Kiskorú szex az iskolában

Úgy tűnik: a tanárverések témájának leáldozott a médiában, miután sikerült minden bőrt lehúzni róla. Az olykor agresszivitásba torkolló feszültségek ugyan mit sem enyhültek, de annyi szó esett már ezekről, hogy a kedves nézőnek, olvasónak, hallgatónak a szeme sem rebben, ha ilyesmiről hall. Már elszörnyedni sem tud rajta, az ingerküszöb lényeges magasabbra került.
kiskoru_szexDe semmi gond, itt az új gumicsont, az előzőnél is hatásosabb: szex az iskolában. A napközis idő alatt történő „nemi erőszak” ügye (10 éves gyerekek voltak az „elkövetők”) egészen az ombudsmanig eljutott, volt felháborodás, reagálás és túlreagálás bőven, mire kiderült, hogy a világgá kürtölt hír nem egyezik a valóságos történésekkel. Még jó, hogy a főnöke megvédte a szerencsétlen napközis nevelőt.
De tudja meg a világ, hogy Szeghalmon az osztályteremben folyt közösülés (13 éves lány, 16 éves fiú, a lány szerint erőszak, a fiú szerint önkéntes felajánlkozás). Ebocsátották a kenderesi iskolaigazgatót, akinek szexképek voltak a hivatali komputerén (a feljelentő illetéktelenül jutott ezek birtokába, engedély nélkül töltötte le őket, és csinált botrányt az ügyből).
Egy tanárnő az interneten keresett (szex)partnert, a férje jelentette fel, ezek után neki is távoznia kellett az iskolából. Megannyi zaftos sztori, lehet jókat csámcsogni és nagyokat botránkozni.
A Duna TV-ben a minap e hírek kapcsán meginterjúvolták az egyik szülői szervezet elnökét és egy középiskolai tanárnőt. Feltették a kérdést, hogy ki nevel, illetve, hogy ki tehető felelőssé a közállapotok (a „közerkölcs”) ilyen mérvű romlásáért. A szülő szerint természetesen az iskola, az iskola szerint természetesen a szülő. A jelen közállapotok (s ebben mindkét fél egyetértett) azonban rendkívüli mértékben megnehezítik a dolgot. A szülők vagy munkanélküliek, és így rossz példát mutatnak a gyerekeinek, vagy agyonhajszoltak, és ezért nem jut idejük foglalkozni a csemetéjükkel. A tanároknak pedig „nincs idejük nevelni”, mert a megemelkedett óraszám nagyon igénybe veszi őket. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy minden bajért a körülmények hibáztathatók.
Vajon mi történik ezek után? Egy darabig a csapból is ez a téma folyik majd, az OKM esetleg elrendeli, hogy az iskolák meghatározott óraszámban kötelesek foglalkozni a szexuális felvilágosítással, az élet meg folyik szépen tovább a saját törvényei szerint?
Valóban kíváncsi lennék arra, hogy miként dolgozzák fel a történetet Szeghalmon, mi történik a két rajtakapott tinédzserrel. Megbélyegzik őket? Büntető eljárás alá vonják a fiút? Az eset csak abban az értelemben kivételes és egyedi, hogy az osztályteremben kapták rajta a párt, és a média nyilvánosságra hozta az ügyet. Vizsgálati adatok szerint a 10-13 éves gyerekek több mint ötöde belekóstolt már a szexbe, a 15-18 éveseknek pedig a fele él szexuális életet. Meg persze az is érdekelne, hogy a megbélyegzés mennyire teszi tönkre az érintett igazgató és a tanárnő életét. Nem tudok az ügyről én sem többet, mint amennyit a média közöl, de az a gyanúm, hogy a bűn és a bűnhődés egyik esetben sincs arányban egymással. Nézzünk alaposabban a dolgok mélyére: A mai gyerekek szexuális kultúrája (is) egészen más, mint az előző generációké. Szocializációjukba beépül a média által a szexről közvetített, a valóságtól egyre inkább elrugaszkodó kép, és erősen hatnak rájuk az interneten bárki számára hozzáférhető pornográf tartalmak. Nem is szólva a városok legforgalmasabb helyein olvasható plakátokról, amelyek rejtett nevelési programként hatnak mindenkire, aki arra jár, és tud olvasni. (A Batthyány téri metró mozgólépcsője mentén például a következő szövegek olvashatók az egymás mellett sorakozó plakátokon, egy helyen 3-4 alkalommal is: Beléd vágja mélyen. Erotikus, romantikus bestseller; Szereti, ha sikítanak (ez is egy regény hirdetése). Kedves G pont (kiadvány az orgazmusról). A szülők nagy része természetesen félti a gyerekét, legszívesebben elodázná a felnőtté válását. Kevesen képesek őszintén, nyíltan, a másik félre is odafigyelve, az ő tapasztalatait is tudomásul véve beszélgetni erről a témáról. Persze akadnak olyan szülők, akik nagyobbacska gyerekeiknek már megengedik a bizalmas együttlétet a partnerükkel, s olyanok is, akik keményen tiltanak, és olykor észre sem veszik, hogy a gyerek miket művel az ő tudtuk nélkül.
