Az alábbi történet csak fantázia, a benne szereplő hírességek valószínűleg ilyesmit nem csinálnak, bármennyire is szeretnénk néha. A lányok pihegve estek be a szobába. A vidéki fellépés eléggé elhúzódott, és már nem volt kedvük vezetni az éjjeli ködben. A kisváros sem kínált semmi látnivalót, az este legrangosabb partija épp most ért véget.
– Mész zuhanyozni? – kérdezte Wiki. Andi csak bólintott, a beépített szekrényből előkapott egy törülközőt, ami természetesen a szálloda logójával volt díszítve, az ágyra dobta, és lehámozta magáról az izzadt ruhát.
– Ahhh… – nyögött fel elégedetten. – Végre…Wiki az ágyára dőlve figyelte a barátnőjét. Az utóbbi egy-két évben, mióta Andi a Fresh-hez csatlakozott, láthatták már egymás testét egy-egy zuhany, vagy éppen a közös fotózások alkalmával, nem volt szégyellnivalójuk. Míg a szőke énekesnő bevonult a fürdőszobába, Wiki is levette magáról a testre feszülő, fekete nadrágját, és a topot, ami szabadon hagyta a hasát.Igyekezz! – kiáltott be Andinak, de a vízcsobogás elnyomta a hangját. Körülnézett a szobában: két ágy, éjjeliszekrények, üvegből készült, átlátszó dohányzóasztal, a bejáratnál állólámpa, az ablaknál pár szobafenyő. A sarokban tévé, hifi, rajta a szálloda prospektusai. Szórakozottan felkapott egyet, és lapozgatni kezdte, közben meg bekapcsolta a tévét, de ilyen későn már csak pár telefonos játék ment, és a nappal leadott sorozatok ismétlése.
– Rendelek valami kaját, kérsz te is? Andi nem válaszolt, valószínűleg nem is hallotta.
Wiki felmelte a telefonkagylót, és a portát tárcsázta.
– ’Stét… – dörmögte egy hang.
– Jó estét, a 407-esből telefonálok, szeretnék rendelni valamit.
– ’Gen…Wiki szeme megakadt valamin a prospektusban.
– Elnézést, mit jelent ez a „Szolgáltatások felnőtteknek” rovat?
– Hát van itt a városban egy iroda, ami sztriptíztáncosnőket és chip an dale-fiúkat közvetít leánybúcsúkra, meg hasonló rendezvényekre. Tudja, a szállodánkba eljön néha egy-egy társaság, utoljára szeretnének mulatni egy jót, nekünk meg éppen ezért szerződésünk van ezzel a céggel, hogy a nap bármelyik szakában, számlaképesen…
– Értem, köszönöm – szakította félbe Wiki. – Azért csak megrendelném a vacsorát, rendben? Leadta a rendelést, a pasas pedig biztosította róla, hogy negyedórán belül felküldi. Wiki tovább nézegette a prospektust, és a szeme mindig visszatért a „Szolgáltatások felnőtteknek”-hez. Aztán elmosolyodik, és újra felveszi a telefont…
Tom Benedict kissé izgatottan kopogtatott a 407-es ajtón. Már egy ideje csinálta ezt a melót, de még mindig nem tudta teljesen megszokni, hogy családanyák, komoly feleségek és viháncoló tinilányok szinte eszüket vesztik a száma alatt, sikoltoznak és elpirulnak, aztán meg kétértelműen célozgatnak. Mindenestre remek jövedelem-kiegészítésnek tűnt, ami kellett is, mert külföldi lévén nem kapott ösztöndíjat az egyetemen. Harmadévesen próbálta minél kevésbé terhelni a szüleit az anyagi gondokkal, ráadásul otthon, Johannesburgban is kezdett egyre nehezebbé válni az élet. Az előbb, mikor átjött a szálloda hallján, futólag belepillantott a tükörbe, hogy ellenőrizze a külsejét. Magas, fekete alak, kiválóan kigyúrva, teljesen sima fej, ruganyos izmok – mi kell még? Remélte, hogy ma is magas borravalót kap, és egy kiéhezett öregasszony sem próbálja majd rávetni magát. Az ajtó kinyílt, és Tom két nagyon ismerős arcot pillantott meg.
– Helló, én… A lányok szó nélkül félreálltak, és beengedték. Mindketten fehér frottírköpenyt viseltek, rajta a szálloda emblémájával.
– Nem ti voltatok ott ma este, a…?
– Igen, a szabadtéri színpadon – bólogatott Andi. – A Fresh.
– Nahát! Én is ott voltam, igazán tetszett, mondhatom, hogy…
A lányok láthatóan nem voltak kíváncsiak a srác bókjaira. Az ágyra ültek, egymás mellé. Az éjjeliszekrényen egy megbontott pezsgősüveg állt, mellette néhány pohár. A fiú bemutatkozott:
– A nevem Thomas Benedict, a cégnél azt mondták, hogy…
– Szóval tetszett, amit láttál? – szakította félbe Wiki.
– Igen, nagyon.
– Mert most kíváncsiak lennénk, hogy te hogy táncolsz a zenénkre – és a távirányítóval bekapcsolta a hifit. A csendbe berobbant a Boogie Nights című szám:
„Boogie Nights itt szabad a tánc, Boogie Nights kever az új DJ, Boogie Nights ilyet sohase látsz, Ez a menet ma lehetne már a szerelemé…”
Tom nem mondott semmit, értett a szóból. A két lány tágra nyílt szemekkel, kíváncsian figyelte, ahogy a srác a zene ütemére táncolni kezd, ritmikusan dobálja magát, és lassan nekilát, hogy kigombolja az ingét. Aztán megfordult, hátat fordított alkalmi közönségének, és játékosan megrázta a fenekét. Erre máskor mindig nagy sivítás volt a válasz, főleg, ha nem csak egyedül nyomta a műsort. De most csak a Boogie Nights-ot hallotta dübörögni. Visszafordult egy ugrással, és látta, hogy a lányok cinkosan összenéznek, és Wiki megnyalja kiszáradt ajkát. Tudta, hogy jól csinálja, úgyhogy teljes erőbedobással folytatta. Már az utolsó gombnál járt, széttárta a mellén az inget, mint egy mutogatós bácsi, és láthatóvá vált az alatta lévő hófehér póló, ami tökéletesen simult az izmaira. A lányok felsóhajtottak, a fiú pedig csak mosolygott magában. Nem hiába gyakorolták olyan sokszor a különféle koreográfiákat a cégnél…Úgy mozgott, mint csuka a vízben, hullámzott a teste, hagyta, hogy a közönség kedvére gyönyörködjön. Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve előrehajolt, és végigsimított Andi arcán, s mikor a lány a táncos kezéért nyúlt, gyorsan elkapta, és hátrahúzódott. A szőke, fiatal énekesnő belepirult a mozdulatba, és lesütötte a szemét, de Wiki mellette éhesen figyelte, hogyan folytatódik a műsor.
A zene váltott, másik szám következett, Tom először nem ismerte fel. A kezdő ütemre mozgott, és felhúzta a pólót a hasáról, éppen csak elővillantva a kockás hasizmot, aztán újra visszaengedte. A csípőjével körzött, és egy pillanatra sajnálta, hogy nem hozott magával valamilyen jelmezt, úgy tovább tudta volna húzni, és biztos, hogy a borravaló is nagyobb lett volna. De hát éjnek idején…
„Uhh ahhh te vagy az álmok hercege, Sosem volt még jobb nekem hidd el, Uhh ahhh te vagy az álmok hercege, Sosem volt még jobb nekem…”
Tom ismét hátat fordított a két szép énekesnőnek, és most már tényleg lehúzta magáról a pólót. Megfordult, és úgy tett, mintha a kezében lévő ruhadarabbal próbálná takargatni magát. Ide-oda fordult, majd szépen, lassan láthatóvá vált mindkét válla, a mellkasa, és a hasa, a pólót a kezében lógatta, úgy táncolt tovább, aztán egy határozott mozdulattal hátradobta. Az egyik állólámpához lépett, keményen megragadta, ide-oda riszálta magát, mint egy olcsó kurva valami lerobbant lebujban. Leguggolt, a lábai között a rúddal, egy pillanatra azt az idillt keltve, mintha a saját rúdjába kapaszkodna. Aztán felpattant, az egyik lábát a rúd köré tekerte, és csak a másikon állt. Aztán megint megfordult, a lámpa elé lépett, de még mindig fogta a rudat maga mögött, és illegette-billegette magát. Egyenesen a lányok szemébe nézett. A két fiatal énekesnő már keresztbe tett lábbal üldögélt, és sűrűn cserélgették, mintha viszketne valamijük.
