Az egyik oldal: Egy – két éve kezdődött a dolog. A rendszereres testmozgások utáni sörözések alkalmával elhatároztuk, hogy Ottót, aki a legfiatalabb, és még független, meglepjük születésnapjára. Szakirodalomból kinéztünk egy bombázó szerelem művésznőt, valamilyen ürüggyel, biztosítottuk, hogy a megfelelő időpontban otthon legyen, aztán meg kézbesíttettük a megfelelő céggel a küldeményt.
Legközelebbi alkalommal mikor találkoztunk, a srác ügy festett, mint aki egy felfelé fordított vállfával a szájában aludt. Mindenesetre jó darabig volt miről társalogni az úri kocsmázások alkalmával.
Aztán egy újabb név, születés, vagy akármilyen alkalom eljövetelekor, elgondolkodott a belőlem, Gyulából, és az Ottóból álló kis társaság, hogy mi lenne, ha nem csak az ünnepelt részesülne, felköszöntésben, hanem, közösen csapnánk egy bulit. Megszerveztük, Ottó kaját főzött, ital volt neki otthon, a csajokat meg mi rendeltük.
Persze pancserok voltunk. Először duma ment, meg kis ital a hangulatot oldandó, aztán meg mire a lényegre került sor, alig maradt valami idő, és persze a hivatásos világban nincs ráadás, a munkaidőnek vége viszontlátásra, keressék fel újra intézményünket!
Jó darabig nem is próbálkoztunk újra, Ottónak is állandó barátnője akadt, és Gyulával mi sem vágyakoztunk, sok pénzért, nagyjából egy gumibabától is megkapható öröm után.
A közelmúltig. Ottó mivel eléggé belebonyolódott az új kapcsolatba, nem volt velünk, csak ketten kortyoltuk, szokásos verítékpótló sörünket, aztán elhatároztuk harapunk is valamit. Közben óhatatlanul előkerült a téma is. Szó szót követett, majd elhatároztuk, hogy felkeresünk egy szolíd, házias belvárosi műintézménya D. utcában, itt talán több szerencsénk lesz. Telefon. Minden rendben mehetünk, bár meglehet picit várni kell, mivel csak egy fő szabad létszámmal rendelkeznek. Nem gond hajrá!
Mire odaértünk kicsit ücsörögtünk a hallban, de kisvártatva már a két lány fogadott minket, bemutatkoztunk, (természetesen csak keresztnéven) Gyula mindenképp nekem akarta átengedni a választást. Mindegy legyen meg az akarata. Egyikük sem volt az a bombázó fajta, inkább olyan mint aki mellett az ember elmegy az utcán, amolyan normális háziasszony fajta. Imádom az ilyet, meggyőződésem, hogy az ember sokkal többet kaphat tőlük ebben a műfajban, mint a saját dögösségével túlzottan is tisztában levő elkényeztetett ifjaktól. Megkértek fáradjunk be a szobába, rögtön jönnek. (Gondolom az anyagiakat rendezték le a főnökkel.) Mi vigyogva vonultunk a zuhanyzóba, gyors tusolás, aztán fülig érő szájjal, tarkóra tett kézzel támasztottuk a franciaágy fej felőli oldalán a falat, pucérságunk teljes öntudatos valóságában. Kicsit meglepődtek amikor belépvén mi már felkészülten vártuk őket, de hát nem voltak éppen szégyenlősek, elmosolyodtak, és odaléptek a párjukhoz.
