Legalizálta a bordélyházakat hétfőn Kanada Ontario tartományának fellebbviteli bírósága, hangsúlyozva, hogy az ország prostitúcióellenes törvényei diszkriminatívak a prostituáltakkal, valamint azzal szemben, hogy munkájukat biztonságos környezetben tudják végezni.
Az 5 tagú bírói testület – a legfelső szintű tartományi bírósági szerv – megállapította, hogy a nyilvánosházakat betiltó törvény, amennyiben annak célja csupán a közrend és az egészségügyi szabványok védelme, „súlyosan aránytalan”.
A testület álláspontja szerint „világos, hogy a szex árusításának legbiztonságosabb módja egy prostituált számára, ha falakon belül, az ellenőrzése alatt álló területen tud dolgozni”. A bírók megállapították, hogy a bordélyházakat betiltó jogszabály „rendkívüli” kockázatot jelentett az érintettek számára.
A bíróság szerint ugyanakkor prostituáltak továbbra is tartózkodniuk kell attól, hogy kuncsaftjaikat nyíltan, az utcán csábítsák el. Az ítélet szerint a csábítás tilalma „ésszerűen korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot”.
Az ítélet támogató szerint a verdikt megnyitotta az utat az előtt, hogy a prostitúciót szabályozó törvényeket egész Kanadában felülvizsgálják.
bordélyház
Egy kurva testéért, nem a szerelméért fizetek
„A normál közösülés talán 5-10 ezer körül van, de nálam prostival csak az orál jöhet szóba. Hajnalban, amikor már nincs forgalom, előfordul, hogy egy-egy aznap még sikertelen, drogfüggő leány sokkal lejjebb megy, csak hogy meglegyen az anyag időben” – három olyan férfival beszélgettünk, akik már igénybe vették az éjszakai pillangók szolgáltatásait. Budapesti prostikörkép.
A szülői kreativitás akkor vizsgázik, amikor a gyermek kinézve a kocsi ablakán megkérdi, hogy „anyu, miért állnak azok a lányok az útszélen?” mire a felkészült szülő azt mondja, hogy várják a buszt, a taxit, vagy pusztán csak annyit mondanak: levegőznek. Prostitúció mindig is volt, van és lesz, legfeljebb csak egy globális kataklizma takaríthatja el a legősibb szakmát. Régen minden polgár szégyen nélkül járhatott bordélyházba, hiszen ugyanolyan intézmény volt, mint a kocsma. Napjaink társadalma elítéli ezt, mert aki egy prostituált szolgáltatásait veszi igénybe, az az ördöggel cimborál. Mintha az időnként felgerjedő vágyaink nem a természethez, hanem sötét erőkhöz tartoznának.
Tudni kell, hogy ez csak színház – Dániel (42) elmesélte, hogy a prostituáltak 3 típusát ismeri: az első a Kocsisoros lányok, ők állnak az út szélén és többnyire a bokorban zajlik a szeánsz, ha megállnak nekik. Megadott területen dolgoznak, és stricijük van, a kuncsaftok között pedig nem válogathatnak. A második a Hirdetéses: ő már szabadon, strici nélkül működik, tehát már megválaszthatja kivel megy el, és kivel nem. Van lakása, általában tiszta és rendezett, lehet főiskolás lány vagy éppen a pénztáros, aki fizetés kiegészítésként vállal be egy-egy pasit. Van lakásuk, fel lehet menni hozzájuk, de kialakult bizalmi viszony esetén házhoz is mennek. A harmadik kategóriában a Luxusprostik vannak, akiknek a tarifája kb. százezer forint fölött kezdődik, ami egy óra együttlétnek a díja. „Ők már nagyon profik, tökéletes szépségek, ők már el tudják hitetni a kuncsafttal, hogy a világ legjobb szeretői, igazi bikák és nagyon szerelmesek belé. Mindezt azért, hogy újra visszatérjen. De az okos ember akkor is tudja, hogy ez csak színház. Az utóbbi kategóriához még nem volt szerencsém, mert ez az élmény megfizethetetlen számomra. Az az összeg, amit ezek a hölgyek kérnek, nekem már sok.”
