[Teen]
tini
Tinipina parádé
Yna tinicsaj
Paris Hill plázacicával pornófilm forgatás
[Szexpláza.hu] Ha tetszenek a Szexpláza Violated pornófilm forgatásain készült képek Paris Hill-el, vagy a Plázaciák, akkor a teljes Tagi tartalom mellett, töltsd le a 25 DVD-nyi film összes jelenetét, ahol a lányok is szerepelnek többféle pornóban! További bemutató – Jelszó kérése – Belépés tagoknak
Tinipuncik, tinipopsik, melyik kellene?
Loliták: Dominique Swain – Lolita 1997
A dögös amerikai színésznő alig Dominique Swain 17 évesen kapta meg a főszerepet Adrian Lyne 1997-es Lolita-feldolgozásában. Ekkoriban a cenzúra már korántsem volt olyan szigorú, mint Kubrick idejében, így a film bővelkedik a sikamlós jelenetekben, melyek az USA-ban nem kis felháborodást váltottak ki. Az új Lolita-film szereposztása az 1962-es változathoz hasonlóan parádés: Humbertet Jeremy Irons, Lolita anyját pedig Melanie Griffith alakítja.
A kaliforniai szépséget nem kevesebb, mint 2500 lány közül választották ki a csábító tinilány szerepére, és vérforralóan buja játékával nem is okozott csalódást. Néhány éven belül már a hollywoodi szexszimbólumok között tartották számon, 2002-ben pedig a Stuff magazin beválasztotta a világ legszexisebb női közé. Dominique meggyőződéses állatvédő, és, hogy ezt kifejezésre juttassa, 21 évesen modellt állt a PETA-nak. Ezzel ő lett minden idők legfiatalabb modellje, aki meztelenül pózolt az állatvédelmi szervezet kampányában.
Lolita (1997) mozifilm: Adrian Lyne, a 9 és fél hét, a Végzetes vonzerő és a Jákob lajtorjája rendezője Vladimir Nabokov világsikert arató, erôteljes, provokatív és mélységesen meginditó irodalmi mesterművébôl forgatta le a Lolita-t. A korosodó férfi és a tizenéves gyermeklány szexuális kapcsolatáról szóló regényt régebben disszidens irodalomként vagy pornóként olvasták, az Egyesült Államokban pedig betiltották. A Lolita hallatlan sikerének köszönheti, hogy kétszer is filmre vitték, az elsô változatot maga Stanley Kubrick készítette, 1962-ben. Az irodalomtanár Humbert Humbert (Jeremy Irons) feleségül veszi szállásadóját (Melanie Griffith), és reménytelenül vonzódik annak lányához (Dominique Swain). A kis Lolita tragikus körülmények között elvesztett gyermekkori szerelmére emlékezteti. De Humbert Humbert tiltott szerelme olyan szenvedéllyé válik, amely mindkettejük életét beláthatatlan következményekkel fenyegeti.
Ennio Morricone (Volt egyszer egy vadnyugat, A misszió) pazar zenéjével és Dominique Swain (Ál/Arc) pompás színészi játékával válik az ártatlanság elvesztésének klasszikus drámája a filmvásznon azelôtt soha nem látott ôszinte és zavarba ejtô alkotássá.
Már Nabokov Vladimir regényében is egy szokatlan szerelemről van szó, nevelőapa és „nevelt” lánya közt. Az ezerarcú Peter Sellers a lányt a nevelőapjától elcsábító, ugynakkor a zsarnokoskodás alól fölszabadító irodalmárt játssza. A film elején és végén ugyanaz a lövés dördül.
[Lolita]
Emós csaj pózol
Emós csaj pózol
Loliták: Alicia Silverstone
A 33 éves amerikai bombázó már több filmjében megizzasztotta a férfiközönséget ingerlő idomainak látványával. A cseppet sem szégyenlős színésznő mindjárt első főszerepe alkalmával, az 1993-as Szerencsétlen baleset című thrillerben megvált a ruháitól, pedig ekkor még csak 17 éves volt. A forró erotikát sem nélkülöző történetben egy tinédzser lány bosszúból tönkreteszi szerelme, egy jóval idősebb férfi életét, mivel az nem viszonozza vonzalmát. Alicia a filmben nyújtott alakításával két díjat is nyert az MTV Movie Awards-on, karrierje pedig ezután meredeken ívelt felfelé.
