Hetek teltek el azóta az este és a másnap reggel óta. Én és Zsolti visszamentünk az egyetemre, és az események egyre valószerűtlenebbül éltek emlékeim között, de túl élénken ahhoz, hogy átverhessem magam. Sokszor álmodtam a történtekről, és valami kínzó szomjúság mardosott, amelyet nem csillapított semmilyen folyadék. Egyre nyilvánvalóbb volt számomra, hogy ezt a fajta szomjúságot csak mostohanővérem testének íze tudja feledtetni.
Éppen ezért titkos reményeket fűztem a közeledő családi hétvégéhez. Kati apjának volt születésnapja, amelyet otthon, a családi házban tartottunk. Én és Zsolti már az előző nap délutánján megérkeztünk, de míg én hozzám szokatlan módon ideges voltam és nem találtam a helyemet, Zsolti a thai harcosok nyugalmával heverészett a kanapén és nézte a tévét. Akkor csaptam el az agyam, amikor nekiült sakkozni Kati apjával. Azzal a férfival, akinek megdugta a lányát, akit évek óta az apjának tekintett, és akinek én a szemébe se tudtam nézni. Reszketve vártam a pillanatot, amikor majd belép az ajtón Kati.
Hamarosan rájöttem, hogy nem emiatt félek. Attól féltem, hogy a férje is jön.
Azonban amikor ez megtörtént, és Kati és Feri megérkeztek másnap délelőtt, semmi különös nem történt. Zsolti átölelte a nővérünket, puszi-puszi, Ferivel leparolázott, megölelte… engem szinte a hideg rázott, amikor rám került a sor. Feri összevont szemöldökkel méregetett.
– Jól vagy, kölyök?
– Persze – motyogtam.
– Nagyon sápadt vagy, Ákoskám. Gyere, egyél egy kis aludtejet. Biztos elcsaptad a gyomrod tegnap – lépett mellém anyám, hűvös tenyerét a homlokomra fektetve. – Nincs lázad – állapította meg.
Zsolti egy órával később elkapott a teraszon, amikor kimentem rágyújtani.
– Mi bajod? – förmedt rám ingerülten, sebhelyes arcán fojtott harag vibrált.
– Feri – nyögtem.
– Jézusom – forgatta meg a szemeit.
– Ez nem helyes, Zsolti. Amit tettünk…
– Amit tettünk, megtörtént! Te sem ellenkeztél!
– Jó, de…
– Nincs de. Felejtsd el! Figyelj – hajolt közelebb. Eddig is halkan beszélgettünk, de most még jobban lehalkította a hangját. – Beszéltem Katival.
– Miről?
Úgy éreztem a saját hangomat, mintha elvékonyították volna a hangszálaimat. Féltem a választól, és a félelmem beigazolódni látszott.
– Este találkozunk vele a fészerben.
– Mi!? Tisztára hülyék vagytok, hát…
– Halkabban!
– Tisztára hülyék vagytok – ismételtem meg lehalkított hangon. – Itt a férje! – sziszegtem.
– Igen. Én is ezt kérdeztem, de ő akarja. Azt mondta, Feri fél óránál tovább sosem bírja, és utána rögtön elalszik. Utána kilopódzik.
– Jézusom! Le fogunk bukni!
Higgadt, szürkés szemeit mélyen a tekintetembe fúrta, aztán váratlanul előrehajolt, és meglendítette a kezét. A pofon hideg zuhanyként ért, nagyot csattant, biztosra vettem, hogy odabenn is meghallják. A gondolataim azonban kitisztultak, a rettegés felhői elúsztak, mintha e pofonnal a rossz gondolatokat tette volna helyre, amelyek elbódítják az elmét.
– Rendben vagy? – kérdezte hűvösen.
– Igen. Kösz.
– Szedd össze magad, öcskös – állt fel, megpaskolva a térdemet.
Az ebéd nagycsaládi körben telt el, derűs hangulatban. Olyan húszan gyűltünk össze, a két család mindkét vonalából érkeztek. Próbáltam nem Kati és Feri felé nézni, mert éreztem, hogy a korábbi félelmem csírái még ott kapaszkodnak lelkem táptalajába erős gyökereikkel, és az a pofon nem metszette el az összes gyökeret. Káprázatosan gyorsan telt a délután, talán túl gyorsan is, mint ahogy akkor szokott, amikor valami olyan közelít, amit a lelkünk mélyén akarunk, de nem érezzük magunkat elég felkészültnek a történések megvalósulásához. Közönséges szavakkal azt is mondhatnám, hogy mire kettőt pislogtam, már este lett.
