Utoljára tizenkét esztendősen éreztem szerelmet. Imádottam túl volt a harmincon, szőkésbarna hajú, hatalmas ember volt. Gyönyörű, mézszőke hajú, fiatal felesége oldalán pillantottam meg apám palazzójában. Egyszer megkötötte magastalpú cipőm pántját, megégetett keze érintése.
Azóta szívemhez férfi nem kerülhet közel. Senkitől sem félek, féltékenységet nem érzek.
A legkiválóbb festőnek tartanak Veneziában. Akik nem ismernek, csak a városról, a tengerről készült táblaképeimet látták, azt gondolják férfi vagyok, azután, amikor valamelyik új megrendelőm megpillant, visszahőköl a meglepetéstől, hogy egy könnyűléptű, ringó csípőjű, tüzes ágyékú asszony jelenik meg égszinkék ruhában, száz ecsettel, vászonnal a palazzójában. Szólni nem mernek, érzik rajtam, hogy isten szeret engemet.
Ma is végigsétáltam a piacon. Égő szemű levantei kereskedők hajbókoltak nekem, behívtak, teával kínáltak. Tudják, egy szépen festett török tányérért, Arábiában készített régi rézkancsóért szép árat fizetek. Régebben ágyukba próbáltak csalogatni, pénzzel, édességgel, mézes – mázos ígérettekkel. Mindannyian gyermeket szerettek volna nemzeni méhembe. Nem hódoltam be nekik, miként az elpuhult, bársonyba, aranyozott csipkébe öltözött nemes véneknek és ifjaknak sem. Végigsimítottam arcukon, kinevettem őket. Próbáltak gonoszsággal megtörni, elhatározták, nem rendelnek tőlem képeket, de én voltam a legjobb, mindig akadt munkám a városban, soha nem kényszerültem imádott Veneziám elhagyására.
A halászlegényeket kedvelem, fiatalok, bőrük illata, mint a frissen fogott garnéla és clamma ráké, testük karcsú, inas és sós ízű. Ha férfira támad kedvem, csak magamhoz intek egyet.
Ma egész nap festettem, a lemenő nap már békés pihenésben talált. Elült a vihar, csendes volt a tenger. Palotám mögött hatalmas terasz vezet egészen a vízig, magányos halászbárka ringott a vízen. Felálltam, kék ruhámat térdig felhúzva belemártottam lábamat a tengerbe. A bárkában a huszonöt éves forma fiú már hálóit szedegette. Hatalmas mosollyal üdvözölt. Ismert régen. Naponta látta, amint itt dolgozom, a vihart vagy a békés vizet festem. Visszanevettem és már bolgogan elképzeltem, amint minden porcikáját végigcsókolom, élvezettel kóstolgatom. Hamarosan evezni kezdett felém, szemét nem tudta levenni fehér arcomról. Már a parton volt, zavartan, megállt, intettem, közelebb jöhet.
Nem akartam, hogy megszólaljon. Amint közelebb lépett, megérintettem a vállát és megfordítottam. Puhán megcsókoltam a nyakszirtjét, csak hogy megérezzem az ízét, vajon elfogadom – e. Ruganyos, feszes bőre alatt finom, apró izmok mozdultak, éppen olyan érzés volt az ajkamnak, mint amilyent vártam. Vágyakozva visszafordította a fejét, keze máris a nyakamra tévedt, hogy ő is megérintse bőrömet, de elkaptam a fejemet. Nevetve szaladni kezdtem. Futott utánam, be a palotába. Felértünk szobámba, ahol a kitárt ablakon még mindig áradt be a tenger illata. Egymással szemben álltunk, éreztem, hogy már nagyon feszült, tehetetlen. Nem tudta, mi lesz a következő mozdulatom. Hirtelen közelebb léptem és lágyan vetkőztetni kezdtem. Kicsit karcsúbb volt, mint az előző szeretőm, de nem bántam, hiszen éppen unalomból űztem el a korábbi fiút a házam közeléből. Végigsimítottam a mellkasán, beletúrtam finom, puha szőrébe és megérintettem a mellbimbóját. Tudtam, nő még ezt sohasem csinálta vele. Mostmár hagytam, hogy ő is hozzám nyúljon. Először csak a ruhám selymét érintette, kedvesen megsimogatta kikerekedő bal mellemet a ruha alatt, azután nem tudta elhúzni onnan a kezét, egyre erősebben masszírozta a keblemet. Levetkőztetni még nem mert, de nem bánta, hogy ő már anyaszült mezítelen. Hasamat finoman hatalmasra nőtt férfiasságához ütögettem, kényeztetni akartam, mégis meggyötörni kicsit. Megérintettem a végének puha, bársonyos, sötét rózsaszín gömbjét, szeretem ezt a részt, olyan védtelen. Végül lehajoltam és finoman puszilgatni kezdtem. Azután nyaldostam, élveztem az ízét, nyelvemet végighúztam a pénisze alsó részén. Lassan a szájamba vettem és nedvesen szopogatni kezdtem. Egyre ütemesebben, gyorsabban csináltam, kemény farát két kezemmel kényeztetve. Megvártam, míg teljesen megfeszül a teste, azután hirtelen elengedtem.
Arcán döbbenet tükröződött, nem sejtette, hogy én mit érzek.