Japán egy európai számára mindig egzotikus és misztikus ország marad, hiszen a távol-kelet e varázslatos országa percenként rejteget meglepetéseket az utazó számára. A teljesen eltérő építészet, a más kultúra, az ételek és az italok furcsasága örök rejtelmeket hordoz a nyüzsgő nagyvárosok pezsgő sodrásában, amiből nem maradhat ki a levegőben és a tudatalattiban állandóan lebegő izgató erotika sem.
Mivel a látogatók többsége nincs tisztában a japánban használatos hiragana vagy a katakana nyelvjárással, a szigetlakók legtöbbször kézzel-lábbal magyaráznak az európaiaknak, hiszen a japánok által kiejtett angol szöveg megértése sok esetben felér akármelyik afrikai bantu törzs nyelvének perfekt ismeretével. Ami először is szembetűnő, hogy mennyire kedvesek az emberek, különösen a lányok, akik végtelenül barátságosak, bűbájosak, természetesek, mintha csak ki lettek volna képezve az idegenek fogadására. Nagyon sok japán lány európai arcvonásokat varázsoltatott arcára, és újabban már nem szentségtörés, hogy kiszőkített vagy vörös hajjal kedveskedjenek az odalátogatóknak, és egy széles mosollyal barátságosan ne hívogatnák a külföldieket a különféle üzletekbe, masszázs-szalonokba, erotikus bárokba. Az ősi japán hagyományokat folytató gésák szinte teljesen eltűntek, átadták helyüket a mai globalizált trendeket követő japán örömhölgyeknek, akik messziről mosolyogva hívják fel magukra figyelmet és általában 35-50 dolcsiért kínálják szolgáltatásaikat. A japán lányok kínálatában a szex összes variációja megtalálható.
Hol van már a kimonóba öltözött, fehérre maszkolt arcú gésák látványa, akik még nem is olyan régen diszkréten rejtették bájukat egy legyező mögé Tokyo főutcáján a Ginzán. A fővárosi ledér hölgyek többsége manapság a tokiói Sinjuku-ku negyedben található, ahol a magas felhőkarcolók tövében – barátságos arccal – szinte azonnal megkörnyékezik az idegent. Szinte hihetetlen, ahogy az üzletág képviselői milyen jól megszervezték a szexuális párkeresést. Mindezt úgy végzik, hogy a csinos és elegáns lányok, valamint az öltönyös stricik egyáltalán nem tűnnek tolakodónak, mint néhány lerobbant kollegájuk errefelé. A futtatók – néha igen jól öltözött harminc körüli hölgyek – ma már laptopon mutatják be a kínálatot, mit tud az általuk kínált lány, legyen az orális szex, avagy sima kefélés vagy bármi, amit a potenciális és fizetőképes megrendelő kíván. Tokiótól távolodva emberléptékűbb a kínálat, így van ez az örök rivális városban Kyotóban, Osakában vagy Kobében is. Kisebb településeken azonban már nem árt óvatosnak lenni, mivel még mindig sokan nem szeretik, ha barátnőjüket, leányaikat idegenek kefélik. A legmodernebb computeres szolgáltatásnak köszönhetően a kereslet és a kínálat azonnal találkozik. A leglehetetlenebb kívánságokat is azonnal ki tudják elégíteni.
Manapság Japánban az a legmenőbb, ha az idegen legalább három nemzetiségbéli lánnyal kefélget egyszerre. Mondanom sem kell ehhez, a pénzen kívül nagy merészség is kell, hiszen sokan még egy lányt sem tudnak kellőképpen kielégíteni. Érdeklődésemre az utcán lévő laptopos fickó egy közeli ryjokan szállodába küld. A népszerű japán vendégváró hely stílusa barátságos, családias, belsőépítészetében szinte az összes távol-keleti stíluselem megtalálható. A stricivel történő szóbeli megállapodásban többek között benne foglaltatik a kifogástalan ápoltság, a diszkréció, ami annyit jelent, hogy nem készítenek fénykép vagy videó felvételt az aktusról, na és persze az, hogy a kiválasztottakkal részletesen előre meg kell beszélni az elképzelt formációkat. A legnagyszerűbb pont, ha mindhárom lányt ki tudja a paciens elégíteni, és ha ők erről beszámolnak a stricinek, akkor a szolgáltatás fél áron történik. Mivel a japán lányok nem szívesen dugnak nagy élvezettel óvszeres pasikkal, gyakori az óvszer nélküli aktus, ám ez esetben friss, egy hétnél nem régebbi angol nyelvű AIDS igazolás és óriási bizalom kell.
A pazar ajánlatból egy szőke, nagymellű svédet, egy vékonycsípőjű feketét, valamint egy szép arcú, kismellű, barna hajú maláj lányt választok. Az egész éjszakára szóló kaland 120 dollárba kerül, melyet előre kell fizetni. A szex-parti a szálloda étteremében kezdődik. A lányok úgy tartják, hogy a szexre és a nyugodt és hosszú előjátékra a legjobb elmélyülést a sukiyakai nevű étel (marhahús sok zöldséggel) elfogyasztása után érheti el a vendég, hozzá néhány pohárka Sake dukál, ha ez még nem elég, jöhet a Choshi. A 28 ezer Yen-es (!) vacsora után (kb. 50.000 Ft) a szálloda egyik nagy szobájában foglaltunk helyet, amelyben a fő helyet egy pezsgőfürdős úszómedence foglalta el. A lakberendező a medencén kívül néhány fehér bőrfotelt nagy üvegasztallal, valamint egy kanapét és két hatalmas franciaágyat tervezett a helységbe. Bevezetőképpen természetesen a különféle népek szexuális szokásairól beszélgettünk. A lányok nevetve mondták el, hogy tapasztalataik szerint az ausztrálok igen hamar eldurrannak, a németek csak magukkal foglalkoznak, a hollandok a farkukat veretik, a braziloknak meg csak dél-amerikai nő kell. A maláj lány odaült mellém, miközben a svéd lány ledobta ruháit és beült a medencébe.
