Szex Párt alakult Kanadában

Szexpártra is szavazhat a május 12-i tartományi választásokon a kanadai szavazók egy része, ugyanis a Nyugat-Kanadában alakult új politikai formáció ezt írta zászlajára: „A szex jó, tegyük még jobbá”.
A Szex Pártjának alapító atyái persze maguk sem áltatják magukat azzal, hogy a Brit Kolumbiában esedékes voksoláson megszerzik a hatalmat, céljuk szerényebb. A választási kampányt arra akarják kihasználni, hogy népszerűsítsék a szexualitásról vallott elveiket. John Ince, a párt elnöke civilben szexboltos. Az ő szemében a kampány alkalom arra, hogy kifejtsék, mennyire jót tesz az egészséges szexualitás az egyénnek és a társadalomnak egyaránt. A párt programjának megvalósítása az iskolában kezdődne, ahol a párt olyan nemi oktatást vezetne be, amely fokozatosan ébresztené rá a diákokat a szexualitás fontosságára. A serdülőknek elmagyaráznák, hogy bármiféle testi kapcsolat létesítését meg kell előznie a kölcsönös bizalom megteremtésének. A tantárgy része lenne az egyéni erotikus üzenetek módja és a homoszexuálisok iránti tolerancia fontosságának hirdetése.
A Szex Pártjának választási gyűlésein a szónokok síkra szállnak azért, hogy minden nyilvános parkban és az egy hektárnál nagyobb területű fürdőkben létesüljenek nudista részlegek, „hogy normális látvány legyen az emberi test és hogy ne bélyegezzék meg a nemi szerveket”.
Nem csak a fiatalokkal törődik az új párt: egyik célja a szexuális kapcsolatok elősegítése az idősotthonokban, ebből a célból bevezetné „a szexuális gondozásban jártas ápolók” képzését.
A szexpárt ötletei között szerepel, hogy a királynő ünnepét, amelyet évről évre a prüdériájáról ismert Viktória királynő emlékének jegyében ülnek meg Kanadában, a jövőben a görög mitológiában a szerelem istennőjeként ismert Erosz tiszteletére rendezzék meg, Bálint-napot, a szerelmesek ünnepét pedig nyilvánítsák fizetett ünnepnappá. 2005-ben ezekkel a szexi eszmékkel 305 voksot gyűjtött be a párt.
Ismét egy olyan politikai dolog, ami egyértelműen üzleti érdekeket szolgál: a párt vezetőjének profitját hivatottak fellendíteni a „gyönyörű” szlogenek. Sajnálatos, hogy ilyen aljas módszerekkel igyekszik valaki meggazdagodni, és szívből reméljük, hogy azon a 305 vokson kívül több embert nem fog elhülyíteni az állítólagos „honatya”. Természetesen nem a szex-szel magával van a baj, hanem azzal, ahogy életünk eme csodálatos tartozékát egyes emberek lealjasítják, mert fel akarják használni a személyes meggazdagodásukra.