Alig vártam, hogy abbahagyja – „Először, még nagyon régen, a leszerelésem után ajándékoztak meg a barátaim egy hölggyel, aki nem a drágább kategóriából került ki” – folytatja Dániel. „Nehéz volt vele, mert belökték hozzám, ők meg az ajtóm előtt röhögtek, de az orális része volt a legszörnyűbb, mert a hölgy olyan gépiesen csinálta, alig vártam, hogy abbahagyja. Az élménynek annyi pozitívuma lett, hogy egy mindig mesélhető sztorivá vált. Ekkor még nem voltam házas, majd pár év múlva megismertem egy lányt, akit végül elvettem. 2 év házasság után elváltunk. Ezután valahogy elszállt minden önbizalmam, nehezen találtam nőt, de megengedhettem magamnak, hogy havonta két-három alkalommal eljárjak két prostituálthoz. Ezt a szokást a mai napig tartom, mindig ugyanahhoz a két nőhöz járok. Ebben a műfajban számomra fontos a diszkréció. Valahogy vonzom a prostikat: a múlt héten egy szálloda előtt álltam autóval, amikor behajolt egy nő a kocsi ablakán és megkérdezte, hogy kérek-e egy franciát? Mondom, most nem, pláne itt az autóban nem: gondolom, úgy tervezte, hogy beül aztán rám hajol. Ezután megkérdezte, hogy nincs-e véletlenül 150 forintom – mondtam, nincsen. Azóta is azon töprengek, hogy mire kellett neki 150 forint? És mennyit kért volna egy franciáért?”
Néhány lány számlát is ad – Budapesten 2004 elején kb. ezer bordély üzemelt. Korábban Magyarországon a prostitúció szabadságvesztéssel járt. Mára a települések által kijelölt türelmi zónákban, azok hiányában a védett zónán kívül legálisan dolgozhatnak a lányok. A védett zónák az iskolákat vagy templomokat látogatókat kívánják megvédeni a prostitúció látványától. Ugyanakkor magánlakásokon a prostitúció teljesen legális. 2007. óta lehetséges Magyarországon egyéni vállalkozói engedély kiváltásával legálisan is űzni ezt a foglalkozást, számlát adni a szolgáltatásról és adózni utána. Ettől függetlenül a magyar prostituáltak többsége nem próbálja legális körülmények között végezni a munkáját, hiszen adózás után alig maradna nekik valami.
Az internet elterjedésével a webkettes prostituáltak már maximálisan kihasználják az információs szupersztráda által nyújtott lehetőségeket: hirdetik magukat, független, fizetős hirdetőoldalak segítségével. Mivel a szexuális szolgáltatás reklámozása nálunk szabálysértésnek minősül, ezért ezek az oldalak hivatalosan szexpartner-kereső oldalak, nem szexet hanem a társaságukat vagy masszázst kínálnak. Az itt hirdető lányok többnyire magánlakásokon dolgoznak, egyedül vagy csoportosan, legtöbbször főnök vagy főnökasszony felügyeletével, de teljesen függetlenek is lehetnek. Többen házhoz vagy szállodába is kimennek a vendég kérésére, és nem „meneteket” vállalnak, hanem bizonyos időtartamokért kérnek pénzt. Az internet tehát rengeteg dolgot megváltoztatott, a lányoknak már nem szükséges egy hálózat tagjának lenni, akár önállóan is dolgozhatnak, mert nem kell építeniük egyetlen szervezet kapcsolatrendszerére sem.
Zavar, hogy a lány nem szeret – Ebben a szakmában kiemelt szempont a már említett diszkréció és a bizalom is. Gyula (37) eddig három alkalommal járt prostituáltnál, mindig újabb és újabb esélyt adva magának, hogy most jobb lesz, mint előzőleg. „A hölgyeket ismerőseim ajánlották, mivel nem merek a neten ilyen irányú kapcsolatteremtést végezni, mert mi van, ha felmegyek hozzá, aztán kirabolnak? Az első alkalommal egy kedves lánnyal voltam együtt, aki minden téren ügyes volt, de valami hiányzott nekem… ugyanis az egész aktusban az zavart, hogy éreztem, a hölgy nem szeret. Ez csak munka neki. Hülyén hangzik, tudom, hiszen a testéért fizetek, nem a szerelméért, de nekem erre lenne igényem, legalább hitetné el velem, de erre sem képesek. A második aktus szintén vele zajlott, de megint ugyanazt éreztem. A harmadik alkalom már egy másik hölggyel történt, aki szintén kedves és profi volt, de mégis hiányzott valami.”
