dopamin

Tiszta, állati szenvedély

Posted on by Baszdmeg

A gyors, agresszív, durr bele! szex mozgatórugója a tesztoszteron. Ettől a – ki mennyiségben nőknél is megtalálható – férfihormontól kívánjuk a szexet, ez késztet bennünket kezdeményezésre.

A nemi vágyat a dopamin, a szexuális késztetést előidéző neurotranszmitter termelésének fokozásával ösztönzi. A tesztoszteron nagyobb hatást gyakorol a szexuális ingerre, mint a nemi potenciára vagy az érintkezés gyakoriságára. Csatározásra sarkalló hormon ez, amely agressziót vált ki, versenyszellemet teremt, erőszakra ragadtat – vagyis maga a kihívás.
Mindkét nem e hatékony serkentőszere elsősorban a genitális szex és az orgazmus fokozására irányul. De persze hemzseg az ellentmondásoktól. Miközben te sóváran epekedsz, az ellenkező nem idegesítőnek, basáskodónak, visszataszítónak találhat. A szer hatására a magad feje után indulsz, magadhoz akarod ragadni a kezdeményezést, ami elsősorban maszturbációra vagy egyfordulós kalandokra ösztönöz, s annyira megkísért a magány, hogy lassan már nincs is szükséged egy másik személy jelenlétére.
A tesztoszteron jelszava: csak semmi érzelem, csak semmi kötődés! E hormon hatására önt el bennünket az indulat és rúgja fel eddigi kapcsolatainkat, ez munkál bennünk, midőn erőnket, társunk fölötti hatalmunkat fitogtatjuk. A nők azért fogékonyabbak a másik fél érzelmi közeledésének befogadására, azért nem félnek elkötelezni magukat, mert szervezetükben sokkal kevesebb a tesztoszteron – legalábbis mellékhatása szerint – a depressziónak is hatásos ellenszere, amikor azonban felgyülemlik a szervezetben (főleg a férfiakéban), ingerlékenységet, indulatosságot idéz elő.

Szex, drog vagy rock'n roll?

Posted on by admin

Egy új kutatás szerint az emberek nagyjából ugyanazért szeretik a zenét, amiért a szexet, a drogokat, a szerencsejátékot és az ízletes ételeket. Ha olyan zenét hallgatunk, ami megmozgat, sőt még bele is borzongunk az élvezetébe, az agy dopamint szabadít fel.
Mint kiderült már az is megindítja a motivációban és függőségben is szerepet játszó szórakoztató vegyület áramlását, ha pusztán a számunkra oly kedves zenei élményre várakozunk. A tanulmány elsőként von szilárd párhuzamot a dopamin kibocsátás és a zene élvezete között, biológiai magyarázatot adva arra, hogy a különböző kultúrákban miért játszik az emberi történelem kezdetétől fogva olyan nagy szerepet a zene. A zenén keresztül a tanulmány új betekintést nyújt az emberi élvezetrendszer működésébe.
– Ahogy hallgatjuk ezeket a dallamokat már előre tudjuk, várjuk, mi következik, és ezek az apró kognitív nüanszok adják ezt az elképesztő élvezetet – magyarázta a kutatás vezetője, Valorie Sakimpoor, a kanadai McGill Egyetem idegtudósa, „A megerősítés vagy a jutalom szinte teljes egészében a dopamin miatt következik be. Ez alapvetően megmagyarázza, miért van velünk ilyen régóta a zene. A belőle nyert intenzív élvezet valójában egy biológiai megerősítés, és most már bizonyítottuk is”
A zene által keltett élvezetet intenzív érzelmi hullámzáshoz vezet, ami többek közt magába foglalja a szívverés felgyorsulását és a légzés mélységének fokozódását. A fizikai változások mellett az emberek gyakorta éreznek borzongást, vagy a hideg végig futását a testükön, Salimpoor csoportja és más kutatók is bizonyítékokat találtak, hogy amikor ez végbemegy, a vér az agy olyan területeire áramlik, ami dopamin kibocsátást eredményez.
A dopamin kapcsolat megerősítésére a kutatók nyolc zenerajongót kértek fel egy kísérletre, akik magukkal hozták a laboratóriumba kedvenc instrumentális zeneszámaikat is, elsősorban klasszikusokat, de akadt jazz, rock és popzene is. 15 percnyi zenehallgatás után a kutatók egy, a dopamin-receptorokhoz kötődő radioaktív anyagot fecskendeztek az alanyokba. Egy PET letapogatóval a kutatók nyomon követték az anyagot, aminek a vérben való körforgása azt jelezte, hogy az agy rengeteg dopamint szabadított fel, megkötve minden rendelkezésre álló receptort. Másnap már nem a kedvenceket hallgatták, ekkor a dopamin-receptorok teljesen nyitva maradtak.
A kísérletek második szakaszában az alanyokat egy fMRI gépbe fektették és újra elkezdték játszani az őket megindító zenéket. A vizsgálatok kimutatták, hogy az agy a zenére való várakozás és a borzongás időtartama alatt egyaránt dopamint pumpál. A két dopamin termelő hullám az agy különböző területein ment végbe. „Elképesztő, hogy képesek vagyunk dopamint kibocsátani valami absztrakt, összetett és nem anyagi dologra való várakozás közben” – mondta Salimpoor. „Ez az első tanulmány, ami bebizonyítja, hogy egy művészi stimulus hatására dopamint tudunk kibocsátani”
A felfedezés arra utal, hogy akárcsak a szex és a drogok, a zene is lehet enyhén addiktív, mondta David Huron, az Ohio Állami Egyetem zeneészlelés kutatója. A dopamin egy olyan adaptív jutalom indukáló molekula, ami az állatokat már az éhségérzet kialakulása előtt élelem keresésére ösztönözni. Ugyanez okoz mámort pusztán a tűbe beáramló vér látványától, még mielőtt a kábítószer bejutna az erekbe a heroinfüggőknél.