A tanárok többsége hárítja a kapcsolódó felelősséget, legfeljebb a biológiai veszélyekre figyelmeztet (terhesség, nemi betegségek, AIDS), esetleg teljesen hatástalan erkölcsi prédikációkat tart, és törekszik arra, hogy az iskola területén ne kelljen beleütközni ebbe a problémába. Ha a folyosón, a tanteremben, bálteremben, kiránduláson lesz tanúja fiúk és lányok bizalmas érintkezésének (a csókolózástól kezdve az ölelkezésen át egészen a közösülésig), általában zavarba jön, felháborodik, büntet, vagy úgy tesz, mintha észre sem venné a dolgot. (Kíváncsi lennék, hogy például Rómeó és Júlia történetét vagy József Attila Ódáját hogyan tudják e tematikát tökéletesen kiiktatva tanítani.)
Miközben a tanárok sem nem nélküli lények, és igaz ez még akkor is, ha a hagyományos pedagógusszerepbe nem is fér bele ez a vonatkozás. Ha az ő szexuális vágyaik, partner iránti igényük kerül nyilvánosságra, abból lényegesen nagyobb botrány kerekedik, mint a gyerekek hasonló tetteiből. Tehát a gyerekek fokozatosan kivívják maguknak, hogy a 21. század erkölcse szerint élhessenek, miközben a tanáraikat száműzzük a 19. századba.
Elgondolkodott már valaki azon, hogy egy-egy pedagógus szexuális nyomora, sikertelen párkapcsolatai, magánya, elrontott házassága milyen hatással van mentálhigiénés állapotára, és mindez miként befolyásolhatja a tizenéves tanítványaival való kapcsolatát?
Hallatlanul komplex és megoldatlan problémahalmaz tornyosul előttünk. Sokkal komolyabb és fontosabb annál, hogy puszta médiaszenzációként borzolja a közhangulatot. Bszélnünk kellene róla őszintén, nyíltan, tabuk nélkül, felelősséggel.
Szekszárdi Júlia

Pornót mutatott hetedikes osztályának a tanárnő

iskolasokEgy amerikai tanárnő, Julie Amero majdnem 40 év börtönt kapott azért, mert véletlenül internetes pornót mutatott be hetedikes osztályának – olvashatjuk a rémtörténetnek is beillő jogi pert az ITPro internetes magazin oldalain. (Persze tudnunk kell,  hogy USA-ban ebből kb 3-4 évet kell letölteni, a különféle kedvezményekkel. Így fordulhat elő, hogy több száz évet is kap valaki.) Pusztán azért járt volna ez a döbbenetes büntetés, mert a pedagógus – nem értvén a számítástechnikához – rossz helyre klikkelt számítógépén, amelyet nem védett szoftver a külső behatolókkal szemben.
Alex Eckelberry, a Sunbelt Software biztonsági szakembere utánajárt a bírósági üggyé fajult történetnek és rögtön tudta, hogy valami nem stimmel. A 40 éves tanárnő, aki informatikailag tudatlan volt, olyan gépet használt, amelyen nem volt semmilyen védelem. Nem volt tűzfal, sem a különféle kéretlen reklámok ellen védő szoftver, olyan program, amely megakadályozza a felbukkanó reklámablakokat. Még a vírusvédelmet is csak egy elavult verzióra bízta használója.
