emlő

Didibár – 51 nagy cicis lány szolgál fel az első hazai Hootersben

Posted on by sexy

Narancsszínű baglyos logó, szexi egyenruha, ízletes csirkeszárnyak – ezzel fogadja elsősorban hímnemű vendégeit a didibárként is emlegetett Hooters mostantól Budapesten, ahol csak nagymellű lányok szolgálhatnak ki.

A tegnapi nyitást megelőzően exkluzív partit rendeztek a didibárban. A három szintes, 280 férőhelyes étterem 51 lányt választott ki a nyári castingok alkalmával. Ők mindannyian igen erősek mellben, hiszen ez alapkövetelmény egy ilyen intézményben.
– A barátom mondta, hogy jelentkezzek ide. Ez egy vidám munkahely, vidám lányokkal és vendégekkel. Persze voltak, akik szerint nem kéne itt dolgoznom. Aki járt már itt, az tudja, hogy milyen, aki nem, az pedig azt mond, amit akar – nyilatkozta a Velvetnek egy Hooters-lány.
Az első Hooters az Egyesült Államokban, Floridában nyílt 1983-ban. Jelenleg az USA 44 államában és a világ 27 országában összesen 460 étterem tartozik a laza hangulatról, a csirkeszárnyakról és a csinos pincérnőkről ismert lánchoz.
Vannak alapanyagok, amelyeket kötelezően az Amerikai Egyesült Államokból rendel a budapesti Hooters is, de a cég számos magyar beszállítóval is szerződést kötött. Az elképzelések szerint a további külföldi üzletnyitások esetén Magyarországon gyártatnának például bútorokat, dekorációs és dizájnelemeket, étlapokat, marketinganyagokat, és innen szállítanák a környező országokba.
A további üzleti tervekkel kapcsolatban annyit közöltek: Magyarországon három-négy éttermet terveznek. Még nincs döntés, hogy saját tőkéből vagy további partnerek bevonásával, de keresik a lehetőségeket más európai országokban is.

Mellbevágó kérdések

Posted on by x69

Mellbevágó kérdésekben itt hagyományosan és rendszeresen értekezünk, most sincs másként, főleg, hogy fejlemény van cicifronton, nem is egy. Ilyen szavakat használunk a mellre: emlő, kebel, cici, didi, csecs, tőgy, szügy, csöcs, didkó, duda, cickó.

Odáig ugye követtük, hogy a VV Seherezádé veszélyes implantátumát kicserélték egy faszányos, organikus, EU-konform szilikonbetétre (jelentem, remekül van!), de most meg a VV Kingának gyűlt meg a baja a műcicijével, hason feküdni, vonaton zötykölődni, kutyapózban szexelni képtelen, annyira fáj szegénynek; ráadásul őszerinte nemcsak hogy megereszkedett, de kissé oldalra is billent, ami fizikailag nonszensz, orvosilag viszont lehetséges.

Ővele az lesz, hogy megvizsgálják, megröntgenezik, aztán a biztonság kedvéért kicserélik az implantátumát egy jobb minőségűre (!), de mivel úgyis altatják, mindjárt az elálló fülét is odaműtik a fejéhez, hátha valaki azt is nézi.
Aztán hallom, hogy a VV Veronika is mellnagyobbító műtétre készül, a Cinivel ellentétben, aki viszont épp most cseréltette ki a hat éve már egyszer 400 köbcentisre fogyasztott turbó 570-esét, jelenleg megelégszik egy 200 köbcissel, ami melltartóban C-kosár, tök normális; amelyik férfi ennél nagyobbat szeretne markolászni, az rohadt perverz, az ilyenek miatt hordják a nők különböző plasztikai sebészekhez a pénzt.
És nem is mindig a sajátjukat…