Tom tapasztalatból tudta, hogy az ilyesmi általában előbb-utóbb bekövetkezik, bár általában a nők többsége csak akkor indult így be, mikor már alsónadrág se nagyon volt már rajta. A köntös alól kivillant egy-egy barna comb, de a lányok nem törődtek vele, megbabonázva figyelték a jelenetet. A farmer következett. Tom letérdelt az ágy előtt, a két énekesnő lábainál, hátul megtámasztotta magát, és fel-le mozgatta az ágyékát, mint egy Elvis-imitátor. Wiki az arcát a tenyerébe támasztotta, úgy nézte, a könyökével a térdén. Andi egyre pirosabb lett, remegő kézzel szőke fürtjeibe túrt. Wiki az egyik pezsgőspoharat a fiúnak nyújtotta .
– Én nem… – kezdte a srác, de a lányok félbeszakították.
– Igyál, különben… – és Andi tréfásan megfenyegette a mutatóujjával. A fiú belekortyolt az italba, kellemesen keserű volt, a nyelvével belelefetyelt, hogy mulattassa a lányokat, aztán felhörpintette az egészet. A lányok elégedetten néztek össze, Wiki szemében mintha megvillant volna valami, aztán újra Tomra koncentráltak, aki nagyon lassan gonbolta ki a farmer a gombjait.
A nadrág slicce eddig is kisseb dudorodást rejtett, de most, hogy kigombolta, és félrehajtotta a nadrág sliccét, kiemelkedett egy szép, nagy szerszám, a boxeralsó alatt. Tomnak ilyen helyzetekben mindig erekciója volt, de megtanulta, hogy emiatt nem érdemes zavarban lennie, sőt, a nők úgyis ezt várják a leginkább. Most is így volt, a lányok mosolyogva figyelték a duzzadó izmú fiút, miközben az levette magáról a nadrágot, és anélkül táncolt tovább.
Hideg a szív hideg a jég gyere ne félj, Hidd el valaki vár még, Segítek majd ha hazaérsz na gyere, mesélj, Olvadjon el a jég…”
A fiú őrültként mozgott, az egész teste izzadságban fürdött, egy-egy hevesebb mozdulatnál a lányok is kaptak belőle, de nem nagyon bánták, csak össze-összemosolyogtak. Már csak az alsónadrág volt rajta, de folytatta. Hirtelen szédülni kezdett. Olyan meleg volt… Megrázta a fejét, de csak jobban elszédült. Nagy levegőt vett, tovább akart táncolni, mintha mi sem történt volna, de a teste egyszerűen nem engedelmeskedett. A szőnyegre hanyatlott. Mondani akart valamit, de nem sikerült. Összemosódva látta még, hogy a lányok felállnak, és föléguggolnak. Aztán minden elsötétült.
Fejfájással ébredt. Mozdulni akart, de nem tudott. Lassan kinyitotta a szemét, és eléggé megdöbbentette, amit látott. Egy fürdőszobában találta magát, egy kis dohányzóasztalra kötözve. Hanyatt feküdt, és keze-lába az asztalka lábaihoz volt bilincselve. A szája is be volt kötve valamivel, meg se tudott szólalni. A helyiség gőzben fürdött, a forróságtól patakokban szakadt róla az izzadság. De a szíve akkor kezdett csak igazán vadul kalapálni, amikor meglátta a lányokat. Ott álltak mellette, fürdőköpenyük mostmár ki volt bontva, és a fiú tisztán látta gyönyörű, finom, barna testüket. Aranybarna bőrükön izzadságcseppek gyöngyöztek, a mellbimbóik pedig vadul ágaskodtak.
– Helló, szivi! – guggolt le Wiki a fiú füléhez. – Nem ezt vártad, ugye? Hát sajnálom, de a terv egy kicsit másképp alakult!
– Bizony! – súgta Andi a srác másik fülébe. – Ma éjjel iszonyatosan keményet fogunk baszni veled! A vér villámgyorsan kezdte megtölteni a fiú szerszámát, egyáltalán nem tudta irányítani.
– Ez az! – súgták a lányok. De akkorra Wiki már a fiú fölé is mászott, az arca fölé guggolt, hogy a fekvő „áldozat” jól lássa a fiatal énekesnő gyönyörű, sima és nedves punciját.
– Nos? Tetszik? – s a finom combok közé nyúlt, simogatni kezdte magát a fiú szeme előtt. – Ugye nem láttál még ilyet? Ne mondd, hogy nem érzel semmit!
– De bizony érez! – szólt közbe Andi, aki közben a lekötözött srác farkát figyelte. – Kezd életre kelni a kicsike.
– Jó. Lássuk, mennyire – válaszolta Wiki, és hátranyújtotta a kezét.
Tom nem látta, csak gyanította, hogy Andi a lány kezébe ad valamit. S mikor Wiki előrenyúlt, meg is látta, hogy mit: egy szép, méretes banánt. Elég keménynek tűnt, itt-ott-még zöld is volt. A srác lélegzete szinte elakadt, mikor az énekesnő lassú mozdulatokkal lehúzta a hosszú gyümölcs héját.
– Nos? Készen állsz? A fiú köpni-nyelni sem tudott volna, dermedten figyelte, ahogy Wiki játszani kezd a rudacskával. Végighúzta nagy, telt mellei között, aztán le a hasán, egészen az ágyékáig, a gyönyörű, barna combok közé. Ott körözött egy darabig, a kinyíló szeméremajkakhoz dörzsölte. A fiú remegve várta, hogy a gyümölcs végre becsusszanjon a résbe, de Wiki szándékosan játszott vele. Egyik ujját megnyálazta, s a végét banán mellett óvatosan bedugta a puncijába. A srác felsóhajtott, a látvány túl sok volt neki.
– A fiatalember felkészült, úgy látom – szólalt meg Andi hátulról.
– Aha – mondta Wiki, szinte oda sem figyelve. Folytatta a játékot, határozottan megragadta a banánt.
– Most figyelj! – nézett a fiúra. És egy gyors, határozott mozdulattal a fenekébe nyomta a rudat. A gazdátlanul maradt punci ott tátongott a táncos szeme előtt, a türelmetlen vágy szinte csöpögött belőle, s a furcsa illat megcsapta a fekvő, lekötözött „áldozat” orrát.
A banán félig csusszant Wiki fenekébe, aki behunyt szemmel engedte át magát az érzésnek. Nagyot sóhajtott, és óvatosan még beljebb nyomta. A fiú tisztán látta, hogy olvadozik a kemény gyümölcs a forró barlangban. Elképzelte, milyen lenne, ha az ő farka lenne ott, és már a gondolattól is majdnem elélvezett. Andi kezdte elveszíteni a türelmét. Egy izmos, fekete bőrű srác fekszik előtte lekötözve, a farka kőkeményen mered az ég felé, miközben a barátnője éppen egy banánnal nyársalja fel magát… Eleget látott. Ledobta magáról a frottírköpenyt a kis asztal mellé, és rátérdelt. Hátrahúzta a fekete szerszám végéről a bőrt, és nyalogatni kezdte a makkot. Csak meg akarta ízlelni, mielőtt teljesen bekapná. Sokkal jobb volt, és érdesebb, mint várta. Lassan az egész makkot a szájába engedte, a nyelvével meg a picike nyílást próbálta tágítgatni. Wiki közben már majdnem teljesen szétroncsolta a szerencsétlen (vagy éppen szerencsés?) banánt. Ki-be húzogatta, s ettől szépen lassan vékonyodni, töredezni kezdett, s jóformán csak ott maradt egészben, ahol fogta. A fenekét a fehér massza teljesen összemaszatolta, a fiúnak a látványra meg-megrándult a farka, amit közben a szőke énekesnő dédelgetett.
De Wiki már kiszórakozta magát, lemászott a fiúról, és hátralépve figyelte, hogy dolgozik barátnője a fekete rúdon. Andi teljesen beleélte magát, mostmár vadul rángatta a kemény szerszám bőrét, szabályosan verte, aztán hirtelen abbahagyta és a mellei közé illesztette. A szerszám túl nagy volt, hogy teljesen eltemethesse, a vége az álláig ért, s a lány ki is használta, lehajtotta a fejét, bekapta a makkot, s úgy bólogatott rajra. A srác ordított volna, de a szájában lévő kötés miatt csak hangos nyögés hallatszott. Wiki érezte, hogy ideje közbelépni. Ő is leterítette köpenyét a fürdőszoba csempéjére, letérdelt, és kiszabadította Andi karmai közül a srác megkínzott farkát. A párás helyiségben mindhárman érezték, hogy ezúttal egy profi vette át az irányítást. Bár az előbb még Andi is gátlástalanul, egészen vadul szopta a dákót, a fiú most mégis azt érezte, hogy igazi ellenfélre talált. Wiki szintén a makkal kezdte, de ő már óvatosan harapdálta is a sötét húsdarabot. Aztán a fitymát vette kezelésbe, előbb visszaengedte a makkra, aztán megint hátrahúzta, s megpróbálta a fogai közé csippenteni.