„Szegény hölgy számára igazi rémálom volt az eset. Mivel nem értette a gép működését, ezért az egész olyan volt számára, mintha egy cápákkal teli medencébe dobnák bele: amikor bekapcsolta a gépet, a pornó tartalmú reklámablakok felbukkanó ablakai igazi viharként kerültek a képernyőre” – mesélte Alex Eckelberry, aki leírta azt is, hogy „néhány gyerek látta az ablakokat, de nem volt igazán jele, hogy durva pornó lett volna. Az egyik kölyök egy nagyon konkrét szexuális aktust írt le, de amikor később megvizsgáltuk a gépet, ennek nem találtuk nyomát rajta. Szerintem még csak nem is vizsgálták meg, hogy igazat mondanak a gyerekek, vagy sem”.
Eckleberry tovább kutatott, és egyre inkább úgy tűnt neki, hogy itt szó sem lehet szándékosságról. Miután a Sunbelt blogján írt az esetről, találkozott a tanárnővel. „Egy órát beszéltem vele és mélyen megrázott a története. Megkerestem a kutatási részleg igazgatóját és megbeszéltük, hogy segítünk neki, mert a nőnek nem volt pénze ügyvédre” – adott magyarázatot a találkozásra. Az Egyesült Államokban ugyanis ezt a fajta bűnt „aljas indokból elkövetett bűncselekménynek” hívják, és nagyon komolyan veszik az ilyen ügyeket. Akit ilyesmivel elítélnek, az elveszíti a szavazati jogát és egész életére megtagadhatják tőle azt is, hogy munkaajánlatokat kereshessen. Eckleberry úgy vélte: maximum felelőtlenséggel vádolható a pedagógus, az „aljas indok” kizárható, hiszen az inkriminált szexjelenetek teljesen véletlenül kerültek gépe monitorára. Ezért járna a legkeményebb bűnözőket sújtó büntetés? Ráadásul Európával ellentétben, az USA-ban minden államnak saját törvényei vannak, és Connecticutben van egy külön törvény a „kiskorúak erkölcsének veszélyeztetésére”. Ezt pedig mindenre rá lehet húzni, még arra is, ha egy Playboy vagy Hustler magazint tart az illető tanár a fiókjában.
Mivel szerencsétlen tanárnő ellen négy gyerek tanúskodott, mindegyikük vallomásáért tíz-tíz évet kaphatott volna. Így összesen 40 évvel büntethette volna őt a bíróság, vagyis éppen annyit ülhetne ezután börtönben, mint amennyit eddig leélt az életéből. Más helyen ilyen ítéletet a legvéresebb gyilkosságok elkövetői kapnak – írta az MTI.
Habár a történet végül nem zárult teljes happy enddel, Miss Amero megmenekült a börtöntől. Segítői ugyanis találtak egy rendkívül rámenős ügyvédet, aki saját szakértőjével ízekre szedte a vád szakértőjének vizsgálatait, rámutatva a vizsgálók által elkövetett számos szakmai hibára. Többek között nem egyeztek a tűzfallal kapcsolatos mérések, és a gép órája is el volt állítva, ezt pedig a vád szakértői nem vették észre.
Ilyen esetben a bíróság gyakran megpróbál vádalkut kötni. Most is ez történt. Felajánlották Julie Amerónak a választást: tovább folytatja a pereskedést (amely valószínűleg a felmentésével zárult volna), vagy kisebb büntetésként fizet 100 dollárt, emellett pedig életre szólóan felhagy a tanítással. Mivel a tanítónőnek addigra megbetegedett a szíve – feltehetőleg az izgalmak hatására -, ezért inkább az utóbbi mellett döntött. A connecticuti bíróság így sem úszta meg, hogy nevetség tárgyává legyen, amiért ilyen archaikus módon kezelte az egész pert, amely Kafka művéhez mérhető. Eckelberry szerint a tanulság az, hogy az ilyen ügyekben semmi sem fehér és fekete, viszont minden tanárnak alaposan meg kell tanulnia jobban kezelni a számítógépeket, ha nem akar hasonló ügyekbe keveredni. „Julie Amero bűne az volt, hogy valami elképesztő módon nem értett a számítástechnikához. Még nem találkoztam eddig senkivel, aki ennyire ‘műveletlen’ lett volna ezen a téren. Kivéve az anyámat” – zárta végül szellemesen az ügy tálalását a biztonsági szakértő