Buja imidzsének és lehengerlő bájainak köszönhetően a dögös sztár 1996 óta folyamatosan szerepel az FHM magazin 100-as listáján, mely a világ legszexisebb nőit rangsorolja. Meggyőződéses vegetáriánusként és állatvédőként Alicia a pucérkodást gyakran nemes célok szolgálatába állítja, emlékezzünk csak a figyelemreméltó PETA-kampányra, melyben meztelenül szerepelt.
A szerencsétlen baleset – The Crush – Egy férfi, ígéretes karrierrel. Egy nála több mint tíz évvel fiatalabb tinédzser lány, aki hiába ilyen ifjú: korához képest csöppet sem ártatlan. Semmi sem lehet köztük. Amikor a 14 éves Darian találkozik Nickkel, s kiveti a férfira a hálóját, az természetesen nemet mond, s igyekszik tréfásan fogadni az ajánlatot. Ám a lány nem hagyja magát lerázni, egyre makacsabbul, egyre őrültebben üldözi választottját. Iránta érzett szenvedélye veszélyes fordulatot vesz, s muszáj a férfi tudtára adnia, hogy ez a szerelem nem szerencsétlen baleset. Imádottja kezdetben el sem hiszi, mennyire igaz ez a két szó: halálos szerelem. De a cél szentesít minden eszközt, még a gyilkosságot is…
Alicia Silverstone: Alicia (ejtsd A-li-szi-a) Silverstone 1976.október 4-én született San Franciscoban, Kaliforniában. Egy ingatlanbefektető és pénzügyi tanácsadó, Monty Silverstone és egy volt légiutaskísérő, Didi Silverstone, lányaként utazott családjával Angliába a nyári szünetben rokonlátogatóba.
Reflektorfénybe kerülése hatéves korában modellként kezdődött, miután előrelátó apja fényképeket készített róla és elküldte különböző modellügynökségeknek. Bár a színészet jobban vonzotta, Silverstone állandóan modellt áll olyan cégek számára, mint a Levi’s Dockers és Marshall’s. A modellkedés tv-reklámokban való szerepléshez vezetett, mint pl. a Domino’s Pizza hirdetésében, ami végül is helyzetkomédiákban való szerephez juttatta őt. A legemlékezetesebb az „álomlány” alakítás volt a The Wonder Years -ben.
1993-ban, Silverstone megkapta első főszerepét a The Crush c. filmben. Egy idősebb férfit szenvedélyesen szerető tinilány szerepében, Alicia nem volt hajlandó meztelenül megjelenni a filmvásznon, ezért egy hasonmást kellett szerződtetniük az „ágyjelenetekhez”. Silverstone mind a mai napig nem vetkőzik le a filmekben. Ez a film – a Végzetes vonzerő tiniváltozata – óriási sikert aratott a tinédzserek körében és az 1994 MTV Movie Awards díjkiosztón a Legjobb gonosztevő és Legnagyobb áttörés díját Alicia Silverstone-nak szavazták meg. Ezután néhány tv -filmszerepet vállalt, pl. a Torch Songs és Scattered Dreams -ben.
Marty Callnernek, az Aerosmith-videoklipek rendezőjének megtetszett Silverstone alakítása a The Crush c. filmben és azonnal őt választotta ki az Aerosmith együttes Cryin’ c. számának klipváltozatára. Ez volt az első a híressé vált három Aerosmith – klip közül (a Crazy és az Amazing számokon kívül), melyben Silverstone szerepelt (Steven Tyler énekes lányával, Liv Tylerrel együtt). A Cryin’ – klippet választották minden idők legjobb videoklipjének az MTV-n.
Miután hatalmasat alakított az 1995-ös bombasikerben a Clueless-ben, Silverstone játszott a Hideaway, Babysitter, True Crime és Le Nouveau Monde c. filmekben. Silverstone karrierjét igazán az elkényeztetett gazdag lány Cher Horowitz szerepe a Clueless-ben indította el. A film – az Emma 90-es évekbeli változata – díjesőt hozott Silverstone számára . Megkapta az American Comedy Award Legjobb filmszínésznőnek járó díját, a National Board of Review of Motion Picture Awards Legnagyobb áttörés díját az alakításáért, a 2nd Annual Blockbuster Entertainment Award díját a Legjobb új színésznőnek, valamint a 5th Annual MTV Movie Award díját a Legjobb női alakításért és a Legkívánatosabb nő díjat is.
A Clueless sikere után Barry Josephson a Columbia Pictures-től 7 millió USD-re leszerződtette Silverstone-t két filmre, melyek közül az első az Excess Baggage volt. Silverstone nemcsak a főszerepet játszotta a filmben, hanem ez volt az első film, amelynek producere az ő Kiss Production Company nevű cége volt. Sajnos, az Excess Baggage nem hozott olyan óriási nyereséget, mint a Clueless.
