No, igya csak meg, rendelek újat, ne aggódjon! Nem sajnálom én. Ital mellett jobban megy a beszélgetés. Nem untatom? Csak az igazat mondom, hihet nekem! Szóval. Még az általánosban neveztek el Matejnak, valami hülye jugó partizánfilm nyomán. (Ma meg már nemhogy partizánfilmek nincsenek, de Jugoszlávia se. Én aztán tudom! Majd… No, majd!) Az iskolában hetedikes koromra már mindenki így hívott. Aztán egy srácot az osztályból levittem edzésre, mert nagyon könyörgött, ő aztán elterjesztette a klubban is a becenevemet. Mikor nyolcadikban nyolcszáz méteren megnyertem az úttörő olimpiát, már a másik városokba való futók is Matejnak szólítottak. Lassan alig maradtak, akik tudták az igazi nevemet. Nem zavart. A szakközépben a tanárok is gyakran úgy szólítottak ki felelni: gyere, Matej, a táblához! Csak az újságok írtak rólam az igazi nevemen, nagy tehetségnek tartottak, a magyar atlétika ígéretének, a középtávfutás eljövendő sztárjának. Egészen addig, míg tizenhét éves koromban úgy ki nem ment a térdem, hogy behugyoztam fájdalmamban. Megoperáltak, fél évig sántikáltam, soha többé nem futhatok. Pedig az igazi olimpiáig vihettem volna! Szar ügy volt, még sírtam is. Vigasztalan voltam. Viszont az megmaradt nekem, hogy tiszteltek a múltam miatt, és sok srácot ismertem. Ezt a futásnak köszönhettem. Érettségi után felvettek az élelmiszeripari főiskolára. Ott is csak Matej voltam. Új aktualitást nyert a nevem, mert akkor tört ki a háború délen. Özönlöttek át a magyar és a szerb menekültek. Utóbbiak nagyrészt maffiózók voltak, mint hamar kiderült mindenki számára – a rendőrséget kivéve. Nekik tovább tartott rájönni, mint mindig. Lassú a felfogásuk. Nekem ezzel szemben igen gyors, hamar ráébredtem, hogy az embargó egy kincsesbánya: nekiálltam néhány haverral benzint csempészni. A fősulin nem lehetett pénzt keresni, de tanulni se nagyon kellett, mert jó fejem van. Volt időm csempészkedni. Ki is használtam. Dőlt a pénz. És el is folyt: nőkre, szeszre, autókra, ruhákra. Anyáméknak is jutott. Tudták ők is, honnan van, de nem érdekelte egyiket se. Pénz volt, és ez a lényeges. A legjobb ruhákban jártam, a legújabb autóban feszítettem. De ez nem volt elég. Ahogy – főleg az éjszakában jártamban-keltemben – egyre több olyan emberrel ismerkedtem meg, aki járt már a háborús övezetben, másra kezdtem vágyakozni. Nem volt elég a gazdagság meg a sikerek, a gondtalanság. A haverjaim meg időközben egyre-másra kezdtek kiszállingózni az üzletből, és mindig taplók jöttek a helyükbe. De nem hagytam abba. Új kocsikat vettem, és magam már nem jártam ki, csak az embereim. Szabályos maffiavezérnek éreztem magam. Sőt! Hadvezérnek! Egy este néhány komámmal erősen berúgtunk, aztán a múzeum környékén leheveredtünk a padokra, bámultuk a csillagokat. Nem sokáig bírtuk. Fölkerekedtünk újra, lementünk a folyópartra. Egy pasi ücsörgött a lépcsőkön a csajával. Egyetemista lehetett, lerítt az ábrázatáról. Szó nélkül belerúgtam, mikor elmentem mellette. Visszaszólt valamit, nem durván, de visszaszólt. Én meg megfordultam, elkaptam, felemeltem és leütöttem. A csaj vinnyogni kezdett, úgyhogy őt vettem kezelésbe. Lenyomtam a földre, felhúztam a szoknyáját, letéptem a bugyiját és megkúrtam. Három cimbora fogta le: egy a karjait tartotta, kettő a lábait feszítette szét. A fickója meg nézte. Őt ketten tartották, hogy jól lásson. Aztán a többiek is megbaszták a csajt szépen sorban, a pasija meg végignézte. Nem szólt egy szót se, csak nézett bennünket. A nő se kiabált. De nem tetszett, ahogy az az ipse néz. Az se, ahogy a picsa hallgatott. Sírnia kellett volna mind a kettőnek, vagy könyörögnie. A végére elcseszték az egészet. Fejbe rúgtam a manust. Utána behajítottuk a vízbe, meg a nőjét is. Megfulladtak volna gyorsan, de azért azt nem akartam. Valahogy túl szép és túl egyszerű lett volna úgy. Kihúzattam őket inkább. Ennek köszönhetően másnap már körözés alatt álltunk mint ismeretlen tettesek. Leszartam. Nem érdekelt. Két nap múlva ugyanott bámultam a vízben tükröződő csillagokat. Akkor fogtak el. Nem álltam ellen. Untam magam. Kíváncsi voltam a sittre. Másfél évre varrtak be. Igazság szerint háromra, de utóbb feleztek. Anyám és apám már a tárgyalás idején sem vettek tudomást rólam, s a börtönben sem látogattak meg… Folytatom itt!
