Az anális erotikát erősen tabuként kezelik. Pedig férfiak és nők milliói – hetero-, homo- és biszexuálisok egyaránt – próbálgatják az anális szexet. A végbélnyílás környéke gazdagon ellátott idegvégződésekkel, a nemi szervekhez legközelebbi erogén zóna, kapcsolatban áll a medence izmaival, és az orgazmusban aktívan részt vesz, mivel közben ritmikusan össze-összehúzódik. Kinsey harmincöt éve már megállapította, hogy a végbélnyílásnak – legalább a népesség felénél – erotikus jelentősége van. Egy felmérésben, amelyben 100.000 Playboy-olvasó vett részt, a férfiak 47 %-a, a nők 61 %-a ismerte be, hogy már megpróbálkozott az anális közösüléssel. A végbél tabusága megakadályozza az embereket, hogy a végbélnyílás szexuális felhasználására gondoljanak, erről beszéljenek, vagy ezt a témát tanulmányozzák. Ezért az alábbiakban felsorolok tíz dolgot az anális szexről, amelyeket a férfiak és a nők túlnyomó része még nem ismer.
1.
Az anális szex legritkábban gyakorolt formája a végbélbe közösülés. Rengeteg módja van, hogy erotikusan kiélvezzük a végbélnyílást. A leggyakrabban alkalmazott módszer, hogy hagyományos vagy orális szeretkezés közben egyik ujjunkkal megérintjük partnerünk végbélnyílását, majd megdörzsölve megnyitjuk, ezzel is elősegítjük orgazmusát. Sok ember élvezi, amikor egy ujj – akár sajátja, akár a partneré – befurakszik a végbelébe, széttárva annak nyílását, és ott finoman mozog. Mások előnyben részesítik azt az érzést, amikor egy műhímvessző vagy egy vibrátor feszül neki a végbélnyílásuknak, szétnyitja, és így átjutva a rövid csatornán, behatol a végbelükbe. A férfiak nagy része, a heteroszexuálisokat is beleértve, rendkívüli élvezetét leli a behatolás ezen formájának. Az orális-anális szeretkezési forma nem túl közismert. A legtöbb embert már a gondolata is elriasztja. Vannak azonban olyanok, akik szívesen eljátszadoznak ezen a módon is, vagy legalábbis megengedik, hogy a partnerük ezt a szokatlan utat válassza.
2.
A végbélnyílás ingerlése, a közösülést is beleértve, nem fájdalmas, ha megfelelően hajtják végre. Általánosan elterjedt, kitartó és veszedelmes hiedelem az, hogy a végbélnyílás ingerlése, különösen a közösülés, sérüléssel kell járjon. Ugyanúgy érvényes a végbélnyílás környékére is, mint a test egyéb tájaira, hogy a fájdalom jelentkezése valami rosszat jelez. A végbélnyílás nem megfelelő ingerlése, a körülötte levő rendkívül sok idegvégződés miatt, irtózatos kínokat tud okozni. Azonban hatalmas élvezetek forrása is lehet az a tájék. Amikor egy ujjat, egy tárgyat vagy egy péniszt elkezdenének bevezetni a végbélnyílásba, akkor az izmok görcsbe rándulnak, mintha harcolniuk kellene az illetéktelen behatolás ellen. Csakis fájdalom lehet a következménye, ha a partner nem várja meg, amíg ezek az izmok ellazulnak. De megfelelő nyomás hatására a fájdalom elcsitul anélkül, hogy bármi egyéb sérülést okoztunk volna. A maximális élvezet megköveteli, hogy a végbélbe való behatoláskor teljesen kiküszöböljünk minden fájdalmat vagy fizikai sérülést. A fájdalmak kivédésének egyik lehetséges módja, hogy a passzív partner mindaddig azt mondja: Ne!, amíg teljesen fel nem készült az aktus folytatására. A felkészültség egyaránt jelenti a fizikai ellazultságot és a vágyakozást. Mindez elősegíthető, ha a partner folyamatosan, finoman, de nem erőszakosan érinti a végbélnyílás környékét. Esetenként előfordulhat, hogy a végbélnyílás izmai már ellazulnak, ám a passzív partner még nem került a megfelelő hangulatba. Ebben az esetben az ingerlés a befogadóképesség növelésében segít.
3.