A mellek igénybevétele feláras – Ahhoz, hogy testközeli képet kapjunk a hazai, utcai prosti-helyzetről, bizony bele kell merülünk a budapesti éjszakába. Így tesz rendszeresen Péter (28) is, aki kalandtúrái során már számos tapasztalatra tett szert a témában, mondhatni szakértővé vált. Elmondta nekünk, hogy ő csak az utcai árakat ismeri: az orális szex háromezer forinttól indul; a gumi mellőzése, a lakáshasználat és a mellek igénybevétele azonban olyan „extrák”, amikkel élni szokott, így akár nyolcezerre is felmehet a tarifa. „A normál közösülés talán 5-10 ezer körül van, de nálam prostival csak az orál jöhet szóba. Hajnalban, amikor már nincs forgalom, előfordul, hogy egy-egy aznap még sikertelen, drogfüggő leány sokkal lejjebb megy, csak hogy meglegyen az anyag időben… A legdurvább az volt, amikor egyszerre két haveromat egyszerre szerette szájjal egy lány 2120 forintért (már csak annyi volt náluk, amikor kitámolyogtak a kocsmából).”
A strici ott van a másik szobában – Azt is megtudtuk a fiúktól, hogy a lányok leginkább a kuncsaft autójában végzik az orális kényeztetést. Többségüknek van ilyen-olyan lakása, ami esténként erre a célra van fenntartva. Általában többszobás, és a tulaj, vagy a strici (ez nem feltétlenül ugyanaz a személy), ott van a másik szobában. „Bár előfordul, hogy csak a tévé megy ott, hogy a vendég azt higgye, van ott valaki, aki szükség esetén megvédené a lányt. De voltam olyan egyszobás lakásban is, ahol négy iparos élt együtt. Amikor a csaj nyitotta az ajtót, a másik három bement a WC-be, hogy ott várja ki az üzlet végét. Észre sem vettem volna őket, ha nincs egy kis gikszer… De a lányok többségét az sem zavarja, ha kocsi nélkül van az ember, és nem akar lakásra menni. Ilyenkor a helyszín lehet egy bokor egy közeli téren, vagy egy üres telken, de akár simán egy kapualj is. Sőt, egyszer a Lenhossék utcában a földszinti udvari budiban ejtettük meg az aktust. Csak az ejakuláció után józanodtam ki legalább annyira, hogy egyáltalán maradjon emlékképem. Nem is tudom, hogy kerültem oda…”
„Akad olyan lány is, aki lakásra is feljön” – folytatja Péter. „Nem sok, talán tíz lányból egy. Ez elég veszélyes lehet, de erről inkább ők mesélhetnének. Én kettővel találkoztam összesen, aki feljött – és az egyikük ráadásul úgy, hogy eleve ketten voltunk rá. De végül így is a lépcsőházban esett meg a dolog, mert a lakótársam belülről a zárban felejtette a kulcsot, és nem ébredt fel se a csengőre, se a telefonra. A második emeleti lépcsőfordulóban álltunk meg.”
Az első alkalmat leszámítva soha nem is voltam prostituálttal józanon – Péter elmesélte, hogy havi két-három alkalommal kurvázik – többre nem futja. Szerinte mindegy is, mert általában nem egy nagy élmény számára. Az első alkalom csak annyiban különbözött a tegnapelőttitől, hogy józan volt: „olyan húsz lehettem már, és végre kerestem annyit, hogy maradjon erre is. Mindig is ki akartam próbálni, hogy milyen is az, ha kibérelek egy női testet. Nos, inkább maga a testtel való üzletelés, az ebből a szituból adódó feszültség az, ami izgalmas ezekben a lányokban – a szolgáltatás maga nem igazán jó. De ha berúgok, akkor ez nem érdekel, úgyhogy megyek… Az elsőt leszámítva soha nem is voltam prostituálttal józanon. Mert akkor tudom, hogy nem éri meg.”
Tabutémának számítanak a koncentrációs táborok bordélyai
Kibeszéletlen, kevéssé ismert és a legtöbb helyen tabunak számító témát feszeget egy nemrég megjelent könyv, amely a náci koncentrációs táborokban berendezett bordélyok történetét mutatja be.
A nemrég megjelent, Das KZ Bordell az első olyan könyv, amely minden részletre kiterjedően próbálja meg bemutatni ezt az igencsak kényes témát. Robert Sommer német történész 460 oldalas munkája egy négy évig tartó kutatás nyomán született meg, amelynek során a férfi bejárta azt a 10 koncentrációs tábort, ahol a náci vezetés 1942 és 1945 között bordélyokat rendezett be. A könyvben több interjú is olvasható, amelyeket Sommer a túlélőkkel készített.
