heroin

Drogot kevertek egy fiatal lány italába

Posted on by Bulvar

Nagyon erős szexuális vágyat éreztem, szinte önkívületi állapotba kerültem – hallottuk attól a lánytól, aki azzal kereste meg szerkesztőségünket: tudtán kívül drogot itattak vele egy szegedi szórakozóhelyen. Történetét azért osztja meg a nyilvánossággal, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a veszélyekre, és hogy másokkal hasonló ne eshessen meg.

– Egy távoli ismerősömtől kaptam egy pohár italt egy szegedi szórakozóhelyen. Arra kért, koccintsak vele. Jóhiszeműen elfogadtam, nem kellett volna. Néhány perc elteltével teljesen kifordultam magamból, olyan dolgokat tettem és mondtam, amelyek alapesetben soha nem hagynák el a számat. Iszonyatosan erős szexuális vágyat éreztem, szinte önkívületi állapotba kerültem, később agresszívvé váltam – emlékezett vissza a közelmúltban történtekre az a szegedi lány, aki a napokban kereste meg szerkesztőségünket. Kérte: írjuk meg a történetét, hogy másokkal hasonló ne eshessen meg.
– Szerencsére a barátom is ott volt velem. Amikor látta, hogy nagyon furcsán viselkedem, kihúzott az utcára. Hazafelé már nem tudtam járni, nagyon szédültem, idővel egyre rosszabbul éreztem magam. A végén felvett, és a karjában vitt haza. Alig tudtam magamról. Többször hánytam. Hajnalra javult a helyzet, de nagyon fájt a fejem, szédültem és reszkettem, és még mindig éreztem azt a „kifordult” állapotot. Délre jöttem rendbe – mesélte.
Biztos voltam benne, hogy valami volt abban a pohár italban, amiből nem mellesleg csak néhány kortyot ittam. Azt szeretném, hogy mindenki nagyon figyeljen oda magára és a barátaira, mert ahogy belőlem, bárkiből áldozat válhat egy pillanat alatt – magyarázta megtörten.
– Az elmondottak alapján egyértelműen Gináról, vagyis a GHB-ról beszélhetünk – mondta el lapunknak Arany Zoltán. A szegedi Drogcentrum intézményvezetőjétől megtudtuk: hasonló történetekről az utóbbi időben egyre sűrűbben hallanak. Ott volt például a két budapesti lány esete, akiket megerőszakoltak, egyikük meghalt a szer túladagolása miatt. De nem kell ahhoz a megyehatáron kívül menni, hogy olyanokkal találkozzanak, akinek az italába drogot kevertek.
– Sokszor tréfából, szívatásból tesznek a haverok a másik poharába különböző szereket. Aki látta a Másnaposok című filmet, azt is el tudja képzelni, hogy milyen hatást vált ki. Az egyik például a nagyon erős szexuális vágy – hallottuk Arany Zoltántól, aki kiemelte: nagy szerepe van a prevenciónak. A Drogcentrum kiképzett önkéntesei, szakemberei folyamatosan járják a szegedi szórakozóhelyeket, játékos formában próbálják felhívni a fiatalok figyelmét a veszélyekre. A diszkók alkalmazottait is képzik: mit kell tudni a dizájnerdrogokról, ismerjék fel a problémát, mikor hívjanak mentőt.
Feljelentést kell tenni – Az ominózus élethelyzet ismereteink alapján szerencsére nem gyakori, ezeknek az eseteknek a száma az összes bűncselekmény számához képest elenyésző – tudtuk meg az ORFK szóvivői irodájától. A tudomásukra jutott ügyekben a sértettek elmondása alapján a szórakozóhelyeken a fedetlenül hagyott, vagy a kifejezetten nekik kért italba tesznek olyan anyagot, amitől az illető szédül, rosszabb esetben elájul. Az elkövetők kihasználják, hogy a sértett védekezésre képtelen, megerőszakolják vagy kirabolják. Hogy megelőzzük az ilyen típusú bűncselekményeket, csak olyantól fogadjunk el italt, akit ismerünk, akiben megbízunk. Szórakozóhelyen ne hagyjuk a poharunkat őrizetlenül, vagy ha ezt tettük, akkor azt az italt már ne igyuk meg. Ha valakivel akarata ellenére olyan anyagot itattak meg, amit ő nem szeretett volna, mindenképpen tegyen feljelentést a rendőrségen – tanácsolták.
Gina vagy GHB – Az LSD, az extasy, a heroin már a múlté, az utóbbi időben a legális szerek kábítószerként való alkalmazása terjedt el. Ezek az úgynevezett dizájnerdrogok. Jelenleg 19–20 fajtát ismer a szakma, de 160–170-féle van piacon. A GHB vagy Gina például egy szagtalan folyadék, enyhén sós ízzel, amit általában kis üvegcsékben árulnak. A nyugtatók közé sorolják, mivel eredetileg altatónak fejlesztették ki. Kisebb dózisoknál az alkoholhoz hasonló hatása van, a fogyasztó boldognak, nyugodtnak érzi magát, könnyebben ismerkedik. Magasabb dózisoknál felléphet álmosság és szédülés, néha hányást, izomgörcsöt és eszméletvesztést okozhat. A túladagolás mindig eszméletvesztéshez vezet, és lelassítja a légzést. Néha, alkohollal keverve a GHB veszélyes mértékben lelassíthatja a légzést, ami már több halálesetet is okozott.

