Az első hazai női sportriporter, karakteres műsorvezető, akinek az ELTE jogi karán is helyén van az esze és a szíve.
– Amikor elkezdtem a jogi egyetemet, két diploma után kerestem azt a forrást, ami tartogatna számomra valami érdekeset, továbbá hosszabb távú előtekintő szándék is van e mögött, szeretnék ugyanis egy olyan céget, amely igényes sportmenedzseléssel foglalkozik. A jog, miközben édesanya lettem, nagyobb falattá vált. A felkészülés során, ha megpróbáltam napközben elvonulni egy csendesebb kis szobába, Krisztián rendszeresen kopogtatott, egyfolytában hiányolt. Így többnyire maradt az estétől reggelig tartó tanulás. Amikor a bulvársajtó szétcincálta a magánéletemet, rengeteg orgánum ellen indítottam nemcsak sajtó-, hanem büntetőjogi pert is. Ügyvédemmel most a nyolcadiknál tartunk, és eddig mindegyiket hol első fokon, hol jogerősen megnyertük, vagyis beigazolódott, hogy a cikkeknek nemcsak hogy a magánéletemhez nem lett volna közük ilyen mélységben, de a tartalmuk is valótlan volt. Érdekes helyzet volt tehát, hogy az egyetemen szerzett tudásnak egy részét élő helyzetben is tudtam használni, illetve a tárgyalások sokszor hozzásegítettek a tananyag megértéséhez. Sajnos a televíziózás egyre inkább a külsőségeknek ad teret, így ki tudja még, mit hoz számomra az élet.
Csisztu Zsuzsa (41) feljelentett, perelt és ráfaragott. Rágalmazásért jelentette fel a tévés volt üzlettársát, Kaszala Klaudiát (38), a Blikk főszerkesztőjét, Murányi Marcellt (44) és a lap egyik szerkesztőjét.
Csisztu Zsuzsa azt sérelmezte, hogy a Blikk megírta elszámolási vitáját volt üzlettársával (2007 novemberében három cikkben foglalkozott ezzel a lap), amelynek tétje megközelítőleg 1,8 millió forint. Ebben az ügyben Csisztu alperesként áll a bíróság előtt, ítélet egyelőre nincs. Csisztu evégezte a jogot, és beleesett abba a hibába, hogy azt hitte ő a nagy jogtudor, és mindenki ellen pert nyerhet.
A rágalmazási üggyel kapcsolatos végzésben, amely idén március 9-én született, a bíróság a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette. A végzésben a bíróság kifejti, annak a ténynek a megjelentetése, hogy valaki egy vagyoni tárgyú jogi vitában akár alperesként, akár felperesként áll a bíróság előtt, nem jelent érdeksérelmet.
Idézet a végzésből (PKKB 33.B.745/2008/7.): „…A cikkek írói eleget tévő újságírói kötelezettségüknek, megkeresték a feljelentőt álláspontja közlése lehetőségének a felkínálásával, azonban ezzel a feljelentő élni nem kívánt. Ennek ellenére más fórumokon már a témával kapcsolatosan, feljelentő kifejtette az álláspontját, azt közölték is. A cikkekben a bíróság egyetlen olyan kijelentést nem talált, mely a feljelentő becsületének csorbítására alkalmas volna, emberi méltóságát sértené.”
Csisztunak ez nem volt elég. Fellebbezett a végzés ellen. Másodfokon már a felek meghallgatása nélkül döntött a Fővárosi Bíróság, amely végzésében (20. Bf.7217/2011/2.) nemcsak helybenhagyta az első fokú végzést, de az is benne van, hogy „…Törvényes és helyes tehát az eljárás – bűncselekmény hiánya okából történő – megszüntetése…”
Csisztu Zsuzsa szex, erotika, bulvár:Csisztu Zsuzsa erotika ma és régen – Csisztu Zsuzsa peres ügyei – Csisztu Zsuzsa amatőr pornótól a diplomákig – Csisztu Zsuzsa fiatalkori amatőr pornó videója – Csisztu Zsuzsa vetkőzik Bea asszony meztelen – Csisztu Zsuzsa pornó – Csisztu Zsuzsa szőrös pinája itt – Csisztu Zsuzsa pornó videó – Csisztu Zsuzsa fiatalkori amatőr pornóvideója
jog
Dr Csisztu Zsuzsa felsült a bíróságon
Az első hazai női sportriporter, karakteres műsorvezető, akinek az ELTE jogi karán is helyén van az esze és a szíve.