A Szex – Tények

Posted on by Szexista

nemi_gondozpElég egy röpke pillantás a férfi és női nemi szervek anatómiai felépítésére és elhelyezésére, hogy rájöjjünk: midőn az Úr hozzálátott a Homo sapiens megszerkesztéséhez, az esztétika és a könnyű hozzáférés vajmi kevés súlyt kapott a munkaleírásban. Az emberi genitáliák korántsem nevezhetők felhasználóbarátnak.
Érdekes belegondolni, hogy egy igényesebb mérnök hogyan közelítette volna meg a feladatot. Brunel például minden bizonnyal tekintetbe vette volna mindazokat a mechanikai feszültségeket, amelyek a férfi lökőmozgásai következtében még inkább megterhelik az amúgy is igénybe vett gerincoszlopot. Da Vinci kétségtelenül jobban kiaknázta volna a köldökben rejlő lehetőségeket. Talán ki is aknázta. Ez jelentős mértékben közelebb vinne Mona Lisa mosolyának megértéséhez.

Férfiak: A pénisz
A péniszt tucatnyi tréfás néven illetik, noha ezek az elnevezések fele olyan mókásak sincsenek, mint a puritán pléhpofával kimondott „pénisz” maga. A Teremtő sikerültebb tréfái közé sorolható, hogy éppen azt a nyomorúságos kis húsfüggeléket szánta arcmása szaporítására, amely úgy lóg a férfiról, mint egy lankadt gyermeknapi lufi elcsomózott fúvókája.

A szerkezet lelke egy felfújható hólyag. Két funkció ellátása nem könnyű egy szerv számára, márpedig az a hólyag épp ezt teszi lehetővé. A lankadt péniszen át lehet pisálni, ám az ejakuláció igen valószínűtlen. Mihelyt azonban a férfi szexuális izgalomba jön, a felfújható hólyag vérrel telik meg, a szerv kitágul, megmerevedik és mintegy varázslat által a lecsapoló mechanizmus leblokkol, s erekció közben az eredeti vizelési funkció szünetel.

A merev pénisz átlagos mérete kb. 16 cm, amennyiben a mérést a csúcs és a tő között egyenes vonalzóval eszközöljük azon az oldalon, ahol az a kék ér tekereg. A méretbeli különbségek sokkal csekélyebbek, mint azt a férfimagazinok el szeretnék hitetni velünk, amennyiben a péniszek 95 százaléka kb. 15 cm és 17,5 cm közé esik. A férfivécék falára vésett méretek nyugodt lelkiismerettel figyelmen kívül hagyhatók ebben a tekintetben.

A here
A „tanú” jelentésű testis, mely az orvosi megjelölést szolgálja, középkori prűd elmék latinos tréfája. Csaknem minden nyelven golyóként vagy labdaként hivatkoznak rá, noha az utóbbi elnevezés egészen a rögbi feltalálásáig meglehetősen pontatlan volt, lévén hogy ez a szerv – egyik magyar nevéhez híven – leginkább tojásra emlékeztet.

Miközben a pénisz a nyilvánosság rivaldafényében fürdik, a herékre marad a munka keményebb része, kezdve a spermiummilliárdok előállításától egészen a nemi hormonok vérbe bocsátásáig. A romantikus szerelmesektől eltérően, akik leginkább a meleget szeretik, a herék a hideget részesítik előnyben. Ezért van az, hogy egy állítható méretű zacskóban lógnak a férfi testéről.

Csövezet
A heréket egy-egy csővezetékrendszer kapcsolja a péniszhez. Ezek olyan tudományos neveket viselnek mint vas deferens, epididymis és urethra. A rendszerben több az oldalcsatorna és a zsákutca, mint Velencében. Ásatag anatómusok, mint pl. Cowper, akik évtizedeken át metélték apróra hullák testrészeit, abban nyerték el a kétes értékű halhatatlanságot, hogy nevük gusztustalan és jelentéktelen mirigyek azonosítására szolgál valahol a vezetékrendszer mélyén.

Nők: Az emlő
A kebelméretet a genetikai örökség határozza meg, továbbá azok a félelmetesen bonyolult változások, amelyek a pubertás küszöbén zajlanak le a hormonszintekben. Bizonyítékok vannak rá, hogy az emlőszövet körüli nagy felhajtás már a Playboy magazin előtt is megvolt. Mindazonáltal – a kerekded csípőkkel és a karcsú lábakkal ellentétben – a keblek szexuális vonzerejét sem a Biblia, sem a Korán nem méltatja. Számos primitív kultúrában a női mell erotikája egy szinten van a frizuráéval és az ajkakéval. Az európai művészet hasonló hozzáállást sejtet a reneszánsztól egészen a XIX. század közepéig.

