Évekkel ezelőtt, még fiatalasszony koromban, férjemmel elhatároztuk a fürdőszobánk átépítését. A szerelőkkel a férjem állapodott meg, de a munkák felügyeletét nekem kellett ellátni mivel amúgy is otthon voltam tízhónapos gyermekünkkel. A szerelők hétfőn jöttek, hárman, a mester, az inasa és egy segédmunkás. A mester nagytestű, ötvenes férfi, inasa Sanyi egy cingár, szeplősarcú, 16-17 év körüli fiú, Józsi, a segédje pedig, egy negyven év körüli cigány férfi volt. Nagyon sok gondom, problémám volt velük, mert hangoskodtak, szemeteltek és gyakran órákra eltűntek, félbehagyva a munkát. Amikor a második hét végére elkészültek a munkával, az inas bejött értem a szobába és kérte, hogy menjek a munkát megnézni és átvenni. A fürdőszobában rend volt és tisztaság, a munkát hibátlannak találtam. Mondtam a mesternek, hogy részemről rendben van a dolog, és kértem a számlát. Ám ami ezután következett arra legvadabb álmaimban sem gondoltam volna. A mester gúnyos hangon közölte velem, hogy a számlát majd később kapom meg, előbb a borravalót kéri, méghozzá természetben. Azt hittem nem jól hallok, és nem is fogtam fel mindjárt az értelmét, ezért naivan megkérdeztem, mire gondol. Ugyanolyan gúnyos hangon, közönséges stílusban azt mondta:
– A természetbeni fizetés azt jelenti, hogy, mind a hárman meg akarnak baszni engem, itt és most.
Annyira elképesztett, amit hallottam, hogy a szavam is elakadt. Az agyamat elöntötte a vér ekkora pimaszság hallatán, és kirobbant belőlem a düh. De még csak éppen elkezdtem volna, magas hangon kikérni magamnak, hogy nekem ilyen ajánlatot tegyenek, a mester máris leintett és most már erősen fenyegető hangon közölte, hogy nem fognak vitatkozni velem, helyette jobban tenném, ha nem nehezíteném meg a saját helyzetemet és elkezdenék vetkőzni. Nekem is jobb, ha minél előbb túl esek azon, amit úgysem kerülhetek el – mondta. Aztán hozzátette még, hogy ha kell, erőszakot fognak alkalmazni. Kiabálhatok segítségért, ha akarok, de tudhatom, hogy a házban rajtunk és alvó gyerekemen kívül nincs senki, aki meghallaná, és segítségemre jönne. Dühösen közbevágtam, hogy feljelentem őket a rendőrségen erőszakért, mire gúnyosan azt felelte, hogy azt megtehetem, de nem biztos, hogy majd bizonyítani tudom, és nem hiszi, hogy kellemes lennének számomra a kihallgatások, orvosi vizsgálat meg minden, ami ezzel jár.
Elakadt a szavam. Síri csend támadt. Néztem a három férfit, elszánt tekintetüket mellyel rám meredtek. A fürdőszoba ajtaját elállták, a menekülés lehetetlen volt. Rettenetes, mondhatnám páni félelem fogott el. A gondolatok vadul száguldoztak agyamban. Arra gondoltam, hogy ha dulakodni kezdek velük, letepernek és megvernek. Az én 158 cm-es magasságom és 52 kiló súlyom kevés a három férfi ellen. Harcias természetem sincs, és egy esetleges veréstől legalább annyira rettegtem, mint attól, hogy három vadidegen férfi előtt levetkőzzem és hagyjam magam megerőszakolni. Aztán eszembe jutott a szobában alvó gyermekem, mi lesz vele, ha nekem valami bajom történik? Be kellett látnom, hogy nincs semmi esélyem elkerülni az erőszakot. Azt is tudtam, hogy nem leszek képes feljelentést tenni, mert szégyellném elmondani bárkinek a történteket. Kitört belőlem a sírás, a tehetetlenség érzése, a szégyen, a félelem miatt. Kezem-lábam remegett, ájulás környékezett, sírógörcsöt kaptam. Kétségbeesetten sírva könyörögni kezdtem. Könyörgésem és zokogásom azonban nem hatotta meg őket. A mester közönyös arccal hozzám lépett és kioldotta köntösöm övét. Egész testemben remegve, bénultan tűrtem, hogy lefejtse rólam a pongyolát, kikapcsolja és levegye a melltartómat, miközben biztatására az inasa a bugyimat rángatta le. Aztán a mester megfogta a vállamat, a mosógéphez terelt, a tarkómnál fogva a mosógépre terített köntösömre nyomott és rám parancsolt, hogy tegyem szét a lábamat.