Andi közben egy vizes szivacsot tüsfürdővel eresztett tele, és átadta Wikinek. A lány finoman végighúzta a szerszámon, vigyázott, hogy ne vigye túlzásba. Furcsa látványt nyújtott a fehér hab a hosszú, kemény, fekete rúdon, az énekesnő kislányosan, mosolyogva törölte le. Aztán újra munkához látott, ezúttal megpróbálta tövig benyelni a hatalmas falloszt. Nagyokat nyelt, és próbált egyre jobban rászívni. A fiú már nem is látta, mit művel Wiki, a lány fekete haja előrehullt, és eltakarta előle a látványt. De erre nem is volt szükség, az énekesnő forró torka szinte beszippantotta a dákót. Andi segíteni akart, és finoman nyomni kezdte Wiki tarkóját lefelé, hogy barátnője minél többet a szájába engedhessen a srác farkából. A makk már Wiki torkát bökdöste, a lány felemelte a fejét, és a fiúra nézett, aztán visszahajolt, de a dákót nem vette vissza a szájába. Oldalról nyalogatta és harapdálta, mintha csak egy nagy cső kukorica lenne. Andi megfogta a fallosz tövét, ő is ráhajolt, de Wikitől alig fért oda, csak a makk jutott neki, úgyhogy azt kényeztette.
A srác becsukott szemmel, hátraengedett fejjel élvezte a lányok munkáját. A legszívesebben a hajukba markolva irányította volna őket, de a bilincsek nem engedték. Andi hirtelen felállt:
– Kezdhetem én? – kérdezte Wikitől. A barna hajú énekesnő csak mosolygott, és feltartotta a fiú farkát:
– Csak rajta! Andi rögtön Tom fölé mászott, föléguggolt, Wiki pedig pontosan a finom bőrű nyíláshoz illesztette a szerszámot, amit már annyira megkínoztak. A barátnőjét nézte, aki közben óvatosan ráereszkedett a dákóra. A fiúnak szinte megváltás volt a finom, meleg barlang, de máris készenállt a vágtára, bármilyen tempót is diktáljanak a lányok. De minél beljebb hatolt a lányba, a punci annál szűkebbnek bizonyult. Ezt Andi is érezte, behunyt szemmel próbált a hatalmas húsdarabhoz igazodni, kezeivel a srác izmos mellkasára támaszkodott, s fel-le emelgette a csípőjét, hogy a lüktető szerszám minél jobban kitölthesse.
Wiki most visszaadhatta a kölcsönt: teljes erőből nyomta lefelé a szőke énekesnő fenekét, szinte ráhúzta a lányt a fekete rúdra. Azért Andi is igyekezett, a dákó teljesen kitöltötte és feszítette, már minden izma sajgott. Nyögése zihálássá, a zihálás pedig apró sikolyokká változott. A dákón patakokban folyt le Andi izzadságának és nedveinek keveréke, és rendkívül csúszóssá tette. A váltás megint túl hamar érkezett: Andi felállt, és átengedte a helyét Wikinek. A barna hajú énekesnő ezt a helyzetet is profin kezelte: előbb a fiú hasához simította az ágaskodó hímvesszőt, aztán kényelembe helyezte magát, lovagló ülésbe. A puncijához illesztette a dákót, és lassan ráereszkedett.
– Ahhhh… – csak ennyit tudott mondani, a hatalmas farok jóformán ellenállás nélkül mélyen csúszott belé. Ő is nagyon nedves volt már, az eddigi játék és a látvány megtette hatását. Andi mellétérdelt, és miközben Wiki arcát figyelte, pajkosan nyalogatni kezdte a lány combjait. Az énekesnőn semmi változás nem látszott, ugyanúgy lovagolt, behunyt szemmel, s csak sóhajtozott, mikor a szőke énekesnő bele-beleharapott a finom húsba. Egy pillanatra teljesen felemekedett, szabadon engedve a faszt, Andi rögtön rá is bukott, teljes erővel szopta, aztán Wiki alá illesztette, aki megint ráereszkedett, és gyorsabb vágtába kapcsolt.
Andi megint nem bírt magával, egyszerűen nem nézhette tétlenül a menetet. A fiú fejéhez lépett, és kivette a szájából a kendőt. Hatalmas nyögés hallatszott, Wiki csak mosolygott, és folytatta, lovagolt megállás nélkül, barátnője pedig a srác fölé guggolt. A fiúnak nem is kellett semmit mondani, nyelvét rögtön a nedves punciba dugta. A szép ajkak közül úgy csöpögött a nedv, mintha csak két megduzzadt narancsszeletet csavarna ki valaki. Andi hátraengedte a fejét, teljesen átadta magát az új érzésnek. A lekötözött táncos pedig teljes erejéből ostorozta a húst az orra előtt.
– Na, milyen? – kérdezte Wiki.
– Nagyon tud…. – sóhajtotta a szőke, és előrehajolt. Wiki már várta, és a srác legnagyobb csodálatára csókolózni kezdtek. A két éhes, fürge rózsaszínű nyelvecske látványa ha lehet, még keményebbé tette a farkát, Wiki pedig kis sikkantásokkal mozgott fel-le rajta.
– Kár… hogy nincs itt… Ági… – nyögte.
– Pedig ő aztán…. AHHHH… szeretett nyalni…. AHHHH – sóhajtozott Andi a fekete srác nyelvén.
Mikor a fiú hatalmas, fehér fogaival bele-beleharapott forró húsába, már nem bírta tovább, hatalmasat sikoltva élvezett el. A fiú arcára illatos cseppek hullottak, tátott szájjal élvezte a nem mindennapi kitörést. Wiki váltani akart: megfordult a fiún, anélkül, hogy kiengedte volna magából a nyársat, és ezúttal a „szenvedő” alanynak háttal nyomta rá magát a hatalmas dákóra. Andi már kimászott a képből, így a fiú előtt ott mozgott fel-le a gyönyörű fenék. A lány egyre csak gyorsított, nem ismert kegyelmet, mindannyian érezték, hogy ő is el akar már élvezni. Andi újra színrelépett, ezúttal meglepő fordulattal. A köpenye zsebéből kivette a bilincs kulcsait, a fiú mögé mászott, és kinyitotta a zárat. A srác először észre sem vette, annyira elbűvölte a látvány, ami a szeme előtt és rajta játszódott, de mikor Andi a lábait is kiszabadította, hirtelen mindketten leálltak.
– Hoppá… – szólalt meg egy másodpercnyi csend után Wiki. – Nem hiszem, hogy ez most olyan jó ötlet lett volna…
– Szerintem pedig az volt – suttogta Andi.
– Szerintem is – szólalt meg Tom. A következő másodpercben kissé felgyorsultak az események. Wiki ijedten ugrott le a fiúról, aki utánavetette magát.
Andi félrehúzódott az útból, Wiki menekülni próbált, de nem nagyon sikerült: a fiú elkapta, de a lány izzadt, nedves bőre minduntalan kicsúszott a keze közül. Némán, lihegve küzdöttek, a lány elcsúszott, elesett, és magával rántotta Tomot is. Pont a kádba estek, ami tele volt habos vízzel, először elmerültek, aztán tovább küzdöttek. A fiú ereje hamar érvényesült, ő került felülre, és megragadta Wikit a derekánál fogva, a hasára fordította, neki nyomta a kád szélének, és egy határozott mozdulattal valósággal ráhúzta a farkára. Wiki csak sikoltani tudott, ahogy a hatalmas fasz belérobbant forró húsába. Tom vadul döngetni kezdte az énekesnőt, minden izma megfeszült, fogait összeszorította. Lehajolt Wiki fejéhez, és a fülébe suttogta:
– Szóval játszani akartál? És mit szólsz ehhez? És ehhez? És ehhez? – és mindegyik kérdésnél lökött a gyönge kis húson egy hatalmasat. Elszabadult benne az állat, csak nyomta a lánynak teljes erővel. Wiki ellökte magát a kád szélétől, de a fiú szilárdan tartotta, a kád közepére fordította, és óvatosan eleresztette.