Szemrevételeztem választottamat: Nem egy samponreklám, de vonzó mosolygós csinos arc, gyönyörű szemekkel, formás, nem túl nagy mellek, ívelt csípő, nem rövid lábak. Meghatározhatatlan, de harmincas kor. Remek. Nagyjából ez volt egy ideig az utolsó pillanat, amíg a szomszédokat is láttam, hiszen meglepetésben volt részem. A lány az ölembe ült, és rögtön érzéki csókokkal kezdtük. Hohó a hivatásosok nem szoktak ilyet! Rajtam nem fog múlni. Beletúrtam a vállig érőnél kissé hosszabb hajba. Tetszett neki. Aztán végigcsókolta a mellemet, és megállapodott, a keménykedést éppen csak próbálgató szerszámomnál. Hát ott nem kellett sokat munkálkodnia, feltette a munkaruhát, és visszafelé is megtette a csókolgató utat. Aztán az ajkaimat gyengéden az ajkaival harapdálva, illetve néhány harapás után a nyelvével kis ideig a számban kalandozva, és mindezt újra, és újra kezdve, nagyon lassan, a csípőjét derékból kisé előre – hátra billenve belecsúszott a meredező karóba. Amikor teljesen bent volt egy pillanatra megálltunk, két tenyerembe fogtam az arcát, és mélyen a szemébe néztem. Csókok simogatások özöne, valamint a szelídből egyre vadabbá váló a lovaglás, és a lambada elemeiből ötvözött
Tánc végén egymás szemébe nézve fura mélységeket fedeztünk fel, azt hiszem kölcsönösen. Magunkhoz tértünk. Gyuláék is újra látótérbe kerültek, a mosolygós arcokból ítélve ők is jól szórakoztak. Gyorsan megszabadultunk a kellékéktől, újabb gyors lényegretörő zuhanyozás, és már mentünk is vissza. Elöször kedves semmitmondó dolgokról beszélgettünk, majd előkerült a humor is, és persze meghitt simogatások segítettek az oldott hangulat megtartásában. Kedvesem hasrafordult, én pedíg a hátát kezdtem simogatni, a vállát maszírozni. Nagyon élvezte. Kacagva kérdezte, hogy mennyit kérek ha esetleg később is szeretne befizetni egy maszírozásra. Mosolyogtam, és előrehajolva megcsókoltam. Közben a rakoncátlan testrészem, amely a feneke alatt a combjai közé szorult. Aztán ahogy ott mocorogtunk, kezdte ő is újra követelni a maga szórakozását.
Bár vacsorakor megbeszéltük, hogy félidőben térfelet cserélünk, most már szó sem lehetett semmiféle cseréről.
Megfordítottam a kissé elpilledt testet, és a kis lábaujjától indulva lassan végigcsókoltam. A combok közt kissé elidőztem, és jót derültem magamban az első pillanatban meglepett arcán. Gondolom egy profi nincs az ilyesmihez szokva, de nem modhatnám, hogy nem tetszett neki. Végighaladtam a has kis halmán, a köldök mélyedésén a mellek közt, majd a gömbölyded halmokon, végül az érzéki ajkakon, melyek forróságukkal szinte égettek. Most ő fordított meg engem, és közben oldalt nézve egy pillanatra láttam kollegám partnerét amint elvarázsolt arcal huppan bele barátom ölébe, tarkóján magasra borzolva a hajkoronáját, miközben igerlően rezdültek meg nem kevésbé formás mellei. Nem volt időm belefeledkezni abba a látványba mert felhevült kedvesem arca magához vonzotta a tekintetemet. Most ő fogta tenyerébe az én arcomat, és lassan ajkaimat harapdálva csókolgatott, miközben felettem áttérdelve, formás csípőjét enyhén mozgatva újra testével vette körül az enyémet. Ez sem volt kevésbé forró, mint az ajkai. Lassan kéjesen fedeztem fel, s ő hagyta, és élvezte, hogy felfedezem a titkos zugait. A fejemen átborítottam a hajzuhatagot, és csak a nem éppen látásra termett érzékszervemmel tájékozódtam a nedves selymesen puha közegben.
A továbbiak szinte öntudatlanul történtek, és csodálatos érzéseket átélve jó idő elteltével tértünk lassanként magunkhoz. A kipirult arcú, láthatólag kellemes élményeket átélt lányok látványa sohasem felejthető képként marad meg bennem. Távozáskor csókkal köszöntünk el mindkét lánytól, és csak annyit mondtunk egymásnak barátommal az utcára érve, hogy: „Hát ezt még nagypapa koromban sem fogom elfelejteni!”
Azóta többször elgondolkodtam a dolgon. Tudom, hogy a hivatásosoknál a különböző extra szolgáltatások a kuncsaft szimpatikusságának függvényében vehetők igénybe. Ennek ellenére, nem tudtam megmagyarázni a csókokat, a másodszori óvszer nélküli szexet. Midenesetre világéletemben vágytam erre a meglátni, megszeretni megkapni, csodálatos érzéseket átélni, atomvillanásra. De hogy épp egy profitól! Ismerem az érzéseimet, ez bizony minden valószinűségek dacára, egy tragikusan rövid, de teljes mélységében átélt szerelem volt. Tulajdonképpen nem is bíztam benne, hogy újra sikerül megtalálni, de azért néhányszor megpróbáltam a céget felhívni, és megtudakolni, hogy Klaudia dolgozik – e? A válasz mindig az volt : Már nincs nálunk, és sajnos nem tudjuk hol érhető el.