Silverstone következő karakterszerepe a Batgirl volt a Batman és Robin c. filmben, a Batman-sorozat negyedik részében. Az előző filmjével ellentétben a Batman és Robin igazán nagy kasszasiker volt. 1999-ben Silverstone karrierje erőteljesen kezdett emelkedni, miután a Blast From The Past c. romantikus komédiában nyújtott emlékezetes alakítása még nagyobb hatással volt a közönségre. Silverstone nemcsak számos blöki gondoskodó gazdija, de aktívan résztvesz sok állatjogokért küzdő szervezetben, mint pl. a The Ark Trust-ban vagy a PETA -ban. Silverstone-t legközelebb nyáron láthatjuk a Kenneth Branaugh rendezte Love’s Labour’s Lost c. filmben. A Shakespeare -darab musical-változatához Alicia énekórákat vett.
[Lolita]
Loliták: Jane March – A szerető
Az egzotikus szépségű angol színésznő az élete első nagyjátékfilmjében nyújtott Lolita-alakítással egy csapásra meghódította a férfiközönséget. Az 1992-es Jean-Jacques Annaud-dráma, A szerető – The Lover – egy szegény francia tini és egy gazdag, középkorú kínai férfi könnyes-szenvedélyes szerelmi történetét meséli el Francia-Indokínában. A film alapjául szolgáló Marguerite Duras-novellában a fiatal lány 15 éves, a forgatókönyvben ezt három évvel megtoldották. Kész szerencse, hogy a modellből színésznővé avanzsált Jane éppen betöltötte a 18-at, amikor elkezdődött a forgatás, hiszen a túlfűtött szexjelenetek helyenként még így is kiverték a biztosítékot. Jane és a férfi főszereplő, Tony Leung Ka Fai szenvedélyes szeretkezéseit egyes kritikusok az Elemi ösztönben látottakhoz hasonlították. A bevállalós színésznő két évvel később Az éj színe című erotikus thrillerben még ezt is felülmúlta. Az éj színében, a Color Of Night-ban filmbeli partnerével, Bruce Willis-szel 2000-ben az első helyen végeztek a Maxim minden idők legjobb filmes szexjeleneteit felvonultató listáján. A tüzes Jane-t legutóbb egy vígjátékban, a My last 5 girlfriends-ben láthatta a közönség.
A szerető: A Mekong folyón Saigon felé tartó kompon egy kínai férfi figyelmét megragadja egy fiatal lány, különös megjelenésével: agyonmosott selyemruhában és férfikalapjában – a korlátnak támaszkodik, s álmodózóan tekint a távolba. A férfi 32 éves, a lány 15. Megismerkednek. Szenvedélyes, eksztatikus szerelem lobban közöttük. Amikor a gazdag férfinak családi nyomásra meg kell nősülnie, a lány hazautazik Franciaországba. Híres íróként megírja első, igazi szerelmének a történetét, s ily módon vallja meg a férfinak, hogy mennyire szerette – s szereti még most is.
Itt mindennek vége, a szerelem nem válogat! Kínai és fehér ellentét szinte természetes volt mindig is. Hol drasztikusabb formában, hol kisebb ellenérzések által jelent meg a világban. Most a 20. század elején járunk. Már nem annyira éles a különbség, de a határ a két bőrszín között leküzdhetetlennek bizonyul. Próbálkoztak már sokmindennel átlépni, ám nem csak a hatalom és a fennhatóság nem volt erre képes, de még szimpla emberi érzelem, a szerelem sem képes ezen felülkerekedni.