A barna énekesnő négykézlábra ereszkedett, leengedte a fejét, a haja a vízbe lógott, és csak ennyit mondott:
– Gyerünk! A fiú ettől valósággal bevadult, ráhajolt Wikire, előrenyúlt, és a kemény dugás közben a melleit gyömöszölte. A másik kezével a tökéletes combokat szorította, a lány pedig még jobban kidomborította a fenekét, hogy Tom teljes hosszában beléhatolhasson. A fiú csak baszta, baszta, Wiki úgy érezte, a hatalmas fasz már a hasát is felszakítja, de nem volt megállás. Andi az asztalról figyelte, milyen lavinát indított el. A keze önkéntelenül is a lábai közé siklott, és figyelte, a két birkózó hogyan küzd a kádban, amiből a szex közben ki-kiloccsant a víz. Wiki már nem is bírta tovább, percek óta folyamtosan élvezett a kemény rúdon, de a fiú nem hagyta abba, egyre nagyobb lökésekkel öklelte fel a lányt. Az énekesnő remegni kezdett, a karjait elhagyta az erő, ha a fiú nem tartottta volna, belezuhant volna a vízbe. Tom látta, hogy már elég lesz, és leengedte a kifáradt lányt a farkáról. Most, hogy már mindkét lánynak megadta, ami jár, rajta volt a sor.
– Ugye tudod, most mi jön? – kérdezte Wikitől, a lány pedig bólintott, engedelmesen elétérdelt, bekapta a duzzadt, vörös makkot, és szopni kezdte.
Tomnak hagyta egy ideig, de ami a fáradt, kielégült lány csinált, nem volt elég, megint átvette az irányítást. Megragadta a lány fejét, és megpróbálta minél jobban ráhúzni a farkára. De a szerszámmal már korántsem lehetett úgy játszani, mint amikor a fiú még lebilincselve feküdt a dohányzóasztalon, a kezelés megtette hatását: majdnem kétszer olyan vastagra dagadt, makkja pedig hatalmas, vörös gombaként lüktetett a végén. Tom érezte, hogy ez nem fog menni. Más ötlete támadt. Elengedte Wikit, és leereszkedett a vízbe.
– Gyere – vette a lányt az ölébe. Maga felé fordította a fenekét, és lenyomta a víz alá. Az énekesnő feje pont a fiú lábai közé került, a hatalmas szerszám ott kalimpált az orra előtt. A srác módszeresen nekilátott a gyönyörű, barna fenék kezeléséhez: előbb csak nyalogatta, bele-beleharapott, aztán az egyik ujját is megpróbálta beledugni. A banán maradéka kellemesen édessé tette a finom húst, de ő nem érte be ennyivel: két ujját is bedugta. Wiki felsóhajtott:
– Ugye, nem azt akarod, hogy…
– De. Pontosan.
– De nagyon vastag…
– Most muszáj lesz – felelte a fiú szárazon, és tovább játszott a gyönyörű félgömbök között.
Wiki már tudta, mire megy ki a játék, és mi tagadás, megijedt egy csöppet: ha ez a hatalmas szerszám a fenekébe kerül! Nekilátott, hogy kiverje, mielőtt még erre sor kerülne. Mostmár teljes erőből rángatta fel-le a bőrt, néha rá is szívott, aztán két kézzel folytatta. A rúd olyan kemény volt, hogy diót lehetett volna törni rajta, de Wiki nem adta fel. Tom ezt érezte is, tudta, hogy ha így megy tovább, hamarosan elsül. De előbb még meg akarta kapni ezt a gömbölyű, szűk kis popsit, ha csak egy kis időre is. Felemelkedett, ölbevette az énekesnőt, kilépett a kádból, és az asztalhoz vitte. Hasra fektette a szélén és Andi öléhez illesztette a fejét:
– Szorítsd össze a fogad! Wiki lehajtotta a fejét, és várta az utolsó nagy menetet. Andi már csak statisztaként vett részt, barátnője már nem is tudott volna foglalkozni vele: a fiú máris mögé állt, és egy határozott mozdulattal a fenekébe hatolt. Wiki sikoltott, a dákó pedig szinte beszorult a forró barlangba, nem is nagyon tudott mozogni. Lökött rajta egy párat, de ez már elég is volt: bő sugárban robbant ki belőle a sperma. Tom kirántotta a farkát a lányból, és amit tudott, a hátára engedte.
– Arghhhh – nyögött nagyot, a lüktetés pedig még hosszú másodpercekig át tartott.
Mikor már végképp kiürült, Andi lépett oda, az ujjával egy kis kóstolót vételezett a Wiki hátán csillogó anyagból, és megízlelte.
– Mmm, nem is rossz… Kóstold csak meg! – tartotta Wiki szájához a mutatóujját, aki le is nyalta róla, amit tudott. Mindhárman kimerülten lihegtek ott pár percig, aztán megint Andi szólalt meg:
– Azt hiszem, gyakrabban jövünk majd ide fellépésre….
[Történetek]
fantázia
A leggyakoribb férfi szexfantáziák
Mire gondolsz, drágám? – kérdezi a nő a fejétt a féfi hajtva, ábrándosan összekucorodva a heverőn. Hát… hmm, hogy mennyire szeretlek. Oké. Hogy mi futott át igazából a férfi agyán? Valami ilyesmi:
Fantáziálás a nőről
Nem vicc! Ez az ő első számú szexfantáziája. A legtöbb férfi azokat a dolgokat idézi fel, amelyeket a partnerével csinált vagy szeretne csinálni. (Mellesleg te is így vagy ezzel.) Felejtsd el a nagy mellű, svéd szőkét, sokkal gyakoribb és valószínűbb, hogy te szerepelsz a forgatókönyvben. Hogy miért? Mert az elérhető hús-vér néha izgatóbb, mint az elérhetetlen, jó esély van rá ugyanis, hogy valóra váljon, sőt, már nem egyszer valóra is vált.
Szex egy másik nővel
Gyakran a régebbi szeretője vagy éppen a barátnőd, esetleg egy híresség ez a másik. Nem kíván nagy pszichológiai érzéket a megfejtés: sokan vágynának szeretkezni egy új nővel, márpedig a fantáziálás remek lehetőséget nyújt rá, hogy ezt megtegyék, és még a partnerüket se veszítsék el miatta. Ha a férfi egy szüzet képzel az ágyába, akkor ő vezeti be szeretkezés közben az érzéki gyönyörökbe partnerét. Ha a nőnek óriási melle van, akkor adottak a következő lélektani magyarázatok. A freudista azt mondaná, hogy az illető még mindig a mama szoknyáján ül, más terapeuták szerint azon pasasok közé tartozik, akik számára a nagy mell jelenti a legszexisebb nőt.
Orális szex: ő csinálja – vele csinálják
Közel a toplista éléhez mindkét nemnél. A fellációs fantázia igen lényeges alapeleme: a nő nem azért csinálja, hogy gyönyörhöz juttassa partnerét, hanem hogy ő maga élvezzen, bálványozza a péniszt, szürcsöli, mohón bekapja, hosszú, kéjes nyalkodás közben kérleli a férfit, hogy a szájába vehesse. A cumizást ilyen szavakkal kíséri: Istenem, milyen hatalmas! És (persze) nemcsak kiszippantja az ondó utolsó cseppjét is, hanem még a száját is megnyalja utána. Ez minden férfi számára maga a mennyország (és milyen könnyű valósággá változtatnod).
Az olyan fantáziák, melyekben téged részesít orális szexben, egyáltalán nem meglepőek. Sok nőt nyilvánvalóan jobban felizgat au orális szex, mint maga a közösülés, és a férfi tudja, hogy ezzel, ami a legnagyobb kéjt váltja ki benned, megőrjít. Ráadásul a nők egy része titokban azt hiszi, hogy az orális szex mocskosabb, mint a közösülés – ezért is annyira izgató.
Szex két vagy több nővel
A felnőtt férfinak ez éppolyan vágyálma, mint a gyereknek az, hogy véletlenül bezárják a cukorkaboltba. Ha egy nővel szeretkezni jó érzés, akkor kettővel kétszer olyan jó mókának kell lennie. Ha még leszbikus szex is van benne, attól aztán végképp elszáll a legtöbb férfi. Fantáziaképeiben a férfi szupercsődör: képes újra és újra sikoltozó orgazmushoz juttatni mindkét nőt. A valóságban a legtöbb férfi (tudatosan vagy tudat alatt) azon szorong, vajon képes kielégíteni akár egyetlen nőt is, így nem meglepő ez az álomvigasz. Kutatások szerint a férfiak jelentős többsége a való életben nem akar (és nem is tudna) eleget tenni egy ilyen szexuális kihívásnak.
Az orgia típusú fantáziálások megszüntetik a valóságban adódó szervezési problémákat, s mint a mesében, elélvezel újra meg újra. Ugyancsak gyakori férfi-fantáziakép két szeretkező nőt megfigyelni (különösen olyanokat, akiket ismer – gyakran te vagy az egyik közülük). A klasszikus változat szerint váratlanul hazajön a munkából, és ott talál téged az ágyban, egy szál semmibe öltözve, egy bombázó barátnővel összefonódva. Különböző testrészek és nyelvek feltétlenül szerepelnek ebben a fantáziaképben, de a tetőpont mindig az, hogy ti könyörögtök neki: szálljon be ő is, hogy megkaphassátok az igazit.