Amikor szinte önkívületben reszketve ezt nem tettem meg odaszólt az inasának:
– Na Sanyi, nyomd szét a lábait, és rakd belé a faszodat.
A fiú nekem dőlt, hosszasan és ügyetlenül matatott a lábaim között, majd benyomta vékony kis péniszét a hüvelyembe. Száraz volt a hüvelyem, de a fiún óvszer lehetett, mert nem éreztem fájdalmat. Fel akartam egyenesedni, de a mester a tarkómnál fogva visszanyomott a mosógépre, hogy mozdulni sem bírtam. Hangosan zokogtam miközben a fiú ügyetlenül, kapkodva, többször kicsúszva belőlem, gyorsan mozgott és hamar, vékony hangján, lihegve, nyögdécselve elélvezett. Valószínűleg én voltam az első nő az életében. Aztán a mester következett. Először megpaskolta a fenekemet és rám förmedt, hogy hagyjam abba a sírást, a végén úgyis élvezni fogom a dolgot. Erősen megmarkolta a csípőmet és kényelmes lassúsággal húzni kezdett maga felé, rá a hímvesszőjére. Ő is óvszert használt, éreztem. Hangosan felkiáltottam vagy inkább felsikoltottam. Iszonyúan vastag volt a hímvesszője, fájdalmasan feszített.
Úgy éreztem, hogy szétreped a hüvelyem. A lábaim ki akartak csúszni alólam, görcsösen kapaszkodtam a mosógépbe, hogy össze ne essek. Amikor már egészen bennem volt egy kis ideig nem mozdult, teljes súlyával a mosógéphez préselt, aztán lassan, de nagyon keményen mozogni kezdett. Rutinos mozdulatokkal baszott, sikeresen megtalálta, hogy melyek a legérzékenyebb pontjaim. Rémülten vettem észre, hogy a kezd a kéj felülkerekedni bennem a szégyenen, megalázottságon. Minden erőmet összeszedve kétségbeesetten igyekeztem uralkodni magamon, hogy megakadályozzam az orgazmusomat. Ő persze észrevette mi zajlik bennem, a hónom alatt megfogta a mellemet, ujjaival morzsolgatta a mellbimbóimat, a másik kezével a csiklómat dörzsölte. Aztán gyorsított a mozgásán, egyre hosszabb és keményebb lökésekkel baszott. Közben hangosan odaszól társainak:
– Figyeljétek meg, mindjárt elélvez a kicsike.
Még egy kis ideig tartani tudtam magam, de nem bírtam sokáig. Meggátolhatatlanul, elementáris erővel tört rám az orgazmus. Hiába próbáltam uralkodni magamon, a testem vitustáncot járt, a mosógépet majdnem felborítottam, a torkomból nyögéssel vegyes kiáltások törtek ki belőlem. Ekkora orgazmusom talán még soha sem volt. Hallottam, ahogy a másik kettő nevet mögöttünk. A mester megállt egy kis időre, durva kezével a fenekemet markolászta, simogatta, aztán újra kezdte a mozgását. Hamarosan újabb orgazmus következett majd megint egy kis szünet és újabb orgazmus. Már meg sem próbáltam uralkodni magamon, egyre szaporábban törtek ki belőlem a kéjes sikolyok, már nem gondoltam az előzményekre, az erőszakra, a környezetre, arra sem, hogy mások szemeláttára történik, csak arra, hogy még soha nem éreztem ilyen őrületes kéjt.
Teljesen önkívületben voltam, amikor végre a mester is elélvezett. De még magamhoz sem tértem, máris kirántotta egy gyors mozdulattal a farkát. Kábultan és erőtlenül a padlóra rogytam. Egyszerűen nem tudtam megállni a lábaimon.