Mint a szexben: dopaminömlést okoz a kedvenc zenénk is

Posted on by admin

Akár Beatles, akár Beethoven, az emberek ugyanazért szeretik a zenét, amiért az evést, a testi gyönyöröket vagy a pénzhez jutást: jutalmazó vegyület szabadul fel zenehallgatás közben az agyban – állapították meg kanadai kutatók.
A tanulmány szerzői szerint az agyban keletkező kémiai anyag szerepet játszik abban, hogy előre megérzünk egy különlegesen borzongató zenei pillanatot, és abban is, ahogy az szétárad bennünk a csúcson. A montreali agykutatók zenehallgatás közben szkennelték a vizsgálatba bevont emberek agyát. Azt tapasztalták, hogy az idegsejtek közötti kommunikációban részt vevő dopamin nevű agyi ingerületátvivő anyag adott pillanatokban, adott helyen szabadul fel a zene élvezete közben. A dopamin agyi jutalmazó vegyület, amely normál esetben az evés vagy a szex által kiváltott örömet okozza, de a kábítószerek által előidézett eufória is termelődésével áll összefüggésben.
Robert Zatorre és Valorie Salimpoor, a McGill Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy a dopaminnal való kapcsolat magyarázza, miért olyan népszerű a zene minden kultúrában. Tanulmányuk a Nature Neuroscience című tudományos folyóirat online kiadásában vasárnap jelent meg. A vizsgálatok során csak instrumentális zenét használtak, ami azt igazolja, hogy nincs feltétlenül szükség az emberi hangra ahhoz, hogy kiváltsák az agy dopaminválaszát. A későbbiekben azonban azt is tesztelik, miként változtatja meg a hatást, ha énekhang is társul a hangszeres zenéhez.
Az agyi szkenneléses vizsgálatban nyolc önkéntes vett részt, akiket 217 – 19 és 24 év közötti – jelentkező közül választottak ki. Az alanyok kedvenc zeneszámuk bizonyos pillanatainál borzongásról számoltak be. Ez a jellegzetesség tette lehetővé a kutatóknak, hogy tanulmányozzák, mi történik az agyban a zenei elragadatást megelőző várakozás, valamint a csúcs bekövetkeztének pillanatában.
A PET-felvételek (pozitron-emissziós tomográf) azt mutatták, hogy az agy több dopamint pumpált a striátum (csíkolt test) nevű területbe a kedvenc zeneszámok hallgatása közben, mint más, kevésbé élvezetesnek tartott zenék közben. A kutatók fMRI-felvételekkel (mágneses rezonanciás képalkotás) is ellenőrizték, hogy mikor és hol szabadult fel dopamin. Kiderült, hogy a várt, borzongató csúcs előtt már 15 másodperccel több domapin jelent meg a striátum egy adott részében (caudate), majd egy másik területén szabadult fel a vegyület, amikor valójában el is érkezett a zenei csúcspont.
Az első agyterület az előrejelzések készítésében, a környezethez való alkalmazkodásban vesz részt, míg a másik, a csúcsra reagáló terület, az agy limbikus rendszeréhez tartozik, amely érzelmeinkben játszik szerepet. A dopamin jutalmazó anyagként akkor szabadul fel elsődlegesen, ha életünket mentő vagy védő tettet vittünk végbe. Ilyen az evés, illetve másodlagosan a pénzhez jutás, egyes kémiai szerek pedig mesterségesen váltják ki a „jutalmazást”. A zene azonban absztrakt, nem szükséges sem közvetlenül, sem áttételesen a túléléshez, és nem kondicionált jutalomforrás. A kutatók szerint az absztrakt ingerek által kiváltott élvezet erősen függ az egyének kulturális és személyes preferenciáitól.
Mivel a tesztben részt vevő emberek kedvenc zenéjüket választhatták ki, ezért arra nem adott választ a mostani tanulmány, hogy ismeretlen zene hallgatásakor is megjelenik-e az elváráshoz kapcsolódó dopamin-kibocsátás. Ezt a kérdést még vizsgálják. Forrás: Hírszerző