Kelemen Anna beszólt Katinkának

Kelemen Annáról már eddig is tudtuk, hogy nem az eszéért szeretjük. A szőke ciklon azonban ezúttal arroganciából, és tapintatlanságból is „jelesre vizsgázott”, mikor durván leszólta a nemrég lefogyott Kunovics Katinkát. A Romantic énekesnője a róla szóló kötet fedőlapján pózol félmeztelen felsőtesttel. A fotók azonban kelemen Anna tetszését nem nyerték el, se erről csípős nyilatkozatban tudatta a közvéleményt. Erre viszont  Katinka egykori „kolléganője”,Völgyi Zsuzsi reagált kritikusan. Szerinte Katinka egyfajta önigazolásnak szánta a képeket, nem akart az erotika világába betörni.
 
 Ha Annácska az embert nem is, legalább a művészetét tisztelhetné benne. Katinka az ország egyik legképzettebb énekesnője, több arany-és platinalemez díszíti a falát.  -mondta az énekesnő, aki Annának azt üzeni, foglalkozzon a pereivel vagy „szépítse magát” még több szilikonnal. Katinka pedig akkor is a barátnője lesz, ha a parlament előtt pucéran énekli az I will survive-ot – szögezte le Zsuzsi.  
 Kunovics Katinka ma, hetven kilóval könnyebben már meg merte mutatni a testét, ha nem is teljes egészében. Szex és fogyás címmel jelentet meg önéletrajzi könyvet, melynek borítóján félmeztelenül szerepel. Az énekesnő kemény éveiről mesél, amikor kétségbeesetten küzdött a kilókkal, közben szerelmi életéről is beszámol.
 
Katinka elárulta, ő másoknak próbál történetével biztatást adni, példát akar mutatni sorstársainak. Mióta elhatározta, hogy mostmár tényleg lefogy, mindent megtesz a könnyű és egészséges életért. Diétás életmódját testmozgással egészíti ki. Katinka nem titkolta, évek óta vágyott arra, hogy meztelenül álljon a fényképezőgép elé, de ahhoz ragaszkodott, hogy rendesen legyenek retusálva azok a képek…
 
Kelemen Anna nem rejtette véka alá véleményét az énekesnő borító-fotójával kapcsolatban. Kifejtette: Katinka szerinte nem erre született,  ilyen fotózásnál alapkövetelmény lenne a szép haj és bőr, a csípő és a kebel aránya, valamint a nagy műmell és a hívogató tekintet.

Madonna szőrös pinája

madonna1979-et írunk, Madonnának még csak a nagy álmok és a szűkölködés jutnak osztályrészül. Így a 20 éves lány aktmodellnek áll. Az akkoriban a világhírnévnek még csak a közelében se lévő, bájosan kamaszlányos arcú Madonnát az ismert amerikai fotós, Lee Friedlander kapta lencsevégre. Az akkor még csak nagy víziókkal rendelkező lány 25 dollárt kapott a kitárulkozásért. Ma a fotók – melyeket később a Playboyban is közzétettek – akár 10-15 ezer dollárt (3-5 millió forint) is érhetnek. Legalábbis a Christie’s aukciós ház nagyon reméli, hogy sikerül ennyit bezsebelni a sorozatnak azon darabjáért, melyet hamarosan árverésre bocsátanak.

Friedlander a következőképpen emlékszik vissza a 30 évvel ezelőtti Madonnára: „Azt mondta, hogy egy együttest akar összehozni, de hát az ő korában lévő kölykök fele erről beszél. Nagyon jó, profi modell volt.”

Egy biztos: Madonna gyönyörű a képeken még azzal együtt is, hogy 1979-ben távolról sem volt akkora kultusza a szőrtelenítésnek, mint manapság. Fotó galéria itt! Madonna meztelen és Fetish képek!