basztam
Műfasz bennem műfasz benne
Tegnap délben bejelentés nélkül leléptem Bikámtól. De ha érdeklődik is, akkor sem tájékoztattam volna, mert semmi köze hozzá. Nem féltékeny típus – mint már korábban ecseteltem, a mi kapcsolatunk nem szerelmen alapul, hanem szélsőséges szenvedélyen. Ha megyek valahova és látja, hogy nincs bevásárló cekker a hónom alatt, akkor sejtheti, hogy csak baszni megyek. Bejelentkeztem Ádámhoz. Nem vettem bugyit. A srác néha kiszőkítteti a haját, mint egy igazi köcsög és a kerekded fejéhez annyira nem passzol, mint a hatalmas napszemüvegek, amiket néha az arcába tol. Amikor felmentem hozzá, egyből azzal kezdte, hogy van számomra egy meglepetése. „Vajon mi lehet az – tippelek magamban – egy póni?” Lassan nekem lát, elkezd nyaldosni, fogdosni, nekidönt a falnak és harapdálja a fülemet. Egy idő után megunom az udvariaskodását és felszólítom őt, hogy most már legyen szíves úgy bánni velem, mint egy cafattal, és ne úgy, mint a picsányi barátnőjével. Ekkor megragadta a karomat és bevágott a hálószobába, leszorított az ágyra és keményen a nunámba markolt. Igen, ezt az iramot szeretem, nem a nyugdíjasházat! Ádám elérkezettnek látta az időt, hogy előrukkoljon a meglepetésével. Először egy felcsatolható műfaszra gondoltam, és majdnem el is találtam. Ugyanis a meglepi nem más volt, mint egy hatalmas vibrátor. Fekete. Nem volt olyan ijesztően nagy max 20 centi, egyenes, eres és valamitől síkos. Mintha már nem lenne szűz…
Tudtam én már előre, hogy nem nekem szánja a kis buzi, hanem saját magának.
Ádám rálökött az ágyra és a lábam közé tolakodott. Elkezdtük tépni egymásról a ruhát. Amikor már mindketten pucérak voltunk, mint a cseresznye, azonnal beverte a seggembe az orrát és éreztem, ahogy szimatol, mint egy kutya. Elfelejtettem mondani, hogy ő nagy seggszimatoló és nyaló is. Amikor megunta, előkapta a vibrit és egy óvszert kotort elő az éjjeliszekrény fiókjából. A fogával feltépte a csomagolást és ráhúzta a kotont a műfaszra. Azt tudom, hogy így szokták csinálni, mert jobban csúszik és higiénikusabb. Elkezdte tologatni, először a pincsimbe, majd a valagamba. Nagyon élveztem. Megkértem hogy forgassa, amikor bent van és gyorsabban rángassa ki-be. Egyszer csak kihúzza belőlem és a következőt mondja:
– Ha nem vagy túl irigy, és megosztod velem, én megköszönöm.
Semmi akadálya, mondom és átveszem a szerszámot. Ádám örömmel kínálja felém a seggét, pucsítva, mint valami fosni készülő macska. Szépen berakom neki és elkezdem tologatni. Hát, gyerekek ! A srác óbégatott örömében. Ekkora köcsedéket! Mondjuk, ezúttal háttérbe szorította oly rendszeres következetességét, ugyanis, amikor kihúztam belőle a faszt, csokis volt a vége. Igen, az anál szex egyik szabálya, hogy alaposan szard ki magad aktus előtt.