Az anális szex élvezetessé tehető még akkor is, ha az a múltban állandóan kellemetlen volt. Az anális szex iránti vágyakozás még nem feltétlen jelent garanciát annak élvezetére is. Ugyanakkor a múltbeli kellemetlen tapasztalatok sem kell, hogy az anális szex iránti vágyakozást vagy az ilyen irányú érdeklődést kiöljék. A végbél krónikus feszültsége a leggyakoribb oka, hogy a szex ilyen módja kellemetlennek mutatkozik. Általában az aranyér és a krónikus székrekedés a jele ennek az állapotnak. A feszültség csökkenthető, ha gyakran megérintjük, megsimogatjuk a végbélnyílást, és ez fokozatosan már megszokottá válik. A végbél megnyitására tett próbálkozásra kiváló alkalom a zuhanyozás vagy a fürdés. A mély lélegzetvétel szintén kihat a végbél izmaira. Egy másik módszer az ellazítás gyakorlására, ha ritmikusan megfeszítjük, majd elernyesztjük a végbélnyílásunk izmait. Azok, akik élvezik a maszturbálást, a végbél ingerlésének különböző módszereivel próbálkozhatnak, minthogy azonnal fel is tudják függeszteni a kísérletezést, ha az bármilyen kellemetlen érzéssel járna.Sok ember számára az jelenti a fordulópontot az anális szexhez való viszonyulásukban, amikor abban a meggyőződésükben hagyhatják a végbélnyílásukat masszíroztatni a partnerük által, hogy az nem akar majd behatolni. Ezután már a végbélnyílás cirógatásának elfogadása annyira erre az erogén zónára összpontosítja az élvezetet, hogy ezt már könnyű továbbfejleszteni.
4.
Két, záróizomnak nevezett izomgyűrű található a végbél nyílásánál. Ezek működése egymástól független. Ha csak mintegy egy centinyire nyomod be az ujjad a végbélnyílásba, és nekifeszíted az oldalának, akkor tisztán érezheted a két különálló izomgyűrűt, a záróizmokat. Ezek között alig fél centiméter a távolság. A külső záróizmot a központi idegrendszer irányítja, akárcsak a kéz izmait. Bármikor képesek vagyunk ennek a záróizomnak a megfeszítésére vagy ellazítására, csupán az akaratunkon múlik. A belső záróizom már egészen másképp működik. Ezt a vegetatív (vagy autonóm) idegrendszerünk irányítja, amely például olyan fontos funkciókért felelős, mint a szívműködés. A belső záróizom reagálása és ellenállása mutatja meg, ha félünk, vagy legalábbis tartunk az anális szextől. Tehát a passzív partner hiába próbál ellazulni, mert félelme a belső záróizmot feszesen fogja tartani. Ezért ezen a helyen az óvatosság, elővigyázatosság elengedhetetlen a biztonság és kellemes érzés elérése érdekében. Még annak is, aki élvezetét leli az anális szexben, szükséges, hogy megtanulja akaratlagosan irányítani, ellazítani a belső záróizmát. Ehhez nem kell mást tennie, mint rendszeresen bedugnia az ujját a végbelébe, például a napi zuhanyozások alkalmával, és az ujjával érzékelnie záróizmainak működését. Az izom működése spontán meg fog változni a megfelelő bánásmódnak köszönhetően. Ebben az esetben egy kis figyelem sokkal jobb eredményt ad, mintha megpróbálnánk akaratlagosan ellazítani. Bárki fokozatosan meg tudja tanulni a belső záróizma feletti irányítás képességét.
5.
