1863-ban állította ki a Reggeli a szabadban című képét. Egy erdei tisztáson, folyópart közelében egy csoport van, két meglehetősen felöltözött úriasszony társalog nagyon komolyan, s két úr, az egyik teljesen mezitelenül ül az előtérben, a másik fürdőnadrágban hajlong a háttérben. A csoport előtt kalácsból, gyümölcsökből és férfi kalapból egy csendélet van összeállítva, mindez a természet dús díszleteivel egyszerre levegőssé és érzékivé varázsolja a csoportképet. Igen az egyszereű szemlélődő ezt látja, de mit jelent e kép valójába. Mid a két nő Manet rokona és fiatal művészek ezt onnan lehet tudni, hogy vicces fejfedőt viselnek mert abban a korban ez volt a divat. Az előtérben a mesztelen férfi Manet szeretője. A háttérben lévő férfi meg éppen belepisil a tóba. Manet evvel a képével űzött gúnyt az akkori törvényekből. A kép bal alsó sarkában egy béka található. Ez azért érdekes a mert a béka francia diáknyelven hímringyót jelent. A Francia Akadémia égisze alatt működő Salon visszautasította a mű kiállítását. III. Napólina ezúttal – a közönség nyomására – nagylelkű volt, s egy napra engedélyezte a kép megtekinthetőségét a visszautasítottak Salonjában, de ő is „tisztességtelen”nek ítélte. Tehát ez a képe is nagy botrányt kavart, (később a fiatal festők számára mintakép lett).