A rokonság szépen lassan szállingózott el, mostohaapánk öccse maradt utoljára. Én már este tíz órakor fejfájásra hivatkozva gyerekkori szobánkba menekültem titkon remélve, hogy túl ményen elalszom majd, amikor eljön az idő. Azonban nem csak, hogy nem aludtam el, de még csak álom sem jött a szememre. Hevertem az ágyamban, bámultam a plafont még akkor is, amikor Zsolti bejött, és leheveredett az ágyára. Az elkövetkezőkön gondolkoztam, és azon kaptam magam, hogy boxeremben türelmetlenül ágaskodik a vágy, és mereven ágaskodok. Mintha a sötétség űzte volna el jobbik énemet, és hívta volna előtérbe azt, aki meg akarta dugni újra és újra a mostohanővérét, bűnbe esve vele.
Tudtam, hogy helytelen amit teszünk. Próbáltam arra gondolni, hogy Kati a testvérem, de ez abszurd módon csak még inkább felajzott. Egyre-másra jöttek az erotikus képek, ahogy Kati a fészerben fekszik meztelenül, széttárt lábakkal, és Zsolti meg én felváltva a magunkévá tesszük, miközben a férje és a szüleink a házban aludnak. Fantáziám megugrott, már arról képzelődtem, hogy nem is a fészerben, hanem a nappaliban keféljük meg. Aztán Feri felébred, és ő is becsatlakozik…
– Idő van – suttogta Zsolti, felülve az ágyán, óvatosan mozogva. Mégis szokatlan élességgel csaptak a fülembe a neszek, a laminált padló legapróbb reccsenései is éles ágyúdörrenésnek hatottak, az ajtó zsanérjainak nyikorgása pedig azt a kényszerképzetet keltette bennem, hogy most mindjárt kirohan az alvó család kiabálva: dől a ház! De nem… minden gond nélkül kiértünk az udvarra, átvágtunk a holdfény által megvilágított területen, majd kinyitva a fészert behúzódtunk. Zsolti behúzta az ajtót magunk mögött, és felkapcsolta a villanyt.
Zsolti egy régi, kiszolgált matracot húzott elő. Én leültem, és némán várakoztam, de egy kérdés csak előtört belőlem.
– Nem úgy volt, hogy szereti a férjét?
– Nem szerelemből csinálja. Mi sem.
– Jó, ez igaz, de…
– Túl sokat gondolkodsz, öcskös – vigyorgott rám. Válaszolni akartam valami csúnyát, de nyílt az ajtó, és besurrant egy kecses, karcsú árnyék, majd behúzva maga mögött az ajtót, megfordult. Derűs fények csillogtak kék szemében, telt ajkai mosolyra húzódtak, haja kissé kócosan omlott alá szőke zuhatagként vállára. Testét csak egy vékony, áttetsző hálóing fedte, amely sejtelmes derengéssel engedte látni tökéletes testét. Minden kétségem elszállt, és jóleső érzéssel hagytam, hogy a hetekkel ezelőtt a tusolóban megismert vörös köd eltakarja a kétségek rengetegét jelképező, képzeletbeli fákat. Kemény, formás mellei kirajzolódtak a ruhaanyag alatt, mellbimbói szinte átszakították a vékony szövetet, combjainak sötét találkozási pontja sokat sejtetően derengett. A hálóing része combközépig ért, izmos, formás combjai követelődzően vonzották a pillantást.
Kacér mosollyal figyelte, ahogy bámuljuk, majd Zsolti hozzálépett, magához vonta. Képtelennek tetszett a két „testvér” látványa, ahogy szerelmesek módjára összesimultak, ajkuk összeért. Zsolti Kati csípőjére fogott, mostohanővérem pedig a Zsolti fejére simította tenyerét, mintha a tüsi hajba akarna túrni, összekócolni. Azon vettem észre magam, hogy közelebb lépek, ők pedig elválnak, és Kati rám pillant.
