Vladimir Nabokov halála után 32 évvel szenvedélyes vitákat kavar irodalmi körökben, hogy megjelentetik Laura című befejezetlen művét, noha a szerző halála előtt azt kérte, hogy égessék el a kéziratot. A könyvet november 17-én egyszerre hozzák forgalomba New Yorkban és Londonban.
Az író özvegye, Vera, aki egyszer már megmentette a lángoktól a Lolita vázlatát – és ezzel azt a regényt, amely világhírűvé tette Nabokovot -, semmit sem tett a Laura kéziratával. Egyedüli fiuk, Dmitri, aki ma 75 éves, 30 évig tartó hezitálás után a művet átadta Andrew Wylie irodalmi ügynöknek, aki 2008-ban rendezte a szerzői jogi kérdéseket az amerikai Knopf-Random és a brit Penguin kiadókkal.
A 138 lap, amely A Laura eredetije című kéziratot alkotja, a svájci Montreux-ben, egy bank páncélszekrényében várt sorsára – ebben a városban halt meg 1977-ben az író. Arról, hogy mi vele a teendő, heves viták folytak a 20. század egyik legnagyobb írójának tekintett Nabokovról rendezett rengeteg vita és konferencia résztvevői között. A Szentpéterváron 1899-ben született szerző az 1917-es orosz forradalom után családjával együtt emigrált. Műveit előbb oroszul, majd 1941-től angolul írta.
„Dmitri helyesen döntött. Ha apja meg akarta volna semmisíteni a kéziratot, megtehette volna maga is” – mondta az AFP-nek Gavriel Shapiro, a New York állambeli Cornell egyetem tanára, aki több könyvet is írt Nabokovról. Shapiro emlékeztetett arra, hogy az író, aki 1948 és 1959 között a Cornell egyetem tanára volt, a Lolita első változatát is tűzbe akarta vetni, már a kályha felé tartott vele, amikor Vera, a felesége leállította.
Gyakran előfordul, hogy egy szerző kétkedik művében, és más íróknál is megtörtént, hogy végrendeletük végrehajtója nem teljesítette valamelyik alkotásuk megsemmisítésére vonatkozó akaratukat. Így Max Brod, Franz Kafka barátja is dacolt az író hasonló kívánságával és Kafka több regényét is kiadta: köztük volt A per (1925), amely mindmáig a cseh szerző leghíresebb művének számít. „Amennyiben Nabokovnak lett volna ideje befejezésére, a Laura talán a legnagyobb alkotása lehetett volna” – vélekedik Shapiro professzor.
„Apám egyszer megnevezte nekem legfontosabbnak tartott műveit, köztük a Laurát is említette. Márpedig egy író nem nevezi fontosnak azt a kéziratot, amelyet meg akar semmisíteni” – mondta Dmitri a BBC-nek 2008-ban. Maga Vladimir Nabokov ugyancsak beszélt a BBC-nek a Lauráról, kifejtette, hogy az elkészült részletek nem teljes fejezetek.
A Laura tartalma körül mindig sok volt a spekuláció. Egyesek szerint még a Lolitánál is több benne a szex. A maga idejében botránykőnek számító Lolita egy negyvenes éveiben járó férfi szenvedélyes és tragikus viszonyát ábrázolta egy gyereklánnyal. A világsikerű regényből 1962-ben Stanley Kubrick, 1997-ben pedig Adrian Lyne forgatott filmet.
„Szex? Nem, nem igazán” – mondja Dmitri, aki csak annyit árul el, hogy a történetben szó van „egy kitűnő, de fizikailag kevéssé vonzó ideggyógyászról, akit depresszióssá tesz a nála sokkal fiatalabb feleség hűtlensége és az öngyilkosságot fontolgatja.”
Az amerikai Playboy magazin, amely 1969-ben Nabokov magyarul „Ada – Családi krónika” címen megjelent, egy testvérszerelmet bemutató művéből már elsőként közölt citátumokat, ezúttal is megszerezte az exkluzív jogot arra, hogy november 10-én – egy héttel a könyv megjelenése előtt – közzétegye a posztumusz mű egyes részleteit – írja a Múlt-kor.hu