A másik oldal: Megint itt vagyok az ablakban, férjem, már javában alszik a közös ágyunkban, amit ma ismét nem dültunk szét erotikus hancúrozással. A kezemben egy tízezres bankjegy, és elgondolkodom, hogyan jutottam idáig…..
Kb egy hónapja kezdödhetett, épp pár napos szabin voltam otthon, és a boltban összefutottam a szomszéd házban lakó szimpatikus korombeli nővel. Elbeszélgettünk főzésről, erről – arról, végül megállapodtunk, hogy beülünk a közeli kávéházba egy kávéra. Természetesen a férfiak is előkerültek, mint beszédtéma, és részemről egy Irish Cream likőr, részéről egy konyak után az is kiderült, hogy ő üzletasszony, és a szomszég házban müködő erotikus szolgáltatásokat árusító vállalkozást vezeti. Akkor az ital hatásának véltem, hogy elgondolkodtam azon, hogy mellékes keresetet, s ráadásul esetleg időnként nélkülözött élvezeteket lehet egy füst alatt megkeresni.
Elhessegettem a gondolatot, de az makacs volt mindig visszajött. Aztán egyszer barátnőm felhívott, hogy nem tudnék – e besegíteni, mert nagy a forgalom. Kipróbáltam. Nem tetszett. A pénzt lelkiismeret – furdalás nélkül elköltöttem. Megdolgoztam érte. Elmondhatom, hogy kipróbáltam, nem volt jó, így lecsillapíthatom a bennem rejlő ilyesféle kicsapongásra vágyó, renitens énemet. Majdnem sikerült is. A múlt hétig…
Férjem egy hétig távol, én pedíg megint az ablakban álltam, és láttam amint két magas jóképű férfi megy be a szomszéd házba. Átfutott az agyamon, hogy ezek sem rokonlátogatásra jöttek. Jobb kezem önkéntelenül indult meg, felfelé a bordáimon, míg odaért a mellemre. Mellbimbóm, már megkeményedve meredezett, mire mutató, és középső ujjaim közé fogva, mint egy érzéki szájjal „szívogatni” kezdtem. Közben a bal kezemet a bugyimba csúsztattam, és a nedvesedő ajkak közé értem az ügyes ujjammal. Kezdtem volna megszédülni, de megcsörrent a telefon…
Nem tudtam nemet mondani a felkérésnek, és most ennek köszönhetem, hogy itt állok teljesen összezavarva…
Nem azt kaptam amit vártam. Gyengédséget, szeretetet, mondhatni szerelmet, és olyan érzéki gyönyöröket amiben még nem volt részem…
A pénz égeti a kezemet. Mit tegyek vele?Nincs jogom hozzá, hiszen talán még nekem kellet volna fizetnem…
És akkor most kurva vagyok? Múltkor inkább hiszen a pénzért tettem, de hát az sem igaz mert elhatároztam, az csak próba volt, és, hogy pénzért soha nem teszem többet. Most mégis megtettem, és bár pénzt kaptam érte nem azért tettem. És így mi vagyok, ha megteszem máskor is? Belül biztosan érzem, hogy vele megtenném. De hát engem úgy neveltek, hogy ez bűn! Miért bűn az ha egy nő megszerzi magának a fizikai gyönyört ha otthon egy idő óta már nem ég olyan hőfokon a láng? Lehet ezt úgy csinálni, senkinek sem okozunk vele kárt? Megértem, hogy a régi időkben fontos volt, hogy a feleségek ne csináljanak ilyesmiket, hiszen az akár háborúkhoz, egy közösség pusztulásához is vezethetett, ha egy feleség megtalálván a fizikai gyönyört más férfit választott. A világirodalom tele van ilyesfajta történetekkel. De akkor is szerintem ebből ugyanúgy hülyeség vallási kérdést csinálni, mint ahogy némely etnikum, teljesen jogos táplálkozás higiéniából, áthághatatlan vallási tanításokat csinált. Lelkük rajta. Azt hiszem én nem vagyok ilyen. De hát milyen vagyok én? Tudnék ilyen háromszögkapcsolatban élni?
Hiába nézem a képet a bankón nem válaszol…