Szexbotrány a Deutsche Telekomnál

A beosztottak telefonbeszélgetéseinek lehallgatása, majd a vezető beosztású személyek, illetve a velük kapcsolatban álló újságírók megfigyelése, s legutóbb az alkalmazottak, illetve hozzátartozóik bankszámláinak illetéktelen kifürkészése után most újabb, közvetve Magyarországot is érintő botrány robbant ki a Deutsche Telekom háza táján.
A Handelsblatt szerdai információi szerint Németország és egyben Európa egyik legnagyobb távközlési cége állítólag a potenciális alkalmazottak magánéletét is megfigyeltette, különös tekintettel a pályázók szexuális életére. A különös „gyakorlat” a hírek szerint – Horvátország, Macedónia és Szlovénia mellett – Magyarországra is kiterjedt. A német üzleti napilap információja néhány órával később egy csapásra „szenzációvá” vált, a Deutsche Telekom ugyanakkor egyelőre nem foglalt állást az ügyben.
A Handelsblatt – a birtokába került hivatalos dokumentumokra hivatkozva – meglehetős részletességgel számolt be az igen csak „intim” ügyről, amelynek középpontjában a Telekom külföldi leányvállalatainál – köztük a magyarnál is – állásért pályázó, úgynevezett „célszemélyek” álltak. A minden szempontból mérvadó újság egy horvátországi jelentkező aktájából például a a következő szöveget idézte: „Maya – név megváltoztatva – ismert arról, hogy az ágyban rendkívül tapasztalt, ötletgazdag szexuális partner.”
A 2004 április 22-i dátummal keltezett, hivatalosan bizalmasnak minősített irat oldalakon keresztül ecseteli a horvát jelentkező hölgy magánéletét, szerelmi kapcsolatait, kiemelve, hogy „előszeretettel lép kapcsolatra idősebb férfiakkal.” Sőt az akta rávilágított arra is, hogy Maya testvére szintén „a szabad szerelem híve”. S azzal a megállapítással zárul:” A pályázót személyes környezetében fokozott szexuális igénnyel rendelkező vadmacskának tartják.” A dokumentumban csak Maya néven emlegetett hölgy a Deutsche Telekom horvát leányvállalatánál pályázott vezető menedzseri beosztásért. Arról nem történt említés, hogy végül is elnyerte-e, szerepelt ugyanakkor az irathoz mellékelve egy „szakértői” vélemény, amely leszögezte: „Egyértelmű, hogy a szóban forgó országok esetében tudnunk kell azt, kivel van dolgunk.” Az idézett szakértő hangoztatta, hogy elővigyázatossági intézkedésről van szó, amely kiterjed a pályázók legintimebb magánéletére is, de mindebben nincs „semmi rendkívüli.” A Handelsblatt a birtokába került dokumentumok alapján arról írt, hogy a Deutsche Telekom Horvátországban, Macedóniában, Szlovéniában és Magyarországon végzett ilyen jellegű „biztonsági” tevékenységet, az ismertetett horvátországin kívül azonban más konkrét példát nem említett.
A magyarországi leányvállalattal kapcsolatban ugyanakkor a Handelsblatt arról írt, hogy a Magyar Telekom a korrupció és a megvesztegetés által sújtott balkáni, illetve a kelet-európai térségben különösképp a nemzetközi nyomozó hatóságok célkeresztjébe került. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a Pricewaterhouse-Coopers könyvvizsgáló cég 2005-ös éves jelentésében gyanús kifizetéseket állapított meg, s ennek kapcsán utalt a magyarországi leányvállalat montenegrói és macedóniai tanácsadói szerződéseire.