Az ázsiai lány átölelt, és csókolgatni kezdett (imádják az európaiakat), majd kigombolta farmerem és elővette farkam. Az afrikai csajszi is vetkőzni kezdett; gyönyörű melleit odadugta arcomhoz és egyből ráült a dákómra, miközben tovább csókolóztam a maláj tüneménnyel. A fekete csaj igen hamar elélvezett, mire a svéd lány érzéki pillantások közepette kijött a medencéből és kérte az afro-bombázót, hogy cseréljenek helyet. Mielőtt a szöszi rám ült volna, hosszú ujjaival megfogta farkam, húzott rajta párat, majd izmos vaginájába helyezte. A szőke lány mesterien lovagolt rajtam, közben a csokesz átült a mellettünk lévő fotelba és négy-öt golyóból álló füzért szippantott pinájába, melyeket izmai mozgatásával, hol ki, hol meg beügyeskedett bozontos muffjába. Élvezetes szex-játékával még dugás közben is magára vonta figyelmünket; a fekete lány széttárt pinájától és az erotikus látványtól annyira begerjedtem, hogy svéd lányba egyből belelövelltem. A szőke, hogy magában érezte forró ondósejtjeimet egy darabig még vonaglott rajtam, majd egy pillanat alatt elélvezett, aztán mindhárman belementünk a medencébe.
Ismét a szexről beszélgettünk, miközben előkerült néhány hatalmas natúr vibrátor is; a svéd a feketével foglalkozott, én pedig a maláj csajt vettem kezelésbe, és csak ámultam azon, hogy mennyire szeretett csókolgatni, simogatni, mint mondta, ha európait lát, azonnal begerjed, hiszen más a bőrünk illata, mint az ázsiaiaké, vagy a feketéké, ráadásul nagyon kívánatosnak tartja a fehér ember farkát. A lányok elmondása szerint legjobban a szerbek meg a dél-kínaiak tudnak kefélni, de igazából azt szeretik, ha partnereik végtelenül gyengédek és sokat simogatják őket. Ránéztem a maláj csajszira, kimenetünk a medencéből, megtörölköztünk, majd egy nagyon finom illatú olajjal kenegetni kezdtük egymást. A lány hanyatt feküdt, széttárta gyönyörű combjait, ujjaimmal rendkívül finoman simogattam egész testét. Úgy tettem, mintha félénk lennék: néha diszkréten megérintettem fazonra borotvált pináját, majd érzékien végigcsókolgattam, miközben ő elvarázsolt arccal húzogatta farkam. Mintha egy erotikus pantomim játékot elevenítettünk volna meg, úgy játszottunk egymás erogén zónáin.
Aztán a kence-fince után hihetetlenül nagyot keféltünk; a lány a szex mámorától és a gyönyöreitől halk sikolyokat hallatott, mire a svéd meg a csokesz abbahagyta a fürdőzést, és magukról megfeledkezve nézték élvezetes együttlétünket. Egy kis pihenő után azonban éjjel először mégis a feketével tértem a franciaágyra. Köztudomású, hogy az afrikai lányok imádják babusgatni a fehér pasikat, ő sem volt kivétel; nagyon ügyesen és izgatóan bánt a szerszámommal. A svéd csajszival meg mintha hazai mezőkön lettem volna, olyan megszokottan szeretkeztünk. Csodálatos módon a lányok valahogy mindig tudták mikor válthatják fel egymást. Az éjszaka legnagyobb részét azonban a maláj lánnyal töltöttem. Amikor nem keféltünk, szorosan átöleltük egymást, és egymást simogatva vártuk a hajnalt. Reggel nagy meglepetésemre a lányok visszaadták a 120 dollárt, melyet csodálatos vonzódásáért és természetes szexuális teljesítményéért a maláj lánynak adtam. A lány nem fogadta el a pénzt, hanem mobilján azonnal átutalta az összeget egy árvaházi alapítvány számára. Aztán bemenetünk az étterembe egy isteni zöld teára, de mivel nagyon fájt volna a búcsúzás, és kerülni akartam az üres, semmitmondó szavakat, a három lánytól köszönés nélkül távoztam.
A Sinjuku-ku negyedben délelőtt 10-kor már javában zajlott az élet; a széles utcák elegánsan csillogó üzletei előtt még mindig álmosan botorkáltak az utóbbi időben elszaporodó hajléktalanok, amikor arra lettem figyelmes, hogy egy vékony női hang mögöttem a nevemet kiáltozza. A maláj lány volt. Mint egy szerelmes film utolsó filmkockáin, széttárt kezekkel futottunk egymás felé, ugrottunk egymás nyakába, megcsókoltuk és szorosan átöleltük egymást, és kézen fogva elindultunk a tokiói utcák rengetegében valamerre a boldogság felé.