Szex, drog és a modellek

Posted on by szex

Divatbotrány Párizsban: bíróság előtt a Fashion TV vezetője. Egy néhány nappal ezelőtt kezdődött bírósági eljárás minden bizonnyal megrengeti a párizsi divatvilágot: a magyar kábelcsatornákon is látható Fashion TV nevű kábelcsatorna vezetőjét, Adam Lisowskit szexuális zaklatás vádjával állították bíróság elé. Az ötvenéves Lisowskit egy lengyel származású modell vádolta meg azzal, hogy miután felcsalta párizsi lakására, megpróbálta megerőszakolni őt. Ez azonban csak a legutóbbi hír azok közül, amelyek az elmúlt években csorbították a divatvilág tekintélyét. Különösen érzékeny pontot érintett az a tavaly bemutatott BBC-dokumentumfilm, amelynek következtében a világszerte ismert Elite modellügynökség két vezető személyisége kényszerült lemondásra.

A lengyel származású Eva Cyankiewicz húszévesen, 1997-ben találkozott először Lisow-skival, aki a modell állítása szerint azonnal kokainnal kínálta, és fényes divatkarriert ígért neki Párizsban, a divat fővárosában. A lány, aki azóta a modellkedést jogi tanulmányokkal váltotta fel, akkor „érdekes és tisztességes” állásajánlatot látott a dologban. Arról nem nyilatkozott a történetét közreadó Le Parisien című francia lapnak, vajon a kokain hogyan illett bele a tisztességes ajánlatba. Párizsba érkezve azonnal sztároknak járó elbánásban részesült: limuzin várta a repülőtéren, amely Lisowski luxuslakására szállította őt – itt az üzleti ajánlat már személyes jelleget öltött. Néhány nappal később a lengyel modelljelölt feljelentette Lisowskit szexuális erőszakért – a váratlanul érkező rendőrök akkor éppen egy fiatal Fülöp-szigeteki lányt találtak a lakásban, iratok nélkül. Lisowskit egyébként korábban már elítélték kokain birtoklásáért, az erőszakot azonban tagadja: azt állítja, hogy a lány önként létesített vele testi kapcsolatot.
A leleplezés – A szex és a drog nem idegen a divatvilágtól, amelynek terheit, a konkurenciaharcban való pályán maradás feszültségét gyakran oldják droggal és alkohollal. Többek között ezekre az amúgy köztudott tényekre derített fényt tavaly az az „álruhás” riporter, aki gyakornokként épült be London legismertebb modellügynöksége, a Premier dolgozói közé.
Carole White, a jól menő Premier milliomos tulajdonosa bizonyára nem egyhamar felejti el azt a napot, amikor 1999 augusztusában felfedezte: egyik irodai gyakornoka valójában újságíró. „Az elején azzal jött, hogy modell szeretne lenni, de ahhoz túl öreg volt. Akkor azt mondta, hogy divatiskolába jár, és szakmai gyakorlatot akar szerezni. Szívesen fogadtuk, hiszen mindig kell valaki az irodában, aki kávét főz, és kezeli a fénymásolót” – meséli a kezdeteket White.
Hónapok teltek el, mire az egyik dolgozó, akivel a „gyakornok” éppen interjút készített egy iskolai dolgozatához, gyanakodni kezdett. Biztos volt benne, hogy egy kamerát látott a táskájában, amivel titokban mindannyiukat felvette. Eleinte nem is hittek neki, de annyira ragaszkodott a gyanújához, hogy végül a gyakornokkal kiüríttették a táskáját, és bebizonyosodott a feltételezés. Bár azonnal rendőrt hívtak, semmit sem lehetett tenni, a rendőrség szerint ugyanis a személyiségi jogokat védelmező törvények Nagy-Britanniában ilyen esetekre nem terjednek ki.
Carole White ekkor lázas telefonálásba kezdett, hogy figyelmeztesse a szakmabelieket: valami készül. Arról azonban ekkor még fogalma sem volt, hogy a leleplezett riporter, Lisa Brinkworth egy egész dokumentumsorozaton dolgozik a BBC számára. Kollégájával, Donal MacIntyre-rel a modellvilág széles kör? bemutatására készültek, különös tekintettel a világhír? Elite ügynökségre, amely többek között Naomi Campbellt és Cindy Crawfordot is képviseli.
A Carole White által felhívottak között első helyen szerepelt John Casablancas, az Elite tulajdonosa és helyettese, Gerald Marie: mindketten társtulajdonosai voltak a Premier ügynökségnek egészen a közelmúltig, amikor Carole White megszakította velük a kapcsolatot, hogy újra egyedül vezethesse cégét.
Az Elite világa – Mindazok, akik megnézték a BBC „MacIntyre Undercover” cím? műsorát tavaly novemberben, tanúi lehettek, hogy White hívása későn érkezett.
Lisa Brinkworth és Donal MacIntyre műsora bemutatta Gerald Marie-t, amint egy nightklubban részegen ajánlatot tesz az akkor éppen modellként pózoló Brinkworth-nek: 350 angol fontot ajánl fel neki egy éjszakáért, majd a visszautasításra szemmel láthatóan kikel magából. Az Elite egy másik vezető munkatársa, Xavier Moreau a titokban készült felvételen azt bizonygatja, hogy Afrika egészen jó hely lenne, ha csak fehérek laknák. Egy másik ügynökség munkatársát éppen kokain eladásakor filmezték le.