– Dugjatok meg – lehelte vágytól reszkető hangon, kezét végig húzva Zsolti domború, izmos mellkasán, le a kockás hasig. Mindeközben engem nézett kék macskaszemeivel, invitált, csábított, buján. A következő másodpercben hozzá léptem, ő hozzám simult, és most az én ajkaim járták násztáncukat telt ajkai. Csókja perzselő volt, éhes; mondhatni, kiéhezett. Eszembe jutott, amit Zsolti mondott a teraszon: Feri nem bírja fél óránál tovább, és utána rögtön elalszik. Nincs folytatás.
Elszakadtunk egymástól.
– Remegni fogsz a folyamatos orgazmustól – ígértem reszkető, elhaló hangon, csípőjére fogva. A kék szemekben szavaim hallatán mintha valami csalódottság villant volna.
– Ennyi? – kérdezte, és én rájöttem, hogy hol hibáztam. Nem ezt akarta hallani. Azonban a szavak nem jöttek ajkaimra, de nem is volt rá szükség. Zsolti a háta mögé lépve a nyakára hajolt.
– Szét leszel baszva.
– Igen – hunyta le a szemeit Kati elmosolyodva. A durva szavak a harcos ajkairól nem hangzottak közönségesnek. Ígéretet hordoztak és megadták azt a szükségletet, amiért ezen az éjszakán összegyűltünk, elrejtőzve a világ elől, hódolva bűnös élvezeteinknek. Nem szerelmeskedni jöttünk a fészerbe, hanem kefélni. Kati megcsalja a férjét a mostohaöccseivel, két nála fiatalabb fiúval. Abszurd volt a helyzet, a felállás, a gondolat is maga, de elképesztően izgató.
Éreztem, ahogy Kati ujjai végigsimítanak lüktető ágyékomon a boxer szövetén át.
– Mmmmh – mosolyodott el megérezve kemény farkamat, és sietve futtatta ujjait annak széléhez. Ahogy lehúzta rólam, le is térdelt, én pedig képtelenül bármire is csak álltam, kilépve a lekerülő nadrágból. Farkam mereven állt, követelődzően mutatott Kati felé, és ő térdre ereszkedett. Jobb keze habozás nélkül a fasztőre siklott, irányba állította, ajkai felé, bal kezével megtámaszkodott combomon, és előrehajolt. Egyenlőre csak a kezével munkálkodott, fel-le húzogatta a bőrt, ajkai pedig gyönge csókokat leheltek alhasamra, combjaim tövére. Kínzott, nem érintett, csak ujjaival masszírozott, hogy úgy éreztem rögtön a szeme közé durrantok.
Ezalatt Kati mögött Zsolti ledobta magáról a boxert, majd előrehajolt. Felfelé lehúzta a hálóinget Katiról, és elhajította, így nővérem tökéletes teste immár meztelenül térdelt előttem. Zsolti letérdelt, szájával csókolva, fogaival karistolva Kati hátán a bőrt, aki ívbe feszülő háttal hagyta, élvezte azt, forró lehelete makkomat perzselte, bőrömet érte. Hátratolta a fenekét és felnyögött, ebből sejtettem, hogy a nő mögött térdelő bátyám ujjai kalandos utakat járnak be, titkos zugok sóhajtásnyi forróságába merülnek. Zsolti egyre lejjebb csúszott, majd kissé eltávolodott és hanyatt feküdt, aztán becsúszott Kati széttárt combjai közé a fejével.
Tőlünk pár méterre a földre készített matrac csúfondáros megvetéssel szemlélte a földön összefonódó hármasunkat.
Ahogy Zsolti nyalni kezdte Katit, ő sem húzta tovább a dolgot. Reszelősen felsóhajtott, majd ajkaival felfutott merev faszomra, nyelve hegyével kirajzolta a kidudorodó ereket, körbekóstolta a hátrahúzott bőr miatt előbukkant fitymafékeket. Bal kezének körmei a combtövembe martak, vagyis Zsolti nem vesztegette az időt, pergő nyelvvel ostromolta punciját. Kati félrefordított fejjel még párszor végignyalta dorongomat, majd hátrább húzta a fejét, telt ajkai elnyíltak, és finoman ajkai közé engedte makkomat. Felnyögtem, fojtottan. Előrenyúltam, a hajába túrtam, fejemet a plafon felé fordítottam, majd rögtön vissza is. Látni akartam, ahogy ajkai közé enged.
