Egy új, Goebbelsről írt életrajzi könyv egészen új megvilágításba helyezi a náci propaganda fő felelősét, aki ezúttal a csábító szerepében jelenik meg az olvasók előtt.
Goebbels egy vérbeli Casanova volt – legalábbis ez a kép rajzolódik ki a Harmadik Birodalom propagandájának legfőbb irányítójáról, a 30 ezer oldalra tehető napló nőügyeit tárgyaló fejezeteiből. Goebbelst ezúttal a szenvelgő, szentimentális, nőfaló oldaláról ismerhetjük meg: „Mennyire mélyen ismertem őt. Áldott napok voltak. Csak szerelem. Talán életem legszebb periódusa” – írja az egyik legkorábbi szerelmi kalandjáról. Mire Goebbels a Harmadik Birodalom egyik legbefolyásosabb vezéralakjává nőtte ki magát, szexuális étvágya miatt a propagandafilmek castingjainak kanapéin megforduló színésznők körében a ‘kos’ becenevet sikerült kivívnia magának.
A Londoni Egyetem történészprofesszora, a német származású Peter Longerich 912 oldalon írta meg Joseph Goebbels: Életrajz című munkáját, amely a propagandaminiszter életének 30 évét dolgozta fel. Ebből megtudhatjuk, hogy Goebbels valóságos bálványként tekintett Hitlerre, akit utolsó útjára is elkísért; a náci bunkerben feleségével, Magdával saját kezűleg vetettek véget életüknek, miután egy náci orvost hat gyermekük megölésével bízták meg.
A Németországban megjelent, s hamarosan angolul is olvasható könyv Goebbelst eddig kevéssé ismert oldaláról mutatja be: nem a fő propagandista, hanem a szex-megszállott, szentimentális és manipulált, züllött férfi képe tárul szemünk elé. Amikor fizikai lemaradását konstatálva 1914-ben felismerte, hogy nem lehet részese az első világháború hadi eseményeinek, egy bizonyos Lena Krage enyhített keserűségén: „Az első csók a Garden utcában. Éjjel a Császár parkban – megcsókoltam a mellét. Életében először érezte át, milyen egy szerető nőnek lenni” – írja.
Mivel Goebbels 1917-ben a Bonni Egyetemen tanult, hamar sikerült túltennie magát élete első szerelmén, de később a lány két testvére, Agnes és Liesl körül kezdte csapni a szelet. Freibergben Anka Stalhermmal találkozott, aki élete legboldogabb pillanatait hozta el a számára. Szülővárosában, Rheydt-ben egy fiatal tanítónő, bizonyos Else Janke iránt táplált a hagyományos diák-tanár kapcsolatokon túlmutató érzelmeket, de mint írja, ez „csendes, plátói szerelem” volt.
Janke azonban egyszer színt vallott, s elárulta ifjú hódítójának, hogy anyja zsidó. Ekkor már felsejlett Goebbels igazi alakja: „Elmondta családi múltját. A bája világként omlott össze bennem” – írja a naplóba. Longerich szerint ez a legegyértelműbb jele annak, hogyan gondolkodott valójában Goebbels. „Addig nem mutatott különösebb érdeklődést a ’zsidókérdés’ iránt, de amint a német birodalom a húszas években egyre lejjebb és lejjebb csúszott, azok felé sodródott, akik a zsidókat kiáltották ki bűnbaknak” – magyarázta a professzor.
Goebbels nemi vágya a német hódításokkal párhuzamosan nőtt (Xenia, Charlotte, Erika, Julia). 1930-ban egy náci gyűlésen találkozott Magda Quandttal, aki a BMW-birodalom megalapítójának családjába házasodott be. Magdát 1931-ben vette el, s egész élete során lelki társként tekintett rá. A boldogító igen nem jelentette Goebbels féktelen szexuális étvágyának megzabolázását; felesége ugyan tolerálta a megszámlálhatatlan flörtöt, de a leghíresebb félrelépés, a cseh színésznővel, Lida Baarovaval folytatott viszony nála is kiverte a biztosítékot. A románcnak Hitler „vetett véget”, egy alacsonyabb rendűnek tartott fajjal, egy szlávval ápolt kapcsolat ugyanis elfogadhatatlan volt a Führer szemében, Baarova visszatért Prágába, Goebbels pedig nem kereste többé.
Hitler és Eva Braun a Vörös Hadsereg Berlin felé tartó menetelése közepette, 1945. április 30-án követett el öngyilkosságot. Állítólag Magda vetette fel, hogy előbb mérgezzék meg, majd gyilkolják meg – Hitler tiszteletére H-betűvel kezdődő neveket viselő – gyermekeiket. Ezt követően Goebbels előbb feleségével, majd magával végzett, holttesteikre a szövetségesek bukkantak, a róluk készített felvételek az egész világot bejárták. Forrás: Múlt-kor.hu