A dokumentumfilm készítői többek között arra igyekeztek felhívni a figyelmet, hogy fiatal, akár 13 éves lányokat szexuális kapcsolatra és drogfogyasztásra késztetnek a divat világában egy-egy jó munkáért.
A film eredményeképpen nemcsak az állásukból azonnal felfüggesztett Gerald Marie és Xavier Moreau jóhíre csorbult: az egész nyolcmilliárd fontos angol modellipar etikai alapja kérdőjeleződött meg. „Természetesen a műsorban bemutatottak egy része engem is felháborított – védekezik Carole White. – Amit Marie művelt, az egyrészt nevetséges, másrészt közönséges, rémisztő, de hát ez az ő stílusa. Valószínűleg jó benyomást akart gyakorolni a többi jelenlévőre, és egy pillanatra elfelejtette, hogy már 49 éves…”
White arra hivatkozik, hogy Gerald Marie Milánóban él, ami „köztudottan őrült hely”, ugyanakkor kétségbe vonja az újságírók tisztességét, akik például bemutattak egy nagyon fiatal lányt fotómodellkedés közben, de azt elfelejtették filmre venni, hogy „a felvétel alatt a szülei ott álltak a kamera mögött”. A Premier tulajdonosa azt is elmondja, hogy Milánóba csak kettesével küldi a lányokat, és mindig figyelmezteti őket: csak olyan napszemüveget hordjanak, ami visszatükrözi a tekintetet, nehogy a milánói utcákon egy vérmes olasz elkapja a pillantásukat, és veszélybe kerüljenek.
Éhezz vagy dohányozz! – Carole White modellügynöksége félelmetes hely a kívülálló számára – jegyzi meg Catherine Wilson a Daily Telegraph újságírója. A Vogue címlapjaival tapétázott falak között mindenki rosszul érzi magát, aki nem csodaszép. „A modellipart Londonban egyértelműen a nők uralják, így aztán senkinek sincsenek hátsó gondolatai a modellekkel kapcsolatban – veszi védelmébe a szakmát White. – Itt senki nem mondja azt, hogy beszéljük meg a dolgot egy jó vacsora mellett.” White szerint a nők sokkal jobban csinálják a dolgot, mivel ők általában gondoskodnak a lányokról (gondoljunk csak az „erkölcsi védelmet biztosító” napszemüvegekre). A sikeres üzletasszony véleménye szerint a modellvilág teljesen megváltozott. Ma már az emberek nem modelleket akarnak látni, hanem sikeres nőket saját, egyéni életstílussal, akik a nevükkel el tudnak adni például egy jó parfümöt.
A több évtizede a modelliparban tevékenykedő White tagadja, hogy a lányok többsége evési problémákkal küzdene. Az persze igaz, teszi hozzá, hogy a kifogástalan, éhezés nélkül is megtartható alak jellemzőbb a tizenévesekre, így nem csoda, ha a modellek átlagéletkora egyre csökken. Azt White sem tudja tagadni, hogy a cigarettázás a modellek egyik legnagyobb szenvedélye: hatásosan csökkenti az étvágyat, és jó időtöltés a felvételek közötti üresjáratokban, amikor az ember csak unatkozna.
A Premier modellügynökség tulajdonosa hasonló visszafogottsággal nyilatkozik a drogról is: ha a lányok éjszakáznának, és kokaint vagy extasy tablettát szednének, az meglátszana az arcukon. Számukra az a legrettenetesebb, ha a fotós megjegyzi: rosszul néznek ki. Ezért aztán nem is érdemes ilyesmivel foglalkozniuk. Egyébként is, „modellügynökség vagyunk, nem pótmamaszolgálat” – teszi hozzá a biztonság kedvéért.
Heroin a köröm alá – A kérdést természetesen nem mindenki látja ilyen egyszerűnek. A Daily Telegraph újságírója megjegyzi, hogy Nagy-Britanniában, ahol 24 éves korára a lakosság majdnem fele kipróbálta már az illegális drogot, a modelleknek az átlagnál több lehetőségük van az ezirányú kalandozásra. A modellek közötti drogfogyasztást az is ösztönzi, hogy a drog keltette mellékhatások munkájukban közvetlen módon segíthetik őket: a lányok többsége tisztában van vele, hogy elég egy kis kokain a szem vérellátásának csökkentésére, hogy a tekintet ragyogó legyen. A heroinnal élő modelleket pedig gyakran fotózzák az eszméletvesztés előtti pillanatban, fennakadt szemekkel, ami állítólag távolba meredő, szexi tekintetet eredményez.
A legjobbak már régen túl vannak a karon árulkodó nyomok rejtegetésének problémáján: tudják, hogy a tűt a lábujj körme alá, vagy a lábujjak közé érdemes szúrni, így nem kelt feltűnést az illegális doppingolás nyoma. Ahogy azt Catherine Wilson egy fotóstól hallotta, a gyengébb lelkűek erre nem vállalkoznak, ők inkább alapozóval tüntetik el a karjukon árulkodó nyomokat, míg a sminkesek tapintatosan másfelé néznek. Ritka az olyan főnök, aki nem hajlandó szemet hunyni a dolgok felett: a New York-i Company Management modellügynökség vezetője, Michael Flutie nemrég beperelte egyik topmodelljét szerződésszegésért, azt állítva, hogy a húszéves Amy Wesson nem volt hajlandó lemondani a kábítószer-fogyasztásról.
