Szexoldalak igényes és változatos tartalommal!

szex_ablakbanTeen.hu
Tini filmek, videók, képek sorozatok Web 2.0 Videó megsztó!
Teen.hu belépés

Szüzek.com
A blog forma szűz és fiatal lányokkal frissítve!
Szuzek.com belépés

Teen.naplo.net
Tini filmek, képek sorozatok Web 2.0 Videó megsoztó
Teen.naplo.net belépés

Lolita.naplo.net
Lolita perverz bevállalós kiscica blog weboldala
Lolita.naplo.net belépés

Xmozi.com
Szexvideók minden kategóriában nonstop
Xmozi.com belépés

Szexpláza.hu Ingyenes és fizetős tartalom, videómegosztó erotikától a bizarrig, fiatal amatőr plázacicák, 30-as plázamamák, celebtől a pornóig
Szexplaza.hu belépés

Szex-partner.hu
Szex-partner.hu belépés

A pasik miért kurváznak

Sok feleségben, családanyában, barátnőben felmerült már a kérdés, hogy a megvetés, lenézés ellenére miért fordul a pasik többsége prostituálthoz. Pszichológussal folytatott beszélgetésünk alapján hat pontba szedtük a lehetséges okokat, amiket a szakember szerint a nők nem értenek meg, de ideje lenne elfogadniuk. Tucatszámra jelennek meg könyvek a prostituáltak életéről, munkájáról és a megpróbáltatásaikról, ezzel szemben minket most az érdekelt, hogy a férfiakat mi motiválja arra, hogy fizessenek egy-egy aktusért. Lányok pedig bőven vannak, ha csak egy oldalt nézünk, már tiszta kánaán! Tovább a teljes cikkre

Kurva drága a kurva

Mutass nekem egy bomba nőt, én meg rámutatok arra a férfira, aki már megunta. Ez elég jól felvázolja azt a tényt, hogy a férfiak mindig másra vágynak, és azt is, hogy van mindig egy nő, akit megvehetnek. Hogy ez pontosan, miként is működik, azt most megnézzük. Félre értés ne essék, nem arról fogok ódákat zengeni, hogy a négyes presszóból részegen hazatérve kit lehetne megdugni egy ötösért, hanem kihagyva pár lépcsőfokot megnézzük, hogy a magukat milliókért kínáló hölgyekre, hol és mennyiért lehet manapság szert tenni.

Önálló ragadozók
Első és legfontosabb, hogyha ezeknek a hölgyeknek a közelébe akarunk egyáltalán jutni, akkor nem árt, ha szépek és gazdagok vagyunk. Ha ez meg van, akkor a szórakozóhelyeken lehet őket keresni, mert sokuknak ez olyan, mint a sima prostiknak az utca. Sok mindenben különböznek, pl. ők nem mennek el akárkivel, azt ki kell érdemelni, és nem árt, ha belenyúlunk az udvarlási repertoárunkba, ha sikeresen akarjuk zárni az estét.
Általában ápoltak, rendszeresen járnak orvoshoz és műveltek, nincs stricijük, maximum a bár tulajdonosának jattolnak egy kicsit, amiért ott ülhetnek. A kéjhölgyeknek ez a köre normálisan szervezi az életét, a pénzt okosan használják fel, és a meglehetősen magas jövedelmükből nem tartanak el senkit magukon kívül.

Néha nem árt a háttér
Azok a nők, akik félnek önállóan üzletelni, de ugyanúgy csillogásra, drága utazásokra, ruhákra és befolyásos barátokra vágynak, akkor bizonyos ügynökségek felkeresik és ezek garantálásával máris magukhoz csábítják őket. Számos külföldi fórumon hirdető cég azt ígéri, hogy bekerülhetnek a világ legelőkelőbb köreibe, exkluzív partikon vehetnek részt, könnyen és gyorsan tömérdek pénzt kereshetnek.
Ezekért cserébe tehetős üzletemberekkel, gazdag orvosokkal kell eltölteni néhány napot egy hotelban, vagy akár étterembe, színházba kell őket kísérni. A „vendégkísérés” ára ma már szinte mindig tartalmazza a szexuális szolgáltatást is. Ezzel egy hét alatt akár 1-2 millió forintnak megfelelő összeget is meg tudnak keresni.