Látja, ahogy sietve lehúzom a gumit, mire ő azt hitte, hogy végeztünk. Meg is jegyezte:
– Miért húzod le, sietsz valahova? Nem mondtam, hogy végeztem, hülye kurva!
– Ne aggódj, gyöngyön, csak ízesített gumit rakok fel helyette…
– Ízesített gumit a seggemnek?? Normális vagy te?
– Kuss!
– Még mit nem? Fruttit ne kenjek rá??
A gumicsere után basztam még egy kicsit, majd kezdett elfáradni a kezem. Akkor hagytam abba, amikor ő sikeresen és zihálva kiverte a farkát, miközben tövig eltűnt a seggében a vibri. És velem mi lesz? Azt mondtam neki, hogyha valóban úriember lenne, akkor most kinyalna. A nyelvét nem kaptam meg a picsámba, de a műfaszt szívesen bevágta nekem. El is élveztem.
Hazafelé a buszon azon töprengtem, hogy a mai alkalmat szerintem ő jobban élvezte mint én. Annyira nem így terveztem a mai napot. Sírni tudnék, hagyni, hogy csak potyogjanak a könnyeim mindenhova. Köcsög! Hétfőn jövök legközelebb, drágáim! Szombaton kulturdiszkó lesz a program, úgyhogy nem fogok üres pinával távozni…
[Lolita történetek]
A takarítónő
Úgy hozta a sors, hogy sikerült egy kocsmát bérelnem, nagyon jó feltételekkel. Először nem igen akartam, de más lehetőséget nem láttam arra, hogy pénzt keresek. Tehát bátran mondhatjuk, hogy kényszervállalkozó lettem. Az előző bérlő már nem igen foglalkozott a bolttal, volt olyan nap, hogy mivel nem volt kedve ki sem nyitott. Nagy lendülettel vetettem magam a munkába, reggel hattól este tízig voltam nyitva, de nagyon sokszor előfordult, hogy éjfél előtt nem értem haza. Haza nem várt senki, agglegény voltam, és a szüleimnél laktam. Lejattoltam a reggeli munkásjáratok sofőrjeinek, így minden reggel nálam álltak meg. Béreltem egy biliárdasztalt és néhány játékgépet, kezdett beindulni az üzlet. Napközben, ha volt kedvem és időm főztem valamit, volt a raktár mellett egy kis főzőfülke, gáztűzhellyel, hűtővel, mikróval. Általában egyszerű egytálételeket készítettem, mert igazán ezekre volt igény. A velős pacalomnak és a szarvas pörköltemnek hamar híre ment, szerintem ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyre több visszajáró vendégem lett. Mindennap zárás után kitakarítottam az egész boltot, reggel erre nem igen volt idő. Néhány hét után be kellett látnom, hogy nem bírom egyedül, valami segítséget kell keresnem. A pénzt nem szívesen adtam volna ki a kezemből, ezért úgy gondoltam egy takarítónő tudna könnyíteni az életemen. Hosszas keresgélés után ajánlottak egy közelben lakó özvegyasszonyt, aki szívesen dolgozna nálam. Másnap már be is jött hozzám, hogy megbeszéljük a részleteket. Jolán néni a hatvanas évei elején járt, egyszerű falusi asszony volt. Elmesélte, hogy már tizenöt éve özvegy, nyugdíja nagyon kevés, alig tud megélni belőle. Mivel a környéken még a fiataloknak is nagyon nehéz elhelyezkedni, neki semmi esélye arra, hogy munkát találjon. Elmondtam neki az elvárásaimat miszerint minden nap zárás után kell takarítani. Azonkívül minden nap délelőtt három – négy órát kell dolgozni, ilyenkor lehet ablakot tisztítani, és más olyan munkákat elvégezni, amire éjjel nincs idő. Szemtelenül kevés bért ajánlottam neki, ő mégis azonnal igent mondott. Aznap este már be is kezdett, meg voltam elégedve a munkájával. Az első naptól főnökömnek szólított, én Jolikának hívtam. Ha főztem mindig meg kínáltam, amiért nem győzött hálálkodni. Bizony a napi néhány fröccsöt sem utasította vissza.