Nem kellett sokáig várnom. Kurvákat megszégyenítő agilitással csapott le, farkamat félig elnyelte, majd kijjebb engedte, nyelvével párszor végigcsapkodta a fejét, megszívta, majd ismét rábukott. Feneke fel-le mozgott eközben, kis köröket írt le, ahogy Zsolti nyalta őt. Bátyámat láthatóan egyáltalán nem zavarta a tény, hogy nem is olyan régen még a most általa kényeztetett pinában a mostohanővérének a férje mozgott. Ez most valahogy mellékesnek tűnt.
Aztán Zsolti kicsúszott Kati alól. Nem bírta tovább: feltérdelt mögötte, kezeivel Kati fenekére fogott, ő pedig kiengedett ajkai közül. Zsolti teljesen mögé húzódott, Kati körmei megint a combomba vájtak, és felnyögött. Szemeit lehunyva élvezte, ahogy az idősebb mostohaöccse belé csúszik, láttam, ahogy Zsolti ujjai a fenekére fognak, és mozgásba lendül. Jellegzetes neszek szűrődtek fel, Kati pedig elnyílt ajkakkal élvezte, ahogy Zsolti keféli őt. Türelmetlenül a szőke tincsek közé túrtam, és magamhoz irányítottam őt. Nem kellett kéretni, engedelmesen ismét ajkai közé vette farkam, felvéve Zsolti tempóját, és bólogatni kezdett. Most már nem volt annyi figyelme a kényeztetésemre, így nyelvével nem simította makkomat, csak néha meg-megszívva mozgatta ajkait kemény dorongomon.
Tudtam, hogy Kati ebben a pózban nem fog elélvezni. Zsolti számomra félelmetes önuralomról téve tanúbizonyságot pár perc múlva abbahagyta, kicsúszott Katiból, aki megnyikkant a váratlanul érkező üresség érzésétől, és kiengedett ajkai közül. Hátrapillantott, aztán rám nézett, és felállt.
– Gyere.
Kezem után nyúlt, és a matrachoz vezetett. Hanyatt lefeküdt rá, míg én a matrac mellett álltam, majd hívogatóan széttárta a combjait. Az őrület határán sodródtam, ahogy elnéztem a tökéletes nőt, széttárt lábai között csatakosan csillogó, fazonírozott puncijával, vágyakozó szemekkel.
– Gyere már – nyögte türelmetlenül, én pedig a combjai közé térdeltem, előredőltem. Felnyúlt, ujjaival a tarkómra fogott, lehúzott magához, és miközben én megtámaszkodtam két oldalán, ő a fülembe súgta.
– Dugj meg!
Nem kellett biztatnia. Farkam vaginájához ért, majd egyetlen mozdulattal belé csúsztam. Felnyögtünk a közös érzéstől, ujjaim a vállára fogtak, ő a hátamba mart. Alig tudtam megállni, hogy ne harapjak az előttem kívánkozó gömbölyű vállba, miközben hátrahúztam a csípőmet, majd ismét előretoltam. Felvéve egy átlagos, közepes tempót merültem el újra és újra Kati puncijában, ő pedig nyögdécselve, nyöszörögve élvezte. Én is ziháltam, a szorító érzés körbeölelt, magába fogadott, síkos puhaságával rám szorult. Körmei a hátamat karmolászták, és sejtettem, hogy szép piros csíkok születnek ott. Feltoltam magam, és gyorsítottam a tempón, medencém minden lökésre hangosan csattant, ő pedig fel-felsikkantott, ajkaiba harapva próbálva elfojtani a gyönyör hangjait.
Aztán megszorult körülöttem, háta ívbe hajolt, torkát reszkető gyönyörsikoly hagyta el, körmei már-már fájdalmasan martak bőrömbe, de ez is csak az extázis felé röpített. Tövig belé csúszva dermedtem mozdulatlanná, próbálva visszafojtani a gerincem mélyén remegő ingert. Meglepetésemre sikerült, és amikor másodpercek múlva ő elernyedt, óvatosan kicsúsztam belőle.
– Ez igen, öcskös – Zsolti keze a vállamra nehezedett. Ránéztem, ő rám kacsintott. – Véresre marta a hátad.
