Tartósabb, boldogabb párkapcsolatban élnek azok a nők, akik fogamzásgátlót szednek. Ezzel a meglepő eredménnyel zárult a skóciai Stirling Egyetem rendhagyó kutatása, amelynek eredménye a Biological Sciences című brit szaklapban látott napvilágot.
Cseh kutatókkal karöltve több országban végeztek felmérést. Ebben 2519 nő vett részt, és közülük 1005 úgy ismerte meg partnerét, hogy éppen szedett fogamzásgátló tablettát, míg a többi hölgy más módszerrel védekezett.
Elégedett partnere szexuális teljesítményével? – erre a kérdésre a tablettával védekező nők többsége nemmel válaszolt, és az is kiderült, ők különösebben nem tartják vonzónak a párjukat. Ellenben pozitívan nyilatkoztak élettársuk jellemvonásairól és intelligenciájáról. A gondoskodást, a szellemi színvonalat, és az anyagi, fizikai biztonságot taglaló kérdésekre mind igent mondtak.
Egy további érdekességre is fény derült. A fogamzásgátlót szedő nők ritkábban szakítottak, mint a másként védekezők, és élettársi viszonyaik vagy házasságaik is tartósabbak voltak. – Ezek a szempontok igazolják, hogy a hormonális terhességszabályozás hatással van a társas kapcsolatra – magyarázta a kutatást vezető Craig Roberts, és hozzátette: – Egy kapcsolat sikere múlhat azon, hogy a nő miként védekezik a váratlan teherbe esés ellen.
Antibébi kell a tartós boldogsághoz?A Stirling Egyetem kutatása ezt így nem mondja ki, de a rendhagyó felmérésnek ez a nyilvánvaló üzenete.
– Nem feltétlenül hátrány, ha a fogamzásgátló befolyásolja egy férfi és egy nő kapcsolatát – mondta erre a kérdésre diplomatikusan Roberts professzor.
antibébi
Fogamzásgátló szedés
Mindig úgy gondoltam, hogy sosem fogok fogamzásgátlót szedni, de nem félelemből vagy előítéletből, hogy szőrös leszek tőle vagy effélék. Egyszerűen azért nem, mert mégis csak valami mű, testidegen dolog, egy gyógyszer. Már ha a termékenységet, ami ellen készült, betegségnek lehet nevezni. Csak nagyon rossz, hogy mindig ki kell szakadnia belőlem, mielőtt elélvez. Jobban mondva akkor rossz érzés, amikor már összespriccelt és kívánom, hogy újra hatoljon belém, hogy bennem pihegjen és puhuljon. De akkor már nem lehet, mert ugye mindent összekentünk, és hát elővigyázatosnak kell lenni.
Ennek ellenére folyton felhozom a tablettaszedés lehetőségét és/vagy felkínálom a fenekem, hogy legalább (persze ő nem „legalábbnak” fogja fel a fenekemet) ott bennem tud élvezni. Nekem viszont a pinámból hiányzik, és főleg a spriccelés után. Olyankor belém kéne bújnia, hogy megpihenjen a melegben, de mégsem tud belém bújni. És ez igazából mindig elszomorít és arra gondolok, hogy kit érdekel, hogy gyógyszer, ezért az érzésért nem is akkora áldozat. Arról nem is beszélve, hogy felmerülhetne a közös orgazmus lehetősége, ami nyilván még sokáig nem sikerülne, de ilyen távlatokban egyelőre nem is gondolkozhatok. Amíg a gyógyszer még valamiért ellenállást ébreszt bennem, a higgadt pillanatokban legalábbis.