A végbél ingerlése a legkülönbözőbb gyönyöröket biztosítja. Az idegvégződések legnagyobb koncentrációban éppen a végbélnyílás közvetlen közelében helyezkednek el. Ujjunkkal ezt különösen pontosan be tudjuk határolni. Egészen másfajta, de szintén kellemes érzést kelt, ha egy tárgy vagy egy pénisz érinti azt a területet, netán azzal a szándékkal, hogy megnyissa a záróizmokat és bejusson a végbélbe. A végbélnek – akárcsak a hüvelynek – a külső részén helyezkedik el az idegvégződések túlnyomó többsége. A belsőbb részen inkább a nyomásra reagál. Sokan élvezik a telítettség érzését a végbelükben, a feszülést, ami nem egy közelgő székletürítést megelőző bélmozgás előjele. A végbél feszítésének érzése különösen izgató az „öklözésért” rajongóknak, ami tulajdonképpen az anális szex egyik formája, amikor több ujjal vagy netán egész kézfejjel és csuklóval is behatolnak a végbélbe, sőt sokszor még a vastagbélbe is. A férfiaknál a prosztata – ami nekifeszül a végbél falának, néhány centire a végbélnyílás felett a hasi oldalon – szintén a gyönyörök forrása lehet, ha ujjal masszírozzák, netán egy tárggyal, esetleg pénisszel. Férfiaknál az anális szex azzal a kiegészítő élvezettel jár, hogy a pénisz tövét és a heréket is izgatja a „behatoló”, hiszen ezek közvetlenül a végbélnyílás közelében helyezkednek el. Az anális szex élvezete egyformán lehet pszichikai vagy fizikai eredetű. A végbél tabu jellege plusz izgalommal töltheti el a résztvevőket. A legtöbb végbél-ellenes emlék („fuj, az piszkos!”) rendszerint vissza-visszatér, mivel tudatalattinkban rögződött. Az élvezetekhez járulhat még az az érzés, hogy csodálatosan perverz dolgot művelünk, amiről egyúttal felfedezzük, hogy nem is piszkos dolog, és egyáltalán nem gusztustalan. Mások viszont úgy gondolnak a végbélre, mint titkos helyre. Szégyellnek annyira feltárulkozni egy partner előtt, hogy a közelébe engedjék.
6.
A végbél izgatása orgazmushoz vezethet. A férfiak egy kisebb hányada, valamint a nők csupán anális szex révén is el tudnak jutni az orgazmusig anélkül, hogy egyéb nemi szervüket ingerelnék. A nők esetében ez feltehetően magyarázható a medencei izmok összeköttetésével. Egy részüknél valóban az nyújtja az igazi élvezetet, ha végbelükbe hatolnak. Egy férfi csupán az anális szex révén valójában csak akkor tud eljutni az orgazmusig, ha az izgatás a prosztatájára összpontosul. Persze nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ilyenkor indirekt módon a hímvessző tövét, valamint a heréket, a herezacskót is kellemes hatások érik. A végbél izgatása révén akkor lehet leginkább eljutni az orgazmusig, ha a résztvevők teljes mértékben átadják magukat az őket átjáró érzéseknek és fantáziának. Leszögezhetjük, hogy az orgazmusnak ez a fajtája egészen egyedülálló. Aki el tudja érni az orgazmust az
anális szex révén, az előtt az élvezetek új világa tárul fel.
7.
A megfelelő étrend is hozzásegíthet az anális szex élvezetéhez. A rendszeres bélmozgás a vastagbél és a végbél fő funkciója. Elegendő rostos anyagot kell tartalmazzon a táplálékunk ahhoz, hogy az ürülékünk elegendő mennyiségű, lágy és jól formálódó legyen. Ennek eredményeként a belek mozgása elegendő a széklet ürítéséhez, minden különösebb erőlködés nélkül. Egy erőltetett széklet-ürítés kellemetlen érzéssel jár, és fokozza az izmok feszültségét. Friss gyümölcsök, zöldségek, teljes őrlésű gabona vagy a korpa nagyon fontos rostos anyagok a szervezetünk számára.
8.
A hüvely és a végbél higiéniai szabályai különbözőek. Mivel közösülni lehet a hüvelybe és a végbélbe is, ezért sokan úgy gondolják, hogy a behatolás technikája, illetve a behatolás közben betartandó szabályok is azonosak mindkét esetben. Habár mindkettőt lágy bőr borítja, és mindkettő képes megfelelően tágulni, ennek ellenére alapvetően különbözőek.