Csakis felsőbb utasításra
A komolyabb ügynökségek szállodában, vagy saját bázisukon bonyolítják le az üzletet, ezzel elkerülve a veszélyes helyzeteket. Ezen kívül nem vállalnak olyan ügyfeleket, akiknek a normától eltérő igényük van, ezt úgy szűrik ki, hogy alaposan kifaggatják az elképzeléseiről a megrendelőt. A lányok folyamatosan telefonkapcsolatban vannak velük és alap, hogy nem küldik ki őket olyan helyre, ahol többen is szórakozásra vágynak. A partnereket sokszor nem látják előre, de ez nem szokott gondot okozni.

A szabály az szabály
Mint mindenhol itt is vannak pontok, amiket kötelező betartani, és betartatni. Az első és legfontosabb, hogy tisztelettel kell bánni a kísérőkkel, tilos elkérni a hölgyek privát telefonszámát vagy e-mail címét, és nem ajánlatos kikerülni az ügynökséget. Mivel itt az ember nem piacon van, ezért nem elfogadott az alkudozás, általában stabil árakkal dolgoznak. Elengedhetetlen még a higiénia és a diszkréció!

How many? Mégis mennyiért?
A szolgáltatás minimális időtartama itthon két óra, és ez nagyjából 75 ezer forintba kerül. Egy 4-12 órás időtartam ára átlagosan 150 ezer forint, egy teljes napra pedig 200-250 ezer forintot kérnek el. Többnapos programok esetén minden további nap újabb 180-200 ezer forintba kerül. Az árak európai viszonylatban abszolút nem számítanak magasnak, van olyan ország ahol például 600 eurót, azaz 150 ezer forintot is ki kell fizetni a konzumhölgy egyetlen órájáért. Az ügynökségek „marketing” szolgáltatást végeznek a hölgyek számára, és ezért a fenti összegek 30-50 százalékát teszik zsebre. A többi náluk marad.

Otthon édes otthon
A magyar ügyfelek közül csak a magas jövedelemmel rendelkező vállalkozók, felsővezetők, a leggazdagabb orvosok és ügyvédek engedhetik meg maguknak az ilyen szolgáltatásokat. Az escort ügynökségek nagy része külföldi ügyfélkörrel dolgozik. A nyugat-európai országokban az efféle szolgáltatás jóval régebbi múltra tekint vissza, mint nálunk, és a hazai ügyfelek a többnapos szolgáltatásokat általában nem tudják megfizetni, úgyhogy az átlagos embereknek nem kell azért izgulniuk, hogy miként veszi fel velük a kapcsolatot, de azért nem árt, ha tisztában vagyunk ezekkel a dolgokkal, mert sosem lehet tudni!

Akciós szopás, és fizetek hogy kiverhessem!

akcios_oralszexNagyon úgy tűnik, hogy a válság elérte a legősibb iparágat is. Szeretem a neten nézegetni a kurvákat, öröm látni, hogy mindenféle nőt találni, és bármilyen vágy kielégítésre talál. Némi olcsó örömöt, és motivációt  keresve bukkantam a leleményes Marikára, aki – remek üzleti érzékről téve tanúbizonyságot – akciós szolgáltatásokkal várja a kuncsaftokat. Nem elhanyagolható tény, hogy olyan intimitásai mellett, mint a hatalmas mellek és dús szőrzet, szűztelenitést is vállal, úgyhogy lehet, hogy valamelyik szerény fiúból egy kis pénz ellenében nagyfiú lesz végre! Aj, hol van már az első nő…

A Szex-partner.hu oldalon találtam Harisnyás Reni érdekes hirdetését: „Te vered, én ujjamzom magam…” Na ez is érdekes, akkor mi ebben a jó, ha csak kiverem magamnak…

