Az úton hazafelé mindketten mély hallgatásba burkolóztunk. Szorongattuk egymás kezét s a hallottak jártak az eszünkben. Kezdett derengeni, hogy a „felső tízezerbeli”társaságban miért is váltott ki akkora érdeklődést – talán izgalmat – hugicám kutatási témája. Mindezidáig úgy gondoltam a mi kis „privát kapcsolatunkra”, mint a világon talán egyedülálló dologra, ami … Olvass tovább
Mindketten befejeztük a felsőfokú tanulmányainkat. Elmúltak a boldog és felhőtlen, nyári vakációk s helyettük(?) következtek a dolgos hétköznapok. Hugi bent maradt az egyetemen dolgozni – ő pszichológiát és szociológiát tanult – és szépen menetelt a tudományos karrier felé. Szorgalmasan készült a PhD fokozat megszerzésére. Kutatási területe a családon belüli szexuális … Olvass tovább
Franciaország gyönyörű és gazdag. A franciák – hmm – nos ez már egy másik kérdés. Nehéz hozzájuk közel férkőzni egy külföldinek. A többségük úgy gondolja, aki nem francia, az nem is egészen ember. Eleinte sokat szenvedtem ettől, mivel én egy eléggé extrovertált fiú voltam, de minden közeledési kísérletem falba ütközött. … Olvass tovább
Apámat nem ismertem. Még egészen kicsi voltam, mikor lelépett. Azóta sem hallottam felole. De nem is érdekel. Anyám gyönyöru asszony. Ad magára, törodik a külsejével. 24 volt, amikor megszült. 26, mikor apám elhagyta. Emlékeszem, sok udvarlója akadt volna, de amikor a dolgok kezdtek volna komollyá válni, o mindig meghátrált. Engem … Olvass tovább
Nem tudok aludni. Meleg is van, kitakarózva fekszem az ágyon. Áll a farkam. Már nem fogom sokáig bírni. Manci, a feleségem már két hete ott van az anyjánál, aki állítólag beteg. Már harmadszor ebben az évben. Én meg itt fekszem és nem tudok a faszommal mit kezdeni. Nekem gyanús az … Olvass tovább
Szegények voltunk, akár a templom egere, ahogy akkoriban mondták. Sok szegény család élt a Nagy Válság idején, és mi a legszegényebbek közül valók voltunk. Pedig apánk mindent elvállalt, amiért fizettek valamit: autószerelés, házkörüli javítások, alkalmi fakivágás, de mégis előfordult néha, hogy ikertestvéremnek, Carolnak és nekem nem volt mit ennünk. De … Olvass tovább
Péntek volt, egy kemény heten voltam túl. Úgyhogy minden lelkiismeret nélkül heverésztem a kanapén, és néztem a TV – t. De nem nagyon kötötte le a figyelmemet a különböző szappanoperák. Csak feküdtem és el – elszundítottam néhány percre, hogy aztán mikor megébredek újabb csatornát keressek. Én egy 30 éves férfi … Olvass tovább
Az én történetem valóban az igazságon alapul nem úgy, mint egyes írók cigány lejárató írásai. A mi családunk emberöltőnyi idők óta egy Nógrád megyei cigány faluban élt. Édesapám 16 volt, az Édesanyám 14 éves mikor én születtem. A húgom egy évvel később született. Sajnos a második szüléskor az Édesanyám méhét … Olvass tovább
Évi, a feleségem húga, késői gyerek, tizennégy éves. Mivel a feleségemmel négy éve házasodtunk össze, Évit láttam felnőni. Meglepő módon fél éve még kislány volt, néhány hónap alatt pedig mind a viselkedése, mind az öltözködése egyre nőiesebb lett, nem is beszélve arról, hogy a kislány testéből nagyon hamar formás, gömbölyded … Olvass tovább
Amikor megszülettem, egy nagyon furcsa hormonális betegség miatt, már kiskoromban (2 – évesen) orvoshoz hordtak a szüleim. Tulajdonképpen arról volt szó, hogy kevés férfi hormon termelődött a szervezetemben és sem az ivarszervek, sem a testalkatom nem úgy alakultak, mint ahogy kellett volna. A herék nem szálltak le, sem a hímvesszőm … Olvass tovább
Kocsival nem szeretek Pestre menni. Sose tudok ott parkolni, ahol akarok. Tömegközlekedéssel sem szeretek Pesten utazni. Megfojt a tömeg. Harmadik megoldást még nem találtam, ezért a két rosszat váltogatom. Szeptember 1-én, épp az utóbbit választottam. Így este fél nyolckor, egész napos rohangálás után, álltam a Keleti pályaudvar aluljárójában, az eső … Olvass tovább
A repülőtéri nyüzsgés megriasztott. Hogy a fenébe fogom én itt megtalálni Mari nénit? És ő hogy fog engem felismerni? Voltam tizenegy-két éves, amikor utoljára látott. Nagyjából tökig érhettem magamnak. Én biztos sokat változtam, ő talán alig. Gyorsan kiszúrtam magamnak a tömegben. A vonásait megőrizte a kölyök emlékezete, az alakjára nem … Olvass tovább