Keretes szerkezetbe szőtt lovestory, de teljesen pozitív értelemben. Egy öreg hölgy a retrospektív gondolataival adja meg a film alaphangját, szinte vele együtt emlékezünk vissza fiatalkorára. Nem tudjuk ki ez a nő, azt sem tudjuk honnan való, hova tart az életben, vagy egyáltalán mit akar az élettől. Tollának szuperközeli plánja csak erősíti életének sejtelmes mivoltát. Mivel szinte ő sem tudta az életútja során, hogy mi lesz a következő lépése, így végig kommentálja az egész filmet. Immáron felnőttként többet ért abból, ami vele történt 15 évesen Saigon városában. A történet egy szünidő utolsó napjával kezdődik. A kislány Sadec városából, édesanyja és fivérei köréből tér vissza Saigonba. A kompon találkozik egy 32 éves kínai férfival, aki vonzó, jómódú és hihetetlen kisugárzása van. A férfi egyből kiszemeli magának, mégis fél a vele való beszélgetéstől, fél a visszautasítástól (premire plan: remeg a férfi keze). A lány belemegy a játékba, mert valahol vonzódik a férfihoz. Nagyon félénken kezdődik a kapcsolatuk, a férfi sem mer lépni. Végül a lány és barátnője, Helene mindent összevetve rájönnek, hogy nem is lehet olyan rossz utcalánynak lenni, sőt jobb mint betegeket ápolni. A férfi sem tudja kiverni a lányt a fejéből és a lány sem tud nyugodni, még álmában sem tud másra gondolni, csak rá. A férfinek van egy legénylakása, hogy tudja hol fogadni a szeretőit, a lányt is odaviszi. A kínai rájön, hogy a lány még csak kislány, ezért nem is tudja elképzelni, hogy megrontsa a lelkét, de lány kezdeményez. Egy örök életre megmaradt emlékzetében az első alkalom a kínaival, egy életreszóló élmény. És újra és újra és újra szeretkeznek. A lány maga vallja be: ”hogyan tudtam ezzel az idegen emberrel örömet zsákmányolni magamnak, csak magamnak”. Kegyetlenül ébreszti rá a lányt a kínai, hogy egy kínai férfi csak szűz lányt vehet el és itt Saigonban a fehér férfiak is csak szűz lányt vesznek felségül. A lány úgy tesz, mintha ez nem is izgatná őt túlságosan, sőt az sem, hogy a férfi szerelmes lett belé és még saját apja ellen is felkerekedett szerelméért. Szájába adott szavakkal próbálja elhitetni a lánnyal, hogy ő csak a pénzért jár hozzá, ha ömaga (a kínai férfi) szegény lenne akkor nem történt volna közöttük semmi. Szabadon beszélnek a jövőről, mert tudják, hogy a közös jövő lehetetlen. A lánynak folyamatosan vissza kell térni az „iszonyatos sadec-i házba”, ahol a teljesen megörült, a sok bonyodalomba és nehézségekbe már belebolondult családjával kell eltöltenie pár napot. Ők mindig csak kérdőre vonják a kínai miatt, sőt meg is szégyenítik a férfit egy közös vacsora alkalmával, de úriember módjára megmarad higgadtnak és „felsőbbrendűnek”. Az affér után a lányt szinte megerőszakolja a férfii, miután már mernek fizetségről beszélni. Professzionális szajha lett a lányból. A férfinek esküdnie kell egy kínai lánnyal, de megígéri, hogy még utána egyszer találkoznak a lakásban. A lány hiába várja a megbeszélt időpontban, elpakolta a cuccait és elköltözött a férfi, a lány pedig másnap hazaindul Párizsba. A hajón eszmél rá, hogy ő szerette férfit „olyan szerelemmel, amelyet nem vett észre, mert az beleveszett a történetükbe”. A szerelem nem múlik, ha csak elszakítják egymástól a két félt. Képtelenek elfeledni egymást és az érzéseiket. Ez bizonyítja a férfi évekkel későbbi telefonhívása a sikeressé vált lány számára is.
De mi is az a szerelem? Egy emberi érzés, mely felemel, mely boldoggá tesz, mely teljes ember érzését kelti bennünk? Vagy az egymás iránti elkötelezettség, vagy esetleg az egymásért mindent feladni fogalma? A film is bebizonyítja h mindenki számára más, és bár itt a bőrszín szerint különbözik a szerelem felfogása, egy népcsoporton belül is eltérhet nagyban egymástól. Ám szinte sose egyforma, picit mindig különbözik. Jean-Jacques Annaud 1992ben készült A szerető (The lover) című fimjéről, Marguerite Duras autobiográfiai regényének adaptációjáról beszélünk Jane March és Tony Leung lenyűgöző játékával.
Átlagos lovestory művészi magasságokba emelve. Nyelvezete gyönyörű, kiválóan használja ki a nyelvi lehetőségeket és oly módon ír le teljesen hétköznapi dolgokat, amivel a különlegesbe emeli őket. A képek sem beszélnek kevesebb kiválósággal a történetről. Sokszor többet mondanak, mint itt szó mondhat. Érdemes külön kiemelni, azt a szeretkezés jelentetet, amikor szinte csak szuperpremierekben látjuk a két főhös testét és azok mozdulatait. Gyönyörű képsor lélegzetelállító hatással a nézőre. Csak módjával nézzük ezt a filmet, mert egyik pillanatban mi is eurófikus állapotba kerülhetünk, majd a mi szívünk is megszakad a film majdnem 2 órája során. Megbabonáz…
[Lolita]