– Akkor azt éreztem – nyögtem. Zsolti Kati lábai közé helyezkedett, átvéve a helyemet, majd ahogy én tettem, előredőlt. Mindketten felnyögtek, én pedig hátrahúzódtam és figyeltem az üzekedő párost. Most figyeltem fel rá, hogy a testemet izzadságfilm fedi vékonyan, és csípős, maró érzés lüktetett a hátamban, ahogy a Kati által ejtett nászsebeket ellepte ez a réteg. Nem foglalkoztam vele, igazából csak zavaró tényező volt. Őket figyeltem, ahogy eggyé válnak, összefonódik harmónikus mozgásuk, Kati lehunyt szemmel élvezi a szexet, körmei Zsolti hátán szánkáznak. Lassan múlt az érzés, hogy elélvezek, és készen álltam a következő bevetésre.
Zsolti lassított, majd kicsusszant Katiból. Most már ő is izzadt. Szó nélkül vettem át a helyét, Katiba csusszantam, és dugni kezdtem. Remegett alattam, nyögdécselt, amíg ki-be jártam benne, újra és újra tövig elmerülve puncijában, majd hátrahúzódva. Most nem élvezett el az alatt a tíz perc alatt, amíg én keféltem, de én megint közel kerültem a csúcshoz, úgyhogy a Zsoltitól tanult önfegyelemmel kicsúsztam belőle, és átadtam a helyemet a bátyámnak.
Kati az oldalára fordult, Zsolti mögé feküdt. Kezével irányítva a Kati kéjnedveitől csillogó farkát irányba állította, majd belecsúszott a mostohatestvérünkbe. Kati felnyögött, hagyta, hogy felemeljék a lábát, körmei a matracba martak ezúttal. Én pedig láttam, premier plánban, ahogy a bátyám farka ki-be csúszik a csillogó punciban. Ujjai Kati kemény melleit markolták, csípőjébe martak, fogai a vállát, hátát harapdálták. Csak reménykedhettünk benne, hogy nem marad nyoma. Viszonylag gyorsan lehiggadtam, ezért Kati fejéhez térdeltem. Ő felkönyökölt, felém fordult, és szó nélkül telt ajkai közé engedte farkamat, saját kéjnedveit szopogatva le róla. Percek múlva kénytelen volt elengedni, mert újabb orgazmus söpört végig rajta, aminek hangot is adott. Zsolti lassított, finoman mozgott, elhúzta nővérünk kéjmámorát, majd folytatta. Kati is visszahajolt rám, újra ajkai közé engedett.
Végül Zsolti kicsúszott belőle, és én is hátrahúzódtam. Pihentünk egy kicsit, Kati is lehunyt szemmel nyugodott meg, majd felnézett rám.
– Feküdj hanyatt.
Engedelmeskedtem. Ő fölém térdelt, és lassan rám csúszott. Lehunyt szemmel élvezte, ahogy kitöltöm, én a csípőjére fogtam, ő megtámaszkodott a mellkasomon. Finoman körözni kezdett a csípőjével, majd kissé megemelkedett, aztán visszacsusszant. A következő mozdulatnál jobban kiengedett magából, majd reszelősen sóhajtva megint rácsúszott farkamra. Kinyitotta a szemét, és Zsoltira nézett.
– Gyere Zsolti – hívta magához, és amikor bátyám mellénk állt, oldalra fordult, és most Zsolti farka köré fonódtak telt ajkai. Bal kezével rajtam támaszkodott, jobbjával Zsolti fasztövét fogta. Eleinte nehezen ment, amíg összehangolta a két mozgást, a fel-le emelkedést és a szopást, de egyre jobban belejött. Felnyúltam, nem bírva ellenállni a késztetésnek, és ruganyos melleibe markoltam. Erre gyorsított a mozgásán.
Hiba volt.
– El fogok élvezni – nyögtem. Mintha csak ez lett volna a varázsszó, még inkább begyorsított, sőt, Zsoltit is kiengedte az ajkai közül. A bátyám nem ágált, vigyorogva lépett hátrább, amíg Kati felém fordult, lenézett rám, és egyre gyorsabb mozdulatokkal lovagolt.