Virtuális húspiac: partner, szexpartner, masszázs, domina…

Sok csalódást tartogat az internetes társkeresés. Időhiány, magány és névtelenség. Többnyire ezek a tényezők játszanak közre abban, hogy egyre többen választják a társkeresés internetes formáját. Számtalan oldal kínál szerelmet a világhálón, így szaporodnak a sikertörténetek és a csúfos kudarcok. Sok ismert ember is megpróbálkozik a virtuális ismerkedéssel, közöttük van a megasztár Tóth Vera, a színész Magyar Attila és az egykori valósághős Majka, sőt a pornós Judy Néró is. Zsófi, a fiatal, értelmiségi, harmincas nő időhiány miatt választotta a világhálón való ismerkedést. Három vakrandija eltántorította a további próbálkozásoktól.
– Hihetetlenek a férfiak! A többségük csak szexpartnert keres a neten, küldözgetik az intim fotóikat. Aki átment az első, levelőzős rostán, és eljött randevúzni, az vagy a volt felesége miatt sírdogált, vagy kiderült róla, hogy egész másképp néz ki, mint ahogy leírta magát – nyilatkoztaZsófi.
Az egyik legnagyobb internetes társkereső üzemeltetője szerint a virtuális világba sem könnyebb igazi társat találni, mint a valóságban.
– Jelenleg 185 000 regisztrált tagunk van, voltak nálunk celebek is, többek között Majka, VV Frenki és Judy Néró is. Az internetes társkeresők nagy része téved, ha azt hiszi, heteken belül megtalálja az igazit. Ez türelemjáték, a neten is idő kell, hogy rátaláljunk az igazira. Ahogy a való életben – nyilatkozta Kellner Dénes, aki könyvet is írt tapasztalatairól.
A közvélemény-kutatások szerint az utóbbi öt évben egyre többen és egyre bátrabban keresnek a világhálón férjet, feleséget vagy titkos szexpartnert. A virtuális „húspiac” kínálata már olyan bőséges, hogy mindenki megtalálja a kedvére való falatot. Lassan eltűnik az az előítélet, hogy csak a szerencsétlenek és a rondák keresnek társat a világhálón.
A hazai sztárvilágban is akadnak, akik az interneten ismerték meg jövendőbelijüket. Judy Néró, pornósztár itt találta meg élete párját, ahogy Magyar Attila színész is rátalált az igazi Nyuszómuszóra.
– Annak idején azért regisztráltam, mert rájöttem, hogy szinte be vagyok zárva a színházba, ahol nincs alkalmam ismerkedni – mondta el Magyar Attila. – Feltettem a képeimet az oldalra. Így nem futottam felesleges köröket, csak olyan nőknek írtam, akiknek szimpatikus voltam. Három-négy lánnyal találkoztam, mielőtt megismerkedtem a kedvesemmel, akivel tökéletesen összeillünk. Egy év múlva feleségül vettem Mónikát, és most boldogan élünk – mesélte el sikersztoriját a színész.
Tóth Vera csalódott a netes partnerkeresésben.
– A barátnőim unszolására regisztráltam, de hamar rájöttem, hogy nem az én világom. Körülbelül egy hétig voltam tagja a társkeresőnek, de nem randiztam senkivel, odáig nem jutottam el. Fotóval voltam fent, vállaltam, hogy én vagyok. Sokan hitetlenkedtek, voltak zaklatók is, akik intim képeket kértek tőlem, összeségében tehát nincsenek jó tapasztalataim. A barátnőm viszont nemsokára férjhez megy, ő az interneten találta meg a társát – nyilatkozta Vera.
Ernyey Béla nemrég jelentette meg Pasi című könyvét az internetes társkeresésről. A színész harminc nővel randevúzott, párra azonban nem lelt.
– Ez egy regény, így nem lehet tudni, mennyiben szól rólam, illetve a főhősről, a Pasiról. A Pasi harminc nővel találkozott a netről, ám hogy mennyivel bújt ágyba, az az én titkom, talán mindegyikkel – mosolygott a színész, aki könyve miatt ma is tagja az egyik társkereső oldalnak. – Nálam nem alakult ki függőség, hiszen abba tudtam hagyni a netes társkeresést – zárta le a beszélgetést Ernyey. (Borsonline)
Erotikus masszázs és csúszkamasszázs – Kurvák telefonszámmalMasszázskeresőKurvák és masszőrnők

