– Hahó, itt vagy? – kérdezi Kati, a barátnőm, mikor véletlenül elgondolkodva bámultam a tanárom.
– Ö, igen, persze – nyögöm ki, és elkapom a tekintetem.
– Ne bámuld már őt, tudod, hogy nincs esélyed nála.
Mindig is utáltam Katiban, hogy ennyire pesszimista. Már miért ne lenne esélyem nála? Hiszen mindenki azt pletykálja, hogy már volt egy diákjával viszonya. Igaz, annak már pár éve, de akkor is. Ha egyszer megtette, másodszor is meg fogja tenni. És amúgy is, már nem sokáig leszek a diákja, két hónap múlva érettségizem.
Volt valami Gáborban, a biosztanárban, ami nagyon megfogott. Talán a férfias tartása, hogy mindenhez volt véleménye. Hogy látszólag nyers volt, belül mégis nagyon kedves. Ezt már sikerült megtapasztalnom, mikor a jobb jegyért kellett felelnem. Azt hittem, szívatni fog, közben úgy segített, ahogy tudott. Nem volt a kedvenc tantárgyam a biosz, de ő még ezt az utálatos tantárgyat is széppé varázsolta.
De nem voltam egyedül abban, hogy Gábor után epekedtem. Több osztálytársamnak, sőt, évfolyamtársamnak is tetszett, bár nyíltan nem merték bevallani, csak a bizalmasaiknak, de én tudtam róla. Jól értettem a hírszerzéshez. Elég népszerű diák voltam, sokakkal tartottam jó vagy rossz kapcsolatot, így sok dologról is tudtam.
Az meg, hogy Gábor hány diákot fektetett meg, az rejtély volt számomra is. De nem tűnt az a fajta pasinak, aki nem használná ki a lehetőségeit. Ezt tudtam jól. Annál jobban ismertem az ilyen férfiakat.
Már az utolsó óránk volt, ráadásul péntek délután, így már senki sem figyelt a tananyagra. Elégedetten konstatáltam én is, hogy két perc és vége az órának. Gábor pedig hirtelen abbahagyta a mondanivalóját, és egy köszönés kíséretében sietősen kiviharzott az osztályból. Elképzelni sem tudtam, hogy hova siet ennyire.
Mi Katival nem terveztünk semmit erre a délutánra, ami picit fura is volt, mivel péntek lévén mindig beülünk valahova, és estig ott szórakozunk. De most a barátnőmnek valami családi gondja akadt, és le kellett fújnia. Így hát egyedül sétáltam az állomás felé, hogy elérjem a buszt. Azonban félúton eszembe villant, hogy az iskolában felejtettem a mobilom. Méghozzá a padomban. Tudtam, hogy még ha a buszt sem érem el, muszáj visszabaktatnom a suliba. Imádkoztam, hogy még ott legyen, ahol hagytam, és nem lopta el senki, mert elég drága kütyü volt.
De szerencsére pontosan ott volt, ahol lennie kellett. Az iskola kihalt volt, pedig még csak 30 perc telt azóta, hogy vége lett az utolsó órának is. Csak pár takarító szorgoskodott, a tanárok zöme már félúton volt haza. A kihalt iskola csendje kissé megrémisztett, de egyben eszembe villant egy ötlet: meg kellene keresni Gábort, hát ha még itt van. Tudtam, hogy hülyeség, főleg azután, hogy óráról is úgy elsietett, de egy próbát megért. Felmentem az emeletre, ahol az összes biosztanár irodája volt. Ahogy egyre közeledtem, hirtelen furcsa hangokra lettem figyelmes a hatalmas csendben. Zihálások és nyögések szűrődtek ki Gábor irodájából. Közelebb mentem, és láttam, hogy nincs bezárva az ajtó, sőt, résnyire nyitva is van, de csak épp annyira, hogy bekukucskálhassak. Persze kíváncsi voltam, mi történik bent, így benéztem. Azt hittem, hogy leejtem a táskámat a megdöbbenéstől, mikor megláttam Gábort az egyik évfolyamtársammal, Fannival csókolózni! De láthatóan nem csak csókolózni akartak, ugyanis Fannin már csak melltartó és bugyi volt, Gábor ingje pedig ki volt gombolva. Tudtam, hogy elérkezett az alkalom, amire annyira vágytam. Egy-két másodpercig elnéztem, ahogy Fanni teste reszket a vágytól, és nagyon élvezi, ahogy a tanárom a mellét kényezteti. Nekem sem kellett több, hirtelen kitártam az ajtót, és hangosan megköszörültem a torkom. Erre a párocska azonnal szétrebbent. Fanni kétségbeesetten próbálta maga köré tekerni a blúzát, Gábor arcán meg félelem söpört át.
– Úristen, Dóri, mit csinálsz itt?
– Hát azt én is kérdezhetném, hogy maguk mit csinálnak itt?
