Négy évtizeddel ezelőtt bonyolították le az első sikeres kommunikációs tesztet az internet elődjén, amely napjaink információs forradalmának előfutára volt. A nagyközönség alig 10 éve használja a platformot. A napokban többen is megemlékeztek a jeles évfordulóról, és bár a kísérleti nyúlként használt két számítógép között 1969 szeptemberében került sor a sikeres adatcsomag-váltásra, érdemes megjegyezni, hogy az első végleges vonalat csak rá két hónappal alakították ki. Az ARPANET ezzel túljutott a vajúdáson, következhetett a sikeres működés első korszaka.
Az elsősorban tudományos és katonai célokra szánt, decentralizált jellegre építő számítógépes hálózat ötlete már évekkel korábban, 1962-ben felmerült, amikor éppen javában dúlt a hidegháború. Eszerint olyan kommunikációs hálózatot kell kiépíteni, amely nincs egyetlen központhoz kötve, és akár egy komoly nukleáris támadás esetén is többé-kevésbé intakt marad. Az első kísérletekben és az azt előkészítő munkában négy amerikai egyetem szakemberei vettek részt, míg mások (tőlük függetlenül) olyan, később fontossá váló technológiákat dolgoztak ki, mint például az adatcsomagok kialakításáért és kezeléséért felelős packet switching. A nagy áttörésre 1969-ben került sor, ekkor sikeres kommunikációra került sor két számítógép között egy alig 3 méteres kábelen keresztül, ezt követően pedig először kettő, majd pedig az év végéig mind a négy egyetem között létrehozták az állandó vonalat (az első elküldött üzenet a login szócska lett volna, a rendszer azonban az első két betű továbbítása után összeomlott, és órákra volt szükség a teszt sikeres végrehajtásához). Az első e-mail két évvel később, 1971-ben indult útjára, az FTP 1973-ra állt készen az állományok továbbítására, a korai időben szabványként szolgáló NCP protokollt 1983-ban váltotta fel a TCP/IP, maga az ARPANET pedig fokozatosan a kialakuló internet egy komponensévé degradálódott (ekkor vált ki a katonai célokra szakosodott MILNET is).
A böngészést, szörfölést lehetővé tévő World Wide Web 1989-ben nyerte el formáját, Tim Berners-Lee jóvoltából. A ViolaWWW után a Mosaic vált a legnépszerűbb böngészővé, amelynek egyes részei még most is megtalálhatók az Internet Explorerben. A nagyközönség érdeklődése 1994-től volt észlelhető, két évvel később terjedt el az „internet” kifejezés, az igazi növekedés pedig csak 1997-től indult meg, legalábbis a fejlett országokban, hogy 2009 elejére globálisan elérje a 1,5 milliárd főt az internetezők száma. (SG)