Szőrtelenség

Minden szőrtelenítés alkalmával értetlenül állok a dolog előtt. Mert nem is én fogom a borotvát, hanem a férfi. Magamtól eszembe sem jutna nem elvégezni, és valahogy mindig szomorúvá tesz. Főleg ha megvágom magam, és még inkább ha a pinámat sebzem meg. Először is haragszom ilyenkor magamra, mert már természetes kötelességemnek tartom a műveletet. Másrészt haragszom a világra, mert azzá tette számomra.
Az utóbbi évtizedek arról szóltak, hogy a nő testén minden egyes szőrszál kellemetlenné, sőt, kifejezetten kínossá vált, nekünk pedig rengeteg erőfeszítést kell tennünk azügyben, hogy a lehető legkisebb feltűnés mellett végezzük a pusztításukat.
Gondolom a magyarázat(ok) evidens. Például a nők emancipálódása, ami alatt leginkább a korábban csak férfiak álltal végezhető szakmák/posztok nők általi betöltését értem, azt éreztette a férfiakkal, hogy a két nem közötti különbség mégsem akkora, mint azt ők gondolták, de tévedésük bevallása helyett másféle különbséget kellett teremteniük. Az észbeli különbségekre épült érvelésük összeomlott, így csak a testi jellemzők túlhangsúlyozása maradt. Vagyis a nő testét vissza kell áltoztatni az ártatlan – tudatlan – kislányéhoz hasonlóra. Nem is meglepő, hogy az oly kedvelt BDSM, vagy másnéven „domináns-szubmisszív szerepekkel való végtelen kombinációkat és variánsokat megengedő szexuális viselkedés” egyik alapszimbóluma a teljesen csupaszra borotvált női test, vagy legalábbis pina de extrém esetben fejbőr is, ami a nő kiszolgáltatottságát és védtelenségét jelzi, hiszen már a szőr sem takarja sehol, meztelenebb nem lehet, valamint odaadását, amiért kész ilyen helyzetbe kerülni a domináns párja kedvéért.
Aztán itt van a testkultusz, ami minden mozdulatunkra rányomja bélyegét és ideálokat állítva követel tőlünk valamiféle állandó megfelelni akarást. A sminkelt seggű pornőszínésznőket, tökéletesnek kikiáltott plakát lányokat elnézve nem is marad más lehetőségünk, mint cikinek érezni az aerobik stúdió öltözőjében, hogy apró szőrök éktelenkednek a lábunkon. És ha éppen nem babapunci a pinánk, inkább nem is tárjuk fel a kedvesnek, inkább hagyjuk szétfolyni a vágytól.
Na meg az állandó keresgélés, de sosem találás, ami olyan jellemző. Meg, hogy nem fogadunk el senkit- és ebbe saját magunk is beletartozunk, sőt, vezetjük a listát. A férfinak kislány kell, pihe-puha punuskával, akiről így még elhiheti, hogy a szűzike az esküvőre tartogatja magát. Hazug jelkép, hiszen a kézmunkájából pontosan kiderül, hogy egy világlátott kurva. Az asszony pedig elhiszi, hogyha lecsupaszítja magát, megfiatalodik és kívánatosabb lesz a fiatalok között is, micsoda önáltatás! Mintha nem ismerné a férfinépet, akik mindenkit megbasznak, aki hagyja magát. Csak a nőn múlik, hogy a szégyen súlya alatt összeomlik, vagy emelt fővel, büszkeségtől duzzadó mellbimbókkal tárja szét combját a következőnek.
A dolog iróniája egyébként, hogy a természetadta-szőrös pina ma már a perverz pornókategóriák sorát bővíti, mint az állati létre emlékeztető „tünet”.
/Részemről egyébként szívesen tűntetem el a bozontot annak a kedvéért, aki átlát rajta, és tudja, hogy a lényeg mögötte van (így sok esetben saját kedvtelésemnek eleget téve végzem a beavatkozást). És valóban, az odaadás, az adni, kedveskedni akarás késztet, hogy mégis lecsupaszítsam magam. Hogy a finom, puha és selymes bőrömet érintse, és ne legyen más útban, mert tisztán, teljesen, a lehető legjobban érezni akarom a tapintását, markolását, tenyere csattanását, körme karmolását, ujjhegyei becézgető simogatását, nyelve forró csapásait, foga kegyetlen harapását… Persze, tőle azt sem bánnám, ha egészen a bőröm alá hatolna. Csak lenne bennem