A Rebisz bukott parancsnokát is beidézték a Zsanett perben

Tanúk meghallgatásával folytatódott szerdán a Fővárosi Bíróságon az a pótmagánvádas per, amiben többek között nemi erőszakkal vádol E. Zsanett öt egykor rebiszes rendőrt. Többek között megjelent a bíróságon a Rebisz egykori parancsnoka, a Nemzeti Múzeum egyik biztonsági őre és E. Zsanett nőgyógyásza.
Nyolc hónapja tart a Zsanett-ügy pótmagánvádas pere a Fővárosi Bíróságon, ahol a szerdai tárgyalási napon hét tanút hallgatott meg a bíróság Nyilas Levente vezette tanácsa. A vád tanúként idéztette be Dobozi József rendőrtábornokot, az azóta megszűnt Rendőrségi Biztonsági Szolgálat parancsnokát, aki 2007-ben épp a Zsanett-ügy miatt kényszerült lemondásra. Dobozi – aki nem járult hozzá, hogy róla felismerhető fotó vagy kamerafelvétel készüljön a bíróság előtt – azzal kezdte vallomását, hogy 2007 májusa óta túl hosszú idő telt el, így nem biztos, hogy pontosan emlékezni tud minden részletre.
Tanúvallomásából kiderült, hogy ő először 2007. május 5-én szombaton hallott a feltételezett bűncselekményről, és csak annyit, hogy egy fiatal lány megerőszakolói vélhetően rendőrök voltak, és hogy négyen ültek egy autóban. Elmondta, hogy a Rebisz 6-os bevetési osztályának munkatársai teljesítettek aznak éjjel szolgálatot a kerületben, de „mivel négyfős csoportokban nem dolgozott senki, megnyugodtam”.
Dobozi még aznap délután megkapta az első adatgyűjtés eredményét, amit az aznap szolgálatot teljesítők körében végeztek. „105 fős volt a 6-os bevetési osztály így gyorsan végeztek” Dobozi hangsúlyozta, hogy nem volt gyakorlat a Rebisznél, hogy négyen vagy többen üljenek egy szolgálati gépkocsiban. „Később, május közepe felé mégis kiderült, hogy volt ilyen aznap éjjel azon a környéken. Ez nagyon megrázott” – mondta a bíróság előtt a volt parancsnok.
A Rebisz egykori vezetője ezen kívül nem sok érdemlegeset tudott elmondani a bíróságon, legtöbbször azt felelte az egyes kérdésekre, hogy „nincs róla információm”. Így például a 2007. május 3-ról 4-re virradó éjsszaka rádióforgalmazásáról sem tudott egyebet mondani.
Vannak-e rádiófelvételek?
A parancsnok meghallgatása után Tuza Péter, E. Zsanett jogi képviselője közölte a bíróval, hogy 2009. május 29-én választ kapott nyomozó ügyészségtől arra a megkeresésére, hogy adják ki neki a rádió és telefonforgalmazás felvételeit. A nyomozó ügyészség nem tett eleget kérésének, arra hivatkozva, hogy „a vádlottakat érintve titkos információgyűjtés nem folyt, így hangfelvételek nem állnak rendelkezésünkre” – idézte a választ az ügyvéd.
Tuza Péter ezután felhívta rá a figyelmet, hogy előbbieknek ellentmondó ügyészi feljegyzések születtek a nyomozás során: 2007. május 13-án három ügyész is aláírta azt a dokumentumot, amiben az áll, hogy „a rögzített hívásforgalmazást a két rögzített csatornára vonatkozólag beszereztük”. Tuza ezért arra kérte í bíróságot, hogy ismételten keressék meg a nyomozó ügyészséget a hangfelvételek dolgában. „Ezeknek a hívásforgalmazásoknak meg kell lenniük” – szögezte le az ügyvéd.
A rendőrségi rádióbeszélgetésekről kérdezte Tuza Péter azt a tanút is, aki a Rebisz híradó és informatikai osztályának vezetője volt akkoriban. A tanú elmondta, hogy 2007 májusában még tartott az átállás az EDR rádiórendszerre (azaz az analóg URH rádiókról a digitális, TETRA rendszerű rádiókra), de java részben már az EDR rádiókat használták. Így a rádióforgalmazás hangfelvételeinek rögzítése elvileg megtörtént és az EDR-t szolgáltató külső cégtől, a Pro-M Zrt-től beszerezhetők a felvételek. A tanú meghallgatásakor újabb ellentmondás merült fel, mivel a tanú azt vallotta, nem hallott olyan hanganyagot, ami akkor éjjel lett volna rögzítve, egy korábbi tanú – az egyik munkatársa – viszont azt vallotta, hogy visszahallgatták a meglévő felvételeket.
Véraláfutások kérdésekkel
Tanúvallomást tett a bíróságon a Nemzeti Múzeum egyik biztonsági őre is, aki szolgálatban volt aznap éjjel. Az őr elmondta, hogy a hajnali kapunyitáskor látta hogy a rendőrök megállítottak egy kis autót és igazoltatnak valakit. Az őrnek az tűnt fel, hogy sok – kettőnél több – volt a rendőr, még mondta is a társának, hogy valami történik a körúton.
A szerdai tárgyaláson utolsóként azt a szíriai származású orvost hallgatta meg a bíróság, aki XIII. kerületi nőgyógyászként Zsanett nőorvosa volt. Az orvos elmondta, hogy nem sokkal dél után jelent meg a rendelésen E. Zsanett édesanyja és a lány. Mindketten sírtak, Zsanett teljesen maga alatt volt. A lány elmondta, hogy mi történt vele, és mivel hasi fájdalomra panaszkodott, az orvos azonnal megvizsgálta.
A nőgyógyász belső, külső szervi sérülést nem talált, így akut orvosi beavatkozásra nem volt szükség, a lány combjain azonban több véraláfutást – szuffúziót – is látott. Ezekről a legutóbbi tárgyaláson is sok szó esett, ellentmondásos szakértői vélemények vannak a tekintetben, hogy keletkezhettek-e a az állítólagos erőszakos nemi közösülés időpontjában.
A nőgyógyász a bíróság előtt azt állíotta, hogy a véraláfutások frissek voltak, színük barnás-vöröses volt. Erre a bíró szembesítette a rendőrségen tett vallomásának jegyzőkönyvével, amiben az szerepel, hogy világosak, sárgáskékek voltak ezek a véraláfutások (azaz nem friss sérülések). A tanú hosszas, orvosi fogalmi félreértéseket sem nélkülöző kérdés-felelet után leszögezte, hogy szerinte rosszul vették fel a rendőrségen a vallomását, ő pedig nem olvasta el rendesen, úgy írta alá.
Mi volt a Zsanett-ügy?
A hazai közéletben heves indulatokat váltott ki tavaly a hír, ami szerint május 4-én hajnalban rendőrök állítólag megerőszakoltak a 21 éves lány E. Zsanettet Budapest belvárosában. Az esetet miatt több magas beosztású rendőrségi vezető távozott posztjáról, de később a hatóságok nem látták kellően bizonyíthatónak a súlyos vádakat, és a rendőröket csak szolgálatszegésért ítélték el. Ezért kezdeményezett a sértett és ügyvédje pótmagánvádas eljárást. A vád az öt rendőr ellen hivatalos személy által elkövetett vesztegetés, illetve hivatalos eljárás színlelésével elkövetett személyi szabadság megsértése, erőszakos közösülés, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás, részben társtettesként, részben bűnsegédként elkövetve.
Zsanett videók