Pajzán egyetemista lány szexpartnered lenne!

diaklanyMegdöbbentő helyzetmagyar diákokról! – Anyagi kényszerből vagy luxusjavakért lesz másodállásban prostituált egyre több magyar diáklány. Pontos becslések nincsenek arról, hány egyetemista dolgozik szextündérként, de legalább egy jut minden masszázsszalonra. Sokan a diploma után sem tudnak kiszállni az ördögi körből, a lányok ugyanis a testükkel alkalmanként akár százezer forintot is megkereshetnek.
Franciaországban a kormányig is elértek annak a botránynak a hullámai, amelyet egy 19 éves diáklány könyve váltott ki: Laura D. spanyol-olasz szakon járt egyetemre, mellette másodállásban telefonos ügyfélszolgálaton dolgozott, a pénze viszont így sem volt elég az albérletre és a könyvekre. Mivel a szülők éppen a minimálbér felett kerestek, a lány szociális támogatást sem kapott, ezért gondolt egyet, és amint nagykorú lett, áruba bocsátotta a testét. Ebbéli tevékenységéről és partnereiről írt nemrégiben megjelent  Az én drága tanulmányaim című könyvében, amely hatalmas botrányt kavart Franciaországban.
Laura a könyvben többek között arról számol be, hogy ügyfelei jellemzően házas, gazdag férfiak voltak, akiktől átlagosan 400 eurót (több mint százezer forintot) is voltak hajlandóak fizetni egy-egy alkalomért. Franciaországban becslések szerint 20-40 ezer egyetemista él abból, hogy az órák után vagy mellett alkalmi prostituáltként dolgozik.
A jelenség Magyarországon sem ismeretlen, és egyáltalán nem meglepő – magyarázta a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének vezetője. A rossz anyagi életkörülmények, a szülői támogatás hiánya, az alacsony ösztöndíjak és a gyenge szociális támogatási rendszer ugyanúgy felelőssé tehetők ezért, mint a gyors pénzkereseti lehetőség csábító ígérete.
Ám mindkettő nagyon veszélyes a lányokra nézve, mivel a diploma megszerzése után könnyen beleragadhatnak ebbe – a hazai törvények miatt különböző árulkodó fedőnevekkel körülírt – munkakörbe. Vannak, akiknek sikerül mégis időben abbahagyniuk, de a prostitúció a legtöbbször nem ereszt: a bérnőstények vagy szextündérek (így nevezik őket azokon az internetes fórumokon, ahol a kuncsaftok kendőzetlenül véleményezhetik a hölgyek munkáját) az egyetem elvégzése után sokszor nehezen találnak végzettségüknek megfelelő rendes állást, ha ez mégis sikerült, azonnal jön a keserű felismerés, hogy a napi robot embertelen, a fizetés pedig kiábrándítóan kevés. Ahhoz tehát, hogy az albérlet díját és az egyre dráguló számlákat továbbra is fizetni tudják, ezek a lányok az esetek többségében inkább visszatérnek a korábbi foglalkozásukhoz.
A prostituálódó diákok másik csoportját azok a lányok alkotják, akiknek nincsenek megélhetési gondjaik, és tisztában vannak testük „piaci” értékével, amit egy magasabb életszínvonalért cserébe nem átallnak áruba bocsátani. Ezek a lányok a különböző erotikus masszázsokból és escortmunkákból befolyó nagyobb összegeket (amelyek alkalmanként tizenötezer forinttól több százezerig is terjedhetnek) éppen ezért leginkább drága ruhákra, ékszerekre, külföldi luxusutazásokra vagy menő gépkocsira költik.
Konkrét számokat és arányokat mégis nehéz volna mondani, mivel hazánkban nem készültek még felmérések ez ügyben, tette hozzá Földi Ágnes, de annyi azonban mégis biztosnak tűnik, hogy minden ilyen jellegű masszázsszalonban dolgozik legalább egy olyan lány, aki emellett főiskolán vagy egyetemen tanul, esetleg nemrég fejezte be felsőfokú tanulmányait.
A legnépszerűbb alkalmi társkereső portálokon sok olyan lány hirdet fényképpel, akik valamelyik felsőoktatási intézményben tanulnak, legalábbis erre utal, hogy bevallásuk szerint több nyelven is folyékonyan beszélnek. Szép számmal akadnak olyan hirdetések is, amely kifejezetten a diáklányokat kedvelőket célozza meg, mint az is, amely így szól: „19 éves, mosolygós, nagyon kedves, pajzán egyetemista lány lenne a szexpartnered meglepően sok mindenben.”