– Amikor elkezdtem a jogi egyetemet, két diploma után kerestem azt a forrást, ami tartogatna számomra valami érdekeset, továbbá hosszabb távú előtekintő szándék is van e mögött, szeretnék ugyanis egy olyan céget, amely igényes sportmenedzseléssel foglalkozik. A jog, miközben édesanya lettem, nagyobb falattá vált. A felkészülés során, ha megpróbáltam napközben elvonulni egy csendesebb kis szobába, Krisztián rendszeresen kopogtatott, egyfolytában hiányolt. Így többnyire maradt az estétől reggelig tartó tanulás. Amikor a bulvársajtó szétcincálta a magánéletemet, rengeteg orgánum ellen indítottam nemcsak sajtó-, hanem büntetőjogi pert is. Ügyvédemmel most a nyolcadiknál tartunk, és eddig mindegyiket hol első fokon, hol jogerősen megnyertük, vagyis beigazolódott, hogy a cikkeknek nemcsak hogy a magánéletemhez nem lett volna közük ilyen mélységben, de a tartalmuk is valótlan volt. Érdekes helyzet volt tehát, hogy az egyetemen szerzett tudásnak egy részét élő helyzetben is tudtam használni, illetve a tárgyalások sokszor hozzásegítettek a tananyag megértéséhez. Sajnos a televíziózás egyre inkább a külsőségeknek ad teret, így ki tudja még, mit hoz számomra az élet.
Csisztu Zsuzsa (41) feljelentett, perelt és ráfaragott. Rágalmazásért jelentette fel a tévés volt üzlettársát, Kaszala Klaudiát (38), a Blikk főszerkesztőjét, Murányi Marcellt (44) és a lap egyik szerkesztőjét.
Csisztu Zsuzsa azt sérelmezte, hogy a Blikk megírta elszámolási vitáját volt üzlettársával (2007 novemberében három cikkben foglalkozott ezzel a lap), amelynek tétje megközelítőleg 1,8 millió forint. Ebben az ügyben Csisztu alperesként áll a bíróság előtt, ítélet egyelőre nincs. Csisztu evégezte a jogot, és beleesett abba a hibába, hogy azt hitte ő a nagy jogtudor, és mindenki ellen pert nyerhet.
A rágalmazási üggyel kapcsolatos végzésben, amely idén március 9-én született, a bíróság a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette. A végzésben a bíróság kifejti, annak a ténynek a megjelentetése, hogy valaki egy vagyoni tárgyú jogi vitában akár alperesként, akár felperesként áll a bíróság előtt, nem jelent érdeksérelmet.
Idézet a végzésből (PKKB 33.B.745/2008/7.): „…A cikkek írói eleget tévő újságírói kötelezettségüknek, megkeresték a feljelentőt álláspontja közlése lehetőségének a felkínálásával, azonban ezzel a feljelentő élni nem kívánt. Ennek ellenére más fórumokon már a témával kapcsolatosan, feljelentő kifejtette az álláspontját, azt közölték is. A cikkekben a bíróság egyetlen olyan kijelentést nem talált, mely a feljelentő becsületének csorbítására alkalmas volna, emberi méltóságát sértené.”