A végbél nem egyenes cső. A végbélnyíláshoz kapcsolódó rövid végbélcsatorna a vastagbélben folytatódik, amely aztán a test elülső része felé dől. Néhány centit követően aztán visszakanyarodik, sok esetben 90 fokos szöget leírva. Aztán, néhány centiméterrel odébb, váratlanul ismét másfelé veszi az irányt. Bárki megismerheti saját vastagbelének az elhelyezkedését illetve lefutását, ha óvatosan feldug egy lágy tárgyat, megpróbálja különböző irányba fordítani, miközben maga is különböző testhelyzeteket vesz fel, és közben arra koncentrál, hogy hol, mit érez. Arra azonban feltétlen ügyeljünk , hogy a feldugott tárgynak kiöblösödő vége legyen, mert különben véletlenül elengedve, könnyen teljes egészében felcsusszanhat és visszaszerezhetetlen lesz. A vastagbél nem fejleszt váladékot, mint a hüvely, habár kis mennyiségű nyálka szokott benne lenni. Ezért a végbélbe való behatoláshoz minden esetben használjunk valamilyen kenőcsöt. Ez lehetőleg legyen kémiai adalékoktól mentes. A vizes alapú kenőcsök a legkedvezőbbek a bőrnek. A vastagbél fő funkciója, hogy szabad átjárót biztosítson a székletnek, ha szükséges. Tehát normál esetben a széklet nem a vastagbélben helyezkedik el, csupán az ürítést megelőző bélmozgásokat közvetlenül megelőzően. Viszont előfordulhat, hogy kisebb mennyiség mégis visszamarad, különösen akkor, ha a széklet nem volt megfelelő állagú. A végbél átmosása szeretkezés előtt sokakban fokozza az ellazulási képességet a tisztaságérzet miatt. Másfelől viszont vannak, akikben éppen a piszkosság tudata fokozza a tiltottság miatti izgalmat; az ő számukra a szeretkezés előtti végbéltusolás éppen anti-erotikus.
9.
Az anális közösülés nem kell hogy az uralkodás és a megalázkodás szinonimája legyen. Tipikus főnök-beosztotti ábrázolása azt a képzetet kelti, mintha ez így volna szükségszerű. Kétségtelenül hozzájárul még ehhez a képzethez az a tévedés, hogy az anális szex feltétlen sebesülést okoz. Ráadásul sokak fantáziájában hasonló izgalmat kelt egy uralkodó – szolga viszony elképzelése, mint az anális szexről való álmodozás. Vannak, akiket a testi fájdalom önmagában képes izgalomba hozni. Sokak számára éppen az akadályozza meg az anális szex élvezetét, hogy alá-fölérendeltségi viszonyként élik át. A kiszolgáltatottság, illetve talán a behódolás és a megalázkodás képzete okozza, hogy a végbélnyílás izmai védekezőn megfeszülnek. Ezeknek az embereknek még inkább el kell lazulniuk, és csak akkor lesz az anális szex számukra elfogadható, ha nem a partnerük erőlteti rájuk, hanem önmaguktól találják élvezetesnek.
10.
Az anális szex nem csak biztonságos, hanem jótékony is. Az anális erotika tabu jellege onnan származtatható, hogy még az orvosok között is általánosan él a hiedelem, miszerint az anális szex szükségszerűen veszélyes. Ezzel szemben leszögezhetjük, hogy a végbél ingerlése egyáltalán nem vezet fizikai sérüléshez, amennyiben a résztvevő partnerek elkerülik a fájdalom okozását, sosem alkalmaznak kényszert, és nem használnak kábítószert. Veszélyt jelenthet még a nemi betegségek terjesztése. Valamennyi közismert nemi betegség – kankó, szifilisz, herpesz – meg tudja támadni a végbelet is. Élősködők, baktériumok valóban fertőzhetnek, amennyiben ürülék kerül valakinek a szájába vagy a hüvelyébe. Az AIDS már összetettebb probléma. A HIV vírus a spermából vagy a vérből valóban átkerülhet egy vírushordozóból partnere véráramába egy parányi hámsérülésen keresztül. Ennek a veszélynek elkerülése érdekében az anális közösülés soha ne történjen ad hoc jelleggel. Azok, akik élvezetüket lelik az anális szexben, mindig hordjanak magukkal kondomot. A közösülést csak gumióvszer használatával szabad megkezdeni, és az aktus során mindvégig ügyelni kell annak megfelelő használatára és épségére. Két egészséges ember monogám kapcsolatában a végbélen keresztüli fertőzés veszélye minimálisra csökkenthető. Férfiak és nők ezreinek vannak krónikus orvosi problémáik a végbelükkel kapcsolatosan, amelyek mind elkerülhetők lennének, ha az ezzel kapcsolatos negatív beállítottságukat meg lehetne változtatni. Ehhez azonban elengedhetetlen a végbél mint erogén zóna elfogadása.