– Ez nem az, aminek látszik. Mi csak…
– Igen, tudom jól, hogy mi ez. Most nyugodtan elmehetnék az igazgatóhoz, és kirúgathatnám, de…
Nem hagyta, hogy befejezzem, amit elkezdtem. Elém lépett, és egész testével a falhoz szorított. Soha nem voltam még ennyire közel hozzá, éreztem, hogy jobban ver a szívem, mint kellene. A szám csak pár centire volt az övéhez, és tekintete mélyen az enyémbe fúródott.
– Tudom, hogy oda vagy értem. Azt hitted, nem veszem észre, hogy mennyire vágysz rám?
Megrészegített az illata, testének közelsége. Egyre inkább tudtam, hogy akarom őt, most rögtön és bármi áron. Az ajkai egyre közeledtek, míg végül megcsókolt úgy, ahogy soha senki eddig. Először csak az ajkaimba harapott lágyan, majd nyelvével beljebb furakodott, és hatalmas csókcsatában törtünk ki. Olyan volt, mintha nem is ott lettem volna, hanem egyenesen a mennyországban. Nőnek éreztem magam mellette, nem csak egy 18 éves gimnazistának, hanem egy igazi, érett, tapasztalt nőnek. Nem tudom, mennyi idő telhetett el, mire szétváltak ajkaink, de olyan volt, mint egy kínzás. Mert még többet akartam.
– Na, még most is el akarsz menni az igazgatóhoz?
– Tudod jól, hogy nem árultam volna el senkinek – mondtam, és nem zavart, hogy letegeztem.
Ekkor szólalt meg mellettünk Fanni, akiről jómagam teljesen elfeledkeztem.
– Dóri, tudom jól, hogy sosem voltunk túl jóban, de azért annyira rosszban sem, hogy elárulj. Tekintsük úgy, hogy nem láttál semmit. És most kérlek, hagyj minket magunkra.
Nem akartam elmenni. Nem akartam, hogy Gábor egy másik lányt elégítsen ki, mikor én itt voltam, teljesen kiéhezve rá. Még csak egy pasival feküdtem le, de ő csak egy évvel volt idősebb nálam, és tapasztalatlan volt. És Gábor már a csókjával úgy felizgatott, hogy átázott a bugyim.
Gábor pár percig tanakodott, hogy most mit csináljon. Látta, hogy mindketten akarjuk őt szőröstül-bőröstül, de nem tudott dönteni közöttünk. Így egy hirtelen ötlettől vezérelve bezárta az ajtót, amit az előbb véletlenül nyitva hagyott, és mosolyogva indult felénk.
– Azt hiszem, mindkettőtöknek meg tudom adni azt, amit eddig soha senki a világon.
Tudtam, hogy mire gondol. Soha nem voltam még „úgy” lánnyal, de felizgatott a gondolat. Elsősorban nem Fanni vékony teste izgatott, hanem Gáboré. És ha ez kell, hogy megkapjam őt, nem érdekel, hogy lesz még egy személy itt.
Fanni egy szót sem szólt, rögtön cselekedett. Odament Gáborhoz, és mohón megcsókolta. Láttam, hogy leveszi az ingjét, és a földre hajítja. Én sem voltam rest, befurakodtam a két test közé, és elkezdtem Gábor övét kicsatolni. Éreztem, hogy nadrágja igencsak szűk már neki, így meg is szabadítottam tőle. Először csak boxeren keresztül fogtam meg ágaskodó férfiasságát, mely nagyobb volt, mint reméltem. És ez kurvára tetszett. Jómagam is felsóhajtottam, mikor végre megszabadítottam őt a felesleges ruhadarabtól. Alig vártam, hogy megkóstolhassam méretes hímtagját.
Eközben Fanni is csatlakozott hozzám. Abbahagyta a csókolózást, és mellém térdelt. Követelőzve kérte ő is a tanárunk faszát, így néhány vad bólogatás után átadtam neki, és a heréit vettem kezelésbe. Gábort nagyon izgatta a látvány, hogy két 18 éves diákja szopja, és ennek hangot is adott: halk nyögések hagyták el a száját.
Én sem bírtam tovább, muszáj volt magamhoz nyúlnom. Gyorsan kigomboltam a nadrágom és belenyúltam a bugyimba. Fanni meglátta, hogy mit csinálok, és nagy meglepetésemre abbahagyta a szopást, megragadott és megcsókolt. Nagyon fura érzés volt, hogy egy lánnyal csókolózom, de egyben nagyon izgató. Szerettem volna, hogy lekerül rólam a sok bosszantó ruhadarab, hogy végre semmi sem akadályozzon meg az örömszerzésben. Úgy látszik, csak kívánnom kellett, mert Fanni kibújtatott a felsőmből, és a nyakamat kezdte csókolgatni. Halk nyögésekkel köszöntem meg az érintéseit, amikbe beleborzongtam. Alig vártam, hogy elérjen a puncimhoz, és végre belenyaljon.