Kutya pozícióban iszonyúan megujjazott

Furcsán pozitív és különösen negatív dolgok követték egymást. Mikor megérkezett [és amúgy előtte pár napig], nem lehetett a vigyort lemosni a képemről. Boldog voltam, hogy egészen másképp érzem magam, mint az elmúlt hetekben [hónapokban]. Viccelődtem, „laza” voltam, ugrattam, be nem állt a szám. Az esténk csendes volt, bensőséges… feküdtünk a kanapén 1-1 üveg sörrel, cirógattuk egymás haját, zenét hallgatva. Voltak pillanatok, amikor elérzékenyültem, persze csak titokban. Ezután fürdés nélkül, iszonyú szagokkal hívott az ágyba – ami részéről 3 hónap szünet után szerintem bunkóság, de legalább most letesztelem magam, milyen a kedves, amikor bűzlik. Nem volt kellemes, de végül kifejezetten izgatónak találtam pl a hónaljszagát. A nemiszerve körül durvább volt, azonnal lebeszéltem magam pl a prosztata-meglepiről, a nyelvemmel kényeztettem – nem haltam bele, ő meg élvezte nagyon, és ennél megállapodtam.
Elmaradtak a néhányszor átbeszélt [e-mail] dolgok, amiket szerettem volna [„mindenhol végigcsókollak majd édeske, főleg a hasadon, tudom, hogy azt imádod”]. Ezzel nem is titkolta, mennyire önző. Kategóriákkal kevesebbet kaptam, mint decemberben. Nem is élveztem az első két szeretkezést, pedig egyszer odahajoltam hozzá, hogy „na és hol vannak azok a csókok?” Megkapod, bébi. Érthetően: erről ennyit. Pedig ez nem olyan nagy kérés… Ennyire lusta, vagy ennyire undorodik egyébként tőlem? Egyetlen vágyam van, mióta belevetettem magam a szexuális időtöltés rejtelmeibe, az, hogy kihasználva teljes bőrfelületemet, az urak simogassanak és csókoljanak, gyengéden, mohón, mindegy, csak ne hagyjanak pőrén, nem csak a vaginám és a cicigombom létezik. Hát, kérem, de. Háromból három. Négy? Mindegy. Mindegyiknek mondtam, mindegyik ígérte, egyik sem adta meg. Igen? Igen, mert nem a testem kellett nekik, nem a lelkem, nem az örömöm, hanem a lehetőség.
Majmom kapott a lehetőségen, és másnap reggel már figyelmeztetnem kellett, hogy „segítsen”, mert fáj a behatolás. Vagyis visszakoztam, előbb kicsit ízlelgesse meg frissen borotvált lényegemet, emlékezzen a vérzésre. „Milyen pihe-puha itt neked, imádom…” Imádta. De erre kérnem kellett. Ezután kaptam egy verbális ajándékot, miszerint megőrül értem, annyiszor mondtam ki én iránta magamban, hogy most rendesen hatott. Hiányzott a hangja a mosolya, szoros ölelése, selymes bőre, nemi illata… de ez leányálom, tudom.
A lányka beköltözése sima volt, megetettem a kedvencével, vihorásztunk, sztoriztunk, ahogy kell. Jó volt újra látni. Barátságosabb, mint elképzeltem. Mint emlékeztem. Mármint, mindig is barátságos volt, de most bizonyos lehettem felőle. Nagyon mélyről jött minden „köszönöm”… Az ajándékoknak hangosan örültek, én is kaptam hasonló apróságokat, és a hétvége során meghívtak erre-arra. Ágyon kívül egy normális, visszafogott baráti alakulatnak tűntünk. Ha belegondolok, ennyi erővel hány meg hány hasonló trió ücsöröghet a klubokban vagy sétálhat az utcán. Este iszogattunk egy zsúfolt bárban, amikor – a sokadik sör után – egyszercsak odahajolt, és megcsókolt. Valamennyire meglepődtem, mert szerintem ez nem mindennapi, de mivel már ismertem, viszonoztam. Majmom azonnal a kamera után nyúlt.