Az egyik vezető melltartógyártó cég négyfokozatú skálát használ a kebelméret osztályozására: Pingpong, Ding-dong, King Kong és Szent tehén.

Kétségtelen, hogy a kebel méret és alak szerinti megítélése a divat függvénye. A legrosszabb helyzetben azok a szegény európai nők voltak, akik a Második Világháború alatt születtek. 1963-ban kötelező volt a nagy mell, 1967-re ugyanezt melltartó nélkül kellett viselniük, 1969-re pedig teljesen vissza kellett fejleszteniük emlőiket.

A mellméret hímnemű megszállotjai legjobb ha felkeresnek egy olyan freudista pszichológust, aki az Ödipusz-komplexus irányában specializálódott.

A vagina
Ez az a része a női anatómiának, amelyik leginkább a szakállas Che Guevarára emlékeztet, arcán függőleges mosollyal.

A középkori orvosi elmék abból a hüvelyből származtatták le a szót, amelybe a római legionáriusok a kardjukat dugták.

Korábban az erotikus művészet azáltal fokozta a női test eme részének érzéki vonzását, hogy eltakarta a kíváncsi szemek elől. Elég egy felszínes pillantást vetni a modernebb felfogású mai pornóra, hogy rájöjjünk miért.

Sokan „első bejárat”-ként emlegetik a vaginát, nyilván ők tudják legjobban ennek az okát. Valójában pedig egy olyan zsákutcáról van szó, amelynek felső végéből parányi kapu nyílik a többnyire egykedvű és rendíthetetlen méh (uterus) nyakába (cervix).

A belső szervek
A női szaporítószervek függőleges keresztmetszete leginkább a New York fölé tornyosuló King Kong sziluettjére emlékeztet a klasszikus némafilm verzióból.

A hatalmas majom teste felel meg a méhnek, amelybe állítólag mindazok visszavágynak, akik életükben egyszer is rágták a körmüket. Az uterus fala erős izomból van, amelyet eldobható, sejtes szerkezetű bársonyhuzat takar. Hogy az arányokat érzékeltessük, megjegyezzük, hogy ha a többgyermekes nők húgyhólyagja ugyanolyan izmos volna mint a szüléstől meggyengült méhük, akkor a Kossuth téren hanyattdőlve könnyűszerrel le tudnák vizelni a Parlament tetejét.

King Kong karjai a petevezetékeknek felelnek meg, melyeken át alkalmanként egy-egy pete halad lefelé, míg felfelé – ugyancsak alkalmanként – csúf, petevezeték-elzáródást okozó fertőzések lopódzanak. Ezt a vezetéket célozza meg a nőgyógyász sterilizáló csipesze is. A karok végén, a gyengéd ujjak között helyezkednek el a bágyadt és sérülékeny petefészkek. Ezek a nyűgös kis szervek köpik ki egy-két havonta a parányi emberpetét, s ezek termelik azokat a hormonokat is, amelyek a menstruáció előtti idegességért, a szülés utáni depresszióért, a változáskori hőhullámokért, a rendszertelen és fájdalmas havivérzésekért, illetve – nagyon ritkán – a normális havi ciklusokért felelősek.
Vissza a cikkek nyitólapjára