végbél
Férfi G-pont masszázs, prosztata masszázs
A férfiasság Achilles-sarkának nevezik, vagyis a férfiak leggyengébb pontja a prosztata, de nem csak a daganatos megbetegedések miatt. A legtöbb nő még mindig csak annyit tud róla, hogy ez az a szerv, amit gumikesztyűs kézzel szokott kitapintani az orvos vizsgálatkor. Azzal viszont már kevesen vannak tisztában, hogy a nagy érzékenység oka a péniszből az agyba tartó idegpálya, ami áthalad a végbélen is, így közvetítve orgazmust az agynak. Nem véletlen, hogy a kínaiak ezt a pontot millió arany-pontnak nevezik, Amerikában millió dollárosnak, mi egyszerűen csak dülpontnak, a merészebbek pedig G-pontnak. Continue reading
Prosztata
A prosztata a húgyhólyag és a végbél között elhelyezkedő mirigyes szerv. Körülöleli a húgycsövet, azt a vezetéket, amelyen keresztül a vizelet a húgyhólyagból a hímvesszőn keresztül kiürül. Szövettanilag simaizom sejtekből és mirigyhámból épül fel, melyet fibrozus tok vesz körül. A prosztata mirigyei tejszerű folyadékot termelnek. Szexuális aktus során az izmok összehúzódása ezt a folyadékot a húgycsőbe juttatja, ahol a spermiumokkal és egyéb váladékokkal keveredve létrejön az ondófolyadék. A prosztata a férfiak élete során számos változáson megy keresztül. Születéskor kb. borsónyi nagyságú. A gyermekkorban igen lassan növekszik, majd a serdülés időszakában hirtelen növekedésnek indul és a húszadik év táján eléri a normál felnőttre jellemző méretet és formát – leginkább egy szelídgesztenyére hasonlít. Negyven-ötven éves korig általában változatlan formájú, majd a legtöbb férfinál ismét növekedésnek indul. Ezt a folyamatot nevezzük benignus (jóindulatú) prosztata hiperplasiának, melynek hátterében a mirigyhám göbös jellegű szövet-újdonképződése áll
A betegség típusai
A prosztata három leggyakoribb megbetegedése:
· Prosztatatúltengés (BPH)
· Prostatitis (a prosztata heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése)
· Prosztatarák
Ezen betegségek mindegyike más-más módon érinti a prosztatát. A továbbiakban a jóindulatú prosztatahiperplasiát tárgyaljuk részletesen.
Lehetséges szövődmények és megelőzésük Az obstrukcióra utaló tünetek olyan súlyosabb állapotok jelei is lehetnek, melyek megfelelő kezelés hiányában a húgyhólyag illetve a vese károsodásához vezethetnek. Igen ritkán előfordul, hogy ilyenkor sürgős sebészeti beavatkozásra van szükség. A prosztata megnagyobbodásban szenvedő férfiak kisebb hányadánál a vizeletelvezető rendszer fertőzéses megbetegedése alakul ki. Hólyagköveket találtak azon férfiak 1-2 %-ánál, akiknél a prosztata túltengés miatt műtétet végeztek. Egyelőre nem ismert, hogy a prosztata-megnagyobbodásban szenvedő férfiaknál a prosztatarák kialakulásának veszélye fokozottabb-e, az eddigi ismeretek alapján azonban egyik betegségnek sincs hatása a másikra. Ezek a betegségek a prosztata különböző részeit érintik, a prosztata hiperplasia a prosztata belső területén fejlődik ki, míg a rák többnyire a külső zónában alakul ki. Az utóbbi tíz év vizsgálatai alapján a prosztata megnagyobbodás nem növeli a prosztatarák rizikóját.
Rizikótényezők
Negyven éves kor előtt a férfiak mindössze 10 %-ánál található prosztata-megnagyobbodás, míg nyolcvan éves korra 80%-uknál fejlődik ki ez az állapot. A jóindulatú prosztatahiperplasia a férfiak leggyakoribb nem rákos szöveti szaporodása. Mintegy 14 millió férfi szenved prosztata megnagyobbodásban, de csupán kevesebb mint 5%-uk részesül megfelelő kezelésben. A betegség gyakrabban fordul elő az Egyesült Államokban és Európában, mint a világ többi részén, és gyakrabban érinti a házas férfiakat, mint az egyedülállókat, de ezen különbségeket eddig klinikai kísérletekkel nem bizonyították. Úgy tűnik, a betegség kialakulása szempontjából fokozott rizikót jelent, ha az egyén családjában már előfordult benignus prosztatahiperplasia. Egyéb rizikófaktorokra eddig még nem sikerült fényt deríteni.