Jól megvoltunk egymással, egy idő után még azt is megengedtem neki, hogy ott tusoljon. Elpanaszolta egyszer, hogy nincs otthon fürdőszobája, itt pedig volt egy személyzeti öltöző tusolóval, gondoltam használja nyugodtan. Az amúgy is az ő rezidenciája volt, ott tartotta a tisztítószereket, és a takarítóeszközöket is. Egyik este amikor zuhanyozott meglestem, persze most perverznek gondoltok. De enyhítő körülményként vegyétek figyelembe, hogy már fél éve nem voltam nővel, mivel sem időm, sem energiám nem volt arra, hogy barátnőt szerezzek. Tetszett amit láttam, Jolikának kreol bőre volt, a mellei egy kicsit megereszkedtek, de a feneke formás gömbölyű volt. Amikor megfordult meglepetten láttam, hogy a lába közt sötét, sűrű bozont virít. Olyan erekcióm lett, hogy szinte fájt. Ettől az estétől más szemmel néztem a kolleganőmre, gondolatban többször megkamatyoltam.
Egy nyári este zárás után már minden rendben volt, bezártam az ajtókat, összeírtam a másnapi rendelést. Jolika kitakarított, és elvonult tusolni, ma olyan furcsának találtam. Eltelt egy negyed óra, de csak nem akart előkerülni. Hátra mentem az öltözőhöz, és bekopogtam, semmi válasz. Benyitottam, és nagyon megijedtem, a takarítónőm meztelenül feküdt a földön. Először azt hittem, hogy rosszul lett, de aztán megláttam a félliteres pálinkás üveget mellette. Nagyon dühös lettem, vadul megráztam, és ráordítottam.
– Jolán! Azonnal keljen fel, és takarodjon innen
– Mi a baj főnököm – nézett rám üveges szemekkel
– Az a baj aranyom, hogy megloptál, berúgtál, és most itt fetrengsz részegen.
Felült, most valahogy nem találtam olyan vonzónak, mint amikor tusolni láttam. Nagy nehezen fogta fel mi történt.
– Itt a fizetése, holnap már nem akarom itt látni.
Pár bankót dobtam mellé a földre, és ott akartam hagyni.
– Ne rúgjon ki drága főnököm, mindent megteszek, csak könyörgöm ne rúgjon ki.
Sírva ölelte át a lábaim, és nem engedett. A mérgem már elszállt, tudtam itt az idő, hogy kihasználjam az asszony kiszolgáltatottságát.
– Egy esélyt kapsz, de nagyon ügyesnek kell lened – tegeztem továbbra is.
– Mindent, mindent megteszek, és nagyon ügyes leszek – ismételte bambán. A lábam még mindig átölelve fogta, lehúztam a cipzárt a sliccemen, és elővettem keményen ágaskodó fegyverem. Az asszony ijedten hőkölt hátra, a hajába markoltam, és a szájába toltam a farkam.
– Most szépen leszopsz, ha meg leszek veled elégedve maradhatsz, sőt talán még a fizetésed is megemelem.
Némán bólogatott mivel a szája tele volt. Szép lassan mozogni kezdtem a szájába, ő szinte semmit nem csinált, de így is nagyon jó volt. Lassan fogta fel, hogy mi történik vele, de amikor ez sikerült neki, szeretett volna nagyon megfelelni az elvárásaimnak.
– A kezeidet is használd – szóltam rá erélyesen
Azonnal marokra fogta a farkam az egyik kezével, a másikkal pedig a tojásaim morzsolgatta. Egyre jobban élveztem a dolgot, hálásan simogattam meg az asszony fejét.
– Jól van Jolika ügyes vagy, így tovább – dicsértem meg.
Ütemesen mozogtam, a magömlés hirtelen jött, lüktetve lövelltem magom az asszony szájába. Aki meglepetésében az összes spermát lenyelte. Farkam félkeményen csúszott ki a szájából, megtöröltem magam egy törölközővel, és felöltöztem.
