Bugyi – szextörténet

Feleségemnek keresgéltünk ruhát, mert lagziba voltunk hivatalosak. Egy közeli kisvárosban voltunk éppen, már megnéztünk egy pár üzletet, de semmi. Forró nyári nap volt, árnyékba is harminc fok, már nagyo
Egy elegáns butik előtt álltunk meg a kirakatot nézve a nejem, kislányom és én.
Gondolkodtunk bemenjünk-e? Milyenek az árak?
Aztán csak beléptünk, a feleségem nagyon szereti, ha vele megyek vásárolni, sokat ad arra, hogy nekem tetszik-e a kiválasztott darab. Szóval bementünk, elegáns, elég nagy és izlésesen berendezett butik volt. Elől a kirakat felől három vagy négy sorba a ruhák felakasztva, hátul a függönnyel körül keritett próbafülke valamint egy-két apró polc, izléses üveg asztal és középen az egyik fal mellett ….
Azt hittem leesik az állam, egy kisebb asztalka mellette két szék, és az egyiken ült Ő.
Ahogy ott ült a ventilátor mellet, kissé aléltan a melegtől, mintha egy festő kompoziciója lenne.
Meghatározhatarlan koru (35-50) , ében fekete haju, kellemes megjelenésü igazi urihölgy. Felül egy nagyon vékony, sajnos kis nyak kivágásu testre simuló áttetsző anyagu fekete bluzt viselt, amely alatt jól kivehető volt a melltartóba bujtatott izgalmasnak tünö keble. Alul egy fehér hosszu szoknyát viselt, ami szintén vékony volt és testhez simuló. Ahogy ott ült kényelmesen hátra dőlve élvezve a ventillátorból jövő hüs levegőt, azt is megfigyeltem, hogy ugynevezett dupla rétegü szoknya volt rajta. Ugyanis egyik lábát másikon átvetve láthatóvolt, hogy lábszáránál, amit fekete harisnya takart még egy vékony selyem réteg látszott. Karcsu lábfeje egy divatos fekete szandálba tünt el. Egy szóval gyönyörü volt.
– Miben segithetek? – kérdezte kellemes hangján, miközben felállt a székből hozzánk közeledve. Semmi sulyfelesleg, ez ami azonnal eszembe jutott. Olyan igazi érett NŐ!
– Eskövőre készülünk – kezdte nejem – valami ruhát néznék estére, amiben táncolni lehet.
Körül vezetett minket, mutogatta a ruhákat és közben magát is, nem kis örömömre.
Végülis találtunk egy ruhát, de három részes volt és igy nem felelt meg a feleségemnek. Huszezer lett volna, de a hölgy mondta, ha érdekli egy részt, amire nincs szüksége, levehet belőle. Igy már kezdett tetszeni a dolog.
– És igy mennyi lenne? – kérdeztük.
– Hát – gondolkodott el – olyan tizenhárom.
A nejem rám nézett, értettem neki ez kell.
– Még szétnéznénk egy üzletben – mondta az eladónőnek – és ha nem találunk akkor visszajövünk és felpróbálnám.
– Ahogy gondolják – válaszolt kedvesen a hölgy.
– Tizenkettő és akkor meg is vesszük a két részt – vágtam közbe, kérdőn nézve az igéző szemébe.
– Jó rendben van – válaszolt rám nézve szinte gondolkodás nélkül.
Ezzel átmentünk egy másik üzletbe, ahol persze semmi értelmes nem volt.
Igy nemsokára ujra visszamentünk, már mikor beléptünk láttam valami nincs rendben. Épp az üvegasztal mellett állt kezében a ruha azon részével, amit nem kértünk, mélyen elgondolkozva.
– Azon gondolkoztam, hogy tizenkettőért nem tudom adni, mert ezt a darabot nyolcezereért nem tudom eladni, sajnálom.
Egymásra néztünk kissé csalódva.
– Ugyhogy tizennégy lenne
Nejem rám nézett láttam hogy ő már döntött.
– Akkor felpróbálnám – mondta a hölgynek.
Aki átnyujtotta a ruhát majd a próbafülkéhez vezette.
– Gyere kis tündérem, ülj ide a ventillátorhoz – hivta kislányomat, igy ott álltunk kettesben a butik közepén, végig őt néztem.
– Nagyon me leg van odakinnt? – kérdezte tőlem.
– Hát legalább harminc fok van már most is.
– Tegnap 33 is megvolt, – igazitotta meg a haját amiből láttam hogy mennyire
megviseli ez a hőség még itt benn is.
– Hát elhiszem hogy melege lehet ebben a hosszu szoknyában – mondtam kicsit
feltünően végigmérve őt.
Enyhe mosoly jelent meg szép ivü ajkán.
– Szellőzzük alulról – válaszolt pajkosan.
Mégegyszer megbámultam, na nem hát a harisnya, vagy ugy értsem … direkt arra célzott?
– Na milyen – nejem hangja téritett magamhoz – hogy áll?
Nekem jól, gondoltam magamban, mert kezdtem gerjedni.