Vizsgálatok
Rektális (végbélen keresztüli) betapintás
A megnagyobbodott prosztata a végbélen keresztül kitapintható. Ezzel a módszerrel meghatározható a prosztata nagysága. A vizsgálat segítséget jelenthet a prosztatarák, illetve a végbél izmaival kapcsolatos problémák kizárásában, amely betegségek hasonló tüneteket okozhatnak. Az orvos síkosított kesztyűs ujját a páciens végbelébe vezeti és kitapintja a prosztatát,
megállapítva annak nagyságát, felszíni eltéréseit, állagát és érzékenységét. A vizsgálat gyors és fájdalmatlan, de némelyeknek meglehetősen kényelmetlen és nem is teljesen megbízható, így semmiképp sem szolgál a prosztatarák megbízható diagnosztizálására. Mindazonáltal nagyon hasznos a prosztata méretének becslésében és segítséget nyújt a legmegfelelőbb terápia kiválasztásához.
AUA (Amerikai Urológus Társaság) tüneti index
A prosztata-megnagyobbodás mértéke nem feltétlenül áll arányban a panaszok súlyosságával. Jelentősen megnagyobbodott prosztata esetében is lehetnek minimális tünetek, és egy kevésbé túltengő prosztata is okozhat súlyos panaszokat. Az AUA tüneti index a betegek által elvégezhető teszt, amely a tünetek súlyosságának megítélésére szolgál és csakis arra. A teszt nem
használható a benignus prosztatahiperplasia diagnosztizálására.
Uroflowmetria
A húgyhólyag-obstrukció mértékének meghatározásához – ami egyik fontos oka a vizeletürítés zavarainak – a vizelet áramlási sebességét elektronikus úton határozzák meg. Ez a teszt az Uroflowmetria. A beteget felkérik, hogy vizeljen teljesen normálisan, majd ezt követően el kell mondania az orvosnak, hogy tapasztalt-e eltérést a szokásos vizeléséhez képest (A beteg zavartsága ugyanis erőlködést vagy vizelet-visszatartást is eredményezhet). Amennyiben volt eltérés, a tesztet meg kell ismételni. Az áramlási sebességet – a másodpercenként távozott vizelet mennyiségét – milliliterben adják meg. A legnagyobb áramlási sebességet (más néven Q max.) az obstrukció mértékének meghatározására használják. Emellett a terápia hatékonyságának objektív mérésére is alkalmas (minél nagyobb az értéke, annál jobb), bár nem szükségszerűen esik egybe a beteg saját értékelésével a tünetei súlyosságát illetően. A beteg korát számításba kell venni, mert idősebb korban az áramlási sebesség normálisan is csökken. Fontos megjegyezni, hogy a csökkent áramlási sebesség más urológia problémákat, így a húgycső betegségeit, más obstrukciókat, gyenge hólyagizomzatot is jelezhet, nemcsak jóindulatú prosztata hiperplasiát.
Egyéb tesztek
A legtöbb betegnél, függetlenül tüneteik súlyosságától, egyéb teszteket is elvégeznek, ezek azonban már nem diagnosztikus célt szolgálnak, hanem a megfelelő terápiás gyógymód kiválasztását, illetve egyéb betegségek kizárását segítik elő. Vizelés utáni maradék mennyiség meghatározása A vizelés után a húgyhólyagban maradó vizelet mennyiségét mérik meg ezzel a teszttel.
Amennyiben ez a mennyiség eléri a hólyag kapacitásának 25%-át, nagy valószínűséggel műtéti beavatkozás szükséges.
Vizeletvizsgálat
A vizeletvizsgálattal a fertőzés és a vér esetleges jelenlétét vizsgálják. Jóllehet a vizelet fertőzése fiatalokban ritka, igen gyakran fordul elő idősebb férfiaknál, különösen, ha jóindulatú prosztata hiperplasiában szenvednek. A prosztatagyulladás kizárására egy egyszerű, de 90%-os pontosságú vizsgálatot végeznek, ez az ún. Massage előtti és utáni teszt (Pre and Post Massage Test, PPMT). Ennek során két vizeletmintát vizsgálnak, amelyeket a prosztata massage előtt illetve után vesznek le. A vizeletvizsgálat segíthet a hólyagdaganat kizárásában is.
Szérum Kreatinin
Ennél a vizsgálatnál egy a vérben található anyagot, a szérum kreatinint határozzák meg, ami a veseproblémák kimutatására szolgál. A benignus prosztata hiperplasiás betegeknél átlagosan 13,6%-ban mutatható ki egyidejű vesebetegség is. (A tanulmányok 30 és 0,3% közötti értékeket találtak).