– Most mi lesz velem főnököm, maradhatok? – nézett rám esenyen
– Álljál fel hadd lássalak – gonoszkodtam vele
Nyögve tápászkodott fel, megfogtam a melleit, benyúltam a lába közé. Sercegett az ujjaim közt a pinaszőr. Ahogy tövig toltam az ujjam a forró, nedves hüvelyben Joli hangosan sóhajtozott. Egyre keményebben ujjaztam, öreg barátnőm teljesen hozzám simult, átkarolta a nyakam, és a fülembe lihegett. Majd magához szorított, többször görcsösen összerándult, majd éreztem, hogy az ölét forró kéjnedv önti el. Nem nagyon romantikáztam vele, lefejtettem magamról, kezet mostam, és otthagytam. Másnap félve jött dolgozni, állandóan körülöttem somfordált, majd amikor ketten martunk, majdnem sírva bocsánatot kért.
– Ne haragudjon főnököm a tegnapi bűnömért, soha többé nem fog előfordulni.
– Már nem haragszom Jolika. Mire emlékszik a tegnap estéből? – kivácsiskodtam
– Hát arra, hogy a kezével simogatta a pinámat.
Olyan jó volt, húsz éve nem éreztem ilyent. vallotta be elvörösödve.
– És ami előtte történt? – faggattam tovább.
– Hát, úgy emlékszem, hogy a számba rakta a faszát. Ezt még senki nem csinálta velem.
– És milyen volt?
– Szokatlan, de nem találtam undorítónak. Meg kell, hogy mondjam főnököm derék szerszámmal áldotta meg a teremtő. – mosolyodott el.
– Örülök Jolika, hogy így áll a dologhoz, mert mától elvárom magától, hogy amikor kívánom maga szájjal kielégítsen. Ha erre nem hajlandó, akkor sajnos búcsút kell vennem öntől. Láttam rajt nagyon gondolkodik, de hamar meg hányta – vetette magában a dolgot.
– Szeretnék maradni, és rendelkezzen velem főnököm, ahogy jónak látja.
Alig vártam, hogy záróra legyen, és mindenki eltakarodjon. Bezártam az ajtókat, bepakoltam a hűtőkbe, közben Jolika is befejezte a takarítást.
– Végeztem főnököm, mehetek.
– Nem, még nem végzett. Most jön az est fénypontja. – gonoszkodtam.
Hátra vezettem az öltözőhöz, ahova délután egy öreg fotelt állítottam be. Levetettem a nadrágom, és kényelmesen helyet foglaltam a fotelben. A földre egy párnát dobtam, és arra térdeltettem a meglepett asszonyt. Tanácstalanul nézett rám, megfogtam a fejét, és meredező fegyveremhez húztam. Kinyitotta a száját, és láttam becsukja a szemét, majd óvatosan körbenyalja a lilán feszülő makkot. Elengedtem a fejét, kényelmesen hátradőltem, és élveztem öreg barátnőm kényeztetését. Először finoman szopta a farkam, alig engedve a szájába. Aztán egyre hevesebb lett, gyorsított a tempón, szinte tövig elnyelte a hatalmasra duzzadt dorongot. Nagyon élveztem a mutatványt, kéjesen nyögdécselve élveztem ismét Joli szájába. Meglepetésemre ő ismét lenyelte a spermát az utolsó cseppig. Majd a nyelvével tisztára nyalta a meggyötört, félkemény szerszámot.
– Nagyon ügyes volt Jolika, jöjjön, ezért megjutalmazom.
Felöltöztem, kimentem a söntésbe öntöttem egy jó pohár pálinkát az épp érkező asszonynak.
– Fogyassza egészséggel, és ezt meg tekintse jutalomnak a jól végzett munkáért. Egy ötezrest tettem elé, amit alig mert eltenni. Hálálkodva köszönt el.
Hetente két – három alkalommal vettem igénybe a takarítónőm extra szolgálatait. Bár egyre jobban szopott az öreglány, mégis kezdett unalmassá válni. Valami másra vágytam, valami izgalmasabbra. Úgy döntöttem itt az ideje, hogy megdugjam öreg barátnőmet.
– Mehetek főnököm, vagy maradjak – hangzott el záráskor a szokásos kérdés.