Szabó Tünde – Ezüstlányból meztelen playboy modell

Szabó Tünde, ezüstlányból meztelen playboy modell! Szabó Tünde pucéran lett a Playboy márciusi címlapsztárja!
– Nem mondom, fürdődresszben sem mutatott rosszul, na de így …
– Köszönöm, ezek szerint már látta – mondja az olimpiai ezüstérmes hátúszó, Szabó Tünde, aki a megjelent Playboy címlaplánya.

– Igen, és gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki gratulál.
– Aki eddig látta, csak jót mondott.
– Azt tudja, hogy áttört egy falat?
– Mire gondol?

          

– Ön az első olimpiai érmes magyar sportoló, aki nekivetkőzött. Nehezen állt kötélnek?
– Egyáltalán nem. Az egyik nap felhívott telefonon Pósa Árpád, a Playboy főszerkesztője, én pedig egy nap gondolkodási időt kértem. Átgondoltam, és másnap igent mondtam. Az életem olyan korszakát élem, amelybe ez a fotózás belefér. Tizenegy éve fejeztem be a pályafutásomat. Ha akkor kérnek fel, biztosan nemet mondok, most egészen másképp látom a világot. Egyáltalán nem érzem kellemetlennek, kínosnak, hogy megjelent rólam több erotikusnak mondható felvétel. Sőt, úgy érzem megtiszteltetés, hogy ennek a nívós, elegáns újságnak márciusban én lehetek a címlapján.
– Volt valamilyen különleges kérése a fotózás alatt? Mondjuk, hogy a köldökét ne hangsúlyozzák …
– Csupán annyit kértem, hogy ne kihívó képek készüljenek, hanem olyanok, amelyek a nőiességet helyezik előtérbe. Nem csalódtam. Profi embereket ismertem meg, mindenbe bevontak, a felvételek kiválasztásában is részt vettem. Úgy érem, ez a sorozat tökéletesen kifejezi a személyiségemet.
– Mit szólt a képekhez a családja?
– Még nem kaptam kritikákat, aki eddig látta, elégedett volt a fotókkal. Egyébként furcsa, de egyáltalán nem úgy tekintek ezekre a felvételekre, mintha én lennék rajtuk. Ön is látta, mégsem érzem úgy, hogy meztelenül állok ön előtt.
– Pedig … , de inkább menjünk tovább. Nem fél attól, hogy megszólják Nyíregyházán? Tudja, mindenki ismer mindenkit …
– Nem is érdekel, felnőtt nő vagyok, el tudom dönteni, mit vállalok el. Ugyanakkor biztos vagyok benne, senki sem fog rosszallóan beszélni rólam. Kétségtelen, a márciusi Playboy után másképp fognak rám nézni – akár még a közértben is -, de ez egyáltalán nem zavar. Remélem, senkinek sem okozok esztétikai csalódást az aktsorozattal.
– Tizenegy éve nem úszik, ám a felvételek tanulsága szerint ha két deka súlyfeleslege van, akkor már sokat mondtam.
– Pedig higgye el, nem mozgok rendszeresen. Az utóbbi években nem sokat tettem azért, hogy ilyen legyen a külsőm. Mindent az úszás során alapoztam meg.
– Titok, hogy mennyi pénzt kapott a képekért?
– Igen, titok.
– Akkor úgy kérdezek: annyit ajánlottak, hogy egy nap után igent mondott, vagy nem is kellett olyan sokat kínálniuk, mivel ön is erre vágyott?
– Az, hogy mennyi pénzt utaltak át a számlámra, nem nyilvános. Amúgy pedig nem volt akkora jelentősége