– Gyerünk… Gyerünk… – zihálta, körmeivel a mellkasomba markolva. Ő is közel járhatott.
Felnyögtem, belemarkoltam ruganyos kebleibe. Lehunyta a szemeit.
– Gyerünk, öcskös! – szinte sikította, és a szó mint egy arculcsapás ért. Megdermedtem, elképedve bámultam rá.
– Nem vagyok…
Kinyitotta a szemeit, lepillantott rám, és szinte megrémített lángoló, dévaj tekintete. Sosem láttam ilyennek, de végtelenül izgató volt. Elengedte mellkasomat feljebb nyúlt, karcsú ujjai a torkomra szorultak meglepő erővel, és szinte belepréselt a matracba.
– Az vagy – zihálta. – Azt akarom, hogy az legyél!
– Perverz… szajha…
– Igen! Az vagyok! Gyerünk, öcskös… élveeehhhz! – nem bírta tovább, teste ívbe hajolt, ajkai némán formálták a szavakat: „élvezz belém, élvezz belém…”. Képtelenség volt ellenállni a bűnös élvezetnek, amit szavai hordoztak. Felnyögtem, heréim megrándultak, és a következő pillanatban pumpálva élveztem tele Kati punciját, hátrahajtva a fejemet, hörögve a kéjtől. Rám borult, zihálva és reszketve simult hozzám, feneke meg-megemelkedett, ahogy az utórezgéseket élveztük mind a ketten, és én pulzálva lüktettem össze-összeszoruló pinájában.
Nem tudom, meddig hevertünk a mindent betöltő beteljesülés pillanatába dermedve, mire végül lecsúszott rólam. Zsolti hangját hallottam.
– Gyere, nővérkém…
Kati felkuncogott, a matrac megereszkedett alattam. Én kimerülten, szemem lehunyva pihegtem. Még akkor is, amikor hallottam, hogy jó negyed óra múlva mindketten a csúcsra jutnak. Kinyitottam a szemem, és oldalra pillantottam, figyelve, hogy Zsolti Kati hátán fekszik, aki lehunyt szemekkel, elnyílt ajkakkal, mosolyogva adózik a gyönyörnek. hason fekve. Percekkel később Zsolti lehengeredett róla, és elterült, mint a Nagy-Alföld. Mindhárman kéjesen lihegtünk.
Én tértem a leghamarabb magamhoz, és öltözködni kezdtem. Kati macskásan nyújtózkodott, majd rám pillantott.
– Mikor jártok legközelebb Pesten?
– Hidd el, amint lehetőségünk lesz rá – vigyorodott el Zsolti a hátán fekve.
– Ezt meg kell ismételnünk – értettem egyet.
– Sőt, többet is – volt cinkos Kati mosolya, ahogy felült. – Van egy cigitek?
Rágyújtottunk. Őt néztük, ő pedig érzékelte, hogy azt várjuk, folytassa. Elmosolyodott.
– Legyen meglepetés.
– Mégis miről van szó?
– Ez így nem lesz meglepetés – tiltakozott. Zsolti közel hajolt, és puszilgatni kezdte a nyakát. Kati felnyögött.
– Csaló…
– Szóval?
– Érezni akarom magamban mindkét öcsémet – pirult bele a mondatba. Most, hogy már nem keféltünk, számára is betegesnek tűnhetett ez a dolog. Zsolti azonban egészen belelkesült.
– Miért nem most?
– Mert még sosem csináltam. Hűtsd le magad – nevetett Kati, ellökdösve magától bátyámat.
– És Feri lesz az, aki beavat? – akár akartam, akár nem, csalódottság épp úgy csengett a hangomban, mint megkönnyebbülés. Kati rám nézett, tűnődve, majd Zsolira fordult a tekintete.
– Ti szeretnétek?
– Igen – vágta rá Zsolti. Majdnem én is szóltam, de visszafogtam magam. Kati töprengve jártatta közöttünk a tekintetét, majd elmosolyodott.
– Rendben.
– Akkor…?
– Nem most!
– Miért? – volt csalódott bátyám hangja.
– Nem állok rá készen.
– Ez is egyfajta szüzesség-elvesztés – értettem egyet.
Nagy nehezen meggyőztük Zsoltit is.
Visszaosontunk a házba, persze Kati rendbe szedte magát. Lefeküdtem aludni.