PSA teszt
Gyakran elvégzik a PSA tesztet is, amely a Prosztata Specifikus Antigén-szintjét határozza meg. Ezt a fehérjét a prosztata termeli, hogy az ondóváladékot folyékony állapotban tartsa. Ez a prosztatarák standard szűrővizsgálata, de jóindulatú prosztata hiperplasia gyanúja esetén is elvégzik. A teszt diagnosztikus értéke 70 év felett kérdéses, mert a prosztata-megnagyobbodás
maga is PSA emelkedést okoz. Emiatt egy újabb változatát, az ún szabad PSA szintet határozzák meg. Ennek értéke prosztatarák esetén alacsonyabb, benignus prosztata hiperplasiában magasabb. A jóindulatú prosztata hiperplasia bizonyos gyógymódjai, gyógyszeres kezelés illetve a húgycsőn keresztüli prosztataeltávolítás (TURP) csökkenthetik a PSA szintet, ezáltal elfedhetik egy esetleges párhuzamosan jelenlévő prosztatarák tüneteit, ha a teszt alacsony, vagy normális eredményt ad.
Azoknak a férfiaknak, akik kezeltetik prosztata megnagyobbodásukat és folyamatosan ellenőrzik PSA szintjüket, a kezelés előtt egy kiindulási PSA szint meghatározást kell elvégeztetniük, majd 6-12 havonta megismételni azt.
Képalkotó eljárások
Uretrocisztoszkópiát elsősorban akkor végeznek a jóindulatú prosztata hiperplasiás betegnél, ha sebészeti beavatkozás vált szükségessé, vagy ha egyéb vizeletrendszeri probléma is felmerült, pl. véres vizelet, vizeletfertőzés, hólyagrák, sérülés. Ennél a vizsgálatnál egy hajlékony vagy merev száloptikás csövet (endoszkópot) vezetnek a húgycsőbe, ezáltal az orvos láthatja a vizeletelvezető rendszer alsó részeit. Számos probléma jelenlétét állapíthatja meg ezáltal, beleértve a prosztata-megnagyobbodást, a húgycső vagy a hólyagnyak obstrukcióját, fejlődési rendellenességeket, hólyagköveket. A beavatkozás nem kockázatmentes. Ritkán előfordulhat az érzéstelenítőszer által kiváltott allergia, fertőzés, vérzés, vizelet retenció. Alkalmanként egy röntgenvizsgálatot, az intravénás pyelogramot is elvégzik, a vizeletrendszer obstrukciójának, elzáródásának meghatározására. A röntgenvizsgálatok és egyéb képalkotó eljárások mint pl. az ultrahang vizsgálat, nem ajánlott a benignus prosztata hiperplasia diagnosztizálására, hacsak egyéb probléma miatt nem kell ezeket elvégezni. A képalkotó eljárások, különösen az ultrahangos vizsgálat, ami pontos képet ad a prosztata méretéről és alakjáról, a sebészi beavatkozás megtervezéséhez, illetve a kezelés módjának meghatározásához nyújtanak segítséget.
Watchful Waiting (Óvatos várakozás)
Azokat a betegeket, akiknél a prosztata-megnagyobbodásnak nincsenek, vagy csak enyhe tünetei vannak (AUA index kevesebb mint 7), rektális betapintással vagy egyéb diagnosztikus teszttel évente ellenőrizni kell. Enyhe tünetek esetében 85%, közepes tünetek esetén 60% az esélye annak, hogy a jóindulatú prosztata hiperplasia kezelés nélkül sem rosszabbodik tovább, sőt néhány betegnél a tünetek még csökkenhetnek is. Egy négyéves vizsgálat során a súlyos tünetekkel bíró betegek 20%-a számolt be javulásról. A többiek vagy együtt éltek a tünetekkel, vagy kezelésre jelentkeztek. Sajnos egyelőre kevés adat áll rendelkezésre arról, hogyan befolyásolja hosszútávon a kezeletlen benignus prosztata hiperplasia a vizeletelvezető rendszert. A krónikus obstrukció okozhat valamiféle hólyagkárosodást, azonban jelenleg nincs bevált módszer annak meghatározására, hogy
súlyosabb problémák kinél fognak bekövetkezni.