az áhított őzike lábakra..Viszont derekam szép íves volt , sehol egy hurka.A vállaim is szép gömbölyűek, csak azok a fránya lábak… Ehhez párosul a világos barna hajam, természetes szőke tincsekkel, és szürkés- kék szemeim.- Hát az álomnőt nem rólam mintázták – fakadt ki belöllem halkan.
– Még mindig ezen rágódsz Jégkirálynő? – hallottam Alex mély hangját a hátam mögött.Megpördültem, és ott állt Ő derékig vízben, nem hallottam mikor belegázolt.
– Mit keresel itt?Nem hallottalak… – kérdezem, miközben a kezemet a melleimre fonom, valahogy mindig is takartam magam előtte…
– Annyira elgondolkodtál , hogy nem hallottál.Amúgy ez az „álomnő“ dolog…- kezdte volna de félbeszakítottam
– Jaj Alex, nem kell , hogy sértegess elég fáradt vagyok anélkül is.Csak úszni akartam egy kicsit, de már itt se vagyok…Tiéd a pálya Elnök Úr- mosolyogtam Rá , így szoktam szekálni, ezzel mindig felhúztam, akkor is láttam rajta, hogy legszívesebben megfojtana…Emelt fővel elakartam mellette menni, de nem jött össze.Hirtelen magához rántott és lefogott úgy nem bírtam megmozdulni.
– Most pedig meghallgatsz! Elegem van abból, hogy nem hallgatsz végig, abból , hogy mindenkivel egy angyal vagy, kedves, megértő… De velem olyan vagy mint egy hárpia!Miért Lily?!Mivel érdemeltem ki?! – mondta dühtől reszkető hangon, és szorosabban tartott.Bennem is fortyogott a düh… Hogy mer csak így lefogni, ENGEM! felelősségre vonni..És magamra is dühös voltam, mert az érintésétől, a közelségétől teljesen lebénultam.Akkor ott úgy éreztem ehhez nincs joga.Ránéztem, belefúrtam tekintetem a sötétkék szempárban, ami tele volt sértetségel, és valami mással..
– Mert elárultad a régi éned, azt akibe beleszeretem! Megölted azt aki voltál és ezzel megölted azt akibe igazán szerelmes voltam! Gyűlöllek Alex, ez már gyűlölet nem szeretet…Igazából hálásnak kéne Neked lennem , mert megmutattad azt:ostobaság szeretni valakit, mert úgy is csak te szívod meg.A régi énedet szerettem, nem pedig azt ki most vagy.Nem… A mostaninak csak egyet tudok mondani: Gyűlöllek!!… – szinte már kiabálva mondtam ki az utolsó szavakat.Kitéptem magam a karjai közül, és kiakartam menni a vízből.Nem hagyta, visszahúzott s megint lefogott, hiába ellenkeztem.Ütöttem ahol értem …De Ő könnyedén lefogott, és szorosan magához szorított.
– Nem mész sehova, Jégkirálynő.És tudod miért nem?Mert szeretlek, és nagyon kívánlak.És igazad van tényleg volt egy hülye kamasz korom.De nem tudtam , hogy ezzel elveszítelek…- suttogta bele a fülembe.Majd belecsókolt a nyakamba.Megborzongtam ahogy a ajkával a nyakamhoz ért.Probálltam eltolni, mielőtt valami olyasmit tennék amit megbánnék…
– .Annyiszor elképzeltem azt , hogy Téged ölellek, csókollak, ahogy a nevemet kíáltod amikor az enyém vagy…Ellképzeltem azt, ahogy átfonsz a lábaiddal, vagy egyszerűen csak azt:mosolyogsz rám és a nevemet suttogod, vagy csak hozzám simulsz…- suttogta bele a fülembe…Megremegtem a szavaitól, hiszen számtalanszor elképzeltem én is azt ahogyan megcsókol, ahogy szeretkezünk, ahogy belémhatól, …Egyre erősebben szorított magához, tudtam :ha megcsókol végem…Gyorsan eltoltam magamtól.