De helyette ezt Gábor tette meg. Hátulról lehúzta rólam a gatyát, és ahogy Fannival csókolóztam, benyúlt a bugyimba. Pechemre most nem volt leborotválva a puncim, így eléggé borostás volt, ugyanis nem készültem arra, hogy ma még szexelni fogok. Ráadásul a tanárommal és az egyik évfolyamtársammal! De láthatólag nem zavarta a dolog, mert vadul körözni kezdett a csiklóm körül. Azt hittem, hogy összeesek az élvezettől, nem is tudtam Fanni érintéseire koncentrálni. Megfordultam, és Gáborra szenteltem a figyelmemet. Ő pedig csak mosolygott, mikor lehúzta rólam a már átázott bugyimat.
– Nem is gondoltam, hogy ilyen szép puncikád van, Dóri. Hm, egy kis szőr, pont így imádom – és ezzel óvatosan belenyalt. Azt hittem, hogy ott rögtön elélvezek. Háttal lefeküdtem a földre, és élveztem a tanárom minden egyes mozdulatát. Szinte falta a puncimat a nyelvével, és hirtelen az egyik ujját is bedugta. Majdnem sikítottam az élvezettől, azonban Fanni megállított, ugyanis beleült a számba.
Még soha nem nyaltam puncit, és nem is hittem, hogy egyszer alkalmam lesz rá, de ez az édes hármas már nem lehetett volna édesebb. Fanni pinája teljesen csupasz volt, én pedig vadul és mohón nyaltam őt. Azonban nem bírtam tovább, az orgazmus hullámai úgy törtek rám, hogy egész testem beleremegett. Ismét sikítani lett volna kedvem, de Fanni ismét nem hagyta, tudta jól, hogy bárki meghallhat, így puncijával tapasztotta be a számat.
Mikor átéltem ezt a fantasztikus érzést, pozíciót váltottunk. Most Fanni feküdt le a földre, és széttárt lábakkal várt, hogy folytassam a kényeztetést. Nem is kellett több, mohón furakodtam be lábai közé, és nyaltam újra bele tocsogós pinájába. Mohón köröztem a nyelvemmel, és közben az egyik ujjamat fel is dugtam. Ekkor Gábor ismét hátulról közelített meg. Tudtam, hogy belém akar hatolni, és már alig bírtam kivárni, hogy belém tegye azt a hatalmas faszát, még akkor is, ha tudtam, nem lesz fájdalommentes. Karcsi, az előző pasim farka nem volt túl méretes, inkább átlagon aluli, így gond nélkül vette el a szüzességem tavaly nyáron. Gábor farka azonban hatalmas volt, és ahogy nyomult belém, nagy csodálkozásomra nem a fájdalmat éreztem, hanem azt a kéjt, amit eddig soha nem éltem át. A tudat pedig, hogy az oly régóta áhított tanár úr férfiasságát éreztem magamban, dupla élvezetet nyújtott.
Ritmikusan mozogtunk így hárman, én Fanni punciját ujjaztam, közben pedig bele-belenyaltam csiklójába, addig Gábor az én pinámat baszta, jó erősen. Ismételten közeledett az orgazmus.
– Ez az, Gábor, basszál meg jól, kúrd, szét a pinááám, ááááhh!!!
De nem csak én voltam orgazmus közeli helyzetben, Fanni is egyre szaporábban vette a levegőt, és hangos nyögéssel élvezett el. Fanni orgazmusa még jobban beindított, így én rogytam le hangos sóhajok és kiáltozás közben a padlóra, és engedtem be magamba a mennyországot. Gábor néhányszor még nyomott, aztán kihúzta belőlem duzzadó faszát, és néhány rántással az arcunkra élvezett.
– Ez az kis kurvák, nyaljátok csak le mind – hörögte, mi pedig engedelmeskedtünk neki, mohón ettük a gecit. Majd minden a padlóra rogytunk.
– Istenem, nem hittem volna, hogy ilyen jók vagytok! – mondta néhány perc múlva Gábor.
– Azt hiszem, nekem mennem kell – állt fel Fanni, mint aki megbánta volna a történteket. Megtörölközött egy papírzsepiben, felöltözött, és egy köszönés kíséretében elviharzott. Gábor felém fordult.
– Remélem, lesz alkalmunk megismételni ezt kettesben is. Gyönyörű vagy!
– Mindjárt leérettségizem. És akkor végre nyilvánosan is felvállalhatjuk a kapcsolatunkat.
Gábor nem válaszolt erre. Helyette érzékien megcsókolt. De szavaim ellenére tudtam jól, hogy ebből szexkapcsolaton kívül más nem lesz. Túl szép lett volna.