Fizikailag és lelkileg kimerülten, teljesen tehetetlenül feküdtem, és szó nélkül tűrtem, hogy Józsi, a cigány, felkapjon a földről, és bevigyen a szobába. Letett a heverőre, majd egy óvszert adott a kezembe és rám parancsolt húzzam fel a farkára. Nem mertem ellenkezni, erőm sem volt hozzá, megtettem. Betérdelt a lábaim közé és én meg sem várva a felszólítását, széttártam lábaimat. Rám feküdt és durván belém hatolt úgy, hogy a fájdalomtól feljajdultam. Nagyon hosszú fasza volt. Nem is tudta teljes hosszában belém nyomni. Felnyomta a combjaimat, egészen a fejem mellé. Ezután elkezdett őrületes gyorsan mozogni bennem. A mester és az inas, pedig mellettünk állva hangos megjegyzésekkel, bíztatással kísérték produkcióját. A cigány egy pillanatra sem lassítva mozgásán, a mellemet markolta és az inast bíztatta. Nem kellett sok bíztatás neki, lehajolt és mellbimbóimat szájába véve szívta, harapta őket.
Újra megpróbáltam másra gondolni, kikapcsolni érzékeimet, de hiába erőlködtem, most sem tudtam uralkodni magamon. Ismét elélveztem, hangosan és hosszan. Józsi megvárta, míg elcsendesedek, aztán folytatta. Kétszer, háromszor, újra meg újra, mindig orgazmus lett a vége. Azt hittem sohase sem fejezi be. Közben az inas a fejemnél verte a faszát, és amikor gyors mozdulatokkal kielégítette magát, lespriccelte a melleimet és nevetve szétkente ondóját rajta. Elégedett nevetés és élcelődés kísérte a látványt. Végre megéreztem, hogy a cigány fasza pulzálni kezdett és nagy nyögésekkel, hatalmas lökésekkel elélvezett, miközben úgy belemarkolt a fenekembe, hogy hatalmas kék folt maradt utána. Kihúzta magát belőlem, az elhasznált óvszerét lehúzva tartalmát a melleimre kente. Megalázottan, erőtlenül, a sorozatos orgazmusoktól mégis kielégülten feküdtem. A mester elmenetelük előtt felvette az asztalra kikészített munkadíjukat és letette mellém a számlát. Aztán, gondolom dicséretnek szánva megjegyezte, hogy bár még elég gyakorlatlan vagyok, azért végül is jót basztak és szívesen eljönnek máskor is, csak üzenjek értük. Aztán végre elmentek.
Ott maradtam megszégyenítve, bemocskolva. Kivonszoltam magam a fürdőszobába. Akkor vettem észre, hogy kisfiam a rácsos ágyacskájából engem néz és mosolyog. Mindent látott, ami a szobában történt. A szemeim megteltek könnyel. Iszonyú szégyent éreztem, de ugyanakkor hiába igyekeztem elnyomni, volt bennem valami kielégültség érzés. Az átélt orgazmusok összekeveredtek az erőszak megalázó tényével. Szörnyű volt beismernem magamnak: a szégyen és megalázottság ellenére fizikailag élvezetet keltett bennem az erőszak, ami által olyan orgazmusokat éltem át amilyet a férjemmel még soha sem. Addig még nem szeretkeztem mással, mint vele és főleg nem mások előtt. De nem volt példa arra, hogy egy orgazmusnál többre jutottunk volna. Most történt meg először velem, hogy az orgazmusok sorát élvezhettem. Ültem a forró vízzel telt kádban és végiggondoltam, újra éltem a történteket. A forró víz kiáztatta belőlem a fizikai fáradtságot, csak lelkileg volt nehéz feldolgozni magamba az erőszak és kielégültség érzetének kettősségét.
A férjemnek természetesen sem akkor este, sem később, nem mondtam el mi történt. A legnehezebb a dologban az volt, hogy esténként, amikor a férjemmel szeretkeztem sokáig kellett még imitálnom az orgazmust. Behunyt a szemem előtt még sokáig felidéztem magamban azt a délutánt, a mosógépet, és szinte magamban éreztem a mester keményen feszítő szerszámát a cigány gyors öklelését és már nem is, éreztem olyan borzasztónak a történteket.
[Történetek]