Csisztunak ez nem volt elég. Fellebbezett a végzés ellen. Másodfokon már a felek meghallgatása nélkül döntött a Fővárosi Bíróság, amely végzésében (20. Bf.7217/2011/2.) nemcsak helybenhagyta az első fokú végzést, de az is benne van, hogy „…Törvényes és helyes tehát az eljárás – bűncselekmény hiánya okából történő – megszüntetése…”
Csisztu Zsuzsa szex, erotika, bulvár:Csisztu Zsuzsa erotika ma és régen – Csisztu Zsuzsa peres ügyei – Csisztu Zsuzsa amatőr pornótól a diplomákig – Csisztu Zsuzsa fiatalkori amatőr pornó videója – Csisztu Zsuzsa vetkőzik Bea asszony meztelen – Csisztu Zsuzsa pornó – Csisztu Zsuzsa szőrös pinája itt – Csisztu Zsuzsa pornó videó – Csisztu Zsuzsa fiatalkori amatőr pornóvideója
Apajog és nemi erőszak
Az erőszaknak annyi formája van, hogy annál talán csak az okokból van több. A lényeg, hogy a nők megerőszakolására mindig van zsebből előrántható apropó. Amíg civilizálatlanok voltunk, addig a pasik a női melleken csüngtek. Anyajog volt világszerte, és a pasik olyanok voltak, mint az örök kisdedek. Az ártatlanság korában természetes volt, ha a fiával dugott az anyja, ha a húg nem tudta, hogy a bátyjával üzekedik, ha a lánya után kajtatott az apja. Persze azt is bírta mindenki akkoriban, hogy nem volt pénz, nem voltak városok meg országhatárok, nem volt tervgazdálkodás, adók, miniszterelnökök, és nem voltak tömegpusztító fegyverek sem. Később az idő múlásával és a társadalmak átalakulásával változott a helyzet, és korszerűtlenné vált az anyajog, mert a civilizációhívők szerint a természetnek nem arra volt szüksége, hogy csaj módjára empatizáljanak vele és/vagy elviseljék, hanem arra, hogy pasi módra megerőszakolják. Mindenki tudja, hogy a nemi szerepek leosztása egyidős a civilizációnkkal. Az apajog meg akkoriban vette át a terepet, amikor a hordákból nemzetségek, majd törzsek lettek, és kialakultak az első államok. Amióta fegyvert viselünk. Amióta a férfiak nemi ösztönből, vagy bosszúból, vagy hadászati stratégiából megerőszakolják a nőket. Az apajog azóta is töretlen népszerűségnek örvend, bár manapság leginkább demokráciának hívják, ami szintén pasitalálmány. Ennek lehet örülni, meg szomorkodni rajta, meg reformokat sürgetni, hiszen mégiscsak kétezerkilencet írunk, és mindenkinek jár az egyenjogúság. Bár a Földön több nő él, mint férfi, de az apajogú társadalmakban az általános közmegegyezés szerint az a leosztás a nemi szerepeket illetően, hogy például a pasik katonáskodnak, a csajok meg szülnek. És hogy a háborúkban a férfiak erőszakolják meg a nőket, és nem fordítva. És az most nem fontos, hogy a csajok valóban szeretnek-e a pasik áldozataivá válni, mert a nemi erőszak még békeidőben sem ér, nemhogy háborúban.
Az hagyján, hogy a japánoknál már évek óta lehet például lopakodós, megerőszakolós számítógépes játékokat kapni, de az alap, hogy ha egy nő nemet mond, akkor az nemet jelent. Ennek ellenére még az anyaföld sem tudja, hogy hány darab véres kard meg kiásott csatabárd hívott hadba a történelmünk során, és hogy hány darab nőt erőszakoltak meg ellenséges katonák például egy olyan háborúban, ami azért tört ki, mert a másik fél visszalőtt. Ennek ellenére mindenki tudja, hogy a nemzetek közötti fegyveres konfliktusok igen gyakori mellékhatása a tömeges nemi erőszak, elég csak a szovjet felszabadítókra vagy a délszláv viszályra gondolni, vagy például a japánokra, akik amikor a legutóbb háborúztak, akkor több százezer helyi nőt kényszerítettek szexrabszolgaságba a megszállt területeken állomásozó katonák kiegyensúlyozott nemi életének érdekében. A nemi erőszaknak számtalan oka lehet. Főleg a tömegesen elkövetett katonainak. Van, amikor parancsba adják, mert a harci stratégia része, hogy erőszakosan megtermékenyítsék az ellenséges nemzet nőneműit. Van, amikor önkéntes csapatépítő tréning gyanánt alkalmazzák, mint Boszniában. De akkor meg már tényleg inkább virtuálisan agresszívoskodjon egy illető, mint élőben.
Egyes vélemények szerint az emberiség akkor szabadul meg majd mindenféle idegzavaraitól és lelki nyavalyáitól, ha kielégítő nemi életet él. Mondjuk, mire eljön ez az idő, addigra egészen biztos, hogy nem lesznek háborúk, mert csak a béke és a gyöngédség gyarapodik majd, és senki sem akar többé legyőzni senkit. Addigra elmúlik a kölcsönös kisebbségérzeten alapuló félelem, és többé senki sem akarja birtokolni a másikat. És megszűnik a férfielvű birtoklásigény, a pasilibidó diktálta apajog, és a tekintélyelvű család sem akadályozza meg az emberi szexualitás természetes kifejeződését. És a csajok demokratikus eszközökkel kiszavazhatják a férfiakat az evolúcióból.