A szakma egyre fiatalodik: ma már nem ritka a 12-13 éves modell sem a kifutókon és a fotósok lencséje előtt. Nem csoda, hogy manapság a modelleket a szakmában egyszerűen csak „lányokként” emlegetik. A szónak sajátos jelentésárnyalata van: olyan valakit jelöl, aki szebb, mint egy nő, és a lelke kevésbé komplikált – azaz hétköznapi nyelvre lefordítva kevesebbet követel, mint egy felnőtt, érett ember. Katie Ford, a New York-i Ford Models ügynökség tulajdonosa is ezt erősíti meg: „A divattervezők ma egyre fiatalabb arcokat keresnek, így aztán nem ritka, hogy a kamaszkor előtt álló lányok mutatnak be olyan ruhákat, amikbe aztán a felnőtt nőkből álló közönségnek kellene belepréselnie magát.” Csoda, ha annyi a frusztrált nő?
Minden változatlan – Időről időre akadnak olyanok, akik – rendszerint valamilyen személyes tragédiától indíttatva – megpróbálnak valamit tenni a divatszakmában egyre növekvő drogfogyasztás ellen. Közéjük tartozik Francesca Sorrenti divatfotós is, aki (szintén fotós) fiának közelmúltbeli, kábítószer-túladagolás okozta halála után egy sor nyílt levelet intézett különféle divatmagazinok szerkesztőihez és divattervezőkhöz, arra kérve őket, hogy támogassák a kifutók megtisztítását a drogtól, és a túl fiatal, mindenféle ellenőrzés nélkül alkalmazott modellektől.
Sorrenti úgy vélte: itt az ideje, hogy szabályokat hozzanak létre a gyermekek védelmére egy olyan szakmában, amelyet eddig egyetlen törvény sem szabályozott. A válaszok nem voltak túl biztatóak, mondhatni, senki nem lelkesedett az ötletért. Pedig Sorrenti szerint a modellek sajátos világot alkotnak, mivel egymásnak feszülő érdekeik elszigeteltté és ezáltal az átlagon felül sérülékennyé teszi őket. Mivel munkaritmusuk nem teszi lehetővé a normális pihenést és feltöltődést, a drog a legtöbbet jelentheti számukra: gyors kiutat a problémákból.
Amikor maga Clinton elnök is felemelte szavát az ellen, hogy a divatmagazinok szinte követendő magatartásmintaként állítják a fiatalok elé a heroinfogyasztást, sikket csinálva abból, Marc Jacob amerikai designer egyszerűen megjegyezte: „Mit akarnak látni? A divat nem az egészségről szól. A Vogue címlapjára nem illik egy narancslét kortyolgató alak.”
A brit divatvilág valamivel gyorsabban reagált a problémára, a „Divattervezők a Drogfüggőség Ellen” (Designers Against Addiction) szervezet nyilatkozatot adott ki, melyben szorgalmazta, hogy a modellügynökségek ne alkalmazzanak kábítószer-élvező modelleket. Eddig azonban a probléma gyökeréig ható intézkedések nemigen történtek. Nagyon is jellemző álláspontot tükröz annak a szerkesztőnek a megjegyzése, aki – miután felelősségre vonták, miért dolgozik családapa létére kábítószerfüggő modellel – azzal utasította vissza a vádat: „Ez nem a mi problémánk, a lapnak el kell készülnie.”
Az Elite ügynökség leleplezett európai elnöke, Gerald Marie sem érzett különösebb lelkiismeret-furdalást a tavaly őszi dokumentumfilm vetítése után. Nyilatkozataiban a túl fiatal angol lányokra és szüleikre hárította a felelősséget a divatvilág legutóbbi botrányáért, és igyekezett a tisztességtelenül eljáró BBC áldozataként feltüntetni magát. Marie, aki egyébként korábban Linda Evangelista szupermodell férje volt, úgy érzi, a szövegkörnyezetből kiemelt mondataival hozták őt lehetetlen helyzetbe, úgy tüntetve fel, mintha fiatal kamaszlányokat igyekezne elcsábítani. Arra nem adott magyarázatot, mennyiben javítana az eredeti szövegkörnyezet például egy tehetségkutató versenyen tett kijelentésén, ahol a lányokat „gardírozó” kísérők jelenlétét kifogásolva szóvá tette: már négy napja ott van, de még egy lányt sem sikerült felszednie. A filmben élőben elhangzott mondat természetesen ennél jóval szókimondóbban utalt Marie szexuális vágyaira. Utólagos magyarázata szerint nem akart mást ezzel a kijelentéssel, mint felhívni a figyelmet: sok szexuális kapcsolat mögött csak üzleti érdekek állnak. Ugyanakkor nem felejtette el rasszizmussal és képmutatással vádolni a BBC-t, amely szerinte célzatosan arra törekedett, hogy megmutassa: miként esnek bele fiatal angol lányok a korrupt latin férfiak csapdájába.
Nem sokkal a botrány kipattanása után Michelle Marchand, Marie párizsi irodájának vezetője megerősítette a hírt: az Elite tulajdonosa, John Casablancas javaslatot készített a világszerte működő modellügynökségek számára, hogy 16 évnél fiatalabb modellekkel ne dolgozzanak. Ez a jelenleg érvényes francia törvények szerint egyébként már ma sem lehetséges – legálisan.