– Maradjon Jolika, tusoljon le rögtön jövök – marasztaltam
Szótlanul ballagott hátra, és rövidesen hallottam a víz csobogását. Benyitottam az öltözőbe Jolika dudorászva tusolt. Észrevett, de abszolút nem zavartatta magát. Leültem a rozzant fotelomba, és kíváncsian mustrálgattam. Érdekesnek találtam, hogy sehol nem láttam ráncosnak, ez talán annak is volt köszönhető, hogy kicsit molett volt. Végzett a fürdéssel, megtörölközött, és elém állt. Semmi szégyenérzet nem volt benn, sőt mintha kacérkodna velem.
– Nem vetkőzik főnököm? – érdeklődött
– De igen, mára más programot találtam ki, jöjjön utánam.
Kimentünk a raktárba, ahol volt egy nagy hűtőláda. Takarót terítettem rá, és a szélére ültettem. Gyorsan ledobáltam a ruháimat, hanyatt döntöttem, lábait a vállamra raktam, és behatoltam. Jolika meglepetten felnyögött, lassan toltam erektáló fütykösöm a forró barlangba. Örömmel tapasztaltam, hogy hüvelye nincs kitágulva, sőt úgy passzol rám, mint egy kesztyű. Egyre intenzívebben gyaktam, mellei önálló életre kelve hullámoztak a félhomályban. Kihúztam fegyverem az isteni satuból, és a combjait mégjobban szétnyitva a másik lyuk ellen indítottam támadást. Alig ért a makkom a segglyukához hevesen tiltakozott.
– Ne, ne főnököm, ott nem akarom – kérlelt Visszadugtam dorongom az éhesen tátongó hüvelybe, ami még mindig szorosan ölelte körül lüktető férfiasságom. Kitapintottam a babszemnyire duzzadt csiklót, és gyengéden nyomkodtam, masszíroztam. Öreg barátnőm hangos nyögésekkel nyugtázta ténykedésem. Éreztem, hogy közeleg a magömlés, combjait szorosan átöleltem, és tövig toltam robbanni készülő fegyverem a nedves hüvelyben. Szinte beékeltem magam, majd nagyon lassan kihúztam, csak a makkom hegye volt benn. Aztán villám gyorsan ismét tövig toltam péniszem a forró barlangba. Ezt eljátszottam néhányszor, amikor ismét tövig benne voltam, megálltam, és lüktetve lövelltem magomat barátnőmbe. Ő többször összerándulva, állati üvöltést hallatva, fogadta magába magomat. Természetesen most sem romantikáztam otthagytam a még mindig hangosan ziháló asszonyt. Letusoltam, felöltöztem és kimentem a söntésbe. Kitöltöttem a pálinkát, és kikészítettem az ötezrest. Az elkövetkező hetekbe, különböző pozitúrákat próbáltunk ki mindkettőnk nagy örömére. Egyszer az öltözőben dugtam hátulról, és ismét próbáltam análisan megközelíteni, de most is heves ellenállásba ütköztem. A tiltott gyümölcs, ugye – ugye mindig az kell. Tudtam, nem nyugszom addig, amíg seggbe nem dugom. Komoly tervet eszeltem ki, hogy lépre csaljam Jolit. Megtudtam mikor van a születésnapja, és úgy döntöttem berúgatom. Szerette az öreglány az italt soha nem utasított vissza semmit. Zárórakor már szépen állt, felmentettem az aznapi takarítás alól, aminek nagyon örült. Viszont megkértem, hogy jöjjön ki velem a hegyre borért, gyanútlanul beleegyezett, Bezártunk, néhány műanyag kannát dobáltam a csomagtartóba a hitelesség kedvéért. Tízpercnyi autózás után már meg is érkeztünk. A pince felett volt egy kis szoba, Jolikát ide vezettem. Pálinkát, és poharat tettem az asztalra. Mondtam neki, hogy igyon nyugodtan, rögtön jövök, csak megtöltöm a kannákat, és otthagytam. De nem mentem messze, az ablakból lestem mit csinál. Minden a tervem szerint történt Joli két – három kupica pálinkát ivott meg gyorsan. Tudtam, hogy rövidesen eléri a boldogság, visszamentem. Töltöttem neki még egy kis itókát, mélán nézett egy darabig, majd akadozva beszélni kezdett.
– Úgy szeretem magát főnököm, maga egy nagyon rendes ember.
– Csak az ital beszél magából Jolika. – cukkoltam
– Á, tudja azt maga, bármit megtennék önért.
– Bizonyítsa be!
