Szóbeli erőszak, megfélemlítés, elszigetelés, szexuális, verbális és testi erőszak. Az erőszak fokozatai, amely egy friss felmérés szerint három nőből kettőt érint élete során. A magyarországi krízisközpontok helyzetét bemutató kiadvány jó célt szolgál, de egyes szakértők szerint kissé félrevezeti az ügyet: csak a családon belüli erőszak áldozatairól beszél, és gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja a bántalmazót. Fontos ügy, kissé elfuserált tálalás – nagyjából így foglalható össze az a tanulmánykötet, amit múlt hét végén mutattak be. A családon belüli erőszakról helyzetképet adó Sebek 2 című kiadvány zömében esetleírásokat tartalmaz, és a krízisközpontokat mutatja be.
A kötetet bemutató sajtótájékoztató gyakorlatilag egy színházi előadással is felért: először csak hallani, majd látni is lehetett néhány jelenetet egy házasságból. Persze, rémisztő volt, ám kicsit olyan is, mintha a szervezők most találták volna fel a spanyolviaszt: te jó ég, létezik olyan, hogy egy férj veri a feleségét.
Nemi szerepek?
A kötet – ami egyébként kereskedelmi forgalomban nem kapható, és amit elsősorban a szakembereknek ajánlanak – valamennyire önkritikus is: nem állítja, hogy a helyzet rózsás. Az eddigi feladatokról és eredményekről ad számot, de feltárja a problémákat és hiányosságokat is. A Sebek 2 című könyv bemutatóján a szakértők azt mondták: ugyan folyamatosan nő az ellátottak száma, ez csupán töredéke a ténylegesen bántalmazottak számának. A többség még mindig nem tudja, hova forduljon, vagy nem mer segítséget kérni.
Herczog Mária, a könyv lektora szerint nem véletlenül válik valaki elkövetővé, vagy áldozattá: s a kettő között nagyon vékony a mezsgye. Egy finn kutatásra hivatkozva azt mondta: már óvodában is elfogadóbbak a szülők és az óvónők is, ha a fiúk verekedősek. „Ezzel pedig gyakorlatilag előírják a nemi szerepmintákat” – véli.
Herczog szerint a szakmában rengeteg vita zajlik arról, hogyan kell ezeket az otthonokat felépíteni és megszervezni, hogyan kell segíteni feldolgozni a krízist. „A könyvnek éppen az a jelentősége, hogy a gyengeségekre és az erősségekre is felhívja a figyelmet. Kiderül belőle például, hogy a gyermekjóléti szolgálatok nagyon gyengén működnek, és sokszor bár mindenki tudta, hogy mi történik a szomszédban, semmilyen érdemi lépés nem történt.”
Nem jó a szemlélet
„Örülök, hogy a könyvben főleg eseteket írnak le” – mondja Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa, „mert a tényeket legalább nem lehet elferdíteni”. Szerinte viszont a könyv kommentárjai nagyon félrecsúsznak: „egyrészt azt mondja, hogy 2005 óta foglalkoznak családon belüli erőszakkal itthon. Ez nem igaz, a Nők a Nőkért Egyesület már sokkal régebb óta. Csakhogy a könyv szerkesztői egyetlen civil szervezetet sem kerestek meg. Kár, pedig például a NaNe tudott volna segíteni”.
A jogvédő szerint a kötettel mégsem ez a legnagyobb baj. „Hanem az, hogy a magyar államnak az a családon belüli erőszakra adott válasza, hogy megerősíti a krízisellátást. A nemzetközi standardok pedig világosak: két pillérre kell támaszkodni.” Ebből az egyik a bántalmazottak biztonságának szavatolása, de ugyanennyire lényeges, hogy a bántalmazókat felelősségre vonják.
Spronz Júlia szerint hatalmas probléma, hogy a könyv sikertörténetnek mutatja be, ha egy nő újra képes a nulláról kezdeni egy tragédia után, „holott nem ez a kiindulási pont. A bántalmazók felelősségre vonásáról egyetlen szó sem esik a könyvben”. Az úgynevezett „családi csoport konferenciázásról” viszont annál több. Ennek gyakorlatilag az a lényege, hogy a családon belüli erőszak után a megoldás ne felülről jöjjön, hanem összeterelik a bántalmazót és a bántalmazottat, hogy együtt oldják meg.