– Nem most jöttem a zárdából, tudom mire megy ki a játék Alex.Ez mind nagyon szépen hangzott de csak addig gondolod komolyan amíg a Durex kitart…Nem leszek trófea, amúgy is megnyugodhatsz.Amit az előbb mondtam az már elmúlt- mondtam bele a szemébe.Felmorrant és megint magához húzott .
– Fogadjunk, hogy Te is kívánsz, ugyan úgy ahogy én, Jégkirálynő.- dörmögte és lecsapott a számra…Vadul csókolni kezdett, ostromolva az ajkaimat.Szorosan magához húzott és érztem , hogy kezd keményedni, és azt ahogy meztelen felsőtestéhez feszül a mellem.”Rúgd ágyékon….Rúgd ágyékon…”zakatolt a fejembe, de nem tettem semmit…Teljesen lebénított a csókja.Felsóhajtottam, s kábultan viszonoztam.
…Nyelveink vad táncba kezdtek, egymás száját haraptuk… Ezzel is büntetve az elmúlt három év sértéseit…Kiszabadítottam a karom és végígsimitottam az arcát, majd beletúrtam rövid gesztenyeszín hajába…Átfogta a derekam, és megemelt egy kicsit.Szorosan tartott, miközben a nyakamat harapdálta vadul s mégis érzékien.Teljesen elvesztettem a fejem, teljesen megrészegülve sóhajtottam fel a karjaiban… De mégis bennem volt a tudat:”gyülölnőd kell“….Mintha érezte volna , hogy elbizonytalanodtam s ezért újból megcsókolt, fogai közé vette az alsó ajkaim és szívogatni kezdte… Végighúztam a körmeim izmos hátán, amitől felnyögött. Megcsókoltam én is, beleharapva a sz ajkaiba.Éreztem a vére ízét, de nem bántam azt akartam, hogy szenvedjen annyira amennyire én szenvedtem a három év alatt titkon, mikor láttam, hogy más lányt csókol…Felszíszent de nem tolt el , sőt beletúrt a hajamba, ezzel összekócolta azt. A csípőmet hozzányomta a saját ágyékához. A hideg vízben érzetem ahogyan áll már a férfiassága. Felnyögtem és hozzá simultam. Eljött az a pont, mikor már a szenvedély átveszi a józan ész helyét s nem érdekel semmi.Nem érdekelt , még az sem , hogy a legnagyobb ellenségemet kívánom úgy , hogy még senkit se… Akartam , hogy bennem legyen… Közben a kezemmel a hátát és a mellkasát simogattam , karmolgattam… Éreztem, ahogy megremeg közben.
– Kívánlak Lilyen… – mormogta bele a fülembe- Minden egyes érintésed olyan mintha tűzet gyújtottak volna bőrömön.- mondta és beleharapott a nyakamba.Mély hangjától megbizsergett a gerincem, és elöntött a forróság..És miért is ne, megtalálta az erogén zónámat ami a nyakam és a kulcscsontom találkozásánál van. Halkan felkíáltottam, és hátra vetettem a fejem, éreztem ahogy a kéj megrázza a testem.Ő csak tovább csókolt- harapott, szinte mint aki tudja , hogy hol vannak az erogén zónáim, majd a combomat a derekára húzta, és én egy könnyed mozdulattal átkulcsoltam a derekát, és a nyakába kapaszkodtam, levegő után kapkodva.Őrjitö érzés volt ahogy férfiassága a puncimhoz feszült, és az a tudat, hogy két ruhadarab választ el attól, hogy az Övé legyek.Kicsit megmozgattam a csípöm a szerszámán.Alex levegő után kapkodott, és a melleimet kezdte el hevesen maszírozní mind két kezével, miközben nyelveink vad táncba kezdtek.Azt hittem nem bírom tovább, hogy ezt nem lehet fokozni, ezt az kéjes mámort amit Alexal élek át egy hűvös vizű tóban miközben megvilágít minket a Hold..
– Alex én… – sóhajtoztam bele a fülébe. – Kívánlak….
