Pirner Alma, Konkoly Ági, Szabó Dóra és Zimány Linda a tökéletes fenékről, vagy mitől tökéletes a női segg.
A fenék meghatározó jellemzője a tökéletes nőnek. Gyakorlatilag egy potenciális zsírraktár, s mivel erre egy nőnek az utód kihordása, majd táplálása során szüksége lehet, a férfiakban elraktározódott egy kép, méghozzá a félgömb alakú fenék képe, melyet pedig a nők igyekeztek minden korban vizuálisan megtámogatni.
Egykoron abroncsos ruhákkal és alsószoknyák alá rejtett tömésekkel hangsúlyozták a feneket, manapság pedig alakformáló farmerekkel és magassarkú cipőkkel kelik fel az érdeklődést ezen régió iránt.
Utóbbiak viselése által ugyanis önkéntelenül is ringatni kezdik a nők a feneküket, ezzel vonzva magukra a férfitekinteteket.
A tökéletes nőnek továbbá egyértelműen lapos a hasa, így jelezve, hogy más hím még nem ért célba nála, s pillanatnyilag nem vár gyermeket. Ezt a területet leszámítva azonban a férfiakat egyértelműen az ívek, a hajlatok és az azok által kialakított domborulatok hozzák lázba. Így gyakorlatilag minden olyan jellemző képes vonzalom kiváltására, mely szöges ellentéte a geometrikus formák által körülhatárolt férfi testnek.
Far, a medence hátulsó felszínén két oldalt kiemelkedő duzzanat, melyeket a keresztcsont végétől a gáton levonuló mély behajlás (bevágás) választ el egymástól. A bőr a faron sima, közepesen vastag, a végbélnyílás felé vékonyabb, sok benne a faggyúmirigy.

Jól táplált egyéneknél a faron vastag a zsírpárna, de a far domborúsága nemcsak ettől, hanem az erősen fejlett farizmoktól (gluteus maximus és gluteus medius) is függ, ami az emberre jellemző egyenes járással áll összefüggésben. Embernél a fardombok az ánuszt eltakarják, állatoknál a lapos far miatt a végbélnyílás fedetlen.
Bár fiziológiai szerepük az, hogy ülés közben levegyék a terhet a lábakról, a farpofák az egyik fő erogén zónát is képezik az ember számára. Ugyanakkor – a mellek mellett – a gömbölyű női hátsók a legegyetemesebb szex szimbólumok a különféle kultúrákban. A férfiak közül sokan még a telt kebleknél is izgatóbbnak tartják őket. Tény, hogy a főemlős őseinknél a nőstény ma is duzzadt, vörös színű ülepével jelzi a hátulról közeledő hímek számára, hogy párzásra kész. Noha az ember felegyenesedésével a női hátsó e jelzőfunkcióját a megnagyobbodott női mell vette át, a mell- és fenékhasítékot ábrázoló képekkel végzett vizsgálatok meggyőzően bizonyítják, hogy a legtöbb férfi nem tudja megkülönböztetni a kettőt.
Egyes feltevések szerint a romantikus szerelmet kifejező szív szimbólumot is – mely ugyan (megfordítva) inkább a herékre emlékeztet, mint az emberi szívre – a hátulnézetből látott formás női fenekek inspirálták. Bár a napjainkban elterjedt, két szimmetrikus féltekéből álló szív valójában a középkor „terméke”, a női test anatómiája és a szív közötti kapcsolatot az ókori görögök és a rómaiak teremtették meg. A régi görögök ugyanis a szépséget a női fenék körvonalával, görbületével társították. A görög mitológia szerelem és szépség istennőjének, mindenkit elbűvölő gyönyörűsége mellett, különösen a fenekei voltak csodásan formásak. Ezt oly nagyra értékelték, hogy Szirakuzában saját templomot építettek számára, melynek az Aphrodité Kallipügosz, vagyis Aphrodité, a szépfenekű nevet adták. Valószínűleg ez volt az egyetlen vallási épület a világon, melyet a fenék imádatának szenteltek. A híres Aphrodité szobor – mely az istenasszonyt azon helyzetben ábrázolja, amint a tunikáját lebocsátva, válla felett testének hátulsó részére tekint, és annak szépségében gyönyörködik – jelenleg a nápolyi Nemzeti Archeológiai múzeumban látható.

Az antik művészek által szépnek tartott far domborulata nem túlságos (ezért nevezték a régiek Aphroditét szépfarúnak), ugyanis hatalmas farpofák – mint például a hottentotta nők zsírfara – (steatopygia) – aránytalanná, torzzá teszik a testet. Persze az sem szép, ha popsik túlzottan lazák, petyhüdten lelógnak.
E testrész jelentőségét mutatja, hogy számos alternatív elnevezése van. Érdekességként jegyzem meg, hogy az Oxford English Dictionary 49 szót sorol fel a fenék leírására, pontosan annyit, mint ahányat a nyugat-grönlandi eszkimó nyelv a hó megjelölésére használ. Bár a magyar nyelv ennyire nem gazdag a fenék-szinonimákban, ha a börtönszleng* szavait is számba vesszük, nekünk sem kell „szégyenkeznünk”.