Szex, drog vagy rock'n roll?

Posted on by admin

Egy új kutatás szerint az emberek nagyjából ugyanazért szeretik a zenét, amiért a szexet, a drogokat, a szerencsejátékot és az ízletes ételeket. Ha olyan zenét hallgatunk, ami megmozgat, sőt még bele is borzongunk az élvezetébe, az agy dopamint szabadít fel.
Mint kiderült már az is megindítja a motivációban és függőségben is szerepet játszó szórakoztató vegyület áramlását, ha pusztán a számunkra oly kedves zenei élményre várakozunk. A tanulmány elsőként von szilárd párhuzamot a dopamin kibocsátás és a zene élvezete között, biológiai magyarázatot adva arra, hogy a különböző kultúrákban miért játszik az emberi történelem kezdetétől fogva olyan nagy szerepet a zene. A zenén keresztül a tanulmány új betekintést nyújt az emberi élvezetrendszer működésébe.
– Ahogy hallgatjuk ezeket a dallamokat már előre tudjuk, várjuk, mi következik, és ezek az apró kognitív nüanszok adják ezt az elképesztő élvezetet – magyarázta a kutatás vezetője, Valorie Sakimpoor, a kanadai McGill Egyetem idegtudósa, „A megerősítés vagy a jutalom szinte teljes egészében a dopamin miatt következik be. Ez alapvetően megmagyarázza, miért van velünk ilyen régóta a zene. A belőle nyert intenzív élvezet valójában egy biológiai megerősítés, és most már bizonyítottuk is”
A zene által keltett élvezetet intenzív érzelmi hullámzáshoz vezet, ami többek közt magába foglalja a szívverés felgyorsulását és a légzés mélységének fokozódását. A fizikai változások mellett az emberek gyakorta éreznek borzongást, vagy a hideg végig futását a testükön, Salimpoor csoportja és más kutatók is bizonyítékokat találtak, hogy amikor ez végbemegy, a vér az agy olyan területeire áramlik, ami dopamin kibocsátást eredményez.
A dopamin kapcsolat megerősítésére a kutatók nyolc zenerajongót kértek fel egy kísérletre, akik magukkal hozták a laboratóriumba kedvenc instrumentális zeneszámaikat is, elsősorban klasszikusokat, de akadt jazz, rock és popzene is. 15 percnyi zenehallgatás után a kutatók egy, a dopamin-receptorokhoz kötődő radioaktív anyagot fecskendeztek az alanyokba. Egy PET letapogatóval a kutatók nyomon követték az anyagot, aminek a vérben való körforgása azt jelezte, hogy az agy rengeteg dopamint szabadított fel, megkötve minden rendelkezésre álló receptort. Másnap már nem a kedvenceket hallgatták, ekkor a dopamin-receptorok teljesen nyitva maradtak.
A kísérletek második szakaszában az alanyokat egy fMRI gépbe fektették és újra elkezdték játszani az őket megindító zenéket. A vizsgálatok kimutatták, hogy az agy a zenére való várakozás és a borzongás időtartama alatt egyaránt dopamint pumpál. A két dopamin termelő hullám az agy különböző területein ment végbe. „Elképesztő, hogy képesek vagyunk dopamint kibocsátani valami absztrakt, összetett és nem anyagi dologra való várakozás közben” – mondta Salimpoor. „Ez az első tanulmány, ami bebizonyítja, hogy egy művészi stimulus hatására dopamint tudunk kibocsátani”
A felfedezés arra utal, hogy akárcsak a szex és a drogok, a zene is lehet enyhén addiktív, mondta David Huron, az Ohio Állami Egyetem zeneészlelés kutatója. A dopamin egy olyan adaptív jutalom indukáló molekula, ami az állatokat már az éhségérzet kialakulása előtt élelem keresésére ösztönözni. Ugyanez okoz mámort pusztán a tűbe beáramló vér látványától, még mielőtt a kábítószer bejutna az erekbe a heroinfüggőknél.

Drogüzérek, prostituáltak, szabolcsi keményfiúk kőhajításnyira a centrumtól

Posted on by Escort

– Apu betörő volt – rebegi –, most szabadult, anyu zsebes. Ő előzetesben van. Futtatója sokadik élettársa. Így festi le prostituálódása kezdetét:
– Együtt éltünk már akkor. Úgy alakult, hogy nem volt pénzünk, valamit kezdeni kellett. Ő nemrég szabadult rablásból, nem akartam, hogy újrakezdje.