a pénznek, mint ahogy az ön kérdéséből kiviláglik. Maradjunk annyiban, ha én nem akartam volna,
nincs az a pénz, amiért igent mondok.
– Lesz folytatás?
– Azt hiszem, ez volt az első és egyben az utolsó alkalom, többet nem vetkőzök le.
– Furcsa, jó ideje kérdezgetem, de a hátúszás, a barcelonai olimpia, az ezüstök még nem kerültek szóba. Pedig Szabó Tünde – eddig – csak az úszás révén adott témát.
– Mivel az élsportot hosszú évek óta befejeztem, ebben a tekintetben nem szolgálhatok hírekkel. Az úszástól amúgy nem szakadtam el, elvégeztem a Testnevelési Egyetem szakedzői szakát, és jelenleg a nyíregyházi sportiskolában oktatok. Alsó tagozatos gyerekeket tanítok meg az úszásra, és mellette van egy saját úszóiskolám is.
– Amikor cirka hat éve megszületett a kislánya, azt mondta, szeretné, ha ő is úszó lenne. Az is lesz?
– Amit akartam, bejött, Evelyn is úszik. Képzelje, ugyanolyan akaratos mint én voltam, és alkatra is olyan, mint én. Vékony, laza, akár még hátúszó is lehet belőle.
– Lefogadom, hogy magácska az edzője …
– Igen, ám félő, ha én is maradok, nem lesz belőle olimpiai érmes.
– Miért is?
– Nem csak vele, a többi gyerekkel sem tudok szigorú lenni. Engedékeny vagyok, talán túlságosan is. Persze ennek is megvan az oka, a saját bőrömön tapasztaltam anno, micsoda szenvedéssel is jár az eredményesség.
– Szokott az úszással álmodni?
– Néha. Általában a verseny előtti állapotot álmodom vissza. A döntő előtti készülődést. Érdekes módon mindig gyengének érzem magamat, és tartok a versenyzől, attól, hogy gyenge, rossz leszek. Mindig felébredek.
– Pedig nem mondhatja azt, hogy rémálom volt a pályafutása. Ugyanakkor lehet némi hiányérzete, hiszen ha nincs Egerszegi Krisztina, akkor most mindenki a Szabó-korszakként aposztrofálná a kilencvenes évek elejét.
– Higgye el, soha sem volt gondom azzal, hogy Krisztina mindig megelőzött. Fel tudtam dolgozni: én vagyok a világ második legjobb hátúszója. Sőt, örömmel gondolok vissza a világversenyekre. Arra, amikor a barcelonai olimpián második lettem Egér mögött száz háton, arra is, amikor a perthi vébén lettem ezüstérmes, és az athéni két második helyezésem is boldogsággal töltött el. Nincs, tényleg nincs hiányérzetem.
– Tarjta a kapcsolatot Egerszegivel?
– Két hete találkoztunk egy televíziós felvételen. Furcsa érzés volt belegondolni, hogy néhány éve még mindketten úsztunk, most pedig gyereket nevelünk, édesanyák vagyunk.
– Ha gonosz lennék, azt mondanám, nem csak a medencében, a gyerekek számában is ő vezet …
– Nem tudom, lesz-e testvére Evelynnek. Két éve elváltam, egyelőre nem gondolkozom azon, hogy lesz-e még babám.
– Mit gondol, mit fog szólni a mostani aktfelvételekhez a kislánya mondjuk tíz év múlva?
– Szerintem elégedetten fogja nézegetni őket. Mint az én édesanyám. Amikor megmutattam neki a felvételeket, rám nézett és csak annyit mondott: szép vagy lányom, büszke vagyok rád!