A speciális blokkok, vagyis a tábori bordélyházak története hosszú évtizedeken át tabunak számított a haláltáborok túlélőinek körében, legtöbben szégyenük miatt nem akartak emlékezni a világháború alatti eseményekre. Heinrich Himmler 1941-ben rendelte el a koncentrációs táborokban bordélyházak felállítását, a náci vezető ugyanis úgy gondolta, hogy a férfi rabok jobban teljesítenek a munkatáborokban, ha jutalmuk szex lehet. Himmler emellett a táborok férfi lakói közötti szolidaritás megbomlasztására is alkalmasnak találta a speciális blokkok létrehozását.
1942-ben az első bordély MAuthausenben nyílt meg, majd az SS 10 ilyen intézményt üzemeletetett: a legnagyobb Auschwitzban volt, ahol egyszerre 21 nő dolgozott. az utolsó bordélyt 19425 elején, nem sokkal a háború vége előtt nyitották meg. A prostitúcióra kényszerített nők keresztények voltak, többségük „antiszociális” magatartása miatt került fogolytáborba. Bár a náci Németország hivatalosan törvénytelennek minősítette a prostitúció intézményét, az SS elit alakulatai elégedettek voltak a tábori bordélyházak üzemelésével, így elkerülhetőnek látták a homoszexualitás katonák közötti megjelenését is. A bordélyokba a legtöbbször Auschhwitz-ból és Ravensbrückből vitték a nőket, akik 70 százaléka német volt, míg a maradékot ukrán, lengyel és fehérorosz nők tették ki.
A prostituálttá vált foglyok közül sokan önként jelentkeztek a feladatra, mivel azzal hitegették őket, hogy hat hónap elteltével szabadon távozhatnak. Később névsor alapján, végül pedig már a gyengélkedőről is vittek el nőket. Kiváltságos helyzetük kimerült abban, hogy nem kellett tábori ruhát viselniük, fizikailag viszont teljesen tönkrementek, fertőzéseket kaptak el, kísérletezések alanyaivá váltak, abortuszra is kényszerítették őket. A nőknek minden este két órát kellett szórakoztatni a rabokat. A megjutalmazottak számára két birodalmi márkába került a nőkkel töltött 15 perc. A tarifát sokan a még életben lévő rokonok által küldött pénzből tudták fizetni, az összegeket a német tisztek egy külön tábori számlán tartották nyilván.
A haláltáborok felszabadulását követően a „speciális blokkok” történetét mély hallgatás fedte, a túlélő nők és férfiak egyaránt tartottak a megszégyenüléstől és a megbélyegzéstől. A Berlin közelében fekvő ravensbrücki női táborban történészek szerint legkevesebb 40 ezren lelték halálukat. Insa Eschebach, a ravensbrücki emlékhely vezetője szerint a könyvben feszegetett téma évtizedekig tabunak számított, és senki sem merte egy lapon emlegetni a szexet és a koncentrációs táborokat. Ez a kérdés ugyanis sokkal összetettebbé és bonyolultabbá tette volna a „gonosz nácik – ártatlan táborlakók” képet.
Sommer szerint a könyv megírása roppant nehéz volt, mert a legtöbb nőt, aki ezekben a bordélyokban dolgozott, nem lehet szóra bírni: legtöbbjük ugyanis elhitte saját bűnösségét, és a háború után a hasonló dolgokat inkább elfeledni akarták. Éppen ezért a hasonló dolgok miatt egyikük sem kapott soha semmilyen kárpótlást. Emellett szerinte is igaz, amit Eschebach állít, azaz, hogy a koncentrációs táborokról alkotott képbe nem fért bele egy hasonló részlet: ennek megértéséhez ugyanis nagyon sok magyarázatra van szükség.
A könyv a történész elmondása szerint egy jelenleg is látható, utazó kiállításhoz kapcsolódva született meg.
Bordélyház működött falusi turizmus álca alatt
Meghalt egy vendég egy tolnai bordélyházban, a prostituáltak hívták a mentőket. A panzió eredetileg falusi turizmusra kapott engedélyt, de már régóta mindenki arról beszélt, hogy ez egy bordélyház. A neve is az volt, hogy Red Roses, vagyis Vörös rózsák.