Feltartóztathatatlanul, mint egy cunami, kegyelemteljesen, mint a Messiás, elérkezik majd Belső-Józsefvárosba a városrehabilitáció. Pár év, és ez lesz a legjobb kerület – bizonygatják mások és maguk előtt is tisztes polgárok. Legyen igazuk. Addig is hadd adjunk hírt a bűn sajátos szennyvilágáról, amelyet az iménti lakosok rettegve kerülgetnek. Örökítsünk meg pár típust a bűnözéstől szinte determinált rétegből. Prostituáltat és futtatóját, drogost, de Isten egyéb potenciális képmásait is. Akik, ha tényleg úgy alakul, készek a peremkerületekben folytatni. A Diószegi Sámuel utcán éjjel egyedül és ismeretlenként csak az úttest közepén tanácsos végiggyalogolni. Akkor is, ha rendőrőrsöt telepítettek az egyik épületbe. Romos házak előtt fürtökben ácsorognak álmatlan egzisztenciák. Sok nehézfiú, sok siheder. A parkoló autókból is szempár villan, olykor több. Nyeszlett, nagy retikülös tinilány egy-egy kapualjban. A utcasarkokon viszont – a térfigyelő kamera miatt – nem prostituált posztol, hanem tekintetét ide-oda kapdosó, olykor mobilt a fülére szorító suhanc. Séta a bűntérkép rovátkáin Nem éppen noktürn a hangulat a Kálvária téren sem vagy az onnan ellenkező irányokba nyújtózó Dankó és Illés utcákban. Ilyen hát a belvárosnak az a része, amelyet Budapest bűntérképén sűrűn besatíroztak. Ahol kisnyugdíjas este hét után a lakásából nem teszi ki a lábát, hacsak nem akar öklöző szipusokkal, sólyomkörmű táskásokkal találkozni. Igaz, odabent sem nyugodt. Nyomasztó lehet a tudat, hogy errefelé magas a lakásbetörések száma. S hogy a szomszédban épp „szobáztatás” folyik. De a drogos galerik őrjöngése is behallatszik a feltört pincéből vagy a lépcsőházból.
– Higgye el, uram, öt év múlva mi leszünk a legjobb kerület – prófétálja erőltetett jókedvvel egy környékbeli nonstop bolt eladója. Fél karját a háta mögé nyújtja, mutatva, onnan tűnnek fel majd széles sávban a dózerek. Mivelhogy valahol már elindult az önkormányzati Magdolna-projekt, a városrehabilitáció. Kétarcú a „nyócker”. Szociológusok becslése szerint az itteni lakosság egyharmada cigány. De látnivaló: más a helyzet éjjel, mint nappal. Egyöntetűbb. Kétarcúság, más felbontásban: fogazottan határosak egymással a vonzó és a riasztó negyedek. Új vagy felújított részek feleselnek a hulló vakolatú, kutyapiszkos dzsumbujjal. Ami egyrészt az eladhatatlan ingatlanuk miatt továbbállni nem tudó kispolgárok lakóhelye. Másrészt a keleti országrészből folyamatosan felszivárgó munkanélküli cigányoké. A falu újabban így táplálja a várost. Tudtok valami motyót? Legyen a második terepbejárás a szóba elegyedésé. Segítőm ugyan nem józsefvárosi, de a pesti éjszakával – drogos múltja miatt – némiképp ismerős. Tudja, hogy itt mackóban érdemes tárgyalni. A kapualjakban ácsorgó tinédzserektől érdeklődik eladó kábítószer – sorrendben: speed, kokain, heroin – iránt. – Merthogy – füllenti – a már beállított szintet fenn akarja tartani hét végéig, amikor is a kábítószeresek hazai Mekkáját keresné fel. Ám az, akitől az anyagot beszerzi, nem elérhető. Szaknyelven mindez kissé másképp hangzik.
– Tudtok valami motyót? Nagyon be vagyok tépve, kéne valami, ami fenntart, mert vasárnap a Coronitába megyek, és az emberem eltűnt. Gyors és kóla érdekel. Levezetésként egy kis barna is kéne! A kapualjbeliek szeme közben engem is fölmér. Bőrdzsekim miatt kábé egy rendőrségi irodistaként. Így hát végül ilyen válaszokat adnak. – Sportoló vagyok, szert ki se próbáltam.
– Mi nem foglalkozunk ezzel, de nézzétek meg a másik kapuban. – Menjetek a Lujza utcába, ott biztos van. Többre sehol, még a Lujza utcában sem jutunk. Lehet némi visszatartó ereje a törvénynek: években mérhető a „kábítószerrel való visszaélés bűntette”. Ettől még Budapest e tájéka frekventált drogárusító központ. A prostitúció pedig – ha a szemétégetőnél kijelölt, egyetlen zónát nem számítjuk – országosan itt a leginkább magától értetődő. A Lujza utcában egy ablakból nyúzott arcú nők hajolgatnak ki. Levegőznek, egyszersmind az erre araszolgató márkás autó vezetőjének integetnek. Tárgyalás kerekedik belőle. Lám, ez megy könnyebben. Ami a drog beszerzését illeti (a mi esetünk viszszájáról mutatja), a már arcról ismert vagy telefonszámmal rendelkező kuncsaftok próbálkozhatnak sikerrel. Több értesüléshez olyan helybéli informátor kell, aki éli a csibészvilágot, és tekintéllyel bír benne. Megtörténik az utóbbi fajta beépülés: telni is kezdenek a jegyzetfüzetek… Dílerkednek, lányt futtatnak Egyes mai belső-józsefvárosi kapualjakról azt lehet megtudni, hogy igazi találkozóhelyek. Azoknak, akik ott esténként öszszegyűlnek, valaha sikerült „befélemlíteni” a becsületes lakókat, hogy ne merjék hívni a rendőrséget. Így aztán zavartalanul dicsekedhetnek egymás közt arról, hogy aznap mit „újítottak”. Például hogy alumíniumot, horganyt zsákmányoltak-e, netán táskát loptak, láncot szakítottak, zsebeltek. Rendszerint akad közöttük néhány, aki drogdíler segédje. Ezek, ha nincs kétségük, hogy tényleges fogyasztó, aki melléjük lépve „motyót”, „batyut” kér, mobiloznak a dílernek. Tudniillik, hogy készítse elő ezt vagy azt a mennyiséget, mert felugrik érte. Ezen a környéken a fű, a speed, az ecstasy és a heroin szerezhető be könnyen. A helybéli cigány fiatalok, ha nincsenek benne a drogüzérkedésben, inkább szipuznak. Azért hódít ismét a szipu, mert jóval olcsóbb kábulathoz jutni hígítós, csavarlazítós vagy technokolos zacskóval. Az egészségkárosodás garantált. Persze az „anyag” se veszélytelen, és nem csak a kiszámítható hatások miatt.