– Hogyan?
– Vetközön le, és táncoljon nekem.
Tétován gombolkozni kezdet, szerencsére nem sok ruha volt rajt. Fülledt nyári este volt, így Jolin csak a szokásos szerelése volt. Egy vékony otthonka, ami alatt bugyit, és melltartót viselt. Az otthonkát és a melltartót sikerült ülve levetni, de ahhoz, hogy a bugyijától is megszabaduljon fel kellett volna állni. Ez szemmel láthatóan komoly nehézségekbe ütközött, nagy nehezen lerángatta magáról a bugyit. Visszahuppant a székre, láttam teljesen kiütötte magát. Eljött az én időm, a sarokban lévő vaságyhoz vonszoltam, és ráfektettem. Nagy nehezen hasra fordítottam, majd mindkét kezét és lábát a vaságyhoz kötöztem. Levetettem a ruháimat, és elővettem az előre oda készített vazelint. Vastagon bekentem vele, öreg barátnőm ráncos ánuszát. A lábai közé térdeltem, széthúztam az izmos farpofákat, majd makkom a krémtől fénylő lyukhoz dörgöltem. Lassan toltam át kőkemény, hatalmasra duzzadt dorongom a szoros izomgyűrűkön.
– Ne, ne, nem szabad. – motyogta alig halhatóan.
Még félig sem voltam benn, megálltam, rápaskoltam Joli fenekére, amire halk nyögéssel reagált. Nagyobbat ütöttem, és ő hangosabban nyögött fel. Keményen elfenekeltem, isteni kéjt okozott. Lüktetve élveztem barátnőm végbelébe.Csalódottan másztam le az ágyról, nagyon rövidre sikerült az aktus. Groteszk volt, ahogy az asszony kikötőzve, biborszinüre vert fenékkel feküdt az ágyon. Az a tudat, hogy uralkodhatok valaki felett, és bármit tehetek vele izgalomba hozott. Megint erekcióm lett, és ekkor az asztalon megláttam egy gyertyát, magamhoz vettem egy öngyújtóval együtt. Ismét Joli lábai közé térdeltem, és újból birtokba vettem a saját spermámtól síkossá vált lyukat. Most sem hatoltam tövig, megálltam, és meggyújtottam az oda készített gyertyát. Érdekes volt, ahogy a forró viasz az asszony hátára cseppen, és ott azonnal megszilárdul. Minden cseppentésnél összerándult, és én ilyenkor mindig beljebb, és beljebb toltam lüktető nyársam a forró satuba. Iszonyúan kívántam a kéjt, elfújtam a gyertyát, és az ágy mellé dobtam. Megmarkoltam az asszony fenekét, és vadul baszni kezdtem. Farkam, mint egy dugattyú járt Joli fenekébe. Nem igen érdekelt, hogy jó az asszonynak, vagy sem, csak a saját kielégülésem foglalkoztatott.Szakadt rólam a veríték, a magömlés, mint egy vulkánkitörés úgy jött el. Ordítva, többször összerándulva, lüktetve élveztem öreg barátnőm végbelébe. Beleborzontam a kéjbe, fantasztikus nyugalmat, és kielégülést éreztem. Most hallottam csak meg, hogy Jolika halkan, szipogva sírdogál. Kioldottam a köteleit, és a hátára fordítottam, megsimogattam az arcát.
– Mi a baj, miért sír? – érdeklődtem ártatlanul
– Mit tett velem főnököm, ezt még meggyónni sem merem.
– Talán nem is kéne. Ma engem olyan csodában részesített, amilyent életemben nem éltem át.
Tetszet neki a dicséretem, összeszedte magát, szó nélkül felöltözött. Másnap nem jött dolgozni, egyik szomszédjával üzent, hogy nem érzi jól magát. Néhány nappal később bejött, és felmondott, kifizettem. Tudtam, úgysem tudom marasztalni, igaz ő azt mondta, azért megy el mert nehéz neki a munka. De én elég jól ismertem már, és láttam rajt, hogy fél tőlem, nem mert a szemembe nézni. Fél attól, hogy legközelebb mit találok ki. Ismét takarítónő után kellett néznem. Természetesen olyant kerestem aki univerzális, kötetlen munkaidőben tud dolgozni, és lehetőleg egyedülálló legyen.