Hatalmas hirdetőtáblája van az épületnek, mindkét irányból, közvetlenül az út mellett. Amikor elkezdték felújítani a házat, mindenkinek azt mondta a család, hogy vendégeket fognak fogadni, úgynevezett falusi vendéglátásra rendezkednek be. Aztán jöttek is a vendégek, a falusiak szerint nem is kevesen. De azt mondják: hamar kiderült, hogy itt nem egyszerű falusi vendéglátásról van szó. Árulkodó volt a hely neve, Red Roses, vagyis vörös rózsák, a házon a sok kamera, az, hogy csak éjszaka voltak nyitva, és hogy a vendégek többsége taxival jött, és reggel ment. Állítóéag 12 lány dolgozott bent, mindent elvállaltak, 15 ezer forint volt egy óra – ezeket mondják legalábbis a falusiak.
Egyik éjszaka bent a házban meghalt egy vendég. A prostituáltak mentőt hívtak, a mentősök pedig rendőrt. Akkor egy éve működött a bordélyház. A bíróság a napokban enyhített az elsőfokú ítéleten, és felfüggesztett börtönre ítélte az üzemeltetőket. Az enyhe büntetést a bíróság azzal indokolta, hogy a lányok önszántukból vállalták a prostitúciót, és hogy a házban jók voltak a körülmények, jobbak mintha a prostitúciót az utcán űzték volna.
Bordélyházat számoltak fel Újbudán
Négy embert vettek őrizetbe, nagy mennyiségű készpénzt és kábítószergyanús anyagot is lefoglaltak a rendőrök, egy bordélyház elleni akció során múlt pénteken. Nézze meg az akciót videón is!
Négy ember ellen indult eljárás üzletszerű kéjelgés elősegítése, illetve kerítés gyanúja miatt. A gyanúsítottak – két férfi és két nő – a rendőrség szerint bérelt ingatlanban üzemeltettek Újbudán éjszakai klubot, ahol táncosnők és prostituáltak dolgoztak, akiket a vendégek italra hívhattak meg, illetve a pénzért privát táncot adtak elő nekik. A férfiak az itt megismert nőket különböző szállodákba vitték, ahol anyagi ellenszolgáltatásért cserébe szexuális kapcsolatot létesíthettek velük – közölte honlapján a rendőrség.
A rendőrök szeptember 9-én összehangolt akcióban csaptak le a bordélyházra, illetve az azt üzemeltetők lakásaira. Számos bizonyíték mellett nagy mennyiségű készpénzt és néhány kábítószergyanús port tartalmazó tasakot is lefoglaltak. A gyanúsítottakat kihallgatták, és őrizetbe vették. Az akcióról készült videó:
Eladó Rákóczi bordélyháza
Ötmilliárd forintért lelhet gazdára II. Rákóczi Ferenc egykori franciaországi rezidenciája, a Hotel de Transylvanie. Az épület pikáns múlttal büszkélkedhet, egy francia történetíró szerint ugyanis még bordélyként is üzemelt. A Szajna partján álló kastélyban 13 apartman található. A környékre jellemző ingatlanáraknál mégis mintegy 30 százalékkal olcsóbban kínálják – talán azért, mert az épületbe máig nem szerelték be a liftet.
Előzetesben a pécsi bordélyház feltételezett üzemeltetői
Előzetes letartóztatásba helyezte a Pécsi Városi Bíróság annak a bordélyháznak a feltételezett üzemeltetőit, amelyet péntek éjjel számolt fel a rendőrség Pécsen. A bíróság szerint a 43 éves siófoki férfinél és a 26 éves hatvani nőnél is fennáll a szökés, az elrejtőzés, a tanúk befolyásolásának, megfélemlítésének veszélye, a férfi esetében pedig a bűnismétlésé is, mivel korábban már követett el hasonló bűncselekményt.
A férfit és a nőt 18. életévét be nem töltött személyt foglalkoztató, bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntettével gyanúsítják, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.
A bíróságon mindketten tagadták a bűncselekmény elkövetését. A férfi azzal védekezett, hogy masszázsszalont üzemeltetett, és nem tudta, hogy az egyik alkalmazottja fiatalkorú.
A rendőrség tájékoztatása szerint a bárként üzemelő vendéglátóhelyen több lányt, köztük egy fiatalkorút is prostituáltként foglalkoztattak. A rendőri akció alatt négy lány volt a bárban, hárman azt mondták, táncoslányok, majd hogy masszőrök, végül beismerték, hogy prostituáltak, és a keresetük felét mindig leadták a főnöküknek.