– Tudjad: a díler sose ad tiszta anyagot – oktat a helyi vagány a nyolcadik kerületi heroinvásárlás kockázatára –, általában kakaóporral ütik be a barnát. De volt, hogy patkányméreggel ütötte be valaki, s azt lőtte fel a srác… Béke poraira! A dílerek és besegítőik kilencven százaléka „cuccozik”. Az elosztók – nagyobb halak – viszont általában nem fogyasztók, nekik már észnél kell lenni. A dílerek rangban valamivel felette állnak a striciknek. Mindkettő igen gyakori pénzkereset Belső-Józsefvárosban. Ha egy cigány fiú feljött Szabolcsból vonaton, és pár év múlva hazalátogatott Ladával, az időközben felcseperedett, nála is erősebb öccse hogyne követné őt a fővárosba. Okkal érzi, hogy neki majd BMW-vel sikerül hazamennie… A nyers erő itt még sokat számít. Ha egy erősebb strici elirigyel egy nőt, nincs verekedés, csak szól, s az többé nem a kollégájának dolgozik, ő „viszi el üzletbe”. Átlagos esetben kereskednek egymás között a lányfuttatók. Némelyek stricitől vásárolják ki a feleségnek valót. Sokszor szerelmi kapcsolattal kezdődik az utcalány és „védelmezője” munkakapcsolata; a drogra kapatás gyakori felkészítő fázis. Tizennégy-tizenöt éves korban kerülnek prostisorba a dzsumbujbeli lányok. – De azokra nagyon vigyáznak ám, ők még csak szobán dolgozhatnak – igyekszik nyugtatni informátorom. Hozzáteszi: azok dolgoznak még ablakból, akiket már sokat szekált a rendőrség. A józsefvárosi lányfuttatás egyes spórái Ausztriáig, sőt Hollandiáig, Spanyolországig is elszálltak. Azok, akik itthon a legtehetségesebbnek bizonyultak, új Magdolna-negyedeket csíráztatnak idegen nagyvárosokban… Apu betörő, anyu zsebes Az is helyi összekötőmnek köszönhető, hogy egy ódon bérházban személyesen beszélhetek prostituálttal, élősködőjével és egy magyar drogossal. Az emeleti lakás ajtaja előtt, a gangról félig lebetonozott, félig gyomos belső udvarra látni. Fémből élő emberek fejszével mosógépet ütlegelnek-beleznek – a tűzfalról éktelenül viszszaverődik a zaj –, mellettük autókról való kerékdísztárcsák. Az interjúra küldött madárcsontú lány legfeljebb egy méter ötvenöt centi. Retiküljét ülve is oldalához szorítja. Tizenkilenc éves, egy éve van az iparban. Összesen (többszöri bukással) hat osztályt végzett, amit azzal indokol, hogy a „Dugonicsot”, a „cigányiskolát” három éve bezárták. Alig negyvenes szülei állítólag ellenzik, amit csinál, de ő nem foglalkozik velük. – Apu betörő volt – rebegi –, most szabadult, anyu zsebes. Ő előzetesben van. Futtatója sokadik élettársa. Így festi le prostituálódása kezdetét:
– Együtt éltünk már akkor. Úgy alakult, hogy nem volt pénzünk, valamit kezdeni kellett. Ő nemrég szabadult rablásból, nem akartam, hogy újrakezdje. Állandó kapuja van, amelyben ő áll egyedül. Fiúja a közelben parkoló autóban figyel. Ha rendőrök jönnek, a strici kiszáll, beszélgetnek, hogy lássák, hozzá tartozik. Mégis bevitték már sokszor, egyszer harminc napra is elzárták. Mikor kocsi jön lassan, igyekszik leinteni. Ha leáll, közli a feltételeket. Francia három, sima szex négy, komplett hat. Kiköti, hogy ő csakis óvszerrel megy. Ha megállapodnak, az autós olyan eldugott, kivilágítatlan utcába viszi, ahol az autóban vagy szabadban nyugodtan megtörténhet a dolog. A pénzt azonban előre kell megkapnia. Stricije ilyenkor még rácsörren mobilon, hogy minden rendben van-e.
– Csak magyarral megyek, cigánnyal nem, mert a cigányok szemtelenek – mondja saját etnikumáról kissé bosszúsan. Az interjú alatt egyre ásítozik: hajnal háromkor feküdt, előtte húst sütött fiújának, félkész derelyét főzött magának. Ő csak az édességet szereti, talán a szeretethiány miatt. Napközben csupán ezeket ette: kakaós csiga, Túró Rudi, krémtúró. Nem tudja, kiléphetne-e az „üzletből”, már ha egyáltalán akarná. Tanácstalan, hogy mi máshoz is kezdhetne. – Simán hagynám, hogy kiálljon – állítja második interjúalanyom, a harminckét éves, erőteljes vonású férfi. – Persze, ha abbahagyná, nagy az esélye, hogy elveszítene engem. Megint kezdenék ide-oda betörni… Hogy miért? Saját fejére mutat, visszakérdez.