– Mondtam Jégkirálynő, hogy Te is úgy ahogy én Téged….De nem én jobban- mosolygott rám.Kigázolt a vízből és megindult (karjaiban velem) a fák közé.Közben én folyamatosan izmos mellkasát cirógatam, harapdáltam, nem bírtam magammal.Közben éreztem , hogy egyre jobban keményedik az érintéseim hatására.Végül letett egy pokrócra.Kérdőn meredtem Rá.
– Rajzoltam- vont vállat- És reméltem, hogy kijösz sétálni , mint mindig ha új helyen táborozunk…
– De jó megfigyelő vagy- mosolyogtam miliméterekre a szájától.- Tudsz még mást is Rólam?
– Igen, örjítő vagy – mosolygott vissza, és megcsókolt megint, átkaroltam a nyakát.miközben a keze a bikini felsőmet kapcsolta ki.Egy mozdulattal levette rólam a fekete felsőt, kezei rá siklottak a melleimre, és simogatni, maszirozní kezdték őket.
– Ahhh, Alex- szakadt k belöllem a sóhaj akaratom ellenére.Alex elmosolyodott és csokóllgatni kezdte a melleimet…
Ezzel mintha bomba robbanások sorozatát szakította fel volna bennem, megvonaglottam, azzal együtt ágyékomat az övéhez nyomtam.Alexből egy erőteljes sóhaj tőrt fel, miközben a mellbimbómat kényeztette nyelvével.Ütemesen szívogatni kezdte , hol egyiket – hol pedig a másikat.Éreztem ahogy elönti a kéj az eddig is nedves puncimat.Bódultan az ágyékához nyúltam, és megsimogattam, nadrágon keresztül majd belecsúsztattam a kezem.Csodálom, hogy nem repedt szét a nadrág, hiszen hatalmasra duzzadt farokkal találtam magam szembe.Alex felnézett a melleimből, felállt és levette a nadrágját.Igy már teljesen meztelenül láthattam Őt.A látvány még jobban felizgatott, fel akartam állni hozzá, hogy kényeztessem egy kicsit, de Alex vissza nyomott, és vadul megcsókolt.
– Érezni akarom, ahogy benned vagyok, ahogy elélvezel amikor az enyém vagy….- suttogta bele a nyakamba, majd a keze lejjebb siklott egészen le a puncimra.Én már nem tudtam magamról semmit, …csak azt, örülten kívánom Őt.Egy mozdulattal lehúzta a bikinin alsómat, és a Vénusz dombomat kezdte simogatni.Éreztem ahogy a nedvem elönti az egész puncimat…Majd a csiklómat kezdte el simogatni, egyre gyorsabban és gyorsabban jártatta rajta az ujját.Egyre hangosabban szedtem a levegőt, a hüvelyem lüktetéséből éreztem hogy nem sok kell és eljön az első orgazmusom.
– Alex… Nem… bírom… tovább… – ziláltam hangosan – ne….- kiáltottam fel, mikor elöntött az utolsó nedv hullám, és érzetem, ahogy a testem megfeszül, s mintha ezernyi szikra érte volna el legnagyobb lángját, majd hirtelen kihunyt.
– Olyan szép vagy mikor elélvezel Szerelmem.- suttogta bele Alex a fülembe- Ezt akartam látni…- mondta s megcsokóllt.Most nem vadul hanem gyengéden, érzékien.Milliméteröl milimétere birtokba véve a számat.A csók közben felültem, és a hátára forditotam, és lovagló ülésben helyezkedtem el rajta, előre döltem, s végismitotam az arcát.