Szöszi Ani – szextörténet
Az ágyon ült, én előtte térdepeltem, közelebb húzott magához, levette rólam a pólót-a kezével simogatta az állam, utána a hónom alá nyúlt, a vállam markolta meg ,aztán a keze fejével végig simította a hasamat, majd felálltam és letoltam a nadrágomat, csak az alsóm maradt rajtam. Annyira izgalmas volt, hogy lehúzhatom Anikó előtt a boxerem, hogy ott állhatok előtte meztelenül!
Nem is nézett rám, csak a hímvesszőmet figyelte, már ez majdnem kielégített. Leguggoltam elé, ő fekve ült a ki nem húzott ágyon. Kissé kiemelkedett a szeméremdobja kék rövidnadrágja alól, tenyeremmel finoman simogattam ezt a dombocskát. Segített a vetkőzésben, megemelte csípőjét, s a bugyijával együtt lehúztam róla a nadrágocskát. Csodálatos volt a látvány, a szőrzet ,a vékony kis vágás, és tudta, hogy most szét kell tárnia a lábait. Kértem, vegye le a pólóját is, ami alatt melltartó volt. Kigombolta, mire a ruhadarab elengedte gyönyörű, hatalmas melleit! Folytatás az eredeti oldalon
Mit üzennek az erotikus álmok?
Míg szexuális fantáziád irányítható, erotikus álmaid tartalma gyakran meglepő, váratlan fordulatokban bővelkedik. Vajon mit üzennek erotikus álmaink? Álmainkban gyakoriak az erotikus tartalmak. Sőt, a múlt századelő pszichológusai szerint, minden álomtevékenység valamilyen módon kapcsolódik a szexhez. Bár ezt azóta megcáfolták, mégis tény, hogy ha figyelsz erotikus tartalmú álmaidra, sokat megtudhatsz elfojtott vágyaidról, legbenső félelmeidről, konfliktusaidról.
Figyelj álmaidra, és elmélyül az önismereted!
A bűnösnek vagy félelmetesenek gondolt szexuális tartalmakat legtöbbször kiszorítjuk tudatunkból. Erotikus álmainkban kivetülnek tudatalattink üzenetei, felszínre törnek elfojtott érzelmeink, vágyaink, aggodalmaink. Az álmok a későbbi szexuális fantáziáláshoz is alapanyagot szolgáltatnak. Kielégítetlen vágyaink így éber állapotban is utat törhetnek, már irányított fantáziálás formájában. Minél több elfojtással, elhárítással éli az életét valaki, annál valószínűbb, hogy ezek az elnyomott szexuális vágyak erotikus álomtartalmakban vetülnek ki. Aki a hétköznapok során komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ne kelljen szembesülnie szexualitással kapcsolatos gondolataival, az annál megdöbbentőbbnek, zavarosabbnak és kínosabbnak érzi majd álmainak szexuális tartalmát. A jó önismeretű, vágyait elfogadó, a “tudattalan üzenetei” iránt nyitott ember számára az erotikus álmok, az illető emberi kapcsolatainak jobb megértéséhez, szexualitása kiteljesedéséhez, belső konfliktusainak feloldásához vezetnek.
Az álmok emberi kapcsolatokat jelenítenek meg
Bizony gyakran nagy eltérések vannak, a hétköznapi szexuális viselkedés és az álmok üzenetei között. Az erotikus álomtartalmak hétköznapi megvalósulása megdöbbentő és kínos lehet sokak számára. Inkább az álmok rejtett üzenetét, átvitt értelmét próbáljuk megérteni egy jó analitikus terapeuta, álomfejtés segítségével. Erre azért van szükség, mert álmainkban legtöbbször szimbólumok jelennek meg, melyek rejtett tartalmakat hordoznak. A rejtett tartalmak megfejtése segít abban, hogy jobban megértsük, mit is jelentenek az álmaink. Sokan megdöbbennek álmaik erotikus tartalmától, zavarba jönnek és igyekeznek az álom anyagát elfelejteni vagy eltitkolni. Például az, hogy álmodban valakivel szeretkezel, akár hozzád közelálló, akár a hétköznapokban jelentéktelennek tűnő személlyel – még ha azonos nemű is az illető – nem kell feltétlenül a tényleges aktusra vagy biszexuális irányultságra gyanakodnod. Ha megérted álmod szimbolikáját és rejtett üzenetét, akkor ez segít abban, hogy megértsd az adott személyhez fűződő viszonyodat és érzéseidet.
Lelki egyensúlyod: erotikus álmaid érzelmi “szelepként” is működnek
A szakemberek szerint, álmaink egyfajta “biztonsági szelepként” is működnek, lelki egyensúlyunkat is szabályozzák. Agyunk éjszakánként dolgozza fel a napközbeni információkat, az álommunka során olyan rejtett összefüggések tárulnak fel, melyek éber tudatunk számára alig beláthatóak. „Az álom mindig arra világít rá, amire az életben általában nem figyelünk oda – állítja Klausbernd Vollmar, német álomkutató és pszichológus. Erotikus álmainknak is megvan ez a feszültségcsökkentő, “biztonsági szelep” funkciója, hiszen csökkentik a felgyülemlő szexuális frusztrációt, gátlásokat. Ezért, akinek az életében kevesebb a szexualitás, gyakrabban jelenik meg erotikus álmaiban az ez iránti szükséglet.
Egyéni eltérések
Személyiségünk és temperamentumunk is befolyásolja, hogy milyen minőségben és mennyiségben vágyunk szexuális életre. Tény, hogy szexuális szükségleteink elnyomása, könnyen lelki egyensúlyunk kibillenéséhez vezet, ugyanakkor a modern kor túlhajtott szexualitása is károsan befolyásolhatja közérzetünket. Erotikus álmaid rejtett üzenetének megértése segít szexuális vágyaid feltárásában, önismereted elmélyülésében. Legyen bár környezeted, neveltetésed erotikus vágyidat elnyomó vagy megengedő, fontos, hogy a szexualitásban is megtaláld az igényidnek megfelelő egyensúlyt. Ebben mutatnak utat erotikus álmaid. – Írja a Wellnescafe
Kirándulás, zuhé, hancúr az irodában…
K. és én Szentendre utcáit jártuk, gyermeki rácsodálkozással fedezve fel a kanyargós régi, szűk sikátorokat, a kilátást, a macskaköves utcákat. Néha aggódva pislogtam az égre, mert lilásszürke, fakósötét felhők gyülekeztek, lassan szürkületbe fordítva a nappali világosságot. „Nem kéne valami védett hely felé indulnunk?” kockáztattam meg. K. játékosan vállon taszajtott.
„Mondd már legfeljebb megázunk kicsit…” nevetgélt.
Épp egy olyan helyen csavarogtunk, ahol egy lépcső vezetett felfelé a meredek domboldalban, mikor megdördült az ég, vészjóslóan gördült át a város fölött a morajlás. A közelben nem sok eső ellen használható hely volt, legfeljebb félúton egy kisebb kilátószerű beszögellés, oda még eljutottunk, mikor leszakadt az ég, és olyan zuhé kerekedett, hogy szinte látni se lehetett. Dörgött-villámlott, az eső ömlött, mi meg kicsit megrettenve szorongtunk a kilátó falához tapadva a dzsekim alatt, amit a fejünkre borítottam, persze ez nem sokat ért, pillanatok alatt bőrig áztunk.
Az eső amilyen hirtelen jött, el is ment, de az ég még borongott, elment a kedve ettől a naptól.
Végül jókat nevettünk a kalandon, bár kicsit kellemetlen volt az átázott ruhákban mászkálni, de amíg mozogtunk, nem fáztunk. „Semmi se hoz össze úgy egy párt, mint a nagy, közös elázás” bölcselkedett K. miközben a víz nagyját facsargattuk a ruhánkból. „Van egy ötletem” mondtam felvillanyozódva a hirtelen gondolattól „menjünk be a munkahelyemre, ott most nincs senki, meg tudunk szárítkozni”. (Még akkoriban történt, mikor hozzám nem mehettünk a Zs.-vel történt affér miatt).
„Hmm, csak szárítkozni lehet?” csillant fel a K. szeme „kívánós vagyok…” mondta gyerekes nyafogást imitálva, a mellkasomat verve ökleivel. „Még sose próbáltam irodában” gondolkodtam el a lehetőségen „de szerintem nem lesz akadálya…” Egy órán belül ott is voltunk, szerencsére tényleg senki nem dolgozott. A cuccok egy része félig megszáradt már, de még sok volt rajtunk a nedves holmi. Ledobáltuk, K. táskájából előkerült egy piknikezésre szánt lenge pokróc, azt leterítettük a padlóra, a redőnyöket leengedtük. Szerencsére akkor még nem volt szokás mindenhová biztonsági kamerákat telepíteni, így az a veszély nem állt fenn, hogy home video készül rólunk.