– Ezzel a pacekkal mit kezdhetek, meg ezzel az erkölcsi bizonyítvánnyal és nyolc osztállyal?! A lány engem véd a börtöntől, semmit nem ad bele, kizárólag azt a dolgot. Megtesz értem mindent, én is érte – foglalja össze kapcsolatuk jelenét. A baseballsapkában érkező, huszonegy éves, drogozó fiú csak nyurga, nem épült még le, bár a fogazata már ritkás és hegyesre csiszolt.
– Nem vagyok függő, csak képben vagyok – pontosít elszomorító mosolyával. Már a Németh utcai iskola sem volt számára sikertörténet. Nem csoda: az osztályból hárman voltak csak magyarok, a többiek őket verték. Később kitanulta ugyan a felszolgálószakmát, de nem sokat dolgozott étteremben, mert életmódja miatt akkorra kezdtek kihullani a fogai. Az egészet arra vezeti vissza, hogy a szülei mindig is alkoholisták voltak. Felejteni akart a droggal, de „többet” kapott: befogadó baráti társaságot, kalandokat. Hat éve próbálta ki a speedet egy barátjánál. Manapság nem ritka, hogy bespeedezik, és „ráfüvezik”. Sőt van, hogy összetöri az ecstasy tablettát, összekeveri a speeddel, csíkban kihúzza, ezt szívja fel sodort papírpénzzel, és úgy füvezik rá. – Sohasem képzelődsz arról, hogy abbahagyd? – Abban a pillanatban ki fogok lépni, ha lezárják az ügyemet, ami csoportos rablás… De addig folytatom, mert bennem van a tudat, hogy ha netán megáll az ügyem, három-öt évre le is csukhatnak. Mikor azt kérdezem, mostanában miből teremti elő a kábítószerre valót, lehajtja a fejét, beszélgetésünknek vége szakad. Kapitányok kínjai Práger Ferenc tíz évig a IV. kerületi rendőrkapitányság élén állt, januártól VIII. kerületi kapitány. Szakmai kihívásnak nevezi új őrhelyét a bűn itteni frekventáltsága miatt, és azért, mert ezen a kapitányságon százfős, azaz egyharmados rendőrhiánynyal küszködnek. Ebbe az is belejátszhat, hogy a leterheltség itt rendkívüli: havonta ötszáz feljelentés is összejöhet, némelyik nap negyven előállítás történik. Ám Práger ezredes azt is adatokkal bizonyítja, hogy a 95 kamerából álló, egyedülálló józsefvárosi térfigyelő rendszer leszorította a nyílt színi prostitúciót. 2004-ben, a rendszer működésbe lépésekor még 322 főt állítottak elő tiltott kéjelgés miatt, az utóbbi években 140 körül stagnál ez a szám. De elismeri, hogy mindenre a kamera se jó, a szobáztatás felszámolása sokkal nehézkesebb eljárást igényel. Csakúgy, mint a kábítószerrel való visszaélés bűntette. Épp hatvan drogos ügy van a kapitányságon folyamatban. Az előző két hónap során egy komoly terjesztőhálózatot is felszámoltak a Diószegi Sámuel utcában. S hogy akkor miért tűnik a réginek ez az utca áprilisban is…? – Sziszifuszi harc ez a drogkereskedelemmel – ismeri el Práger ezredes. – Megsemmisítjük, és termelődik újra… De mit csinál a sok éve oly híres Belső-Józsefvárosi Polgárőr Egyesület, amelyet indulásakor, 1996 körül cigány polgárőrségnek is neveztek, és százan voltak, mint ama cigányzenekar?
– Kinyitnak végre? Lesznek most már? – kérdezik a járókelők is a Belső-Józsefvárosi Polgárőrség vezetőjét, Szűcs Gyulát, aki a Dankó utcai iroda előtt, kulccsal a kezében bizonytalanul biztató válaszokat ad. Bent a fűtetlen, eléggé kopár helyiségben tudom meg Szűcs Gyulától, hogy háromhavi bérleti pénzzel tartoznak. Gáz, villany már rég nincs az irodában. Kétezerkettőig, amíg önkormányzati képviselő is volt, csurrant-cseppent egy kis támogatás, de jelenleg bénító a közömbösség. Valaha együtt járőröztek a rendőrökkel, és külön, biciklin védték a gyerekeket a drogterjesztőktől az iskola előtt állva, polgárőrmellényben. Mutatja a lakosok, iskolaigazgatók köszönőleveleit. Ám személyes akciókkal, amelyeket mindig terepismeretére alapoz, Szűcs Gyula még mindig tud tenni a közbiztonságért. Az egyik Dankó utcai bérházba olyan valakit ajánlott be házfelügyelőnek, aki az éjszakai életben korábban sok tapasztalatot szerzett, és puszta kinézetével „lefegyelmezi” a randalírozókat. A beajánlott, azután, hogy az önkormányzat vagyonkezelő szervei hozzájárultak alkalmazásához, rendet is tett az eladdig rettegő lakók megelégedésére. Joó István MNO

Csoportszex, leszbikus kalandok és kokainbotrányok után tér vissza a díva

Posted on by deface

Visszatér Whitney Houston; a világhírű énekesnő régóta várt albuma szeptemberben jelenik meg – jelentette be az Arista Records. A gyakran csak A Hangként emlegetett Houston mát hét éve nem adott ki új lemezt, és egyelőre az új album címe sem ismert.
A 45 éves szupersztár minden idők egyik legtöbb eladott lemezzel büszkélkedő énekese, az utóbbi években azonban leginkább kábítószer-függőségégével, házassági problémáival és botrányos viselkedésével kapcsolatban lehetett hallani róla.

Houston nemcsak exférjével, Bobby Brownnal karöltve szolgáltatott témát a bulvársajtónak, hanem lehetett hallani állítólagos biszexualitásáról, orgiákról, bekokainozott hisztériás rohamokról és sok minden egyébről is.

Whitney Houston a közelmúltban kezdte meg visszakapaszkodását a csúcsra, februárban a mentora, Clive Davis Grammy-partiján nyűgözte le dalaival a hallgatóságot.