Többet kereste a cimboranője társaságát, mint az enyémet, szinte folyamatosan beszélgettek, míg én inkább figyeltem, néha hozzáfűztem valamit. Őhozzá jött beszélgetni, de hozzám baszni. Első, és tulajdonképpen egyetlen közös esténkre nem szívesen fogok visszaemlékezni. Egy közönséges pornófilm volt egy öregedő, szexuálisan besorolhatatlan világutazóval, aki magaköré kerített két teljesen hétköznapi, kedves nőt, hogy kiélje korántsem teljesen perverzitásoktól mentes igényeit [a barátság jegyében], kezdve a kamerázástól az ujjazáson és oráltechnikáján át a nem tudom milyen csöcsörészős maszturbálásig. Ha valaki tudja, mik az igényei és hogy kell azokat keresztülbűvészkedni az éjszakán, heteken-hónapokon és barátságokon át, akkor az ő. Aznap este nem is tudom, hová került a magja, de belém nem, az biztos. A lányba sem, mert ők nem dugtak.
Sok sör és vodka ködfátylas hatása alatt bújtunk ágyba. Rátapadtunk az ember cicigombjára, tudjuk, hogy ettől indul be. Az orált én kezdtem, munkám jutalmaként hamarosan bele is ülhettem, amire viszont emlékezni fogok még sokáig. Nagyon élveztem… őszinte hangok kíséretében még meg is könnyeztem. Csak a saját ritmusomban voltam hajlandó lovagolni. Hát, ilyen is van… A lány mindig valahogy ott ténykedett körülöttünk ilyenkor, simogatott minket, vagy smároltak emberemmel. Semmilyen féltékenységet nem éreztem. Nem adott rá okot, végtelenül kedves és természetes volt.
Talán jobb, ha csak sorolom a továbbiakat, intimitásnak úgysem volt sok jele, viszont annál több dolgot tapasztaltam. Majmom keze összetalálkozott a farkával [decemberben megjegyeztem, milyen jó, hogy egyszer sem csinált ilyesmit]. Volt, hogy ezalatt csak a melléhez engedett oda, vagy egyszerűen „egymásnak eresztett” minket, közben maszturbált, és… fotózott. Ez valami skalpgyűjtés lehet, vagy a pornóvideók hatása, vagy otthon egyedül erre folytatja, nem tudom*. Nekünk, lányoknak a hiúságunk és egymás közötti remek egyetértésünk [néha úgy éreztem, dacos cinkosságunk] megengedte, sőt, volt, hogy én vezényeltem a lányt, inkább üljünk fel stb. A fotóktól félhetnék… de a lány valami külföldi állami szervnél dolgozik, nem tenne jót a karrierjének, ha rossz kezekbe kerülne egy ilyen kép. Vagy a kisgyerekének… de ez nem ide tartozik.
Volt, hogy ő nyalt engem, vagy smároltunk, miközben kutya pozícióban iszonyúan megujjazott az emberem, el is toltam a kezét, nagyon fájt. Vagy én ujjaztam [és nyaltam] a lányt, ő hanyatt fekve „állta” a féltérden szájába „szeretkező” majmot, ez a látvány még sokáig kísérteni fog, anniyra visszataszítónak találtam, kicsit sajnáltam a lányt… lehet, hogy ezért, vagy mert ő szerencsésebb nálam, egy idő után eljuttattam az orgazmusig. Ez megelégedéssel töltött el, úgy éreztem, nem sok élveznivalója akadt az éjszakában, legalábbis, ami nem rajtam múlott. De később rájöttem, valami egyéb lehet, mert egyszer sem kerültek gyermeknemző intimitásba, viszont végig boldognak láttam, nagyon nyugodtak, és szótlannak.