Ettől függetlenül belülről valamiért nem tudtam bezárni az ajtót, így fennállt a veszély, hogy rajtakapnak minket, egy székkel megpróbáltam némi védelmi barikádot építeni az ajtó elé, ha mégis valaki be akarna jönni, megnehezítsem a dolgát.
Közben K. ruhátlanul felfedező útra indult.
A főnöki asztalnál a magas támlás, bőr forgófotel nagyon megtetszett neki, belevetette magát és elegáns, üzletasszonyos pózba rendezkedett. Hátradőlt, karjai a karfákon, kihúzta magát, keresztbe vetette a lábát, de meglehetősen zártan, zilált haját kicsit hátrafogta feje mögé, felemelt egy tollat az asztalról és forgatni kezdte az ujjai közt, miközben hűvös felsőbbrendűség jelent meg az arcán.
„Nos…” kérdezte szigorú, hivatalos hangsúllyal, érzékeltetve a türelmetlenséget „elkészült a munkával? Mára kértem ide az asztalomra!” kopogtatta meg a tollal maga előtt az asztalt.
„Hihetetlen…” gondoltam magamban, ahogy fejcsóválva eltöltekeztem a látványával… igaz, kicsit túlspilázta a szerepet, de azért elég jó volt, és teljese pucérsága különös pikantériát adott a jelenetnek. Már ettől elkezdett ágaskodni a farkam, igaz, közben vigyorogtam a szerepjáték abszurd mivoltán.
„Öööö… hát az az igazság…” mentem bele a játékba „hogy komoly nehézségek adódtak…”
„Tehát nem” adott nyomatékot a szónak egy koppintással az asztalon újdonsült főnökasszonyom. „Nem szeretem a mellébeszélést!” mondta lesújtóan.
„A hibát egy módon teheti jóvá” mondta, majd a tollal maga elé mutatott a földre, közben az egyik lábát feltette az asztalra, a másikat a szék karfájára, szégyentelenül feltárva ölét a sűrű, sötét szőrű puncival „Tudja, mi a dolga, rajta, kezdjen neki!”
Elé térdeltem, kezem lábára tettem és elkezdtem csókolgatni a talpától indulva a lábujjaival folytatva, aztán a bokáját, vádliját, térdhajlatát, így haladtam a combja tövéig, ott a két oldalon combja és ágyéka találkozásánál folytattam a nyelvvel rajzolt nedves nyomokat.
Aztán felnéztem rá, szája kicsit elnyílva, szeme csillog, melle ütemesen emelkedik-süllyed, ahogy gyorsulva veszi a levegőt, mellbimbói sötéten meredeznek. Elkezdtem a sűrű, göndör szőrrel borított Vénusz-dombon csókokkal lefelé haladni, a szeméremajkak még zártak voltak, de a tömény női illat már vadított. Gyengéden a számba vettem a puha, nedves bőrlebenyeket, kicsit oldalt hajtott fejjel, úgy csókolgattam lefelé haladva, K. felnyögött.
„Mmmm, ez az… csináld…” Nem akartam elkapkodni, ezért csak lassan, finoman, nyelvemmel kezdtem feltárni a nagyajkak közét, nyúlós, tiszta kéjnedv borította, ahogy nyelvem visszahúztam, a nedvesség rugalmas, kinyúló, ívelt hidacskaként követte, nem tudom miért, de ez a látvány nekem mindig gyönyörű és kívánatos. K. zihált és a hajamba markolva odarántotta a fejem ágyékára „Ne szórakozz, csináld már…!” jött a fojtott hangú utasítás. Nyitott szájjal rátapadtam és nyelvem belöktem a forró, sósan nedvező nyílásba, ki-be, ki-be… K. öle is le-fel járt, kemény szőrzete arcomat dörzsölte. Aztán kis váltás, nyelvem hegyének folyamatos, apró, gyors mozgatása közben nagyobb köröket írtam le az ánusztól a csiklóig, majd hosszú, lassú, erős nyelvcsapások jöttek, végig, egy húzás le, egy fel. K. folyamatos, lihegő nyögései, ágyékának vonaglása, bőséges kéjnedvei mutatták, hogy jó úton járok, rátértem hát a csiklójára, kezemmel szétválasztottam a finom bőrredőket, amiben rejtőzik, és nyelvem hegyét gyors mozgással dörzsölgettem rajta, K. úgy remegett, mintha áram rázta volna, amint éreztem és hallottam, hogy már magasra ívelt a feszültség, azt csináltam, amiről ő mesélt, leszbikus kollégiumi szobatársával töltött élvezkedéseiből, mikor barátnője kinyalta: ajkamat rázártam a csikló körülötti területre, a gyors nyalogatást egy pillanatra se hagyva abba ráadásképpen ütemesen szívogatni kezdtem, fokozva ezzel az ingerlés intenzitását.
Meglett a hatása, hosszan elnyújtott „ááááááááááh” kiáltásokkal élvezett el, erős lábait rám kulcsolta, úgy húzott még szorosabban magához, ujjai szinte fájdalmasan martak a hajamba.
Az orgazmus után, lihegve, lüktető testtel ült még egy darabig, lábaival továbbra is szorítva, arcom így csurom nedves puncijában pihent, amit nem bántam kicsit se, nincs is jobb hely a világon ennél. Fátyolos szeme kezdett kitisztulni, ahogy rám mosolygott és lazított a szorításon.
„Huuuuuuhh… túlteljesítetted a tervet…” lusta macskaként nyújtózkodott és elkezdett feltápászkodni „Na gyere, szívem, cseréljünk… most te leszel a főnök…” vigyorgott, és letérdelt, míg én elhelyezkedtem a fotelben.
K. széttárt lábaim közé telepedett, majd marokra kapta a félig lankadt cerkám és játékosan megrázta.
„Hahó… ébresztő!” huncutkodott. A legdögösebb pornósokat megszégyenítő arccal a levegőb
e nyaldosott, csak centivel farkam körül, közben ujjaival finoman cirógatta, amivel gyorsan kemény erekciót varázsolt.
És akkor elkezdte, mintha egy nyalókát nyalna. Minden egyes nyelvmozdulatára ismét vér pumpálódott a farkamban, lüktetve feszülve neki a lágyan fel-le mozgó ujjainak.
Körbenyalta, sötérózsaszín nyelve mindenfelé meg-megérintette a lilásvörös, duzzadó makkomat, és mikor észlelte nyögéseimből és a keménységből, hogy ott alul, a makk karimája és a nyílás közti részen a legérzékenyebb, nyelvét kinyújtotta és farkamat azon dörzsölgette, extázisba lovalva engem, pedig a szájába se vette, de mikor érezni kezdte az ejakulációt megelőző hullámszerű lüktetést, ügyes ujjaival megszorította és nem hagyta kitörni.
„Héééé…” hörögtem a lihegéstől kiszáradt torokkal, a visszafojtott orgazmus csalódottságával „ez nem ér…”
„Ne félj, sorra kerülsz” állt föl, de farkam nem engedte el, húzott magával, rogyadozó lábakkal, meredezve követtem. „Érezni akarlak magamban!” mondta és négykézlábra állt a leterített pokrócon, bepucsított, formás, izmos fara és nedves puncija hivalkodó nőiességgel tárulkozott fel.
Mögé térdeltem és nem bírva tovább a türtőztetni magam, benyomakodtam.
Puncija nedves cuppanással fogadott be „iiiigeeeeen…” nyögte és mozogni kezdett, velem együtt.
Nagyon jól éreztem, ahogy belefeszülök, kitöltöm, minden lökéssel szinte mélyebbre hatolok, elvesztve minden önuralmat állati kéjjel gyorsítottunk bele, megragadtam derekát és úgy segítettem rá mozgására, hogy ágyékom keményen csattan fenekéhez minden alkalommal, a csattogások és nedves csusszanások gyorsulásával szinte egy ütemben ziháltunk, nyögtünk, végre a kéj impulzusai végigcikáztak a testemen a végső, tövig hatolni akaró lökésekkel és becsukott szemem előtt fénykarikákat látva élveztem el vele együtt, alighanem baromi hangosan kiálthattunk, de kit érdekelt… mozgásunk belassult, ahogy a gyönyör dagálya visszahúzódott és lerogytunk egymás mellé, szétdobált végtagokkal lihegve, miután mozdulni tudtunk, félkönyékre támaszkodva néztük egymást, jólesően, én megcsókoltam, ő megfordult és befészkelte magát karjaimba-ölembe, így feküdtünk, csak pár apró puszi, simogatás törte meg néha a mozdulatlan semmiben lebegést.