– Most én jövők Kedvesem.- haraptam bele a nyakába…Majd lassú kínzó harapásokkal és puszikkal haladtam egyre lejjebb és lejjebb.Közeben a meztelen csupasz puncim, az ágaskodó farkához ért.Tudtam, hogy megörjitem , láttam rajta azt hoyg alig várja mikor érek a farkához, de én gondosan kikerültem azt, és csak tovább mozogtam rajtaa csipömmel ., Engem is kínzott az ahogy a puncimhoz ért a hatalmas szerszámja, de nem ültem még bele.Nem, még szenvedjen..A csípömet fel s le mozgatva, kínoztam tovább…
– Abbahagyjuk?- kacérkodtam miközben kezem a makkját simogatta
– Nee… Lily kicsim , ne kínozz – mondta zilálva miközben, a kezem lesiklott a farkára, és ütemesen húzogatni kezdtem rajta a bőrt, .- Áhh gyere Szerelmem érzeni akarom a puncidat.- ült fel Ő is, és a hátamra döntött
– Teljesen felhúztál- harapott bele melleimbe gyengéden- ezért most kapsz Kicsim- mosolygott rám
– Gyere, várlak- emeltem meg a csípömet.Erre ő lehajtotta a fejét a puncimhoz
– Nem még nem… – mormogta bele a puncimba, és tövig belenyalt.Feskitotam, annyira váratlanul ért.
– Milyen nedves vagy…Muszáj megkóstolnom….- és megint nyalogatni kezdte a puncimat.Előzsőr a hüvelyem bejáratát, és a kisajkakat kezdte el a nyelve hegyével simogatni, majd széthúzta és beledugta a hüvelyembe a nyelvét.Egy mély kiáltás tört fel a torkomból, ahoyg a nyelvét ütemesen kezdte ki- be jártatni a lucskos puncimban.
– Most már kívánsz Kicsim – hajolt ismételten fölém Alex, és megcsokólt. Száján éreztem az én nedvem édes-sós izét, majd hirtelen belémhatolt, s teljesen tövig belém nyomta a farkát. A meglepetségtől és a kéjtől, felkiáltottam.
– Annyira szűk kis puncid van… Isteni benne lenni… – sóhajtotta, majd lassan visszahúzodott.
– Annyira nagy vagy, teljesen kitöltesz- suttogtam bele a fülébe…Amint teljesen kint volt, újból belémhatolt de most lassabban mint előzöleg.Mozogni kezdett, s testem felvette az Ő ritmusát…
Ahogy gyorsitott átkulcsoltam a csípöjét a lábammal…Csattogott farka a nedves puncimban ahogy egyre vadabbul és gyorsabban dugott.Közbe – közbe rá szoraítottam a hüvelyemmel amitől csak még jobban bevadult.
– A nem bírom , Aleeeeeeeex – sikitottam fel ahogy egyre vadabbul dugtunk, testem átvéve az Ő ritmusát.
– Én se… Őrjitöen szűk vagy… Megörülők Érted – zilált bele a fülembe. – Gyere velem Kicsim… mondta hangosan, és a csípömet átkarolva , még gyorsított a tempón, Nem hittem volna hoyg ezt lehet fokozni…A puncim szabályosan elnyelte a farkát, ahogy vadul tövig merült bennem újra és újra- Míg végül éreztem, hogy közeledik
– Alex, végem van…. – sikitottam fel.
– Gyere én se birom- zilállt vissza Alex, zöld szeme csak úgy lángolt.
Szinte egyszerre öntött minket el a kéj.Együtt vibráltunk bele az éjszakába boldogan és kielégülten.Mellém feküdt és szorosan magához ölelt, s gyengéden megcsokóllt, és én boldogan simultam bele a karjaiba.Nem akartam arra gondolni, hogy perceken belül megint mi leszünk Lily és Alex a két esküdt ellenség akik ki nem állják egymást…Nem akartam arra gondolni, hogy azzal az emberrel szeretkeztem az előbb akit megvetek és aki engem is megvet….Nem akartam , de még is valahogy oda szemtelenkedtek ezek
– Legyél itt mikor felébredek Jégkirálynő, sok mindent kell megbeszélnünk… – mondta miközben beszívta a hajam illatát- sok mindneről kell beszélnünk.- s azzal elaludt.Legszívesebben én is elaludtam volna ott a karjaiban.DE amint láttam, hogy mélyen alszik, felkeltem melőlle összeszedtem a ruháimat, betakartam a pokrócal, és könnyekkel a szememben ott hagytam Őt, elmenekülve számtalan kínos kérdés és visszakozó mondat elöl..