A fenék különféle elnevezéseit tartalmazó – valószínűleg korántsem teljes – lista a következő: alfél, altáj, alváz, bombázó, buksza, bula, bulgária, bulkesz, búlkesz, bullterrier, buló, csokiraktár, far, fingtartály, fingtartó, fundus (funduska), füstös, hátsó fertály, hátsó rész, kakáló, karosszéria, kaszni, kipufogó, koffer, korpás, kuffer, lökhárító, pecsa, popsi, popó, rotyogtató, rottyantó, segg, seggi, személyigazolvány, tompor, topla, tunika, totyak, ülep, ület, ülőbútor, ülőgumó, valag, zrityó.
Miként a fenti felsorolásból is látható, a fenék különös jelentés-keverékkel bír. Lakhelye a (potenciálisan) büdös ánusznak, ezért kellemetlenséget, valaminek a visszatetsző voltát szimbolizálhatja. Ugyanakkor szexuális értelmezése is lehet, és sokan igen vonzónak találják a partnerükben.
Ezért a fenék kidüllesztése valaki felé, népszerű kifejezéssel a pucsítás, egyaránt lehet inzultus és invitáció, jelentése az adott szituációtól függ. Lehet az üzenete az, hogy „csókold meg az ülepem”, de értelmezhető úgy is, hogy popsija simogatását, dédelgetését szeretné a pucsító. A fenék exponálásának különböző fokozatai lehetnek: van, amikor csak egész enyhén tolja a hölgy a partnere felé, de az is előfordulhat, hogy egészen mélyre hajol, amitől a felső teste nem is látszik, ami különösen kiemeli a fenekét. A mezítelen fenék megmutatását – bár egy kissé degradáló – általában vicces szándékkal alkalmazzák.
A fenék oldalirányú vagy előre-hátra lengetése feltűnőbb, mint a kidomborítása, ez a gesztus már inkább csábításnak, mint inzultálásnak tekinthető.
A csípő rázása ellazítja a farpofák izmait, így a popsik még jobban rezegnek. Ez nagyon feltűnő, és sokan nyílt felhívásnak tekintik a szexre. A lengő csípők kompenzálásképpen a felsőtestet is mozgásba hozzák, amitől a mozgás még attraktívabb.
Ha a kezek a fenekeken vannak, az ember sérülékenyebb, és nem tudja védelmezni medencéje elülső részét. Ez lehet egy relaxált és kényelmes pozíció, de erőfitogtatás is. A farzsebekbe tett kezeket egy esetleges támadás során még nehezebb elővenni, ezért arra utal, hogy az illető igencsak magabiztos.
A popsik és a combok simogatása gyakran azt sugallja, hogy az adott személy szeretné, ha partnere tenné ezt vele, az ütögetésük viszont önfenyítést vagy noszogatást, buzdítást jelezhet.
A „fenék gesztusain” kívül sok mindent megtudhatunk tulajdonosáról (jelleméről, jövőjéről) a farpofáinak alakja és a rajtuk található jelek megfigyelése alapján is. Ezek értelmezésével kapcsolatban a védikus bölcsességeket összegző Brihat Samhita a következőket állapítja meg:
Ha a fenekek nagyok, szélesek és húsosak, az asszony fűzőt fog viselni. Ha viszont lógóssá válnak, a férje meg fog halni.
Férfi esetében a nagy fenék a szegénységet jövendöl. Ha viszont húsos fenekei vannak az embernek, kényelmes életre számíthat. Akinek kicsi – fele akkora méretű, mint az átlagos – a feneke, sokat fog betegeskedni, ám ha olyan a formája, mint a békáé, király lesz belőle.
Férfiakra és nőkre egyaránt igaz, hogy ha egy pattanás kifakad a fenekeken, az a vagyonvesztés előjele, továbbá, hogy a farpofákon megjelenő anyajegyek vagy szeplők az ambíció hiányáról, konformista, a sorsával könnyen megbékélő emberről árulkodnak. Ez utóbbiak a nők esetében arra is figyelmeztetnek, hogy több önbizalomra lenne szükségük, valamint nem szabadna mindig csak a mások segítségére várniuk.
Ami a fenekeken megjelenő anyajegyek értelmezését illeti, a kínaiak egészen más álláspontot képviselnek, számukra ezek minden esetben pozitív jelentésűek. Azt mondják, a férfiak fenekén az anyajegy az intelligencia, a bölcsesség és a kreativitás tökéletes indikátora. Az a szerencsés ember, aki ilyen jegy birtokosa, magas pozícióba kerül és nagy tiszteletben lesz része. A női faron látható anyajegy ugyancsak jót jelent, mivel nyugalmas, sok szerencsével megáldott életet prognosztizál.
Fenekekről, farpofákról álmodni, azt jelzi, hogy a tudat alatt elfogadjuk közönséges ösztöneinket. Ha a saját ülepünket látjuk álmunkban, az bizonytalanságérzetünket, a helyzetünkkel való küzdelmünket tárja föl.