Nők és a melleik

Posted on by Szexista

mellA férfiak, akik, elvhűek és mindig a tárgyra térnek, azóta függnek a női mellektől, mióta leszakadtak az anyai emlőkről. Bigas Luna egy spanyol filmrendező, aki nem ért el olyan hangos sikereket, mint honfitárs kollégái: Almodóvar vagy Bunuel, viszont érdekelték a nők és a melleik. Sajnos a Mell és Hold című vígjátékot, ami Bigas Luna filmrendező trilógiájának középső része, nem könnyű kikölcsönözni hazánkban, és nem is vetítik túl gyakran, ezért ér türelmesnek lenni, vagy ér az internet segítségét kérni.
A Mell és Hold című spanyol-francia film, ami igazából katalán, egy mellfüggő kisfiú története, egy szürreális mese, amiben a gyermek és a felnőtt is egyaránt a nőről és a melleiről fantáziál. Az 1994-es vígjáték tipikus cukifilm abban az értelemben, hogy egy hatévesforma kissrác elbeszélésében és szemszögéből ismerhetjük meg a sztorit. A főhős Tetének kisöccse születik, akire Tete nagyon féltékeny, mert a csecsemő kisajátítja az anyjuk mellét és tejét, ezért megkéri a Holdat, ami mégiscsak a változás, az ismétlődés, a növekedés, illetve az újrakezdés jelképe, hogy intézzen neki egy mellet, ami csak őt táplálja és csak az övé. Tete képtelen a szüleivel megosztani a problémáját, mert anyja idejét leköti a pólyás kistesó, az apja meg tökös gyereket akar faragni Tetéből, és hallani sem akar holmi csecsszopásról, meg szoknya mögé bújásról, meg anyámasszony katonájáról. Az apa egyébként is lelkes hagyományőr és anxanets edző, ezért inkább annak örülne, ha Tete fel merne mászni egy legalább nyolcméteres embertorony csúcsára. Tete magára marad, de szerencséje van, mert a városba mutatványosok érkeznek egy fingóművész és szeretője, a csodálatos balerina személyében. Tete a táncosnő melleit nézi ki magának, de akadnak vetélytársai.
Nem részletezném most a sokszálú szerelmi komédia részleteit, de az biztos, hogy azon a jeleneten még a legsótlanabb filmet néző is elmosolyodik, amikor a szexuálisan felvilágosítatlan Tete meglesi szüleit nemi érintkezés közben, és kihallgatja anyja hangszexelését, amikor azt hörgi az apja fülébe, hogy engedje belé a tejét,  azaz élvezzen bele. Tete meg mindezt úgy rakja össze, hogy az apa tölti fel az anya tejkészletét. De ez az a film, amiben életemben először láttam olyat, hogy egy férfi szerelmet szellent a csajának. Csak azoknak mondom, akiknek nincs idejük végignézni, hogy a filmben a megélhetési szellentésre is láthatunk egy példát. Miután a balerina elropta a táncát, a francia fingóművész egy motoron állva célbadurrant a bélgázai és egy erre a célra speciálisan kiképzett fegyver segítségével egy céltáblára, és el is találja a bullba helyezett vörös rózsát. Alap, hogy még a celebek sem székletelnek rózsa illatút, de megértem azokat, akiket nem érdekel mások szellentése. És persze a Mell és Hold című film sem a fingásról szól. Sokkal inkább arról szól, hogy például az ősidőkben anyajog uralkodott világszerte és, hogy azóta mellfüggő az összes pasi a Földön. És az most nem érdekes, hogy valóban korszerűtlen-e az anyajog, vagy, hogy a természetnek valóban arra van-e szüksége, hogy csaj módon empatizáljanak vele és/vagy elviseljék, vagy inkább arra, hogy pasi módra megerőszakolják. Az sem fontos, hogy valóban létezett-e egy olyan kőkorszaki recept, hogy az ősanyák a mindig fölösen duzzadó emlőjükből tejet csorgattak a készülő ételre, amikor mondjuk húst sütöttek vacsorára a közösségnek.
Lényegtelen, hogy a pasik dátumozták-e meg a történelmet, és, hogy az apajog uralkodása óta valóban olyan hősök-e a pasik, akik maguknak találnak ki ellenségeket és nem akarnak ágyban meghalni, akik szabadságot parancsolnak és kitartanak a végekig, akik önmaguk fölé kerekednek és mindig helyt állnak, akik hajlíthatatlanok, elvhűek és mindig a tárgyra térnek, mert az biztos, hogy amióta a pasik leszakadtak az anyai emlőkről, azóta függnek azoktól.