Az üzemeltetőket őrizetbe vették, és kezdeményezték előzetes letartóztatásukat. A házkutatás során a férfi lakásán több fegyvert és lőszert is találtak, ezek eredetét még vizsgálják. MTI
Kiskorúval szexelt a futballsztár
Franck Ribéryre (27), illetve Sidney Govoura (30), mindketten érintettjei lettek a néhány napja kirobbant párizsi szexbotránynak. A francia nyomozók egy fővárosi luxusklub, a Zaman körül kezdtek vizsgálódni, mert olyan hírek jutottak el hozzájuk, hogy ott többen fiatalkorú prostituálttal is nemi kapcsolatot létesítettek. Ezen a szórakozóhelyen gyakran megfordulnak focisták, így vezettek a szálak a válogatott játékosokhoz. A jelenlegi legjobb francia focistának tartott Franck Ribéryt a múlt héten hallgatták ki. Ügyvédje, Sophie Bottai több alkalommal is úgy nyilatkozott: a játékosnak csak tanúként kellett megjelennie, az ügyészség neve elhallgatását kérő munkatársa viszont mást mondott a francia hírügynökségnek, az AFPnek.
– Franck Ribéry elismerte, hogy szexuális kapcsolatba került egy prostituálttal, ám fogalma sem volt a hölgy életkoráról. Nem sejtette, hogy a lány még nem töltötte be a 18. életévét, tehát fiatalkorú, s így bűncselekményt követ el – említette az ügyészség munkatársa.
– Most már minden az ügyben eljáró vizsgálóbírón, Yves Dandón múlik, ő dönthet arról, hogy vádat emel-e Ribéry ellen.
Ha bebizonyosodik a kétgyermekes játékos bűnössége, akkor hároméves szabadságvesztést és 45 ezer eurós (11,94 millió forintos) pénzbírságot is kiszabhatnak rá. A botrány az egész francia válogatott szereplésére kihathat a nyári világbajnokságon. Ennek ellenére a szövetség vezetői nem lépnek.
– Még csak a vizsgálat elején tartunk, nincs is elegendő információnk. A szövetség egyelőre nem kívánja kommentálni az ügyet – tette hozzá Jean-Pierre Escalettes (64), a szövetség elnöke.
Lapértesülések szerint Karim Benzema (22, Real Madrid) és Hatem Ben Arfa (23, Marseille) is képbe került a válogatottak közül.
[Bulvár]
Döbbenet! 14 éves lányát is futtatta a bordélyházas apa
Négy év börtönbüntetést kapott az a német férfi, aki saját lányát is felkínálta kuncsaftjainak egy berlini bordélyházban – közölte pénteken az egyik német bíróság. A lány még csak 14 éves volt az első alkalmommal, de apja szerint „meg sem lehetett állítani”. A lány szinte egész gyerekkorát intézetben töltötte, majd bordélyház-tulajdonos apja magához vette. A bíróság szerint a 14 éves tinédzsert ezután arra kényszerítette, hogy szálljon be a bordélyházban szervezett swinger-partikba, amelyeket rendszerint párok látogatnak. A lányt akaratán kívül extrém szexuális helyzetekbe kényszerítették, például fakereszthez kötötték és megkorbácsolták.
Dieter H. a kiskorú lányáról felvételeket is készített, majd feltette azokat az internetre. Vallomásában elismerte, hogy a lánya részt vett az orgiákon, de azt tagadta, hogy kényszerítette volna. Sőt, szerinte hiába próbálta távol tartani a gyermekét, nem tudta lebeszélni róla, hogy ott legyen.
A bíróság azonban ezt nem fogadta el, és bűnösnek találta a férfit kerítés, prostítúcióra kényszerítés, embercsempészet és súlyos testi sértés vádjában. Ezen felül 14 ezer euró (kb. 4 millió forint) készpénzt kell a ma már 19 éves lányának fizetnie kártérítésként.
A szex története dióhéjban
Vannak dolgok, amelyek sohasem változnak – a szex azonban egyáltalán nem ide tartozik. Az ókori rómaiak hatalmas kéjorgiái óta eltelt néhány évszázad, és jelentősen átalakult szexuális kultúránk. Szaladjunk végig a történelmen és elevenítsük fel a legérdekesebb pillanatokat!