Fejmunka
Szexuális fantáziák
A fantázia – minden vonatkozásban – részint pótcselekvés, részint a későbbi cselekvések elővételezése, anticipációja. Amikor olyasmire vágyódunk, amelyet nem érhetünk el, olyan tárgyra, melyet nem sikerül megszereznünk képzeletünk kárpótol a valóságos hiány miatt.
Az ábrándozás nemcsak megrontója, de magjavítója is lehet életünknek. Amikor diák voltam és vizsgákra készültem az egyetemen, óránként szünetet tartottam a tanulásban. Ilyenkor elővettem egy kockás papírt és ceruzát és olyan házakat, lakásokat rajzoltam – nem nagy tehetséggel – , amelyek megközelítették vágyott jövő otthonomat. A vonalak nem voltak sem pontosak, sem egyenesek, perspektívát rajzolni soha nem tanultam, de ez egyáltalán nem rontotta örömömet. Az ákombákom rajzocskákat színes képzeleti elemekkel olyan csodásra festettem, hogy már nem is láttam a valóságos papírt, hanem annak az álom-várnak körvonalait, amelyre vágyódtam. „Aki légvárakat épít, nem sajnálja hozzá a téglát.” Nem sajnáltam. Tizenöt perc – engedélyezett tanulási szünet – után felfrissülve vetettem bele magam a tananyag dzsungelébe.
A képzelet a valóságos tárgyakról szerzett információk emlékeinek, asszociációinak új kombinációja. Ez a képességünk azonban nemcsak pótcselekvésként működtethető, hanem a jövőbeli cselekvések előre megszerkesztésének, elképzelésének és motivációjának is alapja. Nemcsak alapja, de a kívánt cél elérésének hajtóereje is
A nemi élet során is szüksége lehet rá annak, akinek szétszóródik, elkalandozik a figyelme, és nem tud megfelelően koncentrálni ahhoz, hogy eljusson a nemi élet csúcsélményének, az orgazmusnak megéléséhez.
A legváltozatosabb, de ugyanakkor szürke hétköznapi dogok, gondok, tevékenységek ugranak az orgazmus felé tartó útra és meggátolják a végcél elérését. Ezek az oda nem való képzetek semmi összefüggést nem mutatnak az adott helyzettel. Mégis oda tolakodnak kéretlenül, önkénytelenül és azt a gátlást „személyesítik meg”, mely lehetetlenné teszi a csúcsélmény elérését.
Az előjáték, az aktus során elindul az egyénbe a jó érzés, emelkedik erotikus „görbéje”, egyszer csak azonban megtorpan, és mindenféle „marhaság” tör a tudatba.
Gyakran hallottam ilyesféle panaszt pácienseimtől. A tudatba törő képek, emlékek vagy a jövendő apró-cseprő teendők lényegtelennek, jelentéktelennek, értelmezhetetlennek tűnnek az átélők számára. Megkértem őket arra, ha legközelebb is ez történik -, bármennyire oda nem illő is a kép, ami eszükbe jut, jegyezzék meg és legközelebbi találkozásunkkor mondják el azokat. Volt, aki hűségesen felidézte, hogy mi is jutott eszébe ahelyett, hogy gondtalanul átadhatta volna magát a készülő örömélménynek. Azonban olyanok is akadtak szép számmal, akik mikor megkérdeztem, mi jutott hirtelen eszükbe, amikor az erotikus görbéjük megtorpant, mosolyogva mondták: „a doktornő”.
Nyilván ennek lényege nem az én személyem volt, hanem a feladat nyilalt át agyukon, hogy meg kellene jegyezniök, mi is az a gát, mely eltorlaszolja a továbbjutást a kielégülés felé. Az én képem „ugrott be”, hiszen bármi „megteszi”, amely eltereli a figyelmet arról az igazi gátló okról, mely a személyiség mélyén rejtőzik. Az igazi gátló ok az áthatolhatatlan fal, a tudat „háta mögött” avatkozik be önkényesen.
Vágyfantáziák
A gátlás oka sokféle lehet. Különösen jellemző ez a nőkre, akiknek – általában – nehezebb eljutniok az orgazmushoz, mint a férfiaknak. A férfiakra, felnőtt korukban kevésbé jellemző a fantáziálás nemi tevékenység közepette. Nem így kamaszkorban.
Sok száz férfitől megkérdeztem, a szexuális anamnézis kapcsán, hogy kamaszkorában, önkielégítéskor fantáziált-e? Az esetek 90 százalékában igennel feleltek. Szinte mindegyikük azt mondta, hogy meztelen nőkre gondoltak, többnyire olyanokra, akik ismeretlenek, s csak képzeletükben élnek, s többnyire „arcnélküliek”. A szégyenlősebbeknek, ez a felnőtt nő-képzelet csak derékig mutatkozott, s az izgalom legfontosabb tárgya a nő melle volt. Ezek a serdülőkori „mellszobrok” adták a pszichés ingert, a péniszre gyakorolt mechanikus inger kiegészítéseként.
Kinsey, a nagy amerikai szexuál-kutató úgy találta, hogy majdnem minden férfi (kivételt képezhetnek az idősebb férfiak és az alacsonyabb műveltségűek) képes szexuális izgalomra, ha olyan nőkre gondol, akikkel már volt, van, vagy szeretné, hogy legyen szexuális kapcsolata. Míg a férfiaknak többnyire a merevedés eléréséhez van vagy lehet szükségük szexuális fantáziákra, addig a nők az orgazmus eléréshez veszik igénybe azokat a képzeleteket, melyeket izgatónak tartanak. Nőknél – Kinsey szerint – ritkán fordul elő, hogy fantáziák segítségével idézik fel nemi vágyukat. A férfi nem érti meg, hogy felesége csak testi stimuláció után jut szexuális izgalomba és kívánja meg a nemi kielégülést. A kezdeti cselekmény érdeklődést a férfi annak tulajdonítja, hogy párja nem kívánja őt eléggé.
Megerőszakolásos képzeletek
Nos, Kinsey is férfi volt és talán nem egészen értette meg a nőket, akiknek – szinte kivétel nélkül – az a vágyuk, hogy a férfi szexuális szituációban is előbb gyöngéd szeretetéről győzze meg asszonyát és csak aztán vegye „birtok”- ha szexuális társként. Miután ez a kezdeti, hódító, csábító gyöngédség „hiánycikk” a rendszeres nemi életet élő párok között, a nők nem éreznek késztetést a párzásra, holott a szeretkezéshez lenne kedvük. A tapasztalatból ismert férfiúi tulajdonság a gyors „tárgyra térés” csak az ifjú és mohó kapcsolatkezdő stádiumban varázsolja el a nőt, de később már nem erre a lerohanó „harcmodorra” vágyik.
Kicsit költőien fogalmazva, a nők a szeretet bölcsőjéből szeretnének átringatózni a szerelem nászágyába. Ebben a vágyunkban azonban legtöbbször, mint egy szexuálisan „jól működő” férfinek, megelégednek azzal, hogy az előjáték mechanikus ingereinek átélése közben viszont már olyan férfit képzeljenek a jelenlévő partner helyébe, aki nem gyöngéd, hanem ha erőszakosan, hát erőszakosan, akaratukat letörve veszi birtokba őket.
A nők fantáziáiban igen gyakori a megerőszakolásos képzet, már az előtt, mielőtt megtapasztalhatták volna, a partnerkapcsolatok valóságát.
A maszturbáló lányok gyakran gondolnak olyan férfire, aki akaratuk ellenére közeledik hozzájuk szexuálisan. Elrabolják, legyőzik őket az „álomrablólovagok” és egyáltalán nem gyöngéd szerelemmel, kölcsönös boldogsággal lesznek egymáséi a képzelet szárnyán. Ennek a megerőszakolásos képzetnek reális alapja csak részben építkezik a valóságból. Aki olyan környezetben nőtt fel, ahol a nemiség még mindig tabu, vagy a szülők, ha önmagukkal, vagy másokkal szemben szexuálisan liberálisak is, „kislányuk”-tól elvárják, hogy ő „különb” legyen a „többinél”. Ez a megkülönböztetettség elsősorban arra vonatkozik, hogy minél később veszítse el a szüzességét. Lehetőleg akkor és azzal, amikor már stabil, hosszú távú kapcsolatba kerül, lehetőleg egy olyan fiatalemberrel, aki a szülő szimpátiáját is élvezi, nemcsak a lányét.
Ez azonban csak a „levegőben” van, az otthon légkörében, hiszen a mai lányok nem igen szokták elkapkodni fiújuk bemutatását otthon… Ettől függetlenül azonban a lány ismeri szülei elvárását, s amennyiben ennek nem tud megfelelni, bűntudatot érez akkor is, ha tudatosan nem ért egyet a szülők „ósdi” beállítódottságával.
