Az év egyházi botránya! – Ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel promotálják a horvát bulvárlapok az alábbi esetet: egy kis, mindössze hétszáz lakosú dalmát faluban, bizonyos Donji Prološacban egy hatvanegy éves katolikus pap rendszeresen fizetett két tizenhat éves helybéli lánynak a szexuális szolgáltatásaikért.

Miután az ügyre fény derült és rendőrségi feljelentést is tettek (mint kiderült, a feljelentést egy, a plébánia belső ügyeit jól ismerő apáca tette meg), a gyanúsított, Ante Madunić, nem tett eleget a rendőrségi idézésnek, hanem egy hónapig bujkált. A felháborodott helybéliek között az a pletyka terjedt, hogy olaszországi ferences rendi szerzetesek rejtegetik fra Antét, azaz rövidítve Ante frátert, vagyis Ante testvért. Jézus megtévedt, korosodó báránya végül önként adta fel magát, és mint ilyenkor gyakran lenni szokott, sírva szórt hamut a fejére. Mindenkitől bocsánatot kért és abban reménykedik, hogy talán a Mindenható majd neki is megbocsát.
A – Lengyelországhoz hasonlóan – mélyen vallásos katolikus államnak számító Horvátország bulvármédiumai számára a nyári uborkaszezonban Ante testvér botlásának fülledt részletei szolgáltatnak mesés tartalom-bányát. A piciny faluba (enyhe képzavarral: a bulvár katolikus mekkájába) tömött kolóniákban zarándokolnak az újságírók.
A tengerparti Makarskától légvonalban harminc kilométerre fekvő, kis dalmát szárazföldi porfészek kocsmájában a pincér már előre mosolyog, amikor meghallja, hogy egy újabb firkász-csoport rendel kávét, hiszen mi más is érdekelné őket, mint egykori papjuk titkos szexuális élete. A kíváncsi médiamunkásoknak a fiatal pincér elmondta, hogy Ante testvér kicsapongó magánéletén az idős, mélyen vallásos falubeliek ugyan most őszintén megdöbbenve hüledeznek, ám a fiatal helybéliek körében már évek óta nyílt titok volt, hogy plébánosuk nem veti meg a gyengébbik nem zsengéi által nyújtott evilági örömöket.
Kis horvát büntetőjogi bulvár-gyorstalpaló – Madunić atya szabadlábon védekezhet, ugyanis miután kiderült, hogy milyen súlyosan rúgta fel a cölibátust, az anyaszentegyház a papság soraiból kicsapta, így a bűnismétlés kizárt, hiszen ezentúl legfeljebb mint bármelyik világi kuncsaft veheti igénybe a kiskorú prostituáltak szolgáltatását és nem papként, mint a hittantanáruk és egyben potenciális gyóntatójuk.
A horvát büntetőtörvénykönyv szerint a tizennégy éven felüli lányokkal létesített szexuális kapcsolat nem büntetendő, még abban az esetben sem, ha az ifjú úrhölgy pénzt fogad el a liezonért.
Amiért Ante testvérnek a világi törvények és nem pusztán a kánonjog alapján is felelnie kell: az a tény, hogy a lányoknak nem csupán a kuncsaftjuk, hanem egyben a (hittan)tanáruk is volt. (De lehetett volna számtantanár vagy sportedző is.) Horvátország törvényei alapján ezért ítélhetik egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre. Ante Madunić csak azt vallotta be, hogy két tizenhat éves lánnyal tartott fenn szexuális kapcsolatot; volt, amikor a parókián közösültek és előfordult, hogy MMS-ben fényképet küldött valamelyik kamaszlánynak a csupasz nemi szervéről. Ante atya minden egyes alkalommal ezer kunát (átszámítva mintegy 36 ezer Ft) fizetett a lányoknak a légyottért. Ha bekukkantunk néhány felettébb mókás hazai, úgynevezett „makktársas” (kurvázós) internetes fórumra; nos a magyarországi, prostituáltak szolgáltatását rendszeresen igénybevevő férfiak túlnyomó többségének aktusonként közel negyvenezer forintot áldozni e kikapcsolódásra megfizethetetlen luxus. Az atya nem csak vatikáni keményvalutával volt jól eleresztve? Nem csodálkoznék, ha ezek után sok olvasónkat felvillanyozza a minden bizonnyal jól fizető dalmáciai falusi plébánosi állás.
Fra Ante egyébként határozottan cáfolta, hogy grupiztak volna (minő borzalom!) a lányokkal. Kategorikusan kijelentette, egyszerre mindig csak egy lánykával hancúrozott. Atyám, ha már ilyen mélyen alámerültél a paráznaság fertőjébe, akkor a különféle szendvics-pozitúrák kihagyása ugyan nem volt bűn, ám annál inkább hiba. Forrás: Srbija.blog