Két évezred alatt a szexuális szokások annyiszor és olyan mértékben változtak, hogy ha két különböző korszak embereit össze lehetne hozni, kis túlzással talán szót sem tudnának érteni egymással, nemhogy valami mást kezdeni. Az alábbiakban az ókortól indulva vesszük végig az egyes érák erkölcsi normáit és titkolt kéjelgési szokásait – az ókori Görögországtól a második világháború utáni Európáig, a vérfertőzéstől az orgiákon át a bordélyházakig tart a kirándulás.
„Már a görögök is”
Az afrodiziákum, az erotika, a hetero- és homoszexualitás, a nárcizmus, a nimfománia és a pederasztia mind az ókori görög társadalom által életre keltett fogalmak. De a máig híres antik költők, Homérosz és Plutarkhosz pajzán történeteiből tudjuk azt is, hogy a mítoszok szerint Aphrodité, a szépség, a szerelem és a szexuális gyönyör istennője akkor született, amikor Kronosz kardjával kasztrálta apját, Uranoszt. Miután heréit a tengerbe dobta, a víz habot vert, és egy kagylóhéjból a partra lépett Aphrodité, akinek szépsége még az Olümposzt is elvakította. Ne feledkezzünk meg Zeusz legkedvesebb gyermekéről, Héraklészról sem, akinek a karjai között állítólag egyetlen éjszaka alatt 50 nő fordult meg, és ő volt az a mitológiai alak, akinek férfiszeretői között volt saját unokatestvére, Iolaos, valamint „a göndör fürtű édes Hylas” is.
Az ókori Athénban az i. e. 6-4. század a pederasztia hőskora volt – ebben az időszakban a felnőtt férfiak főként fiatal fiúkat szerettek, bár a történészek a mai napig vitatják, hogy a testi érintkezés szükséges velejárója volt-e a „görög szerelemnek”. Az antik Görögországban élő nők többnyire a férfiak tulajdonai voltak, és csak elvétve élvezhették a fiatal fiúszeretőknek járó kiváltságokat. Ennek ellenére ugyanakkor a legrégebbi szakma is fénykorát élte: a legelismertebb kurtizánok elképesztő vagyonra tehettek szert, és a jól menő bordélyházak hatalmas profitot hoztak az államnak a befizetett adó révén. Persze az elhanyagolt feleségek sem keseregtek otthon: Leszbosz szigetén, ahol a híres Szapphó alkotott, könnyen párjukra leltek. A kor irodalmi műveit tanulmányozva ráadásul bőrből készült vibrátorokról is olvashatunk, melyet használat előtt olíva olajjal kentek be a nők.
Róma
Ahogy az ókorban mindenhol, így Rómában is a családfő tulajdona volt felesége és gyermekei. A házasságtörésen kapott nőt férje azonnal megölhette, míg az iszákos feleség útját minden gondolkodás nélkül kiadhatta ura és parancsolója. Persze a nőkre vonatkozó szigorú szabályok ellenére a Bacchus tiszteletére rendezett féktelen tivornyákon tulajdonképpen semmi sem volt tilos – ezeket a hedonista és törvényen kívüli szertartásokat végül i. e. 186-ban tiltották be. A prostitúció szintén nagy népszerűségnek örvendett, és a görögöktől átvett pederasztia iránti rajongás a születési statisztikákon is tükröződött. Ugyanakkor Rómában igen nagy figyelmet fordítottak a fogamzásgátlásra. Az idősebb Plinius, ókori polihisztor tanácsa szerint erre a célra tökéletesen megfelel az egér ürülékéből készült kenőcs, bár a galambok végtermékének olajjal és borral összekevert változata sem rossz. Kétségtelenül hatékonyabb módszert dolgozott ki az epheszoszi Soranos, a kor híres nőgyógyásza, aki egy különféle anyagokkal átitatott pamutdarab felhelyezését javallotta a római nőknek. Sajnálatos módon azonban még ezek a primitív fogamzásgátlási fajták sem akadályozhatták meg a birodalom lakosságát jelentősen megtizedelő pestisjárvány kirobbanását.
A sötét középkor
Krisztus előtt 400 és 1000 között a világ nyugati felét teljes mértékben áthatotta a keresztény erkölcs gondolatvilága. A szexuális életre vonatkozó legfőbb szabályokat, melyek aztán majd 1500 évig meghatározták az emberek életét, az Ószövetségből olvasták ki. Ekkortájt a bujaság és a szexuális gyönyör Ádám és Éva eredendő bűnei közé tartozott, és az igazán istenfélő emberek a cölibátus szabályait betartva élték életüket. A keresztény emberek szexről vallott puritán felfogását tökéletesen szemlélteti a Jézus szeplőtlen fogantatásáról szóló történet is.