– Jó, igazán szépde nem lesz hosszu a szoknyája?
– Azt lehet állitani – fordult felém a hölgy enyhe szemvillanással – itt ezzel a
masnival feljebb lehet vonni az alját.
Közben legugolt nejem mellé, nekem háttal,hogy megmutassa, mit kell tenni.
A bluza fel- a szoknya lejebb csuszott, igy láthattam, hogy nem harisnya lehet rajta hanem csak combfix, és bugyi? Vagy az nincs is? Erre utalt az előbb. Biztos. Tudni akarom.
Nejem forgolódott a tükör előtt, megnézte minden irányból magát.
– Na, tetszik? – kérdezte tőlem és a hölgy is fürkészve figyelt.
– Igen ,szép és jól áll neked – válaszoltam közben szemem az eladón pihent.
A tükörnek háttal állt igy most fenekét is jól megnézhettem,s mint egy röntgengép próbáltam átlátni az anyagon de nem sikerült.
– Akkor megvesszük – döntötte el a feleségem – mennyi is lenne?
– Mint mondtam az előbb tizennégy, alább nem megy.
Nejem rám nézett, én bólintottam. Kifizettem, de közben végig a hölgy szemét néztem.
Majd a megfelelő pillanatban odasugtam:
– Egy szép bugyit tudna ajánlani később?
Keze megállt a pénz számolása közben, kissé elpirult és csak annyit mondott:
– Jó, rendben van!
Ezt most hogy értsem? Most nekem mondta vagy a pénzre értette?
Cinkosan mosolygott mikor kiléptünk az ajtón. Gondoltam egy merészet.
Tudtam, hogy a nejem még akar nézelődni a butikokba. Azt találtam ki, hogy beugranék az egyik volt osztálytársamhoz, mert megtudtam, hogy itt dolgozik az egyik üzemben.
Gondoljátok, hogy nem odamentem. Világos, vissza az üzlethez.
A butikból éppen akkor lépett ki két nő mikor odaértem. Beléptem, a hölgy a ruhákat hajtogatta össze, nekem háttal guggolt az egyik polc előtt. Ujra belém villant a NŐ!
Gyönyörü, és megint fel a bluz, le a szoknya. Azaz ujra látható lett, hogy a harisnyája nincs a derekán.
– Kézcsók Hölgyem!
Ahogy felnézett rám kissé hátra fordulva, mellei megfeszültek a bluz alatt. Még kivánatosabbá téve Őt.
– Á, igen a bugyis Úr – mosolygott rám. – Miben is kellene segitenem?
Nézett végig rajtam.
– Szeretném ha ajánlana valami édes bugyit ahhoz a ruhához.
– Szolidat, tangát – cinkosan hunyoritva tette hozzá – vagy esetleg valami sexit?
Most én néztem végig rajta kissé merészebben, és határozottan mondtam:
– Amilyet Ön hord az pont jó lenne.
Egy pillanatra megállt az idő.
– Hát akkor olcsón megussza- válaszolt nevetve – mivel nincs rajtam bugyi!
Nem állitom, hogy tulon tul meglepett, hisz pontosan ezt akartam megtudni. De az ahogyan mondta az igen. Kihivóan, semmi álszemérem. Ez tetszett, imádom az olyan nőket akik nem titkolóznak, hanem kimondják mindenről a véleményüket, megmutatják „amilyük” van.
Ugy tettem, mintha nem is figyeltem volna fel mit is mondott az előbb.
– Azt hiszem tanga kellene – aztán gyorsan hozzátettem, kicsit bambán – mennyire vad az a sexi bugyi?
– Óh, látom felkeltettem az érdeklődését – s mintegy véletlenül végig simitotta a szoknyája oldalát – na lássuk mi is van itt, gondolom szinben azonost szeretne?
– Igen, igen – mentem utána a pult felé.
Az egyik fiókból rövidesen több darab falatnyi bugyit tett elém. Rám nézett:
– Tessék lehet válogatni. – gyönyörü szemeit ujra rámszegezte.
– Melyiket ajánlaná hölgyem?
Rövid gondolkodás után felemelt egy tiszta fehér pókhálót. Vagyis én annak láttam.
Ugy nézett ki mintha két spárgára fontak volna lehelet finom szálakat.
– Mitől sexi ez a darab? – kérdeztem megtapogatva – hisz olyan mint egy tanga .
– Ez igaz – mondta kedvesen, majd maga elétartotta – de ez itt alul nincs össze dolgozva, igy szabad az út.
Néztem őt, majd a bugyit és elképzeltem, milyen lenne ő rajta.
– Persze igy máskép mutat, mint felvéve – nézett rám, bizonyára mást olvasott le az arcomról.
– Ja, hogyne – mondtam bénultan – felvéve biztos más, de hát..
– Mi ez a de hát?
– Hát, hogy ha felvenné…
– Hogy én? – vágott közbe enyhe pirral az arcán.
– Óh, bocsánat. A nejemre gondoltam.
– Akkor én értettem félre – ujra visszatért mosolya – persze, miért ne? Végülis mindent a vevőért.