Én a záróaktusokra [talán ekkor lőtt ki valahova ez a főemlős] már porszáraz voltam, próbáltam még izgatni a csiklómat [talán meg is lett örökítve], de több élvezetet és izgalmat nem produkált az éjszaka. Összességében csalódtam, azt reméltem, a korábbi, ehhez képest izgalmas éjszakánkat megszorozzuk most. Majmom úgy néz ki, magának megtette… összességében durvább volt és közönséges. Egyáltalán nem volt viszont figyelmes, egyikőnkkel sem. Nem is mosolyogtuk agyon magunkat, talán még egymás társaságát is szívesebben kerestük, márcsak a barátság jegyében is… Egészen más volt minden tél elején, talán a spontaneitása miatt. Ott valami összetartotásféle sugárzott a trióból, gyengéd, játékos este ehhez képest. Kapuzárási frász máris? Mindez az én ágyamban… Hihetetlen vagyok, komolyan. Ennyire nem unatkozhatok.
Másnap reggel a lányka „beérte” azzal, hogy nézett minket. Ekkor már szinte kétségbeesetten akartam a kedvét keresni, elkapni a tekintetét, odanyúltam, amikor tudtam, ott kucorgott mellettünk. Mozi? Arra ébredtem, hogy „fényesíti” a majmom szerszámát, aki aztán odakért engem egy orálra, elhalmozott dícsérő hanghatásokkal, néhányféle pozíció után hagyományosban ment el, nem pont társasházba való decibelekkel. A napi program után hazajöttünk egy pihenőre, mivel én elszundikáltam az étteremben, röhögve megbeszéltük, hogy otthon ledőlök a kisszobában fél órára.
Majmom illedelmesen sugdolózott a lánnyal, gondoltam, akkor itt az ő pillanatuk, de egyszercsak megjelent mellettem. Lefeküdt, átölelt, és elkezdett szuszogni. Ebből már így sem lett volna alvás [iszonyúan megkívántam], de a keze egy idő után elkezdett vándorolni. Csak a derekamon, hasamon, és mindig meg-megállt, mintha elaludt volna. Majd felkúszott a polóm alatt a mellemig, és ekkor már nem volt megállás. Nyitva maradt az ajtó, a lány laptopozott, emberem valami miatt kínosan ügyelt arra, hogy teljesen hangtalanul működjünk [ami ebben a lakásban egyébként lehetetlen, de már a szándékot furcsálltam]. Kézzel izgattam fel, hogy ne keljen külön életre a takaró, egy kicsit szopogattam, és úgy, fekve, kiskifli-nagykifli állapotban belémbújt. Nagyon szerettem… Képes volt hangtalanul elmenni, de láttam, hogy emiatt erősen küszködik. Ez nagyon kellett. Megsimogatta az arcom… ez volt a „köszi”. És nagyjából az a mozzanat, amit a lány helyében nagyon nem tudtam volna elviselni. Innentől már kifejezetten felnéztem a lányra.
És akkor még nem sejtettem, hogy több együttlét nem lesz. Decemberben nem tudtam emberemet magamról levakarni. Most itt volt két barátnő, szabadidő egy privát lakásban… mi történhetett? Vártam… csendesen végigboroztuk az estét, mélyen az éjszakába, végre hármasban beszélgettünk, egyenként megfürödtünk, vicces pizsamákat húztunk és mentünk szundikálni a franciaágyba. A reggel hasonlóan eseménytelenül telt, valamit cüccögtek kb két percig a lánykával, míg én ébredeztem, de nem szex volt. Megetettem őket, kávécigi, bementünk a városba sétálni, kicsit vásárolgattak, ebédeltünk, beszélgettünk még egy óriásit, összecsomagoltak, és már itt is volt a taxi.