A keresztény egyház a vérfertőzést, az önkielégítést, az orális és az anális szexet, valamint a homoszexualitást egyaránt szégyenletesnek és büntetendőnek tartotta, így az ezeket „elkövetőkkel” szemben egyre nagyobb szigorral lépett fel. A házastársak kizárólag gyermeknemzés céljából érhettek egymáshoz, és a fogamzásgátlás minden formáját tiltották, hiszen a szexuális együttlét semmiféle öröm forrása nem lehetett. Bár azt nem tudjuk pontosan, hogy ezek a szabályok hogyan befolyásolták az átlagemberek mindennapi életét, de az biztos, hogy az örök kárhozattal való állandó fenyegetés miatt a szeretkezés félnivaló és veszélyes dologgá vált. A 16. századi Európán végigsöprő szifiliszjárvány egyértelművé tette az egyház számára, hogy híveik egyáltalán nem éltek olyan szűzies életet, mint amilyet ők szántak nekik. A prostitúció elképesztő méreteket kezdett ölteni a kontinensen – Rómában 1490-ben 7000 kurtizán dolgozott -, míg az egyik londoni bordélyházat szinte egész Európában ismerték. Az egyház a jelenséget kezdetben pusztán a szükséges rosszként könyvelte el, és úgy vélték, a bűn terjedésének könnyedén gátat szabhatnak. Az idők azonban változtak.
A reneszánsztól napjainkig
Az itáliai reneszánsz alkotói felfedezték maguknak az antik kultúrát és festményeiken, szobraikon egyre többször ábrázoltak meztelen nőket és férfiakat, akikről ráadásul sokkal inkább az élvezet öröme, mintsem a bűntudat köszönt vissza. Néhány helyen már a homoszexualitást is elfogadták, jó példa erre a két világhírű művész, Leonardo és Michelangelo, vagy I. Jakab angol király, aki még a királyi udvarban is nyilvánosan kérkedett fiatal szeretőjével, Buckingham hercegével. Habár egy 1533-as angol törvény halállal büntette a szodómiát, ezt a rendelkezést alig hajtották végre. A felvilágosodás korának irodalmi műveiben, mint például de Sade márki regényeiben már a szexuális perverzió, a fétisek veszélyeiről és izgalmáról olvashatunk.
A viktoriánus képmutatás és a tudatlanság elegye a 19. századot a legromlottabb korszakok egyikévé tette. Az átlag középosztálybeli nők a meleg otthon ölelésében várták férjüket haza, akikkel a bevett szokások szerint havonta egyszer lehettek együtt. A látszólag önmegtartóztató életvitel mögött azonban súlyos titkot lapultak. 1839-ben, a kétmilliós lakossággal rendelkező Londonban körülbelül 80 000 prostituált dolgozott. Néhányan közülük ugyan sikeresen elértek valamiféle társadalmi megbecsülést, de az egyre inkább terjedő nemi betegségek legtöbbjük sorsát megpecsételték. A viktoriánus korban élt emberek szexualitással kapcsolatos álszent felfogása tehát elég sok áldozatot követelt – jó példa erre Winston Churchill édesapja, aki szintén kemény harcot vívott egy szexuális úton terjedő betegséggel.
A XX. század első fele komoly forrongásokkal, világégésekkel telt, és a második világháború után napvilágot látott beszámoló jól mutatja, hogy a hirtelen jött békével mennyire nem tudtak mit kezdeni a háborúhoz szokott emberek. Az 1948-as adatok szerint az amerikai férfiak 69 százaléka járt utcalányokhoz, a férjek 50 százaléka volt hűtlen feleségéhez, míg a férfiak 37 százalékának és a nők 17 százalékának volt homoszexuális élménye. A ’60-as években a szexuális forradalom időszakát éltük. A könnyen elérhető fogamzásgátló tablettáknak köszönhetően a modern nők végre önfeledten élvezhették a szexuális együttléteket, olykor több partnerrel – az 1980-as években megjelenő AIDS azonban jelentősen visszavetette a szabad szerelem forradalmi gondolatát, habár az eszme ennek ellenére még napjainkban is tombol. Ennek megfelelően nehéz is eligazodni napjaink szexuális kavalkádjában – és ki tudja, mit hoz még a jövő.