A nemiséget ily módon elutasító környezetben nevelkedő lányok, ha önkielégítést végeznek olyan fantáziákkal színezik ezt, amelyekben elrabolják, megerőszakolják őket, egyszóval, nem tehetnek arról, hogy velük ilyesmi történik. Hasonló fantáziákat „használnak” felnőtt nők is, ha könnyen ne sikerül orgazmushoz jutniok.
A fáraó titka
A szexuális fantáziák – jó esetben – eszközei a sikeres nem aktusnak. Akinek viszont szegényes a fantáziája, annak pótlására hasznosíthatók erotikus fotók, rajzok, filmek.
A nemi képzelgések az emberi titkok szférájába tartoznak. Akinek segítséget nyújtanak ezek a képzeletek, azoktól nem tanácsos megkérdezni őket tartalmukról. A szó ugyanis nemcsak a félelmeket, negatív feszültségeket képes oldani, hanem hasonló módon ezeknek a funkcióknak hatóerejét is devalválhatja.
Ha valaki élnénk, jól működő fantáziáit még soha nem sikerült hasznosítani a nemi szituációban, akkor lehet elmondani vele ezeket. Volt egyszer egy fiatal férfi páciensem, aki teljes mértékben sikertelen volt nemi próbálkozásaiban. Ő maga mondta el, hogy olyan mindenható férfinek képzeli magát, hogy ez a képzelet a valós helyzetekben gátolja, hiszen ő nem is olyan tökéletes, mint amilyennek fantáziavilága láttatja. Az önmagáról alkotott mindent elsöprően sikeres kép gátolja a valós helyzetekben, de mégsem tud szabadulni tőlük. A képzelet és valóság közötti szakadék áthatolhatatlan számára és minden esetben merevedési kudarca volt, amikor megpróbálta férfiasságát bebizonyítani a valóságos helyzetekben. Így már próbálkozni sem mer, szeretne megszabadulni a mindenható fáraótól, a hárem tulajdonos basától, az életmentő hőstől, a gáláns középkori lovagtól és még megannyi változatától annak, amilyennek magát férfiként már oly régóta képzeli.
Mesélt, mesélt, mesélt . Mint Seherezádé, az ezeregy éjszakán át. Ő is hónapokig ontotta magát azokat az erotikus történeteket, melyek mindegyikének győztes hőse volt. Mire kifogyott az éveken át gyűjtögetett fantázia-mesékből, kigyógyult gátlásaiból is. Elfogadta magát annak és olyannak, amilyen valójában volt: hétköznapi embernek és átlagos férfinek.
Gondolj az elefánt ormányára
Vannak olyanok is, akiknek semmi nem jut eszükbe, mégis gátolt a nemi életük. Ennek gyakran a merevedési zavar a tünete, annak is az a fajtája, amikor az előjáték során nincs semmi baj, de az aktus gondolatára, vagy éppen a hímvessző hüvelybe való bevezetése előtt, alatt megszűnik a merevedésük és képtelenek a nemi aktusra.
Ez természetesen sokféle okból eredő tünet lehet, hiszen pszichés ok sokkal több van, mint a szervi megjelenítés. Nem mindig sikerül feltárni a gátló oki hátteret, de az is előfordul, hogy a pszichológus nem is törekszik arra, hogy az általa már felismert okot, okozati összefüggést tudatosítsa páciensében.
Ilyen ok lehet a latens, azaz lappangó, öntudatlan homoszexualitás, vagy az attól való szorongás. A szorongás, nagy energiatartalmú feszültség, amelynek tárgya ismeretlen a tudat számára.
Amikor tehát a személyiség szorong, s a tudat jótékony eltakarja előle a rettegés tárgyát, akkor nem is tanácsos a „felvilágosítás”. A személyiség (egésze) éppen önvédelemből rejti el a félelem tárgyát, hiszen az ismert ok esetleg nagyobb tragédiáit jelentenek az egyén számára, mint az aktuális nemi tehetetlenség.
Ilyenkor a segítség közvetett úton érkezik a pszichológustól. A tudatosítással esetleg életveszélyes helyzetbe kergethetné azt a férfit, aki inkább a halált választaná, mint azt, hogy ő homoszexuális. Még ma is vannak ilyenek. A libidó tárgya nem tör a tudatba, de miután a nemi vágy tárgya nem is az a nő, akivel szeretkezni készül, így a kívánás a beteljesülés lehetősége előtt megszűnik, melynek szervi megszemélyesítője az erekció elmúlása.
Ilyenkor az egyén megfelelő bátorítást kap. Például: az aktuális helyzetben gondoljon arra, amire akar. Engedje meg magának – bármi legyen is az – hogy támogassa és táplálja nemi energiáit, segíteni és ne gátolni igyekezzék önmagát. Ne féljen attól, ha olyasmi jut eszébe, mint hétköznapi helyzetekben elutasítana. „Gondoljon a szomszédék Juliskájára, Jancsikájára, az elefánt ormányára”, vagy éppen arra ami tetszik. Ne féljen, szerencsére a fantázia még nem fogható televíziós képernyőn. Ilyenkor a példa bár egyszerű és bárgyú, a hatás mégis jó: oldódik a szorongás. Az „engedély” hatására, bármi legyen is az, ami miatt az egyén bűntudatot érez, „zöld utat” kap.
Többnyire ennyi is elég ahhoz, hogy valóban szembesüljön azzal az okkal, amellyel oly rég nem mer szembesülni.
Ha szabad, akkor nem kell
Természetesen nemcsak elfojtott homoszexualitásról lehet szó, hanem sok egyébről is. A személyiség tudatalatti tárházában sokféle lelki „kacat” lehet, ami miatt az egyén öntudatlanul bár, de azzal bünteti magát, hogy nem képes teljes értékű férfiként szerepelni a párhelyzetben. Ugyanakkor önkielégítés során meggyőződhet róla, hogy semmi baj nincs a merevedésével, sem az élvezeti vonulatával nemiségének.
Az a férfi, aki attól szorong, hogy kicsinek találtatik a nemi szerve, nyugodtan képzeljen helyére egy duplányit, hiszen a nők orgazmusa többnyire nem a pénisz nagyságának a függvénye.
Mindenki, nő-férfi, bármi miatt is érez és tapasztal zavart a nemi életében, annyit tegyen meg magáért, hogy engedékenyen szabadítsa fel vágyait. Engedje meg., hogy az alsóbb régiókban rejtőző tartalmai ha „akarnak”, „kisétálhassanak” a tudat kapuján. Ne rémüljön tőlük halálra. Nincs is minden esetben szükség arra, hogy valóban megfogalmazódjék a szorongás tárgya.
„Ha lehet, akkor még nem is kell”.” Nem ritka ügy ez egyéb vonatkozásokban sem. Például valakinek klausztrofóbiája van. Ez azt jelenti, hogy zárt helyiségben, liftben, villamoson, metrón rosszullét környékezi. Úgy érzi hányingere van, mindjárt elájul, borzasztó a közérzete stb. Szorong attól, hogy mindez bekövetkezik. Gyorsan leszáll, amikor hányinger környékezi, verejtékezik, vagy forogni kezd a világ. Ilyen esetekben könnyű azon segíteni, aki elvállalja a kockázatát annak, hogy engedélyezi magának a tünet megvalósulását, amitől szorong, rosszul érzi magát. „Ájuljon el, mi történhet a tömegben? Semmi, majd felsegítik.” „Hányjon nyugodtan, majd kifizeti a pórul járt tisztító számláját, sűrű bocsánatkérések közepette.” – és így tovább.
Aki meri vállalni ezt a kockázatot, annak egyetlen csapásra megszűnik a rosszulléte, elmúlnak a tünetei anélkül, hogy valóban elájult volna, vagy valóban kiadta volna magából gyomrának tartalmát. Ezt a jelenséget paradox-reakciónak hívják. A személyiség hasonlóan viselkedik, mint egy dacos kisgyerek: „Ja, ha lehet, akkor már nem is kell!” Az önmagának adott „engedély” feloldja a tünet megjelenésétől való szorongást, s a szorongás oldódása megszünteti a tünetet, rosszullétet.
A képzelet szabad csapongása jó segítőtárs az élet, a nemi élet jobbá, szebbé tételéhez is. Fantáziáljon bátran, akinek szüksége van erre vagy a nemi vágy, vagy a nemi beteljesülés eléréséhez.
Nem érdemes büntetni magunkat azért, amit el sem követtünk, hiszen akinek gátolt a nemi folyamata, nemcsak önmagán áll bosszút az el sem követett „bűnért”, hanem partnerén is. A fantáziák pedig, senkinek sem ártanak, jó esetben viszont nemcsak az egyén saját örömét szolgálják, hanem a másikét is. Tudjuk, a megosztott öröm kettős öröm, viszont a megosztott fájdalom a nemi életben nem fél fájdalom, hanem kétszeresnél is több.