Próbáltam néha, amikor kettesben maradtunk pár pillanatra, odabújni hozzá csókot kérni. Nem kaptam, csak odacuppantott, elmosolyodott, és magáhot szorított egy másodpercre. Ezt imádtam. Nagyon szorosan tudott ölelni, szinte már fájt. Vajon azért nem akart velem csókolózni, mert nem akar több kötődést sem az ő, sem az én érdekemben? Vagy már kialakult valami taszítás benne irántam? Vagy az égvilágon nem csinált még ilyet, mert ennyire nem gyengéd jellem? Vagy egyszerűen csak azt gondolta, nekem ez nem jár. Végülis az egész hétvégét tekintve világosabbá vált guminő szerepem, mint valaha. Ami tulajdonképpen nem nehezíti meg a helyzetemet…
Át kell írnom a levelet. Ki kell hagynom a féltékenységet, mármint erre a drága lányra, mert nem igaz. A fájdalom is átváltott egy sokkal józanabb szemlélődésbe, és inkább az elmúlást fájlalom, ami már most jelen volt… Annyi fáj, hogy valaminek vége lesz. Még ha káros is volt, megalázó és tele fájdalommal, ott volt az, amitől egy nő elhullik, hogy kell… ehhez viszont fel is kell nőni. Remélem, megtörtént. Vége a jónak… és a rossznak.
A reptéren aztán ismerjük, mi történt. Besurrantunk az üres női wc-be, lehámoztam a nadrágomat, nyalakodtam még egy utolsót… rendesen benedvesedtem. Bevetettem a trükkjeimet, amitől majdnem halálrarémítette a szomszédos kabint, ennek eredményeként ugyanúgy, mint 3 hónapja, szemben egymással, finoman, némán belémhatolt, és nagyon rövid idő alatt elment… gyengéden végigsimította az arcomat, édes mosoly ült az arcán, szerszáma kicsusszant, amivel a magja is – ekkor került a farmeromra. Összeszedelőzködtünk, és „who cares” alapon kéz a kézben kisétáltunk.
Egy kicsit úgy érzem, talán ő sem tervez több túrát. Amire vágyom, azt már tudom, hogy nem kapom meg tőle. Mármint nem is kapnám meg. Egyformán vágyakozom, amikor százkilométerekre van, amikor idefelé tart, amikor ölel, amikor bennem van… amikor újra elutazik. Mert arra vágyom, hogy szeressen…
Üres vagyok, cinikus és kiábrándult. Most. Hol fejcsóválva, szégyenérzettel vagy némi megvetéssel emlékszem vissza az elmúlt hónapok cirkuszára. Még az is lehet, hogy valami ostoba összeesküvés „áldozata” lettem. Belevetem magam az ismerkedésbe, okosan kerülve az infantilis IHB bulikat. Olyan embert szeretnék, akinek nem a lehetőség, hanem én kellek. Aki ugyanúgy rajong értem, mint én képes vagyok értük… aki rajong a hangomért, a mosolyomért, kócos hajamért, illatos bőrömért, lovak, kastélyok és távol-kelet iránti rajongásomért, karcsú bokámért, egyéni humoromért, színes szoknyáimért, világnézetemért, éjszakai szuszogásomért… értem.
Szexuális rutint már mindenképpen szereztem, sakkozni is tudok ismereteimmel, vagyis alkalmazkodni, kinek hogy jó. Megtapasztaltam halványan azt is, hogy nekem mi az. Erő és gyengédség, biztonság és bizalom, egyéni ritmus és odafigyelés. Csókok végig a hasamon és a hátamon… érintés… szerelem. Tele vagyok reménnyel.
[Történetek]