Na, ez álom! Ébresztő, de nem itt van és már csukja be az ajtót, kitéve az ebédszünet táblát.
– Egy pillanat – lépett be az öltözőbe, a függönyt behuzta maga mögött.
Végig gondolni sem volt időm a történéseket, mikor is ujra elém lépett. Ugyan ugy volt öltözve, vagyis…
– Nos, akkor nézze meg kedves Uram! – lassan huzta fel a szoknyáját.
Most láthattam milyen szép is a lába, a fekete harisnya (illetve most már tudtam combfix) jól kiemelte formáit. Aztán elért combközépig ahol már meztelen bőrét is megnézhettem, de máris valami más kötötte le a figyelmem. A pókháló! Amiben mintha sötétlett volna is valami. A hölgy egyik lábáról másikra tippen igy mozgatva tekintetem, sőt megfordult, hogy láthasssam kivánatos, izmos fenekét, aminek hajlatában eltünt az a két szál „madzag”. Majd elől feltünve kettéválva vonuljanak a csipőig.
– Elég sexinek találja? – kérdezte kacéran.
– Háát, ez gyönyörü – hebegtem – és hogyan müködik az alja?
– Gondoltam, hogy érdekelni fogja, jöjjön közelebb!
Odaléptem elé, megérintett parfümje bóditó illata. Bal lábát feltette az öltöző székére.
– Az izgalmi állapot elérésekor, a nagyajkak könnyedén széthuzzák a két pántot – ujjhegyével mutatta mit is mond.
– Megengedi, hogy közelebbről megnézzem?
– Sőt, meg is érinheti , és engem is – majd kissé sután hozzátette – fel kell izgulnom, hogy mindent be tudjak mutatni, ugye megérti?
Legugoltam elé csodáltam a finom anyagot, a punci illatát és lassan megérintettem az ujját. Ő átengedte a helyet, hogy én tudjam simogatni. S valóban fokozatosan tágult a két pánt, ahogy nyilt szét a két ajka.
– Óh, nyald meg itt kérlek – ujjával feltárta borsónyi csiklóját.
Persze teljesittettem vágyát, sőt szivni kezdtem miközben egyik ujjammal hüvelyébe hatoltam. Éreztem farkam kiakar törni rabságából.
– Fordulj meg, meg kell, hogy kapjalak mert szétrobbanok a percen – mondtam, s már forditottam is a székre térdeltetve.
– Gyönyörü a puncid – a nagyajkak megduzzadva nyomták szét a pántot jó egy centire kilógva, hüvelye pedig éhesen tátongott. Még nyaltam rajta egy párat, miközben félkézzel letoltam nadrágom és alsóm. Megérezhette mit csinálok mert igy szólt:
– Gyere ide elém had lássam mit akarsz belém döfni!
Álló farokkal léptem oda, rögtön kezét nyujtotta utána és már cibálta is.
– Jó állásu faszod van, vajon az ize is jó?
Azzal már huzta is a szájához, nyelvével finoman végigsiklott makkomon majd benyelte.
– Hmm, ez fincsi – kivéve huzigálta, majd még párszor egész torkáig engedte.
– Tedd belém kérlek, jó mélyen akarlak érezni – hasalt rá a székre, fenekét megemelve.
Mögé álltam és először megpaskoltam bejáratát farkammal, majd lassan tövig hatoltam. Kezével a szék lábát szoritotta, fenekével köröket irt le nem kis gyönyörüségemre. Csiőjét fogva szaporázni kezdtem lökéseimet, élvezet volt ahogy cuppogott édes pinája.
– Óh, te drága vigyázz ne gyere belém – mondta áthevülten – inkább a számba, mert nem szedek semmit.
– Oké édes – majdhogynem repdestem hiszen otthon az asszony ezt sosem engedi meg.
E szavak miatt is hamar a csucs közelébe értem, de éreztem ő is ott járhat.
– Gyere édes, gyere szopjál! – kiáltottam és rántottam ki a farkam.
Már fordult is és rámtapadt mint egy fejőgép. Szabályos vákumot képzett minek az lett a következménye, hogy egészen a torkáig nyelte. Ott is mentem el. Óriásit élveztem, talán még életemben nem szállt igy ki az erő a lábamból. A kedves hölgy közben simogatta magát majd nyelvével még letisztogatta saját nedvét is farkamról.
– Köszönöm szépen ezt a kimeritő tájékoztatást, azt hiszem ezt választom – céloztam a bugyira
– Önnek nagyszerü izlése van Uram – mondta csábosan és ruháját megigazgatva egy uj bugyit becsomagolt – ugye megérti ezt a másikatmegtartom magamnak .
Felhuzta szoknyáját és mutatta , hogy abban akar ma dolgozni.
Telefonszámot cseréltünk,majd egy csók és kikisért, megforditva a táblát: Nyitva. Két lépés után jutott eszembe, megsem néztem a mellét! Vissza léptem az üzlet ajtajához:
– Kedvesem , jövő héten benéznék valami szép melltartóért is!
– Várom kedves Uram, hiszen itt minden eladó!