„Ez képtelenség. Ezzel olyan szintre viszik az ügyet, mintha a problémákat meg lehetne diskurálni, mintha az erőszak civakodás lenne” – véli a jogvédő, aki szerint ráadásul a könyvben bemutatott krízisközpontokban sem a titkosságot sem a biztonságot nem tudják szavatolni. (Ezt támasztja alá szerinte a kötetben bemutatott eset is, amikor gyakorlatilag az egész anyaotthont le kellett menekítni a pincébe az egyik bántalmazó erőszakoskodásai miatt.) Spronz szerint az már csak hab a tortán, hogy a központokban a könyv tanulsága szerint olyan szakemberek dolgoznak, akik 3+2 napos képzésben vettek részt előzően. (Hírszerző)
30 millió dollárban szabta meg a bíróság annak a férfinak az óvadékát, aki 1991-ben elrabolta a 11 éves Jaycee Lee Dugardot, 18 évig szexrabszolgaként fogva tartotta, és ez idő alatt két gyereket is nemzett neki. Az összeg egyébként jelképes, Garridót akkor se engednék ki, ha letenné a minimálisan szükséges 10 százalékot. Phillip Craig Garridónak 30 millió dollárt (több mint öt és fél milliárd forintot) kellene letennie, ha szabadlábon szeretne védekezni – döntött az El Dorado megyei bíróság nevében Douglas Phimster bíró hétfőn Placerville-ben, az ügy második meghallgatásán. Az óvadék kimagasló az elmúlt években kiszabott mezőnyben, de Garridónak nem csak azért volna teljesen értelmetlen elkezdenie összegyűjteni ezt az összeget, mert esélye sincs rá, hanem mert semmiképp sem fogják szabadlábra helyezni.
Agymosott gyerekek, halott prostituáltak: mi van még a kaliforniai rém számláján? Még apja szerint sem normális Phillip Garrido, aki 18 évig tartotta szexrabszolgaként a 11 éves korában elrabolt kaliforniai kislányt, Jaycee Lee Dugardot. A szexuális bűnökért egyszer már 50 évre elítélt, ám 11 év után szabadlábra helyezett pedofil – akin egyébként most már kilenc, a 90-es években megölt prostituált halálát is számon kérik – az eltelt idő alatt két kislányt nemzett a szerencsétlen nőnek, mivel neje, Nancy (54) meddő volt. Garrido tetteiért többszörös életfogytiglani büntetést kaphat még úgy is, hogy tagadja az ellene felhozott 29 vádpontot. Jaycee, aki gyerekeivel együtt folyamatos agymosásban részesült fogságuk alatt, állítólag alig változott az eltelt 18 év alatt, alultáplált és sápadt, csakúgy, mint két lánya, akiknek egyikét 14, másikát 18 éves korában nemzett neki a férfi. Az elképzelhetetlenül mocskos körülmények között nevelt gyerekek állítólag agymosott zombiként viselkednek, az apjuk által betanított szövegeket hadarják el gépiesen, ha kérdezik őket. A kábítószerfüggő Garrido végül is ezen bukott le, amikor perverz szektájába próbált gyerekeket toborozni az egyik iskola előtt. A bejáratnál álló biztonsági őrnek anyai ösztöne súgta meg, hogy itt nagy baj van.
A mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó doktort 53 korábbi páciense vádolja. Egy Sao Paolo-i orvost, aki a mesterséges megtermékenyítés terén elismert szaktekintélynek számít, súlyos bűncselekmény miatt állíthatnak bíróság elé. A hírességek által is látogatott férfi a vádak szerint tucatnyi nőt erőszakolt meg a klinikáján, miközben azok teljes altatásban voltak.
Egy Egyesült Államok-beli katonai bíróság bűnösnek talált egy amerikai katonát, aki megerőszakolt egy 14 éves iraki lányt, majd családjával együtt meggyilkolta. A 22 éves Jesse Spielman közlegényt péntek késő este találta bűnösnek az esküdtszék egyhetes hadbírósági tárgyalás után Fort Campbellben, Kentucky államban. A férfi egyike volt annak az öt katonának, akiket megvádoltak a 2006 májusában Bagdadtól délre, Mahmudijában elkövetett bűncselekménnyel.
Az amazon.com-on napokig elérhető, megvásárolható volt egy erőszakos szélőséges szexuális vágyakat kielégítő számítógépes játék a